Kezdőlap Címkék Manfred Weber

Címke: Manfred Weber

Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

Bármi lehetséges: kizárás, felfüggesztés, elhalasztás. Az EPP feladványa: mi a kevésbé rossz, ha kizárja a Fideszt, s ezt mikor tegye, vagy ha bent tartja. Mit hoz ki a matek, és hogyan lehet bizottsági elnök Manfred Weber?

Az egyetlen bizonyosság az, hogy semmi se biztos. Az előjelek alapján lehetséges, hogy a várhatóan délutáni választmányi (politikai gyűlési) ülés előtti utolsó pillanatokban derül ki, milyen javaslatot terjeszt a 262 delegátus elé az Európai Néppárt (EPP) vezetése.

A lehetőségek

Az eddigiek alapján a legvalószínűbb a kizárás és a tagság felfüggesztése közti választás lehetősége. Egyáltalán

nem lehetetlen azonban, hogy elhalasztják a határozathozatalt

az április 8-9-iki összejövetelre; ekkor még időben lesznek a május végi európai parlamenti választások előtti kampányhajrá előtt. Addig mérlegelhetik, mi a legkevésbé rossz számukra. Vagyis mi visz el többet: benntartani a vitán felül tehertétellé vált Fideszt és ezzel mandátumokat megtartani a következő EP-ben, vagy ezeket elveszítve szavazatokat nyerni a választók körében.

Mert a Fidesznek, sőt, magyar pártnak

aligha volt ilyen rossz sajtója nyugaton, mint mostanában a Fidesznek,

és ennyire elutasító a német közvélemény hazánkkal szemben. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amely szerint a németeknek, de még a CDU-CSU híveinek is a kétharmada piros lapot követel Orbánék számára.

Az EPP vezetésének (elsősorban Joseph Daul elnöknek és Manfred Weber EP-frakcióvezetőnek) és főképpen a 262 delegátusnak nagyjából három tényezőből álló egyenletet kellene megoldania:

  • legpontosabban megtippelni a közvélemény hangulatát a fentiek alapján,
  • szembenézni azzal, hogy Manfred Weber jelöltségét csak akkor tudják sikerre vinni az Európai Bizottság elnöki tisztére, ha megkapják a centrumtól balra álló frakciók (szocialisták, liberálisok és zöldek) támogatását; márpedig ezek jó eséllyel ezt a Fidesz kirúgásához fogják kötni – a szocialisták szinte biztosan,
  • ha legkésőbb áprilisban nem teszik ki Orbánékat, akkor a Fidesz tizenvalahány képviselőjét később csak egyenkénti szavazással (úgynevezett kis kétharmaddal) tudják kizárni az EP-frakcióból, vállalva az ezzel járó teljes elhúzódó háborúskodást.

Mindezek előtt pedig azt kell számba venniük, hogy

a kompromisszum értelmes lehetőség, valóságos alternatíva-e.

Az tudniillik, hogy – amiként az elmúlt hetek megnyilatkozásaiban ez elhangzott néhányszor – hihetnek-e még Orbánnak abban, hogy „mostantól ismét rendes demokrata lesz”.

Ehhez nyilván mérlegre teszik a weberi hármas feltétel sorsát, amelyek teljesítésében állítólag ezek megfogalmazója szeretne kapaszkodót találni ahhoz, hogy a bent tartás mellett érveljen. (Vagy nem. Az elmúlt napok értesülései, nyilatkozatai ellentmondásosak, például az Orbánnal lezajlott budapesti találkozó után elmondottakkal szemben másnap azt közölte, hogy nem is volt tárgyalás, hanem lényegét tekintve ultimátumot adott elő. Később pedig azt indítványozta, hogy egy testület ellenőrizze a jogállami normák betartását, és ehhez kösse a támogatások odaítélését, ezt most, az EPP összejövetele előtt újságcikkben megerősítette – írta az Index.)

Weber feltételei voltak.

  • Hagyja abba a magyar kormány a Soros-Juncker-féle kampányt. Ezt Orbánék megtették, de a Napnál világosabb, hogy kényszer hatása alatt, s első körben Jean-Claude Juncker helyettesét, a szocialista Frans Timmermanst tervezték helyére tenni, majd a felháborodás nem csitulása láttán lett belőle a hirtelenjében előhúzott „családvédelmi akcióterv”-hirdetés. Az egyéb felületeken azonban azóta is vidáman fut az eredeti „tájékoztatás”.
  • Kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól. Ebből az lett, hogy a „hasznos idiótáktól” kész elnézést kérni, ha bárki úgy érzi, megsértette ezzel. De a „támadó hangnem” sajnálata mellett álláspontjuk nem változott – mondta el Orbán és néhány sanchopanza.
  • Hagyja békén a CEU-t, tegye lehetővé, hogy az ismét budapesti intézményként adhasson ki amerikai diplomát. Erre lényegében nem érkezett semmilyen tartalmi válasz. Igaz, Weber itt szorított egyet a satun azzal, hogy belengette: a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár anyagi segítségével tartanának fenn szakokat, noha a pénzszűke eddig nem volt fenn a CEU problématérképén. Erre Orbán annyit mondott: várja a bajor miniszterelnök levelét erről. Azét a Markus Söderét, aki látványosan farolt vissza a CDU mögé az orbáni politika megítélésében.

Mindezek ismeretében az a kérdés, hogy a választmányi küldöttek – és persze az előterjesztésüket ismertető EPP-vezetők – merre hajlanak.

Komolyan gondolják, hogy Orbán az a tigris, aki hajlandó áttérni a vegetariánus étrendre?

Vagy arra jutnak, hogy le kell zárniuk ezt a sehová se vezető vitát. Ahogyan azt – megint állítólag – Annegret Kramp-Karrenbauer új CDU-elnök szorgalmazza, hogy tiszta lappal folytassák a kormányzást.

A szerdai vita – amelyen Orbán is részt vesz – tehát túlmutat azon, amit eddig megtudhattunk. Hogy mára 14 párt kezdeményezte a Fidesz kizárását. Ezek javarészt kisebb tagjai az EPP-nek. Az eddigi információk alapján 58 szavazatuk van a kizárást követelő pártoknak. Ennél nagyjából tízzel kevesebb a támogatóknak (amelyekből 11+2 a Fideszé és a KDNP-é).

Az EPP-n belüli rendszerből azonban az következik, hogy a szavazati jogú tagpártokon túl a különféle tisztségek alapján is jár egy csomó voks. Mintegy 150 szavazat a támogató és vélhetően ellenző pártdelegáltakén felüli a Politico táblázata alapján. (A 264 szavazatból le kell vonni az egyik horvát párt két tagjáét, amely időközben kilépett az EPP-ből.)

A nyilatkozatok ellentmondásos voltára jellemző a kedden a Reutersnek nyilatkozó német CDU-s politikus, Andreas Nick beszámolója tapasztalatiról. Ezek szerint „a Budapesttől érkező összes jel azt sugallja, hogy a kilépés a céljuk… és úgy tűnik, tényleg azért könyörögnek, hogy kirúgják őket”. Mármint Orbánt és a Fideszt.

Pedig ez tényleg a legvégső opció. A legnagyobb EP-frakcióból kiszorulás már középtávon se lehet érdeke a Fidesznek a 2021 utáni költségvetési ciklus előkészítésekor. Igaz, mentsvárul olyan pártokkal készül (?) összefogni, amelyek többsége (nettó befizető országban) azzal kampányol évek óta, hogy az uniós támogatásokat vegyék vissza Keletről.

Fidesz-Néppárt: most vagy soha (kizárni)?

Szerdán dönt az EPP, mit tegyen a Fidesszel. Látszólag egyszerű: kizárni vagy felfüggeszteni? Az EP-választás után azonban ez a kérdés különösen nehézzé válik a személyenkénti szavazás miatt.

Egyelőre minden lehetőség nyitva áll – nyilatkozta szombaton Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője Bukarestben. Weber az EPP politikai gyűlésének (választmányának) szerdai üléséről beszélt, amelyen dönteni kell 13 tagpárt kezdeményezéséről, hogy az EPP zárja ki a Fideszt.

A lehetőségek

Még semmi se dőlt el, tárgyalásokban áll a pártcsalád minden tagjával – mondta a német CSU politikusa szombaton Bukarestben.

Három lehetőség áll az EPP előtt a Fidesz ügyében:

  • felfüggeszti tagságát,
  • kizárja soraiból,
  • dádával benntartja.

Utóbbi célt szolgálja a magyar párt vezetőinek sok alkalommal előadott óhaja, hogy benn akarnak maradni. Manfred Weber ehhez

három feltételt támasztott, amiből a Fidesz egyet formálisan teljesített.

Elkezdte leszedni a Soros-Juncker-plakátokat, de az egyéb felületeken később is mentek ezek a reklámok, a „tájékoztató levél” pedig minden lakásba megérkezett.

Az EPP tagpártjai részére várt bocsánatkérés inkább nem teljesült, az „aki úgy érzi, hogy megsértettem, attól elnézést kérek” formulát több párt elutasítja. A CEU korábbi helyzetének visszaállítása pedig nem haladt előre.

Minderről Weber a lényeget nem hét eleji budapesti találkozója után itt, hanem másnap Strasbourgban nyilatkozva mondta el. Eszerint nem tárgyalás volt Orbánnal, hanem egyoldalú követelésközlés az ő részéről.

Dilemma több oldalról

Az EPP vezetésének több változós egyenletet kellene megoldania, amikor javaslatot tesz a választmánynak szerdára:

  • több párt kilátásba helyezte, hogy kilép, ha a Fidesz marad,
  • Weber az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, amihez azonban a centrumtól balra álló EP-frakciók támogatására szorul, ennek azonban feltételévé válhat a Fidesz kitessékelése,
  • mérlegelniük kell, hogy a felfüggesztéssel „domesztikálható-e” Orbán.

Az EPP-n belüli vélemények egyike az (és maga Weber is mondott ilyet többször), hogy erősen kétséges, a Fidesz tiszteletben tartja-e a közös értékeket. Egészen pontosan az, hogy belül maradva nem kezdi-e újra ezek tagadását, támadását.

Márpedig Orbán többször világossá tette, hogy ő akarja a maga képére formálni az EPP-t. „Új kezdetet” követel, nemhogy a további integrációt nem támogatja, hanem „erős nemzetállamokat”, Európa élén pedig „erős vezetőket”, ahogyan március 15-én szónokolta.

Ez a beszéd sokak szerint retirálás volt a rá nehezedő nyomás miatt. Más nézőpontból azonban legfeljebb annyiban, hogy elmaradt ez utóbbi évek brüsszelezése és személyeskedő hangneme, ellenben visszatért a „birodalom fenyegetése”.

A szöveg fő üzenetei megerősítik azt a meggyőződést, hogy

Orbán a jobbszél felé tolná el az EU-t és persze ehhez az EPP-t.

Az EPP számára szerdán aligha komolyan szóba jöhető lehetőség a megbocsátás. Ezen a nyilatkozatok alapján már túl van a pártcsalád közössége. Nyilván nem közömbös az a közhangulat, ami ezt a vitát övezi, s amelyben a május végi EP-választás előtt egyre fontosabb a választók véleménye. Márpedig a döntést alapjában befolyásoló Németországban a választók és a CDU-CSU szavazói körében egyaránt kétharmados a Fidesz eltávolításának támogatása.

Az EP-választás előtt vagy után?

„Pedagógiai” megfontolásból szóba jöhető kompromisszum lehetne a tagság felfüggesztése azzal, hogy a belső karanténban kiderül, hajlandó-e megváltozni Orbán. Ha nem, akkor később alkalmazható a kizárás. (Az eleve kétkedők szerint a kérdés az, „meggyőzhető-e a tigris arról, hogy mostantól zöldséggel táplálkozzon”.)

A lehetőségek útja kétfelé válik. Az EPP-ben két magyar párt van: a Fidesz és a KDNP önálló tag. A delegátusok száma 5, illetve 1, a választmányban (politikai gyűlésben), a 264 szavazón belül 11, illetve 2. A kizáráshoz tehát itt két határozat kell. (Vagy afféle zsarolásképpen csak a Fideszt teszik ki, de ez valószínűtlen.)

Ezzel szemben a 217 tagú néppárti EPP-frakció egységes csoport, a 12 magyar képviselő „a közös mezt viseli”. Ebből következően a Fidesz-KDNP itt nem alkot önálló csoportot, egységes eltávolításukra nincs lehetőség,

a parlamenti képviselőket egyenként kell kizárni

az EPP-frakció szervezeti és működési szabályzata értelmében.

Mégpedig a frakció kétharmados többségével, ha a szavazáson a képviselők legalább fele jelen van (vagyis úgynevezett kis kétharmaddal), titkos szavazással.

Mindez azt jelenti, hogy ha az EP-választás előtt zárják ki a Fideszt/vagy és a KDNP-t az EPP-ből, akkor ezek képviselői nem a néppárt tagjaiként kerülnek be az új összetételű EP-be. Ha viszont a felfüggesztésről határoznak, akkor később a magyar képviselőket csak egyenkénti szavazással távolíthatják el soraikból, ennek minden járulékos feszültségét is vállalva.

Elitellenes elitek

Bonyolult képlet lett mára Európa, nagyon is bonyolult, és minden jel szerint a közelgő tényleges Brexit és az EP-választások egyáltalán nem fogják egyszerűsíteni a mátrixot, ami szerint nem a föderalizálódás, hanem a szétesés irányába halad a kontinens.

Az EU elvesztette dinamikáját, elvesztette polgárai “hitét”, bizalmát és elkötelezettségét a közösnek vélt/mondott értékek mellett, az egységes Európa-gondolat és a békés integrálódás távlatát. Akárhogyan ítéljük meg a dolgot, akárhány irányban és akárhány nézőpontból keressük a “bűnösöket”, a negatív forgatókönyv szerzőit, a sokszintű krízis okait, oda fogunk jutni, hogy az újra megerősödő TÖRZSI MORÁL nagyon is történelemalakító tényező, és az fogja a bukást okozni.

A sokféle válság központi szereplőjének a populista politikusok tűnnek, viszont a másféle – gazdasági, kulturális, tudományos-szakmai, stb. – elitek szerepe egyáltalán nem elhanyagolható a krízis kialakulásában.

Mert az európai gazdasági, kulturális/tudományos, vagy szakértői elitek nem voltak képesek egy pozitív és távlatos kezdeményezést, amilyen az egységes és békés, valamint jóléti EU volt, fenntartani, elfogadtatni. Szó sincs arról, hogy egyszerű lenne egy “közös európai kultúrát” kialakítani, a szónak az antropológiában használatos értelmében, valami olyant létrehozni, ami képes nemzetek/etnikumok fölötti szolidaritást, és először gazdasági, majd politikai/intézményes, azután pedig társadalmi kohéziót és integrálódást közös alapon fönntartani. Az européer elit csupán a bővítés dinamikájára, egy pozitív utópia, de mégiscsak utópia – az Egyesült Európai Államok – jövőbe vetített, föltételezetten, önmagában megálló képzetére akarta bízni az integrációt, és ez illúziónak bizonyult. Bebizonyosodott, hogy nem mindenki – sőt, a többség egyáltalán nem – nyitott arra a projektre és projekcióra, melyet az egységes EU-imidzsét fölmutatva, mintegy önmagát beteljesítő víziót véltek, magától előállni, az elitek.

Úgyhogy a mai Európa nemcsak populista politikusok játékszere, a brexiteseké, a putyinista Orbáné, az autokrata Kaczynskié, vagy a demagóg Salvinié, és társaik hosszan sorolhatók, hanem a bukott “elitek temetője” is.

Igen, Európa története ismét a bukott elitek története, az elitek elbukták azt a kihívást, melyet az integrálódás jelentett, és ezért nem csak a populista (bal vagy jobboldali) politikai eliteket, hanem a tehetetlen értelmiségieket is történelmi felelősség terheli. Ők ugyanis nem tették meg azt, amit a kontinens társadalmai, mintegy magától értetődően elvártak tőlük, az EURÓPAI SZELLEM elterjesztését és elfogadtatását. Nem voltak képesek (esetleg föl sem vállalták) bizalmat kiépíteni az új intézményes struktúrák, a közösen építgetett épület körül, legitimálni az EU-s integrációt. Nagyon leegyszerűsítve, és zárójelbe téve azokat a lényegi vitákat, melyek az értelmiségi elittel kapcsolatosak, szempontomból legyen itt elég megjegyezni: az értelmiségi elitnek (az “írástudóknak”, hogy egy a viták során használt fogalmat fölemlegessek) a feladata, az ÁLTALÁNOS MORÁL, az egyetemes értékek nevében való föllépés, a részleges értékekből fölépülő, az emberiség szempontjait követő általános ethosz, divatos kifejezéssel promója.

Az a krízis, amely mára már az EU egységét, magyarán A létét fenyegeti nemcsak a demagóg politikusok, hanem az elitek (vagy K-K-Európában a “féltudású elit”? – ahogy Orbán Krisztián a fogalmat használja) tehetetlenségének a következménye is.

Hiszen nyilvánvalóan arra a bizonytalanságra és “bábeli zűrzavarra” játszanak rá az új populista, etno/nacionalista, és szélsőjobboldali, stb., mozgalmak, melyet az értelmiségi elit fönntartott. Arra a képtelenségre, hogy az elit nem tudta közérthetően megnevezni a közös értékeket – mindenekelőtt az EURÓPAI BÉKÉT, melyet az integráció lehetővé tesz és megvéd. És ha mégis közös értékekről beszélt, mint liberális demokrácia, emberi jogok, illetve jogállamiság, stb., képtelen volt lefordítani, érthetővé tenni a köznép számára, és végül elfogadtatni azt. Nem elég törvénykezni, a törvények általános szellemét általános ethosszal kell megerősíteni. És ez az értelmiségiek, az alkotók, a véleményformálók és influencerek legfontosabb feladata: legitimálni a jogi-intézményes rendszert, megtámogatni/elfogadtatni/megszerettetni a közös építményt.

Ennek elmulasztása mellett a törzsi morál megerősödése, reneszánsza, várható volt. Más kérdés, hogy szószólói maguk is együtt fognak bukni az EU-val, az elitek történelmi sírja közös, és talán az sem lesz ki virágot szórna a közös sírra. Egyáltalán nem azt akarom mondani a fentiekben, hogy a felelősség az EU-krízisért egyenlően oszlana meg, a populista politikai- és a tehetetlen értelmiségi elitek között: az egyik a fő előidézője a válságnak, a másik csak passzív aktorkodás. Mulasztása, hogy “nem orvosolta” azokat a bajokat, melyek nem ma kezdődtek, de amelyek kihasználásával a populista politikusok hatalomhoz jutottak. És ebben elöljárók az EU-ban a putyinista Orbán és tsai.

Miközben arról folyik most – Manfred Weber, minden bizonnyal következő EB-elnök, főszereplésével – álvita, hogy rúgja-e ki a Fideszt az EPP, a rossz már rég elkövettetett. És megjavíthatatlan az a mulasztás, amit a konzervatív pártcsalád elkövetett. Lassan oda jut az EPP, hogy itt nem Orbán menesztése a tét, hanem az, hogy egyáltalán, megmarad-e még a frakció, és lesz-e a legnagyobb pártcsalád az EP-ben?

Hogyan értelmezhető az, hogy nem az elkövető kell védekezzen/ magyarázkodjon az ellene fölhozott vádak miatt, hanem a “vádló” kér kihallgatást a vádlott otthonában (házhoz megy a pofonért), Weber nem erélyesen lép föl és fenyegeti Orbánt, hanem könyörög neki, engedményeket kér (és bizonyára még előnyökkel is kecsegtet), hogy ne hagyja el a frakciót, melyet megosztott, megalázott, mely ellen gyűlölet-kampányolt, stb.

Orbán majdnem meggyőzte a teljes európai politikai “felvilágot”, hogy Juncker megalkuvó (már a karaktergyilkosság személyes vonatkozását ne is írjam ide), és nem elég határozott, viszont Weber vizet sem vihet neki, amikor nagyon a populisták szájíze szerint játszik. Juncker EB-elnöksége utolsó órájában – amennyiben sikerül kompromisszumos megoldást találni a Brexitre, és erre most éppen van remény – egyféle hősként fog távozni, más kérdés, hogy csak a mellékes áldozatok csökkentésében jeleskedett. Weber, nem elég, hogy szélsőjobbra nyit, de orbáni ihletésre, és lényegében Putyin elvárásának és taktikájának megfelelően, választások előtt, minden valószínűség szerint, szétveri saját frakcióját. És nemcsak a “német ipari érdek” (tehát egy törzsi morál alapján konstruált képzeletben létező közösség értékrendje) a ludas Orbán EPP-ben való megtartásában (ami szemlátomást körvonalazódik), hanem egy újabb árulás, immár az EU közös értékrendje mellett, a konzervatív-keresztény-demokrata pártok értékrendjének a beáldozása is megtörténik.

De ne feledkezzünk meg az S&P frakcióról és Frans Timmermans hasonlóan engedékeny magatartásáról Dragneaval és tsaival szemben, ami viszont a szocialista frakciót fenyegeti, és ugyanez a krízis őrli a Guy Verhofstad vezette európai ALDE-t a román „partnerével”, Tăriceanuval kapcsolatban, aki szintén orbáni-putyini fordulatot vett. Nem állítom, hogy az itteni euroszkeptikus (lényegében orbánista-putyinista), populista politikusok hasonlóan tehetségesen dolgoznának az EU szétverésén, mint a budapesti romboló kiskirály, és hatalmuk sem akkora, mint Orbánnak, de kétségtelenül átálltak és követik az irányt, „ahogy lehet”, lépésről-lépésre. És ehhez csatlakoztak a Fidesz itteni fiókpártjai, az EU-ellenes hang képviselői, a rommagyar közösség irányában. Számomra úgy tűnik, ha Manfred Webert választják meg következő EB-elnöknek, az könnyen az utolsó mandátum lehet ezen a poszton, az EU-nak nem marad már következő öt éve. És hadd jegyezzem meg végül, hogy Kelemen Hunor, a Fidesz itteni fiókpártjának vezére, Josephe Daulhoz – az EPP elnökéhez – „levelét megírta”, amiben nem nagy meglepetésre arról beszél, hogy ellenzi a Fidesz kizárását, mert : ”… elmondtam, hogy Orbán Viktor, a Fidesz nem hajította a szemétbe (sic! – miért megtehette volna?) az EPP, az unió, az alapító atyák értékeit, nem EU-ellenes (holott vállaltan az – félős, hogy ezzel még megsérti Orbánt!), éppen ezért semmi nem indokolja a kizárását”. Lényegében – egyfajta poszt-modern jobbágy pozícióból, az underdog-helyzetéből, ő már „lement kutyába”, ahogy ex-spindoktora ajánlotta, és valószínű ott is fog maradni – azt üzeni Kelemen, hogy a rommagyarság érdeke az EU szétverése, és ez nem több és nem kevesebb, mint a „kisebbségi-ügy” elárulása, illetve egy populista-alt-right oltáron való föláldozása. Hát ezt támogatja az a rommagyar elit, mely ezt „képviseli”, vagy csak sunyít és érdekből/félszből, gyávaságból asszisztál. Így aztán egy elitellenes elit vezet nemcsak Magyarországon, vagy félig-meddig Bukarestben, hanem beállt a sorba a rommagyar elit is, és büszkén menetel a zsákutcában. Csakhogy mi – kisebbségi helyzetünknél fogva – hamarabb beleütközünk a falba, mint akiket utánozni próbál az elitellenes politikai elit, koppanásunk is fájdalmasabb lesz, mint vezéreink idolumainak, visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. Ma a kisebbik rossz talán, ha a Fidesz-fiókpárt nem éri el az 5%-os küszöböt a közelgő EP választásokon. Mert egy valamely szélsőséges, EU ellenes alt right frakcióban ülő, és Orbánnak bólogató képviselet a rosszabb: egy jogokat követelő, szavakban kisebbségi jogérvényesítést követő formáció számára, egyenesen megalázó (már, ha valaki nem vágyakozik programatikusan az underdog szerepre). És persze térdre kényszerít egy jobb sorsra érdemes kisebbségi társadalmat.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Csizmadia László, a CÖF elnöke elmagyarázta nekünk, hogy a Weber-Juncker-féle társaság semmibe veszi a szavazóit. A 888-ból megtudhatjuk, hogy Manfred Weber otthon nem merne kipát hordani, ezt csak nálunk tehette meg verés nélkül. A Magyar Hírlap azt is megírta, hogy súlyos hiba a genderizmus, a nemek hagyományos megkülönböztetésének elhagyása.

Csizmadia László: a Weber-Juncker-féle társaság semmibe veszi a szavazóit

Nincs félnivalónk, hiszen világos az a siker, amit Orbán Viktor elért az elmúlt években, erre pedig úgy volt képes, hogy mögötte állt a magyarok többsége – így reagált az Orbán-Weber találkozóra a Civil Összefogás Fórum elnöke az ECHO Tv V4 – Európa jövője című műsorában. Csizmadia László hangsúlyozta: amíg nem hajlandó a Weber-Juncker-féle társaság megkérdezni a saját választóit arról, hogy mi a véleményük a bevándorlásról, addig légüres térben mozognak és semmibe veszik a szavazóikat.

A CÖF elnöke szerint Brüsszel teljes mértékben elfarolt a valódi demokráciától, egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni a népfelség elvét. (Magyar Nemzet: Csizmadia László: A Weber-Juncker-féle társaság légüres térben mozog)

Weber otthon nem merne kipát hordani

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje kedden a Dohány utcai zsinagóga előtt tartott sajtótájékoztatón olyasvalamit tett, amelyért Németország utcáin nemcsak életveszélyes fenyegetés, hanem verés is jár.

Miközben a honi és nemzetközi bevándorláspárti média és politikai elit szakadatlanul próbálja rásütni az Orbán Viktor vezette nemzeti kormányra az antiszemita és fasiszta billogot, addig Manfred Weber a legnagyobb nyugalommal állt a Dohány utcai zsinagóga udvarára kipában.

Magyarországon – ami az antiszemitizmust illeti – zéró tolerancia van érvényben, nem úgy, mint Weber úr Németországában. Ugyanis a muszlim bevándorlók által megtépázott németeknél egy ilyen kipában tett nyilvános kiállásért az embert sok helyen minimum életveszélyesen megfenyegetik, vagy rosszabb esetben az életére törnek. (888: Vajon csak Budapesten mer kipát hordani Weber?)

Vissza a nemek hagyományos megkülönböztetését!

A genderelmélet hívői a gyerekekre és a serdülő korban lévőkre is szeretnék kiterjeszteni káros befolyásukat, mondván, a társadalmi egyenlőség nevében értelmetlen a nemek hagyományos megkülönböztetése.

S mint egy cukros bácsi mondják, ne kelljen az embereknek olyan nemi szerepet vállalniuk, amelyekre a hagyományok kényszerítik őket – apa, anya, család –, hanem olyat, amelyhez kedvük van. A lavinát 1949-ben Simone de Beauvoir indította el A második nem című munkájával. (A hagyományos szerep filozófiai kifejeződését, hogy a férfi az ember, a nő a másság, elvetette.)

Az Alternative für Deutschland (AfD) kultúrpolitikusa, Marc Jorgen a Beauvoir tanaiból kinőtt genderizmust a Bundestagban nem véletlenül nevezte méregnek. A feministák, s maguk a szociáldemokraták is rafinált szerepjátszók egy olyan törvényhozásban, amely még Schröder kancellár alatt 1999-ben fogadta el burkolt formában a genderizmust.

A politikus nők persze nem egészen olyanok, mint a többi nők. Bizonyos fokig talán párlatok vagy kivonatok, amelyek kiszabadultak a lezárt palackból. Elvárják nem az egyenlőség, hanem az eredmény, sőt a teljesítmény azonosságának az elismerést. Judith Butler filozófiai tanait – amelyeket a Jelentős testek című munkájában magyarul is olvashatunk – a Corvinus Egyetemen is tanítják. Szerinte csak kulturális a különbség a férfi és a női szerep között, bár ha az ember a kézilabda „jelentős testeire” gondol, határozottan bosszankodik egy ilyen kijelentés miatt. Igaz, a Jusofrauen – az ifjú szocialista nők – agresszivitása Németországban egyre több gondot okoz: férfiak ellen is bevethetők. (Magyar Hírlap: Szerepjátszók)

Weber: megmondtam Orbánnak, mit kell tennie

Semmilyen tárgyalás nem volt Orbánnnal – nyilatkozta Manfred Weber szerdán. „Egyelőre nem tiszta”, milyen álláspontot képvisel a néppárt a Fidesz ügyében – mondta a német politikus. Egyelőre a felfüggesztés a reális.

Nem közeledtek az álláspontok, sőt, semmiféle tárgyalás se volt kedden Budapesten Orbán Viktor és közte – nyilatkozta a Euronewsnak az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Mint Manfred Weber elmondta, nem tárgyalni, hanem a feltételeit közölni utazott, hogy megmondja, mit kell tennie a magyar miniszterelnöknek és pártjának, ha továbbra is a Néppártban akarnak maradni.

Egyoldalú eszmecsere volt

„A találkozón Orbánnal semmiféle tárgyalásról nem volt szó. Egyszerűen csak megmondtam neki, mit kell tennie.

Világos bizonyítékra van ugyanis szükségünk, hogy a Fidesz és Orbán továbbra is a néppárt politikai családjának tagjai akarnak maradni.

Mi egy olyan család vagyunk, ahol értékek és közös gondolatok vannak, nem pedig erőfitogtatás és egyes figurák előtérbe tolása. Ez az, amit Orbánnak meg kell erősítenie, és én remélem, hogy így is fog tenni.” – fogalmazott az EPP frakcióvezetője.

Folyamatos téma a Néppártban, és még meg kell állapodnunk abban, milyen álláspontot képviselünk a Fideszről, ez egyelőre nem tiszta – válaszolta arra a kérdésre, hogy az EPP-ben van-e még hitele Orbán szavainak, s hogy ő személy szerint hisz-e Orbán Viktornak.

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján először is olyan

biztosítékra van szükségük,

ami bizonyítja, hogy a Fideszben készek a kompromisszumra, és hogy ez hosszú távon is így lesz, vagyis a következő években, hónapokban nem változtatnak megint – mondta Weber.

Ha mégis, számos lehetőség áll előttünk, ezek közé tartozik a kizárás is.

Csak Orbánon múlik, hogyan dönt, és a következő napokban ennek milyen bizonyítékát adja

– hangsúlyozta.

A CEU ügyéről is teljesen egyoldalú beszélgetésként számolt be Weber. Konkrét javaslattal állt elő, ami lehetővé tenné, hogy a CEU diákjai továbbra is szerezhessenek amerikai diplomát Budapesten.

„Erre tettem javaslatot Orbánnak, és ezt neki el kell fogadnia. Ez az egyetlen módja annak, hogy lezárjuk ezt a témát”

– közölte.

A Fidesz esetleges kizárásáról és annak az euroszkeptikus pártokkal összefogásáról, megerősödéséről leszögezte: „Nem érdekel, hogy a néppárton kívül mit beszélnek. A néppárton belül pedig igenis meg kell védenünk alapvető értékeinket, örökségünket. Mindenki, aki tagja ennek a pártcsaládnak, annak tiszteletben kell tartania ezt”.

A Euronews riportjából kiderült, hogy Weber nem beszélt a gyors és részleges magyar kormányzati plakátcseréről.  Egy magas rangú néppárti politikus viszont azt mondta, hogy Weber nagyon is jól látta a megmaradt posztereket.

A döntő az ultimátum teljesítése

Weber az általa szabott három pontos ultimátum betartását tekinti döntőnek az EPP választmányának jövő szerdai ülése előtt. Látni akarja, hogy Orbán meg akar-e felelni a feltételeknek, vagy nem. De az EPP-forrás elárulta, a három ponton kívül is vannak problémák, melyeket kezelni kell.

„Most egy lépéssel vagyunk a Fidesz kizárása előtt”

– mondta a politikus.

Egy másik néppárti forrás azt is elmondta, jelenleg nem tűnik úgy, hogy a jövő heti néppárti egyeztetésen többsége lehet a kizárást követelőknek, a felfüggesztés viszont reális alternatívának tűnik. A kizárást kezdeményező egyik párt tagja azt mondta, örül, hogy Weber feltételül szabta a CEU-ügyet mint megkerülhetetlen feltételt, mert ebbe valószínűleg nem megy bele Orbán, így viszont megnyílik az út a kizárás vagy felfüggesztés előtt. A Euronews által megkérdezett egyik fideszes képviselő annyit mondott: csapataink harcban állnak.

Pávatánc és kardtánc két felvonásban – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, maguk azt csak hiszik, hogy tegnap Manfred Weber és Orbán Viktor találkozója zajlott Budapesten, melynek részleteiről keveset tudunk. A valóságban politikai balettgálát láthattunk két részben, melyen a magyar miniszterelnök bemutatta a pávatáncot, Weber pedig parádés kardtánccal vágott vissza – igaz, már Németországból. Na, ehhez kérek egy duplát!

Szóval, hivatalosan ugyan nem sok mindent közöltek a részletekről, nem is tartottak közös sajtótájékoztatót, tehát elvileg keveset tudhatnánk a megbeszélésről, csak éppen a gyakorlatban mégis sokat tudunk, köszönhetően annak, hogy mindkét fél előadta a saját verzióját, Orbán részéről ezt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter fejtette ki sajtótájékoztatóján, Manfred Weber ezzel szemben több alkalommal is nyilatkozott Budapesten (keveset) és a fő attrakciót este mutatta be a ZDF Heute Journal című hírmagazinjában – már német földön.

Hát akkor lássuk, ütközzenek az álláspontok, tekintsük az esetleges átfedéseket!

A két fél talán csak annyiban ért egyet, hogy Manfred Weber tegnap Budapesten járt. Ezt egyikük sem tagadja, ráadásul igaz is, de ezen kívül kevés közös pontot találunk a nyilatkozataikban.

Gulyás úgy mondta el a történetet, hogy az Orbán Viktor egyértelmű győzelmét jelentse. Szó szerint azt mondta, hogy

„A Fidesz európai néppárti tagságáról indított vita valójában a bevándorlásról szól: a migrációhoz való viszony határozza meg azt, ki hogyan viszonyul az EPP-n belül a Fidesz tagságához. Olyan pártok kezdeményezték a Fidesz kizárását a Néppártból az elmúlt hetekben, amelyekkel eddig is sok területen voltak vitái a nagyobbik kormánypártnak. Ezek a tömörülések szinte kivétel nélkül megszavazták a kötelező kvóta szerinti elosztást, és a bevándorláshoz való viszonyuk is alapvetően eltér attól, amit a magyar kormány helyesnek gondol. Manfred Weber és Orbán Viktor szándéka egyaránt az, hogy a Fidesz az EPP-ben maradjon; mindkét félnek érdeke a megegyezés. A magyar kormányfő egyértelművé tette, hogy a külső határok védelmének, a migráció elutasításának és a keresztény kultúra védelmének ügyében Magyarország nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni. (…) A kormány örül, hogy Manfred Weber személyesen tájékoztatta Orbán Viktort, és annak is, hogy elképzeléseiben komoly szerepet játszik a külső határok védelme, a migráció megállítása. Ezek a magyar kabinetnek is kulcsfontosságúak, ezért tudják támogatni, hogy a német politikus legyen az EB elnöke.

A néppárti frakcióvezető kéréseiről a miniszter azt mondta, hogy a plakátkampány véget ért, mostantól a családvédelmi intézkedések reklámjait lehet majd látni. A kormányfő senkit nem akart megsérteni a „hasznos idióták” kifejezéssel, de ha valakit mégis megbántott, kész bocsánatot kérni. A Közép-európai Egyetem jövőjét biztosítottnak látja a kormány. Manfred Weber jelezte, hogy neki akár a bajor állammal együttműködésben is vannak javaslatai. A kormány készen áll minden tárgyalásra, de úgy gondolja, hogy a külföldi diplomák elismeréséről kapcsolatban kialakított törvényi szabályozás megfelel az európai gyakorlatnak, sok német tartomány, akár Bajorország gyakorlatának is.” (kormany.hu)

Akkor tehát minden rendben, megegyeztek, a Fidesz marad a Néppártban, támogatja Weber EB-elnökségét, és vége a civakodásnak, tisztázták a helyzetet?

Dehogy tisztázták.

Ez kérem, körülbelül olyan művészi és erősen kreatív átértelmezése a tényeknek, mint amit Pentaver írnok követett el Második Ramszesz fáraó kedvéért a kádesi csata után, melyben is (nagyon röviden fogalmazva) a hettiták bucira verték az egyiptomiak képét, a fáraó is épp, hogy megúszta a halált vagy a fogságot, de mikor valahogy hazatért, azonnal megrendelt egy hőseposzt a hatalmas győzelméről Pentaver írnoktól, aki meg is írta, minek következtében jó ideig a modern történelemtudomány elhitte, hogy Második Ramszesz győzött. Aztán megfejtették a hettita írást is, és fordult a kocka (most nagyon nagy vonalakban meséltem el a történetet, a valóság árnyaltabb). No, ilyen Pentaver írnoka Orbán Viktor fáraónak Gulyás Gergely, nem is csoda, hogy sokra vitte, úgy hajlítgatja a realitást, hogy öröm nézni, tán még csomót is tud rá kötni.

Weber Budapesten óvatosabban beszélt, olyanokat nyilatkozott, miszerint:

„Konstruktív légkörben tárgyalt Orbánnal, de nem mindegyik problémát oldották meg. A Néppárt alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát – ilyen érték például a tudományos kutatás szabadsága, ezért követeli három pontja közül egyikben a CEU budapesti működésének biztosítását. A Brüsszel- és EU-ellenes kampányt be kell szüntetni, a junckeres plakátokat el kell távolítani és a Fidesznek garantálnia kell, hogy a jövőben sem indít unióellenes kampányokat. Ezen kívül az EPP vezetése jó néven venné, ha Orbán bocsánatot is kérne a pártcsaládtól és Junckertől. Voltak ugyan apró pozitív jelzések, melyek szerint Orbán megértette, hogy a kampányát nem folytathatja tovább, de mivel sok egyeztetés vár rá – többek között a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését kérő 13 párttal -, ezért a folyamatban lévő egyeztetésekről állásáról nem akart beszélni.” (Index)

Hát, akkor nem a „hasznos idióta” kifejezésért várják el a bocsánatkérést, amint azt Gulyás beállította. De tudta ezt minden épeszű ember. Weber sajtótájékoztatóján az egyetlen konkrétum az volt, hogy Weber állítása szerint egy új konstrukciót javasolt arra, hogyan adhatna továbbra is a CEU amerikai diplomát Magyarországon. Ebbe a konstrukcióba szállna be a müncheni egyetem a BMW-vel együtt. Ez sok mindent jelenthet, a HVG kiváló elemzése szerint, nekem az a nézetem, hogy korai volna még következtetéseket levonni: annyit megjegyeznék, hogy a BMW és általában a német autóipar részvétele a projektben erősen érdekeltté teszi a magyar gazdaságot a békés megegyezésben.

Persze, ettől még mondhat nemet Orbán a javaslatra, és ezzel csak azt bizonyítja majd, hogy nem Soros, hanem az egyetemek szabad működése ellen van kifogása. Ezt még meglátjuk.

Azonban most beszéljünk arról, amit már megláttunk

Weber, mint említettük, komoly és fontos interjút adott látogatása után a meghatározó fontosságú német televíziócsatornának, a ZDF-nek, éspedig a legnagyobb nézettségű hírműsorok egyikében. Ott már kevésbé békülékenyen beszélt. Azt mondta:

„Az Európai Néppártban „elfogyott a türelem” Orbánnal és a Fidesszel szemben a Soros-Juncker plakátkampány után, és emlékeztetett, immár 13 tagpárt követeli a Fidesz kizárását. Az alapjogok, mint az akadémiai és tanszabadság, nem alku tárgyai, azokat alapvetően be kell tartani, és Orbán Viktor ebben az ügyben be fogja adni a derekát, ha nem kívánja kívül találni magát az Európai Néppárton. Világossá kell tennie, hogy viselkedését hosszútávon is megváltoztatja, és bocsánatot is kell kérnie.

A Néppártnak nem a mandátumok száma az elsődleges, hanem „értékeink alapvetései” amelyeket „szigorúan meg fogunk védelmezni Orbán Viktortól” – mondta Weber.” (a Mérce nyomán)

Nocsak, kérem. A felületes szemlélő azt mondaná, hogy de hiszen nem is mond nagyon mást, mint Pesten – pedig hajjaj, dehogynem! Itt a vendég udvariasságával mellőzte a keményebb szavakat, a kizárással fenyegetést, de otthon bezzeg elmondta a magáét. Főként az a kitétele érdemel figyelmet, miszerint a Néppártot meg kell védeni Orbán Viktortól.

Az a módszer, amit a CEU esetében javasol – vagyis, hogy a müncheni Technische Universität és a BMW is beszáll a tanszékek finanszírozásába – nem sok mozgásteret hagy a magyar miniszterelnöknek, ezt csak elfogadni lehet, ugyanis ha önhitt büszkeségében elutasítja, a magyar gazdaságot életben tartó német autóipart idegeníti el az országtól, és ezt remélhetőleg még ő sem meri megengedni magának.

Erre utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai cikke is (a világhálón még nem elérhető).

Aranyhid Orbán Viktornak

Ebben azt olvashatjuk: Manfred Weber aranyhidat épített Orbán Viktornak: lehetővé akarja tenni a visszautat Budapestre a CEU-nak, amely megnehezíti Orbán életét, és egyben a Fidesznek a visszautat az Európai Néppártba. Orbán jelzéseiből úgy tűnik, mintha át akarna menni Weber hídján – írja a konzervatív lapban Stephan Löwenstein tudósító. Weber a Müncheni Műszaki Egyetem és a CEU közötti együttműködési programot jelentett be, amelyet nyilvánvalóan Bajorországgal és a BMW-vel hozott össze – formailag az egyetemek között jönne létre az együttműködés. Ez nem csak az amerikai, hanem emellett német diplomák kiadását is lehetővé tenné Budapesten egy amerikai egyetemmel való támogatott együttműködés keretében. „Arra számítunk, hogy a magyar kormány támogat egy tartós megoldást, amely lehetővé teszi a CEU-nak, hogy Budapesten folytassa a tevékenységét”, különösen a külföldi diplomák terén – áll Weber közleményében. Egyelőre nem tudni, hogy Orbán ezt megteszi-e. Mindenesetre megfigyelők beszámoltak arról, hogy a Jean-Claude Junckert és Soros Györgyöt támadó, kifogásolt, és a mostani éles viszályt kiváltó plakátokat Orbán átragaszttatta mindenütt, ahová Weber eljuthatott látogatása során. Más kérdés, hogy Orbán ENP-beli bíráló elég erősnek ítélik-e meg a hidat. Alexander Dobrindt, a CSU tartományi csoportjának elnöke mindenesetre kedden a pártérdeket állította előtérbe: „Az Európai Néppárt nagy érték. Jó lenne fenntartani ezt a közösséget. De az Európai Néppárt sem tűr el minden külön utat” – mondta.

A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint a Weber és Orbán közötti válságtalálkozó nem hozott közeledést. Weber a megbeszélés után azt mondta, a találkozó konstruktív légkörben zajlott le, de a problémák még nincsenek megoldva, további megbeszélésekre van szükség, mielőtt döntés születik arról, hogy maradhat-e a Fidesz az Európai Néppártban.

Hát tetszik látni, mindenki nagyjából ugyanazt mondja (Gulyás minisztert kivéve, azonban ő egy párhuzamos világból jár át hozzánk, féregjáraton), de bizony, micsoda különbségek mutatkoznak csak a kifejezések súlya és az értelmezés miatt!

Én a magam részéről úgy értelmezem, hogy Orbán megszokott módszeréhez híven eljárta Webernek a kedvenc műsorszámát, a populista pávatáncot, azt mondta neki, amit Weber hallani akart, aztán azt mondatta Gulyással, ami neki tetszett, és a végén azt hitte, ezzel el is van intézve az ügy.

Webert meg nem a gólya költötte, míg vendég volt, szelíden szólt, aztán otthon kinyitotta a száját, és ahogy Orbán Pesten eljárta a pávatáncot, úgy járta el ő Németországban a kardtáncot.

Hogy ebből végül is mi lesz?

Orbán vagy beleegyezik mindenbe, vagy elveszít mindent, amit eddig megszerzett, kivéve magyarországi hatalmát. Legalábbis a Néppártot a legkisebb ellenállás esetén is elfelejtheti egy életre.

Hát ilyen volt ez a tegnapi balettelőadás, két felvonásban.

Manfred Weber a Dohány utcai zsinagóga Emanuel-emlékfájánál

0

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, az EPP listavezetője a Dohány utcai zsinagóga Emanuel-emlékfájánál 2019. március 12-én.

Weber Budapesten: ördöglakat?

0

Manfred Weber a Fidesz benntartását szeretné elérni ma Budapesten, ami saját soraiban se lesz egyszerű. Emellett azonban az EP-beli balközép támogatása nélkül nem válhat a bizottság elnökévé. Márpedig a szocialisták egyelőre Orbánék kirúgását kérik cserébe.

Weber megérkezett, de először nem Orbánnal, hanem a CEU rektorával tárgyalt

0

Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje azért jött Budapestre, hogy a Fidesz esetleges Néppártból történő kizárásáról egyeztessen Orbán Viktorral. Mégis először a CEU-ra ment, hogy az egyetem rektorával, Michael Ignatieff-fel tárgyaljon.

Ez annyiban érthető is, hogy a Fidesz pártcsaládon belül maradásának egyik feltételeként korábban éppen a CEU Budapesten hagyását nevezte meg.

Az egyetem rektori hivatala előtt a CEU diákjainak aktivista csoportja, a Szabad Egyetem képviselői is megjelentek és kérdéseket tettek fel Webernek, aki le is állt velük beszélgetni, miután egyik asszisztense megmutatja neki, hogy a CEU elköltözése ellen tiltakozva októberben a Kossuth térre is kitelepülő diákaktivistákról van szó.

Weber röviden elmondta, feltételei továbbra sem változtak, a plakátoknak, – akár Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnök, akár Frans Timmermans, a Szocialisták és Demokraták (S&D) EP-frakcióvezetője szerepel rajtuk – el kell tűnniük.

„Garantálnunk kell, hogy a CEU továbbra is, teljes mértékben Budapesten maradhat. A tanszabadság európai érték, és – ugyan lehetőségeim korlátozottak -, de korlátozott lehetőségeimet a cél érdekében latba fogom vetni.” (Mérce)

„A CEU támogatja Weber Úr kezdeményezését, és várja a Manfred Weber és Orbán Viktor közötti találkozó eredményét. Mivel a magyar kormány által hozott törvény értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat az amerikai akkreditációjú programjaiba, a CEU az eddigi terveit követve továbbra is arra készül, hogy a következő tanévben az amerikai akkreditációjú programjait Bécsben indítja el” – írta közleményében a CEU.

Gyurcsány beolvasott Webernek

Gyurcsány Ferenc azt a magyar közmondást ajánlotta Manfred Weber figyelmébe, hogy madarat tolláról, embert barátjáról. A DK elnöke szerint ha a Néppárt, a CDU/CSU, és Manfred Weber barátként tekint a Fideszre, akkor nekünk ők nem a barátaink.

Sajtótájékoztatóján Gyurcsány két felhívást is intézett minden európai demokratához:

“Ha a Fidesz maradhat az Európai Néppártban, akkor azt kérem minden európai demokratától, függetlenül attól, hogy ők szociáldemokraták, konzervatívok, liberálisok vagy éppen zöldek, hogy ne szavazzanak májusban az Európai Néppárthoz tartozó nemzeti pártokra!”

“Azt kérem továbbá a leendő Európai Parlament minden jövendő képviselőjétől, hogy ne támogassák, hogy Manfred Weber legyen az Európai Bizottság következő elnöke.”

Mert aki Európa-ellenes pártok támogatásával szeretne Európa erős embere, a Bizottság elnöke lenni, az nem fogja tudni sikeresen képviselni az egységes és erős Európa ügyét – indokolta kérését.

“Ezt a felhívást a mai napon elküldjük az Európai Parlament valamennyi képviselőjének, frakciójának és valamennyi nemzeti pártja vezetőjének” – mondta Gyurcsány.

Gyurcsány Ferenc ezen a sajtótájékoztatón a tőle megszokottnál sokkal gyakrabban olvasta a mondanivalót, szerintünk ez is annak a jele, mennyire fontosnak gondolja felhívásait.

Kérdésekre válaszolva azt is kijelentette, a mai találkozótól csak azt várja, hogy kiderüljön: az európai konzervatív pártcsalád hisz-e még valamiben, vagy eladja-e a lelkét 30 ezüstért, valahány fideszes mandátumért. Történelmet csinálunk, vagy pártpolitikát.

Szerinte a magyar kormányfő ma Európában a bajkeverő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK