Kezdőlap Címkék MNB

Címke: MNB

Gyengülésbe lökték a forintot – de mi ez az egész?

Jobbra számítottál? – szoktuk viccesen kérdezni meglepett embertől. Valahogy így volt az MNB tegnapi döntésével, ami fellökte a forintot. Idővel kiderül, hogy kimászik-e a csapdából a jegybank.

Mostanában szokatlan magasságban, ismét 320 körül táncol a forint euróárfolyama, és egyelőre nem látszik a visszaerősödés – már csak a Brexit című szappanopera újabb fejezetei okozta bizonytalanságok miatt se. A jelentős gyengülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi döntése váltotta ki, amellyel úgy hajtott végre kamatemelést, hogy magához a kamathoz nem nyúlt hozzá.

Forrás: trendmonitor.hu

Megosztottak voltak az elemzők előzetesen, milyen döntés hoz az MNB Monetáris Tanácsa. Voltak, akik a 0,9 százalékos, alacsony kamat feljebb tolását várták, a többség azért az egyéb eszközök bevetését várták. Nekik lett igazuk: a jegybank a piacon lévő pénz mennyiségének szűkebbre vonásával akarja elérni az infláció féken tartását. Egyszersmind nem oldani a növekedés táplálásán.

Kétféle iskola

Magasra emelte a lécet az MNB, amikor tavaly elkezdett arról beszélni, hogy a növekvő áremelkedés láttán sokáig nem tartható fenn a jelenlegi kamatszint, a laza monetáris politika. Ehhez képest bizonyult kevésnek a választott megoldás, ami elindította a forint gyengülését.

Kiváltképpen az, hogy Matolcsy György sietett leszögezni:

szó sincs folyamatos kamatemelésről, egyszeri döntést hoztak.

De miről is van szó? Arról, hogy a jegybank (egyetértésben a kormánnyal) a gazdasági növekedés minél erősebb serkentése mellett tette le a garast. Ennek egyik eszköze a kamat alacsonyan tartása, ami segíti a befektetéseket és a belső fogyasztást egyaránt az olcsó pénzzel.

Az ellentmondás abból kerekedett ki, hogy a gazdaság amúgy is meglehetősen tempósan növekedett (attól most tekintsünk el, hogy ebben kisebb részben saját teljesítményének, inkább az ide ömlő eurómilliárdoknak van szerepük). Ilyenkor az egyik iskola szerint

enyhe fékpedál-nyomásokkal kell hűteni a kedélyeket,

megakadályozva az úgynevezett túlhevülést, aminek jelei mára félreismerhetetlenül megjelentek: kapacitáshiányos építőipar, egekbe szálló ingatlanárak, masszív fogyasztói költekezés.

Ezek jelentek meg az árak felfelé indulásában, amely ráadásul időben egybeesett az alacsony bérekre épülő gazdaságpolitika leáldozásával. A két számjegyű – a hatékonyság, versenyképesség javulása előtt járó – béremelkedések ugyancsak vastagon táplálják az inflációt.

Ilyenkor jegybanki kamatemeléssel, a kormányzat részéről akár adóemeléssel kell tartalékolni arra az időre, amikor az elkerülhetetlen cikluszárás után megtámogatni szükséges a csökkenő gazdasági teljesítményt. Ez az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitika.

A kormány-MNB párosa nem ezt választotta, hanem a prociklikus felfogás mellé állt. Azaz a lehetséges eszközökkel

még inkább löktek a növekedésen.

Ennek ára azonban az (lehet), hogy amikor elfogy a szufla a gazdaságban, nincs mihez nyúlni: az alacsony kamatot nem lehet tovább csökkenteni, mert az jelentős tőkekivonást indíthat el a miénkhez hasonló kicsi gazdaságból. És a költségvetésnek sincs mozgástere, ahogyan ez nálunk be is következett.

Márpedig minden elemzés arra mutat, hogy a németeknél és a teljes uniós gazdaságban is lefelé indult az irány, a mértékadó hazai elemzők ennek megfelelően 3 százalékhoz közelítő növekedési prognózisokkal álltak elő a tavalyi 5 százalék láttán is. Különösen azért, mert – ahogyan az imént erről szó esett – a magyar gazdaság nagyobb részt az uniós támogatásoknak köszönhetően szárnyal. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy ha lezárul a 2020-ig szóló hét éves költségvetési ciklus, és eláll a pénzeső, akkor

satufékkel lassulhat a gazdaság.

Még az MNB saját elemzése szerint is a saját erős növekedési potenciál mindössze másfél százalék – tehát kevesebb, mint harmada a tavalyi teljesítménynek.

Ha ez bekövetkezik, akkor kellene a vázolt sokszínű eszköztárat mozgósítani. Meglátjuk, hogy bezárul-e a csapda. Mindenesetre nem oszlatta az ellentmondásosság látszatát az MNB másik közlése se. Matolcsyék felfelé korrigálták inflációs várakozásukat, de a gazdasági növekedést is magasabbra jövendölik, mint pár hónappal ezelőtt.

Úgy emelt kamatot az MNB, hogy nem emelt

Az alapkamathoz nem nyúlt a jegybank, hanem helyette az egy napos betét kamatát emelte meg. A döntés hatására gyengült a forint.

A várakozásnak megfelelően a 3 százalék fölé lendült infláció hatására valamelyest szigorított a Magyar Nemzeti Bank, de nem a jegybanki alapkamatot emelte meg, az maradt a 2016. májusa óta 0,9 százalékon. Mivel azonban egy ideje már nem ez a mérőszám az úgynevezett irányadó ráta, hanem az egy napos betéti kamat, ehhez nyúlt az MNB. Ennek mértéke mostantól mínusz 0,15 százalék helyett mínusz 0,05 százalék.

A kint lévő pénz mennyiségét szűkítik

Vagyis a jegybank mostantól kevésbé kopasztja meg a pénzintézeteket a nála elhelyezett egy napos szabad pénzeszközeik után. Ezzel párhuzamosan az év közepétől a három hónapra szóló úgynevezett kiszorítandó likviditás összegét 100 milliárd forinttal csökkentette. Tehát kevesebb pénzt (300-500 milliárdot) akar a bankok által a pénzpiacra kihelyez(tet)ni.

Ezzel szűkíti a hitelezésre fordítható pénz mennyiségét. Ergo a már nem irányadó alapkamat érintetlenül hagyásával

szigorította meg a monetáris gyakorlatot az MNB.

A döntést kommentálva Matolcsy György MNB-elnök közölte, hogy az intézmény elérte az inflációs célt, ami hivatalosan 3 százalék (plusz-mínusz egy százalékpont). Az erre az évre várt átlagos pénzromlást 2,9-ről 3,1 százalékra várja az MNB. Vagyis arra számítanak, hogy a 3,5 százalék körülre ugrott áremelkedés üteme némileg mérséklődik az év vége felé közeledve.

Ennek megvalósulása némileg kétséges. Az élelmiszerekben, különösen a friss zöldség-gyümölcs piacán

nem látszik a több termékben két számjegyű drágulás lanyhulása.

Sőt, piaci várakozások szerint az egyik alapcikk, a tojás most készül újabb, akár 15-20 százalékos drágulásra.

A hitelkamatok emelkedhetnek

Az MNB megemelte a magyar gazdaság idei növekedési rátájára vonatkozó becslését 3,5-ről 3,8 százalékra.

A mostani döntés azokat érintheti kellemetlenül, akiknek változó kamatozású (tehát egy éven belüli kamatciklusú) hitelük van. A következő időben derül ki, az egy napos betét kamatának változása hogyan épül be a banki felárakba.

Bedőlt a Matolcsy-unokatestvér bankja

Csődbe ment az NHB Bank. Az MNB-elnök unokatestvére tulajdonában lévő bankot az MNB záratja be, mert az nem tudta lehetővé tenni életképességét. Titkolják, mekkora a kár.

A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Bank engedélyét és elrendelte végelszámolását – tudatta közleményben az MNB. Ez a harmadik harminc napos kifizetési felfüggesztés után az apró bank eltűnésével jár.

A jegybanki intézkedés oka, hogy a hitelintézetnek – a helyzetének rendezése érdekében az MNB által elrendelt csaknem 90 napos (háromszor harminc napos), a betétkifizetési, kötelezettségvállalási részleges korlátozásának időszakában – nem sikerült megfelelően, tartósan orvosolnia likviditási válsághelyzetét.

Az NHB Bank

nem tett olyan érdemi lépéseket, amelyek a hosszútávú életképességet biztosítanák,

ezért az MNB az ügyfelek érdekének veszélyeztetettségére is tekintettel az engedély visszavonása mellett döntött.

Az NHB-nál december közepe óta zajlott felügyeleti eljárás, amely alapján korlátozták a hétmillió forint feletti betétkifizetéseket, és megtiltották újabb kötelezettségek vállalását. A harminc napos intézkedést legfeljebb háromszor lehet elrendelni, ez a napokban telt volna le.

Az NHB Bank többségi tulajdonosa Szemerey Tamás, az MNB-elnök Matolcsy György unokatestvére. Szemerey – valószínűleg az NHB megmentése érdekében – nemrégiben eladta egyharmados részesedését a mára Orbán-közelivé vált MKB Bankban.

Ezek szerint

ez se volt elég az NHB megmentésére,

annak ellenére sem, hogy a pénzintézet a konszolidáció sorában bezárta kilenc fiókját. Egyedül központjában lévő egységét tartotta meg.

Az Országos Betétbiztosítási Alap által megtérítendő – maximum százezer euróig terjedő – kár legfeljebb 31, 445 milliárd forint lehet – olvasható az OBA közleményében. Ennek határideje 15 nap. Az azonban se az MNB, se az OBA közléséből nem derül ki, mekkora a tényleges kár. A jegybank szerint ez a sajtóban megjelent 10-12 milliárd forint töredékét teszi ki.

Megugrott infláció: kis pénzűek szívnak, jöhet a kamatemelés

A vártnál nagyobb mértékben minden szegmensében 3 százalék felett jár az infláció. Az élelmiszerek átlagot messze felülmúló drágulása a kis pénzűeket sújtja. Küszöbön az alapkamat emelése, ami nagy hiteleseknek rossz hír.

Februárban az átlagos infláció jelentősen, egy hónap alatt mintegy fél százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, ami némileg meghaladja az előzetes várakozást. Ennél rosszabb hír, hogy a kevés pénzből gazdálkodók – pénzük nagyobb hányadát élelmiszerre költők –  mindennapjait érzékenyen érintő feldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal drágultak.

Idényáras élelmiszerek: az ég felé

Ezen belül azonban

az idényáras élelmiszerek (burgonya, zöldség, gyümölcs) majdnem negyedével,

23,3 százalékkal kerültek többe egy év alatt. A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal drágult. A korábbi igen magas szintről mérséklődött a tojás ára 17,4 százalékkal, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal volt olcsóbb.

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal fizettek többet. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül

a vidéki szegényeket sújtva a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1-del drágult.

Az üzemanyagok 1,6 százalékkal olcsóbbodtak.

Az infláció felbontását mutatja az ábra.

Forrás: MNB

inflacio graf

Tartós árnyomás

Az áremelkedés trendjét mutató úgynevezett maginfláció (nincs benne például a hatósági ár, az energiahordozók ára) több, mint öt éves rekordot döntött meg 3,5 százalékkal.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy általános, erős árnyomás nehezedik a magyar gazdaságra és a lakosságra. Ebben bizonyára szerepük van a folyamatos béremelkedéseknek is, amelyek fokozatosan beépül az árakba. Erre utal, hogy például a piaci szolgáltatások is drágultak februárban.

Valószínűleg nem csak egyes termékkörök tíz éves rekorddrágulásával lépett át küszöböt az ország, hanem az úgynevezett adószűrt maginflációval is (ebben kiszűrik az olyan nem közvetlen adókat, mint például az áfa). Ez ugyanis az az indikátor, amit a Magyar Nemzeti Bank figyel a jegybanki alapkamat alakításakor. Mai inflációs jelentésében ez a ráta komolyan ugorva 3-ról 3,2 százalék lett februárban. Márpedig korábbi közlésük szerint a 3 százalék tartós átlépése alapot adhat az alapkamat (évek óta 0,9 százalék) emelésére.

Ez pedig várhatóan végigsöpör a teljes hitelezési rendszeren, és megdrágítja a pénzintézeti kamatokat. Ahogyan a felvett hitelekét is, bár az újonnan felvett kölcsönök (főleg a lakásoké) zöme már egy éven túli időre rögzített konstrukció. Ezekbe a kamatperiódus leteltekor számolják be az előtte bekövetkezett drágulást.

Rendezi sorait az Adósságrendező Zrt.?

0

Egy szerdai közlemény szerint a társasággal szemben a jegybank büntető feljelentést tett és az adatvédelmi hatósághoz is fordult.

A vizsgálat eddigi adatai szerint a Magyar Adósságrendező Zrt. több, magyar nyelven is elérhető honlapon népszerűsíti szolgáltatását. A zrt. meghatározott díj ellenében az adósok megbízásából és nevében eljárva tárgyal különböző pénzügyi intézményekkel azért, hogy azok módosítsák az adott ügyfelekkel megkötött korábbi szerződéseket. A társaság azonban nem rendelkezik az MNB engedélyével pénzügyi közvetítői, alkuszi tevékenység végzésére Magyarországon – írták.

A jegybank figyelmeztetést is közzétett honlapján a cégről, ahol az eljárásról szóló határozat eredményét közzéteszik majd.

Matolcsy mentené az unokatesó bankját

Az NHB Bankkal már tudatták, hogy újabb 30 nap kifizetési korlátozást kapnak az MNB-től. Ez a harmadik lenne, ami után dönteni kell a bank sorsáról, ha addig se sikerül a tőkepótlás.

Fenntartja a 7 millió forint feletti betétkifizetési korlátozást az NHB Bankkal szemben a Magyar Nemzeti Bank – ezt mondták egy ügyfélnek az mfor.hu szerint.

A Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos tulajdonában álló Növekedési Hitelbank (NHB) rövid távú likviditási helyzete december közepére rendült meg annyira, hogy kifizetési korlátozást kellett elrendelnie a felügyeletet ellátó MNB-nek, és megtiltotta újabb kötelezettségek vállalását, továbbá négy hónapra felügyeleti biztost is kirendelt.

A tőkehelyzet rendezését nem tudta megoldani az NHB, ezért január közepén újabb 30 napos korlátozás kezdődött. Ez ma telik le.

Ez az intézkedés

legfeljebb háromszor 30 napra lehetséges,

ha Szemereynek addigra se sikerül kipótolnia a bank tőkéjét, akkor valamilyen más módot kell választani. Végső eszköz a működési engedély visszavonása.

Az MNB egy hónapja tudatta azt is, hogy az NHB benyújtotta neki intézkedési tervét. Alighanem a rendezés jegyében döntött úgy a pénzintézet, hogy mind a kilenc fiókját bezárja, csak a központnak is helyet adó budapesti belvárosi egység marad meg. S bizonyára a tulajdonos pénzszerzési forrása az is, hogy alig fél év után kiszállt az immáron Mészáros Lőrinc és felesége mintegy 80 százalékos érdekeltségében lévő MKB Bankbeli egyharmados részét.

Ha nem sikerül megmenteni a kereskedelmi banki részt, akkor a befektetési szolgáltatás akár önállóan is tovább élhet, az MNB korlátozó intézkedése ezt nem érinti. Az NHB-t hozzácsaphatják az MKB-hoz, amely szeretné megszerezni a konszolidáció után állami tulajdonba került, és most eladósorban lévő Budapest Bankot. Lehetséges azonban, hogy az egy fiókosra olvadt törpebankot egyszerűbb megszüntetni, az ügyfeleket pedig átadni.

Megszűnik az NHB Bank?

Az MNB újabb 30 nappal megtoldotta a betétkifizetési korlátozást az MNB-elnök családi érdekeltségében lévő NHB Bankban. Pletykák szerint lehet, hogy szétszedik az NHB-t.

A Magyar Nemzeti Bank további 30 nappal meghosszabbította az NHB Banknál tavaly decemberben elrendelt betétkifizetési korlátozást – tudatta közleményben a jegybank.

Decemberben rendelték el a 7 millió forint feletti betétek kifizetésének korlátozását, valamint megtiltották a bank részére további kötelezettségek vállalását. Mindemellett az MNB az NHB Bankhoz felügyeleti biztost rendelt ki.

Az intézkedés oka akkor az volt, hogy az NHB

rövid távú likviditási helyzete jelentősen romlott

(kevésbé óvatosan fogalmazva: megrendült).

Az MNB egyidejűleg felszólította a bank vezetését és többségi tulajdonosát arra, hogy tegye meg a likviditási helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket.

A mostani közlemény nem szól arról, változott-e a helyzet az NHB-ban, csak azt tudatja, hogy az „intézkedési tervet nyújtott be a jegybanknak, s megkezdte a likviditási helyzet orvoslására vonatkozó intézkedéseinek teljesítését”.

Az NHB (Növekedési Hitelbank) elsősorban az MNB kedvező, nullás kamatozású vállalkozási hitelkonstrukcióját terítette cégek körében némi felárral. Emellett korábban hosszú időn át négymilliárdot tartottak itt az MNB alapítványai is.

Az NHB tulajdonosa 98 százalék feletti arányban – cégén keresztül – Szemerey Tamás, aki Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére.

Semmi információ sincs arról, hogy mi miatt került nehéz helyzetbe a bank likviditása, s hogy ez összefüggésben áll-e azzal, hogy bőkezűen hitelezte Matolcsy György fiának érdekeltségét, a Balaton bútorgyárat, de még Matolcsy Ádám privát villavásárlásához is százmilliókat adott kölcsön.

Amint azt decemberben megírtuk, az NHB a legapróbb pénzintézetek közé tartozik. Az MNB közlése szerint részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegének csupán 0,2 százaléka, „likviditási helyzete semmilyen módon nem fenyegeti a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását”.

Összesen 67 magánszemély és 88 vállalati betétese érintett a 7 milliós korlátozásban, közülük 10 magánszemély és 42 vállalati ügyfél van a 100 ezer eurós (32 millió forint) OBA-kártalanítási limit fölött. Vagyis 155 ügyfél bankszámla-egyenlege volt 7 millió fölött decemberben.

Alighanem a reorganizáció jegyében az NHB nemrég úgy döntött, hogy

bezárja mind a kilenc vidéki fiókját.

Marad a budapesti belvárosi központi egység. Ennél is fontosabb, hogy alig fél év után Szemerey kiszáll az MKB Bankból, eladja csaknem egyharmados részesedését az Orbán Viktor baráti-üzleti körébe tartozó építőipari vállalkozónak, Szíjj Lászlónak.

Hálózat híján kereskedelmi bank nem képes hosszú távon gazdaságosan működni, ezért a fiókok bezárásának híre után szárnyra kapott olyan találgatás, hogy meg is szűnhet az NHB. Az MNB közleményeiben hangsúlyozzák, hogy a jegybanki intézkedések nem érintik az NHB befektetési szolgáltatási tevékenységét.

Pénzpiaci találgatások arról szólnak, hogy elképzelhető: leválasztják a befektetési üzletágat, a maradékot pedig felszámolják.

Kevesebb és drágább a lakáshitel

Jól láthatóan drágultak a lakáshitelek egy év alatt, és októberben visszaesett az új kölcsönök összege. Az MNB adatai szerint a fogyasztási hitelek viszont majd’másfélszeresükre híztak.

Az egy éven belüli rögzített kamatúakat kivéve minden lakáshitel esetében a teljes hitedíj-mutató (thm) már átlépte az öt százalékot az újonnan kötött szerződések esetében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legújabb összegzéséből. Októberben az átlagos thm-érték 5,22 százalék volt, ami egy hónap alatt 0,15 százalékkal emelkedett, 2017 októberéhez képest pedig csaknem 0,7-del.

Értelemszerűen a hosszabb időre fixált kamatok esetében magasabb a thm, az 5-10 évre rögzítettek ugyan olcsóbbak lettek, de ezeknél is 5,5 százalék az átlagérték. A 10 éven túli időre rögzített kamatok esetében pedig

a thm már közelít a hat százalékhoz.

Az egy évnél rövidebb úgynevezett kamatperiódusú kölcsönök azonban még most is éppen csak meghaladják a 3,5 százalékot. (Ezek esetében azonban a költségek emelkedése pár havonta beépül a törlesztőkbe.)

A háztartások adott hónapban kötött lakáscélú forinthitel-szerződéseinek havi átlagos thm-jét és az új szerződések értékét mutatja a következő ábra.

Forrás: MNB

A grafikonon látszik az is, hogy esett a felvett lakáskölcsönök összege: a 74,2 milliárd ugyan sokkal több az egy évvel korábbi 60,1 milliárdnál, de szeptemberhez képest négymilliárd a csökkenés. A következő hónapok számai fogják megmutatni, hogy tendenciával állunk-e szemben, vagy a mérséklődés hátterében az októberben még javában érezhető piaci elbizonytalanodás állt.

Az, hogy akkor még úgy volt, jövő év végén minden kivétel nélkül megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa. Emiatt egyre kevesebb fejlesztés indult, ami minden bizonnyal kihatott a kölcsön-aktivitásra is. (Novemberben mégis enyhített ezen a szigoron a kormány, bár kissé felemás módon.)

Nincs viszont visszaesés a fogyasztási és személyi kölcsönök terén, sőt.

Előbbiekből egy év alatt 45 százalékkal többet, 58 milliárdot vettek fe honfitársaink. Személyi hitelek is szépen fogytak, a 40,5 milliárd 13 milliárddal több a 2017 őszinél. Annak ellenére is, hogy mindkét kölcsönfajtában – csökkenő trend ellenére – átlagosan 12,18, illetve 13,7 százalék a thm.

A napi fogyasztást serkenti – és a megtakarításokra mér csapást -, hogy a bankbetétek kamata már a láthatatlan felé araszol. A 0,26 százalékkal szemben már 3 százalékot közelítő infláció áll.

Nem sokat gondolkodunk, ha pénzköltésről van szó

Nyolc éve kétharmad, ma ennek fele gondolja át alaposan, mielőtt vásárol valamit. Az MNB szerint ez a javuló életkörülmények miatt van. Ugyanakkor az emberek többségének változatlanul jószerivel semmi tartaléka sincs.

A pénzügyek terén inkább tücsök, mint hangya a magyar lakosság életmódja: 2010-ben a megkérdezettek kétharmada válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy „Mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”. Három éve már csak minden második, idén pedig mindössze 33 százaléka – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legújabb felmérésében, amelyben a 18-79 éves felnőttek pénzügyi helyzetére, szokásaira és attitűdjeire kérdeztek rá.

Forrás: MNB

A többi kérdésre adott válasz is arra mutat, hogy nem éppen az erőteljes előretekintés a jellemző a hazai lakosságra.

Az előrelátásnak ez a látványos romlása a jegybanki szerzők szerint elsősorban azzal van összefüggésben, hogy a válság lefutása óta jelentősen

javult a lakosság helyzete, amit viszont nem követ az emberek gondolkodásmódja.

A válaszadók a jelzett három évben 65, 69 majd 76 százalékban válaszoltak nemmel arra a kérdésre, hogy a megelőző egy évben előfordult-e olyan helyzet, hogy jövedelmük nem fedezte megélhetési költségeiket. (Az írásban nem fejtik ki, hogy vizsgálták-e a válaszolók szerinti megélhetési költség megalapozottságát, például hogy az minden esetben eléri-e a szociológusok szerint számolt létminimumot.)

A helyzet továbbra se rózsás voltát a szerzők is elismerik, amikor arról számolnak be, hogy

a lakosság körülbelül 60 százaléka jelenleg is legfeljebb három hónapot vészelne át

elköltözés és hitel felvétele nélkül, ha elveszítené a fő jövedelemforrásnak számító keresetét, munkabérét. Ehhez hozzáteszik, hogy tízből kilencen alkalmazottként dolgoznak.

A felmérés értékelői arra a következtetésre jutottak, hogy a megélhetési gondokkal szemben védettebbek a magasabb végzettségűek és az idősebb nyugdíjasok (vagyis akik ellátását régebben állapították meg, s ez növekszik évről évre – az utóbbi években már csak az inflációval korrigálva, úgy, ahogy). A legkisebb veszélynek még a 30-39 évesek vannak kitéve napi pénzügyi nehézségnek, a legmagasabb, 23 százalék a „fiatal nyugdíjasok”, a 60-69-esek körében tapasztalható.

A javuló életkörülmények hatásának tudják be a szerzők azt is, hogy

számottevően csökkent azok aránya, akik készítenek családi költségvetést.

Házi büdzsé idén csupán a felmérésben résztvevők ötödére (21 százalék) volt jellemző, míg nyolc évvel ezelőtt majdnem minden harmadik (32 százalék) megkérdezett háztartás aktívan tervezte meg bevételeit és kiadásait.

A háztartási költségvetést készítők 21 százalékos átlagos értéke azonban nagy szórást mutat. Itt is egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy az iskolai végzettség, illetve a háztartás jövedelmének emelkedésével nő a költségvetést készítő családok aránya.

Az MNB-s szerzők úgy látják, hogy a magyar háztartások tipikus pénzügyi viselkedése jellemzően nem képes ellensúlyozni a gazdasági ciklusok hatását. A családok nem, vagy csak korlátozottan – magasan iskolázott, magas jövedelmű családok – képesek megfelelő mintát adni gyermekeiknek az életminőséget jelentősen befolyásoló pénzügyi-gazdasági kérdésekben.

Az idei felmérés azt erősítette meg, a magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, bizonyos kérdéskörökben javuló, másokban romló tendenciát mutatnak. A korábbi nemzetközi összehasonlításokban is leginkább jónak számító magyar eredmények a lexikális ismereteket, „pénzügyi tudást” mérő kérdéseknél (például infláció, kamatszámítás, kockázat és hozam viszonya) születtek.

Ezért változatlanul szükségesnek látják a közoktatásban alapos pénzügyi alapismeretek tanítását.

Bréking nyúz, 2018. november 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Dübörög a libsi cenzúra a Facebookon, amiért a 888 szerzője a homoszexuálisokról mert írni. A HVG-ről kiderült, hogy fake news gyár, mert azt írta, a jegybank túl sok közpénzt fizetett az Eiffel Palace korábbi baráti tulajának. Történelemhamisító, manipulatív, öntudatromboló film a Napszállta, mert azt sugallja, hogy a Monarchia felelős a világháború kitöréséért. A marxistáknak épp ez a céljuk: bűntudatot kelteni a mai magyar nézőben a Monarchia bűneiért.

Libsi cenzúra a Facebookon

A jobboldali véleményt tűzzel-vassal üldöző Facebook-cenzúra ismét lecsapott, ezúttal Horváth Zsófiát, a 888 munkatársát, a Pszicho sorozat arcát tiltotta a Facebook három napra.

„Aki azt gondolja, hogy nincs liberális véleménydiktatúra, vagy nem létezik a jelentgetés kultúrája, az húzza ki a fejét a homokból vagy ahová dugta. A liberális jelentgető az az elkorcsosult alkat, aki azt gondolja, hogy csak ő tudja megítélni, hogy mi a helyes és helytelen, és miközben erkölcsi piedesztálra emeli magát, jó lenne, ha meggondolná, hogy milyen világban akar élni, mert én az ő világában nem akarok. Fel vagyok háborodva, hogy korlátozzák a szólásszabadságomat, ezért jó, hogy van már űrkutatási biztosunk, mert ha megtehetjük, azt kérem, hogy lőjük ki az összes ilyen elkorcsosult liberálist a holdra” – kommentálta Horváth Zsófia a Zuckerberg-kommandó újabb akcióját. (888: Munkatársunkat megbüntette a Facebook, amiért a homoszexuálisokról mert írni)

A HVG bántja Matolcsyékat, tehát fake news gyár

Nagyon akart markolni az egykor vonalas, de tényszerű orgánumból egyre inkább “fake news gyárrá” változó Heti Világgazdaság, amikor a legutóbbi számában a teljes, kormányközelinek bélyegzett építőipari szférát igyekezett egyszerre korruptnak és értéktelen munkát végzőnek beállítani. A nagy erőlködés közben – mivel nem illett a felépített koncepcióba – csupán hárommilliárd forinttal vágták át az olvasóikat, a Magyar Nemzeti Bank jó hírének rovására.

Az Eiffel Palace sokat tárgyalt ügye, a baloldali sajtó egyik gumicsontja, amit eklatáns példának látnak arra vonatkozóan, hogy miként talicskázzák ki a hatalmon lévők a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a közpénzeket. Pedig nem. Nem így van, hanem pont ellenkezőleg.

A HVG a jól bevált, több évtizedes gyakorlatot követve ebben az összeállításban sem mulasztja el megemlíteni a lassan már mantraként ismételgetett ítéletet: azt a véleményt, hogy aki annak idején eladta ezt a budapesti exkluzív irodaházat a jegybanknak, a valós értékénél jóval többet kapott érte. Ez az állítás persze eltekint attól a ténytől, hogy hiába rendelkezik egy ingatlan szakmailag alátámasztott értékeléssel, bármikor lehet rendelni egy ellenkező előjelűt is, amennyiben valakinek az érdeke úgy kívánja. A lényeg az üzenet: az MNB indokolatlanul nagy összeghez juttatott egy tűzközeli vállalkozót. (PestiSrácok.hu: Gerő Ernő is büszke lenne a HVG-re, akkorát hazudtak az MNB ingatlanügyéről)

Történelemhamisító, manipulatív, öntudatromboló film a Napszállta

Idén, szeptember 27-én mutatták be az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének új filmjét, a Napszálltát. A film mintegy kétmilliárd forintból készült, amelyből az MNF honlapja szerint 1,6 milliárdot a magyar adófizetők pénzéből fizettek. Csak a forgatókönyv 22 millióba került, a gyártás-előkészítés pedig 65 millióba.

A film nem aratott osztatlan sikert a kritikusok körében, de a legrosszabb, amit írtak róla, hogy vontatott, unalmas, zavaros. Mintha csak elfuserált, nem igazán alaposan megírt mozi lenne. Pedig épp ellenkezőleg, egy professzionális munka, amelynek minden képkockája pontosan kiszámított és adagolt méreg a magyar nézőnek. Bejött tehát a számításuk. A film átvert mindenkit a laikus nézőtől a kritikus újságírókig.

A forgatókönyvet a Franciaországban nevelkedett rendező mellett még két francia társszerző írta. Hoppá, az első világháborúban az ellenséghez tartozó franciák írnak filmet az Osztrák–Magyar Monarchia, Magyarország, Budapest és a magyarok felelősségéről? Ez önmagában botrány. A Monarchia felelősségét állítja a világháború kitörése vonatkozásában, és ezt egy történelmileg nem hiteles történettel illusztrálja.

A marxistáknak épp ez a céljuk: bűntudatot kelteni a mai magyar nézőben a Monarchia bűneiért. Pedig az már eldőlt: nem a Monarchia, nem Magyarország és végképp nem Budapest felelős az első világháború kitöréséért. A Monarchia felelőssége is csak részleges, hiszen a „villámháborút” mindenki akarta, az antant a leginkább, amelynek sikerült is az eredeti terve, a közép-európai térséget megosztani, szétverni, destabilizálni gazdaságilag és politikailag. (Magyar Idők: Hamis Napszállta bűntudatkeltéssel)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!