Kezdőlap Címkék Nemzetközi Beruházási Bank

Címke: Nemzetközi Beruházási Bank

Kutatócégekkel elemezteti az orosz befolyást az MSZP

Mivel az állami szervek nem teszik, nemzetközi intézetekkel együttmüködve fogja elemeztetni az orosz befolyás európai erősödését az MSZP – jelentette be Mester Barnabás.
Az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországra költözését, sajtóhírek szerint, Orbán Viktor külön kérte Vlagyimir Putyintól. Ha ez valóban független intézet, miért kellett személyes Putyintól kérnie Orbánnak? – tette fel a kérdést Mester Barnabás az Igazságügyi Minisztérium előtt tartott szombati sajtótájékoztatóján. Ahogy fogalmazott, “az oroszok már nem a spájzban vannak, hanem feltett lábbal nézik kedvenc sorozatukat a nappalinkban és nem teszünk ellene semmit.”
Az NBB dolgozói háttérellenőrzés nélkül, diplomata státuszban fognak Budapesten tevékenykedni, ami a magyar belbiztonságot is veszélyezteti, hiszen az oroszok tudvalevőleg diplomata státuszban foglalkoztatnak titkosszolgálati munkatársakat. Orbán ezzel a bankkal beengedte Putyin trójai falovát az országba – állapította meg.
Az MSZP EP-képviselő-jelöltje Putyin és Orbán együttműködését európai kontextusba helyezve arra hívta fel a figyelmet, alig utazott el Matteo Salvini, hétfőn érkezik az osztrák újfasiszta alkancellár, Heinz-Christian Strache. Mindeközben az Európai Néppárt képviselőit nem látni Budapesten kampányolni, az oroszok által finanszírozott szélsőjobboldali politikusokat annál inkább. Mára kiderült ugyanis, hogy az olasz szélsőjobbot sötét orosz olajügyekből pénzelik, a francia Marine le Pent egy orosz állami bank támogatja, a német AFD vezetőjét oroszoknak való kémkedés gyanújával letartóztatták. “Ők Orbán Viktor igazi szövetségesei, akikért az EPP-tagságot föl fogja adni, akik miatt Magyarország az Európai Unióból kisodródik” – állapította meg.
Mivel az állami szervek nem teszik, az orosz befolyás elemzésére erre szakosodott nemzetközi intézményekkel kutatómunkát fognak végezni. Az eredményét nyilvánosságra fogják hozni, ami alapján a nemzetközi joggyakorlat kiterjesztését fogják javasolni az orosz befolyással szemben.

Amerika Hangja – Aggodalom a kémbank, az IIB miatt

A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Magyarországra költözése aggasztja a biztonsági szakembereket, és újabb adalék a magyar és az amerikai kormány közötti feszültségekhez.

A cikk emlékeztetett az eredetileg a KGST keretében működő, viszonylag kicsi, alig 350 millió dolláros tőkével rendelkező bank történetére, valamint arra, hogy a pénzintézet vezetőjeként Vlagyimir Putyin személyesen választotta ki Nyikolaj Koszovot, akinek az azonos nevű apja az 1956-os felkelés elnyomására Magyarországra küldött KGB-tisztek között volt. A bank Budapestre költözését februárban felvetette az amerikai kongresszus Budapestre látogató, négyfős küldöttsége, és amerikai tisztségviselők szerint korábban megtette ezt Mike Pompeo külügyminiszter is magyar miniszterekkel tartott találkozóján.

Orbán Viktor miniszterelnök fiatal kommunista-ellenes disszidensnek nevezte el magát, aki tüzes orosz ellenes beszédet mondott Nagy Imre, az 1956-os szovjetunió elleni magyar lázadás vezetőjének 1989-es újújratemetésén.  Mára az amerikai és nyugat-európai vezetők megelégelték Orbán keletre fordulását és Putyinnal való barátságát, amelyet két emblematikus nemzeti erős ember szövetségének tekintenek.

Az IIB átköltözését a nyugat-európai és amerikai szakemberek újabb fejezetnek tekintik az Orbán és Putyin között kibontakozó „különleges kapcsolatban”, amely Magyarországot Moszkva legjobb barátjává tette.

Az Orbán és Putyin közötti kapcsolat a magyar miniszterelnök 2010-es megválasztása óta elmélyült. Orbán Putyint nevezte meg szerepmodellként – írta a szerző. Az ellenzék részéről Vadai Ágnest, a DK alelnökét idézte, aki kifejtette: Orbán tulajdonképpen azt követi, amit Putyin tesz a jogállamiság és a demokrácia kérdéseiben, a civil társadalom korlátozásában, és azoknak a civil szervezeteknek az elnyomásában és fenyegetésében, amelyeket nem tud ellenőrzése alá vonni.

A cikk szól a paksi bővítésről kötött szerződésről, amelyet vetélytársak nélkül adtak ki, és amelynek iratait titkosították, mígnem egy bíróság kötelezte a kormányt a dokumentumok feltárására. De nem kerülte el a nyugati biztonsági tisztségviselők figyelmét a bankelnök származásában megmutatkozó történelmi irónia sem. Koszovnak, az apja mellett, az édesanyja is a KGB munkatársa volt, Amerikában dolgozó atomkémeket irányított, és ez fokozza a riadalmat, hogy a bankot illegális tevékenységre, és kémtevékenység leplezésére használhatják fel, még csak nem is kizárólag Magyarországon, hanem bárhol, így a schengeni övezet egészében.

A magyar kormány teljes diplomáciai immunitást biztosít a bank munkatársainak, konzultánsainak és minden meghívott látogatójának – ezt Szlovákia megtagadta, amikor korábban Moszkva azt a lehetőséget puhatolta, hogy oda költöztethetik a pénzintézetet.

Dezső Andrást, az Index.hu munkatársát idézve a szerző azt írta: mindez olyan időpontban történik, amikor a szakértők szerint Oroszország gondban van az Európában dolgozó ügynökökkel, miután a kettős ügynök Szergej Skripal és lánya megmérgezése után tömegesen utasították ki a kémkedéssel gyanúsított oroszokat. Dezső szerint a magyar elhárításnak nem lesz elegendő embere ahhoz, hogy figyelemmel kísérje a jövés-menést, és ez várhatóan arra indítja majd a külföldi titkosszolgálatokat, hogy ők is megjelenjenek a színen. Budapest olyan lesz, mint Bécs volt a hidegháború idején, amikor arról volt ismert, hogy az a különféle titkosszolgálatok embereinek gyűjtőhelye. Nem kísérik majd figyelemmel a bank pénzügyi tranzakcióit sem, vagyis – írta a szerző ismét Vadai Ágnest idézve –, bármiféle üzlet lehetséges. A politikus hangsúlyozta: pártját nagyon aggasztja ez a bank.

Az Amerika Hangja kért a kérdésben interjút Orbán Viktor szóvivőjétől és Szijjártó Péter külügyminisztertől, de a kérést elutasították.

A bank közleményt adott ki, amelyben cáfolta, hogy Koszov elnöknek bármi köze lenne az orosz titkosszolgálatokhoz, elutasította azt is, hogy a bankot orosznak minősítsék, hiszen multilaterális pénzügyi szervezet. A közlemény arra is rámutatott, hogy az Európába költözéstől a bank tőkéjének és kihelyezési tevékenységének növekedését, a pénzintézet ismertebbé válását és újabb résztulajdonosok bevonásának lehetőségét várják.

A cikk emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején eléggé aggódott a bank átláthatatlansága miatt ahhoz, hogy abból kiléptesse Magyarországot, de egy évtized elteltével újra belépett.

A cikk Julius Horvathot, a CEU professzorát is idézte, aki kifejtette: az Orbán és Putyin közötti politikai barátság alapja szerinte nem az ideológiai közelség, hanem az, hogy a magyar vezető átértékelte az európai hatalmi egyensúlyt, és azt látja, hogy nő Putyin befolyása a régióban. Végül Nyilas Gergő, az Index.hu újságírója azt mondta a szerzőnek:

„Ha az a kérdés, hogy a magyar kormány az orosz befolyás eszközévé akarja-e tenni Magyarországot, akkor a válasz az, hogy nem, nem ez a szándék. De ha azt kérdezik, hogy kockázatos játékot folytat-e a magyar kormány, amely elvezethet ehhez a következményhez, akkor a válasz igen”.

A „KGST-bankkal” Budapesten tölti fel kémseregét Putyin?

Nyugati aggályok övezik az egykori „KGST-bank” Budapestre telepítését és a neki adott teljes diplomáciai mentességet – írja tisztségviselőkre hivatkozva a New York Times. Putyin így tölti fel európai kémseregét a kiutasítások után.

Nyugati biztonsági tisztségviselők szerint a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) alapul szolgálhat orosz hírszerzési műveletek végrehajtásához Európában – írja az amerikai napilap a Moszkvából Budapestre költöző NBB kapcsán. A bank szokatlan védelmet kapott Magyarországon: a diplomáciai testületekével megegyező teljes immunitást minden hatósági eljárással szemben. Sőt,még a pénzügyi felügyeleti ellenőrzés alól is mentesülni fog.

Emellett lényegében korlátlan mennyiségben kapnak beutazási vízumot az NBB által meghívott személyek.

A NYT írása címében is úgy fogalmaz, hogy Magyarország vörös szőnyeget terít a kétes orosz bank elé, amellyel kapcsolatban kémkedési félelemek fogalmazódnak meg.

Kémszülők sarja

Az amerikai lap röviden felidézi az elmúlt évek néhány fejleményét. Azt, amikor tavaly két orosz fegyverkereskedőt nem az ügyben nyomozó Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak adott ki a magyar kormány, és szól a Paks 2-szerződésről is. Bemutatja az NBB-t vezető Nyikolaj Koszovot is, akinek mindkét szülője az orosz hírszerzés magas rangú tagja volt, apja Budapesten is szolgált tábornoki rendfokozatban. A famíliát a Privátbankár mutatta be részletesen.

És maga Koszov is régóta kötődik az orosz hírszerzéshez

– írja a lap.

A banknak adott mentesség parlamenti megszavazása előtt járt Budapesten Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki – idézi a NYT – arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy az ne engedje meg az oroszoknak éket verni a barátok közé.

Az NBB felkeltette nyugati tisztségviselők figyelmét, mert Orbán – egy olyan ország vezetője, amely egyaránt tagja az EU-nak és a NATO-nak – szorongást keltett a Putyinnal fenntartott egyre szorosabb kapcsolattal – fogalmaz az amerikai lap.

Magát Orbánt bevándorlás-ellenes szélsőjobboldali vezetőként jellemzi a NYT, aki szisztematikusan gyengítette a demokratikus intézményeket az országban. S aki az úgynevezett illiberális demokrácia modelljének szimbólumává vált.

Az újság megszólaltatta Krekó Pétert, a Political Capital vezetőjét is, aki azt mondta, pár évvel ezelőtt még azt válaszolta volna a kérdésre, hogy Orbán a keleti nyitással valóban Moszkva felé fordult, de tiszteletben tartja európai és amerikai partnerségét. Ma már egyre kevésbé ez a helyzet – mondta.

Szorongás Orbán putyini kapcsolata miatt

A hírszerzési gyanú igen erős az NBB kapcsán. A NYT névtelenül idéz európai biztonsági tisztségviselőt, aki szerint

a banki megállapodás lehetőséget ad Putyinnak arra, hogy feltöltse kémhadtestét, miután több orosz hírszerzőt kiutasítottak Európából és az Egyesült Államokból.

A kitoloncolások okaként név nélkül a Szkripal-ügyet, az átállt volt orosz hírszerző megmérgezését említi az amerikai újság.

A NYT megkeresésére az NBB visszautasította, hogy bármilyen kapcsolat lenne közte és a KGB között, a központ Budapestre költözése pedig természetes lépés a terjeszkedésben, pénzügyi eszközeinek több, mint fele európai országokból származik.

Az EU előtt a „KGST-bank” ügye

A „KGST-bank” Budapestre költözésével kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt az Európai Bizottsághoz fordult Niedermüller Péter EP-képviselő. Legalábbis szokatlan a teljes diplomáciai mentesség és a személyek korlátlan beutazásának joga uniós területre. 

„A Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözésével az Orbán-kormány ismét jelzett: a demokráciát és gazdasági stabilitást jelentő Európai Unió helyett a velejéig korrupt Oroszországot választja. A Fidesz-oligarchák bizonyára örülnek annak, hogy a kétes ügyleteiket ezentúl OLAF-vizsgálatok nélkül finanszírozhatják, de az NBB működésének körülményei komoly kockázatot jelenthetnek az egész Európai Unió számára” – fogalmazott levelében Niedermüller Péter (DK) európai parlamenti képviselő.

A politikus hivatalos megkereséssel fordult az Európai Bizottsághoz arról, az elfogadhatónak tartja-e, hogy az unión belül létrejöjjön egy nyíltan orosz befolyás alatt álló bank, amely nemzetközi intézményként mentességet élvez az uniós bankfelügyeleti szabályozás alól, illetve jogi kiskaput jelenthet az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók kikerüléséhez. Mindemellett a bank nem magyar dolgozói diplomáciai mentességben részesülhetnek, és meghívott vendégeik bármilyen ellenőrzés nélkül kaphatnak beutazási engedélyt az EU-ba.

Az egykori, csaknem 50 éve alapított KGST-bank utódja a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB), amely tavalyi előzetes megállapodás, majd idén februári szerződés alapján

Budapestre költözik még ebben az évben.

Az ennek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat szinte végtelenségig sorolja a különféle kedvezményeket. Mindjárt nem megszokott gesztus, hogy a kormány az adófizetők pénzéből állja az NBB székhelyéül szolgáló telket és épületet (ha igénylik, fel is újítja), és a bankelnök rezidenciáját.

A legkülönösebb mégis az, hogy az NBB Magyarországon

a diplomáciai testületekével megegyező területen kívüliséget fog élvezni.

Az ilyenkor megszokott adó-, vám- és egyéb mentességekkel együtt a vezető tisztségviselők és családjaik, valamint maga a terület is úgynevezett immunitást kaphatnak. Ahogyan az nagykövetségeken szokás, ide is csak a bankvezetés jóváhagyásával léphetne be a rendőrség (és nyilván minden egyéb hatóság képviselője is). Sérthetetlenséget élveznének az intézmény ingóságai is, vagyis se végrehajtási, se más eljárás, lefoglalás nem indítható.

S ha ez nem lenne elég, a nemzetközi gyakorlatban létező

pénzügyi felügyelet és ellenőrzés mellett a beszámolási kötelezettség alól is mentesülne

az NBB. Sőt, semmilyen hatósági (például bírósági) eljárás se indítható vele szemben, amíg a mentességről le nem mond.

A vezető tisztségviselők és hozzátartozóik diplomáciai mentessége (ami nem kevesebbet jelent, mint hogy tettenérés kivételével semmilyen büntetőeljárás se indítható ellenük) mellett az verte ki a biztosítékot, hogy

korlátozás nélkül jöhet be bárki az országba, akit az NBB vezetése meghív.

Ennek alapján aztán ezek olyan okmányt kapnak, ami az egész EU-n belül szabad mozgást biztosít. Éppen úgy, mint a letelepedési kötvényesek, akik a program – botrányok utáni – felfüggesztéséig mintegy 20 ezren érkeztek hozzánk, vagy ki tudja, hová az EU-ban.

Nem véletlen, hogy a parlamenti vitában – például Gurmai Zita (MSZP) részéről – konkrétan elhangzott a letelepedési kötvényes párhuzam, az, hogy biztonsági kockázatot hordozó személyek léphetnek be hozzánk mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül. Vagyis ide költözésével az NBB voltaképpen Putyin trójai falova.

Amire Niedermüller Péter szintén felhívja a figyelmét az Európai Bizottságnak, az, hogy az NBB olyan multilaterális intézmény, amely a tulajdonos államok egyikének fennhatósága alá se tartozik. Tehát akár

rajta keresztül kijátszhatók az Oroszországgal szemben életre hívott nemzetközi gazdasági büntetőintézkedések,

amelyeket a Krím-félsziget annektálása után szabtak ki, és máig érvényesek.

Az NBB „beköltözése” az EU-ba, és a láthatóan bensőséges kapcsolat a magyar kormánnyal felélesztheti az utóbbi időben a Magyarországgal szemben támadt szövetségesi hűségi fenntartásokat is. Például azt, hogy

az NBB útján Oroszország akár hírszerzői tevékenységet végezhet az EU-n belül a diplomáciai mentesség védernyője alatt.

Ugyancsak aktuális kérdés több hazai ügylet uniós támogatásának „visszaadása” (például az Eliosé) kapcsán, amire Niedermüller is utal: az NBB-től talán sokkal egyszerűbben és kevesebb figyelő tekintettől övezve lehetne „közeli” személyek üzleteihez pénzt kapni. (Jelenleg is egy olyan ügylet lelhető fel az NBB honlapján, ami ilyen érdekeltségű: az offshore-os Fidesz-közeli MET energetikai cégnek nyújtott kölcsön.)

Az NBB-hez való viszony mindenesetre

pontosan szemlélteti Orbán politikájának színeváltozását.

A keleti rendszerváltozások és a KGST megszűnte után hibernált állapotba került NBB-t Putyin támasztotta fel 2012-ben. Ekkor Magyarország már nem volt tagja az intézménynek, mert éppen Orbán vitte ki belőle első kormányzása idején az akkor még orosz-kritikus, nyugatbarát politika jegyében.

A 2012-es felélesztés után pedig ismét Orbán vitte vissza az országot 2015-ben (amikor már aláírta Putyinnal a paksi szerződést). Sőt, rövid időn belül az oroszok és a bolgárok után a harmadik legnagyobb részvényesévé emelte hazánkat.

Az NBB tagjai zömmel azok az országok, amelyek egykoron a KGST-bankot is alkották. Jelenleg kilenc részvényese van: Oroszország (a legnagyobb 46,03 százalékban), Bulgária (12,95), Magyarország (12,27), Románia, Szlovákia, Csehország, Vietnam, Mongólia és Kuba.

A biztonsági aggodalmakra a kormány válasza az, hogy a részvények 50,16 százaléka EU- és NATO-tagok kezében van.

Az NBB-t a Putyin bizalmi köréhez tartozóként emlegetett Nyikolaj Koszov vezeti. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ő 2007 után különféle vezetői posztokon az állami Vnyesekonombankban dolgozott. Ebben az időben ez a pénzintézet finanszírozta Borisz Abramovics cégének a Malév megvásárlását, majd Abramovics csődje után a légitársaság résztulajdonosa és pénzügyi lélegeztető gépe lett. Utóbb 110 millió euró visszafizetését követelte a Malévbeli kalandja miatt.

Lubjanka tér, Budapest – Déli kávé Szele Tamással

Kávézgatunk, kávézgatunk, mert Pesten így szokás: de ne tessenek félni, fogunk mi teázgatni, csájázgatni is, ha kell. Márpedig lehet, hogy kelleni fog, ha nem is nekünk, de azoknak, akik kapcsolatba kerülnek a Nemzetközi Beruházási Bankkal: jobb is, ha elkezdik szokni az orosz teát, vodkácskát, uborkácskát, moszkvai modort, míg jó dolguk van.

A hír látszólag örvendetes, legalábbis a kormány annak látja:

„Budapest lesz a székhelye az eddig moszkvai központtal működő Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) – ismertette a Pénzügyminisztérium államtitkára az erről szóló előterjesztést.

Gion Gábor emlékeztetett: Magyarország négy éve újította meg tagságát a pénzintézetben, amely jelenleg egy modernizálás közepén halad. A bank mérlegfőösszege ezalatt másfélszeresére, fejlesztési hitelportfóliója a duplájára nőtt, működése megfelel a nemzetközi elvárásoknak. A magyar vállalkozások abból csaknem 100 millió eurónyi hitelhez jutottak – folytatta.

A közép-kelet-európai országok együttesen több mint 50 százalékos tulajdonnal rendelkeznek, így a régió a döntéshozatalban is megkerülhetetlenné vált, a székhely Budapestre költözésével pedig ez tovább erősödik.” (MTI)

Galambocskáim, ha csak ennyiről lenne szó, ám legyen, költözzenek hozzánk, sosem rossz az, ha gazdag szomszédja van az embernek, hozzák csak ide a pénzt, még ha nem is adják nekünk, már azzal jól járunk, ha nálunk vásárolnak. Én még azt is elviselem, hogy az ilyen pénzes népek, bojárok kicsit különcködnek, nem szeretik, ha beleütjük az orrunkat a dolgaikba – de az mindennek a teteje, hogy miféle jogokat és kedvezményeket kap ez a bank a magyar kormánytól.

Banktól ilyen igényeket én még nem láttam, galambocskáim, csak annyit mondok. Pedig hát törvény fogja garantálni a státusukat, már a Parlament előtt is van a javaslat, éspedig a T/4476 számon. Hát nézzünk bele, lássuk, mitől rökönyödtem én meg ennyire.

De kivonatoljuk, az Index nyomán, mert bizony bonyolult és hosszú – no, lássuk, mit biztosítunk nekik?

„A bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket”),

A bankelnök hivatalos rezidenciáját,

Ezeknek az ingatlanoknak a „biztonságát és nyugalmát”, vagyis őrzését. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes, hogy oda még a magyar állam sem teheti be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket. A bank bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket, a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.

A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól. nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
Nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére, sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.

Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal.

A bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat; mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől; mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.

A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.

Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt.

És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.

Jár nekik a mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól.” (Index)

Hát, ennyi még pirogból is sok, elvtársaim.

Jól olvastuk, bizony ám: lesz Magyarországon egy orosz tulajdonú, nemzetközi intézmény, megjósolhatatlan létszámú, főként orosz alkalmazottal, akiknek mozgását tilos ellenőrizni, az épületbe magyar szerv a lábát be nem teheti, az is titok, hányan lesznek, az is, miért, ha kérdezzük, közünk nincs hozzá, adómentességet és állami védelmet élveznek, ingyen jár nekik akárhány és akármilyen ingatlan, amire csak rávetik fényes tekintetüket, akárkit behozhatnak az országba vagy kivihetnek belőle, ha engedélyre van szükségük bármihez, autóvezetéstől horgászáson keresztül kínvallatásig, azt már meg is kapták, ne kelljen avval bajmolódniuk, és mindegyiküket védi a diplomáciai mentesség.

Biztos, hogy egy bank működéséhez ez mind elengedhetetlenül szükséges?

Vagy inkább fordítva kérdem: minek ehhez még bank is?

Hogy neve legyen a gyereknek?

Tényleg furcsán venné ki magát, ha azt írnák ki az épület főkapujára: „Az Oroszországi Föderáció Titkosszolgálatainak Egyesített Európai Parancsnoksága”. Alatta, kisebb betűkkel: „Mit tehetünk, galambocskáim, kinőttük a követséget”.

Esetleg egyszerűen: „Központi Főrezidentúra”.

Azt azért mégsem illene.

Ami a bankot illeti: az tényleg egy létező pénzintézet, korábban a KGST bankja volt, 2000-ben még az első Orbán-kormány lépett ki belőle. 2012-ben élesztették újjá, 2015-ben léptünk be megint, és lám, most már nálunk lesz a centrum is: a nemzetközi pénzügyi köröknek ugyan az a véleménye, hogy ez a bank kizárólag az orosz befolyás terjesztését szolgálja világszerte, de Magyarország nem hisz a nemzetközi pénzügyi köröknek, Moszkva meg a könnyeknek.

Az is kétségbevonhatatlan, hogy ez a bank éppúgy képes lesz majd hatalmas hiteleket adni arra érdemesnek talált magyar vállalkozóknak (oligarcháknak), mint más pénzintézetek, de az is, hogy ezek a hitelek nem fogják kiváltani az elapadó uniós forrásokat, főként azért nem, mert meg kell adni őket, ha a felvevőnek a szeme is guvad ki beléje. Én legalábbis mindent megtennék annak érdekében, hogy ne tartozzak orosz hitelezőnek, mert ha megszorulok és nem fizetek, lehet, az első útja nem a bíróságra vagy a moderátorhoz vezet, hanem egyszerűbb megoldást választ majd, és az nekem nagyon fájna. Esetleg maradandó károsodásokkal is járhat. No, de én nem vagyok oligarcha, nincs értelme ettől tartanom.

Hanem hát mit is beszélek: az ugyan halálbiztos, hogy a kiválasztott épület(ek)ben valóban működni fog a Nemzetközi Befektetési Bank, hogyne működne, de az is biztos, hogy – téesznyelven fogalmazva – csak egy melléküzemág lesz. Hej, galambocskáim, mi minden lesz még ott mellette! Ha én azt el tudnám vagy el merném mondani…

De nem merem, mert nem csak behozhatnak majd akárkit az országba, hanem ki is vihetnek belőle, és Szibéria gyönyörű ugyan ebben az évszakban, de általában véve mégis kissé fagyos az éghajlata. Nekem meg gyönge a tüdőm, se Szibériát, se a hideg ólmot nem kedveli.

Azért óva inteném a honi hatóságokat a túlzásba vitt lojalitástól.

Mert légyen bár akárhol is majd a „bank” központi székháza, majdhogynem indiszkréció lenne annyira udvariasnak lenni velük, hogy a helyet átnevezzük.

Mondjuk Lubjanka térnek.

Nem mondom, az alkalmazottakban otthonos érzést keltene, de ez már talán kicsit túlzás lenne.

Ja, hogy mi van a Lubjanka téren, Moszkvában?

A KGB legendás székháza.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK