Kezdőlap Címkék Microsoft

Címke: Microsoft

Ahogy várni lehetett, a Sony is felvásárolt egy gaming stúdiót

0

Nem sokkal azután, hogy a Microsoft rekord összegért felvásárolta az Activision Blizzard gaming stúdiót, a Sony is bejelentette, hogy a Bungie csatlakozik a Sony Interactive Entertainment-hez.

A szóban forgó összeg, valamint az egyesülés mértéke jóval alulmarad attól, amit a Microsoft hajtott végre, viszont a Sony 3.6 millió dolláros beruházása valószínűleg megtérül a cég számára.

Ugyanis a Bungie az eredeti fejlesztője a mai Halo sorozatnak, valamint a manapság egyik legnépszerűbb online játéknak, a Destiny-nek is.

Az eredetileg 1991-ben alapított videójáték fejlesztő cég továbbra is egészen függetlenül fog működni, valamint megtarthatja a multiplatform mivoltát is, így az eddig fejlesztett és népszerű játékok továbbra is elérhetőek lesznek a különböző platformokon, nem csak a Playstation rendszereken. Ezt maga Jim Ryan, a Sony IE vezérigazgatója jelentette be a Playstation saját blogján.

A Bungie pedig a saját hivatalos honlapján is részletezte, hogy a stúdió csatlakozása a Sony-hoz nem azt jelenti, hogy az eddig megjelent, vagy az éppen fejlesztés alatt álló játékok Sony exkluzív státuszt vennének fel. Valamint azt is részeltezték, hogy a jelenleg elérhető játékok, mint például a jelenlegi zászlóshajó, a Destiny továbbra is ugyanolyan minőségben érhető el függetlenül attól, hogy milyen platformon használják azt a játékosok.

Ennek köszönhetően tehát lehet, hogy egy újabb nagy gyártó csatlakozik egy nagyobb platformhoz, de a legfontosabb, hogy egyelőre legalábbis biztosan megtartja a teljes cross-platform mivoltát a Bungie és nem lesznek nagyobb változások.

Természetesen ez a Sony-nak is érdeke, hiszen ez az egyik legjobb módja, hogy az eddig is jól kiépült gamer közösségét kibővítse, minél több harmadik párti játékost hozzon a Sony IE házhoz.

Érdekes tehát, hogy bő egy évvel az újabb generációs konzolok megjelenése a két nagy gaming óriás, a Sony és a Microsoft is egyre nagyobb területet próbál felvenni és alternatívabb úton bővíteni a felhasználói közösségüket.

Az egyik legfontosabb kérdés azonban az, hogy azok a Bungie által fejlesztett játékok, amik eddig Xbox, vagy Google Stadia platformon futottak, azok ezután is elérhetőek lesznek-e ezeken a platformokon, vagy a Sony igyekszik a játékosokat a Playstation, vagy a PC felé terelni.

Egy a közelmúltban kiadott Bungie nyilatkozat alapján egyelőre úgy néz ki, hogy a fejlesztő továbbra is fenntartja a teljes függetlenségét a fejlesztéseket illetően, így az eddigi Xbox játékosok továbbra is a megszokott minőségben férnek majd hozzá a kedvenc Bungie játékaikhoz, valamint az azokhoz tartozó kiegészítőkhöz.

Ami még további kérdéseket vethet fel, hogy az esport közösség, a nagyobb esport csapatok, versenyek és rendezvények, vagy éppen az esport sportfogadást előtérbe helyező oldalak hogyan reagálnak az egyes videojátékok lefedésére, vagy a nagyobb események szponzorálására. A közelmúltban ugyanis egyre több sportfogadó oldal szponzorként lépett fel olyan nagyobb gaming eseményeken, mint például a CS:GO világbajnokság, vagy éppen Unibet sportfogadó oldal külön csapatok is támogat.

Éppen ezért is lesz érdemes a jövőben figyelmet fordítani erre a gazdasági szektorra is, hiszen a gaming, valamint a videójátékok ma már sokkal nagyobb vizeket mozgatnak meg, mint mindössze néhány évvel ezelőtt.

250 millió ember veszítheti el a munkáját

Brad Smith szerint az informatikai forradalom olyan tempóban halad előre, hogy a világon negyed milliárd embernek eltűnhet a munkahelye! Erre figyelmezteti a világot a Microsoft elnöke.

Internetes egyenlőtlenség

A világháló fokozhatja az egyenlőtlenségeket – különösen a fejlődő országokban. “Ezt a problémát egyetlen cég vagy egyetlen kormány nem tudja megoldani. A Microsoft 25 millió ember számára biztosít átképzést az egész világon” – nyilatkozta a BBC-nek az informatikai cég elnöke. Aki elmondta, hogy a Microsoft 20 millió dollárt szán a képzés támogatására. Persze van miből:

500 milliárd dollárral nőtt a cég értéke

Egyetlen év alatt ez példátlanul jó teljesítménynek számít – különösen, hogy a gazdasági válság sok más óriást leértékelt – főként a az olajiparban vagy a légiközlekedésben. A világméretű vírus járvány nyerő pozícióba juttatta az informatikai óriásokat: az öt legnagyobb cég értéke jelenleg az egyötödét jelenti az S&P 500 index összes vállalkozásának! A Microsoft elnök tisztában van azzal, hogy ez óriási felelősséget is jelent:

“a technika nagyszerű eszköz, de fegyver is lehet, ha rossz kezekbe kerül. Ez most kritikus időszak. Nagyon nagy a felelősségünk.”

Mi a garancia arra, hogy az informatikai forradalom jó irányban fejlődik? Nem okoz tömeges munkanélküliséget?

Erre a Microsoft elnöke kitérő választ adott : “a jó hír az, hogy a kormányoknak minden eszközük megvan arra, hogy a jogállami normákat betartva, felelősségteljes magatartásra késztessék az informatikai vállalkozásokat. A felelősségteljes magatartás azt jelenti a cégek és az államok számára, hogy  a technológiát abban az irányban fejlesszék, melyben az emberek többsége nem áldozat lesz, hanem profitál a változásokból. Ma már elmondhatjuk: informatika nélkül semmit sem lehet megoldani! Nekünk is ott kell ülnünk a döntéshozó asztalnál!” – hangsúlyozta a Microsoft elnök.

És mi a rossz hír? Az, hogy a Microsoft átképzési támogatása csak csepp a tengerben:   250 millió ember veszítheti el a munkáját a globális gazdaságban még az idén – a többségük ráadásul úgy, hogy nem is igen tud új munkát szerezni, mert digitális analfabéta maradt. Az átképzés pedig nagyon sok országban gyerekcipőben jár. A fejlődő országokban egyáltalán nincs pénz erre, mert a Covid-19 világjárvány következtében fellépő gazdasági válság a padlóra küldte a nemzeti költségvetéseket szinte mindenütt a globális gazdaságban.

Microsoft-gate: nem marad következmény nélkül

Több tucat olyan korrupciós ügyet, visszaélést és nyílt törvénytelenséget fel lehet sorolni az elmúlt időszakból, amelynek következményeként egy demokratikus jogállamban simán elkergetnék a hatalomból a kormányzati maffiózókat és börtönbe vetnék a közvagyon gerinctelen lerablóit. De a miénk már nem demokratikus és végképp nem jogállam, a vádhatóság pedig régóta önmaga paródiája. – Ezzel nyitja szokásos nyílt levelét Brüsszelből Ujhelyi István

Számtalan korrupciós ügy van, amelyet – egyelőre azt hiszik sikerrel – elsikáltak, közpénzből kiegyenesítettek, szőnyeg alá söpörtek. A Fidesz legfelsőbb köreihez is elérő Microsoft-botrány azonban ennél jóval több. Próbálják gumicsontokkal elterelni róla a figyelmet, de ez most tényleg nagyon forró. Tökéletes működési példája a NER gerinctelen tolvajokkal kisámfázott rendszerének és világos bizonyítéka annak, hogy miért fogják az Unióban csökkenteni, de legalábbis szigorú feltételekhez kötni a Magyarországnak járó forrásokat.

A jogállami kitétel vagy épp az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltétele nem holmi „bevándorláspárti-sorosista” összeesküvés, hanem annak kimondása: nem hagyják, hogy sziauramozó bugrisok ellopják a közvagyonba adott uniós pénzeket. A Microsoft-gate egy normális jogállamban máris a kormány bukását és jelentős szereplők rabláncolását hozná, a mi illiberális államunkban azonban a narancsügyészség még megpróbálja húzni az időt. De nem tudja sokáig. Az ügy ugyanis a napnál világosabb, ráadásul az amerikai hatóságok elvégezték a szükséges nyomozást és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is folyamatban van az eljárás, csináljon bármit Polt Péter bábszínháza.

Tényszerűen kiderült, hogy 2013 és 2015 között –

több esetben magyar kormánytisztviselőkkel egyeztetve – a Microsoft indokolatlanul nagy kedvezménnyel adott el licenszeket és szerviz szerződéseket olyan közvetítő cégeknek, amelyek ezután már piaci áron értékesítették azokat a kormányzati intézmények felé; nyilván milliárdos haszonnal.

Az uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzésekben a nyilvánosságra került adatok szerint még a rendőrség és az adóhatóság is érintett, utóbbit ebben az időszakban épp az amerikai kitiltási botrányból ismert Vida Ildikó vezette, a NAV informatikai beszerzéseiért pedig – micsoda meglepetés – Tiborcz Péter felelt, aki egészen véletlenül Orbán Viktor nemüzletember-kormányfő üzletember-vejének a testvére.

Az amerikai vizsgálat konkrét üzenetváltásokat is feltárt, az egyikben a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója arról biztosítja az amerikai cég központját, hogy

minden kormányzati jóváhagyást beszereztek az üzlethez, még a miniszterelnökét is.

Az újabb apróság csak, hogy az ORFK-nak beszállító közvetítőcég később abba a részvénytársaságba olvadt be, amely ma már – micsoda meglepetés – Mészáros Lőrinc érdekeltségében van. És ha még ez sem lenne elég, akkor tegyük hozzá, hogy miután az amerikai nyomozás megállapította a korrupciót, a magyarországi anyacégtől számos vezetőt hirtelen eltávolítottak. Néhányan azonban mégis puhára estek: a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetője például hosszú ideig a Miniszterelnökség miniszteri biztosa volt, a magyarországi leányvállalat szintén a botrány idején kitett vezetője pedig előbb a Nemzeti Befektetési Ügynökség üzletfejlesztési elnökhelyettesi székét kapta, most pedig a digitális nagyberuházásokat vezénylő Est Média igazgatósági tagja. Hiába, kicsi a világ, kevés a jó szakember. És a végére még egy apróság: 2012-ben az amerikai Microsoft egyik vezetőjét Kevin Turnert személyesen Orbán Viktor fogadta, a találkozó eredményeként pedig az akkor még hangosan multiellenes Fidesz-kormány gyors haptákban aláírt egy stratégiai megállapodást a céggel.

A puzzle minden darabja a helyén van: a korrupció ordít, a vizsgálatok tényszerűek, csak a konkrét felelősök és a tisztességes felelősségre vonás hiányzik.

Senki ne higgye, hogy azért, mert az illiberális Disneylandben mindent el lehet sikálni, annak közép- és hosszútávú következményei sem lesznek. Mindannyian kárvallottjai leszünk annak, ha csorbítják a nekünk járó támogatásokat.

Most fogjuk tárgyalni és formálni a következő hétéves uniós költségvetést, a források mértéke és hozzáférhetősége pedig nagyban azon múlik, hogy milyen képet mutatunk magunkról. Orbán Viktor és a Fidesz pedig ezt mutatja. Egy piti maffia arcképcsarnokát, amely már arra is lusta, hogy legalább takargatni próbálja romlottságát.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhatodik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Az OLAF vizsgálja a Microsoft itteni korrupcióját

Az EU Csalás Elleni Hivatala is vizsgálja a Microsoft magyarországi korrupcióját. Azt, hogy az uniós forrásból fizetett szoftverek túlárazásakor történt-e csalás.

Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor – írta a Népszava. Az OLAF sajtóirodája közölte, hogy jelenleg ennél több információt nem adhat, mert folyamatban lévő vizsgálatról van szó.
Az a múlt héten került napvilágra, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és a Microsoft megállapodása értelmében a cég 25,7 millió dollár bírságot fizet az amerikai államnak, hogy ne kerüljön bíróság elé a korrupciós ügy. Az amerikai külügy közleményéből kiderül: a bírság korrupcióért kirótt büntetőjogi részét, 8,7 millió dollárt teljes egészében a Microsoft magyar leányvállalatának kell kifizetnie.
Az amerikai vizsgálat feltárta, hogy a hamis indokokkal elért – de nem érvényesített – árengedmény és az eredeti vételár közti különbségből magyar kormányzati személyeket kentek meg. Több alkalommal már a tender előtt ismert volt a magyarországi Microsoft előtt a jellemzően uniós pénzből fedezett beszerzésre rendelkezésre álló keret.
Az amerikai iratban felmerült Orbán Viktor miniszterelnök neve is, mint akinek hozzájárulását is beszerezték az egyik ügylethez. A csaknem két éve kipattant ügyben a Microsoft kirúgta itteni vezetőit, és szerződést bontott a kormánnyal szerződő viszonteladóinak. Ezek egyike a Humansoft, amely időközben Mészáros Lőrinc körüli érdekeltségek része lett: a vele szoros üzleti kapcsolatot ápoló Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG leányvállalata.

Az amerikai kormány is vizsgál egy magyar korrupciógyanús ügyet

0

Az Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet több országban, köztük Magyarországon vizsgálja a Microsoft gyanús ügyeit.

A Wall Street Journal információi szerint Magyarországon azt vizsgálják, hogy a kormányzati szoftverbeszerzésekhez kapcsolódott-e vesztegetés és korrupció.

A lap szerint 2013-14-ben a cég közvetítő vállalkozásoknak nagy kedvezménnyel adott el szoftvereket, majd ezeket az érintett vállalatok

óriási haszonnal adták tovább kormányzati intézményeknek.

Előtte egyébként a Microsoft a magyar kormánynál lobbizott azért, hogy ne a versenytársak szoftvereit használja.

A Népszava azt írja, az amerikai hatóságok már régóta tudnak a korrupciógyanús ügyről, és tíznél magyar kormányzati intézményt és állami céget vizsgálnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Microsoft magyarországi érdekeltségét érintő korrupciós ügy nyomozásába az FBI is beszállt.

A Microsoft egyik vezetője azt mondta: tudnak arról, hogy szabálytalanságok történtek, ezért

belső vizsgálat után négy embert már kirúgtak Magyarországon,

és elküldték a magyar leányvállalat volt ügyvezető igazgatóját, Papp Istvánt is.

A hvg.hu azt írja: kirúgása után Papp István az államigazgatásban kapott állást, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójára nevezték ki.

A Wall Street Journal elküldte kérdéseit a magyar kormánynak is, válaszokat azonban nem kaptak. A lap szerint a magyarországi ügyben a Microsoft egymilliárd dolláros büntetést is kaphat.

A magyar irreális gazdaság alakítói a 100 leggazdagabb tükrében

„Alapvető különbség van aközött, hogy egy cég, egy üzletember a reálgazdaságban vagy éppen az irreálgazdaságban működik. A NER-lovagok és NER-kegyeltek döntő része az irreálgazdaságban működik” – így látja a 100 leggazdagabb 2018 kiadvány felelős szerkesztője, a napi.hu főmunkatársa, Szakonyi Péter. A FüHü-nek adott interjúban állítja, hogy még piacgazdaság van, kérdés, meddig. Annyira legyalulták a magyar közép- és nagyvállalati szektort, hogy még passzív rezisztencia sincs, nemhogy aktív ellenállás. Az egyik legnagyobb botránynak a Microsoft-ügyet tartja: „Az egész szektor – teljes joggal – borzasztóan megijedt, ugyanis a Microsoft csak jéghegy csúcsa. Évente sok-sok tízmilliárd forint ment ki, elérve akár a százmilliárdot is ezen a csatornán” – mondja.

  

A közbeszédben, s persze a sajtóban is állandó téma az egyesek által csak „családnak” titulált kegyeltek, az Orbán Viktorhoz közeli, hozzá hű emberek látványos meggazdagodása. Adódik a kérdés: a leggazdagabb magyarokkal immár 17 éve foglalkozó, éppen ezért a meggazdagodási trendeket, folyamatokat is jól kimutató 100 leggazdagabb ezt mennyire tükrözi?

Érdemes kettéválasztani a kört, amelynek tagjait ide lehet sorolni. Az idei 100 Leggazdagabb kiadványban van körülbelül 15 olyan ember, akit NER-esnek tekintek. Egy általam önkényesen megszabott kritériumrendszer alapján teszem ezt: azokat sorolom ide, akik cégeinek az árbevételében az állami közbeszerzések minimum 50 és afeletti arányt képviselnek. Jobb híján ennek alapján határozom meg ezt a kategóriás vállalkozói kört.

A nem is kicsit eufemizmusként alkalmazott NER-lovagi körbe – merthogy találóbb lenne NER-kegyelt körnek nevezni a csoportot, hiszen a lovag kifejezésnek pozitív a konnotációja – ennél többen tartoznak.

Néhány éve vizsgáltuk ezt, akkor olyan 22-25 üzletembert találtunk, olyanokat, mint a nevükből is adódóan ismert ifj. Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám vagy Tiborcz István, s a széles közvélemény előtt vélhetően kevésbé ismertek közül például a Matolcsy-családhoz üzletileg is kötődő Száraz István, a Mészáros Lőrincz korábbi majdnem-veje-lett Pálffy Balázs, a Mészárossal több közös üzletet is tulajdonló és Tiborczhoz is köthető Szijj László, a szintén Orbán vejével közösen üzletelő Szivek Norbert (aki amúgy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója), stb.

A 100 Leggazdagabb kiadványban vizsgáltak alapján megállapítható-e, hogy a példaként említett és a többi NER-es üzleti érdekeltségei révén egyre inkább behálózzák az egész gazdaságot és az egész országot?

Valóban, ezek az egy körben mozgó emberek szépen létrehozták a Magyar Bálint által magyar polipként leírt hálózatot. Vannak benne a gazdaság minden ágában tevékenykedők, a fenti példákon túl egyebek között pénzügyi szakemberek, mint például a Konzumban szerepet vivő Jászai Gellért és Linczényi Aladin Ádám, biztosítási alkusz, vagy teljesen máshonnan érkezettek, mondjuk a kevéssé ismert Kerekes Csaba, aki a szekszárdi Fidesz frakció vezetője volt egykor, de ott található a soraikban Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, Hamar Endre ügyvéd, stb.

Ők, mint a pók, átfonják hálójukkal az egész országot oly módon, hogy alattuk is egy csomó ember van, aki – képletesen szólva – pár milliárddal a kezében rohangál az országban, s ezeknek az ispánoknak a megbízásából dolgozik.

Egy teljesen új struktúrát hoztak létre. Míg a Simicska-struktúra kétközpontú volt – maga Simicska és Nyerges Zsolt vezetett –, itt most más a helyzet.

A pénz most jószerivel egy kézben van?

Ellentmondásos a helyzet: egyfelől ugyanis a korábbinál sokkal nagyobb a központosítás, másfelől azonban a pénz – hogy úgy mondjam – szét van porlasztva. Unikális módon a kettő együtt képes csak működni.

Magyar Bálint könyveiben plasztikusan le van írva a rendszer felépítése, de az az igazság, hogy azon is már túllépett az idő. Ma már más a helyzet, mint volt 2-4 évvel ezelőtt. Korábban egy személy rendelkezett korlátlan, „pallos-„ –joggal, most ugyan valóban csak egy személy kontrollálja az egész rendszert, de alatta már létrejött egy jól működő struktúra, amely az egészet átfogja és működteti.

Orbánról beszélünk?

Igen, kétség nem fér ahhoz, hogy Orbán kontrollál mindent.

Milyen arányban vannak azok, akik politikából gazdagodtak meg, s hogy úgy mondjam, nincs hozzáadott értékük, azaz, hiába a kaptak vagyon, nem képesek azt a piacon tovább növelni?

Alapvető különbség van aközött, hogy egy cég, egy üzletember a reálgazdaságban vagy éppen az irreálgazdaságban működik.

A fenti kör döntő része az irreálgazdaságban működik, ám mégis csak úgy, hogy elméletben versenypiaci körülmények között jut egy-egy megrendeléshez. Ám ezek a körülmények nem versenytiszták, nagyon is lejt a versenypálya a NER-kegyeltek felé.

Például egy nagy külföldi kiskereskedelmi lánc újabb egységének a felépítésére a fenti kör egyik tagját bízza meg, mivel szolgálatot akar tenni  NER-nek. Megfigyelhetően létezik egy szürke zóna, amelybe azok tartoznak, akik azért adnak munkát a fenti embereknek, cégeknek, azért szövetkeznek velük különféle üzletekben, hogy védelmet kapjanak, s ezáltal biztosítsák a saját zavartalan üzletmenetüket, miközben félnek attól, hogy mikor veszik el tőlük az üzletüket.

Most arról beszélünk, hogy kinéznek maguknak a NER-kegyeltek egy jól prosperáló céget és bármi áron – akár törvénymódosítással – olyan feltételeket teremtenek, hogy megszerezzék maguknak a céget?

Igen, de nem az a helyzet, hogy a saját üzletágában talál egy NER-es egy ugyanolyan profilú céget az ország másik részében, s azzal szövetkezni akar, esetleg fel akarja vásárolni, és onnan kezdve ugyanazon piaci körülmények között a két cég egyesülésével folytatja a munkát abban a profilban. Hanem az történik, hogy lát a 33. faluban működő, számára valami miatt vonzó,  de profiljába nem tartozó céget – amely mondjuk lekvárzsibbasztó gépeket gyárt –, azt ilyen-olyan körülmények között meg is veszi, majd mit ad isten, az üzlet létrejötte után már egy héttel megjelenik egy közbeszerzési pályázat lekvárzsibbasztásra.

A NER-gazember pedig ezen már nagyon nagyot tud kaszálni.

A 100 Leggazdagabb alapján le lehet-e vonni olyan következtetéseket, hogy van-e piacgazdaság ma Magyarországon?

Persze, hogy piacgazdaság van. Még az van. Ugyanakkor nyilvánvalóan a zsíros üzletek  – mint az útépítés, a gátépítés, a vasúti felújítás – ki vannak sajátítva.

De van ennél is nagyobb botrány, talán a legnagyobb: a Microsoft-ügy, amelynek még nagyon a legelején vagyunk.

Magyarországon az egész szektor – teljes joggal – borzasztóan megijedt, ugyanis a Microsoft csak jéghegy csúcsa. Évente sok-sok tízmilliárd forint ment ki, elérve akár a százmilliárdot is ezen a csatornán. Ez megdöbbentő, és úgy vélem, a többieknek is van mitől rettegniük…

De hát „tiszták” a körülmények, közbeszerzés, stb. Nem?

Az a vicc, hogy tényleg teljesen legális az egész ügymenet – kiírják a közbeszerzést, a legjobb ajánlatot fogadják el – persze az már más kérdés, hogy nem feltétlenül a legolcsóbbat, hiszen a kérdés, hogy milyen a kiírás szempontrendszere, mi számít a legjobb ajánlatnak. Ma már ráadásul vannak területek, amelyeken más cégek már nem is pályáznak – például a mélyépítésben vagy a magasépítésben, a vasútfejlesztésben –, mert teljesen feleslegesnek tartják a részvételüket ezeken a tendereken.

Nincs tehát verseny sem az árban, sem a minőségben, sem a határidőkben – abban tehát, amelyek a  szabadpiaci verseny legfontosabb attribútumai, amelyek a kapitalizmust kapitalizmussá teszik.

Ma már teljesen mindegy,  hogy egy híd felújítását hány évre vállalod, azt mennyiért végzed el, s hány emberrel – az, aki gyorsabban, olcsóbban végezné el a munkát, nem rúghat labdába. Mert nem tartozik a NER-körbe.

A kiadvány készítése rengeteg személyes beszélgetést feltételez, ezeken off record sok mindent elárulnak a meginterjúvoltak. Mi a tapasztalata, mi a nem-NER-esek stratégiája?

Várják a sorsukat, s összehúzzák magukat.  Még a Simicska-Nyerges-érában, 2012-13 tájékán  12-13-ban, a magyarországi nagyvállalkozók megpróbáltak egy nemzeti frontot létrehozni, mert látták, hogy az egyszemélyes hatalom legyűri őket is. Akkor érdekes módon elkezdtek egyeztetni egymással arról, hogy ezt nem lehet hagyni. Ám ez is megszűnt mára.

Olyan mértékben legyalulták a magyar közép- és nagyvállalati szektort, hogy nincs még passzív rezisztencia sem, nemhogy aktív ellenállás.

Félnek és bíznak a Jóistenben, hogy őket nem fogják bántani?

Most egy olyan időszak van, hogy mindenki várja, mi fog történni, hogyan osztja le a lapokat Orbán a minisztériumokban, s a NER-vállalkozóknak.

És a külföldi – például a német, amerikai, francia – vállalatvezetők miért nem emelik fel a szavukat?

Két lehetőségük van: vagy megunják és kivonulnak, vagy beállnak és segítik ezt a rendszert. Mert ők sem védettek – a minap beszéltem egy, a kiskereskedelem számára beszállító külföldi cég vezetőjével, aki arra panaszkodott, hogy olyan magyar versenytársa akadt, akinek a terméke miatt az övét levették a polcról.

Mindez hova vezethet Ön szerint?

Komor jóslataim vannak: a magyar ipar teljes ellehetetlenítéséhez vezethet mindez. Végül a piaci verseny  írmagja sem nagyon fog megmaradni.

Processzor-gate: intő jel a szakmának, de a felhasználóknak nem kell aggódniuk

0

Súlyos biztonsági hibát fedeztek fel az Intel az elmúlt évtizedben gyártott processzoraiban, amely mint kiderült, az AMD és az ARM processzoraiban is jelen van. Már úton a szoftveres javítás, de ez nem megoldás, hanem csak tüneti kezelés, amely a gépek lassulásával is járhat. Az egyszerű felhasználóknak viszont nem kell aggódniuk.

Súlyos biztonsági résre derült fény, amely lényegében az összes számítógépes processzort érint. Itteni idő szerint éjszaka a Microsoft tudatta: vészfrissítést bocsátanak ki, először a Windows 10, utána a 7/8-as operációs rendszerekhez.

A hiba következtében arra illetéktelenek beleláthatnak a számítógépek belsejébe, érzékeny adatokat (például jelszavakat, bankszámla-belépési kódokat) megszerezve.

A FüHü megkeresésére Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) elnöke elmondta, hogy a probléma létezéséről már eddig is keringtek pletykák, de a szakma úgy ítélte meg, hogy nehezen kihasználható a hiba.

Most viszont a próbatámadásokkal bebizonyították, hogy valódi problémáról van szó.

A processzorok olyan megoldást használnak a műveletek sebességének növelésére, amellyel megbecsülik, hogy mi fog történni a következő pillanatban a processzor életében. A hiba ebben a programkódban van és a támadók ezt tudják kihasználni, hogy belelássanak abba, más programok milyen adatokat használnak. Igaz, ha sikerül is nekik, attól még össze kell állítaniuk az adatokat, azokat ugyanis nem készen kapják, hanem apró morzsákból rakják  össze, bonyolult folyamatok segítségével.

A hibajavításon dolgoznak a különböző operációs rendszerek fejlesztői, a frissítés Linuxra már el is érhető.

A probléma szoftveres kezelése viszont meglehetősen tökéletlen.

Az információbiztonsági stratéga ezt egy orvosi párhuzammal szemléltette a laikusoknak. A processzor gyakorlatilag a számítógép agya, ezért az azt érő támadások veszélyesebbek, mint mondjuk az operációs rendszer szintjén végrehajtott behatolások. A probléma hardveres jellegéből adódóan – azaz hogy fizikai hibáról beszélhetünk, nem a programban van kivetnivaló – a szoftveres megoldások olyanok, mintha egy agytumort az orvosok nem távolítanának el sebészi úton, hanem csak leszedálnák a beteget gyógyszerekkel.

Ez a “szedálás” a valóságban azt jelenti, hogy egy újabb programmal gátolják meg a másik programba való belelátást. Ez viszont még egy folyamat, amelyet el kell végeznie a számítógépnek, így teljesítménycsökkenésre lehet számítani,

tehát lassulni fognak a gépek.

A lassulás mértékét 5-30 százalékra becsüli a szakma, de pontosan nem lehet megmondani, mert függ a processzor típusától, illetve a gépen használt programoktól is.

Nemes Dániel információbiztonsági szakértő egyetért azzal, hogy csak átmeneti kezelést nyújthatnak az operációs rendszerek frissítései.

“A hosszútávú megoldást az új processzorok fogják elhozni, ez viszont hosszú hónapokig is eltarthat”

– nyilatkozta portálunknak.

Nemes szerint az egyszerű felhasználóknak nem fog gondot okozni a lassulás, de az adatközpontoknál már más a helyzet. Ott minden százalék teljesítménycsökkenés számít és új processzorok munkába állításával kell pótolniuk az infrastruktúrájukat.

Keleti Arthur sem kezdene azonnal vészmadárkodni, ugyanis a technológia fejlődésével a gépek kapacitása exponenciálisan nő, illetve a felhőalapú szolgáltatások elterjedésével egyre lényegtelenebbé válik az otthoni gépek ereje.

“Nem ez az első csontváz, ami kiesik a szekrényből. Nyilván a processzor programírói sem istenek, követtek, követnek és el is fognak még követni hibákat. Jobban oda kell figyelnie a szakmának ezekre a dolgokra”

– vonta le a tanulságot Keleti, hozzátéve, hogy reméli a jövőben gépek fogják írni a szoftvereket, kevesebb hibával és biztonságosabban.

Pünkösdi királyság

0

Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere volt pár órára. Az Amazon főnöke úgy előzte meg Bill Gates-t, hogy a cég részvényeinek értéke 17 milliárd dollárral növekedett azóta, hogy a Forbes magazin közzétette a világ leggazdagabb embereinek listáját idén tavasszal.

Bezos neve mellet így  90,5 milliárd dollár állt míg Gates “csak” 90 milliárdot mondhatott magáénak. Ám az árfolyamváltozás a tőzsdén gyorsan visszaállította az eredeti rangsort.

Az elmúlt 22 évben Gates, a Microsoft alapító atyja tulajdonképp folyamatosan első volt, de Carlos Slim mexikói milliárdos néha megelőzte. A hozzáértők most is pünkösdi királyságnak tartották az Amazon főnökének első helyét, mert biztosra vették: Gates valószínűleg hamarosan újra a csúcsra kerül. Mindenesetre kettejük versengése is az informatika jelentőségét mutatja: ebből lehetett igazán meggazdagodni az elmúlt években. Hozzátehetjük, hogy a legjobb tíz között már ott van Mark Zuckerberg, a Facebook alapító atyja is a világ leggazdagabb embereinek listáján.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK