Kezdőlap Címkék Nemzeti Együttműködés Rendszere

Címke: Nemzeti Együttműködés Rendszere

150 milliárd forinttal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az idén

0

“Nehéz időszakot hagyunk magunk mögött” – mondta évértékelő sajtóértekezletén Orbán Viktor miniszterelnök, aki bizonyára nem a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre gondolt. A miniszterelnök alteregója, aki tavaly lecsúszott a harmadik helyre, újra az első lett a Forbes listáján, mert idén sikerült 150 milliárd forinttal növelnie a vagyonát.

Mégis miből amikor Magyarországon szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala? Vagy talán a kettő között van összefüggés?

591,3 milliárd forintra becsüli Mészáros Lőrinc vagyonát a Forbes vagyis Orbán Viktor egykori osztálytársa már euróban és dollárban is milliárdos. Neki bejött a nemzeti együttműködés rendszere. A második helyen Csányi Sándor szerénykedik, az OTP elnöke tavaly még megelőzte Mészáros Lőrincet, de idén már lemaradt mögötte. Neki 573 milliárd forint a vagyona. Az idén először szerepel a Forbes ötvenes listáján Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A törekvő ifjú, akinek villámgyors karrierje csakis Nicu Ceausescuhoz hasonlítható 75,3 milliárd forintos vagyon boldog tulajdonosa Orbán Ráhellel együtt.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója korábban lecsúszott a listáról, de most visszatért. Neki még időközben elhunyt férje alapozta meg vagyonát, aki nyakig benne volt kétes ingatlan ügyletekben a kilencvenes években.

Az ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6935 milliárd forint vagyis a tavalyi GDP 10%-a!

Az oligarcháknak tehát jó éve volt az idei is, de vajon miért sikerül nekik mindig majdnem minden miközben a többség megélhetési gondokkal küszködik?

Az oligarcha átváltja a vagyont és a hatalmat egymásra

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ezen a pofonegyszerű alapelven működik.

“Az oligarcha vagyonára támaszkodva megszerzi a politikai hatalmat, és politikai befolyását vagyona gyarapítására használja föl. Az oligarchikus uralom stabilitásának alapja tehát a vagyon és a politikai hatalom hézagmentes összefonódása”

– írja Bokros Lajos ex pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban, ahol rámutat a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető tulajdonságára: ”a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és a politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható és felszámolható.”

Mindez azonban csak azt indokolja, hogy miért gazdagodik rohamtempóban Mészáros Lőrinc, de arra a kérdésre nem ad választ, hogy miért megy neki akkor is jól amikor a lakosság döntő többsége megélhetési válsággal néz szembe? Rá és a többi oligarchára miért nem vonatkozik a válság?

A globális kapitalizmusban a liberális szabályozás érvényesül vagyis alacsonyak az adók, ha pedig nem azok, akkor könnyű kijátszani a jogszabályokat, és ennek következtében a tőkejövedelmek gyorsan növekednek miközben a munkajövedelmek reálértékben stagnálnak vagy csökkennek a fejlett világban – erre a kínos kontrasztra Thomas Piketty francia közgazdász mutatott rá Capital című könyvében. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanez a helyzet: a gazdagok gazdagodnak miközben a bérből és fizetésből élők az inflációval küszködnek.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag gazdagodik – énekelte everybody knows – mindenki tudja – című számában Leonard Cohen.

Miért támogatják Orbánt a nyugdíjasok, ha a legtöbben mindössze 185 ezer forintot kapnak havonta?

A nyugdíjas medián 185 ezer forint vagyis az 500 eurót sem éri el. A legnagyobb nyugdíjas csoport ennyit kap egy hónapban azután, hogy idén 15%-kal emelkedett a nyugdíj. Igaz, az infláció 25%-os, és különösen jelentős a drágulás ott, ahol a nyugdíjasok a legtöbbet költenek: az élelmiszer piacon.

Európai mércével mérve szánalmasan alacsonyak a magyar nyugdíjak. Elég arra rámutatni, hogy Macron elnök minimum 1200 eurót ígér mostani reformjában, amely ellen sokan tiltakoznak Franciaországban. Mégis Macron elnök népszerűsége a mélyponton míg Orbán Viktor -jelentős részben a nyugdíjas társadalom szavazataival – fölényesen nyeri a választásokat.

A nyugdíjasok többsége Orbánt támogatja míg a fiatalok jóval kevésbé lelkesek

Miért? A magyar miniszterelnök politikai csodafegyvere az államfüggő kiskeresetű rétegek megvásárlása és megtartása. Ezeket a választópolgárokat olcsón meg lehet vásárolni, és mivel végtelenül kiszolgáltatottak, ezért rendkívüli mértékben hálásak.

Rettegnek nyugdíjasok a liberális elittől, amely Bokros Lajos szájával újra meg újra elmondja: nem jár nekik a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj! Egy olyan országban, ahol az átlag nyugdíjas nyomorog, ez nem épp az, amit a társadalomnak ez a kiszolgáltatott része hallani akar. A lepukkant egészségügyi rendszer gondoskodik arról, hogy Orbán Viktor számára ne jelentsen megoldhatatlan pénzügyi problémát a nyugdíjas társadalom megvásárlása. Évente ezerszámra halnak meg olyan nyugdíjasok, akik más szerencsésebb országokban még sokáig élhetnének. 2021-ben 46 ezerrel csökkent a nyugdíjasok száma.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere ésszerűen működik: a lehető legolcsóbban vásárolja meg a győzelemhez szükséges választópolgárokat, akik alternatíva híján csakis Orbán Viktorra szavazhatnak.

Béke és biztonság – ez a magyar miniszterelnök aktuális jelszava, amely szinte egyértelműen a nyugdíjas társadalom számára készült. Nem csoda, ha a tehetséges fiatalok elpályáznak az országból, amely elveszítette a perspektívát. De a nyugdíjas társadalomból ki akarja látni a jövőjét?

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

A Nemzeti Bank kimondta az igazságot majd korrigált

0

42%-os élelmiszer inflációt jósolt jövőre a jegybank, és ezt a hvg.hu közölte is. Majd kapott egy levelet, melyben a Nemzeti Bank azt közölte, hogy a “helyes inflációs adat 29,7%”. Mi történt?

A Nemzeti Bank elvben független intézmény, de a nemzeti együttműködés rendszerében együttműködésre van ítélve, mert különben a rendszer még gyengébb hatásfokkal működne mint jelenleg. Orbán Viktor nemzetközi sajtóértekezletén célzott is rá, hogy Matolcsy György még nehezebb helyzetben van mint ő. Az infláció ugyanis az ő felelőssége.

Orbán bűnbakot keres, Matolcsy viszont szívesen lemondana erről a szerepről.

Ezért tartott realista előadást a magyar gazdaság helyzetéről nem pedig azért, mert hirtelen megvilágosodott. Csakhogy Orbán Viktornak valahogy el kell fogadtatnia az inflációt a közvéleménnyel. Energia ügyben még előveheti az uniós szankciókat bármennyire is mesterkélt ez a beállítás hiszen például a hazai benzinár sapkát 13 hónap után szüntették meg. Hol volt 13 hónappal ezelőtt Putyin agressziója Ukrajna ellen, és az emiatt meghozott uniós szankciók?

Az élelmiszerek esetében nem nagyon lehet semmire sem hivatkozni: ebben a kormány felelőssége nyilvánvaló.

Mi történik ilyenkor a Nemzeti Együttműködés Rendszerében?

Orbán Viktor emberei megállapítják, hogy rendszerhiba történt, mert a 42%-os infláció olyan magas, hogy azt semmilyen propagandával nem tudják ellensúlyozni. Ezért leszóltak a “független” Nemzeti Banknak, hogy az élelmiszer infláció nem lehet több 30%-nál. Ekkora tévedés szakmailag lehetetlen, de politikailag annál jobban érthető. Matolcsy persze mondhatott volna nemet is, de jól ismeri Orbán Viktort. Ebben az esetben a kormánypárti sajtó hirtelen érdeklődni kezdene aziránt, hogy a jegybank elnökének fia miképp került a 100 milliárdosok táborába? A következő lépés pedig az lenne, hogy az újonnan létrejött Integritási Hatóság tenne fel kérdéseket Matolcsy Györgynek. Akinek ezekután vennie kellene a kalapját. Matolcsy viszont mindenáron maradni akar hiszen az esetleges távozásról csakis az erő pozíciójából alkudozhat. Közben elszáll az infláció Magyarországon, ahol már senki sem emlékszik arra, hogy pár napja a miniszterelnök még egyszámjegyű inflációt jósolt jövő decemberre. Álmodik a nyomor. A Nemzeti Bank szerint minimum 15% lesz az infláció jövőre. Ha a kincstári optimizmus ilyen, akkor milyen lehet a valóság, melyet a hatalom kétségbeesetten takargat nehogy kiderüljön:

a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében a király meztelen.

Matolcsy élesen bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját

“Szembe kell néznünk azzal, hogy Magyarország válság közeli helyzetben van” – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlament gazdasági bizottsága előtt mondta el a véleményét a magyar gazdaság helyzetéről.

Amely lesújtó: ”a pénzügyi és makrogazdasági mutatók jelenleg az első-második legrosszabbak az Európai Unióban, jövőre már minden bizonnyal az elsők lesznek.
15-18% lesz az infláció, ez pedig a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Ha Magyarország folytatja a jelenlegi gazdaságpolitikát és nem hajt végre kétharmados fordulatot, akkor elveszett ez az évtized. Stagnálás, stagfláció következik. Ez most még megelőzhető , de egy év múlva már nem”- jósolta a Nemzeti Bank elnöke. Aki hozzátette : “ pénzügyi szempontból Magyarország a világ negyedik vagy ötödik leginkább sérülékeny országa.” Miért ? Nem az uniós szankciók miatt- ahogy azt a kormány állítja.

“A magyar infláció 80%-át az energia árrobbanás okozta, amely már az ukrajnai háború előtt 2021-ben elkezdődött.”

Matolcsy György nem tagadta, hogy az infláció és a forint leértékelődése között szoros összefüggés áll fenn.

“A forint egy százalékos leértékelődése 0,3%-os inflációt okoz. Tehát egy 10%-os forint leértékelődés 3%-os inflációs többletet okoz.”

Matolcsy György ugyanakkor cáfolta, hogy Magyarország a fizetésképtelenség határán táncolna: ”semmilyen veszély semmilyen fizetésképtelenségre nem áll fönn. Nagyon sajnálom, hogy barátunk, Kaczynski úr a magyar gazdaság összeomlásáról beszélt. A magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze. Bajban vagyunk sok szempontból épp saját döntéseink hiánya miatt, de egész Európa bajban van.”

Matolcsy bírálta az ársapkákat, és követelte, hogy azokat azonnal vezessék ki a rendszerből. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy

“Magyarország az egyetlen olyan ország, amely több benzint és több gázolajat fogyaszt mint az energia válság előtt.”

Az Orbán kormány hallgat

Most állítja össze a jövő évi költségvetést a kormány, amely kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy miképp tudná megfékezni az inflációt recesszió nélkül. Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést, mert tudja, hogy ez politikai támogatottságának egyik legfőbb alapja.

”Ez közgazdaságilag lehet, hogy nem helyes, de társadalompolitikai szempontból szükséges” – mondta a miniszterelnök pénteki rádiós interjújában. Orbán zárt ajtók mögött többször is a Nemzeti Bank politikáját tette felelőssé az inflációért és a forint leértékelődéséért. Más kérdés, hogy maga Orbán ösztönözte ezt azokban az időkben amikor az egész világon laza pénzügyi politikát alkalmaztak.

Immár ennek vége van – ezt hangsúlyozza Matolcsy György, aki azt a megbízást kapta Orbán Viktortól, hogy jövő ilyenkorra vigye le az inflációt 10% alá. Matolcsy tisztában van vele, hogy erre jóformán semmi esélye sincsen. Most szigorú pénzügyi és költségvetési politikát sürget a stabilitás érdekében. Orbán viszont előre menekül: úgy akarja leállítani az inflációt, hogy közben a gazdaság ne süllyedjen válságba.

Ezt kellene megoldania Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, aki Matolcsy székére pályázik. A Nemzeti Bank egykori alelnöke sokkal jobban ért a pénzügyekhez mint maga Matolcsy György, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja oldani az Orbán Viktor által rábízott feladatot. Neki kellene megmentenie a nemzeti együttműködés gazdasági rendszerét. Csakhogy az az olcsó pénzre és a kedvező nemzetközi feltételekre volt kitalálva. Ezek híján a magyar gazdaság a válság felé tart, ahogy Matolcsy György megjósolta.

Orbán Viktor pedig – mint Münchausen báró – a saját hajánál fogva akar kimenekülni  a krízisből, amely hosszú alkonyt ígér a nemzeti együttműködés rendszerének.

Kaczynski: ha Orbán nem enged az uniónak összeomolhat a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Jaroslaw Kaczynski, aki a V4-en belül Orbán legjobb barátja volt,  nem tévedett nagyot s ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja, mert hatalma megtartása érdekében, azaz a brüsszelből érkező pénzért az EU eddig kategórikusan elutasított. Teheti, Orbánnak nem most roppant meg a gerince, mára már észre sem veszi.

Lengyelország erős embere biztos abban, hogy hazája megkapja az eurómilliárdokat az Európai Uniótól anélkül, hogy komolyabb engedményeket tenne, de Magyarország helyzete rosszabb:

ha Orbán nem enged, akkor összeomolhat a gazdaság.

A lengyel kormány nem avatkozik bele a piac működésébe ahogy azt a magyar megtette – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski, aki szerint az ársapkák több problémát okoznak mint amennyit megoldanak.

Kaczynski szerint a PiS, a legnagyobb kormánypárt megnyeri a jövő évi választásokat, és legkésőbb azt követően Lengyelország megkapja a helyreállítási alapból neki járó milliárdokat.

Varsó és Brüsszel között elsősorban azért mérgesedett el a viszony, mert az Európai Unió központjában úgy vélik: a lengyel kormány korlátozni akarja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Magyarország esetében is problematikus a jogállami normák betartásának kérdése, de hazánk ellen súlyos vád a kormányzati korrupció is.

Lengyelország esetében ez nem merül fel. A 73 éves Jaroslaw Kaczynski továbbra is egy lakótelepi lakásban él noha több mint 30 éve fontos szerepet játszik hazája közéletében. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei viszont szépen gazdagodnak- jelentős részben az uniós pénzekből.

Brüsszel jóváhagyta a magyar mezőgazdaság fejlesztési tervét

Ez 8,4 milliárd eurós uniós pénzt jelent. Ezt a magyar kormány 10 milliárd euróra egészítheti ki. A viták nem a mezőgazdasági alapról folynak a magyar kormány és Brüsszel között. Azok a pénzek amiatt vannak elsősorban függőben, mert a többi uniós tagállam nem bízik meg abban, hogy oda jutnak a támogatási pénzek ahova az Európai Unió szánja azokat.

Az elmúlt években azt tapasztalhatták, hogy az uniós támogatási pénzeket elsősorban Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapták.

Ezért a korrupció elleni harc fokozását sürgeti Brüsszel illetve a többi 26 tagállam. Létre is jött egy új testület ennek érdekében, de kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Brüsszel átutalja a függőben levő többi uniós támogatást. A magyar kormányt az idő is szorítja , mert a pénzpiacok a forint árfolyamának megítélését jelentős részben ettől teszik függővé. A lengyel zloty, a cseh korona vagy a román lej sokkal jobban állja a piaci viharokat mint a magyar forint. Ennek megfelelően az infláció is magasabb nálunk mint a környező országokban. Mindez valóban megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét, amely Orbán egyik legfontosabb politikai aduját, a rezsi csökkentést is leértékelte. Orbán szövetségese, Jaroslaw Kaczynski tehát egyáltalán nem túlzott amikor azt állította: uniós támogatás híján összeomolhat a magyar gazdaság.

Orbán politikai megdicsőülése a gazdasági válság kellős közepén

Miközben a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp összeomlik gazdaságilag Magyarországon, Orbán Viktor miniszterelnök a nyitó szónoka lesz a radikális republikánusok konferenciájának Dallasban. A magyar miniszterelnök ezt megelőzően találkozott Trump ex elnökkel, aki szintén felszólal a republikánusok konferenciáján hiszen az ő támogatásukkal szeretne visszajutni a Fehér Házba.

“A háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere a béke”

– nyilatkozta Orbán Viktor azt követően, hogy találkozott Donald Trumppal.

Washington hidegháborús vonalával szemben, melynek legutóbbi provokatív lépése Nancy Pelosi demokrata képviselő házelnök tajvani villámlátogatása volt, a republikánusok óvatosabb állásponton vannak. A 99 éves Kissinger ex külügyminiszter szerint Washingtonnak tárgyalásokra kellene törekednie Moszkvával és Pekinggel nem pedig keresni a konfrontációt “a demokrácia és az autokrácia között”.

Gazdasági világválság

Az USA gazdasága recesszióba süllyed és ugyanez várhat Európára is. Kínában az elmúlt negyedévben mindössze 0,4%-os növekedést mutattak ki a statisztikusok, akik mindig alkalmazkodnak a pekingi kormányzat elvárásaihoz. Az energiaválság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az USA kezdetben azt remélte, hogy mint energia exportőr profitál is belőle. Kiderült, hogy tévedtek Washingtonban, mert olyan világméretű infláció indult meg, melyet a Federal Reserve Board – az USA jegybankja – csak úgy tud megállítani, hogy a magas kamatlábbal recessziót idéz elő. Ennek hatása az egész világban megmutatkozik.

Magyarországon összeomlóban a Nemzeti Együttműködés Rendszere, melynek gazdasági alapját a rezsicsökkentés és az olcsó hitelek jelentették. Az infláció – különösen az energia és élelmiszer árak drasztikus növekedése – megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok döntő többségét – Orbán Viktor szavazótáborát. A kormánynak nincs receptje a válság kezelésére sőt enyhítésére sem.

Orbán 12 év után nem hivatkozhat arra, hogy mindez az ellenzék műve Magyarországon. Arra viszont igen, hogy a válság előidézésében és fokozásában nagy szerepe volt a hidegháborús washingtoni diplomáciának. Minthogy Orbán kedvenc ellensége Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója, ezért a magyar miniszterelnök számára nem nehéz kijelölni a bűnbakot. Csakhogy ettől még nem oldódik meg a válság. Trump hivatkozhat arra, hogy sok amerikai családnak megoldhatatlan gondot jelent a számlák kifizetése a magas infláció miatt. Az ex elnök ellenzékben van az Egyesült Államokban míg Orbán Viktor 12 éve hatalmon Magyarországon, ahol

“a politikai siker recept” épp most válik a gazdasági válság áldozatává.

A magyar miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt. Ezt a perspektívát picit nehéz megetetni a választókkal, akiknek még áprilisban is azt ígérte Orbán Viktor, hogy megvédi a rezsi csökkentést. Ehelyett jön a rezsifrász és a politikai kijózanodás ideje. A vezér nem tesz csodát. De akkor mi szükség van rá?!

A magyar családok a legszegényebbek közé tartoznak az Európai Unióban

A statisztika a nagyhangú autokrata rendszerek egyik legfőbb ellenfele. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint egy átlagos magyar családnál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet az Európai Unióban!

Igazán lesújtó adat ez a nemzeti együttműködés rendszerének 12-ik évében, melyet épp nemrég koronázott meg újabb győzelemmel Orbán Viktor. Akinek látnia kellett: a gazdag választási körzetek ellene szavaztak míg a szegények mellette. Minthogy Magyarországon a családok döntő többsége szegény így a diadal borítékolható volt. A szegény családok ugyanis csakis az államtól várhatják sorsuk jobbra fordulását. Ezzel

a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titka is lelepleződött: a szegény családok függésben tartása a hatalomtól a siker biztos receptje.

Az uniós átlag 70%

Ez a magyar eredmény, amelyiknél csak a bolgár rosszabb. Az Eurostat vásárló erő paritáson számolt vagyis igyekezett elvonatkoztatni attól, hogy az uniós tagállamok többségében immár euróval fizetnek míg Magyarországon forinttal, amely folyamatosan veszít az értékéből az euróval szemben. A környező országok közül Szlovákia produkált hasonlóan szerény eredményeket. Románia és Szlovénia kicsit jobban áll. Ausztria pedig 115%-os teljesítményével az Európai Unió élvonalát jelenti.

Mindez persze a múlthoz képest komoly előrelépés a kelet-európai uniós tagállamok számára, amelyek felzárkózóban vannak az átlaghoz miközben a dél-európai tagállamoknak ez nem sikerül. Olaszországban 1990 óta nem nőnek a reáljövedelmek, ez is magyarázza az ország rendkívüli politikai instabilitását. Ez különben sok más uniós tagállamra is jellemző lehet a húszas években amikor az elhúzódó gazdasági válság a többség számára nem a fogyasztás fokozatos növekedését jelenti majd hanem a permanens küzdelmet azért, hogy a szerényebb életszínvonalat megőrizze, és ne távolodjon el méginkább az Európai Unió elitjétől: Luxemburgtól, Dániától, Svédországtól, Hollandiától, Ausztriától és Németországtól.

Visszaszerezni az előző vezetés lopott pénzét

Angola szeretné visszaszerezni az előző vezetés lopott pénzét. Erről beszélt Londonban Manuel José Nunes Junior gazdasági államminiszter.

Arra célzott, hogy az előző diktátor, José Eduardo dos Santos családja több milliárd dollárt vágott zsebre. Ebben mindenekelőtt az államfő legidősebb lánya, Afrika leggazdagabb asszonya, Isabel dos Santos járt az élen.

Angolában is jól működött a nemzeti együttműködés rendszere

1 milliárd dollárt keres az ex diktátor lányán az igazságszolgáltatás Angolában. A Luanda Leaks kínos leleplezésekkel szolgál Afrika leggazdagabb asszonyáról, Isabel dos Santos-ról. A londoni Guardian felvázolja, hogy húsz év alatt hogy épített vállalat birodalmat a papa pici hercegnője Angolában, ahol az emberek többsége a létminimum környékén tengődik.

A Forbes 2,2 milliárdra becsülte Isabel dos Santos vagyonát

Hogy sikerült ilyen tüneményes gyorsasággal meggazdagodnia annak az Isabel dos Santos-nak, aki egy népszerű tengerparti bár menedzselésével kezdte karrierjét? Miami Beach-ről van elnevezve a tengerparti bár Ilha de Luandan, ahol az elit ifjúsága költi a papa pénzét. Angola az olajból és a gyémántból gazdagodott meg, de csak igen kevesen élvezhették ennek előnyeit.

José Eduardo dos Santos a Szovjetunióban végezte tanulmányait, ahol képet kaphatott arról, hogy az elit hogy szervezi meg a gazdaságot a saját érdekei szerint. A Szovjetunió bukása után a Türkménbasi volt a jellegzetes példája annak, hogy az olaj és földgáz jövedelmet hogy monopolizálhatja az elit. Ezt a rendszert ültette át Angolába José Eduardo dos Santos, aki a lányát helyezte  a Sonangol állami olajtársaság elnöki székébe.

Isabel dos Santos Bakuban született, ahol a papa a tanulmányait végezte, de gyerekkorát már az elnöki palotában töltötte Luandában. A szülők elváltak, Isabel az édesanyjával Londonba költözött. Villamos mérnök szakon végzett a King’s College-ban, majd egy évig dolgozott a PriceWaterhouse könyvelő cégnél. Hazatérve bele csöppent a nemzeti együttműködés jól olajozott rendszerébe. Miután sikerrel menedzselte az arany ifjúság bárját a tengerparton, megnyerte a mobil telefon tendert. Bár szakmai referenciája nem volt, de az elnök legidősebb lányának senki sem mert ellenállni. Ettől kezdve nem volt megállás: Isabel mindenütt ott volt, ahol pénzt lehetett csinálni : gyémánt bányászat, közlekedés, olaj stb.
Aztán a papa kis hercegnője férjhez ment egy műgyűjtőhöz, és együtt gyarapították a birodalmat.

A férj afrikai művészeti gyűjteménye a legnagyobb a világon

Sindika Dokolo az afrikai műkincsek mellett vásárolt Andy Warholt is. Ezenkívül egy luxusjachtot és számtalan luxusautót, melyeknek szintén nagy gyűjtője. Ennél szorgalmasabban csak a méregdrága luxus ingatlanokat gyűjtötte az ex elnök lánya és veje. A Luanda Leaks vizsgálat keretében a sajtó megpróbált utána járni: hol mi van a pár birtokában?

London Kensington – ez talán a legdrágább ingatlan a pár nevén, de Monte Carloban is van egy 50 millió dolláros házikójuk. Algarve-ben tengerparti nyaraló. Ezenkívül luxus ingatlanok állnak rendelkezésükre Dubajban és Lisszabonban is. A portugál fővárosban hét luxusautót tart a garázsban a férj.

A papa bukása után a pár gyorsan külföldre távozott

2016-ban a diktátor papa kinevezte lányát a Sonangol élére. Az állami olajvállalat megszerzése kicsapta a biztosítékot a politikai elitben is. Megindult a szervezkedés José Eduardo dos Santos ellen: a vád nepotizmus és korrupció volt.

A papa fiacskáját is kulcspozícióba akarta helyezni bár a jeles ifjú az ég világán kívül semmihez sem értett a bulizáson kívül. Míg a Londonban tanult Isabel sztár menedzserré érett, az otthon lebzselő „trónörökös” tökfilkó maradt, aki lejáratta a rendszert.

A papát menesztették, és az új vezér korrupciómentes Angolát ígért. Megindult a kampány a dos Santos család ellen. Az ügyészség 1 milliárd dollárt keres Isabel dos Santos-on és a férjén mondván: vállalat birodalmuk ennyi kárt okozott Angolának! Ez nyilván szimbolikus összeg, de azt mutatja, hogy az új vezetés a korrupt elnöki család lejáratásával akarja megmenteni a nemzeti együttműködés rendszerét Angolában.

A kétharmad napi 2 dollárnál kevesebb pénzből vegetál

Több mint negyven éve uralkodnak Angolában a Szovjetunióból hazatért vezetők, akik kialakították a nemzeti együttműködés rendszerét a saját javukra. Csakhogy közben a nép életszínvonala alig emelkedett: jelenleg is a lakosság kétharmada kénytelen beérni naponta 2 dollárral vagy kevesebbel! Ez a kétharmad nyomasztó súly a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol mind nyilvánvalóbb: nagyon kevesen nagyon jól járnak míg a döntő többség nem kap semmit sem!

Isabel dos Santos szerint politikai per folyik ellene Angolában. Ahova nemigen látogat el. Két éve nem járt abban az országban, ahol megszerezte Afrika legnagyobb vagyonát, de ahol most azt kérdezik: vajon az ex elnök lányának miért jutott 2,2 milliárd dolláros vagyon miközben az átlag angolai kénytelen beérni napi 2 dollárral ?

Jutogpa a Várban, vagy ami belefér – Déli kávé Szele Tamással

Hogy ebbe a kávéba mi fér bele, azt könnyű megmondani: két cukor és egy kis tejszín. Hogy Bayer Zsoltba mi férne bele, azzal meg nem is érdemes foglalkozni, arról nem is szólva, mennyire nem volna ildomos: de hogy őszerinte mi fér be és mi nem a megengedhető dolgok közé, azon elmerenghetünk a kávégőzben.

Most jönne az adekvát kérdés, miszerint „miért foglalkozunk egyáltalán ezzel a figurával”? Erre az az adekvát válasz, hogy azért, mert van, cselekszik és a tettei érzékeny barométerként jelzik a kormány szándékait. (Hogy került az előző mondatba az „éter”?) Márpedig amíg ez a kormány vezeti Magyarországot, addig figyelemmel kell kísérnünk, mit tesz és mire készül. Könnyebb és főként kellemesebb volna ignorálni őket, csak mintha nem lennénk abban a helyzetben, hogy megtehessük.

No, de nézzük, mit jelez ez a mi érzékeny barométerünk, ez a finom légsúlymérő? Ez már nem is jelez a tegnapi vezércikkében, hanem egyenesen követel. Azt követeli, hogy a Fidesz rögvest és menten lépjen ki az Európai Néppártból, mert különben… mert különben szembekerül tulajdon alapelveivel. Igen, ez egy érdekes gondolat. Az ugyanis a helyzet, hogy az alapelvekkel való szembefordulás épp a Fidesznek okozza a legkevesebb gondot: bármely más politikai formáció, ideértve akár még a KDNP-t is, válságba kerülhetne emiatt, csak a Fidesznek nem okozhat problémát az ilyesmi. Története folyamán ugyanis pont ez fordult elő a legtöbbször, mondhatni monoton ismétlődés szemtanúi lehettünk. Láttuk, ahogy a valamikor liberális párt szembefordul a liberalizmussal, láttuk esküt tenni a pártelnököt, hogy ő a kisgazdákkal sosem lép koalícióra, aztán láttuk koalícióra lépni velük, láttuk Orbán Viktort orosz veszedelemről szónokolni és tányért nyalni Putyin asztalánál, láttuk, amint a muzulmán kultúrát dicséri és láttuk uszítani is ugyanezen kultúra ellen – szóval nem értem, miért jelentene elvi problémát még egy vagy akár negyvenkét pálfordulás?

Az alapelveket valószínűleg elrejtették egy barlangban, amit a „Tárulj, Szezám!” varázsige nyit, és negyven rabló vigyáz rájuk, hogy elő ne kerüljenek. De mit állít a magyar nyelv szépszavú mestere? Mármint túl azon, hogy idegbetegnek és becstelennek nevezi Szabó Timeát, mert ez nála csak stíluselem, része a könnyed, finom, franciás prózájának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK