Kezdőlap Címkék New york

Címke: new york

Ex-rendőr volt a bordélyok királya New Yorkban

0

Negyedóra 40 dollárba, egy óra 160-ba került. Mindent teljesen nyíltan csináltak. Ha a lakók feljelentették őket, a rendőrök lecsaptak rájuk. És nem találtak semmit! Nem véletlenül. A bordélyház-birodalom feje ugyanis az erkölcsrendészet megbecsült nyugdíjas rendőre volt, a most 51 éves Ludwig Paz! Dollár milliókat hoztak a bordélyházak – állapították meg a New York Times oknyomozó riporterei, akik a rendőrség előtt jártak.

Tíz évig működött a bordély birodalom zavartalanul – mindenki szeme láttára Queensben és Brooklynban. A haverok ugyanis bentről időben „leadták a drótot” a Paznak készülő razziáról.

De miért lett az erkölcsrendészet buzgó rendőre a bordély birodalom szervezője New Yorkban?

Keresd a nőt és a pénzt!

Ludwig Paz közrendőr, akinek családja Ecuadorból bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba, alaposan kitanulta a rendőri szakmát. Rájött, hogy az erkölcsrendészeten lehet a legtöbb pénzt szerezni, a legkisebb kockázattal. Tudta, hogy bár a drog jobb üzlet, túl nagy a kockázat. Miután kitanulta a szakmát, Paz közrendőr átállt a túlsó oldalra. Az egyik bordélyban megismerkedett egy lánnyal, aki miatt elhagyta a családját. Összeköltöztek Arelis Peraltaval, aki madám lett a bordély birodalomban. Előnyös lakáshitelt vettek fel, de jött a 2008-as válság és Paz közrendőr ott állt 690 ezer dolláros adóssággal miközben az éves fizetése – túlórákkal együtt – 120 ezer dollár volt! Úgy döntött, nincs más megoldás: irány a prostitúció!

A lányok a backpage.com-on hirdették magukat. A portált ugyan nemrég betiltották, de korábban a lengén öltözött fiatal nők elég nyilvánvaló ajánlattal kellették magukat: „Szexi, bevállalós csaj vagyok! Keress meg, ha egy kis szórakozásra vágysz!” Majd megadták a lakás címét, amelyet Paz közrendőr bérelt számukra. A ház előtt Security feliratú bőrkabátokban szabadnapos rendőrök vigyáztak a rendre. Az ügyfélnek, amint belépett a nyilvánosházba, le kellett tolnia a nadrágját! Paz közrendőr ugyanis így akarta elkerülni, hogy a belső elhárítás lebuktassa, vagyis „bedrótozva” küldje egyik munkatársát a helyszínre. Az erkölcsrendészet törekvő vállalkozója nem bízott semmit sem a véletlenre. Mégis, a lefizetett kollégák révén Paz közrendőr gyanúba került. Ezért inkább kilépett a rendőrségtől. Megvolt a húszéves szolgálati ideje. Megélni pedig nem a rendőr nyugdíjból akart…

Hogyant működhetett csaknem tíz éven át az illegális bordély birodalom?

Ezt vizsgálja most az ügyészség, mert a botrány nem vet jó fényt New York városának rendfenntartó szerveire. Pedig Rudy Giuliani itt hirdette meg a zéró tolerancia elvét, vagyis, hogy a legkisebb bűnre is azonnal le kell csapni. New Yorkot mintának állították más amerikai városok elé. Most pedig mi derült ki? Az egész erkölcsrendészet nyakig sáros az ügyben. A belső elhárítás sem dicsekedhet.

Öt zsarut vettek őrizetbe Paz közrendőrrel és élettársával együtt, de a New York Times meg van győződve arról, hogy többen is lesznek még! Egy őrmester, két detektív és két közrendőr van előzetesben. Vajon nem fizetett-e Paz nyugdíjas rendőr, a bordély birodalom ura védelmi pénzt valakiknek, akik magasabb beosztásban voltak és vannak? Maguk a rendőrök is meg vannak győződve erről. A letartóztatás ugyanis szigorúan titkos hadművelet volt: „Operation Zap”

Paz közrendőr nevének megfordításából képeztek kódot, hogy ne fogjanak gyanút azok, akiknek az a dolguk a testületen belül, hogy informálják a bordélyok urát. Az akció sikerrel járt: sok sikertelen razzia után, most mindent megtaláltak a rendőrök: a lányokat, a pénzt és magát Ludwig Pazt, a barátnőjével együtt.  A lefizetett kollégák ezúttal nem tudták a szokásos módon leadni a drótot, mert nem tudtak a Zap hadműveletről.

Felmerülhet-e az is, hogy az igazi fejesek benne hagyták Paz közrendőrt a bajban, miközben menetközben lenyúlták a nagy pénzeket?

A New York Times riporterei nem kockáztatnak meg ilyen állítást, mert annak komoly jogi következményei lehetnek, de sejtetik: ilyen jól, ilyen sokáig nem mehetett volna a bordély biznisz, ha felülről nem fedezik azt. Ha Hollywood filmet csinál a rendőrök által üzemeltetett bordély bizniszből – márpedig ez valószínűnek látszik – akkor talán kiderül: Paz ex-közrendőr valóban a bordély birodalom ura volt New Yorkban, vagy csak egy balek, aki ”elviszi a balhét” a nála sokkal ravaszabb, nagykutyák helyett?!…

Ismerje meg az új amerikai nagykövetet!

0

Az AllGov amerikai portál bemutatja David B. Cornsteint, akit Donald Trump február 13-án magyarországi nagykövetnek jelölt.

A portál, amely a kormány alá rendelt több mint 300 főhatóság és ügynökség „többnyire sajtó radarja alatt maradó” tevékenységét mutatja be, úgy látja:

Trump és Cornstein között sok a közös vonás.

Mindketten New York-iak, mindkettőnek Palm Beachben van nyaralója, mindketten nagyon gazdagok, és mindketten pénzvesztéssel járó szerencsejáték-vállalkozásokat is működtetnek. Cornstein 1938-ban született: édesapja a szőnyegbizniszben volt, édesanyja, Fanni – akinek a szülei Magyarországról vándoroltak ki – tanítónő volt.

A New York-i Egyetemen szerzett kereskedelmi diplomát, és tartalékos szakács volt a hadseregben. Még a szakdolgozatát írta, amikor lehetősége nyílt belépni egy ékszerész-vállalatba, amely egy áruházban tartott fenn fiókot. A vállalkozás sikeres lett, és Cornstein sok áruházra kiterjesztette azt. 1986-ban 217 millió dollárért felvásárolt egy hasonló, de nagyobb vállalatot. A cég csak nőtt, 1990-ben megjelent Európában is, Majd Cornstein 1999-ben kivonult a cégből.

1991-ben azt fontolgatta, hogy ajánlatot tesz a New York Daily News című lap megvásárlására, és indulni szándékozott a New York-i polgármesteri tisztségért, e lehetőséggel 1994-ben is foglalkozott. Végül 2001-ben lett (ön)jelölt New York Állam számvevőszékének élére. Az első problémába akkor ütközött, amikor a jelöltsége bejelentése alkalmából rendezett pénzgyűjtő eseményre Rudolf Giuliani akkori polgármestert hirdette meg az estély tiszteletbeli elnökének – noha nem rendelkezett Giuliani előzetes hozzájárulásával. Ám

a legtöbb republikánus más jelöltet támogatott,

és így Cornstein kiesett.

George Pataki kormányzó viszont nyomban rábízta a New York állami olimpiai bizottság elnöki tisztségét: a testület akkoriban a 2012-es játékokra szóló pályázatot készítette elő, de a rendezés jogát London nyerte el. Cornstein kétféle módon is benne volt a lóversenyzésben: 1994-től tagja, majd később elnöke volt az állam fogadási bizottságának, innen 2009-ben váltották le, amikor a bizottság súlyos anyagi helyzetbe került. Emellett több versenylova is szerzett helyezéseket versenyeken.

1999-ben megtették a TeleHubLink elnevezésű telemarketing cég elnökének, ami azonban 2001 tavaszán némi bajba került, mert az New York-i ügyészség kifogásolta az ott érvényben lévő fogyasztóvédelmi előírásokat. Öt évvel később azonban Cornstein anyagilag támogatta az illető ügyész újraválasztási kampányát. így a dolog lekerült a napirendről. A TeleHub-ügy nem akadályozta meg, hogy Cornsteit 2011-ben kinevezzék a Battery Park Városi Hatóság igazgató tanácsi tagjának, és e tisztségében még abban az évben meg is erősítették. 2006-ban megválasztották az Ékszerészek Biztonsági Szövetsége elnökének.

Az utóbbi időben Cornstein egy Circa elnevezésű,

értékes használt ékszerek felvásárlásával foglalkozó cég elnöke

lett, és egyben egy magánvagyonokat menedzselő cégnek az elnöke is: mintegy 1250 család egyenként 1,6 millió dollárját kezeli. Cornsteinnak és feleségének, Sheilának egy fia van, Marc, aki sportmenedzser.

A New York-i merénylet után ismét célkeresztben a családegyesítő vízum

0

Az amerikai rendőrség kiderítette a New York-i merénylő személyazonosságát. Emiatt szinte azonnal kemény bírálatok kereszttüzébe került az amerikai vízumpolitika, amivel kapcsolatban még Donald Trump is felszólalt. 

Akayed Ullah bangladesi származású, 27 éves férfi követte el a New York-i merényletet. A  merénylő egy a testére erősített csőbombát robbantott a város egyik legforgalmasabb részén. A legsúlyosabb sérülést maga Ullah szenvedte el: megégett mindkét keze és törzse. További hárman sebesültek meg a robbanásban, de az ő állapotuk stabil.

A férfit már őrizetbe vették a hatóságok, és jelenleg is folyik a nyomozás azzal kapcsolatban, hogy Ullah valóban terrorcselekmény elkövetése miatt szerelt össze a csőbombát. Ugyanakkor egyelőre csak annyit sikerült kideríteni, hogy nem állt közvetlen kapcsolatban az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezettel, viszont gyakran nézegette a szélsőséges iszlamisták internetre felrakott propaganda-anyagait. Elmondása szerint azért akart robbantani, hogy így bosszulja meg az amerikai légierő Szíriában és Irakban végrehajtott légitámadásait.

Mivel a merénylő hét évvel korábban a szüleivel és az unokatestvéreivel együtt érkezett az Egyesült Államokba, ezért máris komoly bírálatok kereszttüzébe került az az amerikai gyakorlat, amely során a családtagok számára is automatikusan biztosítják a letelepedési vízumot.

Donald Trump amerikai elnök a reakciójában kiemelte, hogy ismét sürgeti a keményebb bevándorlási szabályokat.

„Elnökjelöltségem kezdetén is azt mondtam, hogy Amerikának szigorítani kell laza bevándorlási rendszerén, amelynek nyomán túl sok veszélyes ember léphet be az országba”.

Trump szerint veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára nézve az, hogy az úgynevezett kiterjesztett családi bevándorlási szabályoknak köszönhetően léphetett be az bangladesi merénylő az országba.

Ez volt ma – 2017. december 11.

0

Emelkedő bérleti díjak, feleslegesen elszórt milliárdok, feljelentett Fidesz, ügynökök a parlamentben, terrortámadás Manhattanben: összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.

A lakbérek nem bírják az iramot az árakkal

MTI Fotó: Balaton József

Sok üzleti szándékú lakásvásárló számolta el magát, a bérleti díjak képtelenek követni az elszabadult lakásárakat. Nő a megtérülési idő, szaporodnak a kockázatok. Az ingatlanpiac mostanában tetőzhet,

2020 utánra már nincsenek építési tervek.

Egy szakértő szerint az ingatlancégek fele el fog tűnni, az árak az 5-7 évvel ezelőtti szintre zuhanhatnak. Már most is inkább eladni érdemes, venni nem.

A magyar kormány forintmilliárdjai a szemfényvesztés szolgálatában

„A magyar kormány által is támogatott szerbiai magyar kisebbségvédelem

maga a megtestesült kudarc és katasztrófa.

Egyetlen egy újonnan létesült munkahelyről sincs hiteles adat. Közben a Vajdaságban élő magyar lakosság 35-40%-a már kivándorolt Magyarországra, Nyugat-Európába.” Ezt mondta a FüHü-nek adott interjúban Kókai Péter, a Magyar Szó egykori főszerkesztője, a Magyar Mozgalom társelnöke.

Feljelentik a Fideszt, tiltott pártfinanszírozás miatt

Az MSZP képviselői feljelentést tesznek az Állami Számvevőszéknél a XVIII. kerületben mintegy 30 millió forint közpénzből kiadott fideszes propagandafüzet miatt. A 43 ezer példányban kiküldött Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő 196 oldalas propagandafüzetét 43 ezer példányban küldték szét.

Ügynöklista van – meglepetés nincs

Nyolc volt FKGP-s, 5 MDF-es, 3 SZDSZ-es, 2-2 MSZP-s, illetve KDNP-s politikus neve található abban a listában, amely

a rendszerváltás utáni első Országgyűlésben helyet elnyert képviselők közül az ügynökök nevét tartalmazza,

és amelyet ma ismertetett az Index. Az Antall-kormány több minisztere is érintett. Sokukról azonban már a listában is az áll, hogy „érdemi munkát nem végzett”, „a munkát megtagadta”, stb.

Az ország feljelentője most a Karácsony-felvétel miatt jelent

A legnagyobb magyar feljelentő, Tényi István bejelentést tett az V. Kerületi Ügyészségen ismeretlen elkövető ellen, személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt. Egy blogon ugyanis megjelent egy felvétel, amelyen Karácsony Gergely

nem éppen irodalmi stílusban

fejezte ki megbánását a jelöltség elfogadásával kapcsolatban.

Republikon: Rekordmagasságban a Fidesz támogatottsága

Tovább erősödött a Fidesz a Republikon Intézet által készített, és most közzétett októberi közvélemény-kutatás eredménye szerint.  Megállt az MSZP támogatottságának az esése, a többi ellenzéki párt stagnál, vagy a népszerűsége a hibahatáron belül mozog. A DK 5, az LMP 6 százalékon áll.

Bánja a polgármester a Quimby kitüntetését

Nem tartja méltónak a Dunaújvárosért Díjra a Quimby együttest a város polgármestere, az elismerést mégsem vonja vissza, mert azt nem illik – erről Cserna Gábor beszélt november közepén, a közgyűlésen.

Terrortámadás New York belvárosában

Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.

Egy 27 éves férfi volt a merénylő,

nem tudni, miért robbantott.

Putyin: Oroszország kivonja csapatait Szíriából


Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev

Előre be nem jelentett látogatást tett Szíriában az orosz elnök, aki találkozott Bassár el-Aszad szír elnökkel is egy orosz támaszponton. Putyin bejelentette:

mivel az Iszlám Államot legyőzték, nincs már szükség orosz katonákra Szíriában.

Igaz, a hadi kikötőjükben és a támaszpontjaikon azért ott maradnak az orosz katonák.

Csúcsrangadók lesznek a BL-ben

Már a nyolcaddöntőben összesorsolták a PSG-t a Real Madriddal, a Barcelonát pedig a Chelsea-vel. A többi párosítást itt olvashatja el.

Megsérült az MVP-esélyes irányító, megvolt az első havas meccs

Hatalmas hóban játszották a Bills-Colts meccset az NFL 14. játékhetének vasárnapi fordulójában, amelyen több csúcsrangadót is rendeztek. A legjobban várt meccsen a Rams fogadta az Eaglest – a vendégek nyertek, de megsérült irányítójuk, Carson Wentz, lehet, hogy elszakadt a térdszalagja. A Browns majdnem megszerezte első győzelmét a Packers ellen, de végül drámai körülmények között mégis elvesztették a meccset. Két csapat már biztos rájátszás-résztvevő.

Merénylet New Yorkban

0

Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.

Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.

A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.

Nem tudni, miért robbantott, őrizetbe vették.

A CNN úgy tudja, munkahelyén készítette a bombát.

Sarah Sanders, a Fehér Ház sajtótitkára a Twitteren azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnököt tájékoztatták a robbanásról.

 

Az Iszlám Állam vállalta a New York-i gázolást

0

Az Iszlám Állam magára vállalta a New York-i gázolásos merénylet elkövetését, amelyben nyolcan vesztették életüket – ezt az an-Nabaa című internetes lapjukon tették közzé csütörtökön.

A lap szerint „a támadó egyike volt a kalifátus katonáinak”. A Nabaa nem közölt bizonyítékot az állítása alátámasztására – írja az MTI.

Sayfullo Saipov október 31-én Manhattanben teherautóval hajtott az emberek közé, ezzel nyolc embert megölve és többet súlyosan megsebesítve.

A hét éve az Egyesült Államokban élő, 29 éves üzbég származású férfit többrendbeli emberölés és külföldi terrorszervezetnek nyújtott támogatás címen helyezték vád alá.

Az incidens során meglőtt férfi azt kérte, hogy a kórházi szobájában kifüggeszthesse az Iszlám Állam zászlaját. A nyomozók az Iszlám Állam több ezernyi propagandaanyagát – videókat, szórólapokat, fotókat – találták meg mobiltelefonján, a többi között egy olyan videoklipet, amelyen a dzsihadisták lefejeznek foglyokat. Az amerikai hatóságok szerint a férfi az Egyesült Államokban radikalizálódott.

Megszűnhet a vízumlottó az USA-ban

0

Másként reagált a New-yorki terrortámadásra Donald Trump, mint tették elődei hasonló merényletek hírére. A Fehér Ház jelenlegi lakója ugyanis elsősorban nem az áldozatok és a családtagjaik iránti részvétét fejezte ki, hanem még az eddigieknél is keményebb szavakkal, harciasabban fenyegetőzött bosszúval. Nyolc ember halt meg a Halloween-terrorban New Yorkban.

Donald Trump kilátásba helyezte a vízumlottó intézményének az eltörlését. A feltételezett merénylő ugyanis vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához – emlékeztet a CNN összefoglalója. Az üzbég származású Szajfullo Szajpov követte el a nyolc ember életét kioltó merényletet az amerikai nagyvárosban. Trump azt mondta:

„Küldjük Guantánamóra, komolyan fontolgatom, hogy ez legyen. Sokkal okosabbnak kell lennünk. Ravaszabbnak, és politikailag kevésbé korrektnek.”

Az amerikai elnök azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Trump mindezt a kormányülés elején közölte, utalva arra, hogy az üzbég férfi 23 embert hívott maga után Amerikába – számol be a Euronews.

A vád: terrorcselekmény

Terrorizmussal vádolják a feltételezett elkövetőt. Szajfullo Szajpovot megsebesítették a rendőrök, a férfi tolószékben ülte végig kihallgatását a manhattani bíróságon. Elmondta, két hónapja tervezte a támadást, direkt választotta Halloween időszakát, hogy minél többen legyenek az utcákon, minél nagyobb pusztítást végezhessen. A hatóságok dzsihadista képeket és az Iszlám Állam propagandavideóit találták meg mobilkészülékein.

Hírek szerint a 29 éves támadó már az Egyesült Államokban radikalizálódott, és kapcsolatban állt az Iszlám Állammal.

Az Iszlám Állam inspirálta a manhattani terroristát

0

Nyolc embert megölt, 11-et megsebesített egy üzbegisztáni származású merénylő, miután gyalogosok és biciklisek közé hajtott Manhattanben. 2001. szeptember 11. óta nem volt ilyen súlyos terrortámadás New Yorkban.

A terrorista egy bérelt kisteherautóval hajtott Manhattan délnyugati részén,

közel a szeptember 11-ei terrortámadás emlékhelyéhez

egy forgalmas bicikliútra, több embert elgázolt, majd egy iskolabusszal ütközött. Ezután a CNN szerint „Allah akbar”-t üvöltözve kiszállt a kocsiból, egy légpuskával és egy paintball-fegyverrel kezdett hadonászni, mire a rendőrök hasba lőtték. Most kórházban van.

A merényletben külföldiek is meghaltak:

öt argentin férfi és egy belga nő.

A terroristát azonosították: 29 éves, üzbég származású és Szajfullo Szajpovnak hívják.

Ő volt a merénylő
Forrás: St. Charles County Department of Corrections

A CNN szerint 2010-ben érkezett Amerikába. Az NBC News szerint Floridában és New Jersey-ben is lakott korábban. Egy barátja azt mondta: felesége és gyerekei vannak, és sofőrként dolgozott. Az is kiderült, hogy Ohióban vett el egy akkor 19 éves, szintén üzbég lányt, 2013 márciusában.

Andrew Cuomo New York-i kormányzó azt mondta, szélesebb körű összeesküvésre nincs bizonyíték, vagyis nem volt egy nagyobb sejt tagja. Ugyanakkor a helyszínen egy üzenetet találtak, amelyben azt írta, hogy

a támadást az Iszlám Állam nevében követte el.

Üzbegisztánban több terrorszervezet is működik, köztük olyan is, amelyik kapcsolatban áll az Iszlám Állammal – a terrorszervezet pedig már korábban is felszólította hasonló támadásokra követőit. Azt még nem tudni, hogy Szajpovnak volt-e köze valamelyikhez korábban is. A nyomozók egyelőre az Iszlám Állam által inspirált merényletként kezelik a támadást.

A New York Times szerint az elmúlt két évben öt üzbég és egy kazah férfi ellen emeltek vádat azért, mert „anyagi támogatást” adtak az Iszlám Államnak. Azt sem tudni egyelőre, hogy Szajpovnak volt-e köze ehhez a vizsgálathoz. Az FBI egyelőre azt se árulja, hogy figyelték-e.

Andrew Cuomo New York-i kormányzó később bejelentette: Szajpov

valóban kapcsolatban állt az Iszlám Állammal,

de már Amerikában radikalizálódott.

Donald Trump a Twitteren azt írta: egy beteg és elmeháborodott ember követte el a támadást. Egy másik bejegyzésben pedig azt: „nem szabad megengedi, hogy az Iszlám Állam visszatérjen, vagy belépjen az országunkba, miután a Közel-Keleten és másutt is legyőztük őket”.

Arról, hogy valóban legyőzték-e az Iszlám Államot, vagy a szervezet a komoly területveszteségek után más formában tovább él majd, itt írtunk hosszabban.

Nem ez volt az első gázolásos terrortámadás sem, amelyet az Iszlám Állam nevében követtek el: Nizza óta Berlinen, Londonon, Stockholmon át Barcelonáig több ilyen történt.

Grandiózus város-műalkotások New Yorkban

0

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

A város öt negyedére kiterjedő Good Fences Make Good Neighbours (Jó kerítés jó szomszédokat teremt című kiállítás a 40. évfordulóját ünneplő Public Art Fund támogatásával valósult meg. (A kiállítás címe Robert Frost amerikai költő Fal-javítás – Mending Wall – című verséből vett idézet.)

„Az a globális trend, hogy az embereket

a bőrszínük, a faji hovatartozásuk, a vallásuk és a nemzetiségük alapján próbálják elkülöníteni,

a szabadság és az emberiség ellen irányul” – hangsúlyozta Aj Vej-vej egy Manhattanben rendezett sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy pont emiatt foglalkozik a kiállítása olyan témákkal, mint a bevándorlás, a határok és a menekültválság.

A New York különböző pontjaira, közterekre és magánterületekre – egyebek között zászlórudakra, buszmegállókra, lámpaoszlopokra, újságosbódékra és háztetőkre – kiterjedő tárlaton három grandiózus alkotás és további kisebb munkák kaptak helyet.

Ez a művész eddigi legnagyobb kiállítása.

Az elmúlt két évben Aj Vej-vej és csapata 23 országba, illetve régióba látogatott el, és több mint 40 menekülttábort keresett fel a Human Flow című dokumentumfilm forgatásához. A New York-i tárlaton a különböző korok bevándorlóinak fényképei is megjelennek, köztük a New York-i kikötő bejáratánál fekvő Ellis Islandről – 1892 és 1954 között Ellis Island volt a legforgalmasabb bevándorlási ellenőrző állomás az Egyesült Államokban – készített fotók, valamint a Human Flow forgatása közben készített felvételek.

Az egyik leglátványosabb installációt, egy 12 méter magas, ketrecszerű építményt a híres Washington-diadalív alatt állították fel. A hatalmas Unisphere földgömbről híres Flushing Meadosw-Corona Parkban és a Central Parkban is helyet kapott egy-egy installáció.
Aj Vej-vej, aki az emberi és művészi szabadságért folytatott küzdelem világszerte ismert, emblematikus alakja, korábban elmondta, hogy új munkája a New Yorkhoz és lakóihoz szóló „szerelmeslevél” is egyben.

MTI/FüHü

9/11

0

Tizenhat évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer emberéletet követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép Washingtonban a védelmi minisztérium, a Pentagon épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik, szintén eltérített gép, amelynek a terroristák vélhetően egy másik washingtoni célpontot szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le.

A terrortámadásokban összesen mintegy háromezer ember vesztette életét, akik 90 ország állampolgárai voltak.

A négy repülőgépen 246 utas és személyzet tartózkodott, a gépeltérítő terroristák száma 19 volt, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg, a Pentagon elleni támadás 125 áldozatot követelt. A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta:

„Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt.

Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált „hazafias törvényt” (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak. Emellett a második világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte rendkívül megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.

Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki,

a vízesések peremére felírták a terrortámadások áldozatainak nevét. Itt minden évben megemlékezéseket tartanak, és felolvassák az áldozatok névsorát. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg.

A romba dőlt tornyok helyett egy évtized alatt új épületegyüttest húztak fel. Az első torony 2013 novemberében nyílt meg, a leglátványosabbat és legmonumentálisabbat, a One World Trade Centert 2014. november 3-án adták át. Az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete. A harmadik, 329 méter magas felhőkarcoló betonszerkezete 2016 júniusában készült el. Idén augusztusban visszakerült eredeti helyére a lerombolt WTC emblematikus szobra, A szféra, Fritz Koenig német művész bronzból készült monumentális alkotása.

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat, bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekményt kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohamed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008 februárjában kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012 májusában emelt ellenük vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sérülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.

Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, így Szaúd-Arábiát is – a terrortámadások 19 elkövetője közül ugyanis 15 szaúdi állampolgár volt. Idén májusban a brüsszeli NATO-csúcs alkalmával avatták fel a NATO új központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékművét, a WTC egyik leomlott ikertornya 107. emeletének egyik vasbeton darabját.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!