Kezdőlap Címkék Népességfogyás

Címke: népességfogyás

Nem hat a csok a születésre, a babaváró viszont „dolgozik”

Csaknem két százalékkal kevesebb gyerek született idén őszig, mint egy éve, s volta hónapok, amikor drasztikusan esett a születés. Annak ellenére, hogy már 340 milliárdot költött a kormány a csokra. Házasságokban rekord született, de ennek más oka lehet.

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első nyolc hónapjában, miután

1,9 százalékkal kevesebb gyerek született

és 0,2 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – ismertette a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tudatták azt is, hogy az ebben az időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Olykor meglepően kevesebb a születés

Az év első nyolc hónapjában 58 254 gyermek született, 1119-cel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban és májusban 1,5 százalékkal magasabb, júniusban 5,9 százalékkal alacsonyabb, júliusban kis mértékben magasabb, augusztusban pedig 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest.

Január-augusztusban 87 726-an haltak meg, 212-vel többen, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos emelkedést januárban, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták. A februári és a júniusi kisebb mértékű (2,7 és 4,9 százalékos) növekedést leszámítva az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

A kevesebb születés és a több halálozás egyenlegeként

a természetes fogyás mértéke 4,7 százalékkal volt nagyobb,

mint egy évvel korábban.

Gyerek nélkül is jó üzlet lehet a házasság

A KSH az elmúlt hónapokban nem először számol be a házasságkötések számának növekedéséről. A most vizsgált időszakban 43 212 pár házasodott össze, 18 százalékkal, 6537-tel több, mint tavaly ilyenkor. A „szezonon kívül eső” január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebben házasodtak össze, mint egy évvel korábban. Ezt követően február-márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,4 százalékkal, júniusban 16 százalékkal, júliusban és augusztusban pedig átlagosan 33 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. A 2019. január-augusztusi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Feltűnő a házasságok növekedésének nyár eleji duplázódása, majd négyszeresére ugrása.

Az együttélési szokások ismeretében aligha ennyivel több kapcsolatról van szó – amiből hasonló arányban várható több gyerek -, sokkal inkább a júliusban hatályba lépett nagy családtámogatási csomag, benne a babaváró hitel mozgatta meg sok papír nélkül élő pár fantáziáját. A rendkívül kedvező feltétellel felvehető akár tízmilliós kölcsön alapfeltétele a házasságban élés. S mint arról írtunk, ez még akkor is jó üzlettel kecsegtet, ha öt éven belül egy gyerek se születik, de már egynél is tovább javulnak a feltételek a visszafizetés felfüggesztésével. Ha pedig ezt a pénzt a szuperkötvénybe, a MÁP Pluszra fordítják, államilag megtámogatott remek befektetés kerekedik ki.

Pedig ömlik a pénz az államkasszából

A születések számának makacs csökkenése arra utal, hogy eddig szinte semmi kimutatható hatása sincs a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Szűk két hete mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy augusztus végéig 114 ezer család igényelte a csokot, ami az átlagos gyerekszámmal kalkulálva csaknem félmillió magyar embert jelent. A támogatási összeg eléri a 340 milliárd forintot a csok 2015. július 1-jei bevezetése óta. A csok támogatottjainak mintegy fele kétgyermekes, 37 százaléka pedig háromgyermekes, és eddig

a csokhoz kapcsolódóan 55 ezer gyermek megszületését vállalták előre a szülők vagy leendő szülők.

Az új építésű lakások és házak esetében tízből kilenchez, míg a használt lakásoknál minden hatodik vásárláshoz veszik igénybe csokot. A támogatás kétharmadát új, egyharmadát használt ingatlanra fordítják a családok. És egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy idén július 1-jétől a csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt ingatlanok vásárlásához is igénybe lehet venni. A július 1-je óta felvett kölcsönök esetében már többen igényeltek hitelt használt lakáshoz, mint újhoz. A csok és az otthonteremtési program egyéb elemei iránt „töretlenül nagy az érdeklődés” az államtitkár szerint, már 60 ezer család élt a családvédelmi akcióterv által nyújtott lehetőségek valamelyikével. Csak a sok gyerek nem látszik.

Tényleg nem lesz szükség migránsokra Magyarországon?

Aszongya valamelyik ügyeletes gazember, hogy a kormány – az EU-bizottsággal szemben – előrelátó, ezért harcol a migráció ellen. Értem. Hadd ne firtassam most, hogyan értelmezhető az előrelátás a legtöbb releváns statisztika szerint leszakadó, néhány szempontból pedig stagnáló ország kormánya esetében, mert nem akarom legitimálni az propagandát azzal, hogy vitatkozom vele. Aki nem akarja, ne olvassa tovább a cikket, de e cikk alapvetése bizony az, hogy ez a rendszerváltás történetének legsilányabb kormánya, az elért pürrhoszi sikereinek költségét a jövő generációi fogják megfizetni, egyébként meg semmi máshoz nem ért, mint a szellemi és anyagi nyomor visszafogottan is csak aljasnak nevezhető kihasználásához.

Hogy a címben feltett kérdésről is essen szó, a trendek – akár a születések számát, akár a halálozások számát, akár a nettó elvándorlást, akár a munkaerőpiac minőségi romlását és szűkösségét nézzük – nem azt mutatják, hogy ebbe az országba boldog-boldogtalan be akarná fektetni az életét. Ellenkezőleg, a racionalitás amellett szól, hogy az ember minél kisebb kockázattal vészelje át e kártékony senkiháziak tobzódását. Mármost tegyük fel, hogy a 6-8 éves trend az erőforrásvesztésben a következő tíz évben stabil marad (ami szerény becslés, gondoljunk a nemzeti romlás még megfizetendő költségeire!) és 2030 körül – amikor éppen Ausztriát kéne utolérnünk (drámai, hogy valakik pironkodás nélkül ki tudnak ejteni egy ilyen mondatot a szájukon, persze miért ne, ha van az a közönség) – a mainál további félmillióval kevesebb munkavállaló áll majd rendelkezésre (és nem azért, mert ezek mind szülni fognak), akkor milyen objektív lehetőségek állnak majd rendelkezésre a munkahelyek betöltésére? (A miheztartás végett, a nem jegyzett, a Nyugaton feketén foglalkoztatott munkavállalóink száma jóval megdobná a hivatalos statisztikát.)

A lehetséges stratégiák tehát:

Egy, Rogán Antal és Deutsch Tamás dolgozni fog. Máris kettővel kevesebb produktív állás miatt fájhat a fejünk. De ez még így se tűnik elég robusztus stratégiának, habár azt a pillanatot azért megnézném, amikor a magyar dolgozók túlórára vonatkozó preferenciáiról első kézből tájékozott MEP Deutsch bekerül egy öltözőbe a békéscsabai öntöde délutános műszakával – amelynek egy része jó eséllyel már ma is ukrán. Tolmácsot fog kérni. Miként sok helyen már ma is tolmácsot kérnek a munkaterületeken.

Kettő, robotizáció. Ez lesz, de előbb fog a felére zuhanni az egyáltalán robotizálható KKV-k száma, egyszerűen mert a mai tőkeellátottságuk és versenyképességük mellett nem tudnak fejleszteni, hiába kap egy kis részük hozomra EU-s forrásokat (amelyek szűkülni fognak), nem tudják értelmesen befektetni ezeket, úgy mármint, hogy képesek legyenek kitermelni legalább a költségüket. A befektetés csak versenyképesség mellett járható út – erről azonban fogalma sincs a kormánynak, se – túl gyakran – a cégvezetőknek. Ez a problémahalmaz mind abba a rubrikába tartozik, amit az orbánista tobzódás elhalasztott költségeként jellemeztem korábban.

Három, jól képzett, tömegesen rendelkezésre álló, piaci alapon foglalkoztatott magyar munkaerő. Ja, ilyen egyre kevésbé van és ez kb. húsz évig így is marad. Nézze meg az olvasó még egyszer ez a komplex jelzős szerkezetet, vajon melyik jelző az a felsoroltak közül, amelynek realitása van a hazai Matolcsy-Varga-Parragh univerzumban?!

Bingó, marad a migráns mint olcsó munkaerő

Per miraculum, a magyar gazdaság éppen abban a trackben mozog – olcsó bérek, közepes szakképzettség, közepes életszínvonal-igények – amely a keleti és déli migránstömegeket fel tudja szívni, miközben a magyarok újabb része áll odébb egy házzal. Nem mellesleg ez a nemzetközi tendencia a fejlett világban akár ha a svéd orvosok Amerikába áramlását, a magyar lakatosok németországi munkavállalását, vagy az ukrán munkások magyarországi karrierjét nézzük. Drang nach Westen.

Érdekli e trendet az, hogy a kormányunk 2019-ben mit hazudozik a kereszténydemokráciáról? (Édes Istenem, Németh Szilárd és a kereszténydemokrácia! Kövér László és a kereszténydemokrácia! Usw. Belegondolt már valaki ebbe?) De tovább megyek, érdekelni fogja ezt a kormány 2025-ben, hogy mit hazudozott a kereszténydemokráciáról 2019-ben (és ante)? A migráció a (jelenleg még elhanyagolható) reális problémáknál nagyságrendekkel erősebb politikai eszköz az EU-n belüli erőviszonyok átalakítására, amelynek legközelebbi próbája természetesen az EP-választások lesznek.

Közben megnyugtatom az etnonacionalista, most kereszténydemokratának hazudott olvasót is, rokonszenvezem a nehézségeivel (hacsak nem érdekelvű etnonaci, akkor persze a rokonszenv nem vonatkozik rá), Magyarországon nagyjából száz éve, de talán még korábban, befellegzett a civilizatorikus igényeknek, a demokrácia, szocializmus és a nacionalizmus ellenben olyan nyelv, amelyen az artikulálatlan szó is anyanyelvi közegben érzi magát. A tisztelt etnonacionalista olvasó miért állna ellent ennek a kísértésnek? Könnyebb, mint angolul megtanulni. Nem beszélve a latinról. Meg a programozásról.

Nem, nem szeretném a migrációt, de a migrációt ez a legkevésbé sem érdekli

Nem vonz a multikulti, de a multikultit se érdekli ez. És a migráció érdeke találkozni fog az országéval, ami egy röpke, odavetett miniszterelnöki fordulattal válik majd nyilvánvalóvá az MTV nézőinek (“mi sosem tagadtuk, hogy eljön az idő, amikor ki kell nyitnunk az ajtókat az arra érdemesek előtt”, something like that), akik ezért alkalmasint feltételes reflexként a miniszterelnöki bölcsesség magasztalásába fognak. Az elkerülhetetlen majdani hatását éppen a kormány erősíti azzal, hogy most gyengíti a magyar társadalmat. Én ellenben azt mondom, addig kellene felkészülni a migrációra – nem mellesleg azért, hogy el lehessen kerülni a dezintegratív erejű multikultit -, felkészülni (hogy is mondják?) úgy társadalomstratégiailag, mint a nyilvános WC-k számában, ameddig még van idő. Nem megkésve bámulni, hogy a NER-t heveny utazási iroda-alapítási láz veszi birtokba afrikai relációban, a mai ellenzék pedig kivonul a Duna-partra és szimbolikusan megszáll egy szárnyashajót. Vagy lehegeszt egy csatornafedelet. Vagy mindegy.

Felkészülni most. Nem verni a palávert. Nem rombolni az ország forrásait. Nem gyilkolni a népét. Tudom, lehetetlen. De ennyi időt mégis megért nekem.

Drámai előrejelzés Magyarország népességéről

Másfél millióval csökkenhet az ország lakossága néhány évtized alatt.

Újabb nemzeti konzultációt indít a kormány, ezt jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón. Részleteket nem nagyon árult el, tehát nem tudni egyelőre az idejét és a kérdéseket sem, az viszont biztos, hogy a családtámogatásról és a demográfiai helyzetről szól majd.

Ezzel kapcsolatban van is miről beszélni a régióban, ugyanis a következő évtizedekben jelentősen csökkenhet a visegrádi országok lakossága az ENSZ előrejelzése szerint. Most körülbelül 64 millióan élnek a négy országban, de ez a szám 2050-re 55 millióra csökkenhet.

A legnagyobb népességcsökkenés arányaiban Magyarországon várható:

az előrejelzések szerint másfél millióval lehetünk kevesebben a mostanihoz képest. Ez 15 százalékot jelent, a lengyeleknél az 5 és fél milliós csökkenés 14-et. A szlovák és a cseh lakosság 10 illetve 5 és fél százalékkal csökkenhet.

Pedig a világ nagy részében folytatódik a népességrobbanás, ezekben az országokban viszont az alacsony születésszám, a magas kivándorlási hajlandóság és a bevándorlás elutasítása miatt ellenkező folyamat játszódik le.

Egyre több elemző mondja azt, hogy

már a népességcsökkenés számít a legnagyobb kihívásnak

ezekben az országokban.

Részben ennek is köszönhetőek a munkaerőhiányról tanúskodó adatok. A nyolcvanas évek elején 10,7 millióan éltek Magyarországon, ahhoz képest tehát 800 ezerrel csökkent mostanra a lakosságszám. Legalább félmillió magyar kivándorolt, és a Publicus Intézet nemrég készített felmérése szerint még több mint egymillióan tervezik ezt.

Ez már eleve komoly munkaerő-csökkenés, nem beszélve arról, hogy a következő években rengetegen mennek majd nyugdíjba – a Ratkó-korszakban születettek ugyanis mostanában érik el a korhatárt.

Ez pedig még jobban megterheli majd az ellátórendszert.

A kormány az aggodalmakat azzal próbálja lesöpörni, hogy népesedési programot indított, vagy ahogy Orbán Viktor fogalmazott: átfogó megállapodást szeretne kötni a magyar nőkkel. A születésszám Magyarországon a hetvenes évek eleje óta csökken, ezen szeretne a kormány változtatni.

Erről szól többek között a családi adókedvezmény, a diákhitel egy részének elengedése a nőknek, ha szülnek, a gyed extra, a bölcsődei férőhelyek számának növelése. Ugyanakkor a magyar nők szülés után továbbra is nehezen térnek vissza a munkába, és diszkriminációval is találkoznak.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha valami csoda folytán sokszorosára ugrik a születendő gyerekek száma, ők

a munkaerőpiacon legkorábban 18-20 év múlva jelennek meg.

Így elemzők szerint rövid távon kétféleképp lehetne orvosolni a sok területen egyre súlyosabb munkaerőhiányt: bevándorlással vagy az automatizáció felgyorsításával.

Az elsőt a kormány elutasítja, ráadásul az elmúlt évek gyűlöletkampánya után az is egyértelmű, hogy a lakosság jelentős része sem fogadna szívesen bevándorlókat, legfeljebb a szomszédos országokból. Így marad az automatizáció, vagyis a robotok egyre nagyobb mértékben való alkalmazása – amihez viszont komoly befektetések kellenének.

Valamit viszont tenni kellene, az ENSZ tavalyi előrejelzése ugyanis még drámaibb Magyarország számára. Aszerint ugyanis hiába élnek majd 2100-ban már több mint 11 milliárdnyian a Földön (most 7,4 milliárdnyian), Magyarországon alig több mint hatmillió ember marad majd.

Szaporodjatok, mint a nyulak! – üzeni a lengyel kormány

0

Különös videóval buzdítják a lengyelek fiatalokat arra, hogy minél több utóddal ajándékozzák meg az országot. Vannak azonban olyanok, akiknek nem tetszik a kampány.

Az egészségügyi minisztérium kampánya többek között egy nyulakat szerepeltető videóval igyekszik növelni a hanyatló szaporodási kedvet Lengyelországban. A reklámot egy nyúl narrálja, aki elmondja, hogy egészséges táplálék, kevés stressz és testmozgás kell az utódnemzéshez, és a nagy család pedig nagy boldogság. Hozzáteszi, hogy az apjának 69 gyereke volt. A videóban a nyulakon kívül egy romantikus pikniken részt vevő fiatal pár is megjelenik.

A készítők a sajtónak elmondták, hogy az vezérelte őket, hogy

ne csak a gyermekvállalást, hanem az egészséges életmódot is reklámozzák.

Szerintük ugyanis a tudatos táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás jó hatással van a termékenységre.

Bartosz Arlukowicz korábbi egészségügyi miniszter viszont a TVN24 lengyel tévécsatornán bírálta a kampányt. A volt tárcavezető érvelése szerint a hárommillió zlotyiba (mintegy 220 millió forint) kerülő videó árán akár 400 mesterséges megtermékenyítési eljárást is végre lehetett volna hajtani.

Jogvédő aktivisták szintén támadják a reklámot, mert szerintük

a videő sértő azok számára, akik természetes úton nem tudnak utódot nemzeni.

A jelenlegi egészségügyi miniszter, Konstanty Radziwill nem bánja a támadásokat. Úgy reagált, hogy az csak jó, ha a reklám társadalmi vitát kelt, és ezzel felhívja a figyelmet arra, hogy milyen alacsonyak a születési arányszámok Lengyelországban és más európai államokban – írja az MTI.

A 38 milliós Lengyelországban európai összevetésben is nagyon rosszak a születési statisztikák. 2015-ben 1,32 gyermek jutott egy szülőképes korú nőre. Az uniós tagállamok között csak Portugáliában alacsonyabb a termékenységi arányszám, de a görög és spanyol adatok is a lengyelországi mutatók közelében vannak.

A lengyel parlament ezért igen szigorú abortusz törvényt fogadott el, átalakították a családtámogatási rendszert, hogy a nagycsaládosokat részesítse előnyben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK