Kezdőlap Címkék Nixon

Címke: Nixon

Putyin: a kínai elnök Moszkvába látogat

A kínai-orosz csúcstalálkozót  a kínai diplomácia vezetője, Vang Ji készítette elő  Moszkvában. Vang Ji államtanácsos, akit nemrég Budapesten fogadott Orbán Viktor miniszterelnök is, európai körútjának végén Moszkvában tárgyalt, ahol előkészítette Hszi Csin-ping és Putyin találkozóját.

Peking szeretne véget vetni az ukrajnai háborúnak, és elkerülni a hidegháborút az Egyesült Államokkal.

“Kína attól tart, hogy az ukrajnai háború kicsúszik az ellenőrzés alól. Ezért szükség van a kínai bölcsességre a rendezéshez”

– ajánlgatta Peking ukrajnai béketervét Csin Gang külügyminiszter egy biztonságpolitikai konferencián a kínai fővárosban. A kínai béketervről először Vang Ji államtanácsos beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Kettőjük közül Vang Ji a magasabb rangú, ő tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt politikai bizottságának is. A kínai béketervet pozitívan értékelte Macron francia elnök, akivel Vang Ji Párizsban tárgyalt.

Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központban arról beszélt, hogy “a kínai béketerv homályos, és nem tartalmazza Ukrajna területi integritását. Enélkül pedig Ukrajna nem tárgyal” – mondta az ukrán diplomácia vezetője.

Sok nyugati fővárosban nagy a szkepszis a kínai béketervvel kapcsolatban különösen Biden elnök meglepetésszerű kijevi látogatása után. Blinken amerikai külügyminiszter szabályosan megfenyegette Kínát Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián: amennyiben fegyvert szállítanak Oroszországnak, akkor ellenük is szankciókat hoz az Egyesült Államok.

Miről van szó?

Kínai drónokról! Korábban az orosz hadsereg Iránból importált drónokat, de fogytán a készlet. Ezért Pekingtől kértek utánpótlást. A kínaiak minden bizonnyal szívesen kipróbálnák tankelhárító drónjaikat azok ellen a modern amerikai és német tankok ellen, melyeket Ukrajnának szállítanak a NATO tagállamok. Blinken figyelmeztetése preventív:

”olyan információink vannak, hogy Pekingben fegyverek szállítását fontolgatják Oroszországba. Világosan megmondtuk nekik, hogy ezt nagyon komolyan vesszük, mert ronthatja kapcsolatainkat”

– mondta a CBS amerikai televíziónak adott interjúban.

A CNN-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Kína fegyvereket szállított volna Oroszországnak. Az USA külügyminisztere nem mondta le pekingi látogatását a léggömb botrány miatt csak elhalasztotta. Washington mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy stratégiai kínai-orosz szövetség jöjjön létre vele szemben.

A nagy háromszög

Kissinger, az USA ex külügyminisztere, aki idén már százéves, hirdette meg azt a washingtoni doktrínát, hogy az USA-nak jobb kapcsolatot kell ápolni a Kínával és Oroszországgal mint a másik két nagyhatalomnak egymással. Ezért hozta létre az első amerikai-kínai csúcstalálkozót Pekingben Nixon és Mao Ce-tung között 1972-ben. Kissinger jelenleg bírálja a Biden adminisztráció diplomáciáját, mert az egyaránt ellenfélnek tekinti Kínát és Oroszországot, és emiatt Peking és Moszkva közeledhet egymáshoz.

Hszi Csin-ping elnök figyelmeztette Putyin elnököt Szamarkandban, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris fegyverekkel. Ehhez képest az orosz elnök bejelentette: felfüggeszti a START egyezményt, amely a stratégiai fegyverrendszereket szabályozza.

“A stratégiai partnerség Kínával számunkra abszolút prioritás” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal. Csakhogy Kína számára az USA sokkal fontosabb mint Oroszország. A kínai vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times diadalittasan jelentette pár nappal ezelőtt, hogy az amerikai szankciók ellenére tavaly megdöntötte a rekordot az amerikai-kínai kereskedelem, mely meghaladta a 690 milliárd dollárt. Ehhez képest Putyin csak a reményét fejezhette ki, hogy a kínai-orosz kereskedelem hamarosan elérheti a 200 milliárd dollárt. A kínaiak kihasználják Oroszország szorult helyzetét: olcsón megveszik az olajat és a földgázt, majd felárral árusítják azt Európában. A kínaiak mindenképp szeretnék fenntartani a globalizáció rendszerét, amely igen előnyös a számukra.

A Global Times Pekingben rendszeresen arról írt, hogy az olcsó kínai áruk lejjebb vihetik az inflációt az USA-ban és Európában. Yellen asszony ugyanezzel érvel Washingtonban, ezért a Global Times azt  írta, hogyha nem jön Kínába Blinken külügyminiszter, akkor szívesen látják Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter asszonyt, aki a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy szívesen látogatna Pekingbe ilyen nehéz időkben is. Igaz, hogy dátumot Yellen pénzügyminiszter nem említett.

„Hüje” Nixon

Azt kérdezik ma sokan, hogy vajon belebukhat-e az Orbán-rendszer a Pegasus-botrányba. Egyesek még arra is emlékeztetnek, hogy Nixon elnök annak idején belebukott abba, hogy emberei lehallgatták az ellenfeleit. De hát Nixon azért bukott bele a Watergate-ügybe, mert hülye volt.

Nem volt annyi esze, mint Orbánnak. Nem számolta fel a független sajtót, és a Washington Post újságírói feltárták, mert feltárhatták az ügyet. Nem tudta elérni, hogy legyen az amerikai lakosságnak egy olyan fele, amelyiknek tökéletesen mindegy, hogy mit ír a független sajtó. (Trump már tanult ebből, több esze volt: ha nem is tudta felszámolni a független sajtót, elérte, hogy a lakosság közel felének immár mindegy, hogy mit lehet hallani a független médiában, egy szavát sem hiszi el.) Nixon azt sem tudta elérni, hogy megbénuljon a parlament, hogy ne működjenek parlamenti vizsgálatok, hogy pártjának törvényhozói egyszerűen bojkottálják a számukra kellemetlen bizottsági üléseket, mert olyan pártkatonák, akiket személyesen ő választ ki, csak neki, és nem választóiknak tekintik magukat felelősnek. (Trump ebből is tanult: igyekezett teljesen maga alá rendelni a Republikánus Pártot, de ez csak korlátozottan sikerült neki, törvényhozóinak egy kisebbsége autonóm maradt.)

Orbán és emberei viszont nem álltak meg félúton.

Nem véletlen, hogy a tényfeltáró akcióban, amelyben vezető világ lapok vettek részt, Magyarországon már nincs nyomtatott országos lap, hanem két internetes portál, melyeknek – bármilyen kiválóan dolgoznak is az újságírókkal – messze nincs olyan súlyuk, mint a Washington Postnak, a Guardiennek, a Südeutsche Zeitungnak vagy a Le Monde-nak. Amit ezek a lapok megírnak, arról az adott országban minden rádióhallgató és tèvénéző tudomást szerez, viszont amit a Direkt 36 feltár és a Telex közöl, arról a magyaroknak csak egy kisebbsége tud. Mivel a nyilvánosság így működik, Orbán megengedheti magának, hogy minisztere, aki a Fidesz alelnöke is, azt válaszolhassa az őt kérdező újságírónak, hogy „sajtóhírekkel nem foglalkozunk”, pártjának törvényhozói pedig kijelentsék, hogy az illetékes parlamenti bizottságnak nem kell foglalkoznia az üggyel. Ez az, amit Nixon még el sem tudott képzelni, Trump megpróbálta, de nem sikerült neki.

Ha bármilyen súlyos disznóság kockázatot jelentene Orbánék számára, akkor már a baltás gyilkos kiadásába belebukott volna. Meg sem rezdültek tőle. Ebbe sem buknak bele.

Meghalt George Bush, az Egyesült államok 21. elnöke

0

1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Miltonban. Apja pénzember, később Connecticut állam szenátora, anyja egy gazdag bankár lánya volt. Az a legelőkelőbb magániskolákba járt. Amerika hadba lépése után, 1942-ben tizennyolc évesen bevonult, a haditengerészet legfiatalabb pilótájaként a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált. 1944-ben lelőtték gépét, egy tengeralattjáró mentette meg, helytállását számos kitüntetéssel ismerték el.

A háború után a Yale Egyetemen két és fél év alatt kiváló eredménnyel szerzett közgazdaságtani diplomát, az egyetemen a diákszövetség vezetője és a baseballcsapat kapitánya volt. 1948-tól Texasban a kőolajiparban érdekelt vállalatnál dolgozott, majd megalapította vállalkozását. Cége az elsők között vállalt szerepet a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró berendezések gyártásában.

Texas állam republikánus képviselőjeként került be a Kongresszusba, ahol sohasem szavazott az olajérdekeltségek vagy a vietnami háború miatti katonai kiadások ellen. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1974 őszétől az Egyesült Államok pekingi Összekötő Hivatalát vezette, 1976-tól egy évig a CIA élén állt.

1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención Ronald Reagan őt választotta alelnökjelöltjévé. A választási sikert követően, 1981. január 20-án George Bush az Egyesült Államok 43. alelnökeként tette le a hivatali esküt, és két elnöki cikluson át lojálisan képviselte a reagani politikát. Reagan számos jelentős diplomáciai feladattal bízta meg, így 1985-ben, Csernyenko szovjet pártfőtitkár temetésekor megbeszéléseket folytatott Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB új főtitkárával. Bush az idők során 74 országban tárgyalt, 1983-ban járt Magyarországon is, ahol később, 1989 júliusában az amerikai elnökök közül elsőként tett hivatalos látogatást. 2001-ben harmadik alkalommal is felkereste Magyarországot.

Miután Reagan már nem indulhatott újra az elnökségért, a republikánusok Busht választották meg jelöltjüknek. Az addigi alelnök a „nem lesznek új adók” ígéretével győzött, és 1989. január 20-án az Egyesült Államok 41. elnökeként lépett hivatalba. Elnöksége kezdetére esett a Szovjetunió széthullása, a kelet-európai rendszerváltás, a berlini fal leomlása. 1989 decemberében történelmi csúcstalálkozót tartott Mihail Gorbacsovval, s a nyugati nagyhatalmak közül egyedül támogatta fenntartások nélkül a német újraegyesítést.

Az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt Magyarországra jött. Amikor esőben kellett beszédet mondania a Kossuth téren, az elázott papírjait széttépte, és fejből kezdett beszélni, „tiszta szívből” beszélt a zuhogó esőben őt ünneplő tömeget. Egy fázó nőnek a kabátját is átadta.

1989 végén a panamai diktátor, Noriega tábornok eltávolítására amerikai csapatokat küldött a közép-amerikai országba. Kuvait 1990-es iraki megszállása után sikerült meggyőznie a közvéleményt az Öböl-háború szükségességéről, és ENSZ-felhatalmazással rendelkező, amerikai vezetésű szövetséges erők kiűzték Szaddám Huszein csapatait Kuvaitból.

A külpolitikájával népszerűséget szerzett elnök az ország belső, gazdasági gondokra nem talált jó megoldást, az adókkal kapcsolatos ígéretét nem tudta betartani. 1992-ben alulmaradt a demokrata párti Bill Clinton ellenében.

Bush tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a brit-amerikai különleges szövetségi kapcsolatok ápolásáért II. Erzsébet brit királynő 1993-ban tiszteletbeli lovaggá ütötte, 2011-ben Barack Obama elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság érdemrenddel tüntette ki. 2009-ben állították hadrendbe a tiszteletére elnevezett USS George H. W. Bush nukleáris repülőgép-hordozót. Élete végéig a humanitárius ügyek tevékeny szószólója volt. A Parkinson-kórral küzdő politikus az elmúlt időszakban már kerekesszékben jelent meg a nyilvános eseményeken, és többször került kórházba.

George Bush 1945-ben nősült meg, hat gyermeke közül George W. Bush 2001 és 2009 között az Egyesült Államok 43., republikánus elnöke lett

Őkegyelme kegyelemjoga

0

Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

„Fenntartandó-e a felség azon joga, mely által a büntetendő cselekmények miatt indítandó bűnvádi eljárást – kivétel nélkül, valamennyi büntetendő cselekményekre nézve előzetesen megakadályozhatja, vagy ha folyamatba tétetett, megszüntetheti?”

Ezt a kérdést nem Donald Trump amerikai elnök politikai ellenfelei vagy ellenzéki liberális sajtója tette föl, hanem – amint azt a szöveg régies magyarsága is sejteti – Szalay László 19. századi jogász, liberális politikus, fiatalkorában Kölcsey joggyakornoka, Kossuth lapszerkesztő-utódja és a forradalmi kormányban Deák Ferenc igazságügy-miniszter főkodifikátora, majd a szabadságharc leverése miatti emigráció után hazatérve, 1861-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Ugyanez a kérdés – fura formában – pár napja felmerült az Egyesült Államokban is. Méghozzá azért, mert kiszivárgott:

Trump afelől érdeklődik munkatársainál és jogászainál, hogy az amerikai elnök vajon megkegyelmezhet-e stábjának, családtagjainak vagy akár saját magának is.

A válasz nem egyértelmű, noha az alkotmány szerint az elnöknek „közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre.”

Hetek óta látnak napvilágot egyre újabb és egyre leleplezőbb erejű részletek arról, hogy

Trump kampánystábja, sőt saját fia is közeli kapcsolatban állt a Kreml képviselőivel.

De július 20-án az is bizonyossá vált, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató és különleges ügyész vizsgálata immár kiterjedt Donald Trump oroszországi szálakhoz fűződő személyes pénzügyi kapcsolataira is.

Trump ugyan megmenekülhet a hazaárulás vádjától, mert az szinte bizonyosan politikai értékelés tárgya lenne, és a republikánus pártgépezet aligha hajlandó beismerni, hogy az elnökválasztási kampány során és azóta is szolgalelkűen segédkezett az Egyesült Államok tekintélyének szándékos vagy böszmeségre alapuló aláásásában. Ám

a pénzmosás bizony nagyon is köztörvényes bűnténynek számít,

és arra esetleg kemény, megdönthetetlen bizonyítékokat is lehet találni.

Noha Mueller és egyre bővülő csapata az elnök orosz ügyleteivel kapcsolatban is nyomoz, a máris bizonyított tények egyelőre volt kampányfőnökének, Paul Manafortnak a múltját és jelenét terhelik.

Manafort milliókkal tartozott Putyin-párti ukrán milliárdosoknak, akik évekkel ezelőtt perelték is emiatt, de mihelyt Trump kampányának vezetője lett, megszüntették a követelést.

Putyin ukrajnai pénzemberei (magyarán: Simicskái) potom pénzért kapták az orosz gázt, hogy azt méregdrágán adják tovább az azóta részben annektált országban, majd a sok százmilliós profitot New York-i ingatlanokba fektessék, amihez Manafort segédkezett, és amely szférában Trump rendkívül nagy játékosnak számított. Mindeközben Manafort is megszedte magát, amihez ráadásul tizenmilliós hitelt kapott egy kis amerikai banktól (a bank teljes tőkéjének egynegyedét neki adták, hogy kaliforniai ingatlanokba fordítsa), mihelyt felvételt nyert Trump belső köreibe.

Ezeknek az ügyleteknek a nagy részét ciprusi bankokon keresztül bonyolították le – amelyek „tisztaságát” szerb és magyar vonatkozásban is jól ismeri az olvasó. De ugyanakkor bele volt keveredve a Deutsche Bank is, amely az elmúlt húsz évben mintegy négymilliárd (!) dollárnyi hitelt adott Trumpnak, vagy hitelekre kezességet kapott tőle. A bank persze profitált ebből, de Trump be is perelte a németeket, hogy elhalassza adósságai egy részének a visszafizetését.

A pénzmosás lényegéhez tartozik a pénzmozgatás szándékos agyonbonyolítása – hogy ne lehessen kifürkészni honnan hová – és főleg, hogy mi célból – gurul a tallér.

Ezért olyan roppant nehéz felgöngyölíteni az egyre inkább bűnszövetkezetnek tűnő Trump-birodalom cselekményeit

– a több ezer(!) bírósági peren át a putyini zsarolhatóságon keresztül a Fehér Házig és az elnöki hivatal méltóságának, sőt az Egyesült Államok nemzetközi pozícióinak és tekintélyének szándékos vagy szélhámos aláásásáig.

Trumpék mindenesetre alaposan benne vannak a kalamajkában – ezért utasította jogászait arra, hogy mindenáron találjanak valamilyen ürügyet Mueller vizsgálódásának aláásására, netán a volt FBI-igazgató rendkívüli ügyészi hivatalának megszüntetésére. Ezért mondta az elnök a minap, hogy már megbánta Jeff Sessions igazságügyminiszteri kinevezését, mert az – még szenátori mivoltában korai Trump-támogatóként – kivonta magát az orosz kapcsolatok vizsgálatának befolyásolásából s így nincs, aki kirúgja Muellert. Ezért húzott meg Trump egy határvonalat:

amennyiben Mueller az elnök mélyen titkolt adóbevallásait piszkálná meg, akkor kénytelen lenne őt eltávolítani.

És végül ezért kezdett Trump az iránt érdeklődni, hogy végszükség esetén megkegyelmezhet-e önmagának. Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

FüHü/PT (Washington)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!