Kezdőlap Címkék Mellár

Címke: Mellár

Az európai Magyarországért tüntettek

0

Vasárnap délután három baloldali ellenzéki párt – az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd – közösen szervezett tüntetést a budapesti Bem térre. A demonstrációt az Európai parlamentben szerdán elfogadott Sargentini-jelentés kapcsán azt kívánták jelezni, hogy Magyarország Európához tartozik, a magyarok egy európai Magyarországon szeretnének élni.

 

A délután első szónoka, Mellár Tamás, független országgyűlési képviselő az összefogás szükségességéről beszélt. Őt Homonnay Gergely aktivista követte, aki elmondta, hogy naponta kap halálos fenyegetéseket, majd Lakatos Béla volt ácsi polgármester példáját említette, akit fényes nappal megvertek az utcán. Szerinte nem ettől kell a legjobban félni, hanem attól, hogy nem lesz itt egészségügyi ellátás, nem lesz itt rendes oktatás.

Az ellopott pénzt vissza kell szerezni, mondta Homonnay. A Fidesz, amely a családok évének nevezte az ideit, de ez az év is az Orbán családé, a Mészáros családé. Látja-e Novák Katalin, Fidesz alelnök, családügyi államtitkár azokat a fotókat, amelyeken a kilakoltatott családok, szomorú tekintetű gyerekei vannak?

Homonnay szerint gyakran nem vagyunk tudatában annak, hogy mekkora a hatalmunk. Nem jobb és baloldal, hanem tisztesség és gyalázat között kell választani. Össze kell fogni, mert csak így van esély leváltani Orbánt.

Bejelentette, hogy október 23-án a Mi vagyunk a többség csoport tüntetést szervez, amelyre a demokratikus ellenzéki pártokat is meghívják. Magyarországnak Európában a helye, fejezte be beszédét Homonnay Gergely.

A harmadik szónok, Iványi Gábor lelkész kapta a legnagyobb tapsot. Három dologról beszélne, mondta. Az első, ami a Európai parlament döntésének a tanulsága: hogy az engedményekből, az ide-oda táncolásból elege lett a pártcsaládnak. Nem lehet uniós pénzből szidalmazni az Európai Uniót, nem lehet a Szovjetunióhoz hasonlítani. Itt most a Néppárt többsége foglalt állást – nem Magyarországgal, hanem az ország jelenlegi kormányával szemben. Jobb és baloldalról egyaránt támogatták Sargentini jelentését, nem pártcsalád alapon, hanem egy magasabb szempont, a tisztesség alapján.

Másik dolog: a 12 pontból csupán egy pont volt a menekültkérdés. A többi azokról az európai elvekről szólt, amelyek sérültek Magyarországon. Például egy tisztességes egyházi törvény. És nincs még egy ország, mondta Iványi, amelynek az alaptörvényében benne lenne, hogy a hajléktalanság büntethető. Ez gyalázat, szembe megy a Bibliával.

Ez egy másik evangélium, de mi megelégszünk az eredetivel.

Mi az, amit tenni lehet? Iványi szerint ez a nagy kérdés. Európának a szemét rajta kel tartania Magyarorszűgon. Ezért kell az európai ügyészség, a közös európai határvédelem.

A pártszónokok közül először Karácsony Gergely a Párbeszéd társelnök beszélt. Azzal kezdte, hogy ő halkszavú ember, de most hangos lesz és kiabálni fog, mert nagyon mérges. Elmondott egy történetet: annak az iskolának a portása, ahol a felesége tanít, hazaárulónak nevezte a feleségét. Nem a portásra mérges, aki nyilván minimálbérért dolgozik.

Hagyjuk már abba a hazaárulózást, mondta Karácsony. Akinek nem tetszik, amit Orbán csinál, azt ne hazaárulózzuk. Mi szeretjük a hazánkat, és büszkék vagyunk azokra a képviselőkre, akik igent mertek mondani erre a Sargentini-jelentésre.

Nem háború kell, hanem béke és együttműködés.

Ki kell állnunk amellett, hogy se egy portás, se egy miniszterelnök ne hazaárulózhasson ebben az országban. Aki nem hisz Európában, az látogasson el egy katonai temetőbe, és tudni fogja, hogy milyen jó dolog, hogy Európában nincs háború. A mi felelősségünk, hogy ez így is maradjon.

Az EU sem tökéletes, mondta Karácsony. Kicsit lassan kapcsolnak. Az a dolgunk, hogy megakadályozzuk, hogy Orbán Magyarország után az Európai Uniót is szétverje. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az Orbánhoz hasonló szélhámosoknak esélyük se legyen szétverni az Európai Uniót.

Vissza kell venni a hazánkat, és vissza kell venni a szimbólumainkat. A kokárdát, a magyar kultúrát, azt a szót, hogy nemzeti. Nem szabad engedni, hogy a májusi EP választáson Orbán többségbe kerüljön. El kel mennünk szavazni. Létre kell hoznunk a Bibó által leírt szabadság kis köreit.

Vissza kell szerezni a helyi közösségek irányítását Budapesten és Magyarország minden településén.

Lehet, hogy nem mi vagyunk a legjobbak, lehet hogy nekünk hátul kell állnunk a sorban, mondta beszéde végén Karácsony. Én vállalom, hogy hátul álljak, csak jó nagy legyen a sor.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azzal kezdte, hogy Magyarországnak lúzer kormánya és lúzer kormányfője van. Magyarországot ma egy romlott gazember vezeti.

Aztán mással folytatta. Hazamegyünk, mondta, kiadtuk a dühünket, és nem történik semmi. Erről kell beszélni. Hogy mi legyen. Mert odáig rendben van, hogy értjük a helyzetet, programunk van, de mi legyen. Mert nem csak ott van diktatúra, ahol Gulag van, Hitler bajusz és karlendítés. A kormány elfoglalta az intézményeket, a hatalom ellenőrzés nélkül működik, a kormány a közhatalmat arra használja, hogy a vele szemben állókat ellehetetlenítse.

A diktatúrákat nem a parlamentben lehet leváltani. Nem boldog, hogy ezt kell mondania, mert nyolc éven keresztül ennek az ellenkezőjét mondta. Példákat hozott arra, hogyan győzött az ellenzék Belgrádban, hogyan buktatták meg Egyiptomban Mubarakot.

A diktátorokat nem a Facebookon buktatják meg,

mondta Gyurcsány. A népnek nemcsak joga, de mostantól kötelessége, hogy a sorsát a kezébe vegye és megbuktassa ezt a rendszert.

Hogyan jutunk előre? Mit kell és lehet tenni? Követni kell a belgrádi példát. Nem lehet addig nyugodni, amíg új választási szabállyal, új médiaszabályozással nem lesz új választás Magyarországon. Ezt csak az utca tudja elérni.

Új választásért, új választási törvényért kell tüntetni. Fárasztó lesz, de meg kell szabadítani az országot.

Ki az utcára, és maradunk, adta ki a jelszót Gyurcsány.

A tüntetés szocialista szónoka, Tóth Bertalan külön köszöntötte a Momentum megjelent támogatóit. Nem ünnepelni jöttünk mondta, mert nincs mit. A miniszterelnök szégyent hozott ránk, magyarokra. Megtagadja az európai értékeket, az EP mostani döntése minket, magyar polgárokat véd meg.

Amikor a csatlakozás mellett döntöttünk, nem csupán arról szavaztunk, hogy egy közösséghez akarunk tartozni, hanem egy értékközösség mellett tettük le a voksunkat. Népszavazás döntött erről, a magyarok 84 százaléka erre szavazott..

A mostani EP döntés a mi mindennapjainkrül szól. Arról, hogy különbíróságokat hoznak létre, ahol a saját ügyeiket tárgyalják. A tudomány szavadságának leépítéséről szól, arról, hogy az iskolákban alattvalókat akarnak nevelni. A hatalmon lévők gyerekei magániskolákba járnak, míg a többiek a leépült közoktatásba.

A Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti szavazás megmutatta, hogy

Orbán Viktor nem Európa erős embere, hanem megbélyegzett populista,

akit, miközben a kereszténydemokrácia építését hirdeti, a kereszténydemokrata pártok képviselői szavaznak le.

Van feladatunk, mondta Tóth Bertalan. Helyre kell állítani a jogállamot, a sajtószabadságot, Magyarország valós problémáival kell foglalkoznunk.

Forintról a Parlamentben – kormányzati mellébeszéléssel

0

A forint ma újabb történelmi mélységbe süllyedt, nem véletlen tehát, hogy az Országgyűlésben is szóba került. Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagja napirend előtti felszólalásában a többi között kitért a kormány által sugallt spekulációs támadás kérdésére is.

Mellár Tamás, képviselõ (Párbeszéd)
MTI Fotó: Kovács Attila

„Bármi is az oka  a forint gyengülésének, az biztos, hogy hosszú távon nem maradhat fenn a helyzet, a jegybanknak előbb-utóbb emelni kell az alapkamatot. Kérdés, hogy mikor emel, illetve, hogy ki tudja, ki sejti, hogy mikor történik meg a kamatforduló. Ugyanis aki tudja, sejti, az nagyon jól tud spekulálni és nagy haszonra szert tenni, amíg ez az emelés megvalósul” – szögezte le, hozzátéve:

”Valami azt súgja, hogy nem Soros György rendelkezik a legautentikusabb információval arról, hogy mikor akar a jegybank kamatot emelni”.

Mellár emlékeztetett arra, hogy a kormány szerint spekuláció áll a forint gyengülése mögött, s ezt hallva sokakban merül fel Soros György neve, már csak azért is, mert volt olyan, hogy ő valóban spekulált az angol font ellen.  „Ám mielőtt gyűlöletfélórákat indítanánk el” – mondta, két tényt ajánl a kormány figyelmébe. Az első, hogy az amerikai jegybank kamatemelési fordulót indított a közelmúltban, aminek eredményeként  a külföldi tőke Közép-Kelet-Európából elindult vissza a tengerentúlra, a régió pénzei – s nem csak a forint – megérezték ezt.

A másik, ami ennél is fontosabb: az elmúlt két évben makacsul és erőteljesen emelkedett az infláció. Jelenleg 3 százalék körüli, s az MNB előrejelzése szerint marad is. Ezzel szemben 0,9 százalék a jegybanki alapkamat, amit az MNB nem is akar megváltoztatni, legalábbis nincs napirenden. Azaz, nincs reálkamat, s a forint elindult a gyengülés útján.

Ez pedig nem más, mint invit a spekulánsoknak, hogy shortoljanak. A jegybank meg tudta volna ezt akadályozni, amihez nem kellett volna mást  tennie, mint elkezdeni a kamatemelés.

Hogy ezt miért nem tette, azt nem nagyon tudni – szögezte le Mellár.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára
MTI Fotó: Soós Lajos

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára (!)  válaszolt Mellár Tamásnak. Pontosabban, nem igazán válaszolt, semmitmondóan beszélt arról, hogy a jegybanki lépéseket nem ismerik előre, majd rátért a magyar gazdaság terén az egymást követő Orbán-kormányok 2010 óta elért eredményeire, egyebek között  növekedésre, a foglalkoztatásra, a béremelésekre, majd hosszabban beszélt a kis- és középvállalatok működési körülményeinek fontosságáról.

Bréking nyúz, május 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Igazi kis vegyestálat sikerült ma összeállítanunk. Van itt minden, mi szem, szájnak ingere: sápítozás az LMP-ben (és persze egy oldalvágással a Jobbikban) kialakult feszült helyzetről; Mellár ócsárlásáról és általában is az emberileg vállalhatatlan ellenzékről; a migránsokat segítő – trükkösen nem civileknek, hanem NGO-knak mondott – szervezetekről; s végül arról, hogy a műanyagszigetek nem is léteznek, csak riogatják velük szegény nyugati embereket.

 

Echo TV – Emberileg vállalhatatlan az ellenzék

A tévé Civil kör műsorának a vendégei véleményezték többek között Bősz Anett kilépését a Párbeszédből, valamint Mellár Tamás belépését a frakcióba, megmentve azt. Pesty László úgy fogalmazott: Mellár Tamás a magát konzekvensen mindig konzervatívnak és függetlennek tartó ember szépen megmentette a Párbeszéd frakcióját. Bősz Anett pár héttel azt mondta, belép ebbe a frakcióba. Ezzel szemben most azt mondta, nem látja annak lehetőségét, sem politikai akaratot, sem eszközt, sem semmit, hogy itt liberális politizálást folytathasson. Miért tette volna, ha nem így van? – tette fel a kérdést Pesty László.De jelen esetben, aminek egyszerűbb az olvasata és egyébként egy disznóság, hogy Mellár, aki saját magát konzervatív gondolkodónak aposztrofálja egyszerűen csak belép ebbe a frakcióba.

Pedig megígérte a választási kampányban, erre építkezett, hogy ő független keresztény-konzervatív, ezzel szemben most elfogadta a baloldal támogatását és pénzét – tette hozzá.

Ferencz Orsolya úgy vélekedett: ez az elvtelenségnek a magasiskolája és a gusztustalanságnak a folytatása, amit egyébként a kampány során is mutatott a baloldal. Felidézte, hogy egyébként Herényi Károly és Lendvai Ildikó is korábban arról beszélgetett, hogy azok tették jól, akik a Fideszre szavaztak.Hiszen, így a legjobbat tették az országnak, mert emberileg vállalhatatlanok azok, akik ma az ellenzéket képviselik.

Origo – Újabb ellenzéki párt szakad: az LMP kongresszusa fellázadt

A teljes ellenzékhez hasonlóan az LMP-ben is folytatódnak a belharcok, az elnökség ismeretlen tagokkal lett tele  – írja az Origo hivatkozva a PestiSrácokra. A portál szerint ennek a jele, hogy ugyan az LMP két társelnöki posztjáért kihívó nélkül csak ketten indultak, Szél Bernadett és Keresztes László Lóránt, ám az előbbi csak 60, az utóbbi pedig 77 százalékos támogatást kapott.

A küldöttek a vártnál gyengébb választási szereplés mellett az LMP iránytű nélküli, sodródó politizálása miatt is büntették a párt miniszterelnök-jelöltjét.

A portál LMP-s forrásai szerint komoly esély van arra, hogy a párton belüli konfliktusok (amelyeket Sallai R. Benedek és Hadházy Ákos verekedése is jelzett) tovább éleződnek, és – a Jobbikhoz hasonlóan – pártszakadáshoz közeli helyzet állhat elő az LMP-ben is.

 

888.hu – Több mint száz NGO segít a migránsoknak Európába jutni

Két év alatt körülbelül 114 civil szervezet és 7 356 önkéntes vett részt Leszbosz szigetén a migránsokkal kapcsolatos akciókban. Ha kellett mentették őket, de ruhát, élelmet és jogi segítséget is nyújtottak nekik, valamint tanácsokkal látták el őket, hogy könnyebben boldoguljanak útjuk további részén – írja a portál, amely felidézi, hogy Charalampos Athanassiou görög parlamenti képviselő érdeklődött az NGO-k munkájáról, amelyre két minisztertől, a hajózásért és a bevándorlásért felelős miniszterektől érkezett a megdöbbentő válasz.

A válaszaikból kiderült, hogy nem tudják megfelelően ellenőrizni ezen civil szervezetek tevékenységért, amiért a két miniszter egymást kezdte el okolni.

Olaszországban sem jobb a helyzet, ott is aktívak tevékenykednek az NGO-k. Az elmúlt két napban 1500 migráns mentettek a tengerről. Az illegális bevándorlóknak közel a felét a Sea-Watch és a Sea-Eye szervezetek mentették.

Figyelő – A nem létező Csendes-óceáni szemétsziget egy sokkal veszélyesebb dologra mutat rá

A National Geographic legfrissebb címlapjával, ami egy jéghegyre hasonlító óceánban úszó nejlonzacskót ábrázol, újramelegítette az óceánok műanyag szennyezésének témáját. Ezzel még nem lenne probléma, csakhogy ezzel együtt újra szétterjedt a szemétsziget legendája. Erről a szigetről már annyiszor olvashattunk, hallhattunk, viszont – nem véletlenül – nem láttuk soha, írja a Figyelő. Adódik a kérdés. Vajon miért nem készült még légifelvétel erről a lebegő óriásról, amely állítólag még a hatalmas amerikai államnál is kétszer nagyobb.

Egész egyszerűen azért, mert a szó szoros értelmében nincs olyan, hogy szemétsziget.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az óceánok nem szennyezettek műanyaggal. Csakhogy amit szemétszigetnek neveznek, az inkább egy szemétfolt, ami szabad szemmel nem is igazán látható.

A téma drámai tálalása egyértelműen arra szolgál, hogy a világ bűntudatra leghajlamosabb embertípusát, a nyugati embert sokkolja.

 

A liberalizmus elárulása

Egy ideje szitokszó lett, ha valakire azt mondják, liberális. Nincs ezen mit szépíteni, a liberalizmust, mint olyat, lejáratták. Az ismert bon mot szerint: egy eszme nem felelős azokért, akik hisznek benne.

Azokért meg – és ezt már én teszem hozzá – még annyira sem, akik nem hisznek benne, csupán felírják a zászlajukra. Bősz Anettre gondolok a legújabb fejlemények kapcsán. És persze Fodor Gáborra, merthogy Bősz Anett az ő magyar hangja.

Fodor Gábor tehetséges politikusnak indult. Időben szakított a Fidesszel, akkor, amikor Ungár Klára, Hegedűs István és még sokan mások. Bayer Zsolt is ekkor hagyta ott Orbán Viktor pártját, elmondása szerint Simicska Lajos miatt, mert mint írta a 90-es évek közepén, Orbán Viktor barátja körül olyan volt a légkör, mint egy kokainbáró rezidenciáján Kolumbia-alsón. Bayer aztán visszatalált a Fideszbe, Fodorék maradtak liberálisok.

Azzal, hogy Bősz Anett otthagyta az MSZP-Párbeszéd frakcióját, nem ennek a pártszövetségnek ártott a legtöbbet, még csak nem is a magát demokratikusnak mondó ellenzéknek. Bősz Anett árulása a liberalizmusnak ártott sokat, mert újabb adut adott azok kezébe, akik szerint a liberalizmus idejétmúlt, sőt, kifejezetten kártékony, és mint ilyen, irtandó.

Sokan úgy sejtik, hogy a Fidesz áll a mostani és az ezt megelőző ármánykodások mögött, a kormánypárt mozgatja a szálakat, Fodor végül is nekik tett szívességet. De ha így van, és jó lenne hinni abban, hogy ez nem igaz, akkor az MSZP is nyakig benne van. Ők vitték be a hátukon a parlamentbe Fodor Gábor magyar hangját, Bősz Anettet, mindenki tudta, már akit érdekelt ez egyáltalán, hogy Bősszel valójában Fodor került be a parlamentbe és az MSZP-Párbeszéd frakcióba.

Most, hogy Mellár Tamás beül a már majdnem megszűnt frakcióba, csak látszólag áll helyre a világ rendje. Lesz frakció és lesz pénz, de valójában semmi sincs rendben.

Amit ugyanis Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett képvisel, az nem liberalizmus. A liberalizmus ugyanis egy eszmerendszer, épp úgy, ahogyan a konzervativizmus is az. Arról, hogy valaki konzervatívnak mondja magát, még nem biztos, hogy konzervatív. Lehet, hogy csak hazudós az illető, vagy álszent, esetleg politikai haszonszerzésre szakosodott.

Bárki mondhatja magát konzervatívnak.

Fodor Gábor, Bősz Anett, ha kedvük tartja, nevezhetik magukat liberálisnak, mint ahogy Kövér László is mondhatja magáról, hogy demokrata. Ami persze szintén nem igaz, tőle magától tudjuk, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna.
Abban az értelemben, ahogy Kövér László demokrata, úgy persze Fodor Gábor és magyar hangja, Bősz Anett is liberális.

Meleg zuhany

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szurkoltam az ellenzéki összefogás sikeréért. Szinte folyamatosan lestem a híreket, noha meglehetősen távolból kísértem az eseményeket. Aztán megjött az eredmény, ami szerencsére jó ideje nem az első hideg zuhany volt.

Most olvasom a különféle magyarázatokat. A közismert fideszes publicista azon kesereg, hogy egy szimbolikusan kényes politikai térben a „baloldal” aratott sikert. Mások arról beszélnek, hogy a siker kulcsa tulajdonképpen az, hogy a „baloldal és a Jobbik” képes volt összefogni. Aztán olyan vélemény is van, hogy a „szocialista szavazók” felébredtek és ők döntötték el a választást.

Abban mindenki egyetért, hogy az úgynevezett vásárhelyi modell lehet a kulcs ahhoz, hogy a tavaszi választásokon az ellenzék országosan is jó eredményt érjen el. A mozgósítás sikeres volt, valójában a magas részvételnek köszönhető az ellenzéki előretörés. Márki-Zay olyan szavazókat tudott behozni, akik egy más felállásban bizonyára otthon maradtak volna, vagy esetleg a Fideszre szavaznak. Vagyis lefordítva: megint kiderült, milyen fontos a személyiség szerepe a politikai sikerekben.

De valójában Vásárhelyen ki is nyerte el a városi polgármester tisztét? Virtigli baloldalai politikus győzte le a fideszes ellenfelét? Szó nincs róla. Márki-Zay katolikus, mélyen vallásos, polgári családban nőtt fel, maga nyilatkozta, hogy a rendszerváltást örömteli eseményként élte meg, és azóta is mindig a jobboldali, keresztény pártokra szavazott. Hét gyerekük van, noha a felesége valamikor szerzetesnek készült. Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője pontosan érzékelte a helyzetet, egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a keresztény-konzervatív célokat követő, a polgári jobboldal értékeiben hívő választóknak is egyértelmű érdeke volt a városban, hogy változás történjen. És ehhez alkalmas jelöltet láttak Márki-Zay személyében.

Az április országgyűlési választások sikere is lényegében azon múlhat, képesek lesznek-e az ellenzéki pártok nagyban is belátni, hogy sem a szocialisták, sem a DK, sem a liberálisok, sem az LMP, sem a Momentum, de önmagában a Jobbik sem képes leváltani azt az önkontrollját vesztett családi elitklubot, amely ma szicíliai módszerekkel uralja az országot. Tökéletesen kudarcot vallott Szanyi Tibor kísérlete is, az ellenzéki összefogással elindított jelölttel szemben semmi esélye nem volt a „tisztán” szocialista ellenfélnek.

Meg kell tehát szólítania az ellenzéknek azt a közéleti posványban csalódott, mérsékelt jobboldali választói kört is, amelynek tagjai ma még tespedt távolságtartásban figyelik a politikai csatározásokat. Olyan jelöltek mögé kellett volna felsorakoznia az ellenzéknek, akiknek személye e csendes többség számára is hiteles. Nem feltétlenül jó ötlet, hogy a baloldali pártok saját belső köreikből verbuválták a jelöltjeiket, érdemes lett volna körülnézni a Fideszben csalódott olyan értelmiségiek körében is, mint mondjuk Mellár Tamás, vagy a V18-ak egyik-másik szakértője.

Lehet, hogy a támogató szelvények gyűjtésének napjaiban már késő a vásárhelyi győzelem elmulasztott személyi tanulságain keseregni, de a mozgósítás módszereiben lehetne még az ottani tapasztalatokat hasznosítani. Az ország lakóinak többsége a hétvégihez hasonló „meleg zuhanyra” vágyik majd azon az április estén is. Erre pedig a csendes, jobboldali többség támogatása nélkül aligha lesz esély.

Koordinált jelölttámogatás és nem jelöltállítás

Minden választókerületben meglesz a megfelelő bázisa a V18-nak ahhoz, hogy részt tudjon venni a helyi kampányban – jelentette be a Független Hírügynökségnek adott interjújában Raskó György agrárközgazdász, a Választás18 kezdeményezés tagja. Folynak a pártokkal az egyeztetések, s hamarosan az is eldől, hogy a Jobbikkal felveszik-e a kapcsolatot. De akárhogyan is, minden körzetben a legesélyesebb ellenzéki jelölt mögé állnak majd, s hirdetésben kérik a választókat, rá szavazzanak. „Az eddigi háttérelemzések azt sejtetik, hogy akár 50 egyéni körzetben is van esélye az ellenzéknek koordinált jelölttámogatással” – mondja, hozzátéve: ettől még a pártok indítsanak saját jelölteket a körzetekben. Szerinte el lehet kerülni, hogy a választók ne zavarodjanak össze – mindenesetre a V18  választási segédanyagot juttat el minden postaládába. Pénteken újabb ülést tartanak, amelyen egy sor kérdésben terveznek dönteni, köztük a civil szervezetekkel való együttműködésről is. Csak magyar magánszemélyektől fogadnak el pénzt, a gazdálkodást a készülő honlapon lehet majd nyomon követni.

 

Hogyan állnak a V18-ak?

Jóval nagyobb lett a kezdeményezés visszhangja, mint amire mi számítottunk. Ez kifejezetten örvendetes. Az óriási érdeklődés arra késztet minket, hogy átgondoljuk, mit csináljunk. Civil szervezetek és magánszemélyek tömegesen jelentkeznek be, aminek köszönhetően ma már biztos, hogy minden választókerületben meglesz a megfelelő bázisunk, s részt tudunk venni a helyi kampányban. Az óriási érdeklődés miatt elkezdtünk egy sor dologgal foglalkozni, olyanokkal, mint a honlap készítése, médiaterv összeállítása, szervezeti szabályzat megalkotása, s annak kidolgozása, hogy konkrétan miként szabályozzuk, folytassuk az együttműködést a civil szervezetekkel. Most pénteken ezekről a konkrét kérdésekről fogunk tárgyalni a V18 ülésén.

Milyen jellegű az érdeklődés? Anyagi felajánlásokat kapnak, önkéntes munkát vállalnának a jelentkezők vagy pusztán elvi támogatásukról biztosítják a kezdeményezésüket?

Is-is. Mindenki azt jelzi vissza – nekem is ez a tapasztalatom –, hogy például a közösségi portálokon az ezres nagyságrendben mérhető követők, ismerősök közül rengetegen ajánlanak fel mind anyagi támogatást, mind pedig azt, hogy személyesen, tevőlegesen részt vennének a munkákban.

Nem félnek attól, hogy ebben a hiszterizált helyzetben – elég, ha a múlt héten nyilvánosságra hozott Stop Soros csomagra és az azzal kapcsolatos kormányzati kampányra gondolunk – adományok elfogadása esetén Önök ellen is boszorkányüldözés kezdődik?

Mi eleve rögzítettük, hogy semmiféle külföldi szervezettől, mecénástól nem fogadunk el semmilyen támogatást. El akarjuk kerülni annak még a látszatát is, hogy külföldi pénzekkel folytatunk választási kampányt. Tovább menve, csak magyar magánszemélyektől fogadunk el pénzt, civil szervezetektől, vállalatoktól, alapítványoktól nem. Ugyanis tudjuk, nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. Éppen ebből a megfontolásból is, a gazdálkodásunk is teljesen transzparens lesz, a honlapunkon bárki nyomon követheti.

Jönnek tehát a felajánlások, folyik be a pénz. Ezeket hogyan költik majd el?

A mi feladatunk annak a megszervezése, hogyan tereljük egy irányba ezeket a felajánlásokat, konkrétan milyen módon építkezzünk a  felajánlásokra. Január 26-án erről a szervezési kérdésről is tárgyalunk majd.

Természetesen ez nagyon fontos, hiszen ez az alapja annak, hogy hatékonyan tudják megvalósítani a céljukat. Tudják már pontosan, hogyan akarják ezt elérni?

Valóban, nagyon is lényeges, hogy az érdeklődést sikerült felkeltenünk,  talán a második legfontosabb pedig az, hogy a visszajelzések visszaigazolják szándékunkat: hogy az egyéni körzetekben koordinált együttműködés valósuljon meg az ellenzéki pártok között.

A reakciókból látható, hogy a hozzánk fordulók 99 százaléka kiáll amellett, hogy az egyéni körzetekben egyetlen, a legesélyesebb jelölt mögé álljunk.

Nincs mese, ennek meg kell valósulni ahhoz, hogy megakadályozzuk a kétharmados Fidesz győzelmet.

Félreértés ne essék! Köztünk, alapítók között is van vita, ám az én személyes álláspontom határozott: vegyük ezt komolyan, a kétharmados Fidesz győzelmet csak koordinált fellépéssel lehet megakadályozni.

Ez azt jelenti, hogy adott esetben a Jobbik jelöltje mellett tennék le a voksukat?

A támogatás mindenkire vonatkozik.

Ha egy jobbikos jelöltnek tűnik a legnagyobb esélye a győzelemre, akkor nincs mese, őt kell támogatni, ha egy Demokratikus Koalíciós jelölt néz ki inkább befutónak az ellenzék jelöltjei közül, akkor mögé kell állni, ha Momentumos, akkor pedig őt támogassuk.

És ez vonatkozik az LMP-re, az MSZP-re, a Párbeszédre, stb. is. A Jobbikkal való kapcsolatfeltétel most lesz napirenden a munkaértekezleten. Én azt fogom javasolni, hogy velük is éppen úgy meg kell kezdeni a tárgyalásokat, mint a többi párttal. Természetesen ebben az esetben is kizárólag az egyéni jelölti szinten.

És hol tartanak a többi párttal folytatott tárgyalások?

Mindegyikkel felvettük már a kapcsolatot, s vannak olyanok, amelyekkel nagyon szoros, jó együttműködés kezd kialakulni. Ilyen például az LMP, vagy a Karácsony Gergely-féle Párbeszéd, s hasonlóan meglesz – nagy nehezen – a Momentummal is. Érdekes módon az Együtt részéről nem látszik egyelőre fogadókészség, de ez lényegtelen, mert ha egy adott körzetben az Együtt jelöltje az esélyes – mint például Csepelen –, akkor éppen úgy meg fogja kapni a támogatásunkat, mint az olyan pártok – az MSZP vagy a DK – jelöltje, amelyekkel már egyeztetünk az egyéni koordinált támogatásról.

Betudható-e ennek például az, hogy Mellár Tamás mögé beállt az ellenzék jó része, jelesül azok  a pártok, amelyekkel – mint most mondta – már eredményesen tárgyaltak?

Meggyőződésem, hogy igen.

Tehát azok mögé a pártok jelöltjei mögé is felsorakoznának, amelyek nem akarnak koordinált indulást? Gondolok ott például arra, hogy a múlt héten sorra jelentették be az ellenzéki pártok, hogy felsorakoznak a függetlenként induló Mellár Tamás mögé, ám az LMP és a Jobbik jelezte, hogy saját jelöltet indít.

Az én javaslatom az, hogy igen. Hangsúlyozom: mi nem párttámogatást javaslunk, hanem azt, hogy amely pártnak a legerősebb a jelöltje az adott egyéni körzetben, ott álljunk be mögé és szavazzunk rá. A párttámogatásba nem szólunk bele! Minket csak az egyéni körzetek érdekelnek.

És nem arról van szó, hogy valaki visszalépjen az esélyesebb javára – már csak azért sem, mert ez anyagilag is ellehetetlenítene egy-egy indulót, pártot, hiszen akkor vagy nem kapja meg a támogatást vagy vissza kell azt fizetnie –, hanem arról, hogy bátran állítsanak jelöltet, de közösen támogassák a legesélyesebbet – ellenzéki párthovatartozástól függetlenül.

Az eddigi háttérelemzések azt sejtetik, hogy akár 50 egyéni körzetben is van esélye az ellenzéknek a koordinált jelölttámogatással. A közös jelölt támogatása frappáns válasz lenne, demonstratívan megmutatná, hogy az ellenzék átérzi a feladat súlyát, történelmi felelősségét, és kész félretenni a saját érdekét, a személyeskedését a cél érdekében, hogy a választóit is ebbe az irányba terelje.

Hogyan választják ki az egyes konkrét körzetek konkrét jelöltjét, aki mögé érdemes odaállni. Vannak persze esetek – ilyen Mellár Tamásé is –, ahol egyértelmű, de a legtöbb egyéni körzetben, gondolom, ez nem mondható el. Támaszkodnak-e ebben a Közös Ország Mozgalom kezdeményezésére, a helyi közvélemény-kutatásra?

Szorosan együttműködünk Gulyás Mártonékkal ebben…s egyébként másban is. Szoros a koordináció közöttünk, s sok más szervezettel, amely egy-egy régió, választókerület szintjén működik.

Mi  helyzet azokkal a körzetekkel, ahol egyértelmű a fideszes fölény?

Ezekben a körzetekben felesleges lenne a koordinált támogatás. Ott azt tanácsoljuk, hogy minden párt dobja be magát, hogy minél több szavazatot lehessen elszedni a Fidesztől.

Nem zavarják nagyon össze a választókat – főleg, a politikát nem nagyon követőket – azzal, hogy a szavazólistán ott sorakoznak majd az MSZP, a DK, az LMP,  a Jobbik, az Együtt,  a Momentum, a Párbeszéd, a MoMa,, stb. logói, s emberei, ám közben azt kéri tőlük még a saját pártjuk is, hogy szavazzanak másra? Ez ellent megy minden eddigi párt- és választói attitűdnek. Hogyan tudják átprogramozni ezeket  a szokásokat? Nem tart a kudarctól?

Tény, hogy ilyen még nem volt, de a Fidesz rákényszerített az ellenzékre egy olyan választási törvényt, amely új technikák alkalmazását igényli. Nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy örökre ő maradjon hatalomba, részben az ellenzéki megosztottságára támaszkodva. Már maga az egyfordulós választás is óriási visszaélés demokráciával. De ehhez most alkalmazkodnunk kell.

Hogyan tudják megakadályozni azt, hogy alaposan összezavarják a választókat?

Úgy, hogy jól felépítve fogjuk „eladni” ezt a narratívát a választóknak a választási körzetekben. Lesznek brossúrák, amelyeket szándékaink szerint bedobunk minden postaládába. Ott vannak – ott lesznek az aktivistáink minden körzetben  és persze a pártok helyi szervezetei, hogy helyben is felépítsék a rendszert.

Azt tervezzük egyébként, hogy hirdetésekben fogjuk majd közzétenni egy-egy adott körzetben, hogy ki ott a legesélyesebb, s kire kérjük a szavazatot.

Meg fogjuk nevezni magát a személyt, függetlenül attól, hogy melyik párt jelöltje.

Ön szerint a politikával kevésbé foglalkozókkal meg tudják majd értetni, hogy mit akarnak? Gondolok elsősorban a vidéken élőkre – nem lenézve őket, csak tényként kezelve, hogy a kisebb településeken sokkal kisebb a politikai érdeklődés, aktivitás, mint mondjuk Budapesten.

Nagyon nagy hangsúlyt helyezünk a vidékre, meggyőződésem, hogy nem lesz ezzel sem probléma.

Milyen határidős nyomás van Önökön? Hiszen viszonylag későn álltak ki a V18-ak a nyilvánosság elé.

Március közepét mondanám. Akkorra – s nem előbb – kellene „készen” lennünk Az kell, hogy a március 15-én az egyes választókerületekben az ünnepségek szónokai  már ezt a koncepciót magyarázzák a hallgatóságnak is. Bízunk abban, hogy sokan megértik. Mert nincs más megoldás! A pártok már eldöntötték, hogy nem lesz közös lista – ezzel tehát már fölösleges foglalkozni, ezért a V18-ak a koordinált indulás megteremtéséhez akarnak hozzájárulni. Másrészt a választókat akarjuk aktivizálni, tudatosítva, hogy a koordinált indulás megvalósítása komoly reményeket adhat. Ez mozgósító erőként hathat már önmagában is. Tudatosítani kell az emberekben, hogy a meccs nem lefutott, s ha emellett azt látják, hogy végre van egyfajta együttműködés az ellenzék körében, az a távlatokra is reményt ad. Mi egyébként sem  pártokhoz akarunk szólni, hanem a választópolgárokhoz. Évek mentek el a pártok marakodásával, s kicsit sem jutottunk előbbre.

Reménytelen  vállalkozás  a pártokkal kezdeni, nem is velük akarunk foglalkozni, a mi célunk a választópolgárok aktivizálása, persze az esélyes jelölt melletti kiállással.

A DK-Szolidaritás támogatja Mellárt, a Jobbik nem

0

Kibontakozni látszik egy szélesebb ellenzéki támogatás Mellár Tamás mellett. Az MSZP után ma a Demokratikus Koalíció is tudatta, hogy ők is a közgazdász professzort, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökét, Orbán Viktor korábbi tanácsadóját támogatják Baranya megyei 1-es választókerületben. A Jobbik kitart saját jelöltje mellett.

 

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció koordinált indulásról szóló megállapodása alapján a Baranya megyei 1-es választókerületben az MSZP adja a demokratikus ellenzék jelöltjét, s az MSZP úgy döntött, hogy a körzetben Mellár Tamás független jelöltet támogatja. A DK a döntéssel egyetért, Mellár Tamás jelöltségét és megválasztását támogatja – tudatta a párt közleménye.

A Jobbik sajtóosztályán a Független Hírügynökség megkeresésére azt mondták: miként az összes 106 körzetben, úgy ebben is saját jelöltjük van, s ki is tartanak mellette.

Mellár Tamás korábban a FüHü-nek adott interjújában azt mondta:„csak akkor vagyok hajlandó indulni, ha érzem, hogy mögém állnak az ellenzéki pártok. Erre csak ráerősített a Közös Ország Mozgalom kezdeményezése, hogy közvélemény-kutatók által mérik fel mind a 106 egyéni körzetben az egyes potenciális jelöltek támogatottságát, ami után egyetlen jelölt maradhatna állva, s azt közösen indíthatnák a pártok a siker reményében. Én állok e megmérettetés elébe. „

Ez volt ma – 2017. december 1.

0

Soros György ismét üzent, az MSZP is, mégpedig azt, hogy a jövő héten lesz választási program, ennek az arca Kunhalmi Ágnes és jövőre lesz kongresszus, Mellár Tamás viszont óva intett: el kell kerülni a dél-amerikai típusú kormányváltósdit, a volt amerikai nemzetbiztonsági főnök, Flynn úgy tűnik  beismerő vallomást tesz és kisorsolták a moszkvai foci vébé csoportjait.

Újból üzent Soros György: Orbán maffiaországot teremtett

Orbán Viktor el akarja távolítani, ki akarja irtani őket – ezt mondta legújabb videóüzenetében Soros György, aki arról is beszélt, hogy szerinte a rendszer most jobban elnyomja az embereket, mint az orosz megszállás idején.

Múltkori közleménye és az RTL Klubnak küldött videója után újból üzent Magyarországnak Soros György. Az Amerikában élő magyar származású milliárdos, aki a kormányzati támadások fő célpontja, tájékoztató kampányt indít, ennek részeként tett közzé három videót a Nyílt Társadalom Alapítvány.

A videón Soros György beszél arról az időszakról, amikor megismerte Orbán Viktort, ahogy fogalmaz:

„AZ ALAPÍTVÁNY SEGÍTETTE A FIDESZT, HOGY LÉTREJÖJJÖN.”

Megemlíti az Orbánnak adott oxfordi ösztöndíjat is, aki „nem sok időt töltött ott, nagyon el volt foglalva a magyarországi belpolitikával”. Azt mondja: hosszú ideig voltak kapcsolatban, de mostanában nem találkoztak,

MSZP: Jövő héten program, Kunhalmi az arca, jövőre kongresszus

A Magyar Szocialista Párt „Tegyünk igazságot” című programját december 9-én mutatja be a választóknak. A párt a kongresszusát a jövő év elején tartja, amikor szándékai szerint bemutatja a demokratikus ellenzéki pártok közös ajánlatát Magyarországnak.

Molnár Gyula pártelnök javaslatára az MSZP Országos Elnöksége Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselőt, a párt budapesti elnökét bízta meg, hogy ő legyen az MSZP választási programjának arca.

Pénteken az MSZP küldöttsége újabb tárgyalási fordulón vett részt a Demokratikus Koalícióval. Ezen a tárgyaláson az MSZP bemutatta javaslatát az ellenzéki együttműködésre.

Mellár Tamás: El kell kerülni a dél-amerikai típusú kormányváltósdit

Egyedülálló – egyelőre legalábbis – az országban Mellár Tamás esete: a nem jó kedvéből a politika felé kacsingató közgazdász, oktató, kutató, presbiter lelkész az első, aki nyilvánosan is felvállalta, hogy kész a jövő évi országos választásokon képviselőként indulni szűkebb pátriájában, ha az ellenzék összes pártja – a Jobbiktól a DK-ig – mögé áll. Tárgyalásain „inkább baráti és támogató jellegű közeggel” találkozott, s lát esélyt a teljes összefogásra.

Flynn beismerő vallomást tesz, a célpont Trump

Vádat emeltek hamis tanúzás miatt Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója ellen – derült ki a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozás kivizsgálásával megbízott Robert Mueller különleges ügyész hivatalának pénteken nyilvánosságra hozott vádiratból. Meghallgatása még pénteken megtörténik és AP információja szerint beismerő vallomást tesz.

Kisorsolták a 2018-as moszkvai labdarugó világbajnokság csoportjait

A csoport:

Oroszország, Uruguay, Egyiptom, Szaúd-Arábia

B csoport:

Portugália, Spanyolország, Irán, Marokkó

C csoport:

Franciaország, Peru, Dánia, Ausztrália

D csoport:

Argentína, Horvátország, Izland, Nigéria

E csoport:

Brazília, Svájc, Costa Rica, Szerbia,

F csoport:

Németország, Mexikó, Svédország, Dél-Korea

G csoport:

Belgium, Anglia, Tunézia, Panama

H csoport:

Lengyelország, Kolumbia, Szenegál, Japán

 

Mellár Tamás: El kell kerülni a dél-amerikai típusú kormányváltósdit

Egyedülálló – egyelőre legalábbis – az országban Mellár Tamás esete: a nem jó kedvéből a politika felé kacsingató közgazdász, oktató, kutató, presbiter lelkész az első, aki nyilvánosan is felvállalta, hogy kész a jövő évi országos választásokon képviselőként indulni szűkebb pátriájában, ha az ellenzék összes pártja – a Jobbiktól a DK-ig – mögé áll. Tárgyalásain „inkább baráti és támogató jellegű közeggel” találkozott, s lát esélyt a teljes összefogásra.

 

Hogyan áll pontosan a választásokra a jelöltsége? Független, több párt támogatásával? Egy párt támogatásával jelölt, s a többi párt Ön mögé áll? És persze ez már biztos az indulása?

Baranya 2. választókerületében indulok, különféle ellenzéki pártokkal folytatok tárgyalásokat az esetleges támogatásukról. Az első nekifutások után úgy tűnik számomra, hogy eléggé pozitívak a visszajelzések, van fogadókészség a pártok részéről. Inkább baráti és támogató jellegű közeggel találkoztam. Egyelőre azonban még korai lenne bármit mondani, hiszen a pártok egymás között is egyeztetnek, egyezkednek arról, hol, kit, hogyan indítanának. Az én körzetemben is még függőben van a konkrét megállapodás a jelölt személyéről. Korábban azt mondtam, hogy csak akkor vagyok hajlandó indulni, ha érzem, hogy mögém állnak az ellenzéki pártok. Erre csak ráerősített a Közös Ország Mozgalom kezdeményezése, hogy közvéleménykutatók által mérik fel mind a 106 egyéni körzetben az egyes potenciális jelöltek támogatottságát, ami után egyetlen jelölt maradhatna állva, s azt közösen indíthatnák a pártok a siker reményében. Én állok e megmérettetés elébe. Ha a közvéleménykutatás eredménye alapján nem én leszek Baranya 2. választókerületében a lakosság által a legnagyobb arányban támogatott jelölt, akkor én habozás nélkül hátra lépek. S vállalom, hogy a legnagyobb támogatottságú jelöltet a tőlem telhető minden módon támogatni fogom. Merthogy

nem az én képviselőjelöltségem a cél, hanem a Fidesz leváltása,

és nem leszek csalódott, mert merem remélni, hogy az életutam is mutatja, hogy nem a politikára tettem az életemet. Van nekem egy becsületes közgazdász szakmám, oktatói és tudományos teljesítményem, nem vagyok rászorulva arra, hogy képviselő legyek.

Miért kész mindennek ellenére mégis beszállni a politikába?

Helyzet van, kiélezett helyzet, s úgy érzem, jeleznem kell, hogy kész vagyok ringbe szállni a közös célrét, a Fidesz leváltásáért.

Kik ösztökélték erre a szerepvállalásra? Netán az Eötvös Csoport vagy valamelyik párt?

Az Eötvös csoport egyáltalán nem ambicionálta ezt, sőt, még igyekszik is egy kis távolságot tartani a napi politikától, hiszen a csoport tagjainak elsődleges célja a konzervatív értékek megőrzése.

Mint régebben a polgári köröké volt? Mintegy az ő szerepüket próbálják átvenni?

Azokat a konzervatív, ha úgy tetszik, nemzeti liberális értékeket igyekszünk megőrizni, amelyektől a Polgári körök, de még inkább a Fidesz maga igencsak eltávolodott, ez utóbbi nagyon erőteljesen. Mosolygok, amikor hallom, hogy belső tájékoztatókon Orbán Viktor azt mondta rólam, hogy  „Mellár egy áruló” – ha visszanézzünk 10-15 évet, akkor azt látjuk, hogy miközben én konzekvensen kiálltam bizonyos értékek mellett, a Fidesz és Orbán Viktor ettől nagyon eltért, nem egy tekintetben 180 fokot fordulatot vett. Ma már látványosan tagad sok olyan eszmét, amely mellett egy-másfél évtizede még kiállt.

Visszatérve a döntésére, hogy politikai szerepet vállal: mi adta ehhez a löketet, hiszen önmagában a kurzussal való egyet nem értés miatt az emberek zöme nem nyilvánítja ki, hogy elindulna az országos képviselőválasztásokon?

A döntés viszonylag hosszabb érlelődés eredménye, gyökerei két évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Akkor indult Pécsett egy polgári szerveződés, amelybe hívtunk pártokat és civileket hogy közösen gondolkodjunk el a város és az egész ország jövőjéről, arról, mit tudunk mi érte tenni, hogyan tudunk ennek érdekében együttműködni. Ugyanis az már akkor is világosan látszott, hogy a pártok helyi képviselőt az országos központ irányítja, Budapesten határozzák meg, hogy mit csinálhatnak, merre mozdulhatnak. Ebből a szerveződésből jött létre a „Mind egyet akarunk” csoport. A  beszélgetések előrehaladtával egyre erősebben merült fel a kérdés, vajon a civilek és a pártok  tudnának-e közös jelöltet indítani a jövő évi választásokon. Mindenkitől kértünk, hogy állítson össze egy listát a potenciális jelöltekről, akiket terveztünk azután megkérdezni arról, hogy hajlandók-e a szerepvállalásra. Ennek a folyamatnak én voltam az egyik irányítója, s a mikor kiderült, hogy nemigen tudunk megfelelő személyt találni, aki el is vállalná a felkérést, egyre többen fordultak felém. Én jó darabig hárítottam:

nem vagyok és nem is akarok politikus lenni, de mind többek véleménye volt – vagy igazuk van vagy nem –, hogy velem lenne reális esély legyőzni a Fidesz jelöltjét.

Sok-sok vívódás után, a lelkiismeretemre hallgatva, a családommal, barátokkal egyeztetve jutottam arra a döntésre, hogy belevágok, még akkor is, ha kudarccal végződik a dolog, hiszen legalább elmondhatom, hogy megpróbáltam. Bár a környezetemben nem arattam osztatlan sikert, nagyon féltettek és még most is féltenek.

Nem csodálom, hiszen a rágalmazástól kezdve a karaktergyilkosságig minden benne van a pakliban. Trenírozza ennek kezelésére magát?

Erre nagyon nehéz felkészülni, mert váratlan dolgok történhetnek, s ki tudja, éppen hogyan próbálnak fogást találni rajtam? Persze már el is kezdődött, hiszen meggyőződésem, hogy Deutsch Tamás akciója már a támadás része: mint ismert, azt állította, hogy Jeszenszky Géza, Bod Péter Ákos és én már a politikai elbutulás szakaszába léptünk. Ez a szokásos Fideszes taktika: nem folytatnak érdemi vitát egy adott kérdésről, hanem állítják, azért más a véleményünk, mint a kormányé, mert sértettség, irigység és dac van bennünk amiért  nem vettek be a hatalomba. Erre a vélekedésre én azt válaszoltam,  – s ezt tudattam is Deutsch-csal –, hogy

kész vagyok leülni egy nyilvános vitára Matolcsy Györggyel és Varga Mihállyal, s ha szakmai érvekkel meg tudnak győzni, akkor meg fogom változtatni a véleményemet és csak  borászkodni fogok életem hátralévő részében.

Visszatérve a jelölt szerepének az elvi elvállalására: ezek szerint nem valamely párt ösztökélésére egyezett bele?

Elterjedt, hogy a MoMa jelöltje lennék – de ez nem így van. Már csak azért sem, mert tejesen világos, hogy csak akkor van esélyem nyerni, ha függetlenként indulok, s így minden ellenzéki párt támogatására jogosan tarthatok igényt. Várom tehát minden párt támogatását, a DK-tól a Jobbikig bezáróan. Csak így lehet legyőzni a Fidesz homogén bázisát.

Említette a Jobbikot. Vannak olyan vélemények, hogy eleve a Jobbikkal szimpatizál. Az, hogy sok más demokratikus párt – például az Ön által is emlegetett MoMa, amely, ha jól tudom elsőként állt Ön mögé – deklarálta már, hogy a Jobbikkal nem hajlandó összefogni. Ön szerint azért fű alatt mégis lehetséges ez az összefogás?

Nem vagyok Jobbik-párti, de ebben a pillanatban minden ellenzéki párt szavazatára szükség van a jelenlegi kormány leváltása érdekében. Elég, ha megnézzük a közvéleménykutatási adatokat: ma a Jobbik a második legerősebb párt. Lehet persze azt mondani, hogy ez vagy az nem elfogadható, de én tudok a DK-ban és az MSZP-ben is mondani olyat, ami nem elfogadható.

S lehet, hogy nem csak Vona és társai egyes múltbéli gondolatai, tevékenysége elfogadhatatlan, vannak gondok akár Gyurcsány esetében is.

De én vele is együtt kívánok működni a közös cél érdekében. Miként Vonával is. A magam részéről nem fogadom el egyik párt programját sem, de persze nem is azoknak a pártprogramoknak a megvalósítása az elsődleges feladat. Hanem a demokrácia helyreállítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének a visszaállítása, a nemzeti intézmények kinevezési gyakorlatának a megváltoztatása, új választási törvény hatályba léptetése, egy új alkotmányozási folyamat elindítása. A szakmai kérdések, problémák megoldása majd csak ezek után válik aktuálissá.

Ön szerint van reális esély az ilyen széleskörű összefogásra?

Szerintem van rá lehetőség, hiszen vannak alapvető, közös célok. S nem csak lehetőség, szükségesség is van. Éppen ezért mondom, hogy aki bármely oldalon nekiáll ideológiai kérdésekkel foglalkozni ebben a helyzetben, az a Fidesz malmára hajtja a vizet, s előrevetíti a kormány leváltásának a kudarcát.

Fel kell tudni ismerni a történelmi szükségességet:

vagy újból kétharmaddal győz a Fidesz, s akkor kivezet bennünket az Európai Unióból, s hozzáköti Magyarországot az oroszokhoz, a keleti despotikus rendszerekhez, s folytatja a sorosozó, burkoltan antiszemita politikáját, vagy össze tudunk fogni, s akkor lesz egy olyan koalíciós kormány, amelyben a Jobbik – bár legerősebb pártként, de mégis – kisebbségben, tehát kontroll alatt lesz. Ez a helyzet pedig sanszot ad arra, hogy egy következő választáson – amely korábban lehetne mint a normál négyéves ciklus — már programalapon fogjanak össze a demokratikus erők. Egyébként visszatérve a Jobbikra vonatkozó kérdésére: ha a két lehetséges forgatókönyv között kell választanom, akkor egyértelműen a másodikra teszem a voksomat

A fentiek fényében különösen érdekelne, hogy az egyes nagyobb pártokkal miben ért és miben nem ért egyet. Tudna mondani példákat?

Bár konzervatív vagyok, mégis egyetértek az MSZP és a DK álláspontjával, hogy csökkenteni kell a jövedelemkülönbségeket Magyarországon, s ennek egyik eszköze lehet a progresszív személyi jövedelemadó ismételt bevezetése. Sőt, tovább megyek, bizonyos vagyoni határ felett akár vagyonadóval is segíteni kellene ezt a folyamatot. Már csak azért is – s ebben is egyetértek e pártokkal –, mert

nem piaci alapon és nem tehetségre épülve halmozódtak fel óriási vagyonok, hiszen például Mészáros Lőrinc zsenialitásával kapcsolatban van mit megkérdőjelezni – igyekeztem finoman fogalmazni.

Ugyanakkor kifejezetten elutasítom a szocialisták 13. havi nyugdíj visszaállításának az ötletét: ugyanis ez egyszerűen nem fenntartható. A nyugdíjrendszert éppen hogy normatívvá kellene tenni, a névleges számlás rendszer bevezetésével, hogy világos legyen mindenki számára, amit kap nyugdíjjáradékként, az arányos a járulékbefizetéseivel. Amúgy tovább megyek: azt is normatívvá kellene tenni, hogy a választásokat megelőzően senki ne ígérgethessen magas nyugdíjakat, a járandóság emelése minden időszakban a GDP alakulásától függjön.

Mi a helyzet a Jobbik terveivel? Mivel ért egyet, s mivel nem?

Vegyük a béruniós tervüket. Elutasítom azt a primitív értelmezést, hogy itt és most béreket kell emelni. Hiszen bért csak akkor lehet emelni, ha megfelelően nő a termelékenység.

Sokkal árnyaltabban kell kezelni a kérdést, egyébként, amikor Vona Gáborral tárgyaltam, akkor ő is árnyaltabban fogalmazott.

Az Európai Unióban is vannak olyan nézetek, hogy speciális programok kellenek, amelyek a fejlesztéseket nem a volt szocialista (tag)országok  alacsony béreire alapozzák, hanem egy hosszabb ideig tartó bérfelzárkózást előrevetítő folyamatot indítanak el, amelynek az alapja a termelékenység növelése, mégpedig a high-tech iparágak, a modernizáció, a magasabb hozzáadott érték termelésének elterjesztésével. Ellenkező esetben ugyanis úgy járunk, mint a Medgyessy kormány béremelésével az oktatásban és az egészségügyben: az sem bizonyult rendszerszintű megoldásnak.

Pont az az LMP emelne nagyon nagyot ebben a két szférában, amellyel Önt szintén „összehozták már”.

Egyetértek azzal, hogy ezek a bérek rendkívül alacsonyak, de a lóra nem úgy kell felülni, hogy megemelem az oktatásban és az egészségügyben a béreket, hanem úgy, hogy koncepciót alakítok ki, s annak megvalósításával szüntetem meg a rendszerben egyidejűleg tetten érhető forráshiányt és pazarlást. Először hatékonyan működő rendszereket kell kiépíteni, s amikor azok már jól működnek, akkor jöhet a béremelés.

Eddig viszonylag keveset beszéltünk a kormányról. Nagyon érdekelne, hogyan jellemezné az eddigi Orbán-kormányok gazdasági jellegű tevékenységét.

Ha függvényszerűen akarnánk bemutatni a problémát, s a vízszintes tengely lenne az időtengely és a függőleges az eredmény szintje, akkor azt látnánk, hogy az egymást követő Orbán-kormányok teljesítménye egyre rosszabb. Az elsőben – 1998 és 2002 között viszonylag jó gazdasági teljesítmény eredményeként viszonylag jó állapotban adták át a kormányzást a következő kabinetnek. Ha a rendszerváltás óta regnáló kormányok között kellene döntenem, akár azt is mondhatnám, hogy a legjobb címért is sikerrel indulhatott volna nálam. A második Orbán-kormány sokkal gyengébben muzsikált, de legalább valamilyen szinten végrehajtott egy gazdasági stabilizációt.

A harmadik kormányzati periódus tevékenysége ugyanakkor már egyetlen dologban merült ki: abban, hogyan tudják magánvagyonokká transzferálni az uniós pénzeket.

Teljesen lemondtak a gazdaság modernizációjáról, vagy akár arról, hogy megmentsék, de legalább feljebb emeljék a társadalmilag leszakadókat. Ez a kormány számomra az 1990 óta regnálók közül a legrosszabb. Én ezt nagyon sajnálom, már csak azért is, mert én tényleg szívvel-lélekkel az első Orbán-kormány mögé álltam, s támogattam a második Orbán-kormány hatalomra jutását, ezért is vállaltam el a Századvég kutatási igazgatói posztját. Sajnos rá kellett azonban döbbennem, hogy már nem a polgári Magyarországot akarták megteremteni, hanem egy stabil uralmat, egyébként igen hasonlóan ahhoz, amit a szocialisták csináltak, csak éppen jóval nagyobb hatékonysággal. Miként a korrupció terén, a Gyurcsány-kormány korrupciója csak gyenge kísérlet volt összehasonlítva Orbánék zseniális módon csúcsra járatott korrupciójával. Mindennek köszönhetően az ország most éppen a lehetőségeit éli fel.

Ha egy mondatba kellene sűríteni: miben látja a jelen kormány történelmi bűnét?

Gazdasági szempontból az, hogy elherdálta az uniós forrásokat, amelynek nagysága GDP-arányosan a II. Világháború utáni Marshall-segéllyel vetekszik. Nem arra használták és használják, hogy elinduljon a gazdaságban a modernizáció, a szerkezetváltás, a technikai-technológiai váltás, csupán arra, hogy legyen 3-4 százalékos gazdasági növekedés. Plasztikusan is le tudom írni, hogy mit csináltak:

kaptunk egy nagy köteg eurót, s ahelyett, hogy megszerveztük volna belőle, hogy hosszú távon legyen elegendő tüzelőanyagunk, inkább elégettük a köteg pénzt, ami finom meleget ad ideig-óráig, hiszen a papír nagyon jól ég. Ettől rövidtávon meleg lesz, az emberek is ezt érzik, és értékelik.

Abba már nem gondolnak bele, hogy soha vissza nem térő lehetőséget égettünk el. Történelmi bűn ez, hiszen ebből a támogatásból érzékelhető változásokat, felzárkózást lehetett volna végrehajtani. Ahogy tették azt például a szlovákok vagy éppen a balti államok. Gyurcsányék jó konjunkturális időszakban eladósították az országot, Orbánék pedig elherdálták az uniós támogatásokat a rövid távú növekedés által elért rövid távú politikai haszon reményében.

Ha sikerülne a kormányváltás, mi lenne a legfontosabb teendője – a fentiek fényében is – az új kormánynak?

Döntő, hogy az új kormány mennyire lesz foglya a hatalmi érdekcsoportoknak. A rendszerváltás azért ment vakvágányra, mert a kormányok hatalmi érdekcsoportok foglyai voltak – igaz, ezeket most divatos oligarcháknak vagy éppen nemzeti burzsoáziának nevezni. Ilyen volt ugyan már 2010 előtt is, de akkor Orbán bejelentette, hogy Magyarországon vége az oligarchák világának – persze közben azért csak ott ült mellette Csányi és Demján, akik szerepet játszottak Orbán hatalomra jutásában. Ha valóban egy elkötelezett szakértői kormány tud majd felállni, olyan, amely nem foglya egyetlen gazdasági érdekcsoportnak sem, akkor az könnyen össze tud állítani egy rövid távon is ható gazdasági programot.

De az szinte bizonyos, hogy kétharmadot nem tudna elérni – akkor hogyan tudna működni a megörökölt környezetben?

Ez nem nagyon számítana abban a lélektani előnyben. 55 százalékkal is csodát lehetne tenni. Arról nem szólva, hogy a nemzeti intézmények esetében olyan szabálytalanságok történtek, amelyek miatt akár feles  törvények alapján is el lehetne indítani az eljárásokat. Két dolog kiemelkedően fontos: az első, hogy hatalomra jusson az ellenzék. A másik, hogy felálljon egy olyan kormány, amely szakmai alapon tud döntéseket hozni, s nem hatalmi érdekcsoportok befolyása miatt.

El tud olyan embert képzelni, aki kész lenne egy ilyen – a Jobbikot is magában foglaló – koalíciós kormány élére állni miniszterelnökként?

Nem zárom ki. Bízom benne, hogy van olyan tisztességes jó szakember, aki az ország érdekét nézve hajlandó részt venni az Orbán-kormány örökségének a lebontásában.

Van esély a győzelemre, ha az emberek nagy többsége rádöbben arra, hogy elég volt az eddig megszokott váltógazdaságból, és nem a majdnem egyformán rossz 2010 előtti és a 2010 utáni kormányok közül kell választani.

Ha rádöbbennek, hogy ellenkező esetben jön a dél-amerikai típusú kormányváltósdi, s nem lesz valódi rendszerváltás, akkor akad majd lehetséges jelölt a miniszterelnöki posztra is, olyan aki képes kivívni a szavazók többségének a szimpátiáját. Ez nagy lecke az egész országnak.

Tehát el tudja képzelni, hogy lesz ilyen ember? És abban is biztos, hogy a pártok mögé állnának? És egyáltalán, Ön szerint már közös miniszterelnök-jelölttel kell nekifutni a választásnak?

Csak úgy van értelme a 106 jó jelölt kiválasztásának is, ha mellé tudnak rakni civil miniszterelnököt, akár egy egész árnyékkormányt, mert ez lehet hívószó arra, hogy azok is menjenek el választani, akik nem képesek egyetlen párt mellé letenni a voksukat.

Ez talán mozgósítani tudná azokat, akik azért nem terveznek szavazni, mert „úgyis mindegy”. Így lehetne választást nyerni és jelentős változásokat végbe vinni.

S ha ez a széleskörűen, a ma ellenzéki pártok által támogatott kormány bizonyos ideig korlátozott mandátumot adnának  – a demokrácia helyreállítása, a fékek és ellensúlyok rendszerének a visszaállítása, a nemzeti intézmények kinevezési gyakorlatának a megváltoztatása, új választási törvény hatályba léptetése, egy új alkotmányozási folyamat elindítása feladatával – , akkor ennek végeztével ki lehetne írni egy új választást.

Ez gyakorlatilag a MoMa 500 napos programja, nem?

Akár az is lehet a közös alap. Jómagam nem véletlenül vettem részt az 500 napos program promóciós filmjében, ahol támogattam is az elképzelést. Alkotmányozó nemzetgyűlést kell létrehozni. Ez valóban történelmi helyzet, ezért is vállalom a független jelöltséget.

Ön vállalna posztot egy ilyen kormányban?

Azt nem, legfeljebb tanácsadói szerepet akár a miniszterelnök, akár valamely miniszter mellett.

Nem tart attól, hogy ha sikerül mindez, amit politikailag tervez, akkor nem jut majd ideje az „életre”? Borászkodni, zongorázni, eleget tenni presbiteri kötelezettségeinek, s persze család, stb.?

Kétségkívül így lenne. De a vallásom  segít választ adni erre: ha a Jóistentől kaptam talentumot, akkor azzal kötelesség is jár. Akkor szolgálni kell! Ha valóban olyan helyzet lesz, hogy szükség lesz arra, amit én tudok, akkor nem szabad méricskélnem, hogy mihez lenne leginkább kedvem, hanem be kell állnom és tenni a dolgomat, hogy az ország haladjon előre.

Látatlanba, ingyen kaptam a talentumot, amivel el kell számolnom: ha jó cél érekében használtam, akkor volt értelme az életemnek.

Ha az emberek bizalmat szavaznak nekem, akkor én készen állok a köz javára tevékenykedni, s ideiglenesen lemondani a békés, nyugdíjas évekről.

A civilek találnák meg a 106 „igaz embert”

1

A Közös Ország Mozgalom kiterjedt kampányt szervez, hogy kiderüljön, ki a legalkalmasabb jelölt a 106 egyéni választókerületben. Mintegy 1000 fős mintából, személyes úton, közvélemény-kutatást szerveznek, amelyet közösségi finanszírozásból, állampolgári adományokból finanszíroznak. Ez számításaik szerint nettó kétmillió forintba fog kerülni.

Ezt Gulyás Márton a KOM vezető aktivistája jelentette be a mozgalom választási nagygyűlésén, Budapesten. A rendezvényen megjelent a demokratikus ellenzék több pártja – a Momentum igazoltan volt távol, mivel ők már korábban rendezvényt hirdettek erre az időpontra.

Mellár Tamás, Pécs független képviselő-jelöltje a szélesebb összefogás szükségességéről beszélt, amelyhez fontos az, hogy a politikai pártok mellett a civilek is hallassák a hangjukat. A civileknek azt kell kikényszeríteniük, hogy mindenhol a legesélyesebb jelölt induljon.

Kész Zoltán, Veszprém független képviselő-jelöltje szerint a reménytelenséget kell legyőzni. Ehhez őszinte beszéd és munka kell. Úgy vélte, keletről jót nem várhatunk, el kell zavarni a Fideszt.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke kifejtette, hogy hisz a szabadságban és a versenyben, az új pártok segítik megújítani a régi pártokat. Szerinte az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd meg fog állapodni. Tegnap is tárgyaltak, a jövő héten is fognak, és várhatóan a következő hetekben megszületik majd a megállapodás. Hozzátette: „a többiek majd eldöntik, jönnek-e velünk.” A Fidesz legyőzéséhez Gyurcsány szerint el kell tudni hagyni a pártszimpátiát és a közös demokratikus ellenzéki jelöltre szavazni azért, hogy veszítsen a Fidesz.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke is az együttműködés szükségességéről beszélt. Szerinte újra rendszerváltásra van szükség, vissza kell térni a szabadsághoz.

Az MSZP-s Gőgös Zoltán alelnök elmondta, hogy a szocialistákon nem fog múlni a kormány- és rendszerváltás. Szerinte el kell kezdeni kampányolni.

Mindezzel a MOMA-s Kajdi József alelnök is egyetértett.

Karácsony Gergely, az Együtt-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje az együttműködés mellett a programok fontosságát emelte ki. A Fidesszel az a bajuk, hogy egyszínű Magyarországot szeretne, míg szerinte sokszínű Magyarország kell.

(Víz Ági)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK