Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Bocsánatot kérni

Példátlan dolog történt tegnapelőtt, tegnap és ma Berlinben. Tegnapelőtt délután – a szokásos módon – megtartotta szokásos konferenciáját a tartományi miniszterelnökökkel a szövetségi kormány: Merkel kancellár, Scholz pénzügyminiszter, alkancellár, Spahn egészségügyi miniszter. A téma: a további járványügyi intézkedések.

A járvány kezdete, tavaly március óta rendszeresen ebben a körben döntenek a járványügyi intézkedésekről, aminek az az oka, hogy a korlátozó intézkedések – kijárási korlátozások, iskolabezárások – tartományi hatáskörbe tartoznak, a tartományokhoz tartozik a korlátozások betartását ellenőrző rendőrség. Három hete még a fokozatos nyitásról állapodtak meg azzal, hogy az egyes városokban, járásokban kimutatott fertőzöttséghez igazítják az esetleges enyhítést illetve szigorítást. Azután a járványhelyzet – a brit mutáció terjedése miatt – újra exponenciális módon romlott, és emiatt most újra szigorításról kellett tárgyalni. A szokásostól eltérően nem sikerült estére befejezni a tanácskozást: este, majd éjszaka szüntetet rendeltek el, és csak hajnalra jutottak dűlőre. Már az esti híradásokból megtudhattuk:

felmerült, hogy a húsvéti ünnepekre teljes lezárást rendelnek el, mégpedig nem három, hanem öt napra: csütörtöktől hétfőig minden leáll azzal, hogy csak szombaton nyitnak ki az élelmiszerüzletek. A tanácskozáson ezt tegnap, kedden hajnalban el is határozták.

Ma, szerdán délben azután váratlanul rövid sajtótájékoztatót tartott Merkel kancellár, és bejelentette: délelőtt rendkívüli egyeztetést tartott a tartományi miniszterelnökökkel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, mivel úgy kellett döntenie: a húsvéti öt napos leállás elmarad, mert nem megvalósítható. Nem állhatnak le ilyen prompt módon a szállítások, nem rövidíthető le így az élelmiszerboltok nyitva tartása stb.

Merkel elismerte, hogy hiba történt, ami tovább növeli a bizonytalanságot az országban, és hozzátette: ő maga követte el a hibát, amiért mindenkitől bocsánatot kér.

A többi, a hét elején elhatározott intézkedés érvényben marad.

Ezt követően a szászországi és a baden-württembergi miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy a hibás döntés a kancellár és a tartományi miniszterelnökök közös hibája volt, együttesen felelősek a hibáért. (A szászországi miniszterelnök CDU-s, a baden-württembergi viszont az ellenzéki zöldekhez tartozik.)

Az ellenzéki pártok többsége elismeréssel fogadta Merkel lépését, csak a Balpárt és a szélsőjobboldali AfD vetette fel, hogy a kancellár kérjen bizalmi szavazást a Bundestagban, s csak az AfD ütött meg élesen elutasító hangot. A sajtó elég élesen bírálja a Merkel-kormány járványkezelését, miközben a húsvéti leállás visszavonását elismerően fogadják.

A történet önmagában is érdekes, de számunkra különösen tanulságos.

Hallottunk olyat a járvány kezdete óta, hogy a kormány bármiben elismerte volna, hogy hibázott?

Elismerte-e valaki is, hogy hiba volt a tisztiorvosi szolgálat felszámolása még a harmadik Orbán-kormány, Lázár János minisztersége idején? Merthogy a tesztelés, a fertőzöttek nyomon követése éppen a tisztiorvosi hálózat feladata lett volna, és nem a rendőrségé. Elismerte-e valaki, hogy hiba volt a tizenhatezer lélegeztetőgép beszerzése?

Kért-e valaki bocsánatot az erre elfecsérelt százmilliárdokért?

Elismerte-e valaki, hogy hiba volt augusztus végén arra helyezni a hangsúlyt, hogy „Magyarországnak működnie kell”, és egészen november elejéig tartózkodni érdemi korlátozások bevezetésétől, noha azt még a kormány egyes tanácsadói is, mint Jakab Ferenc pécsi virológus, is sürgették?

Kért-e bocsánatot bárki, amiért Magyarországon még nézők előtt rendeztek labdarúgó kupamérkőzéseket akkor, amikor sehol máshol a civilizált világban?

Elismerték-e, hogy hiba volt a nyitásról hirdetni „nemzeti konzultációt” akkor, amikor már számolni lehetett a harmadik hullám indulásával?

Amikor az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a lakosságarányos Covid-halálozások száma Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik a világon, Gulyás miniszter a parlamentben azzal válaszol, hogy a Covid miatti többlethalálozás százalékos aránya alacsonyabb nálunk, mint sok nyugati országban. Ez ugyan igaz, de ez azért van így, mert nálunk a járvány előtt is jóval magasabb volt a halálozások népességhez viszonyított aránya, mint a fejlettebb országokban. Ezért lehet az abszolút számban magasabb többlethalálozás százalékosan magasabb. Ez

a statisztikai játék mutatja: hogyan menekül a kormány a súlyos helyzet miatti felelősségétől.

Mindannyian tudjuk, hogy sem Orbán, sem más fideszes politikus nem ismert el semmilyen hibát, folyamatosan a járvánnyal szembeni sikeres védekezéssel dicsekednek. Tudjuk, ehhez vagyunk szokva. Itt be is fejezhetném, de sajnos hozzá kell tennem valamit.

Nemcsak a kormány hibázott a járvány ügyében. Nemcsak Orbán kezdett el akkor beszélni a nyitásról, amikor a harmadik hullámmal kellett számolni. Nem,

ezt ellenzékiek kezdték: először Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő állt elő azzal, hogy nyitni kell, mert a turisztikai szektor nem viseli már el a korlátozásokat, azután a Momentum politikusai folytatták, majd Jakab Péter dörögte a parlamentben, hogy „adják vissza az életünket”.

Még szerencse, hogy a DK és a Párbeszéd nem szállt be ebbe. Az előbbieknek el kellene ismerniük, hogy ezek hibás kezdeményezések voltak, ellenzékben is lehet hibázni. Angela Merkelről vegyenek példát, ne Orbán Viktorról.

EU: kell-e választani Washington és Peking között?

Brüsszelben tárgyal Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a NATO után az Európai Uniót próbálja meg rávenni az együttműködésre Kínával szemben. Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát, ezért emberi jogi kampányt kezdett ellene az ujgurok elnyomására és a hongkongi beavatkozásra hivatkozva.

Washingtoni nyomásra az EU is felzárkózott az USA mögött, mire Kína szankciókkal válaszolt. Veszélybe került az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény uniós parlamenti ratifikálása, melyet Merkel kancellár hozott tető alá a német elnökség idején.

Angela Merkel gondosan ügyelt arra, hogy kancellársága idején minden évben legalább egyszer ellátogasson Pekingbe – a németek gazdasági érdekeit követve. Lesz-e ebben változás?

Az USA és a visegrádi négyek

A NATO külügyminiszteri értekezlet kapcsán Tony Blinken találkozott a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar külügyminiszterrel. A találkozót az amerikai diplomácia vezetője kérte – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Aki nem rejtette véka alá, hogy Magyarország nem akar új hidegháborút, és továbbra is együtt kíván működni Pekinggel és Moszkvával.

Mindeddig ebben a magyar diplomácia élvezte Merkel kancellár csendes támogatását, de Németországban ősszel választások lesznek, és ezen a német politika veteránja már nem indul. Ez irányváltást jelezhet Brüsszelben is. Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter már meg is adta a jelet: teljes mértékben becsatlakozott  az USA Kína politikája mellé.

Brüsszelben ugyanakkor zajlik egy szeminárium, melyet az EU és a Kínai Kereskedelmi Kamara közösen szervezett.

Használjuk ki az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény lehetőségeit – ez a szeminárium címe. Az egyik fő szónok az EU-Kína kereskedelmi tárgyalások uniós vezetője: Maria Martin-Prat asszony.

Kína az elmúlt évben az EU legfontosabb kereskedelmi partnere lett megelőzve az USA-t, mely hosszú évekig foglalta el az első helyet.

Magyarországnak szép jövője lehet, Orbán Viktornak kevésbé!

Ezt üzente a magyar miniszterelnöknek a londoni Financial Times. A befolyásos lap publicistája arra mutat rá, hogy Orbán Viktor különutas politikája egyre inkább zavarja a nyugati világ vezetőit mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A magyar kormány jó kapcsolatot tart fenn olyan államokkal mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Trump elnök idején ezt tolerálták Washingtonban és elnézték Berlinben vagy Párizsban.

A Fidesz távozása az Európai Néppárt frakciójából azt mutatja, hogy ennek a toleranciának immár vége.

Joe Biden külpolitikája alapjaiban különbözik a Trump korszaktól és ehhez fokozatosan alkalmazkodnak Berlinben és Párizsban is.

Németországban az őszi választások után nagy valószínűséggel a CDU és a CSU a zöldekkel köt kormánykoalíciót. Ezért is közölte Marcus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője, hogy a Fidesznek mielőbb távoznia kell az Európai Néppártból is. A zöldek ugyanis Orbán Viktor legfőbb bírálói közé tartoznak Németországban és az Európai parlamentben.

A pekingi kapcsolat

Különösen zavarja Washingtont, hogy a Huawei kapta az 5G rendszer bevezetési jogát Magyarországon. Ezenkívül Kínán kivül itt van a legnagyobb bázisa a Huaweinak, melynek gazdasági igazgatóját az USA kérésére Kanadában letartóztatták. A gazdasági igazgató a Huawei alapító elnökének lánya vagyis a cég nagyon benne van az amerikaiak célkeresztjében. Ezt már Pompeo külügyminiszter is hangsúlyozta amikor Budapesten a Huawei ellen érvelt. Akkor Orbán Viktor ezt elutasította. Ez már akkor is rosszpont volt Washington szemében. A Financial Times szerint Orbán Viktor immár nem játszhat kettős szerepet: NATO és EU tagként nem tarthat fenn kiváló kapcsolatot Pekinggel és Moszkvával. Ez Orbánnak rossz hír, de Magyarországnak nem – írja a Financial Times, amely nem siet állítását indokolni.

Kína ugyanis 2028-ban vagy korábban megelőzheti az USA-t a gazdasági versenyben. Jelenleg az egyetlen olyan nagyhatalom, amely sikeresen abszolválta a vírusválságot bár az épp Kínából indult ki.

Sem Európa sem az USA nincs túl a válságon és nemigen képes alternatívát kínálni a dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor, de Angela Merkel vagy Emmanuel Macron számára is világos. Mind a német mind a francia vezető ezt el is mondta Biden elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg.

Bajor miniszterelnök: ki a Fidesz-szel az Európai Néppártból is!

Marcus Söder, aki a CSU elnöke is, és szeretne Németország kancellárja lenni a korábbinál sokkal egyértelműbben fogalmazott a magyar kormánypárttal kapcsolatban a Süddeutsche Zeitungnak. A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt nem jobboldali hanem centrum párt. A Fidesz azzal, hogy kilépett az Európai Néppárt parlamenti frakciójából nyilvánvalóvá tette, hogy másképp képzeli el a politikai jövőjét.

„Jó , hogy végre nem tartozunk egy frakcióhoz „- üzente Szijjártó Péter külügyminiszter Manfred Webernek. Az Európai Néppárt frakcióvezetője ugyancsak a CSU politikusa, és korábban Spitzenkandidat volt vagyis meg akarta szerezni a brüsszeli bizottság vezetői posztját. Ezt Orbán Viktor akadályozta meg mondván, hogy gyenge jelöltről van szó. A magyar miniszterelnök azt rótta fel Manfred Webernek, hogy együttműködik a baloldali, a liberális és a zöld frakciókkal az Európai parlamentben.

Korábban Orbán a CSU kedvence volt

A bajor keresztényszociális párt meghívta konferenciájára a magyar miniszterelnököt, akinek migráció ellenes nézetei népszerűek voltak Münchenben.

Orbán Viktor akkoriban nyitást javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt irányában.

Ezt az álláspontot Merkel kancellár határozott állásfoglalását követően a CSU is elutasította.

Amikor Orbán Viktor vétóval fenyegette meg az uniós válságkezelő csomagot, akkor a CSU politikailag elhatárolta magát, mert Merkel kancellár meggyőzte őket: a válságkezelő csomag gyors elfogadása nélkül Olaszország csődbe mehet, és bedőlhet az eurozóna.

Marcus Söder szeretne a kancellár asszony utóda lenni.

Ehhez pedig szövetségeseket kell találnia. Például azokat a zöldeket, akik Orbán Viktor leghevesebb bírálói közé tartoznak a Bundestagban és az Európai parlamentben.

A Biden hatás

A müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai elnök arra figyelmeztette Merkel kancellárt és más európai vezetőket, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus, amely megfertőzheti az egész Európai Uniót.

A magyar miniszterelnök nemrégiben együttműködést javasolt Giorgia Meloninak, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek vezérének, aki egyben a Konzervtívok és Reformerek európai mozgalmának elnökasszonya is. Ez az egyetlen olyan jelentős olasz párt, amely nem állt be Mario Draghi nemzeti egységkormánya mögé. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke világossá tette Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini előtt, hogy el kell utasítani a „magányos szuverenitást”!

Csakis akkor vehet részt az uniós válságkezelő alap több mint 200 milliárd eurós olasz kvótájának elosztásában, ha elfogadja az uniós játékszabályokat. Matteo Salvini elfogadta ezt, Orbán Viktor egyelőre nem.

Marcus Söder bajor miniszterelnök kemény bírálata után valószínűleg neki is át kell gondolnia, hogy Trump bukása után hova vezet a Brüsszel ellenes politikai vonal, mert ehhez többé nemigen talál szövetségeseket mértékadó körökben Európában.

Biden és Tusk állhat Orbán eltávolítása mögött

A magyar miniszterelnök a legutolsó pillanatig élvezte a németek és személyesen Angela Merkel kancellár támogatását az Európai Néppártban. Ez az ami megszűnt, és tarthatatlanná vált Orbán Viktor helyzete az Európai Néppártban, ahol minden uniós csúcs előtt egyeztethetett Angela Merkel kancellárral. Miért hátráltak ki mögüle a németek és személyesen Angela Merkel kancellár?

Biden figyelmeztetése

A müncheni biztonságpolitikai konferencián, mely az amerikai elnök európai bemutatkozása volt, Biden név nélkül ugyan, de bírálta Németország kancellárját és más európai vezetőket, mert megtűrnek az Európai Unióban olyan anomáliákat mint a – szintén konkrétan meg nem nevezett – nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. A virtuális csúcs idején személyes párbeszéd is folyt, és ezen Biden állítólag arra hívta fel Merkel kancellár figyelmét, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus lehet, amely az egész Európai Unió működőképességét teheti kockára a vírus válság idején.

Az USA nemcsak a CEU részleges eltávolítását és a sajtószabadság korlátozását sérelmezi Magyarországon hanem azt is, hogy közben Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, melyeket Biden hazája legfőbb ellenfeleinek tekint.

Tusk kontra Orbán

A német sajtó Bidennek tulajdonítja Angela Merkel irányváltását, de a lengyel Donald Tusk jelentős szerepére is rámutat. A Polgári Platform vezetője állítólag azt közölte a németekkel az Európai Néppártban, hogy amennyiben nem hagyják jóvá a módosítást, amely lehetővé teszi Orbán eltávolítását, akkor ők lépnek ki! Mindez elgondolkodtatta Manfred Webert, akinek személyes elszámolnivalója is volt Orbán Viktorral, aki megakadályozta, hogy ő legyen a Spitzenkandidat vagyis az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság élére. Ezért több német lap is elégedett mosolyt vélt felfedezni Manfred Weber arcán miután Orbán Viktor tudatta: nem várja meg míg kiteszik, hanem „önként” távozik a frakcióból…

Deutsche Welle magyarul

A magyar média helyzete romlott az utóbbi években, ezért a német közszolgálati média hozzálátott magyar nyelvű tartalmak készítéséhez – nyilatkozta Peter Limbourg vezérigazgató.

Németországban a közszolgálati média független vagyis nem a kormány dönt ilyen ügyekben, de nyilvánvaló, ha Merkel kancellárnak ellenvéleménye lenne, akkor a Deutsche Welle aligha próbálkozna a magyar közvélemény befolyásolásával a jövő évi választások előtt. Hasonló elképzelései vannak a Deutsche Wellenek Lengyelországgal kapcsolatban is – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Kritikus hangvétel

A Deutsche Welle eddig is gyakran igen határozottan bírálta az Orbán kormány akcióit a média megrendszabályozására. Legutóbb a Klubrádió ügyében foglaltak határozottan állást, mert annak a folyamatnak az előrehaladását látták benne, hogy az Orbán kormányzat a közelgő választások előtt el akarja némítani a számára kellemetlen kritikus médiát.

A Deutsche Welle vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy történelmi összeállításokat is készítenek magyarul, hogy ily módon ellensúlyozzák a magyar kormányzat elképzeléseit, melyek alárendelik a történelem folyamatait az épp aktuális politikai elvárásoknak. Ezenkívül kiemelten foglalkozni kívánnak a kisebbségek helyzetével, mert róluk a hivatalos média vagy nem vesz tudomást vagy pedig előnytelen képet rajzol róluk.

A magyar kormányzat korrupciós ügyeit a német vezérigazgató nem említette noha ez az egyik legfájóbb pont Brüsszel szemében.

A magyar közvélemény számára is ez jelentene igazi újdonságot, de a közszolgálati média keze ezen a ponton eléggé meg van kötve. Itt csakis akkor lenne előrelépés, ha Merkel kancellár vagy az utóda elengedné Orbán Viktor kezét.

Kína lett az EU legfőbb kereskedelmi partnere

A kínaiak az USA-t előzték meg, mely már régóta elfoglalta az első helyet. A Kína-EU kereskedelem növekedett 2020-ban míg az EU-USA csökkent. A számok: az uniós export Kínába 2,2%-al nőtt tavaly míg az import 5,6%-al. Az Egyesült Államokba irányuló uniós export 8,2%-al csökkent míg az amerikaiak kivitele az EU-ba 13,2%-al.

A nagy visszaesés csak részben tulajdonítható a koronavírus járványnak. Jelentős szerepet játszott benne Donald Trump, aki szankciókkal sújtotta az európai export egy részét például a francia borokat.

Merkel kancellár kulcsszerepe

Németországban régóta tisztában vannak Kína növekvő jelentőségével: Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe a vírusválság előtt. Most a német elnökség utolsó napjaiban elfogadtatott az Európai Unióval egy beruházásvédelmi egyezményt, amely jó alapot teremt a kapcsolatok javításához.

Az Európai Unió külügyminiszterei meghívták legközelebbi tanácskozásokra Tony Blinken amerikai külügyminisztert. A State Department új vezetője jól ismeri Európát: édesanyja és nevelőanyja magyar holokauszt túlélő. Tanulmányait jelentős részben Franciaországban végezte, így kiválóan beszél franciául. Elődje – Trump elnök megbízásából – úgy viselkedett mint elefánt a porcelán boltban. Mike Pompeo brutális zsarolással akarta kikényszeríteni, hogy az európai szövetségesek vessék el a Huawei 5G rendszerét. Sok uniós tagállam visszakozott is, de Magyarország nem. Nálunk a kínaiak fejlesztik az 5G rendszert.

Európa Kína és az USA között

„Nem akarjuk arra kényszeríteni európai szövetségeseinket, hogy válasszanak az Egyesült Államok és Kína között” – nyilatkozta a washingtoni külügy szóvivője abból az alkalomból, hogy 17 közép és kelet-európai állam vezetői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – videókonferecián találkoztak Hszi Csinping elnökkel.

A német titkosszolgálat és Putyin palotája

Már több mint 110 millióan látták azt a videót, melyet egy méregdrága palota komplexumról készítettek a Fekete tenger partján Oroszországban.

Az orosz ellenzéki vezér, Navalnij  hívei tették közzé a videót, amely alapjaiban rengette meg Putyin népszerűségét. Bár az államfő tagadta, hogy ő lenne a tulaj, és családi bankára fel is vállalta ezt a hálátlan szerepet, de nagyon kevesen adnak hitelt ennek a mesének Oroszországban, ahol rohamosan csökken Putyin népszerűsége.

Lavrov meséi

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg a német hírszerzést, hogy ők készítették a videót, melyet azután Navalnij hívei tettek közzé. Szergej Lavrov emiatt hivatalosan is magyarázatot vár el Berlintől. A tapasztalt diplomata valószínűleg nem a levegőbe beszél: a palota komplexum videó csakis komoly műszaki bravúr révén készülhetett el. Az orosz titkosszolgálat ugyanis zavarja azokat a műholdakat, amelyekről felvételeket lehetne készíteni a fekete-tengeri palotáról.

Az orosz titkosszolgálat korábban megpróbálta megmérgezni Navalnijt.

Az orosz ellenzéki vezér életét az a telefon mentette meg, melyben Merkel kancellár kérte „kiadatását” Oroszországtól.

Putyin engedett, és Navalnijt a német orvosok visszahozták az életbe. Időközben kezelőorvosa, aki Oroszországban ápolta őt a mérgezés után, titokzatos körülmények között meghalt.

Magát Navalnijt börtönbüntetésre ítélték – nevetséges vádakkal – Oroszországban. Mind az USA mind az EU tiltakozott emiatt.

Nyikolaj Patrusev, a védelmi tanács titkára, az FSZB korábbi vezetője megvádolta Navalnijt azzal, hogy a Nyugat trójai falova Oroszországban.

Ami miatt Patrusev és Lavrov igazán ideges az az, hogy minden valószínűség szerint az orosz titkosszolgálatból is kapott segítséget Navalnij a palota videó elkészítéséhez.

Putyin hatalmi gépezete egyre rosszabb hatásfokkal működik, és Moszkvában állítólag megkezdődött a hatalmi harc.

Az orosz elnöknek éppoly végzetes lehet Navalnij mint a faló Trója várának, amelyből kő kövön nem maradt…

„A Nyugat Navalnijjal akarja destabilizálni Oroszországot”

Putyin biztonsági főnöke azt állítja, aki korábban a titkosszolgálatot (FSZB-t) irányította, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára (az elnök maga Putyin), hogy a nyugat Navalnijjal akarja detsabilizáni Oroszországot.

Nyikolaj Patrusev Ukrajnával vont párhuzamot: „a Nyugat új Majdant akar, erre használja fel Navalnijt. Ukrajna így veszítette el a függetlenségét.” A Majdanon Kijevben tüntettek az oroszbarát Janukovics elnök ellen, aki aztán elmenekült. Azóta nyugatbarát rendszerek vannak hatalmon Kijevben.

Janukovics elnök palotáját sokáig mutogatták a bukás után, mert kiderült: az államfő hatalmas összegeket költött rá miközben Ukrajna népének életszínvonala a szovjet időket idézte.

Putyin palotája

Több mint 80 millióan látták azt a videót, mely bemutatja az orosz elnök méregdrága palotáját a Fekete tenger mellett. Megemlékezve szeretőiről és eltitkolt gyerekeiről, akik az amerikai szuper gazdagokat megszégyenítő luxusban élnek.

Miközben Oroszországban az életszínvonal évek óta stagnál.

Ráadásul még sokan emlékeznek Medvegyev ex miniszterelnök sorsára. Putyin egykori kedvencének palotáját bemutatták a közvéleménynek – valószínűleg a titkosszolgálat jóváhagyásával, mert ott nemigen kedvelték a reformista hírben álló Medvegyevet. Putyin erre látványosan megvonta bizalmát, és az egykori második számú vezető eltűnt az élvonalból.

Nyikolaj Patrusev szerint Alekszej Navalnij „illegális aktivitást folytatott, és ezért került börtönbe.” Azt nem részletezte, hogy mit ért ezen. Putyin cáfolta , hogy a palota az övé lenne.

Biden-Putyin

A két elnök telefon beszélgetést folytatott, melyben szó esett Navalnijról is. Biden állítólag utalt rá, hogy az USA-t zavarná, ha az ellenzéki vezér a börtönben „ismeretlen okból életét veszítené”. Navalnijt megpróbálta megmérgezni az orosz titkosszolgálat, de nem sikerült. Merkel kancellár személyesen alkudta ki az életét Putyin elnöknél.

Navalnij miatt a mélypontra kerültek a németek és az oroszok kapcsolatai pedig korábban Merkel és Putyin lelkesen társalgott egymással hol németül hol pedig oroszul. Berlinben viszont úgy látják: az olaj és a földgáz jelentőségének csökkenésével Oroszország maradék dicsőségének is bealkonyult. Ezért a németek sokkal inkább Kínával keresik a kapcsolatot, ahol a gazdasági fellendülés komoly esélyeket kínál a németek exportjának is.

Navalnij visszamegy Oroszországba

Azok után, hogy az ellenzéki politikus Alekszej Navalnijt megmérgezték hazájában, de Németországban megmentették az életét bejelentette haza kíván térni Oroszországba.

„Sohasem volt kérdés számomra a hazatérés ” – írta Twitteren Navalnij, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat próbált meg eltenni láb alól. A Der Spiegel szerint emiatt mélypontra jutottak Németország és Oroszország kapcsolatai.

Moszkva az USA függvényének tekinti Németországot

„A Szovjetunió bukása óta (1991) még sohasem volt ilyen komplikált a két állam kapcsolata” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője. Andrej Kortunov az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya amikor Merkel kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

„Valaki el akarta némítani Navalnijt!”

– hangsúlyozta a kancellár asszony, és Oroszországban a szakértők leestek a székről: ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában – írta Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta:

„Putyint hátbaszúrták!”

Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette. A németeket ez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok elképedtek: egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal?!

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben meggyilkolt egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Maas külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a

Navalnij ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az északi áramlat kettő egyezményt!

Micsoda?

Egy orosz ellenzéki megmérgezése miatt veszélybe kerülhet egy több milliárd dolláros stratégiai ügylet? Lavrov külügyminiszter sietett is kijelenteni: Maas német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott!

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó hanem arról:

Németország újra elkötelezte magát az USA mellett.

Lavrov külügyminiszter évvégi értékelése: „az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy több pólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban.”

Vagyis a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Biden választási győzelmét követően.

Háborús fenyegetés?

A Der Spiegel tudósítója szerint Lavrov külügyminiszter még a galambok közé tartozik Moszkvában míg a héják nyíltan háborús fenyegetésről beszélnek. Ez magyarázza azt, hogy Lavrov külügyminiszter arra kényszerült: három órán keresztül tárgyalt az Alternative für Deutschland vezetőivel holott korábban óva intette Putyint attól, hogy túlértékelje a neonáci mozgalmakat Európában.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik mint Lavrov külügyminiszter. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkel kancellárral. A Navalnij ügyet a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel kancellár idén távozik, és utóda határozza majd meg: mennyire igazodik Berlin Biden elnök diplomáciájához?

Mit szól majd ehhez Moszkva?

Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, de Oroszország leértékelődött Németország szemében – állapítja meg a der Spiegel moszkvai tudósítója.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!