Kezdőlap Címkék Mexikó

Címke: mexikó

Az utolsó pillanatban menekültek meg a németek, Maradonát másolta a belga csatár

0

Másodpercekkel a vége előtt nyerték meg a svédek elleni meccset a németek, ezzel megmaradtak továbbjutási esélyeik. Óriásit hibázott a videóbíró az első félidőben, teljesen egyértelmű büntetőt nem kaptak meg a svédek. Mexikó Dél-Koreát, Belgium Tunéziát verte, Romelu Lukaku megint két gólt lőtt, egymást követő vb-meccseken ez utoljára Maradonának sikerült. Már most több büntetőt ítéltek a vb-n, mint négy éve az egész tornán.

A belgák nagy lendülettel kezdték meccsüket Tunézia ellen, Eden Hazard gyorsan kiharcolt egy 11-est, amelyet be is lőtt. A vb-n ez volt a 13. büntető – négy éve Brazíliában az egész torna alatt volt ennyi.

Lukaku első gólja
Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Párt perccel később Romelu Lukaku növelte az előnyt. Ezután, elég váratlanul, a tunéziaiak szépítettek, egy szabadrúgás után Dylan Bronn fejesével.

Kiegyenlítettebb lett a meccs, közben

sérülés miatt két tunéziait is le kellett cserélni.

Mindkét oldalon voltak helyzetek, majd az első meccsen is duplázó Lukaku a szünet előtt újabb gólt szerzett. Egymást követő meccseken utoljára Diego Maradona szerzett egynél több gólt, még 1986-ban.

A második félidőben Hazard is megszerezte második gólját. A belgáknak egyre több volt a helyzetük, a csereként beállt Michi Batshuayi viszont sorra hagyta ki, míg végül neki is sikerült gólt lőnie. A végeredményt Vahbí Hazrí állította be az utolsó percben, így az eddig legtöbb gólt hozó meccsen

5-2-re nyert Belgium.

A nap második meccsét az első fordulóban Németországot verő Mexikó játszotta a korábban a svédektől kikapó Dél-Koreával. Itt pedig az első félidő közepén megszületett a torna 14. büntetője: a mexikóiak kapták, miután az egyik koreai védő kézzel ütött egy beadásba. A 11-est Carlos Vela be is rúgta.

Ezután is főleg mexikói helyzetek, amelyek viszont kimaradtak. A második félidőben a koreaiak egyre jobban kinyíltak, voltak helyzeteik, de a mexikói kontrák veszélyesek volt és az egyikből Javier Hernández megszerezte a második gólt. Az utolsó percekben Szon Heung Min még egy szép távoli lövéssel szépített, de így is

Mexikó nyert 2-1-re.

A németeknek ezek után nyerni kellett a svédek ellen, egy esetleges vereség ugyanis már most biztossá tette volna a kiesésüket. Ennek megfelelően nagy iramban és német fölénnyel kezdődött a meccs, de csak kisebb helyzetekig jutottak, közben pedig a svéd kontrák is veszélyesek voltak.

Az egyiknél

a vb-n már nem először hibázott hatalmasat a videóbíró:

a kilépő Berget Boateng ellökte és fel is rúgta, a bíró nem látott szabálytalanságot, a visszajátszás azonban teljesen egyértelmű volt – a videóbíró érthetetlen módon mégsem jelzett.

A félidő közepén mégis a svédek szerezték meg a vezetést, méghozzá

a vb egyik legszebb góljával:

Kroos saját térfelén eladta a labdát, a beívelést Ola Toivonen mellel levette, majd gyönyörűen átemelte Neuert (a sokadik visszajátszás után sem volt egyértelmű, hogy a becsúszó Boateng lábán felperdült-e a labda).

Toivonen gólja
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara

A meccs ezután is ugyanúgy nézett ki: nyomtak a németek, de igazából helyzet nélkül, a svéd kapusnak egy megpattanó lövésnél kellett először védenie. Egy svéd kontránál viszont Hector az utolsó pillanatban mentett sarokkal, a félidő utolsó percében pedig Neuernek kellett bravúrral védenie Berg fejesét.

A második félidőt viszont szerencsésen kezdték a németek: egy megpattanó beadás Marco Reus térdéről került a kapuba,

ezzel sikerült egyenlíteniük.

Ezután nyomasztó volt a német fölény, a svédek szervezetten (és sportszerűen) védekeztek, de egyre jobban fáradtak, kontrázni se nagyon volt már erejük. A németek most már eljutottak helyzetekig, ezeket azonban sorra kihagyták.

Sőt, pár perccel a vége előtt emberhátrányba kerültek, miután Boateng megkapta második sárga lapját. Ezután pörögtek fel az események: Gomez fejesét nagy bravúrral védte a svéd Olsen, Brandt távoli lövése pedig a kapufát találta el.

A győzelmet végül a svédek cseréinek köszönhették a németek: egy ellentámadásnál Guidetti ahelyett, hogy középre passzolt volna a teljesen üresen érkező csapattárshoz, rossz szögből gyengén kapura lőtt, utána pedig Durmaz abszolút feleslegesen szabálytalankodott a saját 16-osánál, a szabadrúgás után pedig az első gól előtt hibázó Toni Kroos nagyszerűen csavart a kapuba, már a 95. percben. Így

2-1-re nyertek a németek.

A csoportban viszont szinte még bármi megtörténhet: Mexikónak 6, Svédországnak és Németországnak 3-3, Dél-Koreának 0 pontja van.

Trumpnak is üzentek az EU-mexikói szabadkereskedelmi egyezménnyel

0

Az Európai Unió és Mexikó megegyezett arról, hogy milyen elvek alapján újítsák meg a 18 éves szabadkereskedelmi egyezményt. Ezzel Donald Trumpnak is üzentek.

A megegyezés hónapokig tartó tárgyalássorozat után született, a végleges változatát az év végéig fogadják el. Mintája a nemrég szintén aláírt, az EU és Kanada közötti egyezmény volt.

A hétvégén megnyílt hannoveri vásáron részt vesz Enrique Pena Nieto, Mexikó elnöke is, aki Angela Merkel kancellárral együtt korábban azt sürgette: a hosszú és nehéz tárgyalások érjenek véget a hannoveri vásár megnyitására, hogy így együtt mutathassák meg a világnak és főként Donald Trumpnak:

az USA nincs mindent meghatározó döntési helyzetben, és van alternatíva.

Mexikót nehéz helyzetbe hozta Trump protekcionista politikája a NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) tárgyalásain. A mexikói elnök ezért most kiemelte, hogy a világ legnagyobb gazdasági integrációjával kötöttek egyezményt.

Az EU részéről Cecilia Malström kereskedelmi biztos azt mondta, hogy az Unió és Mexikó hisznek a szabadkereskedelemben: az egyezmény csaknem minden termékre eltörli a vámtarifákat. Ugyanakkor védettnek nyilvánít olyan különleges termékeket, amelyek az érintett államok számára szimbolikusak.

Az idei első újságíró-gyilkosság Mexikóban

0

A tavalyi gyászos év után az idei még életveszélyesebb lehet az újságírók számára Mexikóban: még két hét sem telt el, és máris megtörtént az idei első újságíró-gyilkosság a közép-amerikai országban.

Az áldozat Carlos Rodriguez, akivel szombaton végeztek ismeretlenek Tamaulipas államban, a texasi határhoz közeli Nuevo Laredo városában. A hatósági közlés nem fedett fel részleteket a gyilkosság körülményeiről, a nyomozás pedig még csak ott tart, hogy kiderüljön: munkája okán ölték-e meg a riportert.

Tamaulipas kormányzati közleménye mindenesetre hangsúlyozta, hogy határozottan fellép a hatóság a véleménynyilvánítást érő támadások ellen és a sajtó munkásainak védelmében.

Tavaly legalább tíz újságírót öltek meg Mexikóban, amit nemzetközi újságíró-szervezetek már véleménynyilvánítási válságnak minősítettek.

Ez volt a hét – 2017. szeptember 18-24

0

Hétfő

Orbán beszéde a parlamentben

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre

és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.

Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint

Orbán a saját démonaival küzd.

Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”

Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:

„A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.

 

Kedd

Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket

Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.

ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.

Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére.  Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.

Börtönbe vonult Császy Zsolt

Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Szerda

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

MTI/EPA/Mario Guzman

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

 

Csütörtök

Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”

Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.

MTI Fotó: Illyés Tibor

A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy

MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG

– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.

Péntek

A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte

MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.

Szombat

Aláírás az Agorában

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)

A  „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy

a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

Vasárnap

Merkel vagy Merkel

És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.

Újabb földrengés Mexikóban

0

Erős utórengés rázta meg szombaton Mexikót, a Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű földrengés középpontja a dél-mexikói Oaxaca szövetségi államban volt – közölte az amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) és az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ.

A szeptember 7-i földrengés Oaxaca államban a Richter-skála szerint 8,1-es erősségű volt.

A mai földrengés középpontja Mattias Romero településtől 16 kilométerre délnyugatra volt, 10 kilométerre a föld alatt. A földmozgásokat Mexikóvárosban is érzékelték, ahol megszólaltak a földrengést jelző szirénák, a lakosok az utcákra menekültek otthonaikból, és a mentőalakulatok is megszakították a keddi 7,1-es erősségű földrengés romjainak átkutatását.

Néhány órával korábban Mexikó csendes-óceáni partjai közelében is érzékeltek egy 5,8 erősségű földrengést 48 kilométerre Paredon városától 74 kilométerre az óceán mélyén.

Áldozatokról és károkról, valamint szökőár veszélyéről nem érkezett jelentés.

A két pusztító erejű szeptemberi földmozgásban legkevesebb 380 ember vesztette életét Mexikóban.

MTI/FüHü

Ez volt ma – 2017. szeptember 22.

0

Lengyel, magyar jóbarát: az illegális bevándorlás ügyében is; a miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozásában ígérgetett a nyugdíjasoknak és a diákoknak és egy halk imát mondott Angela Merkelért; a zsidó újév ezébe juttatta Lázár Jánosnak és Schmidt Máriának a Sorsok házát; Theresa May marasztalná az EU-s munkavállalókat; egész városokat pusztított el a mexikói földrengés.

Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben

A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.

Varsó, 2017. szeptember 22.
Orbán Viktor miniszterelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfõ kezet fog Varsóban, a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón 2017. szeptember 22-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.

„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult”

– szögezte le.

A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:

„TUDOMÁSUL VESSZÜK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK DÖNTÉSEIT, A FŐ SZEMPONT AZONBAN ÁLLAMPOLGÁRAINK BIZTONSÁGA KELL, HOGY LEGYEN”.

A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.

Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni

– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.

A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte

magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.

A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.

„AZ EU-TÓL MI EGYETLEN FILLÉR AJÁNDÉKOT SEM KAPUNK, MINDEN FILLÉRÉRT ADUNK VALAMIT”

– mondta.

Újabb Schmidt – Lázár csörte

A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.

Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt a régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:

„AMÍG LÁZÁR JÁNOS, ÉS SZEMÉLYES MEGBÍZÁSÁBÓL A SÚLYOS ÁLLAMPÁRTI MÚLTTAL TERHELT ZOLTAI GUSZTÁV KEZÉBEN VAN A SORSOK HÁZA, ADDIG ANNAK MEGNYITÁSÁRA NINCS REMÉNY.”

Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.

A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.

Theresa May: „maradjanak az EU-állampolgárok”

A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.

Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette:

NAGY-BRITANNIA ÉRTÉKELI ÉS KÖSZÖNI A KÜLFÖLDI EU-MUNKAVÁLLALÓK HOZZÁJÁRULÁSÁT A BRITEK JÓLÉTÉHEZ.

Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.

May kijelentette:

egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.

A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek.

Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés

Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.

Mexikóváros, 2017. szeptember 22.
Túlélõket és holttesteket keresnek romba dõlt épületek törmeléke közt a földrengés sújtotta Mexikóvárosban 2017. szeptember 21-én. A két nappal korábbi, 7,1-es erõsségû földmozgásban legkevesebb 225 ember életét vesztette. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. (MTI/EPA/Ulises Ruíz Basurto)

A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.

A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.

A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.

A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.

Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.

 

 

Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés

0

Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.

A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.

A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.

A teljesen elpusztult házak mellett sokat lakhatatlannak nyilvánították, amelyeket az elkövetkező hónapokban fognak lerombolni.

Habár kevesebb a remény, folyamatosan kutatnak a túlélők után is az összeomlott épületek romjai alatt – írja a Guardian. Csütörtökön egy 12 éves lány esete tartotta lázban az országot, akiről úgy gondolták, hogy egy összedőlt iskola alatt rekedt. A televízió órákig, élőben közvetítette a mentőakciót, végül azonban kiderült, hogy nincs túlélő diák a romok alatt. A mentés azonban tovább folytatódik, mert elképzelhető, hogy egy felnőtt még életben van az összeomlott iskola alatt, ahol legalább 26 diák és tanár halt meg.

A Guardian szerint a feszültség egyre növekszik a hatóságok munkájával szemben az országban, mivel sok önkéntesen szervezett mentőcsapatot leállított a hadsereg, és több megrongálódott épületet már elkezdtek teljesen lerombolni, miközben sokak szerint még túlélők is lehetnek a romok alatt.

Mexikóvárosban összecsapásokról is érkeztek jelentések az önkéntesek és a fegyveres erők között.  

A hatóságok szerint viszont csak azoknál az épületeknél dolgoznak földgyaluk, ahol biztosan tudni lehet, hogy senkit sem találnak a romok alatt, illetve ott, ahol attól tartani attól, hogy az épületmaradványok más épületek épségét veszélyeztetik – írja az MTI.

Légi felvétel összeomlott lakóházakról Mexikóvárosban (MTI/EPA)

A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.

A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.

Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.

Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek

0

Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.

A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.

A legtöbb halottat Mexikóvárosból jelentették,

ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.

Miguel Ángel Mancera mexikóvárosi polgármester az este arról számolt be, hogy a fővárosban több tucat épület, köztük több toronyház omlott le vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erejű rengés következtében jelentős gázszivárgások voltak, és tüzek is keletkeztek. A leomlott épületek között számos lakótömb mellett egy gyár, egy szupermarket és egy óvodát magába foglaló iskolaépület is van.

Enrique Pena Nieto elnök felkereste szerdára virradóra az összeomlott iskola környékét, és azt mondta újságíróknak, hogy eddig 22 holttestet emeltek ki az épület romaji alól, közülük ketten felnőttek, a többiek gyerekek. Az államfő szerint még harminc eltűnt gyereket keresnek.

Miguel Ángel Osorio Chong belügyminiszter elmondta, hogy

a mentők az adott helyzetben nem tudnak munkagépeket bevetni, és puszta kézzel és lapátokkal kutatnak a törmelék között.

Enrique Pena Nieto elnök összehívta az országos válságtanácsot, és helikopterről szemlélte meg a katasztrófa következményeit. Az elnök elrendelte, hogy áramfejlesztőkkel segítsék a mentési munkák éjszakai folytatását. Nieto szerint több mint 500 katona és a polgári védelem mintegy kétszáz tagja, illetve önkéntesek sokasága kutat az eltűntek után.

A rengés okozta károk miatt két börtönt és egy kórházat ki kellett üríteni. A főváros nemzetközi repülőterét lezárták.

A helyi kormányzat szerint a fővárosban eddig 49 halottat találtak, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 97 halottról számolt be a fővárosban. A Mexikóvárostól délre eső Morelos szövetségi állam kormányzója 55 ember haláláról számolt be. A délkeletre eső Puebla államból, ahol a rengés epicentruma volt, eddig 32 halálos áldozatról adtak hírt, a fővárost körülvevő Mexikó államban pedig 9 halottról tudnak.

A CFE országos áramszolgáltató cég közlése szerint a károk miatt 3,8 millió fogyasztójuk maradt áram nélkül.

Mexikót egy hónapon belül másodszorra rázta meg nagy erejű földrengés.

Szeptember 7-én az ország déli részén legalább 98 ember halálát okozta az akkori földmozgás.

A keddi természeti csapás epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Raboso település közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt – közölte az amerikai földtani intézet (USGS). Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben reagált a katasztrófára, együttérzéséről biztosítva Mexikóváros népét és segítséget ajánlva.

Mexikóváros a föld egyik legnépesebb metropolisza, amelynek az elővárosokkal együtt mintegy 20 millió lakosa van.

A keddi földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt,

az akkori 8-as erősségű rengés következtében mintegy tízezren vesztették életüket.

Az évfordulón a Reuters hírügynökség jelentése szerint mexikóiak ezrei vettek éppen részt a minden év szeptember 19-én szokásos katasztrófa-elhárítási gyakorlatokon.

Nagy erejű földrengés rázta meg Mexikót: több mint negyven halott

0

A mexikói kormány felszólította a lakosokat, hogy hagyják el házaikat és tartsák be a polgári védelem utasításait. Enrique Pena Nieto államfő helyi idő szerint kedd délutánra összehívta a nemzeti katasztrófa-elhárítási tanács ülését, hogy értékeljék a helyzetet és intézkedéseket hozzanak.

Nagy erejű – 7,1-es erősségű – földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét – közölte az amerikai földtani intézet (USGS).

A földrengés epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Atencingo településtől 8 kilométerre délkeletre, a fészke pedig 51 kilométeres mélységben volt – közölte az USGS.

A rengést a fővárosban, Mexikóvárosban is érezni lehetett. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt jelentette, hogy a fővárosban az emberek több helyütt az épületekből az utcákra menekültek.

A mexikói kormány felszólította a lakosokat, hogy hagyják el házaikat és tartsák be a polgári védelem utasításait. Enrique Pena Nieto államfő helyi idő szerint kedd délutánra összehívta a nemzeti katasztrófa-elhárítási tanács ülését, hogy értékeljék a helyzetet és intézkedéseket hozzanak.

A főváros nemzetközi repülőterét lezárták, az iskolákban beszüntették a tanítást.

Az AFP francia hírügynökség arra emlékeztetett, hogy a mostani földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt, akkor több ezren vesztették életüket.

 

Irma újra ötös fokozatba kapcsolt

0

A kubai meteorológiai intézet szombati közleményében megerősítette, hogy az újra ötös erősségű Irma hurrikán partot ért a sziget középső részén található Camagüey tartomány északi részén, Cayo Romanónál.

Az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) szerint az ötfokozatú Saffir-Simpson hurrikánskála legmagasabb szintjére besorolt vihar központja hajnali öt órakor a kubai Caibariéntől mintegy 190 kilométerre délkeletre, a floridai Miamitől pedig 480 kilométerre délkeletre volt.

Az óránkénti 20 kilométeres sebességgel nyugat-északnyugati irányba haladó orkánt

260 kilométer/órás széllökések kísérik.

Kubában csaknem egymillió embert, az ország északi partjain pedig mintegy 10 ezer külföldi turistát helyeztek biztonságba az Irma érkezése előtt.

A hurrikán az elmúlt napokban a Karibi-szigeteken végzett hatalmas pusztítást, áldozatainak száma legalább 22. A helyiek attól tartanak, hogy az Irma hatásait a turizmus is megérezheti. A vihar nyomán a tengerszint felett 38 méterrel fekvő Barbuda teljes lakosságát, azaz 1400 embert át kellett telepíteni a szomszédos Antiguára.

Barbudát az Irma szinte teljesen letarolta.

Az NHC szerint a hurrikán a Bahamák és Florida felé vonul tovább, ahol a hatóságok több mint hatmillió embert szólítottak fel arra, hogy keressenek menedéket előle.

A hurrikánközpont figyelmeztetett, hogy az Irma által érintett térségekben a következő napokban jelentős mennyiségű csapadék várható.

Eközben a Katia is partot ért a mexikói Veracruz szövetségi állambeli Tecolutla nyaralóhely közelében – tette hozzá az NHC. Szakértők azt várják, hogy az egyes fokozatú hurrikán a nap folyamán gyorsan gyengül majd.

A Katiát 120 kilométer/órás széllökések kísérik. Veracruz hatóságai figyelmeztették a lakosokat, hogy a hurrikán áradásokkal és földcsuszamlásokkal járhat, és arra kérték a hegyek lábánál élőket, készüljenek fel az esetleges kitelepítésre.

Hatalmas földrengés Mexikóban

Mexikót csütörtök éjjel az elmúlt több mint 80 év legerősebb földrengése rázta meg, amelyben a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 61-en meghaltak.

Tovább erősödött az Atlanti-óceánon tomboló José hurrikán, amely majdnem elérte az ötös fokozatot. A José jelenleg a Leeward-szigetektől mintegy 490 kilométerre kelet-délkeletre található. Az Irma pusztítását elszenvedő helyiek attól tartanak, hogy az óránkénti 28 kilométeres sebességgel nyugat-északnyugati irányba haladó José is végigsöpörhet a térségen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!