Kezdőlap Címkék Nigéria

Címke: nigéria

Egy fideszes fórumon AIDS-es nigériaiakkal riogattak, a nagykövet tiltakozik

Tiltakozó levelet tett közzé Nigéra magyarországi nagykövetsége, miután egy kozármislenyi fideszes fórumon ifj. Lominici Zoltán arról beszélt, hogy a nigériai emberek 80 százaléka AIDS-es, és megfertőzi az európaiakat is.

Berkecz Balázs, az Együtt politikusa mutatott be egy videót Facebook-oldalán arról a kozármislenyi fórumról, ahol Hoppál Péter fideszes képviselőjelölt meghívására felszólalt a Civil Összefogás Fórum szóvivője is. Lomnici arról beszélt a helyieknek, hogy Nigéria lakosságának több mint 80 százaléka,

legalább 100 millió ember AIDS-es, vagyis a megerőszakolt svéd lányok közül 5-ből 4 elkapta a HIV-fertőzést.

Berkecz Balázs posztja alapján a nigériai nagykövetség kiadott egy közleményt, amelyben cáfolják a fórumon elhangzottakat, teljességgel abszurdnak, meggondolatlannak, könnyelműnek és sértőnek nevezve az állításokat.

“A videófelvételen Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum szóvivője a migráció kérdése kapcsán azt állította, hogy legalább 100 millió nigériai (a teljes lakosság 80%-a) AIDS fertőzött. Az adatokat Dr. Kásler Miklósnak tulajdonította, aki a fentiekről egy másik fórumon beszélt, melyen Lomnici úr is jelen volt. Dr. Kásler az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A Nigériai Szövetségi Köztársaság budapesti Nagykövetsége a leghatározottabban cáfolja a fenti állítást, amely egyáltalán nem tükrözi a valós helyzetet Nigériában. Az egyészségügyi Világszervezet (WHO), illetve az UNAIDS 2016-os adatai szerint megközelítőleg

3,2 millió nigériai él HIV fertőzéssel. Ez a szám Nigéria teljes lakosságának (186 millió) 1,7%-a,

szemben a Kásler úr által említett 80%-kal” – írták. Szerintük Kásler és Lomnici ellenőrizetlen adatokat használtak fel a kormány propagandacéljaira.

Berkecz Balázs a “goebbels-i gyűlöletpolitika hazug apostolainak” nevezte az ügy miatt Orbán Viktort, Hoppál Pétert és “az őket kiszolgáló gyűlöletgyárosokat”.

Dzsihádisták raboltak el 110 diáklányt

0

A Boko Haram terroristái rabolták el őket Nigériában, egy iskolából.

Mohammed Buhari nigériai elnök azt mondta: “utasítottam az ország összes biztonsági ügynökségét, hogy szavatolják a biztonságot iskoláinkban (…), és hogy hozzák vissza az elrabolt lányokat családjukhoz”. Az elnök a Boko Haram egykori túszaiból álló delegációval is találkozott.

A tájékoztatási miniszter azt mondta: 110 lányt tartanak nyilván eltűntként, miután

a Boko Haram dzsihádistái megtámadták a bentlakásos középiskolát

múlt hétfőn az ország északkeleti felében található Dapchiban.

A terrorszervezet 2014-ben hasonló támadást hajtott végre Chibok városában. Akkor 276 diáklányt rabolt el, akik közül mintegy hatvan rövidesen megszökött, 2016-ban pedig 24 nyerte vissza szabadságát. Tavaly májusban a Boko Haram 82 lányt elengedett váltságdíjért és a szervezet több vezetőjének szabadon engedéséért, de mintegy száz lány még nem jutott vissza családjához, sorsuk ismeretlen.

Valószínűleg szexrabszolgaként tartják őket fogva.

A nigériai vezérkari főnök most elrendelte, hogy a légierő újabb egységei kapcsolódjanak be az elrabolt lányok felkutatásába. A térség iskoláihoz rendőröket és biztonsági alakulatokat vezényeltek ki.

Súlyos vádak merültek fel az olajipari óriás ellen

0

Bűnügyi nyomozást követel az Amnesty International a Shell ellen arra hivatkozva, hogy az olajvállalat tettestárs volt az emberi jogok megsértésében Nigériában az 1990-es években.

A brit-holland gyökerekkel rendelkező nemzetközi cégtől származó több száz dokumentum alapján a Shell partner volt abban, hogy erőszakkal hallgattassák el az olajkitermelés ellen tiltakozókat – írja a Guardian. Az Amnesty International szerint

kínzásokban, gyilkosságokban és nemi erőszakokban volt tettestársa a hadseregnek az olajvállalat,

amely azonban tagadja a vádakat.

A dokumentumok egy részét a Shell egy polgári per kapcsán volt kénytelen nyilvánosságra hozni, és olyan bizonyítékok is vannak benne, amelyek korábban ismeretlenek voltak.

A Guardian olyan szemtanúkról számol be, akik azt állítják, hogy a Shell egy saját, inkognitóban dolgozó rendőrökből álló egységet irányított, amelyet a nigériai biztonsági erők képeztek ki. Ez az után történt, hogy Ken Saro-Wiwa vezetésével (akit 1995-ben kivégeztek) az olajkitermelés ellen, és a helyiek jogaiért küzdő aktivisták elérték, hogy a Shell visszavonuljon az ogonik lakta régióból 1993-ban.

Ennek ellenére a vállalat mégis új vezeték lefektetésébe kezdett a területen, és az ezt követő tiltakozások ellen az állam brutálisan lépett fel: több mint ezer embert megöltek, és több tízezren váltak hajléktalanná, miután

egész falvakat pusztítottak el.

Az Amnesty szerint a Shell bátorította a hadsereget a tüntetők elleni minél határozottabb fellépésre, annak ellenére is, hogy tudták, ez gyilkosságokkal, kínzásokkal és nemi erőszakkal jár együtt. Szerintük vitán felül áll, hogy a jogsértések elkövetésében a nagyvállalat kulcsszerepet játszott, és elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy bűnügyi nyomozást lehessen folytatni a cég ellen.

Ezért arra kérték az érintett országokat, Nagy-Britanniát, Hollandiát és Nigériát, hogy fontolják meg egy esetleges büntetőper indítását a cég ellen (polgári perek már többször indultak a Shell ellen, és ezek meg is állapították a cég felelősségét).

Egyre több kislányt kényszerítenek öngyilkos merényletre

0

Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.

Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.

Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.

2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.

A nigériai kormány által közreadott képen a Chibokból elrabolt lányokat fogadja Muhammadu Buhari nigériai elnök, miután a Boko Haram 2017 májusában fogolycsere keretében szabadon engedett 82 iskolás lányt. 2014 áprilisában 276, többségében keresztény iskolás lányt raboltak el Chibokból. (MTI/EPA/Nigériai kormány)

A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.

A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,

majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.

A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő  – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.

A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint

három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.

A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.

2015. június 2-án készült kép, miután egy öngyilkos merénylő pokolgépet robbantott az észak-nigériai Maiduguriban (MTI/EPA)

Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.

Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.

Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.

Ez volt ma – 2017. november 21.

0

Mi a Kremlnek dolgozunk

Az RT adása a UPC kínálatában
Fotó: FüHü

Bekerült az RT nevű, angol nyelven sugárzó orosz csatorna a UPC kábeltévés csomagjába. A hírrel önmagában nem lenne érdemes sokat foglalkozni, azonban az RT nem egy egyszerű hírcsatorna. Sőt, valójában egyáltalán nem az: sokkal inkább az orosz kormány által pénzelt propagandaeszköz, amely rendszeresen álhíreket terjeszt.

A Buzzfeednek a csatorna több egykori alkalmazottja azt mondta, hogy már az első munkanapjukon rá kellett jönniük: amit csinálnak, az nem újságírás, hanem propaganda. Például az adásoknak két szerkesztője volt: egy angol anyanyelvű, jellemzően egy brit, aki átvette a szöveget, de egy orosz is, aki az alapján nézte át az anyagokat, hogy illeszkednek-e a csatorna irányvonalához.

Az RT éves költségvetése már két éve is több mint 300 millió dollár volt. Volt olyan (egyébként magyar származású) bemondójuk is, aki élő adásban mondott fel

Saját magát az RT független, alternatív forrásnak nevezi. Ugyanakkor az Európai Parlament sem tekinti független hírcsatornának: egy tavaly novemberben elfogadott határozatban meg is nevezik, mint az orosz kormány által használt propagandaeszközök egyikét.

A Fidesz kormány saját szavazóinak is hazudik

wikimedia

Hazaárulás alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az eddig ismeretlen Demokratikus Nemzeti Néppárt (DNP) több európai uniós képviselő ellen. Az ügyészséghez forduló törpepárt szerint Szanyi Tibor, (MSZP), Niedermüller Péter (DK), Molnár Csaba (DK), valamint Jávor Benedek (Párbeszéd) „bűne” az, hogy az Európai Parlamentben éltek szavazati jogukkal, elfogadtak egy javaslatot, amely kapcsolatba hozható a kötelező elosztási kvótával. Érdekes módon a DNP nem kezdeményezett eljárást azok ellen a Fideszes képviselők ellen, akik ugyancsak megszavazták a migrációt érintő előterjesztést.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Molnár Csaba, a Demokrata Koalíció képviselője szerint nem lenne meglepő, ha a feljelentést tevő kispárt, a DNP a Fidesz zsoldjában állna. Közölte: Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős része már a Fidesz kezében van, de bíróságok nagy része még őrzi a függetlenségét. Nyilván, azért nem a kormányzó pártok jöttek elő ezzel az iszonyatos blődséggel, mert ennek nagy bukás lesz a vége. Inkább felbéreltek erre valami kamupártot. De ez most mindegy.

„Úgy szavaztam, ahogy a magyarok kétharmada tőlem kérte. Én biztosan nem árultam el, sőt, én képviseltem a hazát.”

Kíváncsiskodik az LMP

Szél Bernadett. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója, Megyesy Jenő és Donald Trump amerikai elnök munkatársa, Carter Page tavaly szeptemberben Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja.

Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje pedig a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását.

 

Csernobil óta sem változott semmi?

Atomenergia-ellenes tüntetés Lausanne-ban a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján. (MTI/EPA/Cyril Zingaro)

A helyzet 30 éve, Csernobil óta nem változott. Az orosz atomtechnológia nem biztonságos, egy nukleáris balesetre pedig a Roszatom első reakciója nem a kockázat csökkentése, az esetleg veszélybe került emberéletek megóvása, hanem a felelősséget elhárítani próbáló hazudozás. Erre figyelmeztet a Demokratikus Koalíció közleménye, amelyet annak apropóján adtak ki, hogy bebizonyosodott: hazugság volt a Roszatom közleménye, mely szerint az orosz légkörben csak Szentpétervár környékén találtak egy kevés radioaktív ruténium-106 izotópot.Az oroszok először tagadtak, majd a Roszgidromet végül elismerte, hogy először és legnagyobb koncentrációban két dél-oroszországi ponton észlelték a ruténium-106 –ot, mindkettő 100 kilométernél közelebb van a Roszatom Majak nevű üzeméhez.

Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától

Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában. A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást.

Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tólWashington számára pedig két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.

Putyin Asszaddal találkozott Szocsiban

Bassár el-Aszad szíriai elnök (MTI/EPA/SANA)

Vlagyimir Putyin orosz elnök a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml. Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.

Gyerekszegénység: Magyarország hátulról a negyedik

Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.

Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország. Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot).  S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulására vezethető vissza.

Gyengén teljesítenek a magyar diákok

Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában.
MTI Fotó: Nemes János

Az együttműködő probléma-megoldásban is roppant lesújtó képet fest a hazai diákok teljesítményéről a PISA-teszt új felmérése. A térség legtöbb országa megelőz minket. Az OECD-országokban a gyerekek 7,9 százaléka csúcsteljesítményű, Magyarországon 8,7 százalék a leggyengébbek közé tartozik.

Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét az OECD.

Mint ismeretes, a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is sokkal gyengébben teljesítettek a magyar diákok, mint 2012-ben.

Válogasson a Budapesti Tavaszi fesztivál programjai közül!

Fotó: BTF

Közzétették a Budapesti tavaszi fesztivál programját. Közel 40 helyszínen, több mint 150 program várja az érdeklődőket 2018. március 30-tól április 22-ig  a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A kulturális tavasz jövőre is a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján kezdődik, és három héten át tart majd. Már most lehet válogatni a programok közül.

 

Váratlanul lemondott a zimbabwei elnök

Lemondott Robert Mugabe zimbabwei elnök, ezt a parlament elnöke, Jacob Mudenda-ra jelentette be. A bejelentés meglepő volt, mivel a képviselők éppen arról tárgyaltak, hogyan tudják megfosztani a hatalmától a 93 éves elnököt. Korábban Mugabe azt jelezte, hogy nem hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy a hadsereg fellépett ellene, emberek tízezrei az utcákon követelték a távozását, s pártja is leváltotta a Zanu-PF éléről.

Több mint ötven halott egy nigériai merényletben

Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több. Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt. Több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.

 

Több mint ötven halott egy nigériai öngyilkos merényletben

0

Felrobbantotta magát egy tinédzser fiú kedden egy nigériai mecsetben a reggeli ima ideje alatt, a halálos áldozatok száma ötvennél is több.

Valószínűleg a Boko Haram áll a merénylet mögött, amely az északkelet-nigériai Mubi város mecsetében történt.

A Guardian beszámolója szerint több mint negyvenen a helyszínen meghaltak, és rengetegen szenvedtek életveszélyes sérülést, a halálos áldozatok száma pedig a legfrissebb jelentések szerint már több mint ötven. A sebesültekről egyelőre nincs információ.

Az viszont biztos, hogy a fiatal merénylő az imádkozók közé vegyülve robbantott a mecsetben.

A Boko Haram elleni harcban az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren vesztették életüket, és legalább 2,3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a térségben.

A terrorszervezet gyakran vet be gyerekeket az öngyilkos merényletek során, amelyekben forgalmas piacokat, közlekedési csomópontokat és mecseteket támadtak az elmúlt években.

Összehangoltan támadtak az öngyilkos merénylők

0

Legalább 18 ember meghalt és 29 megsebesült, miután négy öngyilkos merénylő robbantott egy imahelyen Nigéria északkeleti részén.

Két férfi és két nő hajtotta végre a merényletet, az imahelyre belépve robbantották fel magukat. A merénylet elkövetését egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta, de

a végrehajtás helyszíne és módja a Boko Haramra utal.

A támadás Maiduguri városától 40 kilométerre történt – Maiduguri az egyik fő helyszíne a nigériai kormányerők és a Boko Haram közti harcoknak. Ezekben az elmúlt nyolc évben több mint 20 ezren haltak meg, 2,3 embernek pedig el kellett menekülnie otthonról.

A háború teljesen tönkretette a Csád-tó térségének gazdaságát, ezért 7 millió embert fenyeget élelmiszerhiány.

Hogy került 43,5 millió dollár a nemzetbiztonsági főnök lakásába?

0

Pénzügyőrök és rendőrök rohanták le a frissen kirúgott nemzetbiztonsági főnök nejének luxuslakását Lagosban, Nigéria gazdasági fővárosában. Különböző rejtekhelyekről 43,5 millió dollár, valamint nagy mennyiségű helyi valuta és angol font került elő.

Afrika legnépesebb államában nagy probléma a korrupció. Muhammadu Buhari elnök tavaly azzal a választási ígérettel került hatalomra, hogy fellép ellene. Korábban a Nemzeti Bank elnökét azért váltották le, mert jelezte: 20 milliárd dollár eltűnt az államkincstárból. A válasz egyértelmű volt: állami tisztviselők lopták el, ezért a bankelnököt távolították el.

Buhari a múlt héten rúgta ki a nemzetbiztonsági hivatal főnökét, Ayodele Okét, aki

1,6 millió dollárért vett a feleségének luxuslakást, ráadásul készpénzzel fizetett.

A pénz egy különleges állami alapból jött, amelyet a magasrangú vezetők úgy használtak, mint egy magánkincstárat. A lakásvásárlás elvben hitelre történt, de mindenki tudta: az állam sohasem kéri vissza a pénzt.

Vagy lehet, hogy mégis? Buhari ugyanis nemcsak a nemzetbiztonsági hivatal főnökét menesztette, hanem az államapparátus vezetőjét is. Ő azokat a pénzeket nyúlta le, amelyeket az északi területek újjáépítésére szánt az állam. Nigéria északi részén ugyanis az iszlámista terrorszervezet, a Boko Haram pusztít.

Nigéria Afrika legnagyobb olajtermelő állama. Régebben ezért nem tűnt fel annyira a korrupció, mert a „jut is, marad is” elve alapján loptak az állam emberei. De amióta mélyrepülésben van az olaj ára, azóta jobban feltűnik, hogy Afrika legnépesebb országában csakis a gazdagok gazdagodnak, a nép viszont egyre szegényebb. Ezért indított korrupcióellenes kampányt az elnök.

Ez volt ma – 2017. november 8.

A Budapest Kapcsolat: a magyar főváros is színhelye volt az orosz-amerikai hatalmi játszmának; sok jobbikos Gyurcsánnyal is szövetkezne a kormány leváltására, és viszont; iskolákat és kórházat újít fel a kormány – Nigériában; Schilling Árpád letaglózó képet fest az Ameddig a szem ellát című produkcióban; viszont Mészárosék családi meccset játszhatnak.

A budapesti kapocs – Mi dolga volt Magyarországon Trump Oroszország-ügyi tanácsadójának?

Carter Page, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét még múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak tegnap hozták nyilvánosságra a jegyzőkönyvet, amelyből kiderült, hogy az egész ügynek van egy eléggé érdekes magyar szála is.

Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli, az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán “fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.

Page a vizsgálóbizottság előtt végig rendkívül zavarosan beszélt a budapesti útjáról, ködösített, keveset mondott és gyakran hárította el a válaszadást azzal, hogy nem emlékszik a részletekre. Többször belebonyolódott a saját mondandójába: egyszer “Magyarországon való kikapcsolódást”, másszor viszont “üzleti utat” emlegetett. Ugyanúgy először nem tudta megmondani a nagykövet pontos nevét sem, vagy az sem rémlett neki, hogy csak kizárólagosan az energetikai témákról beszéltek-e.

Sok jobbikos Gyurcsánnyal is szövetkezne a kormány leváltására

Az okokat nyilván mélyebben kellene elemezni, de első megközelítésben is valószínűsíthető, hogy az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenv tette vállalhatóbbá egymás számára a DK és a Jobbik szimpatizánsait.

Ez persze nem jelenti azt, hogy kedvelnék egymást, vagy a másik tábor vezetőit, de figyelemre méltó, a baloldali-liberális ellenzékkel szimpatizálók egyharmada a kormányváltás érdekében a Jobbikkal is hajlandó lenne együttműködni. Még ennél is meglepőbb lehet, hogy a Jobbik szavazóinak mintegy fele hajlandó lenne együttműködni a baloldallal, 50 százalékuk pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz.

Iskolákat és kórházat újít fel a kormány – Nigériában

Négyszázhúszmillió forintot ad Nigériának négy katolikus iskola és egy kórház felújítására a magyar kormány – jelentette be Balog Zoltán. A miniszter a Boko Haram terrorszervezet ténykedését említette okként.

Az elmúlt időben ez a sokadik olyan döntése a kormánynak, amellyel külföldön támogat különféle jóléti célokat – olykor a Föld túlsó részén.

A leghangosabb és a legtöbb hazai kritikát kiváltó döntés volt az idén szeptember 25-én bejelentett: Orbán Viktor Hanoiban közölte, hogy Magyarország onkológiai kórházat épít Vietnamban 60 millió euróból (több, mint 18 milliárd forint). A megállapodásokról Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország és Vietnam között már lebonyolítottak két sikeres segély-hitelprogramot, ezek egy víztisztítómű és egy tartományi népesség-nyilvántartási rendszer kivitelezését foglalták magukban.

Schilling Árpád cudarnak látja a helyzetünket

Schilling Árpád letaglózó képet fest az Ameddig a szem ellát című produkcióban. Már-már azt mondja, hogy a Balkánnal összecsúszó Kelet-Közép-Európa-i régióban érdemben nincs remény, akár eláshatjuk magunkat elevenen.

Vagyis ameddig a szem ellát, nem nagyon van kilátás. A Montenegrói Királyi Színházban Schilling által rendezett, a Trafóban vendégszerepelt, produkció szerint annak sem különösebben, aki elmenekül innen, mert külhonban leginkább kulimunka jut neki és még inkább otthontalanság. Persze Schilling egy ideje leginkább a kisemberről beszél, akiből amúgy mind több van, hiszen sokan csúsznak egyre lejjebb és lejjebb. Az általam legutóbb az ugyancsak a Trafóban látott A harag napja, a kezdetben már-már megváltóként kezelt, fekete ruhás nővérről szólt, akiről sokan azt hitték, képes tömegeket mozgatni. De aztán riasztóan nagy számban hagyták cserben, kifaroltak mellőle, ő is visszavonult, magára maradt.

Családi meccsen avatják a 15 milliárdos Haladás-sportkomplexumot

Szerdán átadták a szombathelyi Haladás új sportkomplexumát, amelyre a kormány 15 milliárd forintot adott. A létesítmény része a kilencezres focistadion. A nyitómeccset este Mészáros Lőrinc eszéki csapatával játssza az NB I-ben kieső helyen álló Haladás, amelynek elnöke Mészáros veje. Bárki is nyer, a család jár jól.

 

Iskolákat és kórházat újít fel a kormány – Nigériában

0

Négyszázhúszmillió forintot ad Nigériának négy katolikus iskola és egy kórház felújítására a magyar kormány – jelentette be Balog Zoltán. A miniszter a Boko Haram terrorszervezet ténykedését említette okként.

Magyarország 420 millió forinttal támogatja négy iskola és egy kórház újjáépítését a nigériai maiduguri katolikus egyházmegyében – közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán.

Balog Zoltán elmondta, hogy

Oliver Dashe Doeme maiduguri püspök júliusban látogatott Magyarországra és kért támogatást Orbán Viktor miniszterelnöktől.

Nigériában ugyanis a Boko Haram terrorszervezet nem csak embereket gyilkol, hanem tönkreteszi az infrastruktúrát is.

A kormány ezért úgy döntött, hogy 420 millió forinttal támogatja az egyházmegye fejlesztéseit – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy az erről szóló határozat a napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Az elmúlt időben ez a sokadik olyan döntése a kormánynak,

amellyel külföldön támogat különféle jóléti célokat – olykor a Föld túlsó részén.

A leghangosabb és a legtöbb hazai kritikát kiváltó döntés volt az idén szeptember 25-én bejelentett: Orbán Viktor Hanoiban közölte, hogy Magyarország onkológiai kórházat épít Vietnamban 60 millió euróból (több, mint 18 milliárd forint). A megállapodásokról Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország és Vietnam között már lebonyolítottak két sikeres segély-hitelprogramot, ezek egy víztisztítómű és egy tartományi népesség-nyilvántartási rendszer kivitelezését foglalták magukban.

Augusztus 21-én Szatmárnémetiben az erdélyi Studium-Prospero Alapítvány adott át olyan ingatlanokat, amelyeket a magyar állam támogatásával épített fel és rendezett be. Az 560 négyzetméteres beépített területű ingatlanban három kétszobás és három egyszobás lakást ajánlanak fel olyan fiatal magyar orvosoknak, színészeknek, zenészeknek, akik a szatmárnémeti egészségügyi, illetve kulturális intézményekben vállalnak munkát. Ehhez a kormány 2015-ben közel 90 millió forinttal, 2016-ban pedig további 30 millió forinttal járult hozzá.

Tavaly szeptemberben mondta azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, hogy a migrációs krízisben ott kell segíteni, ahol a baj van, ezért kell például a magyar kormánynak Szíriában kórházat építenie. Ennek ára ötmillió dollár (1,35 milliárd forint).

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK