Kezdőlap Címkék Mellár Tamás

Címke: Mellár Tamás

Mellár nem akar lapítani és cinkossá válni

Korábbi véleményét megváltoztatva, egyéni képviselőként elindul a Fidesszel szemben Pécsett Mellár Tamás. Az ismert konzervatív közgazdászprofesszor szerint Magyarországnak nagyon káros lenne még négy év Fidesz-regnálás. Lelkiismereti kérdésnek tekinti, hogy cselekedjen mindenki, máskülönben cinkossá válik a jelenlegi helyzet fennmaradásában. Mellárt már támogatja Bokros Lajos pártja, és ígérete van Hadházy Ákostól (LMP). Színvallásra akarja késztetni a többi ellenzéki pártot is, hogy széles körű együttműködés jöjjön létre. A Jobbikkal is tárgyalna, mert „nagy a baj”. A MoMa 500 napos programját vállalná legszívesebben.

Valóban, megváltoztatta korábbi véleményét, amikor bejelentette, hogy elvállalja a képviselőjelöltséget – válaszolta FüHü kérdésére az országosan ismert közgazdász, ismert konzervatív közéleti személyiség, a KSH egykori elnöke.

A nyáron fogalmazódott meg benne a döntés, mert olyan folyamatok zajlanak, amelyek felbecsülhetetlen károkat okoznak az országnak.

Nagyon nem lenne jó, ha még négy évig regnálna a Fidesz

– mondta. Szerinte gazdaságilag és politikailag egyaránt rossz úton jár a kormány, amikor elutasítja a pénzügyi és költségvetési uniót az EU-n belül, ahol az illiberális politika nem kívánatos irány.

Kizárni nem fognak minket az Európai Unióból, de a franciák és németek eltökéltek abban, hogy komoly reformokat hajtsanak végre a közösségben, és látják, hogy vannak olyan kerékkötői ennek, mint Magyarország – mondta Mellár Tamás. Az EU szerinte létre fogja hozni a szorosabb együttműködést,

a külső körbe szorult országoknál pedig visszaáll a társult tagság: elbúcsúzhatunk a további támogatásoktól is.

A szlovákok és a csehek felismerték ezt, látják a bolgárok és a horvátok is, csak Orbánnak nincs szeme erre – fogalmazott a pécsi egyetemi tanár.

Minden irányból keresték őt, hogy vállaljon szerepet, még balról is – mondta Mellár Tamás. Szerinte legitimációs probléma állt elő a pártoknál, ezért igyekeznek olyan embereket keresni, akik segíteni tudnak nekik a hitelesség helyreállításában.

Úgy véli, hogy neki viszonylag széles körű elfogadottsága van, és csak teljes összefogással van esély leváltani a Fideszt jövőre. Azt is látja azonban, hogy a pártok nem igen hajlanak erre az együttműködésre, ezért indul független jelöltként. Ezután kiderül, mi a fontos a pártoknak, és mellé állnak-e. Ha nem, akkor nem az ő személyével van gondjuk, hanem csak saját pecsenyéjüket akarják sütögetni.

Nem tudja, hogy lesznek-e konzervatív követői. MTI Fotó: Beliczay László

Lakmuszpapírnak tekinti magát Mellár, ezért nem vár, hanem sorban fölkeresi a Fideszt leváltani akaró pártokat. Kétféle támogatást kaphat: egyáltalán nem indítanak vele szemben jelöltet, vagy, ha mégis – a választási rendszer miatt 27 helyen kötelező egyéni jelöltet állítani –, akkor is csak névlegesen, és nem kampányolnak neki.

„Ha ezt a támogatást megkapom, akkor van esély legyőzni a Fideszt” – állítja a professzor. Mint mondta, az előző választásokon a pécsi kerületekben a Fidesz 30-35 százalékos eredménnyel tudott nyerni, mert elaprózódott volt a vele szembeni mezőny.

„Kényszerhelyzetbe akarom hozni a pártokat”,

hogy ne ismétlődjön meg a 2014-es helyzet, és ne fent, Pesten döntsék el, ki legyen a jelölt, és aztán nyerjen ismét a Fidesz – mondta Mellár Tamás. A győzelemnek csak széles összefogással van esélye, ha a pártok nem képesek erre, akkor a civileknek kell színvallásra kényszeríteni őket – indokolja újra döntését.

Azt viszont határozottan leszögezi, hogy pártjellegű politizálásban ezután se vesz részt, biztos befutó listás helyet visszautasítana, bárkitől érkezzen is. Szíve szerint az ő támogatását már bejelentő Modern Magyarország, Bokros Lajos pártja programjában venne részt, amely szerint 500 napra vállalják a képviselőséget. Ez idő alatt helyreállítják a demokratikus rendszert, a fékeket és ellensúlyokat, aztán az ismét kétfordulós és arányossá tett rendszerben új választáson méretnék meg magukat. A programok vitájának is ekkor jönne el az ideje. Ezután ő boldogan visszatérne szakmájához – mondja Mellár Tamás.

A MoMa tehát már melléállt, és Hadházy Ákos, az LMP társelnöke (szintén pécsi politikus) is azt mondta, támogatni fogják. Az LMP se húzhatja ki magát a koordinált jelölésből – fogalmazott Mellár Tamás. A Jobbikkal is szándékában áll tárgyalni, mert „nagy a baj”.

Mellár

nem ördögtől való gondolatnak tartja ismét bevezetni a képviselők visszahívását,

ha a választók azt látják, hogy az csak a pártját szolgálja.

A professzor nem meri megítélni, mennyi követője lesz konzervatív oldalon. Arra viszont emlékszik, hogy hónapokkal ezelőtt a konzervatív Eötvös Körben szóba került az aktívabb szerep kérdése, s akkor a túlnyomó többség úgy vélte, maradjanak vitafórum, szakmai alapon állva.

Ez lelkiismereti kérdés: ha valaki felismeri, nem mehet így tovább, akkor cinkossá válik, ha nem cselekszik – szögezte le Mellár Tamás. Mint mondja, ő

nem akar az unokája kérdésére úgy válaszolni majdan, hogy „lapítottam”.

Felkészült arra, hogy kormányoldalról személyiségromboló kampány indul ellen, hogy gyerekkorában mi minden történt vele. Nagy áldozat, amit hoz, de olyan idő van, amikor tenni kell – mondta Mellár Tamás.

A néppárti Fidesznek nem kell a néppárti…

0

Helyünk Európában – Európában a helyünk címmel tartott Nemzetközi Konferenciát Gödöllőn az Új Kezdet Alapítvány. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, házigazdaként rövid köszöntőjében kiemelte, hogy a rendezvény helyszíne is jelzi a konferencia európaiságát, hiszen a Királyi Váró, uniós elnökségünk idején – 2011-ben -, Norvég Alapból újult meg. Nagy Zoltán az Új Kezdet Alapítvány képviseletében az európai értékrendszer sokszínűségét emelte ki. A jeles előadók olyan aktuális gondolatköröket vizsgáltak külpolitikai és gazdasági aspektusból, mint „Magyarország a mai Európában”, valamint a lehetséges uniós forgatókönyvek, és a hazánk előtt még nyitva álló lehetőségek.

Jeszenszky Géza
Forrás: Facebook / Új Kezdet

Jeszenszky Géza történész, egyetemi magántanár,  volt külügyminiszter A transzatlanti gondolat Kossuthtól a „Három Tenger” kezdeményezésig című előadásában hangsúlyozta, hogy

a mai problémákra a magyar történelemben már kitalálták a válaszokat.

Kossuth példáját említette, akit az atlantizmus vezéralakjának tekint. Kossuth ugyanis nem az izoláció hazájának tekintette Amerikát, hanem már 1851-ben a mellett érvelt, hogy az amerikai demokráciát példaként kell tekinteni. A magyar nép 1956-ban ezt követte.

A volt külügyminiszter éppen ezért a mai keleti nyitást politikailag igen veszélyesnek tartja,

és megemlítette, hogy a rendszerváltást követően, Antall József miniszterelnökkel sosem gondolták úgy, hogy a V-4-ek valaha egy zárt klub lehet. Magyarország számára azért is szükséges az euroatlanti integráció, hogy ne fenyegesse a jelenlegi orosz politika, ami nagyon más, mint a korábbi jelcini. A NATO a garancia az agresszió ellen.

Orbán Viktor a NATO 50.évfordulóján még szép szavakkal ecsetelte a NATO fontosságát. Mára ez már nincs így – jegyezte meg Jeszenszky Géza.

Mellár Tamás
Forrás: Facebook / Új Kezdet

Mellár Tamás egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke arról beszélt, kell-e Magyarországnak az euró. A szakember szerint politikailag nem is lehet mérlegelni, hiszen mikor beléptünk az EU-ba,

automatikusan vállaltuk ezt,

és az első Orbán-kormány (1998-2002) még igen erősen szorgalmazta. Aztán hamar lekerült a napirendről. Ami világosan látható, hogy kimondva vagy kimondatlanul, kétsebességes unió fog kialakulni. Az első körbe azok tartoznak, akik tagjai az eurózónának, a másik körbe azok, akik nem. Aki kimarad, az lemarad. Aki nem tesz határozott lépéseket a minél előbbi csatlakozáshoz, az Európa peremére fog lecsúszni. Politikailag tehát mindent meg kell tenni a csatlakozáshoz.

Gazdaságilag az azonban fontos, hogy olyan országok alkossanak közös valutaövezetet, akik azonos fejlettségi szinten vannak. Erre szoktak hivatkozni, erre épült a magyar érvelés is: „Magyarország akkor fog csatlakozni, ha az európai uniós átlag 90 százalékát eléri…” Ha azonban erre várunk (68%-on stagnál),

még az unokáink sem fognak csatlakozni.

Az elmúlt 6-7 évben hazánk akkora támogatást kapott, amely csak a 2. világháború utáni Marschall-terv nagyságához hasonlítható. Ebből lehetett volna fejleszteni is, munkahelyeket teremteni, ám ez nem történt meg kellő mértékben.

A másik komoly érv hazánkban az szokott lenni, ha bevezetjük az eurót, lemondunk egy komoly stabilizációs eszközről, a leértékelési politikáról. Mellár Tamás szerint azonban ez nem igaz elmélet. Alkalmazható ugyan rövidtávon feszültség enyhítésre, de hosszútávon megdrágítja az importot, költségnövekedéshez vezet. A versenyképesség ugyanis romlik, ha a bérek gyorsabban növekednek, mint a teljesítmény. A bérnövekedésnek paritásban kell lenni a teljesítmény-növekedéssel. A leértékelési politikára a dél-amerikai negatív teljesítményspirált említette a közgazdász professzor.

Ez számunkra nem lehet követendő út.

A közös valuta elleni további ellenérv az úgynevezett hitelbuborék. Ez minket jelenleg nem fenyeget. Történelmi mélypontot van ugyanis a magyar jegybank-alap – mutatott rá a professzor.

Külön veszélyes helyzet, a túleladósodás kérdése is. A nemzeti valuta és az euró alkalmazása területében a lényeges kérdés továbbá az, hogy egy válságot egy ország hogyan tud feldolgozni. Jó példaként a szlovákokat említette.

Nem az a perdöntő, hogy milyen a valuta, hanem hogy egy ország hogyan alkalmazkodik a változásokhoz.

Jól alkalmazkodni a humántőkével lehet. Mellár szerint a jelenlegi magyar kormánynál az euró bevezetésében nem várható rövid időn belül megvilágosodás, mert nem is kíván szembenézni azzal, hogy milyen kritériumokkal kell szembenézni az euró bevezetéséhez.

Az viszont kétségtelen, hogy a magyar társadalomban ma többen vannak, akik a nemzeti valutához ragaszkodnak, de ez lehet a riogatások következménye is. Ha jövő tavasszal egy olyan kormány állna fel, amely teljesen eltérő lenne a jelenlegitől, mindent meg kellene tennie a jövő érdekében az euró bevezetéséért.

Mellár Tamás leszögezte:

A keleti nyitás tévút, az európaiság a járható út.

Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, a Figyelő volt főszerkesztője Keleti minták, nyugati vágyak: a magyarok viszonyulása Európáhozcímű előadásában több felmérést is említett, mely hazánk állampolgárainak az értékrendjére is utal.

A felmérések szerint

a magyarok 60 százaléka nyugathoz akar tartozni,

és mindössze 20 százaléka kelethez.  A magyarok 3/4-e uniópárti, és ezen még a kormány negatív kampánya sem tudott változtatni. Eddig. Martin József Péter kiemelte, hogy az európai identitással rendelkezők aránya megnőtt 2010 óta. Ez nem rangsor magyar/európai közt.

Jóllehet, a magyar kormányzó elit kemény euroszkepticizmusba váltott 2010 óta, de a lakosságban ez nem tört át. Ez egyfajta EU-paradoxon. Nem a kormánypropagandától függ, hogy az emberek mit gondolnak az unióról.

A többség ma még Európa párti, annak ellenére, hogy a brüsszelezéssel próbálják aláásni az emberek EU-val kapcsolatos bizalmát.

Fennáll a veszély, ha sokáig zajlik még az EU-ellenes propaganda, nem marad meg a társadalomban a szimpátia. Egy felmérés szerint – bármennyire is abszurd – Putyin nálunk népszerűbb, mint Angela Merkel.

Egy másik drámai mutató a gazdaságra vonatkozik.

Az elmúlt 10 év alatt a lemaradás a rengeteg uniós támogatás ellenére következett be.

Magyarország ugyan a 2. legnagyobb haszonélvezője volt az uniós támogatásoknak, ám ennek eredménye nem látszik, mert a korrupció 2010 óta sajátos, rendszerszintű formája látszik megvalósulni, továbbá a központosítás, és a szinte végletes megosztottság miatt Magyarország az elmúlt 10 évben képtelen volt csatlakozni az európai elithez.

Martin József Péter a magyar társadalom keleties értékorienciáját is elemezte. Véleménye szerint, a magyar társadalom ramaty állapotban van. A bizalmi szint itt a legalacsonyabb Európában. A magyarok apatikusak,

a közélet iránti érdeklődés igen alacsony.

Igaz ez a fiatalokra is. Nálunk kevésbé csak a csehek és a litvánok érdeklődnek a politika iránt. Ma hazánkban az emberek azt gondolják, hogy a korrupció tőlük függetlenül zajlik, azaz az egyes emberek semmit nem tehetnek ellene. A felmérések adatai annyira riasztóak, hogy leginkább Fehéroroszországhoz, Oroszországhoz hasonlítható.

Társadalmunk rendkívül zárt, legyen szó az idegen nyelv használatáról, vagy a másokkal való kommunikációról. Moldáviával, Bulgáriával állunk egy szinten.

A korrupció is keleties. A rendszernek a része. A közpénzek elvonására hozták létre.

Elég csak példaként említeni a letelepedési államkötvényeket, TAO-pénzeket, a MNB alapítványainak az ügyeit.

Nyugat-Európában elképzelhetetlen hogy családtagokat, rokonokat, stb.közpénzekből támogassanak.

Frank Engel
Forrás: Facebook / Új Kezdet

Frank Engel európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt képviselője arról beszélt, hogy hogyan látják a külföldiek Magyarországot. Éllel a hangjában megjegyezte, hogy neki elvileg Fidesz-rendezvényen kellene lennie, de oda nem hívják meg.

Engel járt 25 éve is Magyarországon, és látja az azóta történt változásokat. Leszögezte, Magyarország Európa közepén régi és nagy értéket képvisel. A magyarok ugyan későn jöttek Európába, későn vették fel a kereszténységet, de később civilizációs erővé váltak. Példává. Hunyadi megmentette Európát a törököktől, vagy ’56, amikor a magyarok voltak az elsők, akik fel akartak lázadni az idegen uralom ellen.

Magyarország teljes jogú tagja az európaiságnak.

Itt van például Gödöllő, ahol rengeteg emléke van Európának. Engel számos példát említett – Trianontól, Liszten és Kertész Imrén át -, miért volt Magyarország Európa civilizációjának fáklyavivője. Bár nyelve nehezen tanulható, de ez nem akadályozta meg őket, hogy másokkal kommunikáljanak. Magyarország nem izolálhatja önmagát, múltja nem erre predesztinálja.

Amikor megérkeztek Európába a magyarok, migránsok voltak, aztán később, 56-ban is, és ma is elmennek fiatalok, mert itt nincs munka – ecsetelte Engel a jelenlegi helyzetet, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország valamikor ragyogott Európában. Amit a jelenlegi kormány képvisel, tévút, mert nem figyelmeztetések és kampányok kellenek Európa ellen. Brüsszel nem szörnyeteg. Brüsszel mind mi vagyunk. A magyar nép tagjai pedig doktrína áldozatai.

Technikai értelemben – jegyezte meg Engel -, egy frakcióban van a Fidesszel. Hangsúlyozta,

felmerült, hogy a Fideszt ki kellene zárni.

Erre a Fidesz reakciója az, hogy az olyan embereket is mint ő, megpróbálják megbélyegezni. Az EU célja nem a magyarok ellen van. Az, amit a magyar kormány cselekszik, az ami nehezen tolerálható. Nem működik, mintha úgy csinálna az EU, hogy nem történik semmi Magyarországon, például a sérültek, a melegek, vagy a menekültek ellen…

A muszlimok például ugyanannyi ideje vannak jelen, mint mióta a magyarok a Kárpát-medencét meghódították. Európának tehát nem iszlámnak kell lenni. Erről szó sincs.

Európában mindennek jelen kell lennie. Békében.

Nem az a kérdés, melyik vallás a jó vagy rossz. A migrációt kezelni kell, mert jelen lesz. Engel felvetette a kérdést, mi lenne például, ha a nem Erdogan-párti törökök elindulnának a hazájukból? Ez egy akkora tömeg, mint Lengyelország. Az, amit Orbán csinál a migrációval, az elfogadhatatlan. Európának nincs szüksége további megosztottságra. Ha a magyarok nem akarnak lenni az EU-ban, akkor mit tud csinálni az EU? Engel kiemelte:

„Szükségünk van Magyarországra. És nem a jelenlegi kormányról, hanem a magyarokról beszélek.”

Feledy Botond külpolitikai szakértő, újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora a globális kihívásokról, és az európai alternatívákról elmondta, látni kell, hogy minden probléma globális szintű, hiszen olyan kérdések vannak, amiket csak kollektívan tudunk megoldani, legyen szó a biztonságpolitikán át az energia kérdéséig.

Az Unió világgazdasági és világpolitikai szerepét elemezve a nemzetállamok is egyre inkább fókuszba kerültek. A nemzetközi kihívásokra kooperálva kellene reagálni.

Kevesebbet veszítünk akkor, ha összefogunk,

mert nem kell sok, hogy a civilizáció a maga módján megreccsenjen. Nem kell hozzá katasztrófafilm. Nézzünk végig a politikai eliten, Trumptól kezdve az észak-koreai diktátorig.

4 éve cyber-hidegháború zajlik. Nem sokat beszélünk róla. Meg kell védeni Európa internetes határait. Továbbá el kell fogadnunk, hogy

az EU nem demokratikus országokkal versenyzik.

Kínától Indián át afrikai országokig, akik nem demokratikus eszközökkel versenyeznek.

El kell gondolkodni, hogy az EU 27 tagja is nagyon sok. Tudunk életképes régiókat teremteni? Tudunk együttműködni? És ha igen, hogyan? Hiányzik a szolidaritás. Nem csak menekültügyben.

Hogyan érvényesítjük majd az atomenergia terén a szolidaritást?

És vajon szolidaritás-e, ha bizonyos munkavállalók mehetnek, mások meg nem? A szelektív szolidaritás egy óriási tüskehalmaz az Európai Unióban.

Feledy Botond rámutatott: Lehet vitatkozni az EU-tagságról, de muszáj tovább gondolkodnunk, mert a globális problémák kopogtatnak az ablakon.Az egyéni és közösségi érdekeket mielőbb össze kell fésülni.

Zgut Edit
Forrás: Facebook / Új Kezdet

Zgut Edit, a Political Capital elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy alaposan meg kell vizsgálni, hogy

a Brexit után melyek azok a pontok és miért, melyeknek főleg a visegrádi országok nem örülnek.

Továbbá, azt is látni kell, mi az, amitől dinamikusabban tudnak fejlődni a tagállamok, és mi a többsávos modell intézményes formában az EU-ban.

Ami nagyon érdekes, de számunkra nem meglepő, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett, Magyarország a „lázadók” táborába tartozik.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, korábban ipari és kereskedelmi miniszter,  a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a konferencia zárásaként arról beszélt, hogy milyen a magyar gazdaság, milyen Európában. Előadását a remény szavaival kezdte, melyekkel egyben reflektált is a konferencián elhangzottakra, de egyfajta értékbéli irányt is mutatott a jövőre nézve:

„Minden álmot új kezdettel kell újra álmodni. A jelenben benne van a múlt, és némiképp a jövő.”

Majd ezt követően – némiképp összefoglalva a konferencia főbb céljait –  , kijelentette, új kezdetre, új modellre van szükség a gazdaságban. A magyar gazdaságnak inkluzív fejlődés kell. Nem makro- és gigaprojekteket kell csinálni. Az egész szociálpolitikában, a gondolkodásban változás kell, az európai folyamatokban új szituációk vannak, nekünk az az érdekünk, hogy a döntéshozók között legyünk, és ne hibáztassunk másokat. A modernizáció terén komoly feladatokat kell elvégezni, hogy ne szakadjunk le végletesen Európától, és ami legalább ilyen fontos, ne szakadjon ketté a nyugati meg a keleti országrész Magyarországon.

Kaczvinszky Barbara

Euro-népszavazás: újabb hat „név”

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról  a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

 A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Ők mondták

„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”- nyilatkozta portálunknak Bod Péter Ákos.

Surányi György pedig azt mondta, hogy „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára.” Ő ma kevesebb kisebb kockázatot lát a csatlakozásban, mint  a kívül maradásban, „ugyanis ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.”

A magyarok is az euro mellett

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből. A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi, s 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Az újonnan csatlakozók

Béndek Péter, konzervatív politikai filozófus, korábban az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki több cikluson keresztül volt a Polgári Konzervatív Párt elnöke;

Kaltenbach Jenő, jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési volt biztosa, a Fővárosi Közgyűlés képviselője;

Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, volt pécsi önkormányzati képviselő;

Raskó György, agrárközgazdász, agrárvállalkozó, a Földművelésügyi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, volt országgyűlési képviselő;

Solymosi Frigyes, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Professzorok Batthyány Körének alapítója, a Nemzeti Kör tagja, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója;

Vámos Miklós, író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.

Az eredeti csatlakozók

Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;

Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;

Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;

Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:

Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;

Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!