Kezdőlap Címkék Migráns

Címke: migráns

Kiutasíthatják Németországból az antiszemita bevándorlókat

0

A két német testvérpárt, a CDU és a CSU közös törvényjavaslatot készít elő, melynek célja az, hogy elejét vegye az iszlám vallású migránsok antiszemita akcióinak Németországban.

Amikor Donald Trump bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, sok muszlim is részt vett azokon a tüntetéseken, melyeken izraeli zászlót égették el, és kétségbevonták Izrael jogát a létezésre.

Heiko Maas német igazságügyi miniszter szerint ez megengedhetetlen. A Merkel vezette konzervatív pártszövetség január 27-én, a holokauszt emléknapján szeretné bemutatni a tervezetet a Die Welt szerint. A törvény leszögezné, hogy annak, aki megkérdőjelezi Izraelt, vagy elutasító a zsidósággal szemben, nincs helye Németországban.

Maas elmondta: tanfolyamokat szerveznek a bevándorlóknak, melyeken elmagyarázzák, hogy az antiszemitizmus hogyan vezetett el a holokauszthoz Németországban, illetve a németek által megszállt Európában.

A migrációs kérdések az egyik fő pontját jelentik azoknak koalíciós tárgyalásoknak, melyek újrakezdődtek Németországban a CSU, a CDU és a között.

Ha Áder János köztársasági elnök volna

Ha Áder János köztársasági elnök volna, akkor hivatala elintézné, hogy már ma este, de lehetőleg minél hamarabb műsoridőt kérjen a közszolgálati televízióban és a rádióban. Bemenne a stúdióba, vagy elküldené az odahaza, a Sándor Palotában előre elkészített felvételt.

Mely felvételen mindenekelőtt bocsánatot kérne a honfitársaitól.

Bocsánatot kérne a magyaroktól, amiért mostanáig hallgatott, s bár lett volna módja és főként oka, hogy megszólaljon, ő ehelyett az amúgy valóban fontos környezetvédelmi problémák mögé bújva, lapított.

Nem mentegetőzne, nem magyarázkodna Áder János, ezzel szemben sűrű elnézések közepette mélyen a magyar emberek szemébe nézne, és azt mondaná: elég volt!

Honfitársaim, mondaná Áder János a közszolgálati televízióban és rádióban, legyen már vége ennek a gyalázatnak. Barátaim, mondaná Áder, rettenetes, ami itt van. Hogy a gyűlölködés korábban soha nem ismert mértéket öltött, az emberek teljesen kivetkőznek magukból, és ellenséget látnak ott is, ahol nincsen.

Legutóbb, mondaná Áder János, ha valódi elnöke lenne a magyar köztársaságnak, Cegléden keltett riadalmat egy békésen bandukoló arab turistacsoport. Akik semmi mást nem csináltak, csak cigarettát vásároltak egy benzinkútnál, előtte és utána pedig a környék nevezetességeivel ismerkedtek.

Korábban, mondaná Áder János, ha valódi köztársasági elnöke lenne Magyarországnak, a Pest megyei Perbálon segítőként dolgozó önkéntesekre hívták ki a hatóságokat, mert akkor éppen a Srí Lanka-i diákokat nézték menekülteknek. Áder János emlékeztetné az embereket a Kömlőn történtekre, ahol a halottak napján – még csak nem is sötétbőrű – magyarokat néztek migránsoknak a helyiek. Az őcsényi szégyenről nem is szólva.

Magyarok! Honfitársaim, mondaná a köztévében Áder János. Ébredjetek fel! Nézzetek körül, nézzetek magatokba és szörnyedjetek el attól, amit láttok! Milyenek lettetek, milyenné lett az országotok? És tegyétek fel magatoknak a kérdést: miként történhetett, hogy hagytátok magatokat egy uszító propagandagépezet által idegengyűlölő zombikká silányítani.

Nézzétek meg tisztelt honfitársaim, hogy hova jutottatok. Mindenütt ellenséget szimatoltok, szánalmasan nevetségessé váltatok. Ha a néhány évvel ezelőtti szemetekkel látnátok, hogy milyenek letettek, bizony isten mondom nektek, félnétek és undorodnátok a mostani magatoktól.

Ébredjetek fel barátaim, szedjétek össze magatokat, gondolkodjatok a még megmaradt józan eszetekkel. Ha valakinek, nektek tudnotok kell, hogy a karácsonyi vásárra kivezényelt TEK-tankoknak semmi közük nem volt a ti biztonságotokhoz. Turistacsalogatónak jók voltak, de nem akartak, és nem is tudtak volna elrettenteni senkit. Akik rossz szándékkal jönnek ide, azokkal nem a kormányzati propagandának, hanem a titkosszolgálatoknak van tennivalójuk. Mely szervek, elnevezésükből is következően, nem egetverő zenebonával, síppal, dobbal, nádi hegedűvel, hanem épp ellenkezőleg, titokban, azaz csendben és szakszerűen szokták tenni a dolgukat.

Egyszóval, kedves magyar testvéreim: legyetek normálisak! Ébredjetek fel honfitársaim, ne hagyjátok teljesen elbutítani magatokat! Mutassátok meg, hogy értelmes, gondolkodásra képes, és nem utolsósorban tisztességes emberek vagytok. Ne dőljetek be a hazug szónak!

Ha Magyarország köztársaság lenne, Áder János köztársasági elnök volna.

Visegrád és migránsügy – erről beszélt Orbán és Morawiecki

0

Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, sajtótájékoztatón azt mondta: a visegrádi országok fontos részei az uniónak, hozzájárulnak gazdasági növekedéséhez és stabilitásához.

Hiszünk az EU-ban, az európai uniós értékekben, közösen szeretnénk az EU-t építeni – hangsúlyozta.

A lengyel kormányfő elmondta, teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban.

A szuverén államok polgárainak joguk van eldönteni, kikkel akarnak együttélni – tette hozzá Mateusz Morawiecki.

A közép-európai gazdasági modellek működnek, a térség országai stabilizáló szerepet játszanak az Európai Unióban, ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe – mondta Orbán Viktor ugyanazon a sajtóértekezleten.

A magyar miniszterelnök közölte: míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott.

A határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van arra – szögezte le.

Orbán Viktor rámutatott: a két ország kapcsolatának homlokterébe a nagy projektekkel kapcsolatos együttműködések kerülnek a jövőben. Ezek közül kiemelte az észak-déli irányú energetikai és közlekedési infrastruktúra fontosságát.

 

A migráns élet – Cseke László halála kapcsán

0

Ez a sors a disszidens, az emigrációban született, gyerekek többségére igaz. Ők már egy új, jobb világban születtek, távol attól a helytől, ahonnan a szülők származtak. Van bennük valami büszkeség, hogy mások, „egzotikusak”, de ők már nem magyarok. Csak magyar származásúak. A nyelvet sem beszélik. Legfeljebb értik, tudják, sejtik, miről beszélnek a szülők egymás között, vagy barátokkal. 

(Ekecs) Géza halála olyan dolgokat hozott a felszínre, amiről Magyarországon még ma sem szoktak beszélni. A magyar átlagembert manapság sem érdeklik az egyéni sorsok, az emigráns élet. Talán a jelenlegi ellenzék próbálja valahogy pedzeni a külföldi élet buktatóit, annak kezdeti nehézségeit, persze úgy beállítva, mintha az valami nemzeti tragédia következménye lenne. „Félmillió ember – főleg képzett fiatalok – hagyta el az országot a jelenlegi vezetés, ill. annak politikája miatt”.  Persze ez így nem igaz! Az 1989-es „fordulat” ugyanis meghozta az alapvető szabadságot: az utazás, a szabad helyváltoztatás lehetőségét. Manapság ennek a turizmusnak csak egyetlen akadálya lehet: a pénz. Erről különben már a 80-as évek végén is tudni lehetett. Hiszen a „világútlevél” mellett megjelent a „vízummentes” utazás lehetősége. Ezt sok magyar örömmel fogadta. Viszont ennek a „vízummentesség”-nek a hátulütője lett, hogy megnehezült a „kinn maradás”, a letelepedés, az emigrálás.  1989 után már nem voltak „disszidensek”, azaz politikai menekültek, mert politikai alapon a befogadást, az ottmaradást ezentúl a Szabadvilág államai nem támogatták. 1989-től nem lehet politikai menedékkérésről beszélni. Kitört a szabadság azzal, hogy megszűnt a Vasfüggöny. Első perctől tudható volt, hogy ezek a csóró kelet-európaiak el fogják özönleni Nyugat-Európát. Voltak, akik „sáskajárást” vizionáltak. Ezért is találták ki az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) felváltó EU-t. A gazdaságilag stabil és fejlett (gazdag) nyugat-európai országok a keletiek felvételét, csatlakozását feltételekhez kötötték, a legszembetűnőbb az euró bevezetésének megkövetelése volt, amit viszont nem kötöttek határidőhöz, miközben hét évet adtak a „felzárkózásra”. A munkás-párti, szakszervezeti kötődésű, szociáldemokrata németek a belépéstől számított első hét év alatt tiltották a keleti munkaerő beáramlását. A britek pedig azonnal megnyitották munkaerő piacukat. Elsősorban a lengyelek özönlötték el Nagy-Britanniát, mert történelmileg az angol nyelv fontosabb és szimpatikusabb volt számukra, mint a német. Németországba csak az alacsony képzettségű alkalmi munkások (pl. spárga szedő idénymunkások) jöttek. Később ők is a távolabbi brit szigetországba mentek, mert ott jobban megfizették őket.

A lényeg: minden kezdet nehéz, az újonnan érkezők hely- és nyelvismeret nélkül csak alantas fizikai munkát végezhetnek. Ez a történelem folyamán valamennyi bevándorlóra érvényes a világ minden pontján. Viszont sokan jobb szociális körülmények közé kerültek, mint amit hátra hagytak. Megcsillant a felemelkedés reménye és lehetősége is. Mindaz, ami szülőföldjükön hiányzott, és ma is hiányzik. Ezt nem akarja megérteni a hazai rendszer és államvezetés. És ez nem csak a jelenlegi kormány bűne, hanem egy gondolkozás hibája, mely nem adja meg a fiataloknak az előre jutást, a tapasztalt időseknek meg a nyugodt békés, munkás idős kort. Szép és divatos mai szóval az „esélyegyenlőséget”, a tehetségen, a rátermettségen alapuló kiválasztást.

Ennyi kitérő után vissza Cseke halálához, mely oly jellemző az emigrációra.  Itt álljunk meg néhány szóra! Szerintem a disszidens az, aki – valamilyen élethelyzet miatt – egy jobb életkörülmény reményében (illegálisan, szökve, „egy bőrönddel”) hagyta el szülőföldjét. A kivándorló az, aki engedéllyel távozott, és vihette magával ingóságai egy részét. Mindkét kategória az új (választott) hazában a mielőbbi beilleszkedést tartotta szem előtt. Az emigráns ugyanakkor nem a beilleszkedést tartotta legfőbb feladatának, hanem a szülőföldje hagyományainak, szellemi értékeinek megőrzését. Ennek volt bizonyos formája a SZER-nél való munkavégzés is. Az ott dolgozók valójában a hidegháború frontharcosai voltak. Ki voltak téve az ellenség (a szülőföldi államrend) aknamunkájának, a titkosszolgálatok zsarolásának, életük is veszélyben volt. Nem egy munkatárs gyilkosság áldozata lett. Igaz, ez a magyar államvédelemre nem volt jellemző. Az emigráció, amolyan (részben) önkéntes száműzetés volt egy eszme (általában a szabadság) érdekében. Lásd Kossuth Lajos.

Vissza Csekéhez! Bevallom, fura embernek ismertem meg (Ekecs) Gézát. Egy végtelenül rendes, segítőkész munkatárs volt. A Rádió lelke. Viszont a magánéletéről jóformán semmit sem tudtunk. A Rádió volt a mindene. Munkabírásáról legendák születtek. Az a pletyka járta, hogy Gézának azért van csak három gyereke (két fia és egy lánya), mert a Rádió fennállása alatt három adásszünet volt.

Egyedül járta a világot, mivel felesége félt a repüléstől. A telefont viszont mindig a felesége vette fel, aztán mikor a hívó fél megmondta a nevét, akkor átadta a kagylót Gézának. Egy időben egy házban laktunk. Már a beköltözés előtti napokban közölte, hogy „nem fogunk összejárni”. „Nincs olyan, hogy bekopogsz, mert elfogyott a cukor vagy a liszt” – mondta. Őszintén, nem értettem.  Csak sokkal később, a halála után értettem meg. Géza ugyanis kettős életet élt. Mindene volt a rádiózás, azért élt és halt. A családját pedig féltette. Különösen az esetleges hazai provokációktól. Azt többször elmondta, hogy mivel a Rádióba nem engedték be a népszabadságos Pintért (István) és a későbbi „kékfényes” Szabót (László), ezért lakása telefonján keresték meg. Nem akart velük találkozni, viszont amit a telefonban mondott azt (tudta nélkül!) magnóra vették, és a „Teenager Party” című propagandafilmben (összevágva) bejátszották. A hírhedt film kísérőzenéjét (Ecc-pecc kimehetsz, holnapután bejöhetsz) különben az akkor még erősen vonalas, párt- és rendszerhű Vámos Miklós (Tibor) triója (Gerilla együttes) szolgáltatta.

Egyszer, munka után hazafelé menet, valahogy szóba jött 56. Mondta, hogy pont akkor volt nászúton Velencében, és amikor megtudta, hogy kitört a forradalom azonnal visszatért Münchenbe. Géza 1951 óta a monitoring (lehallgató, adásfigyelő) osztályon dolgozott, azaz a budapesti rádió adásait kellett figyelnie, ill. leírnia, amit aztán a Magyar Osztály tagjai megkaptak. A fontosabb híreket lefordították angolra, majd a management valamennyi nyelvi szerkesztőségnek megküldte. A monitoring osztály dolgozói közvetlenül az amerikai management alá tartoztak. Mint főnöke (László László) mesélte, a kezdetek óta Géza minden álma volt, hogy a magyar szerkesztőségben dolgozhasson.  Erre még egy darabig várnia kellett.  Közben kitört a forradalom, majd jött az átszervezés, jó néhány szerkesztőt kirúgtak, mert a kritikus napokban túl érzelmesen, emocionálisan szólaltak meg. Nem követték a (politikai) rádiózás alapelvét: a mértéktartó híradást, hírközlést. Hogy ez mennyire így volt, arra Géza is tett utalást, mikor azt mondta nekem: „Ha akkor a szerkesztőségben dolgoztam volna, engem is biztos kirúgtak volna”.  1958-ban jött el Géza ideje. Az akkori igazgató (Bede István) úgy gondolta, hogy a fiatalokhoz kellene szólni, de nem politikával, hanem zenével. A magyar osztály tagjai hallani sem akartak róla. „Ez egy politikai rádió, nem pedig egy zenei, pláne (nyugati) sláger rádió.” A magyar osztályon (szerkesztőségben) senki sem vállalta ezt a feladatot, ennek a műsornak a szerkesztését, vezetését. Végül (1959 májusában) a „lehallgató, leíró” osztályról hozták a vállalkozó szellemű (harmincegy-két éves) fiatalembert: Ekecs Gézát.  Géza újságírós múltja, valamint a film iránti rajongása alapozta meg a magyar szerkesztőségbeli sikerét. A monitoring mellett már akkoriban is írt filmkritikákat, ill. filmismertetéseket. Szerette a jazz-t is. Ennek ellenére voltak, akik nem szívesen látták a szerkesztőségben, és a háta mögött „lemezrakosgató”-nak nevezték. (a német „Schallplattenaufleger”-ből).

Műsorát a magyar osztály igazgatója mellett – mint kísérletet – az amerikai vezetés (management) is támogatta. A hazai reakcióra azonban vagy egy évet kellett várni. Majd robbanásszerűen jött a hír a Vasfüggöny keleti oldaláról: nagy siker a Cseke műsora! Géza pillanatok alatt a SZER legnépszerűbb munkatársa lett.  Hamarosan valamennyi nyelvi osztály átvette ezt a politikamentes (délutáni) „ifjúsági” műsort. Akkoriban (60-70-80-as évek) nem volt olyan magyar fiatal, aki ne ismerte volna Cseke nevét, és délutáni műsorát.

Ugyanakkor Géza gyerekei erről mit sem tudtak. Ők csak azt tudták, hogy a papa egy rádiónál dolgozik. Reggel elmegy, és este hazajön. Azzal tisztában voltak, hogy a papa magyar (a mama pedig bajor), és ez nekik elég volt. Persze más lett volna a helyzet, ha a papa egy német, helyi adónak lett volna ünnepelt műsorvezetője. Számukra csak papa volt. Már felnőtt korukban, amikor Géza Magyarországra járhatott, egyszer elvitte gyerekeit magával, hogy megmutassa azt az országot, ahol született, ahol a sohasem látott (magyar) nagyszülők éltek. Hamar feltűnt nekik, hogy bármerre mentek az emberek odajöttek a papához és gratuláltak neki, azzal, hogy a hangja olyan ismerős.  Ez döbbentette rá a gyereket, hogy a papájuk valahol (nagyon messze) igen népszerű, ismert ember lehetett (volt). Így történt, hogy a papa halála csak a család számára jelentett nagy veszteséget, fogalmuk sem volt, hogy a papa szülőföldjén mily sokan fogadták megdöbbenéssel a halálhírt. Géza lánya (Zsuzsa) úgy érezte, elég, ha a szomorú hírről értesít egy-két (volt) kollégát. Hogy az MTI-hez, vagy valami formában a magyar közvéleményhez is eljuttassa a papa halálhírét, eszébe sem jutott.

Ez a sors a disszidens, az emigrációban született, gyerekek többségére igaz. Ők már egy új, jobb világban születtek, távol attól a helytől, ahonnan a szülők származtak. Van bennük valami büszkeség, hogy mások, „egzotikusak”, de ők már nem magyarok. Csak magyar származásúak. A nyelvet sem beszélik. Legfeljebb értik, tudják, sejtik, miről beszélnek a szülők egymás között, vagy barátokkal. Sok családban azért ápolják a magyar nyelv (alapvető) ismeretét, hogy tudjanak beszélni a távolban élő nagyszülőkkel, az unokatestvérekkel. Sokan közülük sokszor a világ más részére keveredtek, és ha a (nagy) család összejön. akkor bizony a magyar a közös nyelv.

Érdekes, a magyar nyelv és kultúra ápolói általában a szélsőjobboldaliak. Ők kényszerítették a már idegenben születetteket a magyar nyelv és múlt megismerésére. Ők építették a magyar templomokat. Mai szóhasználatban ők a „fundamentalisták”, akik valójában nem akarnak beilleszkedni, divatos szóval „integrálódni” az új környezetbe. Kevesen vannak, de hazai szempontból külföldön ők a magyar nemzethez tartozás fő ápolói, hívei, támogatói. A nagy többség azonban már az új haza, az idegen szülőföld tagja.

Ezek a gondolatok keverednek bennem Géza halálával kapcsolatban. Gyermekei szomorú családi eseménynek tartják apjuk elvesztését, fel sem merült bennük, hogy halálát a szülőhazában nemzeti gyásznak tartják. Hazai szempontból nevezhetem emigráns sorsnak, amit Magyarországon nem igazán értenek, és nem éreznek át.

Stephen Elekes

A V4-ek jelentős összeget ajánlottak az EU határvédelmére

0

A visegrádi államok 35 millió eurót adnak Olaszországnak a líbiai menekülthullám megállítására, az olaszok viszont ennyi segítség nem elég.

A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Unió évzáró csúcstalálkozóján. Erről egy videót is közzétett a Facebook-oldalán:

A V4-ek a támogatásról az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően döntöttek egy olyan tárgyaláson, amelyen Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt.

Paolo Gentiloni üdvözölte a megállapodást a támogatásról, de hozzátette, hogy ennek ellenére ezeknek az országoknak is be kellene fogadnia menekülteket. Ugyanerre utalhatott Angela Merkel is, amikor úgy fogalmazott, hogy

„Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”.

A visegrádi államok vezetői viszont közölték: nem változtatnak az álláspontjukon, és nem engednek be bevándorlókat országukba. Az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt javasolta Brüsszelben, hogy vigyék a pénzt oda, ahonnan a menekültek érkeznek, ne pedig a menekültek ellátására fordítsák Európában. Ezzel az állásponttal Németország és sok más uniós állam nem ért egyet. Orbán Viktor viszont úgy értékelte az eddigi tárgyalásokat, hogy

„az első menet végén jól állunk”.

Bréking nyúz, december 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Végre teljesítményalapon nyerő Fidesz, brüsszeli kvótaőrület, álkiskorú migránsok és individualista szeszély a mai brékingben.

Origo: Több ezer nő szerelmes Havas Henrikbe Havas Henrik szerint

„A Megyeihír nevű internetes újságnak adott úgymond exkluzív interjút a lebukott szexuális zaklató, Havas Henrik. Az interjú olyan, mint egy paródia. Csak azért kell komolyan venni, mert maga az ügy természetesen súlyos. A balliberális világ sztárja, aki egyúttal a Jobbik propagandistája, négy nőt zaklatott. Volt, akit fenyegetett, volt, akit fogdosott, volt, akit trágárságaival zaklatott, volt, akit csak azért nem erőszakolt meg, mert Havas olyan részeg volt. …

A beszélgetésben visszatérő elem, hogy ismeretlen emberek mennyire mellette állnak. … Ha mindez igaz is lenne (nyilván nem az), akkor is, mit bizonyítana? Persze, hogy semmit.”

888.hu: Az amerikai sajtó is felfigyelt a nemzeti konzultáció sikerére

„A sokak által „szélsőjobboldalinak” bélyegzett, ám az amerikai közéletre tagadhatatlan hatást gyakorló Breitbart News portált is elérte a nemzeti konzultáció sikerének visszhangja. Mint ahogy arról a hírportál beszámol, több mint 2,1 millió ember  küldte vissza postán a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációt, amely egyértelmű jelzés arra, hogy a magyar emberek nem kérnek a brüsszeli kvótaőrületből.

A portál Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkárt is idézte: „Az eddigi eredmények alapján az összes kitöltő nemet mondott arra, hogy milliónyi migránst osszanak szét Európában Soros terve alapján, mint ahogy arra is, hogy Magyarország lebontsa kerítését a déli határon.”

Ripost: Pánik a német városokban: túl sok a kiskorú migráns bűnöző

„A német városok szövetségének elnöke azt nyilatkozta egy német lapnak, hogy komoly gond több nagyvárosban is a kíséret nélkül érkezett kiskorú migránsok helyzete. Sokan közülük ugyanis hamar bűnelkövetők lesznek, a bűnismétlés veszélye pedig szinte minden esetben fennáll. …

A hatóságok másik nagy problémája, hogy sok esetben a migráns nem is annyi idős, mint amennyinek vallja magát. Sokan azért mondják kiskorúnak magukat, hogy kedvezőbb elbírásban részesüljenek.”

Lázár János a PS-nek: Igazi meglepetés, hogy jövőre teljesítményalapon is nyerhetünk

„Portálunk nekiszegezte a kérdést Lázárnak, így az év végéhez közeledve a lázadás évének tartja-e 2017-et. Emlékezetes, Orbán Viktor az év elején úgy jellemezte 2017-et, hogy az a lázadás éve lesz. Lázár János kérdésünkre úgy válaszolt, nem összegezte még az évet, amely ugyanakkor kemény volt. A tárcavezető arra a kérdésünkre sem tudott válaszolni, hogy Lázár szerint mi volt az év sikere, az év bukása és az év botránya. “Nem tudok erre válaszolni, de egy biztos, nehéz évet zárunk. Sok munkát végeztünk, a kormányzati teljesítményre büszkék lehetünk, így a jövő évi választásokon teljesítményalapon is tudunk nyerni. Talán ez az igazi meglepetés” – vélekedett Lázár János.”

Magyar Idők: Politikailag korrekt illemhelyek

„Az amerikaiak ugyanis az emberi testtel és annak működésével más viszonyban vannak, mint az európaiak: mi diszkrétebbek vagyunk, ők exhibicionisták. A New York-i egyetemeken – hol máshol? – a férfi- és női jelek helyett érthetetlen hieroglifákkal szembesülünk, amely LMBTQ-igényeket elégít ki. Jaj, a be nem avatott európai vendégtanárnak, különösen, ha a prosztata kínozza. Diákjai meg oda mennek, ahová individualista szeszélyük hajtja. De most már jöhetnek Karlsruhébe repülőgéppel a harmadik részlegbe! …

S mivel egy bolond amerikai száz európait csinál, ideje minden európai kormánynak tekintélyes összegeket elkülöníteni a harmadik nem illemhelyeinek a kialakítására, és szivárványszínű hieroglifát gyártani. …

Régebben hősöket ünnepeltünk, ma mindenki az áldozat szerepében tetszeleg. Mert ez ma az új módi. Aztán előbb-utóbb megnézhetik magukat a haladárok, amikor tényleg áldozattá válnak. Amikor a másság, a kisebbség lesz a többség.”

Csehország segítene a migránsválság megoldásában – de csak Csehországon kívül

0

Csehország új miniszterelnöke szerint a migránsok befogadása a kötelező kvóta szerint csakis a populista pártok népszerűségét növelné.

Csehországban októberben rendeztek választásokat, ahol előretörtek a populista pártok és leszerepelt az addig vezető kormánypárt, a szociáldemokraták csak a negyedik helyet szerezték meg. Andrej Babis pártja, az ANO (Igen) is sokak szemében populistának számít.

Az új cseh miniszterelnök, aki egyébként 4 milliárd dolláros vagyonával Közép Kelet Európa egyik leggazdagabb embere,

és első vállalkozását Marokkóban alapította, a Pravo című újságban fejtette ki a véleményét. Arra kérte az Európai Unió brüsszeli bizottságát, hogy vonja vissza beadványát, melyet az európai bírósághoz intézett.

Ebben a beadványban három tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen emelt panaszt a brüsszeli bizottság, mondván, hogy ez a három ország nem hajlandó beengedni egyetlen menekültet sem!

Babis megerősítette: továbbra is ragaszkodik álláspontjához, hogy Csehország területére ne érkezzen egyetlen menekült sem.

Ugyanakkor kompromisszumot javasolt az Európai Uniónak: ha a brüsszeli bizottság visszavonja beadványát az európai bíróságon, akkor Csehország más formában hozzájárulna a migráns probléma megoldásához: anyagilag támogatná a közös határvédelmet, illetve a migránsok elhelyezését a menekült táborokban – Csehországon kívül!

Bréking nyúz, 2017. december 10. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kettő helyett három kupa. Több gyerek, több tisztelet. A napközben nem este. A Facebookon született Juhász-félék.

Pesti Srácok Focitornával hozzák össze a Kárpát-medence magyarságát

„A torna mára a Kárpát-medence legnagyobb amatőr futballeseményévé nőtte ki magát, idén rekordszámú, ötvenhat nevezés érkezett, sőt a Kárpát-haza minden részéből érkező csapatok mellett, első ízben két lengyel alakulat is benevezett. A mérkőzések vasárnap estig tartanak, és a sok résztvevő miatt, az eddigi kettő helyett ezúttal három kupát adnak át a végén. A rendszeresen visszajáró, 18-40 év közöttiek az Autonómia Kupáért, míg az újonnan benevezett 18-40 év közti csapatok a Nemzeti Összetartozás Kupárt szállnak versenybe, a 40 év felettiek ezzel pedig a Székelyföldért Kupáért küzdenek. Az említett lengyeleken kívül 13 csapat érkezik Magyarországról, 27 Erdélyből, 8 Kárpátaljáról, 3 Felvidékről és 3 Délvidékről. A sportesemény főszervezője a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), társszervezői pedig a Diósdi Nonprofit Sportközpont, valamint a Székelyföldért Társaság, fővédnöke pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A megnyitón beszédet mondott Szász Jenő, az NSKI elnöke is.”

Csizmadia László a Magyar Időkben: A nyugdíjasok után célkeresztben a nagycsaládosok

„Nem vitatható, hogy a több gyereket vállalók tiszteletet és megbecsülést érdemelnek. A társadalmi érdekeknek is megfelelő vállalásaik a szívbéli szeretetre utalnak. Ezzel szemben a nyílt társadalmat hirdetők az európai családokba születő gyerekeket felesleges gazdasági tehernek minősítik. Szerintük e téren is adva van az olcsó import lehetősége. A Közel-Keletről és Afrikából azonnal jöhetnének a gazdasági bevándorlók, majd befogadásuk után az ugrásra kész nagycsaládjuk, akár húszan is egy fészekaljából…

…A nemzeti konzultáció megmutatta, hogy az emberkereskedelem nem ugyanazon elvek alapján működik, mint a paradicsom, a paprika vagy a déli gyümölcs importja. A magyar emberek sorskérdésükről, gyermekeik és unokáik jövőjéről önállóan, tudatosan, felelősen kívánnak dönteni.”

Origo: Állatos pornó, pedofilok, prostituáltak, Havas Henrik

„Megdöbbentő adást produkált Havas Henrik. Előző nap felvett, heti műsorát szombat este lehetett megnézni az ATV-n, és minden túlzás nélkül gyomorforgató lett. Az ATV feltehetően érzi, hogy a lebukott szexuális zaklató már nem vállalható, ezért az első öt-hat percben, ameddig Havas háborítatlanul magyarázkodott és persze hazudozott botrányáról, végig szerepelt egy felirat a képernyőn: „a felvétel péntek napközben készült”. Végig. A felirat szövegében nemcsak a pénteknek van jelentősége. Nem véletlenül írták ki azt is, hogy napközben. Tehát nem este. Ugyanis pénteken nagyjából este fél 7-kor derült ki a TV2 Tények című hírműsorából, hogy egy második fiatal nő is szexuális zaklatással vádolja Havas Henriket, ráadásul vele megfogdostatta a péniszét is, és erőszakosan megcsókolta. Péntek este fél 7 óta végképp a magyar közélet szégyenévé vált Havas Henrik.”

888. Az ellenzéki kutyafürdető

„A Juhász-félék a Facebookon születtek, és a bombasztikus online minivideókra kapható lájkokon kívül semmi sem érdekli őket. Nincs szükségük világnézetre, mögöttes szellemi tartalomra, értékekre, csak egy okostelefonra, némi drámai érzékre és gátlástalanságra. Be kell nyomulni a kormánypárti rendezvényekre, oda kell állni a kormánypárti politikusok lakásához, zaklatni és provokálni. Aztán, ha hibáznak, megosztani, és már jönnek is a lájkok. Az eredmény, a politikai siker miatt érzett öröm azonnali és kézzelfogható. Nem szükséges hosszú távú tervekkel bíbelődni, építkezni, megmondani, milyen Magyarországot akarnak, milyen értékek mentén hoznák meg döntéseiket. Nem kell meghatározniuk saját politikai identitásukat, csak az ellenfelet rombolni, lejáratni. Ennek nagy előnye, hogy míg a politikában akár évtizedek kellenek a sikerhez és az ebből fakadó örömhöz, itt a kielégülés azonnali. Juhász esetében – akinek erről papírja van – talán nem alaptalan ezt a politikát a drogfogyasztáshoz hasonlítani. Ahol nem kell az örömhöz semmit teljesíteni, elérni, megdolgozni érte, elég egy spangli, és már meg is jött a kielégülés. A Juhász-félék ezt a rövid távú, teljesítmény nélküli örömöt keresik a politikában.”

Üzent az EU Afrikának: ha pénzt akartok, tartsátok vissza a migránsokat!

0

Kétnapos Európa-Afrika csúcsot tartanak Abidjanban. Elefántcsontpart gazdasági fővárosában az EU és az Afrikai Egységszervezet vezetői találkoznak, hogy megvitassák a partnerkapcsolatot.

Az EU 2015-ben a máltai csúcstalálkozó alkalmából ajánlott fel 1,8 milliárd eurót az afrikai államoknak, hogy fejlesszék az országok gazdaságát és akadályozzák meg a migráns áramlást Európa felé. Ez tulajdonképp ugyanolyan megállapodás mint Törökország esetében, de kevésbé konkrét. Ezért nem is állt le a migránsok tömeges áramlása Európa felé.

Minthogy Líbia volt az afrikai kivándorlók célpontja, ezért az olasz kormány líbiai milíciákkal állapodott meg arról, hogy állítsák meg a migránsokat. Ez többé-kevésbé meg is történt: csökkent az Európába érkező migránsok száma, de Líbiában lehetetlen állapotok alakultak ki. A CNN riportot közölt egy rabszolga piacról, ahol migránsokat adtak és vettek. Ezt mindenki elítélte, de a migráns probléma megoldása továbbra is várat magára.

Az afrikai államok sokkal több pénzt akarnak, de az EU tagállamok lelkesedése visszafogott.

Brüsszelben arra mutatnak rá, hogy Európából érkezik a legtöbb segély Afrikába – 21 milliárd euró- , és európai országok a legnagyobb befektetők is – 32 milliárd euró. Vagyis továbbra is az EU az afrikai országok legfontosabb gazdasági partnere bár Kína nyomul előre ezen a téren is. Peking azonban csakis a gazdasági érdekeit követi és nincsenek politikai feltételei. Brüsszelnek viszont vannak: egyrészt

kifogásolják a demokrácia megsértését sok afrikai államban, az általános korrupciót

és azt, hogy továbbra is migránsok ezrei kelnek útra naponta Európa felé.

A migránsok döntő többsége gazdasági menekült. Őket kiutasítják Európából, de Afrikában nem fogadják vissza a saját polgáraikat. Ezért Brüsszel álláspontja világos: a migráns probléma rendezéséhez van kötve a pénzügyi segély. Csakhogy a migráns problémát nem lehet rendezni annyi pénzből, amennyit az EU erre előirányoz. Az afrikai államok vezetői joggal mutatnak rá, hogy erre sok 10 milliárd euró kellene, mert a gazdasági elmaradottság mértéke hihetetlenül nagy, és ráadásul a szakadék egyre növekszik Európa és Afrika között. Van tehát miről tárgyalni Abidjanban két napon át az európai-afrikai csúcsértekezleten.

Uraknak való vidék

Szombaton éjjel egy éber honfitársunk migránsnak nézte a fehér mikrobuszokba beszálló pécsi vízilabdázókat és kihívta rájuk a rendőrséget. A közegek hamar tisztázták a helyzetet, és tovább engedték a sportolókat.

Néhány héttel ezelőtt Sri Lanka-i önkntes segítő egyetemistákra hívták ki a zsarukat, mert migránsnak nézték őket, ezt megelőzően Könlőn a halottak napján a temetőbe látogató magyarokat nézték idegennek, és ezért tört ki a pánik.

Sorolhatnánk. Valamilyen szinten mind tehetünk arról, hogy ilyenné lett ez az ország. A szégyen közös, bár a felelősség nem egyforma.

A politikusok, az őket kiszolgáló lakájmédia: bűnösök. Különösen a közmédia azon sajtómunkásai, akik szakmányban hazudnak, hamisítanak, torzítanak. Eltüntetnek tüntetést, bármit, amiről azt hiszik, hogy veszélyes lehet a hatalomra nézve.

Hibáztak azok is, akik annak idején hittek az egymillió új munkahelyben, hittek a szabadságharcnak elnevezett ámokfutás ezernyi hazugságában. Abban, hogy senkit nem hagynak az út szélén. (Ha elfogyott Ön előtt az út, lépjen rá egy másikra.)

Hittek benne lojalitásból, vagy, mert tényleg hinni akartak. Sokan egyszerűen csak butaságból. Mert elszoktak attól, hogy az agy nem azért van, hogy kitöltse a koponyát, hanem gondolkodásra is használható. De ez sem mentség, legföljebb magyarázat.

Még azoknak az írástudóknak is van felelősségük, akik szóltak. Mert nem mondták elégszer, és nem a kellő hangerővel. És nem győződtek meg arról, hogy a hangjuk eljut-e azokhoz, akinek szántuk.

Hibáztak azok is, akik abban bíztak, hogy Európában ezt nem lehet megtenni. Mert most más időket élünk, mint akkor, amikor cudar idők jártak.

Akkor, évtizedekkel ezelőtt is azt hitték azok, akikkel akkor is megtették.

A világra nem szabad számítani. Európa a saját gondjaival küzd, és Amerikát sem különösebben érdekli, hogy a kontinens közepén egy zsebdiktátor kicsiny, mindenre képes csapatával túszul ejtett egy országot. Hogy egy kis európai állam fura ura jószerivel azt tesz a polgáraival, amit akar. Agyonadóztatja őket, ha ahhoz van kedve, lenyúlja a megtakarításaikat, kiszolgáltatottá, védtelenné teszi őket.

Gyűlöletet kelt, uszít, fröcsög.

Megvédi az embereket önmaguktól. A hatalom szemében ugyanis mi hülyék vagyunk. Ezért érezteti velünk, hogy a gondoskodó (és helyettünk) gondolkodó állam híján kárt tennénk magunkban. Mert még annyi sütnivalónk sincs, hogy tudjuk, nekünk mi a jó.

Az ország nagy része még mindig nem fogja fel, hogy jogfosztottá vált. Hogy nem sztrájkolhat, nem szólhat, ha sérelem érte. Nem népszavazhat, csak akkor, ha a kormány ezt akarja.

A hatalom ma mindent megtehet, mert sokan azt gondolták, hogy a politika úri huncutság, a „nagyok” dolga. És mert hagyták, tényleg az lett: uraknak való vidék.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK