Kezdőlap Címkék MTA

Címke: MTA

MSZP: a kormány korlátozná a kutatás szabadságát

0

Közel 200 éve Széchenyi még a saját jövedelméből támogatta az Akadémia létrehozását, az MSZP szerin napjainkban már oda jutottunk, hogy az Orbán-kormány a tudományra szánt pénzt is a sajátjának akarja tudni.

Mint közleményükben írják, azzal, hogy a Fidesz Palkovics miniszterhez rendelte az MTA kutatási pénzeit, ismét bebizonyította, hogy a már nyolc alkalommal átírt tákolmányuk, az Alaptörvény tényleg csak dísznek jó. Még ennyi próbálkozás után sem sikerült úgy megcsinálniuk, hogy képesek legyenek betartani.

Az Alaptörvény szerint „Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát..”. Azt, hogy

Palkovics László egyedül dönthet arról, hogy milyen kutatásra ad pénzt a tudósoknak,

sokféleképpen lehet nevezni, de a kutatás szabadságának biztosításaként, egyáltalán nem.

„Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.” Ezt az alkotmányos előírást sem akarja a Fidesz betartani, hiszen a pénzügyileg akarja magához láncolni az MTA-t, amivel felszámolja az intézet szabadságát és függetlenségét.

Áder János köztársasági elnöknek az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia azért, hogy megszüntesse az alkotmánysértést. Azonban ha továbbra is együttműködik a kormánnyal a törvénysértésekben, akkor az MSZP kezdeményezni fogja, hogy az ellenzéki képviselők együtt kérjenek utólagos normakontrollt.

Bréking nyúz, 2018. július 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ön észrevette, hogy bukott a Pride? A Pesti Srácok bizony erre a következtetésre jutott. Vona Gábor furmányos módon készül visszavenni a Jobbikot; Gyurcsány labdaházi javaslata beleillik egy sérült elme rohamos hanyatlásába; Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is – legalábbis erről (is) írnak az alternatív valóság lapjai.

Pesti Srácok – Nem a felvonulók kérték – A Pride-nak bukás az osztályrésze

„Aligha hinném, hogy a Pride bármiféle sikert ért volna el. Ahogy a baloldali ellenzék és annak kulturális hátországa szorgos munkával marginalizálta magát és lenullázta saját közéleti súlyát, vélt kultúrfölényét az utóbbi években, úgy buknak el velük a rájuk akaszkodott turbócivilek is” – írja Petruska Péter, aki felteszi a kérdést: Érdekelnek ma már bárkit is a melegjogok és a kiterjesztett nemi identitások? Szerteágazó vita folyik talán a témában a bal- és jobboldal meghatározó gondolkodói között? Netán elérik a céljukat az ügy lobbistái, nyílnak meg újabb kapuk előttük ügybuzgó tevékenységük folyományaként, megugorják a közvélemény ingerküszöbét és formálják a közvélekedést a maguk képére? Rögtön meg is válaszolja. már rég nem.

Leszögezi: 2018-ban, Magyarországon a Pride-nak a bukás az osztályrésze.

A tömeg nem nő, az arcokon erőltetett a mosoly, a repertoár véges, az eredmény kiszámítható. És ha a műsor véget ér, mindenki hazamegy a saját négy fala közé, ahol továbbra is azt csinál, amit akar – anélkül, hogy bármiféle kollektív élmény, katarzis jött volna létre, amely aztán hegyeket mozgatna meg. Erre például bármelyik Békemenet képes volt eddig: „mi, az ezerszer lenézett, nemzeti érzelmű átlagemberek megélhettük azt, amire ez a szedett-vedett szivárványkoalíció képtelen”.

Olyan ez az egész, mint a munka ünnepének felvonulásai az átkosban, meg a hozzá kapcsolódó rossz vicc: miért a kikelet és a hazaszeretet ünnepe május elseje? Mert mindenkinek ki kellett menni és haza szeretett volna menni…

Magyar Hírlap/888.hu – Megbuktatnák új elnöküket a jobbikosok

Sajtóértesülések szerint a bukott Vona Gábor visszatérését készítheti elő az ötlettelen, krízist kezelni képtelen új pártvezetés. Bizonytalanság uralkodik a párt tagjai között, Sneider Tamás elnököt és Gyöngyösi Márton elnökhelyettest nem tartják elég erős vezetőknek a jobbikosok a Magyar Hírlap forrásai szerint.

A Jobbik korábbi pártelnöke állítólag azt tervezi, hogy a következő tisztújításon tér vissza, ugyanis addigra tovább süllyedhet a párt támogatottsága és megmentőként térhet vissza. 

A Jobbik jelenleg komoly válságban van: azon kívül, hogy a pártból több magas rangú politikus is átment a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalomba, a Jobbik állami támogatását tiltott pártfinanszírozás miatt 330 millió forinttal csökkentik, és ugyanekkora összeget kell befizetniük a költségvetésbe, mert a piaci ár alatt kötöttek szerződéseket két plakátcéggel, ezen felül a Postának is tartoznak hatvanmillió forinttal.

Magyar Idők –  Labdaházi tünet

„Labdaházi nemzetgyűlést” szervezne a tavaszi választásokon alulmaradt pártok részvételével Gyurcsány Ferenc demokratikus gondolkodó, Balaton-felvidéki habzóborász. Az ötletgazda azzal érvelt: kell egy olyan fórum, ahol komolyan veszik őket, és meg tudják vitatni a Fidesz által feldúlt ország gondjait. A történet még az április 8-i választást követő napokra nyúlik vissza, a DK-vezér akkor kereste meg levélben a gyászba borult veszteseket, álljanak össze, aztán hajrá, no pasaran! (A megszólítottak közül eddig senki sem jelentkezett. Talán még el vannak ájulva az ötlettől.)

Igen érdekes, hogy Gyurcsány Ferenc válságosabb pillanataiban előszeretettel fordul a történelemhez, sőt annak szereplőihez.

Emlékszünk a „Nagy Imre-interjúra”, amikor a kíváncsi politikus (még 2004-ben, miniszterelnökként) a 301-es parcellánál faggatta mártír elődjét: „Imre, te mit tennél?” Két évvel később pedig gróf Batthyány Lajos mauzóleumánál emelte magát történelmi személyiséggé: „Az elsőknek a legnehezebb a dolguk, Batthyány is megküzdött ezzel – tájékoztatott Feri.

És most ez a labdaházi dolog… Pszichiáterek szerint azonban nincs ebben semmi meglepő, a páciensnél jelentkező nemzetgyűléses labdaházi tünet pontosan illeszkedik a sérült elme rohamos hanyatlásába.

Azon se lepődjünk meg, ha Nagy Imre, Batthyány gróf és a francia forradalom után Bonaparte Napóleon is megjelenik majd a gyurcsányi beszédekben. Egyes szám első személyben  – írja  Pilhál György.

Origo – Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

Miközben a Magyar Tudományos Akadémia állítása szerint a függetlenségéért és persze a szakmai hitelességéért folytat küzdelmet, az MTA Jogtudományi Intézete valóságos ellenzéki kerekasztalt hozott össze – erről ír a Tűzfalcsoport blog.  Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat.

A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk.

Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai – írja az Origo.

Ismert, a magyar kormány racionalizálni szeretné az MTA költségvetését. Ennek következtében a testület 170 milliárd körüli, különböző állami forrásokból származó éves keretéből húszmilliárd forintot mostantól nem biankó csekk formájában kíván átutalni a testületnek. Az ellenzék rátelepedett az ügyre, és persze hasznot kíván húzni belőle. Pedig érdemes lenne odafigyelni a részletekre írja a portál, amely szerint  bátran kijelenthető, hogy

Soros György hálózata és megbízható magyarországi ügynökei rendkívül aktívan sertepertélnek a Tudományos Akadémia háza táján.

 

Díszpolgárrá avatta Tarlós a büntiben lévő MTA-elnököt

0

Mások mellett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett Budapest új díszpolgára. Olyanok társaságában, mint Babos Tímea teniszező és Horváth Charlie rockzenész. Lovász most éppen kemény vitában van a kormánnyal az MTA jövője ügyében.

Átadta Budapest díszpolgári címeit Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés keddi ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik

a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be, kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek.

Díszpolgári címet kapott Babos Tímea világbajnok és Grand Slam-győztes teniszező, Horgas Eszter fuvolaművész, Horváth Károly, művésznevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, MTA-elnök, Mészöly Kálmán volt válogatott labdarúgó, szövetségi kapitány és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója, zenei főtanácsadója.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész (korai haláláig Orbán Viktor hivatalos fotósa) és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.

A napokban derült ki, hogy a következő évi költségvetésben elvenni tervezik az MTA kutatásra szánt tízmilliárdjait az újonnan alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium javára. Emiatt az MTA vezetése tiltakozik és rendkívüli közgyűlésre készül.

Egy 7, 1 hét, egy hét – Semjén Zsoltnak Kanadában is lehetnek rokonai

Orbán Viktor beváltotta a fenyegetését, és amit korábban csak viccnek hittünk, valósággá vált: meghosszabbítják a felcsúti kisvasút pályáját, jelen állás szerint Vértesacsáig. Heti összefoglaló.

Korábban azt mondta a miniszterelnök, hogyha sokat támadják a kisvasutat, akkor meghosszabbítják Bicskéig, és ha még akkor is támadják, akkor Lovasberényig. Vértesacsa nem szerepelt az akkori felsorolásban, megpróbálunk utánanézni, mi állhat e váratlan pályamódosítás mögött.

Nem járt ilyen jól a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek a pénzét nem meghosszabbították, hanem megrövidítették. A Varga Mihály által a héten benyújtott költségvetés egyik szerényen megbúvó sorából derült ki, hogy az akadémiától elvonnak 28 milliárd forintot, vagyis, a kutatóintézeteinek teljes költségvetését. Félreértések elkerülése végett, nem annyira szőrösszívű a kormány, mint amilyennek sokan látják: nem veszi el ezt a pénzt, csak ő akarja odaadni. Abban az esetben adja oda, ha a tudós urak, arra költik, és úgy használják fel, ami a kormánynak is megfelel. Mert a kormány ezen a területen is többet tud, mint az állam polgárai.

Az MTA állítólag 54 percet kapott arra, hogy tanulmányozza és véleményezze a tervezett intézkedést.

A véleményüket borítékolni lehetett: mint közleményükből kiderült, nem értenek egyet azzal, hogy megkurtítják a függetlenségüket. Ami abból a szempontból jelentős mértékben érthető, hogy az MTA történetében még nem volt arra példa, hogy a tudomány önállóságát ilyen mértékben semmibe vegyék. Ami történt, amúgy nem meglepő: Orbán Viktor víziója már régóta a nagy, gondoskodó állam, amely elveszi az emberektől a javaikat – magyarul: megfosztja őket az önállóságuktól – majd ezen javak egy részét visszaadja nekik. Nem mindenkinek: leginkább azoknak, akik rászolgálnak erre. Aki jó, az többet kap, aki nem – értsd: önállóan szeret gondolkodni – az kevesebbet, vagy semmit.

Ez a játszma, bár a kormány, mint mindenütt másutt, itt is nyerésre áll, még nincs lefutva. Az Akadémia ugyanis nemzetközi hírű, jeles tudósokból áll, akik a hírek szerint igencsak zokon vették, hogy ilyen, korábban nem látott merénylet készül a magyar tudomány ellen.

Arra is jó volt ez a hét, hogy megtudhattuk: Magyarország Főkeresztényének, Semjén Zsoltnak Kanadában is élhetnek rokonai. Pénteken  reggel derült ki ugyanis, hogy nevezett úr tavaly nemcsak Svédországban vadászott háziasított rénszarvasra, de

két ízben Kanadában is lövöldözött: bölényre, farkasra, rén- és jávorszarvasra vadászott.

Még sokan emlékeznek arra, hogy amikor tavaly fény derült Orbán Viktor helyettesének svédországi kalandozásaira, akkor Semjén úr hivatala azzal védekezett, hogy nevezettnek hogy rokonai élnek Svédországban. Ami igaz lehet, de nem ez volt a kérdés. Már csak azért is, mert kiderült, hogy a vadászat többmilliós számláit egy nagylelkű magyar vállalkozó, bizonyos Farkas úr fizette. Róla annyit érdemes tudni, hogy főként a szállodaiparban tevékenykedik, és mint ilyen, a magyar állam elosztási gyakorlatának köszönhetően igen jelentős uniós támogatást kapott.

Hogy a kanadai vadászatokat ki fizette, jelenleg nem tudni. Semjén Zsolt fizetéséből bizonyosan nem futja ilyen költséges hobbira, ezért azt kell feltételeznünk, hogy akárcsak Svédországban, Kanadában is élhetnek rokonai. Nem is akármilyenek: gazdagok, bőkezűek és nagyvonalúak – olyan emberek, akik nem sajnálják a szegény magyarországi rokontól, hogy kiélhesse vadászati szenvedélyét.

És a végére hagytuk, nem mintha a többinél kevésbé lenne gyomorforgató, hogy a Fidesz-KDNP szóvivője, Hollik István, kedden az Amnesty International irodájának kapujára egy „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát ragasztott.

Tisóczki Flóra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) külügyekért felelõs alelnöke „Bevándorlást támogató szervezet” feliratú matricát ragaszt a Menedék – Migránsokat Segítõ Egyesület irodájának helyet adó épület bejáratához a VIII. kerületi Népszínház utcában. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A szóvivő úr keresztényi megnyilvánulásán annyira felbátorodtak az ifjúsági kereszténydemokraták, hogy ők a Menedék Egyesület irodáját tisztelték meg hasonló matricával. Aki nem tudja, hogy miért nagyon ciki és aljasság ilyet csinálni, az lapozza fel a történelemkönyveket a vészkorszakot tárgyaló fejezetnél. Annyit segítünk, hogy Magyarországon a múlt század negyvenes éveinek első felében zsidó származású magyar állampolgárok százezreit semmisítették meg, azt követően, hogy – nem matricával, hanem – egy sárga csillaggal megjelölték őket.

És akkor, de ez már tényleg a bónusz kategóriájába tartozik, szólnánk arról, hogy a június végén megrendezendő Red Bull Air Race repülőgépverseny miatt már most lezárták a Bem-rakpart egy részét, a verseny alatt pedig az egészet lezárják. A verseny szervezőinek mindössze 13 millió forintot kell fizetniük azért, hogy megbénítsák a magyar főváros életét, és elvegyék az ott lakók még megmaradt életkedvét. Ez a 13 millió forint mintegy 90 százalékkal kevesebb, mint amit más cégektől kértek volna. Nem gyanakszunk senkire, nyilván minden nagyon rendben van, nem kell nyomozni az ügyben, isten őrizz, anélkül is elhisszük, hogy ezzel az üzlettel mindenki nagyon jól járt – kivéve Budapestet és Magyarországot.

Ellenállásra készül az MTA

Rövidesen kezdődő rendkívüli ülésén ellenszegülésre készül a Magyar Tudományos Akadémia amiatt, hogy a kormány elvenni tervezi tőlük a kutatásra-fejlesztésre szolgáló 28 milliárd forintot. Szerintük ez egyenlő az MTA önállóságának felszámolásával.

Rendkívüli elnökségi ülést hívott össze az MTA azután, hogy kiderült: 28,1 milliárd forintot elvonna tőlük a kormány. A pénz az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerülne, együtt más intézmények kutatás-fejlesztési forrásaival együtt. Ennek jegyében 70 milliárdos k+f-bázis jönne létre az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jegyében, átvéve a felsőoktatási intézmények erre szolgáló 29,1 milliárdját, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárdos teljes költségvetését is.

Az intézmények ezután maguk igényelhetik a támogatást a különféle projektekre.

Akadémiai forrásunk szerint az MTA megalakítása óta nem fordult elő, hogy ily mértékben csorbítsák függetlenségét. Az elvett 28 milliárdból 20 milliárd bérkeret, ha nem felszámolni akarja a kormány az MTA-t, akkor mit keres ez a pénz a Palkovics László vezette ITM-nél? – tette fel a kérdést. A maradék 8 milliárd egyéb kutatásokra és például rendezvényekre szolgálna.

Vagyis a mindenféle egyeztetés nélküli (még nem végleges) döntés

lényegében az MTA akadémiai voltának megszüntetésével egyenlő

– értékelik az intézményben a fejleményt. Ráadásul több törvényt (magát az akadémiait és az államháztartásit) is módosítani kellene.

Az elnökségi ülésen részt vesz az érintett miniszter, Palkovics László is.

Orbán beszólt, oda az igazság?

A független igazságszolgáltatás utolsó bástyáját döntheti le a hatalom azzal, hogy létrehozza a közigazgatási bíróságot, amely „kényes” politikai ügyekben dönthet. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó jogszociológus, Kormány Attila az ELTE ÁJK adjunktusa szerint, ha a kormány valóban létrehozza a közigazgatási bíróságot, akkor az azt jelenti, hogy már minden olyan intézményt sikerül felszámolnia, amely Orbán Viktor kormányának hatalmát korlátozni tudná. 

 

A közelmúltban éles pengeváltás volt a kormányfő és a Kúria elnöke között, mert a bíróság is szabálytalannak ítélte a levélben leadott külhoni szavazatokat. Orbán Viktor szerint ezzel súlyosan beavatkozott a választásokba. Ez tekinthető a bíróság elleni politikai támadásnak? 

KA

Tekinthető, ámbár véleményszabadság van, s nyilván Orbán Viktor is azt mond, amit akar. Mégis, ha az ország miniszterelnöke vádolja meg a Kúriát a választásokba való beavatkozással, akkor az nagyon súlyos vád. A kijelentésben benne foglaltatik az a „casus beli”, amelyre alapozva megkezdhetik a bírósági szervezet struktúrájának jelentős átalakítását, amelyre egyébként az igazságügy miniszter szerint készül is a kormányzat. Ezért különösen fontosnak tekinthető, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter megvédte az intézményt, hisz a bíróság csak a jogszabályoknak megfelelően döntött.

A helyzet azért is kényes, mert a kormány dönt a Kúria elnökének személyéről, s ezt a kijelentést tekinthetjük fenyegetésnek is? 

Valóban, továbbá láthatjuk azt is, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét biztosító összes intézmény vezetője – ahelyett, hogy független lenne – már lojális a mai rendszerhez, ami végső soron veszélyezteti a demokrácia működését. Egyébként pedig a Kúria elnöke bár fontos posztot tölt be, de a kormányzati akarat megvalósítását akadályozni aligha képes, legfeljebb némileg késleltetni tudja azt.  A bíróságok ellen egyre szaporodó támadások viszont egyértelműen azt jelezhetik, hogy roham indult az utolsó olyan intézmény ellen, amely a jelenlegi kormányzattól valóban független működésre törekszik. Mindennek fényében tehát a kormányfő Kúriát ért vádja veszélyt jelez.

Nehezíti a helyzetet, hogy a most berendezkedő Orbán kormánynak politikai kontrollja már nincs a parlamentben, s a hatalmi ágak közül jóformán csak a bíróság jelenthet korlátot. Gondolja, hogy képes lesz ezt a hatalom elviselni?

Ma még kénytelen ezt tudomásul venni, hisz az említett döntés, tehát a szavazatok megsemmisítése is jelzi, hogy születhet olyan ítélet, amely az állam működése számára kényelmetlen. Viszont meghallgatásán az igazságügy-miniszter Trócsányi László bejelentette, hogy a kormány létre akarja hozni az úgynevezett közigazgatási bíróságokat, ahol a hatalom számára kényes ügyeket tárgyalnák, ezeket a hagyományos bírói rendszerből kiemelnék, s az ítéleteket az újonnan toborzott bírák hoznák meg.  Ez a terv arra utal, hogy a kormány szándéka szerint minden intézményt felszámol, amely akadályozhatja őt a hatalom gyakorlásban. Vagyis a ma érvényes ítélkezési gyakorlat, a bírák autonóm döntései már kezdenek nagyon kellemetlenné válni a hatalom számára. Ezért hoznának létre egy olyan garnitúrát, amely a jelenleginél sokkal lojálisabban kezelné az úgynevezett kényes ügyeket.

Bár Ön azt mondja, hogy a mai bíróság autonóm, de a közvélemény mégis bizalmatlan a bírói fórumokkal szemben. Miért van ez így?

Minden ellenkező köznapi vélekedés ellenére ma még a bíróságok függetlenül ítélkeznek. Hisz olyan, a kormányzat számára kényelmetlen döntés is megszülethetett, mint a levélben leadott szabálytalan szavazatok megsemmisítése, amely Orbán Viktor haragját kiváltotta. A polgárok bizalma az utóbbi években nemcsak a bíróságokban rendült meg. Az emberek ma már nem bíznak azokban az intézményekben sem, amelyek egyébként az érdekeik érvényre juttatásában segíthetné őket. A polgárok bizalmatlanok a hatalmi rendszer intézményeivel szemben, amely mindeközben igyekszik kiiktatni a hatalom mozgásterét korlátozó intézményeket. Az általános bizalmatlanság minden autoriter rendszer sajátja, nálunk a megkérdezettek alig több mint fele bízik meg például a MTA-ban, amelyik pedig a legnagyobb bizalmi tőkével rendelkezik. A politikusokban meg lassan már senki.

Az előző Orbán kormány idején is felmerült már az a terv, hogy a politikai ügyeket, tehát a „kiemelt gazdasági, politikai faktorral rendelkező” eseteket közigazgatási bíróságok tárgyalják. Ezt akkor elvetették, de most ismét előkerült? 

Igazából csak annyi történt, hogy az előző ciklusban addigra már elolvadt a kormány kétharmada, amire a tervet megvalósították volna, emiatt az elképzelés – a többi minősített többséget igénylő döntésekkel együtt – lekerült a napirendről. A jelenlegi kétharmad birtokában azonban újra megpróbálják megvalósítani a közigazgatási bíróság vitatható tervét.

Egyébként a közigazgatási bíróság tervét szakmai érvekkel támadta az a Handó Tünde, aki Szájer József felesége, Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, s nem utolsó sorban az Országos Bírói Hivatal elnöke.  Ennek ellenére létrejöhet ez a bíróság?

A probléma ott kezdődik, hogy egy magát jogállamnak, a demokratikus működést szem előtt tartó országban a kormánypárt egy prominens személyének felesége nem lehetne elnöke a bírói hivatalnak. Ha mégis megtörténik, akkor ott baj van, mert akkor már a pártatlanság látszatára sem adnak.

Egyébként pedig az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatta, hogy nincsenek szilárd elvi álláspontok, a ma érvényes álláspont nem azt jelenti, hogy holnap nem annak ellenkezője fog megvalósulni. A kormány kizárólagos szempontja, hogy senki és semmi ne legyen a hatalom útjában. Már az sem elég, ha a hatalomhoz lojális ember vezeti a bíróságok felett regnáló csúcsszervet.

Bár a Fidesznek erről sincs írott programja, de a hírek szerint a Kúriát a már Fidesz-befolyás alatt működő Alkotmánybíróságba olvaszthatják, az Országos Bírói Hivatal pedig a minisztérium egyik osztálya lehet, s nem lesz fizetésemelés, ha forrong a bírói kar. Ezek a hírek nagyon bomlasztóak?

Természetesen, hiszen a bírák is ebben a világban élnek, nem pedig elefántcsonttoronyban. Az igazságszolgáltatásban dolgozókat – ahogy bármely foglalkozás embereit – befolyásolni lehet, ha a szakmát bizonytalanságban tartják. És most ez történik.

Egyelőre ugyanis senki nem tudja, hogy mi lesz a rendszer sorsa. De az a magyar jogfejlődéstől idegen lenne, ha megpróbálnák egybe gyúrni a konkrét ügyekben döntő bírói kart az alkotmányos, a politikát vastagon érintő ügyekben ítéletet mondó taláros testülettel. Ez még több lehetőséget adna a politikával való összefonódásra, szóval az ötlet elég morbid és hosszú távon szerintem ártalmas lehet.

Az is rövid póráznak számítana, ha a bírói rendszer igazgatását az igazságügy- minisztérium végezné?

Számos európai országban így működik a bíróságok igazgatása, önmagában ez nem ördögtől való ötlet, ha egyébként demokratikus légkörben élnénk. A Kádár rendszerben a bíróságok igazgatását az igazságügyi minisztérium látta el, de képesek voltak önálló hatalmi ágként működni a korszak második felében. „Leszólni” legfeljebb a hetvenes évek elejéig lehetett, a szocialistának nevezett diktatúra utolsó éveiben már nem tudunk ilyen esetről. 

Most ugye önálló hivatala van a bírói igazgatásnak, még akkor is, ha a vezetője a már említett Handó Tünde pártatlansága nehezen vitatható. Ilyen körülmények között rossz íze lenne, ha ismét a minisztérium lenne a felügyelet?

Igen, mert egyszer ezt már kipróbáltuk és a jelenlegi helyzetben csak tovább szűkülne a bírói autonómia. A hivatal elnöke, Handó Tünde és a bírói tanács között – amely az igazságszolgáltatás érdekeit hivatott képviselni – azért van villongás, mert a bírák megelégelték a törvénysértő döntéseket, az egyes bírák ellen indított fegyelmiket és a bíróságok kézi vezérlését. A minap nem jogerős ítélet is született arról, hogy az OBH elnöke jogellenes határozatokat hozott, amikor önkényesen válogatott bírói pályázatok között. Az OBH elnökét ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács legutóbb már Handó menesztésének kezdeményezését is kilátásba helyezte.

Ez rendszerszintű problémának látszik, miközben az egykori igazságügy- minisztertől, Navracsics Tibortól tudjuk, hogy ilyen a magyar demokráciában nincs.   

Ezzel a kijelentéssel azért sokan vitatkoznának, hiszen a centrális erőtér építése 2010 után elkezdődött, s mára eljutott oda, hogy már csak a bíróságok tekinthetőek a független intézmények utolsó bástyájának, ahonnan még korlátozni lehet a kormányzati hatalmat. S tegyük hozzá az országnak már „papírja van” erről, hiszen az EU számos szerve állapította meg, hogy a jogállamiságot rendszerszintűen sérti meg a hatalom. Úgy tűnik, a gőzhenger nem áll le, ezzel pedig a dél-amerikai banánköztársaságok, és a távol-keleti autoriter rendszerek elképesztő hibridje kezd létrejönni. Ma már ott járunk, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvényt – amely hemzseg a dogmatikai, logikai, nyelvtani hibáktól – már többször módosították, mint az 1982-est kínai alkotmányt. Mindezt azért, mert ma a hatalmi klikk érdeke az, hogy a szabályokat folyamatosan az érdekeikhez igazítsák, s valójában senkit nem érdekel, hogy a választópolgárok mit szeretnének. Egy nagyon furcsa helyzetbe kerültünk: az állami médiumok totális elfoglalásával ma már csak a propaganda szólamok jutnak el a magyarok egy jelentős részéhez, honfitársainknak egy hamis képük van a világról, szörnyű ezt megállapítani, de ennél még a kínai állami médiumok is szabadabban működnek, miközben Kína ténylegesen egy diktatúra.

Jogvédők segítik a Figyelő Soros-listájának áldozatait

0

Nem csitul a felháborodás a Figyelő című hetilap által az állítólagos Soros-zsoldosokról közölt lista nyomán. Egyetemi oktatók és hallgatók mellett számos magánszemély, valamint a budapesti amerikai nagykövetség is tiltakozott a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő eljárása ellen.

Schmidt Mária egyébként – bár a hivatalos életrajzából ez mostanra kifelejtődött – három éven át maga is élvezhette Soros György ösztöndíjának jótékony hatásait. A Terror Háza igazgatója 1985 és 88 között gyakorlatilag ebből élt, amikor a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására pénzt kapott az MTA-Soros Alapítványtól.

A rossz időket idéző, az állítólagos „Soros-zsoldosokat” listázó cikk miatt két jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ingyenes jogi segítséget ajánl azoknak, akik így szeretnének elégtételt venni a listázás miatt.

Aki szeretne élni a felajánlott lehetőséggel, a listazottak@gmail.com email címen jelentkezhet május 2-ig.

Az eset megítélése jogilag nem egyszerű, és a listán szereplők egyéni körülményei alapján eltérő lehet a sikeres perlés esélye. Más egy közszereplő és más egy irodai alkalmazott esete, ahogy más a már elhunyt személyek örököseinek jogérvényesítési lehetősége is.

Álláspontjuk szerint a Figyelő valótlanul állította, hogy a listán szereplő személyek Soros akaratának végrehajtásán dolgozó zsoldosok lennének. A valótlan tény egyben sértő is, mert az állami propagandagépezet egyik szereplője kétségbe vonja, hogy a listán szereplő polgárok, legyenek bár egyetemi oktatók, kutatók, szociális munkások vagy éppen jogvédő szervezetek munkatársai, szabad elhatározásukból cselekednének. A közlés a kormány és a kormányt alkotó pártok által hangoztatott azon elképzelésrészét képezi, miszerint a listán szereplő személyek a nép ellenségei, akik Magyarország és a magyar emberek érdekei ellen tevékenykednek.

A Figyelőben megjelent valótlan közlés miatt személyiségi jogi per indítható.

Mint minden pernek, ennek is vannak kockázatai, pervesztesség esetén a perköltséget a felperesek viselik. Sőt, a pert indítók akár nevesített lejárató cikkekkel is szembesülhetnek a későbbiekben. Ezért akik szeretnének élni a jogsegély lehetőségével, azokat személyes konzultáció keretében részletesen tájékoztatják a felmerülő kockázatokról a két jogvédő szervezet ügyvédei.

Tíz éve történt – Meghalt Kosáry Domokos

0

2007. november 15-én a többi között arról írt a Független Hírügynökség, hogy 95 éves korában elhunyt Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, az Akadémia rendes tagja.

Kosáry Domokos  az 1956-os forradalom idején a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták, és 1958-ban négy év börtönre elítélték.

A börtönben írta meg a Széchenyi Döblingben című könyvét, amely 1981-ben jelent meg. 1960-ban amnesztiával szabadult.

1968-1989-ig az Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, tudományos tanácsadója volt nyugdíjba vonulásáig. 1982-1985 között az MTA levelező, 1985-től rendes tagja, a Történettudományi Bizottság elnöke.

1990-1996-ig két cikluson keresztül volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1991-től a Teleki László-alapítvány kuratóriumának elnöke, majd a Magyar Külügyi Társaság elnöke lett. A Magyar Történelmi Társulat 2000-ben elnökévé választotta. Több külföldi akadémiának is tagja volt.

A történelemtudományon belül mindenekelőtt

az új- és legújabb kori magyar történelem kérdéseivel foglalkozott.

A tudós munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1988-ban Állami Díjat, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést,1995-ben Széchenyi-nagydíjat, 1997-ben Akadémiai Aranyérmet, 2003-ban Nagy Imre-érdemrendet, 2004-ben Prima Primissima Díjat, 2006-ban Széchenyi-aranyérmet kapott. Idén több évtizedes munkásságát Hemingway életmű-díjjal jutalmazták.

Az eddigi legnézettebb teljes napfogyatkozás jöhet

0

A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén.

Ritka jelenség szemtanúi lehetnek az Amerikai Egyesült Államokban élők és az ez alkalomból odalátogató turisták: 2017. augusztus 21-én az USA kontinentális területén egy nagyjából 100 km széles sávban teljes napfogyatkozás lesz látható.

A totalitás percei alatt a Hold korongja eltakarja az egyébként vakítóan fényes Napot, így a hirtelen jött sötétségben átmenetileg láthatóvá válik csillagunk atmoszférájának külső része, a napkorona – összegezte a természeti csodát az MTA közleménye.

Forrás: MTA

Felmérések és idegenforgalmi előrejelzések szerint az emberiség története során eddig látható valamennyi teljes napfogyatkozás közül ennek az eseménynek lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönsége. Ráadásul a modern technika segítségével bárhonnan nyomon lehet majd követni a megfelelő helyekre telepített kamerák interneten át élőben közvetített képén.

Szabados László csillagász részletes, a teljes napfogyatkozással foglalkozó összeállítását, sok-sok szép képpel itt tekinthetik meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK