Kezdőlap Címkék Merénylet

Címke: merénylet

Újjáéledt az Iszlám Állam

Állandósultak a dzsihádisták által végrehajtott támadások Irakban, közben pedig az Iszlám Államhoz köthető terroristák újabb országokban követtek el merényleteket. A kalifátus összeomlása nem érte felkészületlenül a terrorszervezet vezetőit: visszatértek ahhoz a stratégiához, amely hasonló helyzetben egyszer már sikerre vezetett.

Biciklis turistákat gázoltak el két hete Tádzsikisztánban: a héttagú csoportból két amerikai, egy svájci és egy holland biciklis meghalt. A merénylet elkövetőjeként nem sokkal később az Iszlám Állam jelentkezett, és videót is közöltek a támadókról.

Ezen az látszik, hogy öt fiatal férfi egy fa alatt ül a hegyvidéken, mögöttük a terrorszervezet zászlajával. Arról beszélnek, hogy a tádzsik vezetők elhagyták hitüket, megengedték, hogy hitetlenek foglalják el az országot, majd

hűséget fogadtak Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam vezetőjének,

és felesküdtek a hitetlenek elleni támadásra.

A tádzsik hatóságok szerint kések és lőfegyverek is voltak náluk. A csoport tagjai közül négyet azóta elfogtak, négy másikat agyonlőttek.

A tádzsikisztáni merénylők.
Fotó: Amak

Nem ez volt az Iszlám Állam által adott egyetlen életjel az elmúlt hetekben. Szíria asz-Szuvajda nevű tartományában több öngyilkos merényletet is végrehajtottak, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet jelentése szerint 255 embert öltek meg. Emellett

sok nőt és gyereket el is raboltak.

Júliusban végrehajtottak egy merényletet Pakisztán Beludzsisztán nevű tartományában is, itt 159-en haltak meg.

Pedig Donald Trump már többször büszkélkedett azzal, hogy legyőzték a terrorszervezetet, Helsinkiben, Putyinnal való találkozóján pedig azt mondta: az Iszlám Állam elleni harc 98-99%-ban véget ért. Az iraki kormány meg már decemberben bejelentette, hogy legyőzték a terroristákat, és olyan hírek is voltak, hogy maga Abu Bakr al-Bagdadi is súlyosan megsérült.

Akkor mi történt?

Valójában az Iszlám Állam már hónapokkal korábban felkészült a katonai vereségekre és elkezdte újjászervezni magát. Jennifer Cafarella, az Institute for the Study of War nevű think tank elemzője nemrég az NPR-nek arról beszélt, hogy a szervezet vezetői felismerték: nem tudnak kitartani a koalíciós erőkkel szemben és el fogják veszíteni a területük nagy részét, de ezt nem tekintették úgy, hogy a háborút is elvesztették. Ehelyett

elkezdtek a túlélésre berendezkedni, és felkészültek a harc következő szakaszára.

A helyzet ráadásul nem is új nekik: 11 évvel ezelőtt egyszer már gyakorlatilag minden érintett kormány bejelentette, hogy legyőzték az Iszlám Állam elődszervezetét, az iraki al-Kaidát, amely akkor valóban az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.

Ahogy korábban is írtunk róla, az iraki al-Kaida 2003 és 2006 között rettegésben tartotta Irakot. A jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi által alapított és vezetett szervezet féktelen brutalitásáról volt hírhedt, emberei rengeteg véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen), és ők tettek közzé olyan videókat is, amelyeken amerikai túszokat fejeztek le.

Kegyetlensége miatt azonban az őt eleinte a síita elnyomás miatt támogató szunniták is elfordultak Zarkávitól, aki 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,

egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.

Szinte szó szerint a föld alá, vagy a sivatagos vidékekre kényszerültek, alig volt pénzük, nem tudtak szabadon mozogni – vagyis hasonló volt a helyzet, mint most.

2010-ben azonban Abu Bakr al-Bagdadi került a szervezet élére, amely két-három év alatt feltámadt. 2013-ban már beszivárogtak Szíriába, közben kihasználták az iraki kormány elleni elégedetlenséget is, kiszabadították szimpatizánsaikat a börtönökből, majd célzott támadásokat hajtottak végre a katonák és rendőrök ellen. 2014 júliusában pedig, a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalása után, kikiáltották a kalifátust.

Abu Bakr al-Bagdadi
Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam

A New Statesman elemzése szerint az Iszlám Állam hatalma csúcspontján is több volt, mint egy állam: inkább egyfajta mozgalom, amelynek az államalapítás csak egy állomása volt. A dzsihádisták ugyanis

a világ végét megelőző végső harcra készülnek:

Mohamed jóslatainak megfelelően, aki szerint a világ vége előtt nem sokkal a kalifátus meg fogja hódítani a világot.

Éppen ezért a mostani vereségek, bár átmenetileg gyengítették az ideológiát is, nem jelentik a szervezet végső kudarcát. Sőt, a Soufan Center elemzése szerint az Iszlám Állam ugyanazzal a módszerrel készíti elő visszatérését, mint amilyet 2013 előtt is alkalmazott: például az iraki tisztviselők, elsősorban a rendőrök és a biztonsági szolgálatok tagjai elleni célzott gyilkosságokkal.

Úgy fogalmaznak:

„a meggyengült Iszlám Állam a múltat akarja újrateremteni,”

és ahhoz, hogy esélyük legyen újra a 2014-eshez hasonló sikereket elérni, előbb 2013-at és az akkori tevékenységüket kell felidézniük.

Éppen ezért Irakban már hónapok óta rabolnak el és ölnek meg embereket, főleg Kirkuk, Dijala és Szalahuddin tartományokban – ezt a térséget többen már a halál háromszögeként emlegetik. Most napi átlagban közel három ilyen támadás történik, és ez jelentős növekedésnek számít, ugyanis egész márciusban összesen volt hét ilyen akció.

Fotó: Dabik

Több támadást videóra is vettek, de arra is volt példa, hogy a túszokkal küldtek videoüzenetet. Az egyik támadás során hat síita rendőrt raboltak el, akiket aztán a terrorszervezet zászlója elé térdeltettek, majd el kellett mondaniuk, hogy kivégzik őket, ha a kormány nem engedi el a fogságban tartott szunnita nőket. Néhány nappal később megtalálták a túszok holttestét.

Szakértők szerint az Iszlám Államnak nagyjából ezer embere lehet Irakban, 500 a sivatagos részeken, 500 a hegyekben. Az ilyen támadásokhoz viszont

nincs szükség sok emberre,

jellemzően 3-5 fős csoportok hajtják végre az akciót, amely után gyorsan vissza is vonulnak. David Sterman, a New America Foundation szakértője szerint a stratégiájuk leginkább az, hogy káoszt teremtsenek.

Azt is ki tudják használni, hogy Irakban sok olyan terület van, ahonnan négy éve tízezrek menekültek el az Iszlám Állam elől, és ők még nem tértek haza, így teljes falvak, kisebb városok állnak üresen, ami tökéletes terep a bujkáláshoz.

A Jamestown elemzése szerint az állandósult merényletek komoly dühöt váltottak ki a síita közösségből, de ez a düh (legalábbis egyelőre) nem általánosságban a szunniták ellen irányul, hanem inkább a kormány ellen, amely hiába próbál katonai erővel fellépni a dzsihádisták ellen. Az elhagyatott területeket, a sivatagot, a hegyvidéket ugyanis a kormánycsapatok nehezen ellenőrzik.

Kicsit paradox módon korábban,

amíg az Iszlám Állam nagy területet uralt, harcolni is könnyebb volt ellene:

lehetett tudni, hol találják meg a harcosaikat. Most viszont szétszóródtak, ráadásul az ellenük való harcot nehezítik az iraki kormány és a kurdok közti ellentétek is.

A dzsihádisták pedig mindezeket ki is használják. Továbbra is vannak komoly fegyvereik, de a városokba egyelőre nehezebben szivárognak be. A kétezres közepén, valamint 4-5 évvel ezelőtt azért tudtak ilyen téren sikeresek lenni, mert a síita kormány elnyomása miatt a szunniták közül sokan szimpatizáltak a radikális ideológiákkal – utána viszont megtapasztalták az Iszlám Állam rémuralmát.

Így viszont egyelőre kicsi az esély arra, hogy a terroristák elkezdjenek mondjuk egy olyan autóbombás merényletsorozatot, ami korábban szinte a védjegyükké vált. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy így is képesek a kormány ellenőrzése alatt álló nagyvárosokban támadni: néhány hete Bagdadban hajtottak végre merényletet.

Összedőlt ház az Iszlám Állam egyik bagdadi merénylete után.
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Ali

Azt, hogy milyen taktikát követnek, jól jelzi a kommunikáció is. Az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Hasszán al-Muhadzsir áprilisban egy üzenetben arra szólította fel a követőiket, hogy a kormánnyal együttműködő szunniták ellen hajtsanak végre merényleteket. A terrorszervezet egyik propagandalapja, az an-Naba pedig nemrég azt írta: a jelenlegi helyzetben nincs szükség nagy csoportokra, sok képzett harcossal, komoly fegyverzettel,

elég egyetlen ember, aki bármilyen, általa beszerezhető eszközzel támadást tud indítani.

Emellett továbbra is lépést tartanak a technika fejlődésével: a titkosított kommunikációs csatornákat már régóta használják, de a New York Times szerint újabban már a Bitcoinban érkező támogatást is fel tudják használni.

A propaganda pedig továbbra is aktív, és globálisan célozzák vele a potenciális követőket. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy

a terrorszervezetnek nem csak Szíriában és Irakban van bázisa,

egy friss ENSZ-jelentés szerint összesen akár 30 ezer, a Center for Strategic and International Studies szerint pedig 26 ezer harcosa is lehet különböző országokban.

Afgán források szerint az országba folyamatosan érkeznek a harcosok Észak-Afrikából, Közép-Ázsiából, de Oroszországból és Franciaországból is, januárban pedig a Fülöp-szigeteki hatóságok fogtak el egy spanyol férfit, aki Mindanao szigetén akart csatlakozni az Iszlám Állam helyi szervezetéhez.

Már egy éve voltak jelek, hogy Délkelet-Ázsiában akarnak pozíciókat szerezni, a Fülöp-szigeteken hónapokon át megszállás alatt tartottak egy nagyvárost, és a tevékenységüket Indonéziára is kiterjesztették.

Korábban Líbiában is próbálták megvetni a lábukat, és bár Szurt városát elvesztették, 3-4 ezer harcosuk még mindig lehet az országban. Egyiptomban a Sínai-félsziget északi részén vannak olyan, összeségében több száz fős terrorcsoportok, amelyek hűséget esküdtek Abu Bakr al-Bagdadinak, és a Száhel-övezetben is erősödnek a hozzájuk köthető csoportok.

Nagy európai terrortámadásnak viszont egyelőre kisebb a veszélye,

arra ugyanis most nincs a szervezetnek kapacitása, hogy a párizsihoz és brüsszelihez hasonló merényletsorozatot megtervezzen. Arra lehet inkább számítani, hogy az Iszlám Állam minden kisebb-nagyobb támadást magára vállal majd, akkor is, ha a merénylőkkel nem volt a szervezetnek közvetlen kapcsolata, csak az ideológiai hátteret biztosították.

(Borítókép: MTI)

Münsteri gázolás – Négy halott, húsz sebesült, terrorizmus kizárva

0

Egy pszichés gondokkal küszködő német férfi a Münsterben tömeges gázolás elkövetője, és az üggyel kapcsolatban nincsenek terrorizmusra utaló jelek – jelentette a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két német regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja.

A beszámoló szerint egy 1969-ben született német férfi, Jens R. vezette a kisteherautót, amely Münster belvárosában szombat délután röviddel fél négy előtt teraszon ülő emberek közé hajtott.

Jens R. 2014-ben és 2016-ban is pszichés gondokkal tűnt fel – tették hozzá.

A Bild című lap a hírportálján azt írta, hogy a 48 éves férfi – aki három embert megölt, húszat megsebesített és a gázolás után végzett magával – büntetlen előéletű. A rendőrség este megkezdte lakásának átkutatását, a lap szerint robbanóanyagot keresnek és a művelethez különleges egységeket is mozgósítottak.

Az SZ, az NDR és a WDR tényfeltáró munkacsoportja és a Bild információit a rendőrség estig nem erősítette meg és nem cáfolta.

Angela Merkelt a kancellár szombat esti közleménye szerint mélyen megrázta az eset. A hatóságok „most minden elképzelhetőt megtesznek a cselekmény feltárásáért, az áldozatok és hozzátartozóik támogatásáért” – áll a közleményben, amelyben Angela Merkel köszönetet mondott a résztvevő szakembereknek.

A sebesültek közül hatan életveszélyes állapotban vannak. A münsteri egyetemi klinikán bevezették a vészhelyzetre kidolgozott intézkedéseket, így egy külön osztályt biztosítottak a sebesülteknek és felszólították véradásra a város lakosságát. Este visszavonták a felszólítást, közölve, hogy bőven elég jelentkező gyűlt össze a klinikánál.

Már a második letartóztatott is Ungváron van

0

A KMKSZ-székház felrobbantásával meggyanúsított második letartóztatott is a kárpátaljai megyeszékhelyen van már. Az Ungvári Járási-Városi Bíróságon elkezdődött a meghallgatása. Arról döntenek, hogy előzetesben marad-e.

Mint azt már megírtuk, az első letartóztatottat még hétfőn Ungvárra szállították. A rövid meghallgatást követően a bíró keddre halasztotta a tárgyalást, az indoklás szerint megvárják, míg megérkezik a férfi védője. A bíró közölte, hogy ameddig az ügyvédre várnak a gyanúsítottat a bíróság épületében tartják fogva. A felvételek alapján a férfi a tárgyaláson teljesen nyugodtan és higgadtan viselkedett.

A mai nap pedig a vélt tettestársa is megérkezett, akit a titkosszolgálat kommandósai kísértek és vigyáztak rá. Harmadik letartóztatott társukról még nincs információ.

A KárpátHír Hennagyij Moszkal kormányzó beszámolója alapján azt is megírta, hogy a KMKSZ irodáját ért két februári támadás megrendelője a szakadár Dnyeszter-melléki Köztársaságból való, és már vissza is menekült arra a területre. Moszkal megismételte, hogy egészen biztos abban, miszerint

az orosz titkosszolgálat áll a háttérben.

A történethez kapcsolódó fejlemény még, hogy az ügyészség terrortámadásnak minősítette át a KMKSZ-székház elleni merénylet jogi besorolását és azt kérte a bíróságtól, hogy a gyanúsítottakat helyezzék előzetesbe, ráadásul óvadék ellenében se védekezhessenek szabadlábon.

(KárpátHír)

 

Korlátozhatják Amerikában a fegyvertartást

0

Törvényjavaslat készül erről, amelyet Donald Trump is támogat, pedig ő eddig mindenfajta szigorítást ellenzett.

17 embert lőtt le a 19 éves merénylő a floridai iskolában.
(MTI/EPA/Giorgio Viera)

A CNN idézi a Fehér Ház közleményét, amely szerint az elnök támogatja azt az, egy demokrata és egy republikánus szenátor által benyújtott tervezetet, amely szigorítja az ellenőrzési rendszert. Például azokat a kötelezettségeket, hogy milyen törvénysértéseket miatt tilthatják meg, hogy bizonyos emberek fegyvert vehessenek.

A fegyvertartásról szóló vita évtizedek óta tart Amerikában, és mindig egy-egy nagyobb merénylet után lángol fel igazán. Az elmúlt öt évben 290 iskolai lövöldözés volt az országban, múlt szerdán

egy 19 éves fiú 17 embert lőtt agyon egy floridai középiskolában.

A merénylő, Nikolas Cruz korábban az iskola diákja volt. Fajgyűlölő nézeteket vallott, egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoporttal is kapcsolatban volt.

A lövöldözés után a diákok képviselője bejelentette: tüntetést szerveznek Washingtonba, hogy végre történjen valami a fegyvertartás korlátozásának ügyében.

Trump viszont eddig nyíltak kiállt az eddigi szabályok mellett, és a kampányát is nagy összegekkel támogatta a Nemzeti Lőfegyver Szövetség. A tavalyi Las Vegas-i lövöldözés után sem ítélte el a fegyvertartást.

A párizsi terrorista felmentését kérte az ügyvédje

Salah Abdeslam egy brüsszeli lövöldözés miatt áll most bíróság előtt. Ügyvédje eljárási hibákra hivatkozik.

2016 márciusában, néhány nappal a brüsszeli, a repülőtéren és a metrón végrehajtott terrortámadások előtt a rendőrök házkutatást tartottak egy lakásban a belga fővárosban. Itt három férfi tüzet nyitott rájuk – egyet közülük lelőttek, kettő elmenekült. Később derült ki, hogy egyikük Salah Abdeslam volt, akit egész Európában kerestek, ő volt ugyanis a 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadás-sorozat egyetlen életben maradt merénylője. (A sejthez többen tartoztak még a párizsi merénylőkön kívül, közülük néhányan követték el aztán a brüsszeli terrortámadást.)

A lövöldözés miatt

Abdeslamot gyilkossági kísérlettel vádolják.

A párizsi terrortámadás miatt a belga hatóságok korábban kiadták az amúgy brüsszeli születésű, de francia állampolgár Abdeslamot Franciaországnak, ezért minden nap Párizs mellől vitték most át Belgiumba, a tárgyalásra. Abdeslam mindent tagadott, és azt is közölte, hogy nem válaszol a kérdésekre.

Abdeslam nem engedte, hogy felvétel készüljön róla a bíróságon
(MTI/EPA/AFP pool/Emanuel Dunand)

Ügyvédje viszont eljárási hibákra hivatkozva a felmentését. Azt mondta: egyrészt nem is lőtt a rendőrökre, másrészt több ügyészségi dokumentum is franciául íródott, nem flamandul, így nem felel meg a Belgiumban hatályos nyelvhasználati törvényeknek.

Az ügyvéd azt is mondta: nem szabad összemosni ezt a pert a párizsi terrortámadások ügyével, amelyben külön ítélet fog születni.

2015. november 13-án

hét helyszínen támadtak Párizsban az Iszlám Állam terroristái:

egy csoport több kávézónál és étteremnél lövöldözött, egy másik tagjai a Stade de France-nál robbantották fel magukat, három merénylő pedig a Bataclan klubban, egy koncert közben kezdett mészárlásba.

Salah Abdeslamot az MTI ugyan a merényletek „feltételezett főszervezőjeként” emlegeti, ez azonban messze áll a valóságtól, hiszen

a támadást Szíriában, az Iszlám Állam központjában tervelték ki és szervezték meg

– ahol ő sose járt. Az összes, a terrortámadásban részt vett merénylő szerepelt egy, hónapokkal a merényletsorozat előtt felvett propagandavideón, kivéve őt. A videón, amelyet a támadás után hoztak nyilvánosságra, foglyokat fejeztek le.

Sokkal inkább lehetne őt a dzsihádisták sofőrjének nevezni. A terrortámadás előtti hetekben fél Európát bejárta bérelt autókkal – többször járt Magyarországon is. A terroristák egy része ugyanis, a menekülthullámot kihasználva, a menedékkérők közé vegyülve érkezett Európába (vagyis nem igaz az a kormánysajtóban emlegetett állítás, hogy „a migránsok között toborzott merénylőket”).

Brüsszelben rendőrökre lőttek, amikor rájuk találtak
(MTI/EPA/Laurent Dubrule)

Abdeslam először augusztus 30-án járt Budapesten, ekkor két olyan terroristát vitt magával, akik közül az egyik a kávézókra támadó csoportban volt, a másik pedig a stadionnál robbantotta fel magát.

Szeptember elején újabb két embert vitt magával a Keleti pályaudvartól: Mohamed Belkaidot és Najim Laachraouit. Laachraoui lehetett a csoport bombaszakértője, ő a brüsszeli reptéren elkövetett terrortámadásban halt meg, 2016 márciusában. Belkaid pedig belga nyomozók szerint a sejt valódi parancsnoka volt. Őt lőtték le a brüsszeli lövöldözésben, ami miatt most Abdeslam bíróság előtt áll.

Pár nappal később Abdeslam ismét Magyarországon járt, ekkor a három, később a Bataclanban támadó terroristát vitte magával.

A terrortámadás előtt aztán ő bérelte azokat az autókat, amelyeket a merénylők használtak. Neki a stadionnál kellett volna felrobbantania magát, de ezt nem tette meg – a nyomozók azt valószínűsítik, hogy nem működött a bombamellénye. Ezután felhívta egy brüsszeli barátját, hogy jöjjön érte, majd eltűnt. 2016 márciusában bukkantak a nyomára, a lövöldözés után ugyan még elmenekült, de nem sokkal később elfogták.

Volt tengerészgyalogos készült merényletre San Franciscóban

0

Egy fedett FBI-ügynökkel beszélgetett arról, hogyan lehetne csőbombát készíteni. Azért figyelték, mert korábban kifejezte szimpátiáját az Iszlám Állam iránt.

A 25 éves Everitt Aaron Jameson nyolc éve kapott kiképzést, de leszerelték, mert nem vallotta be, hogy asztmást. Ezután kamionsofőrként dolgozott. Egy népszerű turista célponton, a Pier 39-nél akart támadni a BBC szerint, hogy minél több embert megöljön karácsony idején. Bombát is akart készíteni, csakhogy

erről egy fedett ügynökkel beszélgetett

A házkutatás során fegyvereket és egy, a támadást vállaló levelet is találtak. Ebben Donald Trump jeruzsálemi döntéséről írt.

Jamesont szeptember óta figyelték, mert a közösségi médiában az Iszlám Államot támogató bejegyzéseket tett közzé. Az október 31-ei, New York-i támadás után is arról írt, hogy támogatja a merényletet. Azért a Pier 39-et választotta, mert

ott mindig rengetegen vannak.

A közel-keleti vereségei után új stratégiára kényszerülő Iszlám Állam korábban felszólította híveit, hogy karácsonykor kövessenek el merényletet azokban az országokban, amelyek tagjai az ellene harcoló koalíciónak.

Merénylet New Yorkban

0

Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.

Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.

A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.

Nem tudni, miért robbantott, őrizetbe vették.

A CNN úgy tudja, munkahelyén készítette a bombát.

Sarah Sanders, a Fehér Ház sajtótitkára a Twitteren azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnököt tájékoztatták a robbanásról.

 

Letartóztatási parancs a volt elnök ellen

0

Egy argentin szövetségi bíró adta ki a parancsot Cristina Fernández de Kirchner ellen. Azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.

Cristina Fernández de Kirchner
Fotó: MTI/EPA/David Fernandez

Cristina Fernández de Kirchner 2007 és 2015 között volt Argentína elnöke. Hazaárulás miatt folyik ellene eljárás, amiért megállapodott Iránnal, hogy a zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.

A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit

négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében

– a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember meghalt, több százan megsebesültek. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.

Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, amelyet az ellenzéki tiltakozás ellenére a parlament is jóváhagyott. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.

A nyomozás akadályoztatása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész ezt azzal indokolta, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.

Cristina Fernández de Kirchner, akit a bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. Azt mondta:

„Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.”

Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kellene hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb

a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát.

Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.

A bíró most elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is. A volt elnök ellen egyébként hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.

Háromnapos nemzeti gyász Egyiptomban

0

A Sínai-félszigeti Bír-el-Abdban egy mecsetnél történt pénteki merénylet halálos áldozatainak száma 305-re nőtt. A halottak között 27 gyermek van. További 128 ember sebesült meg.

A támadók mintegy negyvenen voltak. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet zászlaját emelték magasba. Robbanóeszközöket vetettek be, majd a menekülőkre lőfegyverekkel lőttek. A sebesülteken segítőkre és a mentőautókra is golyózáport zúdítottak. A támadókon katonai jellegű egyenruha, egyeseken álarc volt, akin nem, az sűrű szakállat és hosszú hajat viselt.

A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.

A mecsetben szúfi hívők is voltak, akiket gyakran támadnak meg az iszlám szunnita ágához tartozó radikálisok, főként az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet harcosai, mert hitehagyottaknak, bálványimádóknak tartják őket.

Szombaton elkezdődött Egyiptomban a meghirdetett háromnapos gyász. Abdel-Azíz esz-Szíszi egyiptomi elnök ezenkívül szombaton elrendelte, hogy építsenek egy mauzóleumot a halálos áldozatok emlékére, egyelőre azonban részleteket nem közölte erről.

 

 

Kétszáznál is több halott egy egyiptomi merényletben

0

A legfrissebb hírek szerint legalább 230 ember meghalt, amikor egy mecsetnél robbantottak, illetve lövéseket adtak le a gyülekezetre Egyiptom észak-sínai kormányzóságában.

A merénylet Bir al-Abed városában történt, nem messze El-Arístól, a kormányzóság központjától.

A helyi rendőrség beszámolója szerint a pénteki imára összegyűlő embereket támadták meg. Rengeteg a sérült is, a beszámolók több mint száz sebesültet említenek.

A Guardian arról ír, hogy a mecsetben az ima végén robbant a bomba, a kitóduló emberekre pedig négy katonai terepjáróból nyitottak tüzet.

A Sínai-félszigeten az elmúlt három évben rendszeressé váltak az iszlamista terrortámadások, de az egyelőre még nem világos, hogy ki áll a mostani merénylet mögött.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!