Kezdőlap Címkék NATO

Címke: NATO

Megérkezett az orosz rakéta fegyverek első szállítmánya Törökországba

Az USA szankciókkal sújthatja Törökországot, mely a NATO tagja és olyan orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt, mely nem kompatibilis az észak-atlanti szervezet rendszerével. Washington már jelezte Erdogan elnöknek , hogy nem szállítja le azt a megrendelt F 35 ös vadászgépet, mellyel korszerűsítenék a törökök légi flottáját.

Amerikai katonai szakértők egyáltalán nem akarják, hogy az Sz400-as orosz rakétavédelmi rendszer és az F 35-ös amerikai vadászgépek egy támaszponton állomásozzanak, mert az orosz kiképző tisztek ilyen módon hozzájuthatnának katonai titkokhoz. Vagyis megtalálhatnák az F 35-ösök gyenge pontját.

Trump elnök a G20 csúcstalálkozó alkalmából találkozott Japánban Erdogan államfővel. Az USA elnöke jelezte: Törökország szankciókra számíthat, ha nem áll el az orosz rakétavédelmi rendszer importjától. Erdogan hangsúlyozta: kitartanak az orosz rakétavédelmi rendszer mellett. Törökország a Közel Keleten szövetséges Oroszországgal és Iránnal, az USA két ellenfelével. A NATO második legerősebb hadserege  Törökországé. Minthogy Washingtonban mind kevésbé bíznak a törökökben, ezért az USA romániai katonai jelenlétét erősíti, high fenntartsa jelenlétét a turbulens térségben.

Törökország kitart az orosz rakéták mellett az amerikai ellenkezés ellenére

0

Erről nyilatkozott Oszakában Erdogan elnök miután találkozott Putyin orosz és Trump amerikai elnökkel. Törökország Sz 400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol annak ellenére, hogy a NATO tagja. Az orosz rendszer nem kompatibilis a NATO rendszerével. Emiatt az amerikaiak felfüggesztették az F 35-ös vadászgépek szállítását Törökországnak.

Erdogan hangsúlyozta, hogy azért tartanak ki az orosz rakéták mellett, mert annak idején Obama elnök nem engedélyezte Patriot rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak. Akkor ugyanis Törökország szembekerült Izraellel. Trump elnök megértést mutatott a török álláspont iránt mondván, hogy a helyzet bonyolult. Ennek ellenére nem zárta ki a szankciókat Törökország ellen.

Oroszország nemcsak rakétavédelmi rendszert szállít Törökországnak, de a Roszatom építi az ország első atomerőművét is több mint 20 milliárd dollárért. Törökország jelenleg egyaránt szövetségese az Egyesült Államoknak és Oroszországnak miközben Washington és Moszkva érdekei élesen ütköznek a Közel Keleten. Ebben a kényes helyzetben Erdogan elnök egyelőre ügyesen lavírozik, de hogyha Trump elnök beveti a gazdasági szankciók fegyverét, akkor ismét bajba kerülhet a török líra , mely értékének már csaknem a felét elveszítette a dollárral szemben.

Az USA szankciókkal fenyeget

0

Az USA szankciókkal fenyeget, ha az európaiak korlátozzák fegyvervásárlásaikat. Erről írt levelet az Egyesült Államok uniós nagykövete. Az Európai Uniónak küldött levél azzal vádolja a NATO európai tagjait, hogy azok egymással kívánnak jobban együttműködni a jövőben és emiatt csökkentik a fegyver vásárlásokat az Egyesült Államokban.

Ha ez így lesz, akkor nem zárhatjuk ki az amerikai szankciókat ezen a téren – fenyegetőzött az USA uniós nagykövete. Gordon Sondland egy hónapon belül hivatalos választ vár…

13 milliárd eurós európai védelmi alap

Az Európai Unió igyekszik saját forrásaiból is fokozni a fegyver vásárlásokat, de továbbra is a fegyverzet 81%-át az Egyesült Államokban szerzi be – fogalmazta meg az EU válaszát Federica Mogherini. A külügyi főképviselő, aki részt vett az európai hadügyminiszterek tanácskozásán, rámutatott arra, hogy az USA folyamatosan azt követelte, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb részt a védelmi kiadásokban és fejlesszék a saját kapacitásaikat ezen a téren. A 13 milliárd eurós európai védelmi alap pontosan ezt teszi. „Nálunk nincs Buy American Act!”- hangsúlyozta Federica Mogherini. Aki arra célzott, hogy Amerikában törvény mondja ki: stratégiai ágazatban hazai árut kell venni! Ezért aztán az európaiaknak csekély esélyük van arra, hogy a fegyverek piacán labdába rúgjanak az Egyesült Államokban.

Donald Trump, akit a fegyverzetek előállításában érdekelt cégek erőteljesen támogattak a választási kampány idején és újabb jelentős összegeket ígértek a 2020-as kampányra, állandóan arról prédikál az európai szövetségeseknek, hogy növeljék a katonai kiadásokat. Vagyis vegyenek méregdrága amerikai fegyvereket! Ebben a lengyelek járnak az élen, de régiónkból Románia is több milliárd dollárért rendelt amerikai fegyverzetet. Sok megfigyelő Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni útját és meleg baráti fogadtatását a Fehér Házban annak tudja be, hogy Lengyelország és Románia után Magyarország is jelentős összegeket költ amerikai fegyverekre. Orbán Viktor első kormányzása idején valamilyen máig tisztázatlan ok miatt Magyarország svéd Gripen vadászgépeket vásárolt amerikaiak helyett. Ez a döntés sokáig megrontotta az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.

Bundeswehr: új nemzetközi egyezmény kell a közepes hatótávolságú rakétákról

0

Trump felmondta és az oroszok is kiszálltak az INF egyezményből, mely szabályozta a közepes hatótávolságú rakéták telepítési lehetőségeit. Az egyezményt még Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár írta alá 1987-ben, és komoly előrelépést jelentett a leszerelés felé.

Az 500-5500 kilométer hatótávolságú rakéták, melyek nukleáris fegyvert is hordozhatnak meghatározóak Európa biztonsága szempontjából. Washington úgy ítélte meg, hogy az oroszok új rakétatelepítései közel a nyugati határokhoz fenyegetik Európát és ezért az egyezmény megsértését jelentik. Putyin ezt nem ismerte el, de az egyezmény így is megsemmisült.

A legnagyobb vesztes Európa – hangsúlyozta Eberhard Zorn tábornok, aki a Redaktionsnetze Deutschland médiának nyilatkozott. A Bundeswehr főfelügyelője szerint mindenképp szükség van egy új INF egyezményre. Ebben Zorn tábornok szerint már Kínának is benne kellene lennie. A Bundeswehr főfelügyelője az interjúban hangoztatta: Oroszország fokozódó fenyegetést jelent az Európai Unió és általában a nyugati világ számára. Ezt mutatja a Krím annektálása éppúgy mint a beavatkozási kísérletek a nyugati választásokba illetve az informatikai hadviselés a NATO tagállamokkal szemben.

Európa továbbra is rá van utalva a NATO-ra és ezen belül az Egyesült Államokra biztonságának védelmében. Trump elnök arra akarja rászorítani vonakodó szövetségeseit, hogy növeljék katonai kiadásaikat mindenekelőtt úgy, hogy amerikai fegyvereket vásárolnak. A NATO előírása az, hogy a GDP 2%-át kell erre költeni, de ezt a tagállamok döntő többsége – így Németország vagy Magyarország – nem teljesíti. Lengyelország viszont az élen jár és egyre jobban fejleszti hadseregét. Varsó kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak azért, hogy katonáit állandóan állomásoztassa az ország keleti részén. A lengyelek megígérték Trumpnak: az új óriás támaszpontot róla fogják elnevezni…

Törökország: a NATO tagság felfüggesztését kockáztatja

0

Törökország akkor is megveszi az orosz légvédelmi rendszert, ha Amerikának ez nem tetszik. Ezt hangsúlyozta Moszkvában Recep Tayip Erdogan elnök, aki ebben az évben már harmadszor vendégeskedik orosz földön.

Törökországnak orosz katonai technológiára van szüksége – mutatott rá mosolyogva Putyin orosz elnök, aki az Sz 400-as légvédelmi rakéta rendszert adja el a törököknek. Az Egyesült Államok dühöng: Törökország kockáztatja ezzel a NATO tagságának felfüggesztését és kizárását az F 35-ös harci gépek programjából – fenyegetőzött Mike Pence amerikai alelnök.

„Aki így beszél, az nem ismer minket! Szuverén állam vagyunk, mely meghozta a szuverén döntését az orosz rakéták ügyében!”- jelentette ki Erdogan elnök Moszkvában. Mindkét államfő utalt arra, hogy a jövőben szorosan együttműködhetnek a két állam hadseregei és hadiiparának fejlesztői. Oroszország és Törökország együttműködik Szíriában, ahol Iránnal együtt kiszorítják az Egyesült Államokat. Az orosz, a török és az iráni vezérkari főnök rendszeresen egyezteti a három állam katonai elképzeléseit a Közel Keleten. Putyinnak sikerült megmentenie Asszad elnök rendszerét Szíriában, melyet az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd Arábia kísérelt meg szétverni.

Közben Putyin Izraellel is jó kapcsolatot ápol: Netanjahu miniszterelnök nem sokkal a keddi választások előtt látogatott el az orosz fővárosba. Ahol Putyin közölte: orosz közvetítéssel megkaphatja Izrael egy régen elesett katonájának földi maradványait. Ezzel Putyin megmutatta erejét és támogatást nyújtott Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megnyerje a keddi választást Izraelben.

NATO: a kínai kihívás a XXI. század nagy problémája

0

Kína az igazi kihívás. Erre hívta fel a figyelmet Heiko Maas német külügyminiszter, aki részt vesz a NATO évfordulós ünnepségein.

Az észak-atlanti szerződést 1949 április negyedikén írták alá, és akkor egyértelműen a Szovjetunió ellen irányult hiszen a második világháború után Sztálin hadserege fenyegette Európa nyugati felét. Amerikai támogatás nélkül a kontinens nyugati részének védelme esélytelen lett volna. Orosz fenyegetés most is van. Erre Jens Stoltenberg a NATO norvég főtitkára hívta fel a figyelmet a washingtoni kongresszusban. De Oroszországnak nincsen komoly gazdasági ereje míg Kínának igen.

Hszi Csinping elnök legutóbbi európai körútja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínaiak az Európai Unió gyengébb országainak felvásárlásával próbálnak meg szerepet játszani a kontinensen. Olaszországban Hszi Csinping elnök sok olyan szerződést hagyott jóvá, melyek Itália infrastruktúrájára vonatkoznak. Brüsszelben emlékeztetnek Görögország példájára: a nagy pénzügyi válság idején a parlament felállva tapsolta meg a kínai miniszterelnököt, aki pénzügyi támogatást ígért. Aztán a kínaiak felvásárolták Pireusz kikötőjét, ahol a görög rész elsorvadt miközben Peking emberei a Földközi tenger egyik legnagyobb konténer kikötőjét hozták létre. Innen árad a kínaiak exportja Európa szíve felé. Ebbe a kínai gondolat rendszerbe illeszkedik a Budapest-Belgrád vasúti korszerűsítés is – emlékeztet a brüsszeli Politico.

Merkel: partnerek és vetélytársak vagyunk egyszerre

A német kancellár mini csúcson vett részt Párizsban, ahol Macron elnökkel és Junckerrel, a brüsszeli bizottság elnökével együtt próbáltak egyezségre jutni Hszi Csinping elnökkel. Aki nem hagyott kétséget afelől, hogy számára fontosabb az amerikai kapcsolat mint az európai. Közben viszont Kína Németország első számú gazdasági partnere lett megelőzve Franciaországot és az Egyesült Államokat. Az Európai Unió kereskedelmében az USA és Kína súlya hasonló, de Peking szerepe nyilvánvalóan növekedni fog.

Egységes európai stratégia kellene Kínával kapcsolatban – sürgette Wolfgang Ischinger biztonságpolitikai szakértő, aki korábban Németország washingtoni nagykövete volt. Ugyanez a véleménye Macron elnöknek is. Csakhogy ők a véleményük mellé nem tudnak pénzt tenni – ahogy Kína viszont megteheti. A Huawei ötödik generációs technológiája jól mutatja a kihívás komolyságát. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter jelentős részben azért kereste fel nemrég Európát, hogy elbeszélje a NATO szövetségeseket a kínaiak technológiájáról. Jellemző Orbán Viktor miniszterelnök válasza: ebben a kérdésben Berlin és Párizs álláspontját követjük! Sem Németország sem Franciaország nem hajlik arra, hogy az amerikaiak miatt kitiltsa a korszerű kínai technológiát a saját piacáról. Ilyen körülmények között közös NATO stratégiáról beszélni Kínával kapcsolatban teljesen illuzórikus annak ellenére, hogy a német külügyminiszter joggal mutatott rá Washingtonban: Kína a huszonegyedik század igazi kihívása!

Megvan az új NATO főparancsnok

0

Az Észak atlanti tanács jóváhagyta Tod D. Wolters tábornok kinevezését a NATO főparancsnoki posztjára. A légierő tábornoka, aki vadászpilótaként több mint ötezer órát repült, már Európában állomásozik. Ő ugyanis a NATO európai légierejének a parancsnoka, aminek a bázisa Ramsteinben van Németországban.

Most majd Brüsszelbe költözhet, ahol eddig Curtis M. Scaparrotti tábornok töltötte be a NATO főparancsnoki tisztét. Az észak-atlanti szervezetben az a szabály, hogy az USA elnöke jelöli ki azt a tábornokot, akit a NATO élére szán. Jelölését általában megerősíti az észak-atlanti tanács illetve a washingtoni szenátus. A NATO politikai vezetője európai: jelenleg a norvég Jens Stoltenberg tölti be ezt a tisztséget. Ő korábban Norvégia miniszterelnöke is volt. Amióta Trump az elnök, több heves vita is volt az USA és európai szövetségesei között. Különösen Németország és Franciaország kifogásolja Trump elképzeléseit. Macron francia elnök odáig is elment, hogy olyan közös európai hadsereget javasolt, amely nemcsak Oroszországgal vagy Kínával, de az Egyesült Államokkal szemben is megvédi Európát.

Kristálygömb és kávé – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, duplát kérek feketén és egy kristálygömböt. A kávé inni lesz, a kristálygömb jósolni. Ugyanis más eszköz nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudósíthassunk Manfred Weber holnapi tárgyalásairól, melyet Orbán Viktorral folytat, Budapesten. Amint azt Havasi Bertalan elmondta: a keddi találkozó nem lesz sajtónyilvános, arról utólag, a tárgyaló felek megállapodása alapján adnak tájékoztatást.

Hát, azt értem, hogy maga a találkozó nem nyilvános, senki sem hív tanúkat néhány nehézlovassági becsületsértés váltásához, mert attól azért nem tartok, hogy semmitmondó bájcsevegésbe fulladna az eszmecsere, de normális körülmények között a felek a verekedés végén kezet fognak, és kiállnak a nyilvánosság elé elmondani együtt, mire jutottak. Ha nem, hát nem – viszont ez esetben akár ma is tudósíthatnánk a holnapi találkozóról, nem volna semmi különbség, hiszen holnap épp úgy nem foguk tudni semmit a tényekről, mint ma. Maximum prófétálhatunk, de azt már Jónás is rühellé, habár a felsőbb hatalmak cethal útján meggyőzték, hogy mégis menjen dolgozni Ninivébe… Nem kell nekünk cethal, ne legyen rá szükség, nézzük meg, mit tudunk – egyelőre?

Egyelőre azt tudjuk, hogy tegnap Orbán Viktor Lengyelországban járt, elvileg azért, mert a Varsó melletti Wesolában ünnepséget rendeztek annak alkalmából, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország húsz, Szlovákia pedig tizenöt éve csatlakozott a NATO-hoz. Beszédet is mondott, ami túlzás nélkül állíthatom, az euroatlanti kultúra második legsemmitmondóbb szónoklata volt. Azért csak a második, mert az aranyérmes Cargill ezredes megszólalása Yossarian századában, a 22-es csapdájából, ő ugyanis azt mondta:

„Katonák. Önök amerikai tisztek. Nincs a világon még egy hadsereg, amelynek a tisztjei ezt elmondhatnák magukról. Gondolkozzanak ezen.”

Ha Orbán a beszédébe beleszövi ezt a bölcsességet, valószínűleg senki sem vette volna észre – de hát mit mondott, ha nem ezt?

Nos, az eseményen tartott beszédében Orbán Viktor kiemelte: a katonai missziókat azért vállalják, hogy ott és azok kapják meg a segítséget, ahol és akiknek szüksége van rá. „Ha mi nem visszük oda idejekorán a segítséget, akkor a problémák jönnek el hozzánk” – fogalmazott.
A miniszterelnök köszönetet mondott a visegrádi országoknak, amiért segítettek megvédeni Magyarország déli határát a migránsoktól.

Emlékeztetett: az észak-atlanti szövetség azzal a céllal jött létre, hogy békét, biztonságot, stabilitást és jólétet teremtsen előbb az atlanti térségben, majd az egész világon. „Ezt akarjuk megőrizni ma is”, továbbá elvinni azoknak is, akik jelenleg polgárháborús körülmények között élnek – mutatott rá.

A kormányfő szerint „katonáink nehéz küldetésekben is megállták a helyüket”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: hosszú évtizedek óta nem kellett szembenézni olyan zavaros nemzetközi helyzettel és terrorfenyegetéssel, mint manapság, de „nemcsak szavakkal veszünk részt” a terrorellenes küzdelemben, hanem katonáinkkal is. Magyarországról ma 692 katona szolgál a világ különböző pontjain, és hamarosan újabb 130 katona csatlakozik hozzájuk – közölte.

Mint mondta, olyan szintre akarják fejleszteni a hadsereget, hogy meg tudja védeni Magyarországot és a NATO-ban is megállja a helyét.

Hát, ezeknek a kijelentéseknek a logikai értéke tart a nullához, nagyjából azt mondta, amit mindig is szokott, egy kijelentése tarthat számot némi érdeklődésre, az, amit a hadsereg fejlesztéséről tett, de ez is inkább hangzik magyarázatnak, különösen mostanság, mikor Trump elnök igen erősen szorgalmazza a tagállamok önerejű fejlesztéseit a NATO-n belül.

Rendben, és tényleg csak ezért ment Varsóba?

Nem, nem csak ezért. Ha már ott volt, kitüntette Kornel Morawieckit is, a szejm korelnökét, átadta neki a „Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal” polgári tagozatú kitüntetést a Magyarország iránti szolidaritása és következetes kiállása, valamint a magyar-lengyel politikai kapcsolatok erősítését szolgáló tevékenysége elismeréseként. Ez lehetne udvariassági gesztus is, nem több, de az átadás alkalmával szólt pár szót, melyeket lehet, hogy nem a kitüntetettnek, sőt, nem is a szejmnek szánt – azt mondta, annak idején magyar fiatalokként Morawieckire és bajtársaira figyeltek, és amikor nekik is el kellett dönteniük, mennyire legyenek radikálisak, úgy határoztak, olyan radikálisak lesznek, mint Morawiecki és szervezete, mert „aki falakat akar bontani, annak előbb el kell menni a falig”, ahogy Morawieckiék is tették.

Érdekes gondolat attól az embertől, aki főművének utóbbi időben egy határkerítést, vagyis majdhogynem falat tekint.

Akkor most építjük a falat, bontjuk a falat vagy elmegyünk a falig?

Mindenképpen, amint látom, a magyar miniszterelnök szaktekintélynek számít falbontásos ügyekben, kordont is bontott régebben. Van egy másik ismerősöm, aki szintén kiváló falbontó, de ő nemrég kapott szakmai érdemei elismeréseként öt év letöltendőt Kőhidán, szóval veszélyes egy mesterség ez, miniszterelnök úr, csak óvatosan, halkan dolgozzon és a főtárgyaláson tagadjon mindent.

Hát, akkor a kiskacsa megfürdött a fekete tóban, elment Lengyelországba, ott furcsákat mondott és hazajött. Most szerintem készül a holnapi mérkőzésre, döngeti a homokzsákot, erősít.

És itthon mi történt időközben? Csupa-csupa szívvidító apróság, például nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ez azért fontos, mert mintha az ő szavaiban is üzenet bujkálna, titkos üzenet száll a széllel, a Néppárthoz jut el még ma éjjel…

Azt mondta ugyanis, miszerint:

„Európának egy erős Európai Néppártra, a Néppártnak pedig egy erős Fideszre van szüksége.”

Ezzel még sokat nem mondott, maximum a mondat második felében kételkedik, aki figyelemmel kísérte az elmúlt hetek eseményeit.

„A Néppárt egy nagy család, amelyben sok irányzat működik, és ezek néha összeütköznek.”

Hogy is mondja a Hamlet?

„Több mint rokonság, s nem éppen rokonszenv”.

„Nincs B-terv a Fidesz kizárása esetére, és mindig szomorú, amikor válásra kerül a sor egy családban, mert minden válás fájdalmas, és rendszerint senki sem nyer rajta.”

Nem akarunk mi válni, csak muszáj lesz, ahogy nézem. De a legnagyobb okosság csak most következik:

„Nem Juncker személyét támadtuk, hanem a Bizottság véleményvezéreinek rossz döntéseit.”

Tetszik érteni? Az az ember a plakáton, az ott úgy néz ki, mint Juncker, tökéletesen hasonlít rá, de nem Juncker, sőt, nem is ember, az ott a Bizottság véleményvezérei által hozott rossz döntések halmaza, igazán nem tehetünk róla, hogy ausgetippelt a Junckerre hasonlít.

És egyáltalán: kinek hisznek maguk, nekem, vagy a szemüknek?

Az interjú többi részében a bíróságok függetlenségét magyarázta, mint egy különösen gyenge bizonyítványt, az igen megható és mondhatni perdöntő érv volt részéről, mikor kijelentette, hogy nyugodt ez ügyben a lelkiismerete. Nézetem szerint ez idegrendszer kérdése, jó egészséget, uram, azonban reális tények esetében ezt nem találom fontosnak. Bár örvendek jó közérzetének.

Hát kérem, ilyen szellemi és morális szinten készülődik a magyar kormány a holnapi, rejtelmes találkozóra, melyen annyi minden eldőlhet: ha ugyan eldől.

Ugyanis, hogy igazából mi történik majd holnap, azt csak akkor fogjuk megtudni, ha az orrunkra kötik.

És csak akkor, amikor a résztvevők hajlandóak megszólalni.

Az igazi az lesz, ha majd ketten kétfélét mondanak…

Na, akkor is kelleni fog majd a kristálygömb.

Pillanatnyilag más, használhatóbb eszközünk a tudósítás céljára nincsen.

Kidobják? Nem dobják ki? Esélylatolgatás – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, hosszú kávét kérek, habbal, ma viszonylag hosszas fejtörés következik, tartson ki a végéig… szóval, beszéljünk a tegnap este híréről, mely szerint még e hónap folyamán szakíthat az Európai Néppárt a Fidesszel, pontosabban fogalmazva: Joseph Daul, a párt elnöke bejelentette, hogy megindítja a kizárási vagy felfüggesztési eljárást a magyar kormánypárt ellen.

Itt, az első pillanat mámorában két apróság kerülte el sokak figyelmét. Az első: a feltételes mód. Nem okvetlenül kizárják vagy felfüggesztik, hanem kizárhatják, felfüggeszthetik a Fidesz néppárti tagságát. A másik fontos momentum, hogy két lehetőség van, és ezek közül csak az egyik a kizárás, a másik a felfüggesztés, ami azonban további tagsággal jár. De bárhogy is döntsenek, ez nem jelenti azt, hogy holnap megjön Brüsszelből egy úriember, és a Kossuth tér kellős közepén alfelén billenti a Fidesz valamely politikusát.

Sőt, az a helyzet, hogy hosszú, bonyolult eljárás következik, ami elképzelhető ugyan, hogy lezajlik a választások előtt, de még elképzelhetőbb, hogy nem. Egyszóval, egy ilyen procedúrának vannak bizonyos alapfeltételei. Az első és legfontosabb az, hogy legalább öt különböző országból hét különböző párt indítványozza a kizárást vagy felfüggesztést. Ez bőségesen teljesült, ugyanis tizenkét indítványozó van, éspedig

a svéd Mérsékelt Párt
a svéd kereszténydemokraták
a finn Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus)
a luxemburgi Keresztényszocialista Párt
a flamand kereszténydemokraták
a vallon Humanista Demokratikus Középpárt
a portugál Néppárt
a portugál Szociáldemokrata Párt
a holland Kereszténydemokrata Tömörülés
a görög Új Demokrácia
a litván kereszténydemokraták
és a norvég konzervatívok.

Akkor ezzel nincs baj, ez szabályszerű. Csakhogy… hány tagja is van a Néppártnak? Nyilván tagpártokról van szó, nem azok tagságáról, mert ha azt is figyelembe kéne vennünk, beleőszülnénk, de szerencsére nem rendeznek világszerte szavazást a Fidesz ügyében. Hát kérem, ez a pártcsalád hetvenkilenc tagot számlál, ebből huszonnyolc Unión kívüli, de némelyiknek van szavazati joga a választmányi ülésen, ahol eldől a magyar kormánypárt sorsa. Persze nem elvárható, hogy mondjuk az albán, örmény, ukrán, moldovai vagy libanoni tagpárt küldöttei ismerjék a magyar viszonyokat, ők tehát valószínűleg a Néppárt általuk vélt érdekei mentén szavaznak majd. Az viszont jó kérdés, ki mit vél a Néppárt érdekének, ugyanis egy ekkora és ilyen sok tagú pártcsaládban nem úgy működik a frakciófegyelem, pártfegyelem, mint a magyar Országgyűlésben, itt a küldöttek – elképzelni is különös – a saját fejük után szavaznak. A pártvezetés adhat ugyan tanácsot, de azt ők döntik el, megfogadják-e.

Akkor tehát ott tartunk, hogy tizenkét biztos szavazat van a Fidesz szankcionálása mellett, és hatvanhét bizonytalan, ami még nem dőlt el. Ugyanakkor nagy népszerűséget nem szerzett magának Orbán Viktor pártja a Juncker-plakátkampánnyal, így pillanatnyilag szó szerint bármi elképzelhető.

De ha azt hisszük, hogy ennyin dől el a voksolás, tévedünk. Azon a bizonyos választmányi ülésen szavazhat még (a HVG nyomán):

a Néppárt elnöke és alelnökei,
a Néppárt EP-frakcióvezetője (Manfred Weber, aki a párt csúcsjelöltje is az Európai Bizottság elnöki posztjára) és helyettesei,
a tagpártok elnökei,
a pártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetői,
az Európai Parlament néppárti elnöke (Antonio Tajani) és alelnökei (a 14 alelnök közül négy az EPP tagja, köztük Járóka Lívia fideszes politikus),
a néppárti uniós biztosok (köztük Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke),
az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a Régiók Bizottsága közgyűlésének néppárti vagy Néppárttal szövetséges frakcióvezetői.

Így aztán elég népes társaság fog dönteni, a legutóbbi ilyesféle ülésen például kétszázhatvanan vettek részt. Ehhez vegyük, hogy a tizenkét indítványozó pártnak eddig kevesebb, mint ötven voksa van, és megláthatjuk, milyen bizonytalan is ez a kizárás vagy felfüggesztés.

Ráadásul az Európai Néppárt egy demokratikus szervezet, melynek szabályzata előírja, hogy a vitatott, kizárásra javasolt párt képviselőit is meg kell hallgatni a szavazás előtt, és azt is, hogy a szankcióról csak az abszolút többség dönthet. Ha a Fidesz képviselői ügyesen forgatják a szót a meghallgatáson, és legalábbis sikerül elbizonytalanítaniuk a szavazók egyharmadánál kicsit többeket: egyáltalán nem történik semmi.

Nyilván a legnagyobb létszámú német pártoké lesz a döntő szó, a CDU és a CSU nélkül nincs határozat, azonban sajnos Orbán és pártja őket is alaposan össze-vissza sértegette már, tehát innentől kezdve minden lehetséges, az is, hogy a sértett indulat dönt az ügyben, az is, hogy a racionális, stratégiai megfontolás.

Az ész azt mondaná a Néppártnak, hogy mivel európai eszközökkel kezelhetetlen politikai alakulatról van szó, mindenképpen semlegesíteni kell őket, mert többet ártanak, mint használnak, de azt is mondja, hogy nem kéne őket egy esetleges ellentáborba üldözni. Főleg azért sem, mert mintha épp ez lenne a céljuk: elérni egy látványos kizárást, hogy aztán a többi populistával végre közös platformot alakíthassanak. Ez egyelőre még nem létezik, de ha létrejön, magva lehet akár az Unió felbomlásának is.

Tehát jobb lenne a Néppártnak, ha bent tudná a Fideszt a családban, mint ha kitagadná, ugyanakkor arról is gondoskodni kéne, hogy ne művelhessenek mindenféle őrültséget a pártcsalád nevében, ne okozhassanak több kárt. Tehát büntetni, semlegesíteni igenis szükséges a pártot, de csak óvatosan, nehogy ellenséggé váljon.

Erre pedig a legjobb módszer – ha európai fejjel gondolkodunk – nem a kizárás, hanem a felfüggesztés.

Magyar fejjel, indulatból gondolkodva persze a felfüggesztés is örök haraggal és számtalan huszáros visszavágással jár, számtalan nyilatkozat átkozza majd az álnok Néppártot, de ezekkel óvatosan kell majd bánni – ha a magyar kormánynak van még egy csepp esze, tudja, hogy a hetes cikkely alkalmazásáról döntő szavazáson komolyan esik a latba, hova áll a Néppárt.

Száz szónak is egy a vége: nekem az a magánvéleményem, hogy a legnagyobb esély a Fidesz felfüggesztésére van március huszadikán, a második legnagyobb arra, hogy a szavazás érvénytelen lesz, a legkisebb pedig arra, hogy egyhangúan kizárják a Néppártból ezt a különös társaságot.

Természetesen most rengeteget számít az is, mit művel huszadikáig a Fidesz: ez a bő két hét sok mindent eldönt majd.

És most nagyon sok szem szegeződik Budapestre, most minden lépésünket látja Európa.

Az is sokat számít, mit akar igazából elérni a Fidesz – de ezt rövidesen meglátjuk. Ha három napon belül hangos és agresszív Unió- és Néppárt-ellenes kampány indul, akkor bizonyos, hogy a kizárásra és egy jövendő, populista frakcióbéli tagságra játszanak.

Ami egyenlő lesz azzal, hogy kizárják magukat az aktív uniós politizálásból.

No, nemsokára meglátjuk.

Figyeljük a jeleket!

Korábbi NATO főtitkára szerint Oroszország beavatkozik az európai választásokba

0

27 államban lesznek választások és nem mindegyik van felkészülve egy ilyen orosz kampányra – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen, aki korábban a NATO főtitkára volt.

Jelenleg egy politikai konzultációs tanácsadó szervezetet vezet. Legutóbbi kliense Petro Porosenko ukrán elnök volt. Ukrajnában vonta le a tanulságot „Moszkva célja nem valamiféle ideológia terjesztése vagy támogatása hanem a destabilizáció! Alá akarják ásni a bizalmat és káoszt teremteni”- állítja a NATO ex főtitkár, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott. „Mások is tanulhattak az orosz forgatókönyvből, például Kína és Irán”.

Rasmussen ezért valamiféle etikai kódex elfogadását javasolja, amely garantálná, aki európai parlamenti képviselő kíván lenni, az nem veszi igénybe különböző titkosszolgálatok támogatását és nem használ fel megengedhetetlen módszereket. Például fake news-ok tömeges alkalmazását. Az óceán mindkét partján szükség lenne ilyen etikai kódexre – véli a NATO ex főtitkára. Létre hozott egy testületet az etikai kódex összeállítására. Amerikát Joe Biden egykori alelnök képviseli.
Aligha valószínű, hogy az etikai kezdeményezést túlságosan sokan támogatnák hiszen mindenütt köztudott: jelentős támogatás nélkül egyetlen politikus sem folytathat sikeres választási kampányt. Franciaországban az elnökválasztás idején Putyin elnök nyíltan támogatta Marine Le Pen asszonyt és szélsőjobboldali mozgalmát. Ausztriában a Szabadságpárt élvezi Moszkva bizalmát annak ellenére, hogy a pártot egykori SS tisztek alapították. Hosszan lehetne sorolni Putyin barátainak listáját Európában, de az amerikaiak sem tétlenkednek. Pompeo külügyminiszter legutóbbi kelet-európai körútján amikor Budapesten is tárgyalt, önkritikusan beismerte: az USA az elmúlt 15 évben elhanyagolta ezt a régiót, de ezentúl másképp lesz. Az Európán kívüli nagyhatalmak beavatkozása Európa ügyeibe évtizedek óta realitás, és aligha valószínű, hogy ezen etikai kódexekkel változtatni lehet.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!