Kezdőlap Címkék New york

Címke: new york

A járvány kettévágja az amerikai társadalmat

Miközben a dollár-milliárdosok újabb milliárdokkal gazdagodnak az amerikaiak milliói nem tudják, hogy miből fizessék ki a lakbért és a rezsit. A munkanélküliek a kilakoltatástól tartanak. A gazdasági válság felerősíti a korábbi tendenciákat, melyek gyengítik a társadalom kohézióját – állapítja meg a londoni Guardian New York-i tudósítója.

2 millió dollárért bérel egy 15 hálószobával rendelkező palotát East Hamptonban egy textil gyáros, aki Manhattanből menekült a Covid-19 vírus elől. Errefelé tanyázik ilyenkor Beyonce és Jay Z is, hogy csak a híres házaspárt említsük a dollár milliárdosok nyaraló helyén. Ahol nincsenek pénzügyi problémák, mert a tőzsde jól teljesít: Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere egyetlen napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb.

Miből élnek meg a munkanélküliek?

125 dollárból próbál megélni egy nyolctagú család Észak Karolinában. A családanya volt az egyetlen kereső, őt a koronavírus járvány miatt elbocsátották. Most férjét és hat gyermekét szeretné eltartani a munkanélküli segélyből. Eddig valahogy elvoltak, mert a washingtoni kongresszus megszavazta, hogy az állam 600 dollárral egészítse ki a munkanélküli segélyt minden héten. Csakhogy ez lejárt. A kongresszusban a demokraták és a republikánusok nem tudnak megegyezni a folytatásról. Addig pedig marad a heti 125 dollár egy nyolctagú családnak!

Az amerikai munkavállalók körülbelül 20%-a lett munkanélküli a járványt követő gazdasági válság miatt. Ez több mint 30 millió embert jelent! A válság kihozta a faji különbségeket is: sokkal több a munkanélküli a színesbőrűek között. Ezért is oly hevesek a tüntetések az Egyesült Államokban.

K típusú fellendülés

A járványt követő gazdasági válság kezdetén az optimista Goldman Sachs pénzintézet megfogalmazta a V típusú fellendülés lehetőségét. Szerintük a válság gyors csökkenés után gyors növekedést produkál majd vagyis a végén nem kell komolyabb visszaeséssel számolni. Azóta a realitások lehűtötték az optimista várakozásokat. Ma már a szakértők inkább a K típusú fellendüléssel számolnak. Mit jelent ez? Azt, hogy a gazdagok és a jól képzett munkavállalók, akik Home Office-ban is dolgozhatnak hamar visszanyerik azt, amit elveszítettek a válság idején. Azok viszont akik szegények voltak, és kénytelenek bejárni a munkahelyükre folyamatosan csökkenő jövedelemmel és elhelyezkedési eséllyel kell, hogy számoljanak. Ebben a rétegben aránytalanul nagy a színesbőrűek száma.

Az amerikai álom azt jelenti, hogy saját erőből ki lehet kecmeregni a szegénységből, de ez a válság csak azt mutatja, hogy tovább növekednek a különbségek a társadalom különböző részei között. A gazdagok gazdagabbak lesznek míg a szegények életszínvonala stagnál vagy még csökken. Mindez komoly társadalmi feszültséget eredményezhet, és ezzel számolnia kell az USA új elnökének, akárkit is választanak meg novemberben.

Tömegsírok New Yorkban

A szegények temetője mellett tömegsírokban földelik el a korona vírus áldozatait New Yorkban. Az amerikai pénzügyi élet központjában egyre több a halálos áldozat.

New York államban 159 ezret is meghaladja a koronavírus fertőzöttek száma, közülük több mint hétezren meghaltak. Az Egyesült Államokban eddig több mint 16500-an veszítették életüket a korona vírus miatt.

Pánik a Fehér Házban

Szakértői előrejelzések szerint minimum 100 ezer maximum 240 ezer halottja lehet az Egyesült Államokban a koronavírus járványnak. Mindez lehetetlenné teszi Trump elnöknek azt a szándékát, hogy mielőbb újra beindítsa az amerikai gazdaságot. Az amerikai állam 2300 milliárd dolláros mentőcsomaggal siet a gazdaság segítségére. Ez rekord az amerikai történelemben, de valószínűleg kevés lesz. Larry Kudlow, Trump gazdasági főtanácsadója úgy nyilatkozott, hogy 6000 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy elkerüljék a nagyobb válságot.

Idén választási év van. Emiatt Trump rendkívül ideges, mert az újraválasztása erősen kétségessé vált. Nouriel Roubini, aki megjósolta: a koronavírus járvány világméretű gazdasági válságot okoz majd, azt is jövendölte: Trump belebukik a válság menedzselésbe, és mennie kell a Fehér Házból …

Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban , de már felmerült annak gondolata: halasszák el a koronavírus járvány miatt.

Ki mennyit keres úgy szavaz?

Az amerikai elnökválasztási kampány szokás szerint a pénz körül forog. Mennyiből lehet ma tisztességesen megélni az Egyesült Államokban?

Az Egyesült Államokban nem olcsó az élet különösen a drága egészségügy miatt. Egy amerikai portál most fölmérte: melyik USA államban mennyi kell ahhoz évente, hogy valakinek a megélhetésen túl azért a szórakozásra is maradjon pénze. Hogy is számolt a GoBankingRates?

50-30-20-as költségvetési szabály

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos amerikai család a költségvetésének a felét fordítja a hétköznapi megélhetésre: ide tartoznak a lakás és rezsi költségek, a bevásárlás, étkezés stb.

30% a helyváltoztatás vagyis az autózás illetve a tömegközlekedés költségei 20% a megtakarítás – ez a gyakorlatban sokszor nem jelent mást mint a hitelek visszafizetését hiszen az amerikai családok többsége hitelből él. Az alsó 20%-nak ráadásul magasabb a hitele mint a megtakarítása vagyis negatív vagyonuk van.

A medián 67690 dollár évente

Ez az USA átlagos megélhetéshez szükséges kereset – a Munkaügyi minisztérium statisztikái alapján. Ez persze az átlag, de nagy a szóródás. A legszegényebb állam, Mississippi ott 58321 dollár is elég. A legmagasabbak a költségek Hawaii szigetén: 136437 dollár!

Kalifornia és New York is drága

Kaliforniában és New York államban csaknem 100 ezer dollár kell a tisztes megélhetéshez. Mindkét államban magas a lakhatási költség. Hihetetlenül magasak az árak, és ezek növekedését nem követték a bérek. A demográfusok ezzel is magyarázzák, hogy évente csökken New York városának lakossága, mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a drága lakbéreket. És akkor még nem a Trump torony méregdrága luxus lakásairól beszélünk…

New York államban 95724 dollár a tisztes megélhetéshez szükséges bér, magában New Yorkban nyilván még magasabb, de erre nem tér ki GoBankingRates listája.

Kalifornia államban 99971 dollár a tisztes megélhetéshez szükséges éves munkabér. És mennyit keres egy átlagos család Kaliforniában évente? 75277 dollárt! Vagyis az olló szélesre nyílik, mert a megélhetési költségek gyorsabban növekedtek mint a reálbérek. Trumpot jelentős részben ez az anomália segítette hatalomra 2016-ban, de idén erre demokrata ellenfelei hivatkoznak, akik hagyományosan győzni szoktak Kaliforniában és New York államban, de veszítenek ott, ahol az amerikaiak többet keresnek mint amennyi a tisztes megélhetéshez kell vagyis az USA szegényebb államaiban …

Őrangyalok őrzik a zsinagógákat

A legutóbbi merénylet után a Chabad ortodox zsidó közösség vezetői megkeresték az őrangyalok szervezetét. A Guardian Angels privát őrszolgálat, melynek emberei a keleti harcművészetek mesterei. Ők elvállalták a New Yorki zsidó intézmények egy részének védelmét, sőt őrjáratokat is tartanak azokban a negyedekben, ahol sok zsidó lakik.

Az előzmények :

Merényletek Hanuka idején – New York rendőrei megerősítik a zsidó intézmények védelmét

Késelés egy haszid rabbi házában New York államban. A támadó öt embert megsebesített. Ez már a hetedik antiszemita akció Hanuka idején különböző zsidó intézmények ellen New Yorkban és környékén, ahol több mint 2 millió zsidó él. A nyolcnapos ünnep múlt vasárnap kezdődött meg mindenütt a világon, ahol zsidók élnek.

“A gyűlölködés felemelte ronda fejét!”

Ezt hangsúlyozta Bill de Blasio polgármester , aki személyesen ment el, hogy megnyugtassa a zsidó közösség vezetőit: a rendőrség mindent megtesz a jövőben a zsinagógák és más zsidó intézmények védelme érdekében.

Pénteken egy nő nekiment három tradicionális zsidó öltözetű nőnek és közben antiszemita szitkokat kiáltozott. Letartóztatták, és a bíróság előtt felel majd az antiszemita akcióért.

Hétfőn ököllel arcul ütöttek egy hatvanöt éves ortodox zsidót. Ugyancsak hétfőn fiatalok zaklattak két zsidó gyereket, akiknek az öltözete kifejezte vallási hovatartozásukat.

Támadás a kóser piac ellen – hat halott

December 10-én lövöldözés tört ki New York közelében észak New Jersey-ben, ahol sok zsidó lakik. Hatan meghaltak és többen megsebesültek.

“Krízis pontra jutott az antiszemitizmus az erőszakos akciók miatt New Yorkban és a környékén” – hangsúlyozta Eric Goldstein, az egyik legnagyobb zsidó jótékonysági alap igazgatója.

“Annál is undorítóbbak ezek az antiszemita merényletek, mert vallási ünnepek idején követik el őket ” – jelentette ki New York állam kormányzója. Andrew Cuomo kormányzó elrendelte: az erőszakos antiszemita akciók esetén a terrorelhárító szolgálat segítse a rendőrség munkáját  New York államban.

Merényletek Hanuka idején

Eddig hat antiszemita akciót követtek el Hanuka idején különböző zsidó intézmények ellen New Yorkban, ahol több mint 2 millió zsidó él. A nyolc napos ünnep múlt vasárnap kezdődött meg mindenütt a világon, ahol zsidók élnek.

“A gyűlölködés felemelte ronda fejét!”

Ezt hangsúlyozta Bill de Blasio polgármester, aki személyesen ment el, hogy megnyugtassa a zsidó közösség vezetőit: a rendőrség mindent megtesz a jövőben a zsinagógák és más zsidó intézmények védelme érdekében.

Pénteken egy nő nekiment három tradicionális zsidó öltözetű nőnek és közben antiszemita szitkokat kiáltozott. Letartóztatták, és a bíróság előtt felel majd az antiszemita akcióért.

Hétfőn ököllel arcul ütöttek egy hatvanöt éves ortodox zsidót. Ugyancsak hétfőn fiatalok zaklattak két zsidó gyereket, akiknek az öltözete kifejezte vallási hovatartozásukat.

Támadás a kóser piac ellen – hat halott

December 10-én lövöldözés tört ki New York közelében észak New Jerseyben, ahol sok zsidó lakik. Hatan meghaltak és többen megsebesültek.

“Krízis pontra jutott az antiszemitizmus az erőszakos akciók miatt New Yorkban és a környékén” – hangsúlyozta Eric Goldstein, az egyik legnagyobb zsidó jótékonysági alap igazgatója.

“Annál is undorítóbbak ezek az antiszemita merényletek, mert a vallási ünnepek idején követik el őket” – jelentette ki New York állam kormányzója. Andrew Cuomo kormányzó elrendelte: a terrorelhárító szolgálat segítse a rendőrség munkáját az erőszakos antiszemita akciók esetén New York államban.

Többszáz millió dollár Mexikó két elnökének a Köpcös kartellétől

Legalábbis ezt állítja Mexikó első számú drog bárójának ügyvédje. Szerinte a Sinaloa kartell második számú embere, Ismael “El Mayo” Zambada volt a pénzes postás a Köpcös és a két elnök között. Enrique Pena Nieto és elődje, Felipe Calderon így kapott volna több száz millió dollárt Mexikó legnagyobb kábítószeres kartelljétől.

A két elnök természetesen cáfol, de mindketten azért buktak meg a választásokon, mert a közvélemény korruptnak tartotta őket. A jelenlegi elnöknek már csak napjai vannak hátra a hatalomban, mert decemberben már jön a baloldali populista utód, aki kőkemény harcot hirdetett a korrupció ellen. Igaz, hogy minden elődje így kezdte. Ezért is tartják a drogbáró perét nem Mexikóban hanem New Yorkban.

El Chapo – a Köpcös – egykor a világ egyik legbefolyásosabb emberének számított. A Forbes El Chapot a világ 41-ik leghatalmasabb emberének nevezte, akinek hatalma és befolyása meghaladta a francia elnökét. A Sinaloa kartell 64 éves urát most New Yorkban állították bíróság elé, mert Mexikóban nem sok esély lenne az elítélésére.
Szülőföldjén kétszer is megszökött a “szigorúan ellenőrzött börtönből”. Egyszer úgy, hogy emberei alagutat fúrtak a börtön alá. 78 rendőr és fegyőr volt benne a nagyhatalmú drogbáró szökésében. Állítólag kétmillió dollárba került a szökés, ami aprópénznek számított a Köpcös  számára. A Forbes ugyanis egymilliárd dollárra tette a vagyonát és ezzel benne volt az első tízben Mexikóban. Ahol nagyon sokan élnek a drogból.

“Nálunk, aki élni akart, az belevágott a drog bizniszbe.” Ezt a vallomást a Sinaloa kartell ura Sean Pennek tette. A jeles hollywoodi színész meginterjúvolta őt a Rolling Stone magazin számára. A hiúság lett a veszte El Chaponak. A Rolling Stone interjút ugyanis a kábszer ellen küzdő amerikai rendőrök is olvasták, és dührohamot kaptak. Pedig a most 64 éves drogbáró csak azt mondta el, amit mindenki tudott, aki csak egy kicsit is belekóstolt a drog bizniszbe.

A Köpcös koldusszegény családban született. A faluban még iskola sem volt, ezért tanulással nemigen fáradozott. Már fiatalon azt csinálta, amit már az apja és a családban szinte mindenki: kábítószert termesztett és adott el. Aztán belépett a klánba, ahol gyors karriert csinált, mert villámgyorsan és határozottan gyilkolt. A Keresztapa (El Padrino) sofőrje és testőre lett. Amikor az amerikai és mexikói zsaruk elkapták a nagy főnököt, a birodalmat felosztották. A Köpcös kapta meg szűkebb pátriáját, a Sinaloa vidéket, mely azután a klán neve is lett.

“Repülőgépeink és tengeralattjáróink is vannak” – így dicsekedett Sean Pennek a drogbáró, akinek imponált, hogy egy híres hollywoodi színésznek mesélhet arról, hogy a semmiből milyen magasra jutott. Mégis hogyan? Vetélytársait irgalmatlanul megölette olykor családjukkal együtt. A bosszú sem késlekedett, El Chapo helyett egy bíborost öltek meg a repülőtéren. A bíboros is köpcös volt, ez lett a veszte. A drogbáróra küldött gyilkosok összetévesztették a két kis embert. El Chapo megúszta, a bíboros nem. Emiatt is börtönbe került, de megszökött. A hálózat hatékonyan működött. A Köpcös elmondta Sean Pennek azt, amit mindenki tudott Mexikóban: a rendőrök és a bírák megkenhetőek. Nem is tőlük tartott a Sinaloa kartell ura, hanem a vetélytársaktól. A Forbes szerint 1 milliárd dolláros vagyonát kénytelen volt növekvő mértékben a saját maga és családja biztonságára fordítani. Ezért lekerült a szuper gazdagok listájáról Mexikóban. Három házasságból kilenc gyermeke van, így érthető, hogy drága a biztonság.

Csak hétéves iker gyermekei látogathatták a börtönben. Az amerikaiak megunták, hogy az USA piacát droggal elárasztó Köpcös Mexikóban akkor szökik meg a börtönből amikor akar. Kérték a kiadatását, és ez meg is történt. Az Egyesült Államokban csakugyan szigorúan őrzik: még a feleségét sem engedték be hozzá a vizsgálati fogság idején. Csak a hétéves ikrei beszélhettek az apjukkal. Meg persze az ügyvédje, hiszen az mindenkinek jár az amerikai igazságszolgáltatásban.

El Chapo ma már az árnya önmagának. Az amerikai börtönök megtörik a legelszántabb bűnözőket is. A Köpcös  állandóan panaszkodik. Minden nap hányok, rémes állapotban vagyok – írta rendszeresen a bírónak. Aki igen figyelmesen ügyelt az esküdtszék kiválasztására, nehogy a klán vezér megvásárolt emberei döntsenek Mexikó legveszélyesebb drogbárójának sorsáról. Az ítélet aligha lehet kétséges. Mint ahogy az sem, amit Sean Pennek nyilatkozott annak idején az akkor még magabiztos drogbáró: ez óriási biznisz. Ha lelőnek vagy elfognak más áll a helyemre. Ez minden bizonnyal már meg is történt.

A mexikói klánok úgy szerezték meg a hatalmas USA piacot, hogy Escobart az amerikaiak eltették láb alól Kolumbiában. Amíg Escobar élt, addig Kolumbia volt a fő szállító, Mexikó csak tranzit országnak számított. Amint Escobar meghalt, színre lépett a mexikói “tranzit legénység” és likvidálta a kolumbiaiakat. Így kezdődött a mexikói klánok uralma az USA drog piaca felett. Ezt használta ki a most 64 éves Köpcös, aki a Sinaloa kartell élén a mexikói drog biznisz koronázatlan királya volt. Mára koronáját és szabadságát elveszítve immár csak egy szánalmas roncs, akire a bíróság New Yorkban minden bizonnyal olyan ítéletet mond ki, hogy hátralevő napjait börtönben töltheti. Ami persze nem egy életbiztosítás. A bostoni ír maffia nyugalmazott főnökét kilencvenedik életévében verték agyon a börtönben azoknak a vetélytársaknak az emberei, akiknek rokonait az ő parancsára tették el láb alól egy szigorúan őrzött fegyházban az Egyesült Államokban. Ez akár a Köpcössel is megtörténhet.

Hajléktalanság vs. utcán élés

0

Érdekes pontra hívta fel a figyelmet Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a parlament által nemrég elfogadott „hajléktalan” törvénnyel kapcsolatban. Véleménye szerint különbséget kell tenni a hajléktalanság és az utcán élés között. Szerinte a törvény kizárólag az utcán élést tiltja. Utána néztem, vajon más országokban (tőlünk Nyugatra) hogyan állnak (állami szinten) ehhez a kérdéshez.

Ami szembetűnő: a nyugati törvények nem tiltanak! A német, az amerikai (USA), vagy a brit jogszabályok, inkább előírások, és nem állami szinten foglalkoznak ezzel a témával, ami valóban az utcán hever. Németországban például nem a parlament szabályozza (bünteti) a hajléktalanságot, az utcán élést. Viszont van “szociális törvénykönyv” (Das Sozialgesetzbuch), mely szerint – elsősorban – az egyházak, szeretetszolgálatok feladata a segítés! A hajléktalanságnak kezelésének történelmi múltja van Németországban. Már  Bismarck idejében, az állam nagy szociális átszervezése idején, téma volt ez. Akkoriban a problémát a vándormunkások okozták, akiknek nem volt hol megszállniuk. Ekkor alapították a „Herberge zur Heimat” (kb. munkásszálló), mely a munka- és szállás nélküliek elhelyezésére szolgált.

Manapság is a „különösen nehézhelyzetűek elhelyezésére szolgál”, például a frissen szabadultak visszavezetése a hétköznapi életbe, a gyerekét egyedül nevelő anyák megsegítése, gyerek és városi (ingyen) konyha, a szenvedélybetegséggel küzdők megsegítése, valamint az utcai szociális munka. A finanszírozás a tartomány (szövetségi köztársaság) és a helyi (városi) szervek feladata, a gyerekélelmezés (Kinderküche) nagy részét adományokból biztosítják.

A német diakónus web-oldala szerint: hajléktalan az, akinek nincs állandó lakhelye és szálláslehetősége, és éjszakáit közterületen, mint pl. parkokban vagy metró- és vasútállomáson tölti.
A hajlék- vagy lakástalanság okai lehetnek:

  • munkahely elvesztése
  • -adósság vagy más finanszírozási probléma
  • különélés vagy válás
  • családi belüli erőszak
  • bűnözői múlttal terheltség, pl. szabadlábra helyezés
  • akut vagy krónikus betegség
  • lelki, pszichikai probléma, mint pl. depresszió, skizofrénia vagy káros szenvedély
  • lakbéremelés és az ezzel járó környezeti minőségváltozás

A hajléktalanok és lakásnélküliek problémái:

Az élettani szükségletek, mint éhség és szomjúság, nagyon megnehezítik a kevés anyagi háttérrel és saját lakással nem rendelkezők helyzetét. A hiányos higiénikus feltételek, körülmények, és az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzájutás különösen megnehezíti ezen emberek életét. Mint a múltban, úgy napjainkban is nagy a társadalmi előítélet, a megvetés, az ellenszenv. A társadalom egy részében ma is él az a bürokratikus gyakorlat, hogy csak annak adnak ki lakást, akinek rendszeres bevétele van, ill. munkahelyet is csak az kaphat, akinek állandó lakhelye van.

A hajléktalanok másik problémája a lopás: az utcán éjszakázáskor, de a szükségszállásokon sincs lehetőségük vagyontárgyaik megvédésére.

Az utcán vagy a szabad ég alatt éjszakázók rendszeresen ki vannak téve erőszakos cselekedeteknek, támadásoknak.

Ez a társadalmi probléma Németországban is ismert, aminek megsegítése, megoldása, felszámolása elsősorban az egyházak és a civil szervezetek feladata.

A hajléktalanság, az utcán élés problémája a a korlátlan lehetőségek hazájában, az Egyesült Államokban is fennáll. Erről szól az amerikai (US) hajléktalan törvény (The Homeless Bill of Rights (also Homeless Person’s Bill of Rights and Acts of Living bill)). Pontosabban a hajléktalanok *jogai*-ról szóló törvény, ami (még) nem egységes, hanem szövetségi államokként változó…..és amin még dolgoznak a jogalkotók…

A lényeg itt is a jogokon van és nem a tiltáson.

  • joguk van a közterületek (public spaces) félelem nélküli használatára, anélkül, hogy a jog és képviselői (pl. rendőrség) zaklatással diszkriminálná őket.
  • joguk van szavazni
  • joguk van szabadon menedékhelyet, szociális segélyt, jogi tanácsot és tanulást, oktatást igénybe venni.
  • közterületen (is) joguk van a magánéletre
  • joguk van, hogy biztonságba érezzék magukat

Ugyanakkor Amerikában a hajléktalanság bűncselekménynek minősíthető egy törvényparagrafussal vagy egy rendelettel, mely megtiltja a közterületen való ülést, alvást, koldulást, evést vagy vallásgyakorlást.

Ez ellen küzd a Hajléktalanság és Szegénység elleni Nemzeti (országos) Törvény Központ (The National Law Center on Homelessness and Poverty), mely szerint a látható hajléktalanság bűncselekménynek nyilvánítása erkölcstelen és támadás az alapvető emberi életösztön ellen, és ugyancsak ellenkezik az amerikai nép alapvető vallási és politikai elveivel.

A német és amerikai példa is jól mutatja, hogy a hajléktalanság mindenütt (társadalmi) probléma, amiről nyíltan kell beszélni, és a bajokra orvoslást kell találni, amibe be kell vonni az érintetteket is! Vajon, erről miért nem tartott konzultációt a jelenlegi kormány és pártja? Miért nem vonták be a törvényalkotási munkába a szakembereket. Egyáltalán kikérték azok véleményét? Hol vannak, voltak az egyházak, melyeknek világviszonylatban is elsőszámú feladata a szegények, az elesettek, a kivetettek megsegítése, támogatása, lásd Németország vagy egész Dél-Amerika. Ez valójában nem állami feladat, ez a közösség feladata. A parlamentben ülők mit tudnak ezeknek a szerencsétlenek a sorsáról? Ugyanazt mondhatnánk, mint, amit (nagyon) sokan a migránsokra mondanak: fogadj be az otthonodba egyet! A törvényalkotók kikérték például (a jezsuita) Mustó Péter véleményét és tapasztalatát?

Igen, köztudott, hogy a hajléktalanok nem igazán szimpatikus emberek, legalábbis megjelenésük, viselkedésük sok kivetnivalót hagy maga után. Eltávolításuk a közterületről, főleg a turisták által rendszeresen látogatott helyekről, inkább megértést, mint ellenszenvet vált ki sokunkban. A módszer, ahogy ezt csinálják azonban embertelen! Nem egy átgondolt terv része, mely a kényszerből utcán élőknek jobb, „kulturáltabb” és biztonságosabb környezetet, „életteret” biztosít. Különösen a közelgő hideg, a tél elleni védelemre.

Szemtanúja voltam Los Angelesben olyan széles járdájú utcáknak, ahol a karácsonyi, szilveszteri időben egymás mellett feküdtek hálózsákos csövesek. Senki sem bántotta őket (a hatóság sem!) és, mint vendéglátóm mondta, az ott „táborozók” a sokkal hidegebb keleti partról (pl. New York környékéről) érkeztek, hogy itt vészeljék át a relatív enyhe telet. És, ha már hálózsák. Münchenben (és az Alpok vidékén) ilyenkor a helyi (ingyen) újságokban állandó hirdetés olvasható, hogy „akinek van felesleges, vagy már használaton kívüli hálózsákja, azt adományozza a parkokban, szabad ég alatt telelő hajléktalanoknak.” Az Alpokban kiránduló, hegymászó turisták nagyon jó minőségű hálózsákokban szokták átvészelni a hűvös nyári és őszi éjszakákat. Ott ilyenre is gondolnak! Sokan tudják, hogy a menhely nem a legjobb megoldás a tél átvészelésére. Igen, sok a lopás, a bezártságból, az összezártságból eredő frusztráció.

Végül egy vallomás. (még) Nem voltam hajléktalan, csak beleképzelem magam: biztos nem mennék (magyar) (állami?) menhelyre. Hol van a “privacy” – a privátszféra? Hol csukhatom magamra az ajtót, hogy a világ zajától távol nem csak testileg, de lelkileg is kipihenhessem magam? A katonaságnál volt módom ebbe belekóstolni. Az volt igazán jó, amikor hanyatt feküdhettem a mezőn és csukott szemmel álmodoztam, hogy milyen jó is lesz ismét otthon lenni. Igen, abban a 11 hónapban tanultuk meg értékelni a (családi) otthont. Vajon a börtön miért is büntetés? Ott is az összezártság a borzalom (a rend, a fegyelem). Szóval, a “menedékhely” NEM megoldás!

Erre mikor fognak rájönni a hajléktalanokon valóban segíteni akarók???

Stephen Elekes

Az Operaház méregdrága amerikai turnéja

0

A magyar Állami Operaház amerikai vendégjátékának nincsen semmiféle politikai háttere, annak kizárólagos célja a társulat művészetének bemutatása. Ezt a New York-i Magyar Kultúrális Központ igazgatója közölte a hónap végén kezdődő, csaknem kéthetes turné előtt – írja a Wall Street Journal.

A színhely a Lincoln Centre lesz, de mint a lap írja, az ilyen szereplés igencsak drága lehet, ha a közönség még nem ismeri az érkező vendégeket, hiszen a világhálón vagy a mozikban vetített előadások révén a legkitűnőbb produkciókhoz juthat hozzá. Ez azonban nem riasztja el a magyar énekeseket és balett táncosokat, akik négy operát és két balett darabot mutatnak be.  Összesen 367-en működnek közre. A mintegy négymillió dolláros költséget Ókovács Szilveszter főigazgató szerint javarészt állami cégek teremtik elő. Nem kevés pénz ez egy olyan országban, amelyben az éves GDP kevesebb, mint az Amazon tulajdonosának becsült vagyona.

Ókovács azt mondja, azért szervezték az utat, mert meg akarják mutatni, hogy Magyarország ugyan kicsi, de a kultúrája igenis jelentős. Azonkívül még várhatóan 3 évig felújítják az Operaházat. Megfigyelők azonban felvetették, hogy a látogatásba nem játszanak-e bele politikai tényezők, hiszen Orbán Viktort sűrűn érik bírálatok, főleg bevándorlás-ellenes véleménye miatt. Ily módon ugyanis a hatalomra is kedvező fény vetődik a művészek jóvoltából. Erre a főigazgató azt válaszolta, hogy csakis az ő döntésük volt a vendégszereplés, abba senki más nem szólt bele. Tompa Andrea kritikus azonban megkérdőjelezi, hogy tényleg ez a legjobb módja-e a magyar kultúra bemutatásának. Sokkal inkább érdemes lett volna ezt az irdatlan összeget kisebb magyar intézményekre fordítani, főleg olyanokra, amelyek izgalmasabb dolgokat csinálnak. És, mondjuk, nem a Hattyúk tavát viszik el New Yorkba.

Ex-rendőr volt a bordélyok királya New Yorkban

0

Negyedóra 40 dollárba, egy óra 160-ba került. Mindent teljesen nyíltan csináltak. Ha a lakók feljelentették őket, a rendőrök lecsaptak rájuk. És nem találtak semmit! Nem véletlenül. A bordélyház-birodalom feje ugyanis az erkölcsrendészet megbecsült nyugdíjas rendőre volt, a most 51 éves Ludwig Paz! Dollár milliókat hoztak a bordélyházak – állapították meg a New York Times oknyomozó riporterei, akik a rendőrség előtt jártak.

Tíz évig működött a bordély birodalom zavartalanul – mindenki szeme láttára Queensben és Brooklynban. A haverok ugyanis bentről időben „leadták a drótot” a Paznak készülő razziáról.

De miért lett az erkölcsrendészet buzgó rendőre a bordély birodalom szervezője New Yorkban?

Keresd a nőt és a pénzt!

Ludwig Paz közrendőr, akinek családja Ecuadorból bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba, alaposan kitanulta a rendőri szakmát. Rájött, hogy az erkölcsrendészeten lehet a legtöbb pénzt szerezni, a legkisebb kockázattal. Tudta, hogy bár a drog jobb üzlet, túl nagy a kockázat. Miután kitanulta a szakmát, Paz közrendőr átállt a túlsó oldalra. Az egyik bordélyban megismerkedett egy lánnyal, aki miatt elhagyta a családját. Összeköltöztek Arelis Peraltaval, aki madám lett a bordély birodalomban. Előnyös lakáshitelt vettek fel, de jött a 2008-as válság és Paz közrendőr ott állt 690 ezer dolláros adóssággal miközben az éves fizetése – túlórákkal együtt – 120 ezer dollár volt! Úgy döntött, nincs más megoldás: irány a prostitúció!

A lányok a backpage.com-on hirdették magukat. A portált ugyan nemrég betiltották, de korábban a lengén öltözött fiatal nők elég nyilvánvaló ajánlattal kellették magukat: „Szexi, bevállalós csaj vagyok! Keress meg, ha egy kis szórakozásra vágysz!” Majd megadták a lakás címét, amelyet Paz közrendőr bérelt számukra. A ház előtt Security feliratú bőrkabátokban szabadnapos rendőrök vigyáztak a rendre. Az ügyfélnek, amint belépett a nyilvánosházba, le kellett tolnia a nadrágját! Paz közrendőr ugyanis így akarta elkerülni, hogy a belső elhárítás lebuktassa, vagyis „bedrótozva” küldje egyik munkatársát a helyszínre. Az erkölcsrendészet törekvő vállalkozója nem bízott semmit sem a véletlenre. Mégis, a lefizetett kollégák révén Paz közrendőr gyanúba került. Ezért inkább kilépett a rendőrségtől. Megvolt a húszéves szolgálati ideje. Megélni pedig nem a rendőr nyugdíjból akart…

Hogyant működhetett csaknem tíz éven át az illegális bordély birodalom?

Ezt vizsgálja most az ügyészség, mert a botrány nem vet jó fényt New York városának rendfenntartó szerveire. Pedig Rudy Giuliani itt hirdette meg a zéró tolerancia elvét, vagyis, hogy a legkisebb bűnre is azonnal le kell csapni. New Yorkot mintának állították más amerikai városok elé. Most pedig mi derült ki? Az egész erkölcsrendészet nyakig sáros az ügyben. A belső elhárítás sem dicsekedhet.

Öt zsarut vettek őrizetbe Paz közrendőrrel és élettársával együtt, de a New York Times meg van győződve arról, hogy többen is lesznek még! Egy őrmester, két detektív és két közrendőr van előzetesben. Vajon nem fizetett-e Paz nyugdíjas rendőr, a bordély birodalom ura védelmi pénzt valakiknek, akik magasabb beosztásban voltak és vannak? Maguk a rendőrök is meg vannak győződve erről. A letartóztatás ugyanis szigorúan titkos hadművelet volt: „Operation Zap”

Paz közrendőr nevének megfordításából képeztek kódot, hogy ne fogjanak gyanút azok, akiknek az a dolguk a testületen belül, hogy informálják a bordélyok urát. Az akció sikerrel járt: sok sikertelen razzia után, most mindent megtaláltak a rendőrök: a lányokat, a pénzt és magát Ludwig Pazt, a barátnőjével együtt.  A lefizetett kollégák ezúttal nem tudták a szokásos módon leadni a drótot, mert nem tudtak a Zap hadműveletről.

Felmerülhet-e az is, hogy az igazi fejesek benne hagyták Paz közrendőrt a bajban, miközben menetközben lenyúlták a nagy pénzeket?

A New York Times riporterei nem kockáztatnak meg ilyen állítást, mert annak komoly jogi következményei lehetnek, de sejtetik: ilyen jól, ilyen sokáig nem mehetett volna a bordély biznisz, ha felülről nem fedezik azt. Ha Hollywood filmet csinál a rendőrök által üzemeltetett bordély bizniszből – márpedig ez valószínűnek látszik – akkor talán kiderül: Paz ex-közrendőr valóban a bordély birodalom ura volt New Yorkban, vagy csak egy balek, aki ”elviszi a balhét” a nála sokkal ravaszabb, nagykutyák helyett?!…

Ismerje meg az új amerikai nagykövetet!

0

Az AllGov amerikai portál bemutatja David B. Cornsteint, akit Donald Trump február 13-án magyarországi nagykövetnek jelölt.

A portál, amely a kormány alá rendelt több mint 300 főhatóság és ügynökség „többnyire sajtó radarja alatt maradó” tevékenységét mutatja be, úgy látja:

Trump és Cornstein között sok a közös vonás.

Mindketten New York-iak, mindkettőnek Palm Beachben van nyaralója, mindketten nagyon gazdagok, és mindketten pénzvesztéssel járó szerencsejáték-vállalkozásokat is működtetnek. Cornstein 1938-ban született: édesapja a szőnyegbizniszben volt, édesanyja, Fanni – akinek a szülei Magyarországról vándoroltak ki – tanítónő volt.

A New York-i Egyetemen szerzett kereskedelmi diplomát, és tartalékos szakács volt a hadseregben. Még a szakdolgozatát írta, amikor lehetősége nyílt belépni egy ékszerész-vállalatba, amely egy áruházban tartott fenn fiókot. A vállalkozás sikeres lett, és Cornstein sok áruházra kiterjesztette azt. 1986-ban 217 millió dollárért felvásárolt egy hasonló, de nagyobb vállalatot. A cég csak nőtt, 1990-ben megjelent Európában is, Majd Cornstein 1999-ben kivonult a cégből.

1991-ben azt fontolgatta, hogy ajánlatot tesz a New York Daily News című lap megvásárlására, és indulni szándékozott a New York-i polgármesteri tisztségért, e lehetőséggel 1994-ben is foglalkozott. Végül 2001-ben lett (ön)jelölt New York Állam számvevőszékének élére. Az első problémába akkor ütközött, amikor a jelöltsége bejelentése alkalmából rendezett pénzgyűjtő eseményre Rudolf Giuliani akkori polgármestert hirdette meg az estély tiszteletbeli elnökének – noha nem rendelkezett Giuliani előzetes hozzájárulásával. Ám

a legtöbb republikánus más jelöltet támogatott,

és így Cornstein kiesett.

George Pataki kormányzó viszont nyomban rábízta a New York állami olimpiai bizottság elnöki tisztségét: a testület akkoriban a 2012-es játékokra szóló pályázatot készítette elő, de a rendezés jogát London nyerte el. Cornstein kétféle módon is benne volt a lóversenyzésben: 1994-től tagja, majd később elnöke volt az állam fogadási bizottságának, innen 2009-ben váltották le, amikor a bizottság súlyos anyagi helyzetbe került. Emellett több versenylova is szerzett helyezéseket versenyeken.

1999-ben megtették a TeleHubLink elnevezésű telemarketing cég elnökének, ami azonban 2001 tavaszán némi bajba került, mert az New York-i ügyészség kifogásolta az ott érvényben lévő fogyasztóvédelmi előírásokat. Öt évvel később azonban Cornstein anyagilag támogatta az illető ügyész újraválasztási kampányát. így a dolog lekerült a napirendről. A TeleHub-ügy nem akadályozta meg, hogy Cornsteit 2011-ben kinevezzék a Battery Park Városi Hatóság igazgató tanácsi tagjának, és e tisztségében még abban az évben meg is erősítették. 2006-ban megválasztották az Ékszerészek Biztonsági Szövetsége elnökének.

Az utóbbi időben Cornstein egy Circa elnevezésű,

értékes használt ékszerek felvásárlásával foglalkozó cég elnöke

lett, és egyben egy magánvagyonokat menedzselő cégnek az elnöke is: mintegy 1250 család egyenként 1,6 millió dollárját kezeli. Cornsteinnak és feleségének, Sheilának egy fia van, Marc, aki sportmenedzser.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK