- Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
- Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
- Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
- Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
- Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre”.
- Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
- Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
- A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások „folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.
Címke: NATO
Tegnap történt – 2023. július 12.
Vilniusban a NATO bezárja sorait
Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.
Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.
Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.
Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.
„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját”
– hangsúlyozta.
A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”
„Ukrajna reformjának útját” is felvázoljuk, de „nem tudok ütemtervet adni, nincsen előre megrajzolt idővonal – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak az Észak-atlanti Szerződés (NATO) vilniusi keddi NATO-csúcstalálkozóján. Azt is bejelentette, hogy szerdán találkozik Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij.
Jake Sullivan kizárta Ukrajna azonnali NATO-ba lépését a Moszkva által indított offenzíva miatt, és kifejtette, hogy ez „háborúba vezetné a NATO-t Oroszországgal”. Úgy érezte, hogy a vilniusi csúcson találkozó szövetségesek részéről „nagy a jóakarat”, Volodimir Zelenszkij pedig „egyértelmű jelzést” kér a Nyugattól országa NATO-tagságra vonatkozó kilátásairól.
„A kérdés az, hogy mi az út? Azt hiszem, jó megállapodásra juthatunk ”
– mondta, miközben a szövetségesek egy végső közleményen dolgoznak, hogy megtalálják a mindenkit kielégítő megfogalmazást.
A 31 NATO-ország a tagság kérdése mellett Ukrajna biztonságát biztosító intézkedésekről is tárgyal az Oroszországgal szemben nehéz ellentámadást folytató országnak nyújtott katonai segítségen túl. Jake Sullivan pontosította, hogy ezt a témát a szerdai találkozóján Biden és Zelenszkij találkozón fogják megvitatni.
“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”
Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.
Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:
”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”
Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.
NATO csúcs kérdőjelekkel
Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.
Mi most az amerikai stratégia?
Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!
Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!
Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.
A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.
Politikai előkészületek a vilniusi NATO csúcsra
Joe Biden amerikai elnök török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal beszélt a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén. Tudhatjuk ezt a Fehér Ház beszámolójából.
A hírek szerint az elnökök megvitattak egy sor olyan kérdést, amelyet a NATO-vezetők a vilniusi csúcstalálkozón megvitatnak, valamint kifejezték közös elkötelezettségüket Ukrajna folyamatos támogatása mellett, valamint elemezték az Egyesült Államok és Törökország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az amerikai vezető „kifejezte azon óhaját, hogy Svédország mielőbb bekerüljön a NATO-ba”.
Korábban arról számoltak be, hogy Joe Biden amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök a jövő héten Litvániában tartandó NATO-csúcson találkozhat, mivel Ankara blokkolja Svédország szövetségi tagságát.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy Svédország NATO-csatlakozásához
továbbra is szükség van a Törökországgal folytatott tárgyalások „hézagainak” megszüntetésére.
A NATO-főtitkár ezt megelőzően kijelentette, hogy a svédországi Korán elégetésével kapcsolatos provokatív akciók csak azoknak a kezére játszanak, akik nem akarják, hogy a skandináv ország csatlakozzon a NATO-hoz, és a Szövetség felosztására törekedjen.
“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”
A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.
William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy
“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”
Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.
Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.
Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:
a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!
Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?
Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.
Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?
Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”
Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.
Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”
És Európa?
Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a NATO-ban.
Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.
William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.
Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:
”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”
Soros az ősbűn
Mint arról a jobboldali médiából (MTVA inkluzíve) sűrűn értesülhetünk, S.Gy. alias G.S. élet-halál ura, és ha az Ankara-Budapest tengely nem lenne jó formában, zúgva, bőgve törné át a gátat, mely mesés Kipcsákiánk egyetlen védelme ellene. Már kezdhetnénk is megnyugodni, amikor újabb patást szabadít ránk S. Gy. alias G.S. fia, Alex Soros képében.
A Nyugat már rég övé, laza mozdulattal döntötte be a britek valutáját, taszít nyomorba országokat, szakít el szeretteket szeretteiktől, szörnyű erejére döntő bizonyíték, hogy a telefonján ott van von der Leyen száma, így az elnökasszonyt bármikor fel tudja hívni, szegény feje csak egy marionettbáb a Fenevad vaskesztyűs kezében, közben a másik kéz parancsot oszt, és veszteget.
Soros, mint tudjuk, tőzsdecápa. Ezt is a minél rosszabb színben való feltüntetése érdekében írják, lévén a cápa aljas gyilkos, mivelhogy húst eszik. Mentségére legyen mondva, különben éhen döglene, ráadásul, ha megszámoljuk, hány ember halálát okozta cápa, és hány cápáét az ember, meglepő számokhoz juthatunk. Megjegyzendő még, hogy emberhalált csak akkor okoz a cápa, ha az ember odamegy, ahol a cápa van, míg fordítva ilyen nem létezik, ugyanis emberlakta tájon odament cápával nem találkozott még senki.
A tőzsdecápát nem az éhség hajtja, hanem a szerencsejáték ördöge. Ott fogadhat a többi spekulánssal, és ha nagy pénzt tesz például arra, hogy a font majd esni fog, hatalmas összeget is nyerhet, természetesen csak akkor, ha a font esik. Ha nem, akkor ő fizet.
A hatalmas pénz persze relatív. Magánzókhoz képest tényleg az, viszont a Bank of England-hez képest zérus, és ha valaki elhiszi, amit a NER média állít, hogy Sorosnak a font hajdani eséséhez valamiféle köze lenne, vagy hogy a fogadásaival tönkretett volna bárkit azokon kívül, akikkel fogadott, annak az agyi képességeiről inkább nem nyilatkozunk.
Összefoglalásként mondható, hogy Soros pénzemberként közepes, az EU-ra kevesebb hatással bír, mint Deutsch Tamás (Soros nem szavaz), amit csinál, az a jognak, és a jó erkölcsnek megfelel, a vagyona pedig sokakéval ellentétben nem lopott.
Annak adja, akinek akarja. Orbán is annak adja, akinek akarja, csak ő a miénket.
Soros filantróp. Ez abban mutatkozik, hogy nem a medenceparton sütteti magát elterülve harmincszobás tengerparti villája mellett, hanem mászkál a nagyvilágban, ír, szónokol és támogat, persze saját ízlésvilága által meghatározottan, ami a legnagyobb hiba. Jobban megbecsülnék nálunk, ha például a CÖF-öt segítené, hogy kétnaponta felvonuljanak, de ő a pénzét inkább a jogvédőknek adja. Az persze a regnálóknak kellemetlen, hogyha a jogvédő hepciáskodik. Pláne, ha a vádat az EU átveszi.
A jogvédést a szankciókba fulladt, velejéig romlott, halódó (részben halott) Nyugat normálisnak tekinti, viszont a Kelet egyik kis államának vezetése úgy értelmezi a szuverenitást, hogy ő otthon korlátozhatatlan, és aki ezt számon kéri, vagy a számonkérést támogatja, ellenségnek minősíttetik.
Így aztán Soroson kívül is van ellenségünk bőven, főképp a régi jóbarátok (V4, Néppárt), meg a szövetségesek (EU, NATO). A kipcsákok magától értetődőn nem tartoznak ide, mert velük nincsen semmiféle komoly kapcsolat, ezért tökmindegy nekik, hogy nálunk mi van… meg aztán otthon ők is verik az asszonyt meg a gyereket. Nem szólhatnak ránk egy szót se.
Soros mindenható, de nem tévedhetetlen.
A nagy migránsmizéria idején valóban egymillió emberről írt, amennyit szerinte az 500 milliós Európának évente be kell tudni fogadnia, de ezt hamar háromszázezer főre módosította, és a végére odaírta, mindenki olyan helyre menjen, ahol szívesen fogadják, és ahol szívesen lenne maga is. Szerinte ez a befogadás sine qua non-ja. Mivel itthoni regnálóink a kifejezést nem egészen értették, rögtön ordibálni kezdtek, hogy
„Brüsszel migránsügyben a Soros tervet hajtja végre!”.
Ez persze erősen füllentésszerű, mert valami teljesen mást sikerült Brüsszeléknek végrehajtani: 2015-ben Németországba a Soros javaslat szerinti ötvenezer helyett negyvenszer annyi, azaz kétmillió migráns érkezett. A nagy ordítozás közepette
miniszterelnökünk nem vette észre, hogy Soros az ő szekerét tolja, és nem csak hogy jóval kevesebb befogadottat javasol a ténylegesen megérkezettnél, de hozzánk egyet sem küldene.
Bizony. Nem vette észre. Vagy nem akarta észrevenni? Utóbbi esetben egy cél jöhet nála szóba, mégpedig a megszokott néphülyítés.
Sorost illetően mostanában megint felpörgött a verkli, ugyanis valakinek sikerült egy olyan szöveget kiásnia, amelyre az összes NER-es szerencsétlen rávetődhetett.
Egy Soros írás harminc évvel ezelőttről (1993):
„Mellesleg a kelet-európai emberállomány és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a Partnerség katonai potenciálját, mivel csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.”
Mikor ezt írta, már felbomlott a Szovjetunió, épp felbomlik Csehszlovákia, a volt jugoszláv tagköztársaságok között tart a kegyetlen háború, a szétesett szocialista tömb országainak NATO csatlakozása még a fasorban sincs, a gazdaságuk meg éppen összedől. A helyzet keletszerte rendkívül veszélyes. Ekkor javasolja Soros, hogy vezessék be az ún. NATO Partnerséget, amely nem tagságot jelent, hanem egy katonai védőernyőt, így, hogyha valahol kitör a balhé (lásd az utolsó mondatát, ettől félve írta, amit írt), nem kell mindenhová amerikai katonákat küldeni. Fel lehet fegyverezni a NATO szerint helyes célért küzdő partnerországokat is, ezzel a hullazsák kockázat csökkenthető. Az olvasni nehezen tudóknak: nem megszüntethető, hanem csökkenthető.
Így a NATO könnyebben tudna tőle távoli, nem NATO tagországban kitört erőszakos konfliktusokat szintén erővel lecsendesíteni, mert egyik NATO ország lakossága sem lelkesedik az idegen célért idegenben harcoltatandó honfitársainak odaküldéséért.
A NATO-nak persze nem az idegen cél a fontos, hanem a konfliktus igazságos rendezése, hogy ne vezessen újabb konfliktusokhoz.
Az agresszor mohósága közismerten létezik. Ahogy sajnos az atombomba is.
Jelenleg is ez történik pontosan. A pszichopata tömeggyilkos, aki Nagy Katalin mellé akart kerülni a történelemkönyvekben, a világ által oly könnyen átengedett Krím félsziget után vérszemet kapott, és ha az ukránok nem állítják meg a Nyugat technikai segítségével, már talán nem csak álmaiban Varsónál tartana, ahonnan Berlin is csak egy ugrás. Mint tudjuk fiatalkorának szép emlékű városa.
A másik lehetőség persze az lett volna, hogy ne az ukránok harcoljanak az orosz támadókkal az ukrán érdekekért, hanem a NATO (főleg amerikai) katonák, akikből sokat vinnének haza hullazsákban. Soros ezért az elsőt javasolta, azaz hogy nem közvetlen NATO célért ne csak NATO katonákat küldjenek a frontvonalba, hanem főleg a helyieket. Ezt sikerült a NER szerencsétlenjeinek félremagyarázni, és arról írnak, hogy Soros minket akar feláldozni idegen célokért. Azt a kérdést, hogy a NER-ben nincs elég tudás, vagy ellenkezőleg: tudatosan terjesztenek hazugságokat nehéz eldönteni, ez utóbbinak van több esélye.
Van persze egy harmadik módszer is: ne harcoljon senki, vigyen Putyin, amit akar, csak nekünk magyaroknak legyen drága kőolajunk és gázunk, amivel az országnak ugyan nem jobb, de a MET-en keresztül biztosítottak a kivételezettek bevételei, az inflációval továbbra is ráolvasásos módszerrel küzdünk, az adókkal és a szociális háló megrövidítésével az államháztartás fenyegető hiányát is foltozgatjuk, míg a felelősséget simán áttoljuk azokra akik nem felelősek azért, hogy rossz döntésekkel gödörbe kormányoztuk az országot.
Még szerencse, hogy a NATO másképp gondolja, így az alábbi Orbán Viktor monológ csak a képzelet szüleménye:
„Mikor Putyin megtámadta Ukrajnát, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.
Mikor utána Putyin megtámadta Moldáviát, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.
Mikor utána Putyin megtámadta Lengyelországot, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.
Mikor utána Putyin megtámadta Romániát, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.
Ma már azt mondják, mi következünk, és én hiába hablatyolok arról, hogy meg kéne minket védeni, csak a röhögés lesz a brüsszeli NATO központban egyre hangosabb. A nyugatiak azt mondják, ők még véletlenül sem helyezik Magyarország érdekeit a saját országaik érdekei elé…
…vajon ez a szöveg honnét olyan ismerős nekem?”
Orbán politikája visszaüthet az erdélyi magyarokra
Az RMDSZ nem került be az új kormánykoalícióba. Részben azért, mert a román elit mind idegesebben szemléli, hogy az RMDSZ autonómiája eltűnőben, Orbán politikájának követése vált a hivatalos irányvonallá.
Stefano Bottoni történész erre hívta fel a figyelmet a Transtelexben. A magyar-olasz történész korábban érdekes könyvet publikált Sztálin a székelyeknél címmel, melyet Csíkszeredában adtak ki. Most Orbán Viktorról írt könyvet, melyet a Magyar Hang közadakozásból tudott megjelentetni miután a kiadók és nyomdák nem merték vállalni a kiadást tartva attól, hogy feketelistára kerülnek a nemzeti együttműködés rendszerében.
“Egyáltalán nem csodálkoznék azon, ha Washingtonból finoman megüzenték volna, hogy ki kell hagyni az RMDSZ-t a kormányból” – mondja Stefano Bottoni, aki jelenleg Firenzében tanít. Emögött a történész szerint az áll, hogy az Egyesült Államokat zavarja Orbán Viktor oroszbarát politikája:
”Magyarország lényegében kiírta magát a NATO közösségből miközben Románia szerepe geopolitikai szempontból jelentősen megnőtt például a Fekete tengeri kijárat miatt.”
Mi lehet a következménye annak, hogy az RMDSZ kimaradt a kormányból: ”kevesebb pénzt kapnak a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék, kisebb lesz az RMDSZ lobbi ereje. Romániában megvan az a nemzetbiztonsági szemlélet, hogy a magyarokkal vigyázni kell! Ez mindig is megvolt a román politikai elitben, és a magyar kártyát elő is veszik, ha úgy érzik, hogy ez az érdekükben áll. A mai román elit szinte csak katonákból áll. Könyvem állítása kicsit durvának tűnik:
Romániát egy NATO és EU kompatibilis katonai titkosszolgálati elit irányítja, de van ebben valami.
Ezt Bukarestben is elismerik két sör után. A pártok politikai szerepe nulla, az állam azért működik, mert a katonák és a különböző titkosszolgálatok működtetik. Mi lenne, ha nem így volna? Egy komplett maffia állam alakulna ki.”
Mit tehet az RMDSZ?
“Ha megpróbálnának távolodni a magyar kormánytól, akkor azt el kellene magyarázniuk a saját közösségüknek. Ehhez viszont túl mély Erdélyben az Orbán és Fidesz imádat. Létrejött egy lojalitás Orbán Viktorhoz, és ez komoly veszélyeket hordoz”
– állítja Stefano Bottoni.
Nem teszi itt fel a miért kérdést, mert akkor kiderülne, hogy Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök a rendszerváltás óta, aki komoly támogatást nyújtott Erdélynek. Ez nemcsak a szavazatok miatt fontos a magyar miniszterelnöknek hanem a legitimitása miatt is. Hatalmi apparátusában sok az erdélyi és más határontúli magyar, akiknek a lojalitása sokkal nagyobb mint a hazaiaké, akik gondolkodhatnak alternatívákban.
Nemrég a magyar Pravdában, a Magyar Nemzetben Földi László egykori titkosszolgálati ezredes felvetette: Orbán Viktornak is Wagner hadseregre és titkosszolgálatra lehet szüksége! Honnan lehet őket toborozni? Elsősorban a határon túli magyarokból, akik sokkal lojálisabbak Orbán Viktorhoz mint a hazaiak. A hadsereg és a titkosszolgálat meg a rendőrség ugyanis Magyarországon is nyugatbarát, és igen visszafogott a lelkesedés Orbán Viktor oroszbarát diplomáciája iránt. A magyar elit is szeretne részesülni a NATO védelemből és az EU pénzekből mint a románok. Ráadásul arra is sokan emlékeznek Magyarországon, hogy mindkét világháborúból sokkal jobban jött ki Románia mint Magyarország. A Nyugatnak is millió problémája van, de Putyin kaotikus csődpolitikájához képest az mégiscsak maga a Kánaán Oroszországhoz képest.
A román diplomácia már réges-régen rájött arra, hogy a nemzeti érdekek szempontjából sokkal jobb a rugalmas alkalmazkodás a nagyhatalmakhoz mint egy olyan szuverenista politika, melyet Orbán Viktor folytat, aki azt képzeli, hogy befolyásolhatja a világpolitikát egy pénzügyi csőd szélén táncoló nem egészen tízmilliós ország.
A gall kakas és a széljárás
Változott a széljárás, a gall kakas is másként kukorékol. Ukrajna egy lépéssel közelebb a NATO-hoz, melynek kapuját csak a béke kulcsa nyitja meg számára.
Oroszország az elmúlt tizenhat hónapban soha nem látott mértékű emberi szenvedést okozott Ukrajnában. A kahovkai gát lerombolása ismét azt mutatja, hogy Oroszország teljesen semmibe veszi az ukrán nép életét.
A kahovkai gát felrobbantása a legfrissebb, de biztosan nem az utolsó az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnök sokasága közül. Utóbbiak a konfliktus során végig polgári városokat és infrastruktúrát vettek célba, azzal a céllal, hogy pokollá tegyék az ukránok életét. Ez nem csak egy Ukrajna elleni háború.
Ez egy háború Európa alapelvei és az egyetemes értékek ellen, amelyeket Európának kötelessége védelmezni.
Ezzel a barbársággal szembenézve az ukrán nép óriási bátorságot tanúsított. A hadsereg a maga részéről nap mint nap demonstrálja, hogy a szükséges fegyverekkel meg tudja és le is tudja győzni Oroszországot a hazai csatatéren.
A Caesar fegyverek és a francia AMX-10 harckocsik lehetővé teszik, hogy az ukrán erők néhány nap alatt felszabadítsák azokat a területeket, amelyeket Oroszországnak hónapokig tartott elfoglalni. A francia nép és a kormány határozott támogatása nélkül ez nem jöhetett volna létre – dülleszti mellét immár a gall kakas nevében Macron elnök.
Ukrajna szövetségeseinek továbbra is minden szükséges támogatást meg kell adniuk, hogy megvédhesse népét és visszafoglalhassa teljes területét. Fel kell készülnünk azonban a jövőre is, és hosszú távú biztonsági architektúrát kell kialakítanunk Ukrajna számára.
Nincs biztonság
A széljárás változásával a gall kakas nevében Emmanuel Macron elnök jelentős személyes vezető szerepről tesz tanúbizonyságot. Június 12-én fogadta Olaf Scholz német kancellárt és Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy megvitassák az Ukrajna biztonsági garanciáit.
Május 31-én Pozsonyban a július 11-én és 12-én Vilniusba tervezett NATO csúcson kijelentette, hogy Ukrajnának egyértelmű utat kell kínálni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) való tagsághoz, valamint „kézzelfogható és hiteles biztonsági garanciákat” kell adni.
Háborúpárti
Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy azt mondta, az ellenzék háborúba sodorna minket. A „mondta” rendkívül visszafogott kifejezés annak jellemzésére, mekkora lármát csapott a banda fizetett és hívő szájmenőivel. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de csak kevés híja volt.
A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a propaganda gondosan kihagyta, hogy a jelölt feltételt szabott: ha a NATO kéri tőle, akkor! Nem pedig csak úgy.
Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll.
Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostul rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt.
Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak nekik, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük őket, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert Putyinék nem tudnak használni minket semmire. Nem is beszélünk oroszul.
Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatta hónapszám, ő aztán nem küld katonát! Nem is kérte tőle senki. A többi látszatintézkedését, például hogy
„hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”,
inkább hagyjuk.
A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve, ahol évi 130 milliárdért nyomatják), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is! Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla (kösz). A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.
A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.
Jellemző miniszterelnökúrra, hogyha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez („igen, az oroszok, de az ukránok is ám, igen, mindet megszavaztam, de azt javaslom, mindet töröljük el, igen, a Nyugat nincs háborúban Oroszországgal, de azért mégis”, és így tovább, és így tovább). Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.
Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.
A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogyha úgy látja, nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is látta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert arra következtet, gond nélkül teheti. És ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből beszéltek erről párszor.
Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:
„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”
Igaza lett. Ezért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, mégpedig anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra, az agresszor nem folytatja gyilkos terjeszkedését. Siker esetén ugyanis folytatni szokta, mint az köztudott. Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.
Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.
Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:
„Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.
Aha. Hát, ha csak úgy nem…
A primitív, követhető észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele. Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!
Azért ez bátor dolog.
Ennyire hülyének nézni minket…
