Kezdőlap Címkék Manfred Weber

Címke: Manfred Weber

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

Úgy néz ki, Manfred Webernek annyi

Valószínű, hogy nem Manfred Weber lesz az Európai Bizottság új elnöke. A néppárti politikust nem támogatja a szociáldemokrata és az Újítsuk meg Európát (RE) nevű centrista-liberális európai parlamenti frakció.

A két képviselőcsoport vezetői közölték Weberrel, nincs meg a parlamenti többség a parlamenti jóváhagyásához akkor se, ha az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács esetleg őt jelölné. Ez a tanácskozás csütörtök este kezdődött.

Az új európai parlamenti erőviszonyok miatt az Európai Néppárt (EPP) már nem csak a szocialista és demokrata (S&D), hanem a nagyon megerősödött liberális RE szavazataira is rászorul a többséghez. Utóbbiak már magával a csúcsjelölti rendszerrel se értenek egyet; ebben a legtöbb képviselőt állító pártcsalád jelöltje lesz az Európai Bizottság (EB) elnöke.

Elfogyott a levegő Weber körül

A híreket megerősítette az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Cseh Katalin (Momentum), az RE tegnap megválasztott frakcióvezető-helyettese: a képviselőcsoport nem ért egyet Weber bizottsági elnökké választásával.

Egy névtelenséget kérő szociáldemokrata képviselő korábban azt mondta, rajtuk kívül még a zöldpárti frakció is egyetért abban, hogy nem Webernek kellene vezetnie az EB-t, de a Zöldek egyik társelnöke nemrég kijelentette, hogy még nem hoztak döntést az ügyben.

Az EPP még kitart

Az EPP, Európa vezető pártcsaládjának uniós bizottsági elnökjelöltje Manfred Weber, mert az európai polgárok legtöbbje őt támogatta szavazatával az európai parlamenti választások alakalmával – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke. Tajani elmondta, a csúcsjelölti rendszer a lehető legdemokratikusabb módja az uniós bizottság vezetőjének kijelölésére. Ezért mint az EP elnöke támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert az esetleg azt megtámadó, eltörölni akaró uniós tagállami vezetőkkel szemben.

A szocialisták Timmermanst szeretnék

Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnök támogatja a csúcsjelölti rendszert, de az uniós bizottság következő elnöke nem az, aki megnyeri a választásokat. Az Európai Bizottság vezetője az lehet, aki elegendő tényleges támogatót tud gyűjteni – mondta. Olyan személyt kell választani, akit támogat az Európai Tanács és az EP is: a legjobb jelölt természetesen Frans Timmermans, jelenlegi uniós bizottsági alelnök – fogalmazott a spanyol kormányfő.

Válaszút előtt az EPP

Elemzők szerint a fejlemények válaszút elé állítják az EPP-t: vagy minden áron kitartanak Weber mellett, és blokkolnak minden megállapodást mind az Európai Tanácsban, mind az EP-ben, vagy taktikai visszavonulót fújnak, és megpróbálják egy másik jelöltjüket elfogadtatni a brüsszeli testület élére. Ha utóbbi opciót választják, akkor még elképzelhető a kompromisszumos megoldás tető alá hozása a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.

A helyzetet bonyolítja, hogy az EB mellett vezetőt kell találni az EP, az Európai Tanács, majd szeptemberben az Európai Központi Bank élére. Ha elvetik a csúcsjelölti rendszert, akkor alkuk egész sora lesz még komplikáltabb.

A Fidesz már korábban bejelentette, hogy nem szavazzák meg Webert, de ha az EPP a francia Michel Barnier Brexit-ügyi tárgyalót jelölné, őt támogatnák. És a jelek szerint a V4-ek is elvetik a bajor politikust, helyette Maros Sefcovic bizottsági tagot ajánlva.

Lehet, hogy most nem is döntenek

Elképzelhető, hogy nem születik döntés az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagországok vezetőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsértekezletén – jelentette ki a német kancellár a találkozóra érkezvén.

Angela Merkel hangsúlyozta, ez nem lenne tragédia, ugyanis van még némi idő az EP július 2-ai alakuló üléséig, a fő, hogy addig sikerüljön döntést hozni. Hozzátette, egyelőre meglehetősen nagy a szakadék a különböző felek álláspontjai között. Leszögezte, hogy a német kormánypártok továbbra is támogatják a csúcsjelölti rendszert, mindazonáltal elismerte, hogy nem minden uniós állam- és kormányfő osztja ezt a véleményt.

Mark Rutte holland kormányfő is úgy vélte, van arra esély arra, hogy elsőre nem sikerül rendezni a kérdést, az álláspontok ugyanis még nem közeledtek eleget. Bár liberálisként Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztost támogatná az Európai Bizottság elnöki posztjáért folyó versenyben, meglátják, hogy ki körül látszik konszenzus kialakulni.

Bolgár kollégája, Bojko Boriszov az ülés előtt elárulta, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke három jelölt nevét fogja a testület elé terjeszteni, és ő már ismeri is ezeket, további részleteket azonban nem közölt.

Weber helyett Merkel

Emmanuel Macron francia elnök és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli bizottság élére Angela Merkelt javasolja. A brüsszeli Politico értesülése szerint a Néppárt és a liberálisok megállapodtak a két legfontosabb posztról: Guy Verhofstadt, egykori belga miniszterelnök lenne az Európai parlament új elnöke és a Néppárt megkapná a brüsszeli bizottság elnöki posztját, azzal a nem is nagyon titkolt kikötéssel: ne Manfred Weber legyen a jelölt!

A francia államfő már régóta kapacitálja Angela Merkelt: vállalja el az uniós bizottság elnöki posztját! Angela Merkel eddig mindig nemet mondott.

Németország és a 26 törpe

Angela Merkel eddig a háttérből irányította az uniós bizottságot, amelynek eddig még sohasem volt német elnöke. Ma viszont Németország súlya és jelentősége olyan nagy, hogy a vezető szerep nyílt vállalása immár elkerülhetetlennek látszik.  Ezért jelölte a Néppárt Manfred Webert, akit nemrég meg is választottak frakcióvezetőnek. Ez teljesen testre szabott szerep a bajor politikusnak, aki a politikai pályafutását az Európai parlamentben vitte sikerre.

Csakhogy a fontos döntéseket a Tanács hozza az Európai Unióban. A Tanács résztvevői a tagállamok első számú vezetői. Orbán Viktor többször is hangsúlyozta: nem fogadja el Manfred Webert! Ha Guy Verhofstadt lenne az Európai parlament elnöke, az mindenképp politikai vereség lenne a magyar miniszterelnöknek hiszen az egykori belga kormányfő a legelszántabb bírálói közé tartozik. Ha tehát igaz a liberálisok paktuma a Néppárttal, akkor az eredmény mindenképp vereség Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kármentésre jövő csütörtökön kerülhet sor amikor a Tanács újra összeül, hogy döntsön a vezető tisztségekről. Az uniós bizottság elnökéről még nem olyan sürgős dönteni , de a parlamenti elnök személyéről igen: július elején ül össze a nemrég megválasztott parlament, melynek első aktusa épp a vezetők kiválasztása. Akárki is lesz az Európai parlament elnöke illetve a brüsszeli bizottság vezetője, nem lesz könnyű dolga. Európa ugyanis rendkívüli mértékben megosztott miközben fokozatosan egyre hátrébb szorul a globális versenyben Észak Amerikával és Ázsiával szemben.

Kutatók „segélykiáltása” Manfred Weberhez

Nyílt levelet írnak magyar kutatók Manfred Weberhez, a néppárt frakcióvezetőjéhez. A levelet Kertész János akadémikus tette közzé. Ebben segélykiáltásként nevezi meg a levelet.

Facebook-oldalán tette közzé azt a nyílt levelet Kertész János fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, amelynek címzettje Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője.

Ez a nyílt levél segélykiáltás – fogalmaz az akadémikus. A levélben leírják az MTA körül kialakult helyzetet, az egy éve zajló kormányzati támadásokat. Végül ismertetik Weberrel a legfrissebb fejleményt, az akadémiai kutatóintézeteket elvevő törvényjavaslat benyújtását a parlamentnek, amely költségvetési pénzelvétellel párosulna.

Megemlítik a kormány visszakozását a közigazgatási bírósági rendszer hatályba léptetésétől a Fidesz EPP-tagságának helyreállítása érdekében. Arra kérik Webert, hogy az gyakoroljon nyomást az akadémiai törvény javaslatának visszavonásáért.

Kertész a mai nap folyamán várja az aláírásokat az egyetértő tudósoktól, kutatóktól. Azután petíciószerűen lehet csatlakozni a nyílt levélhez.

Az MTA is közzétette észrevételeit és javaslatait a benyújtott törvényjavaslathoz.

A Fidesz is megszavazta Webert

Megalakult az Európai Parlament néppárti frakciója, amely Manfred Webert tartotta meg vezetőjének. A Fidesz is igennel szavazhatott.

Egyedüli jelöltje volt az Európai Néppárt (EPP) parlamenti képviselőcsoportjának élére a német CSU-párti Manfred Weber, aki eddig is ezt a tisztséget viselte. A tudósítások nem részletezik a leadott voksok megoszlását, csak annyit tudni egyelőre, hogy a 179 tagú frakció alakulóülésén 160 szavazatot adtak le, amelyből 156 támogatta Webert, négy érvénytelen volt. Pár napja mindenesetre a Fidesz bejelentette, hogy mégis megszavazzák Webert a frakció élére.

Tegnap sok órás vita, egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el a Fidesz jogi státusáról. A kialakult álláspont az, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztése az EPP-ben nem érinti az EP-frakciót, ott nincs ilyen jogintézmény.

Tehát fideszesek indulhattak volna tisztségekért, de nem tették meg.

Ennek megfelelően a most megválasztott tíz frakcióvezető-helyettes között nincs magyar politikus, holott a 13 mandátum alapján ez „járna” nekik.

Ennek oka az – írja a Népszava a német Der Spiegel nyomán –, hogy Weber bekeményít a Fidesszel szemben, mert mindenképpen szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. Ezért a hírek szerint elérte, hogy a magyar párt ne pályázzon az EPP helyettes frakcióvezetői tisztségére.

Weber a jelöltje az EPP-nek az Európai Bizottság elnöki posztjára. Orbán Viktor korábban alkalmatlannak nevezte őt erre (ahogyan a többi frakció csúcsjelöltjét is), mert magát az EPP-t is besorolta a „bevándorláspárti” alakulatok közé.

Jelenleg ugyan még az se biztos, hogy a 2014-ben bevezetett csúcsjelölti rendszer alapján automatikusan megszavazzák Webert mint a legnagyobb pártcsoport aspiránsát (a liberálisok és a zöldek soraiban sok az ellenzője az EU alapszerződésében nem ismert jogintézménynek), az EPP-nek így is, úgy is alkut kell kötnie a szocialista és a liberális frakcióval, netán a zöldekkel is. Nem hivatalos nyilatkozatokban azonban mindháromnál lehetséges, hogy a Fidesz sorsa lesz a feltétele annak, hogy az EPP embere legyen az EB elnöke.

Az EP csúcsjelöltek tévévitáján többször is emlegették Orbánt

Élőben vitáztak az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelöltek az este. Ez volt az egyetlen televíziós vita, amelyben az összes jelölt részt vett, és elmondta véleményét, leendő lépéseit a környezetvédelem, a migráció, a biztonság, az Unió globális szerepe, a populizmus és az éghajlatváltozás kapcsán.

A másfél órás eseményen mindenki kifejthette véleményét és kérdéseket is tehetett fel a többieknek. A vitát, mely az Európai Parlament tévéstúdióvá alakított plenáris üléstermében volt, az unió összes nyelvén és jelnyelven is tolmácsolták.

A RÉSZTVEVŐK

1. Nico CUÉ, Európai Baloldal (EL)

2. Ska KELLER, Európai Zöldek Pártja (EGP)

3. Jan ZAHRADIL, Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége (ACRE)

4. Margrethe VESTAGER, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ( (ALDE)

5. Manfred WEBER, Európai Néppárt (EPP)

6. Frans TIMMERMANS, Európai Szocialisták Pártja (PES)

A vita

Migráció

Ez volt talán a legmegosztóbb téma a jelöltek között, melyre mindegyikük más megoldási javaslatot tett. A konzervatív jelölt azt mondta, “soha nem ismételném meg azt a hibát, amit a mostani bizottság tett: kvótákat vezetett be, ami csak mélyítette Európa keleti és nyugati részei közt a különbséget, és nem tartotta tiszteletben az országok azon jogát, hogy kinek adnak vagy nem adnak menedékjogot, letelepedési jogot.” Zahradil szerint Európán kívüli államokba kell áthelyezni a regisztrációs pontokat és küzdeni kell az embercsempészekkel.

Manfred Weber szerint “csak az európai megoldásnak van esélye”. Mint mondta, a Néppárt számára két dolog fontos: a határaink feletti ellenőrzés visszaszerzése, amihez a Frontex 10 ezer fővel való kibővítése szükséges. A másik megoldás a közös fellépés a Földközi-tengeren, az áttelepítések kapcsán, és nem átallna Marshall-tervet adni az afrikaiaknak, sőt, szeretne külön Afrika-biztost is a Bizottságon belül.

A baloldal jelöltje, Cué szerint “a bevándorlás először is egy hatalmas emberi dráma. Én is illegális bevándorlók gyermeke vagyok, ezért pontosan tudom, milyen ez.” Mint mondta, hihetetlen számokról hallunk, csak eddig 30 ezer ember halt meg a Földközi-tengeren, ezért mindenképp közös felelősség terhel minket. “Az európai baloldal számára a migráció lehetőség, erre én magam vagyok az élő példa. Számos ember van, aki a saját hazájában nem tud élni, megfelelően képzeni magát, ezért számunkra ez nem invázió, főleg, hogy az unió lakosságának fél százaléka csupán a bevándorló”. Weber javaslatát “botrányos”-nak minősítette.

Margrethe Vestager, a liberálisok jelöltje szerint a legfontosabb, hogy hosszútávú, stabil megoldásokat keressünk az emberéletek megmentésére. “A migráció fennmarad a jövőben is a klímaváltozás és a gazdasági kérdések miatt. Az európaiak pedig nyitott szívvel fogadják azokat, akiknek segítségre van szüksége – de azt nem lehet, hogy az emberek jönnek-mennek, anélkül hogy tudnánk, mit csinálnak. Ezért közösen kell felépíteni egy működő rendszert, mert az emberek ezt várják tőlünk” – mondta.

A szocialista Timmermans szerint “minden alkalommal, mikor valaki meghal a Földközi-tengeren, Európa gyengül, akik a hajókban ülnek, segítséget érdemelnek. Nem büntethetjük a hajókat, amiért életeket mentenek. Azt kell megakadályozni, hogy ezek az emberek hajókra üljenek, ezért kell Afrikát segíteni, mivel Európa sorsa Afrikához van kötve. Szolidaritásra is szükség van. Ha a Közép- és Kelet-európai országok visszautasítják a szolidaritást, akkor sajnos előbb-utóbb visszatérnek a határok ott is, ahol ezt nem akarjuk” – mondta.

A zöldek jelöltje, Ska Keller szerint európai szolidaritásra van szükség, és méltányosan kell megosztani a felelősséget. “Elfogadhatatlan, ami jelenleg történik a Földközi-tengeren. Meghalnak, belefulladnak az emberek a tengerbe, de nincs felelős, mindenki csak a másikra mutogat: az olaszok Líbiára, miközben Líbiában háború van, sose tudni, hogy a parti őrségek valójában nem-e milíciák” – magyarázta.

Munkanélküliség

A jelöltek bemutatkozása után először a migrációról, majd a 3,3 millió fiatal munkanélküli számának csökkentéséről kérdezték a jelölteket a műsorvezetők. Ez utóbbi kapcsán Timmermans és Weber vitába is bocsátkozott egymással, melyhez később csatlakozott a konzervatívok jelöltje is, Jan Zahradil.

Weber ugyanis azt mondta, elsősorban infrastruktúra, kutatás, erős belső piac és egy olyan gazdaság kell, ami munkahelyeket teremt. Timmermans erre felhozta, hogy annak idején épp Weber volt az, aki megvétózta a pl. Portugália felzárkóztatására szánt terveket, és – a bizottsági alelnök szerint – inkább azt akarta, hogy büntessék meg Portugáliát, amiért nem tudja tartani magát a megszorító intézkedésekhez.

Timmermans szerint a fiatalok munkanélküliségének kérdését inkább az Erasmus kiterjesztésével – “mindegy, hogy van-e munkahelyük vagy nincs, egyetemisták-e vagy sem, csak menjenek külföldre, mert így nagyon hasznos tapasztalatokat szerezhetnek” – a tagállamok már bevált gyakoarlatainak átvételével, és nem utolsó sorban: a választási korhatár csökkentésével lehetne orvosolni. Ez utóbbit Timmermans 16 éves korra vinné le. Ehhez csatlakozott a konzervatív Zahradil, aki viszont azt emlegette fel, hogy a Timmermans által említett, működő tagállami megoldások az ő állítását igazolják, miszerint a tagállamok kezében kell hagyni az ilyen és ehhez hasonló döntéseket, mivel saját hatáskörben nagyszerűen meg tudják oldani azokat, mint a fenti példa is mutatja.

Timmermans erre azt válaszolta: ezek szerint Zahradil 15 évvel ezelőtt nem szavazta volna meg az ő országának, Csehországnak is juttatott strukturális alapokat? Mert akkor ma nem lenne olyan alacsony a munkanélküliség náluk sem. Szerinte elsősorban a szolidaritásról van szó, a déli államokra is gondolnunk kell és segíteni kell őket a munkanélküliség felszámolásában.

Környezetvédelem és klímaváltozás

A másik nagy téma a környezetvédelem volt, itt a zöldpárti és a szocialista jelölt is Webert kérte számon. Weber ugyanis azt mondta, 2050-ig akarják elérni, hogy az unió teljesen szén-dioxid mentes legyen, és bár elkötelezettek emellett, szerinte ki kell találnia, hogy az ennek érdekében meghozott intézkedések ne elsősorban a szegényeket sújtsák. Timmermans erre azzal válaszolt, nem véletlen, hogy a Néppártot a civil szervezetek dinoszaurusznak hívják. “Elegem van belőle, hogy mindenki azt mondja, ez rossz lesz a nyugdíjasoknak. Ha nem teszünk sürgősen valamit a környezet védelmében, annál jobban sújt majd le a szegényekre, akiknek nincs hova elmenekülni a klímaválság következményei elől.”

Weber erre csak annyit válaszolt, hogy ő “az innovációban hisz, nem a büntetésben, tiltásban, túlszabályozásban, hanem a fejlesztésben.”

A zöldpárti Keller szintén a néppárti jelöltet számoltatta el, mikor azt kérdezte tőle, “ha csökkenteni kell a kibocsátást, akkor miért szavazott ez ellen? Miért hagyja, hogy a vállalatok egymás között adják-vegyék a széndioxid kibocsátási kvótákat?” – “A pártom megpróbálja a dolgokat összeegyeztetni. Lehetünk ambiciózusak, de ez a zöldek feladata, mi pedig meghallgatjuk a szakszervezeteket is, akik azt mondták, hogy a zöldek céljait megvalósítva elvesznek a munkahelyek.” Végül a versenyjogi biztos Vestager is beszállt a szócsatába, mint mondta: “nem pártok alapján működünk együtt a bizottságban, hanem csoportként. A klímaváltozás annyira hatalmas gond, hogy nem számít, ki melyik pártba tartozik.” Mire Weber csak annyit válaszolt, a megosztottság valóban nem jó, de Vestager pártjában is sokan állnak azon a véleményen, mint ő. “Mi európaiak egyedül nem tudjuk megmenteni a földgolyót” – tette hozzá.

Multik megadóztatása, adóparadicsomok felszámolása

A jelöltek közül többen is elmondták, hogy közös, uniós társasági adózást hoznának létre – Timmermans még konkrét számot is mondott: minimum 18 százalékos adót vezetne be a tagállamokban, ami lehet magasabb, de alacsonyabb semmiképp – , digitális adózást vezetnének be, a cégek ott adózzanak, ahol tevékenységüket folytatják. A nagy digitális cégeket is megadóztatnák, az adócsalás miatt elveszített, 850 millió euróból pedig infrastruktúrát fejlesztenének, kórházakat, iskolákat építenének.

Az egyetlen kivétel a konzervatív jelölt volt, aki szerint “én nem hiszek a pán-európai adózásban. Az államok joga a vállalatok megadóztatása. Az EU nem állam, bár lehet vannak itt, akik ezt gondolják. Szerintem az adóelkerülést be kell tiltani, vannak erre már meghozott, jó lépések, információcsere. Minden vállalatot, aminek forgalma 750 millió eurónál nagyobb, be kell azonosítani, de nemzeti szinten adózzanak.”

Mi a baj az EU-val?

A műsorvezetők felvezetésükben arról beszéltek, egyre többen érzik úgy, hogy az EU már nem működik, egyre kevesebben mennek el szavazni az EP-választásokon is. Hogyan magyarázzák az eu-szkepticizmus növekedését, és milyen felelősséget vállalnak érte?

A zöldpárti Keller szerint “a nacionalizmus az, ami szét akarja zúzni az uniót, a nacionalisták nem fogadják el más emberek jogait. Nagyon fontos, hogy ne adjunk túl sok teret ezeknek az erőknek, mert nem természeti törvény, hogy ezek az erők növekedjenek, és nem is nőnek minden országban. Nekünk kell dönteni róla a választásokon, hogy nyernek-e. Sajnos a Néppárttal ez nem fog menni. Mind tudjuk, hogy Ausztriában ott az FPÖ-ügy, vagy épp Magyarországon az Orbán-ügy, amit egyáltalán nem tudtak megoldani. A kérdés csak az, hogy elhatárolódunk-e ettől, vagy sem?

Timmermans önkritikus módon arról beszélt, hogy akik a szocialistákra és a néppártra szavaztak eddig, azok most a nacionalista vagy szélsősges pártokra szavaznak most. “Ez a mi hibánk, mert nem sikerült meggyőznünk őket, és bedőlnek az ilyen ígéreteknek. De nézzük meg, mit tett a brexit a britekkel, tisztára a trónok harca zajlik most a szemünk előtt náluk. Felelősek vagyunk ebben, de van megoldás, csak legyen európai egység, és oldjuk meg közösen ezeket a problémákat.”

Ezután a szélsőbaloldal jelöltje, Nicolás Cué kapta meg a szót, aki arról beszélt: az európai egység létezett korábban, de úgy tűnik, hogy egyre rogyadozik. “Nem tudok egyetérteni azzal, amit Magyarországon a fasiszták tesznek, nem tudom osztani az olaszok nézeteit sem. Nyilvánvaló, hogy az emberek elégedetlenek, azt gondolják, hogy saját hazájukban menekültek, és önök felelősek ezért.”

A néppárti Weber a már korábban is többször hivatkozott büntető mechanizmust vette elő most is. “Az egoizmus visszatért földrészünkre. A választásokkor azok ellen kell fellépni, akik szét akarják zúzni a mi Európánkat. A Brexit legfőbb üzenete, hogy a britek vissza akarták szerezni a szuverenitásukat, mert nem érezték, hogy az EU az övék is. Kell egy mechanizmus, ami megvédi az értékeinket, ezért kell kötelező, független jogállamisági mechanizmust elindítani, és azok ellen kell bevetni, akik nem tisztelik alapvető értékeinket”.

Záró üzenetek

A vitát lezáró üzenetekben minden jelöltnél közös volt, hogy szavazásra buzdítottak, mint többen fogalmaztak: mindegy, hogy kire, de ne hagyják elveszni szavazatukat.

Ezen belül azonban nagy volt a szórás, Weber demokratikus és erős Európát akar, Vestager egy változó, bátor Európát képzel el, amiben véget vetnek a férfi-női egyenlőtlenségeknek, Zahradil a nemzetek szuverenitását akarja elérni, Keller nemcsak szavakkal, hanem tettekkel harcolna Európáért azokkal a fiatalokkal, akik félnek a jövőjük miatt, Cué pedig a “fasizmussal szemben” a “valódi változást, az európai baloldalt” tartja egyedül képesnek arra, hogy az igazi problémákkal foglalkozzon. (Euronews)

Orbán: nem Weberre – tizenkilencre lapot kér

Orbán Viktor nem támogatja Manfred Weber megválasztását az Európai Bizottság élére. A miniszterelnök szavaiból kiderült: mindent arra tesz fel, hogy az Európai Néppártot sikerül jobb szél felé fordítani. Szerinte vannak jó és rossz magyarok.

„A magyar választókat sértő nyilatkozata” miatt nem támogathatja a néppárti Manfred Webert az Európai Bizottság elnöki posztjára – mondta Orbán Viktor az osztrák alkancellárral, a Szabadságpárt (FPÖ) elnökével, Heinz-Christian Strachéval közös sajtótájékoztatóján.

Európa: jobbra át!

Arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha olyan változások történnének Európában, mint amilyenek Ausztriában történtek. Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép kormányzópárt együttműködik a jobboldali, „hazafias” párttal, miért ne történhetne meg ez európai szinten is – vetette fel a kormányfő, úgy fogalmazva, hogy

ami Bécsben működik, az Brüsszelben is működőképes lehet.

Az FPÖ koalícióban kormányoz az Osztrák Néppárttal (ÖVP). Utóbbi az Európai Néppárt (EPP) tagja, csakúgy, mint a Fidesz, előbbi viszont az euroszkeptikus Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) tagja.

Manfred Weber, az EPP jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára Orbán elutasítja, mert szerinte a magyar kormány és vezetője nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy olyan embert támogat európai bizottsági elnöknek, aki bejelenti, hogy ő köszöni szépen, nem tart igényt „a magyarok szavazataira”. Manfred Weber azt találta mondani, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni – mondta Orbán, aki ezt súlyos álláspontnak, a választók tiszteletére vonatkozó elv megsértésének nevezte. Weber valójában azt mondta, hogy nem szeretne a Fidesz európai parlamenti képviselőinek szavazatával bizottsági elnök lenni.

Orbán azt mondta, hogy a brüsszeli bizottsági elnöki posztra jelölt politikusok – az úgynevezett csúcsjelöltek – alkalmatlanok a testület vezetésére. Arra számít, hogy bonyolult tárgyalássorozat előzi meg a leendő elnök megválasztását

„Keressük a megfelelő jelöltet” – mondta, megjegyezve: „itt van végre egy pont, ahol egyetértünk Weber úrral, nem lenne helyes, ha a magyarok szavazatával lenne bizottsági elnök”. (Vagyis azokéval, akik a Fidesz ellenében más pártcsaládba tartozó pártra szavaznak.)

Az európai baloldalt „reménytelenül bevándorláspártinak” minősítette, jelezve, hogy ha a jobbközép pártok ezzel a baloldallal működnek együtt, előbb-utóbb kompromisszumokat kell kötniük, ezért ők az európai nagykoalíció helyett

„a jobbra való nyitás lehetőségének megfontolását”

is napirenden akarják tartani.

Új csapatban a remény

Orbán, amint az Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével, miniszterelnök-helyettessel és belügyminiszterrel tartott minapi találkozója után is megismételte, hogy bár jelenleg a „bevándorláspárti politikai erők –  ahová a baloldalt és az EPP nagyobbik részét sorolta – erős pozíciókkal rendelkeznek, de a bevándorlásellenesek – az EPP jobboldala és az ettől jobbra álló politikai mező, a hazafias pártok – megerősödése „kiegyensúlyozottabb helyzetet fog eredményezni”.

Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Tanácsban

nőni fog azok száma, akik a néppárt jobbszárnyához vagy az attól jobbra eső pártokhoz tartoznak.

A Fidesz néppárti tagságáról szólva megerősítette: a Fidesz nem tudja elképzelni helyét egy olyan EPP-ben, amelyben a bevándorláspárti erők vannak többségben, „ezért is kellett felfüggesztenünk a tagsági jogainkat, hogy megvárjuk, a választás után merre fordul a néppárt”. (Ténylegesen az EPP elfogadta, hogy közös javaslattal szavazzák meg a felfüggesztést.)

Vagy máshol keresni a helyet

A jobbra nyitás – amit a Fidesz képvisel – azonban kisebbségben van az EPP-ben – jelezte, majd kijelentette: ha a Fidesznek van joga stratégiai kérdésben kisebbségben maradnia az EPP-ben, akkor azt fogja tenni. Ha azonban a pártcsalád intoleránssá válik,

„akkor természetesen máshol kell keresnünk a helyünket”.

Orbán óhaját, vagyis az EPP jobbra fordulását, amit múlt héten már kifejezett Salvini budapesti fogadása után, azonnal elutasította Angela Merkel német kancellár és Markus Söder, a német CSU elnöke, majd Sebastian Kurz osztrák kancellár, Strache „főnöke” is.

Orbán hangsúlyozta, hogy minden döntéssel megvárják az európai parlamenti (EP-) választást. Ezért nem kaptak meghívást például a Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes által szervezett milánói politikai találkozóra sem, mert az EP-választási eredmény ismerete nélkül nem szeretnének sehova elmenni – mondta.

Salvini nemrégiben új mozgalmat hirdetett, amelynek célja szélsőjobbos erőcentrumot létrehozni az EP-ben.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 22. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo és az MTI megírta, hogy Manfred Weber már a szélsőbaloldalnak udvarol. A Tűzfalcsoport.blog leleplezte, hogy Soros birodalma Brüsszellel közösen szervezi és támogatja a bevándorlást. A 888-tól megtudhatjuk, hogy az Európai Parlament olyan, mintha egy űrkocsma lenne.

Manfred Weber már a szélsőbaloldalnak udvarol

Nyílt ajánlatot tett a baloldalnak Manfred Weber, a néppárt uniós csúcsjelöltje a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. Szavaiból kiderül, hogy már nemcsak a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal, de a szélsőbaloldali zöldekkel is koalíciót kötne – éppen csak a jobboldali frakciók nem jöhetnek szóba. Ezzel egyértelműen lelepleződött Weber és a néppárti vezetés. A Fidesz elleni bosszúhadjárat oka: Weber a baloldal segítségével akar az Európai Bizottság elnöke lenni, és az ő követeléseiket teljesítette az elmúlt hónapokban.

A teljes behódolást Weber azzal próbálta enyhíteni, hogy azt mondta, elvárja Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelölttől is, hogy fellépjen “a korrupció legalábbis részleges legalizálására” törekvő romániai szociáldemokratákkal szemben, és a “rendkívül kétes” tevékenységet folytató szociáldemokrata máltai kormánnyal szemben. (Origo: Manfred Weber már a szélsőbaloldalnak udvarol)

A Soros-birodalom és Brüsszel 14 éve szervezi a bevándorlást

Soros György hálózata 12 másik alapítvánnyal együttműködésben, már 2005-ben bevándorlásszervező birodalmat hozott létre. Céljuk, hogy migrációbarát irányváltozást érjenek el az EU-ban. Jelenlegi ismereteink szerint, megalakulásuk óta 450 szervezetet vettek fel partnerként, és láttak el pénzügyi forrásokkal. A felállított hálózat brutális lobbierővel rendelkezik. Az EPIM megerősített bástyákat épített fel Brüsszelben és mindent megtesznek az Európai Egyesült Államok létrehozása érdekében.

Soros György filantróp amerikai milliárdos saját alapítványi csoportjával, az Open Society Foundations-szel – tizenkét másik szupergazdag alapítvánnyal szövetségben – megalapította az European Programme for Integration and Migration-t (EPIM), amelyhez a Robert Bosch Alapítvány is tartozik. A szinte korlátlan anyagi források összefogott erejével ez a kezdeményezés hozzáfogott ahhoz, hogy Európából egy migrációs, illetve bevándorlási kontinenst csináljanak. (Tűzfalcsoport: Erre már nincsenek szavak: Soros hálózata Brüsszellel közösen szervezi a bevándorlást)

Itt tart ma Brüsszel

Ha Brüsszelben jár az ember és belép az Európai Parlamentbe, olyan érzése lehet, mintha egy űrkocsmába keveredett volna. Sok fura szerzet, akik mind Európa nevében beszélnek, szövetségek szerveződnek, néha hátba szúrják egymást, ha nem jöttek be a számításaik. Az elővigyázatosság tehát nem árt, mert nem minden az, aminek látszik. Aki tisztán játszik, veszíthet, a sok fura alakot viszont nem kell félteni, ha körmönfontságról van szó. Nem árt ezzel tisztában lenni, amikor minket oktatnak ki például a kommunisták.

Míg a takarítónőnek kinéző, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség francia színeiben politizáló Eva Joly vagy a hajléktalan ábrázattal, Orbán iránti gyűlöletéről megrögzötten prédikáló, balos északír képviselő, Luke Ming Flanagan csak felháborodást kelthetnek megjelenésükkel (és szélsőséges kijelentéseivel), vannak náluk sokkal rosszabbak.

Marie-Christine Vergiat az Egységes Európai Baloldal képviselője. Ő az a francia kommunista, aki utálja a franciákat, mert a nemzetköziségben hisz. Vergiat mellett Barbara Spinelli erősíti a kommunisták táborát. Vergiat mellett Barbara Spinelli erősíti a kommunisták táborát. Míg Vergiat francia létére a franciákat, Spinelli zsidó létére a zsidókat utálja.

Ők akarnak leckét adni jogállamiságból. Takarítónők, hajléktalanok, kommunisták és antiszemiták. Vajon kinek van több joga képviselni az európai gondolatot? Nekik vagy nekünk? (888: Kommunisták és antiszemiták képviselik ma Európát Brüsszelben)

Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Parlamenti alelnöki, bizottsági helyeket veszíthet el a Fidesz, ha az új Európai Parlament megalakulásakor még fennáll a tagság felfüggesztése. Lehet viszont, hogy csak kitolták a jövőbe a szakítást.

Határozatlan időre felfüggesztette a Fidesz tagságát az Európai Néppárt (EPP), emiatt nem vehetnek részt a pártcsalád rendezvényein, nincs szavazati joguk és nem jelölhetnek senkit tisztségekre. Ebből az első kettő az EPP-n belüli érdekérvényesítést szűkíti be drámaian, a harmadik viszont az Európai Parlamenten belüli tisztségeket is érinti.

Az EP-ben szűkül a tér

De egyelőre csak elvben. Kende Tamás alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a jelenlegi pozíciók nem sérülnek, ezektől egyébként se tudnák megfosztani a fideszeseket, mert a május végi EP-választásig már nem ülésezik a parlament. De a határozat amúgy is jelölési jogról szól.

Ami akkor válik élessé, amikor megalakul az új összetételű EP, július első napjaiban. Ekkor kezdődnek a különféle tisztségekre jelölések. A várható mandátumarányokat figyelembe véve 25-30 helyet saccol Kende, amitől eleshet a Fidesz a parlamenti bizottságokban elnöki, alelnöki pozíciók formájában. Bár ha a pozíciót kiterjesztően értelmeznék majdan, akkor

ez akár a bizottsági tagságokat is érinthetné.

Valki László ugyancsak nemzetközi jogász egyetért ezzel a lehetőséggel. Ráadásul jelenleg például az EP egyik alelnöke fideszes (Járóka Lívia).

Sokba kerül a vita az Európai Bizottságban is

A felfüggesztés nem érinti az Európai Bizottságbeli biztosi tisztséget, mert ez az ország uniós tagsági jogához tartozik, ám nem erősíti a kormány helyzetét. Trócsányi László igazságügyi minisztert szeretnék az EU „kormányába” delegálni. Mivel ott nem tisztségre szól a jelölés, hanem a testület elnöke osztja szét a „tárcákat”,

nagyban függ a kormány és a jelölt presztízsétől, milyen területet kap.

(Legutóbb Navracsics Tibor szenvedte meg azt, hogy az addig egybetartozó nagy területből elvették az állampolgári feladatokat, és a kis súlyú oktatási, ifjúsági ügyek maradtak.)

De mindez merőben elvi jelentőségű, mert inkább tűnik átmeneti tűzszünetnek a Fidesz és az EPP között a mostani döntés. Annak érdekében, hogy az EP-kampány ne a Fidesztől legyen hangos, és Orbánék ne az EPP ellenében kampányoljanak a hátra lévő időben se.

Senki se zárja ki a kizárást

Vagyis lehetséges, hogy csak jegelték a végleges szakítást. Manfred Weber EP-frakcióvezető és Joseph Daul, az EPP elnöke egyaránt arról beszélt a felfüggesztő határozat kimondása után, hogy a kizárás lehetősége változatlanul napirenden van. Maga Orbán is úgy fogalmazott, hogy nem szentírás a fideszesek beülése a következő EPP-frakcióba.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy a Fidesz jogainak esetleges visszaállítását attól tette függővé az EPP, hogy

elkészüljön a három tagú „bölcsek tanácsa” jelentése, amire viszont nem szabtak határidőt.

Az elhangzottak alapján az EPP veteránjai a jogállamiság magyarországi helyzetét fogják értékelni, és valószínűleg például a CEU ügyének alakulását.

Ha azonban ez lenne a feladatuk, a vizsgálatot már most le is zárhatnák – mondta Valki László. Elég csak elővenni a Sargentini-jelentést, amelyet nagy többséggel fogadott el az EP, tehát a néppártiak is jelentős számban egyetértettek – fűzte hozzá.

Kende Tamás értelmezése szerint ha sor kerül arra, hogy valamikor visszaállítanák a Fidesz tagsági jogait, azt ugyanúgy kellene előterjeszteni, ahogyan a szerdai határozatot. Vagyis az EPP elnökségének és a Fidesznek közösen, legalábbis formailag. Mert a felfüggesztésnek a néppártiak gesztusaként lett „társszerzője” a Fidesz annak hallatán, hogy egyoldalú döntés esetén a Fidesz azonnal kilép tőlük. És a választmányi ülésen Orbán azt is belengette, hogy ezután új frakciót alakíthatnak.

Most kezdődik a meccs második félideje

Van a következő eseménysornak még egy vetülete. Mégpedig az, hogy az EPP-nek kizárt, hogy annyi képviselője legyen, amivel megszavazhatná az EP-ben az Európai Bizottság élére jelölt Manfred Webert. (Ehhez – ha a britek kilépnek – a 705 képviselő felének plusz egy fő szavazata kell, az EPP-nek várhatóan 180 körüli széke lesz.) Vagyis folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat, hogy a relatív többségű EPP a fontos ügyekben alkut köt a szocialistákkal (S&D), a liberálisokkal (ALDE) és ha kell, a két zöld frakcióval.

Az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint az EPP elvesztette hitelét a nem kizárással. Az SPD, a német szocdem párt és az egyik EP-beli zöld párt részéről ugyancsak hitelvesztésről nyilatkoztak Weber esetében, s ha bizottsági elnök akar lenni, akkor világossá kell tennie, melyik oldalon áll.

Ahogyan arról már írtunk, az S&D-ben eddig nem hoztak döntést Weber támogatásáról, de informálisan az az álláspontjuk, hogy ennek feltétele lesz a Fidesz kizárása az EPP-ből.

Orbán hátraarca a CEU ügyében, vagy ismételt trükk?

Lehetséges, hogy német segítséggel meghátrál a CEU ügyében Orbán Viktor. A német kancelláriaminiszter nyilatkozatából ez is kiolvasható, de az nem, hogy a CEU teljesen Budapesten maradhat.

Nem várta meg a bajor miniszterelnök, Markus Söder levelét, hanem maga ragadott tollat, és arról biztosította a bajor kormányt, hogy a CEU részt vehet a magyar felsőoktatásban – ez derül ki a bajor Süddeutsche Zeitung (SZ) írásából.

A lapnak Florian Herrmann kancelláriaminiszter a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy

a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat. 

Herrmann szerint ez már egyértelmű jele a békülésnek.

A teljes levelet a SZ nem közli, de egy talán szó szerinti idézet szerint

„A magyar kormány nevében biztosíthatom Önöket, hogy a müncheni műszaki egyetem magyar felsőoktatásban való részvétele a CEU-val való együttműködés keretében nem lesz akadály.”

Utóbbi a Manfred Weber váratlan ajánlattal módosított követelésére adott válasz.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a mai, sorsdöntőnek ígérkező választmányi ülés előtt kiegészítette három feltételének a CEU-ra vonatkozó részét. Az eredetileg úgy hangzott, hogy az egyetem visszatérhessen Budapestre és továbbra is adhasson ki amerikai diplomát.

Ezt egészítette ki budapesti útján azzal, hogy a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár finanszírozóként lépne be a CEU működésébe. A dolog érdekessége, hogy a CEU nem panaszkodott anyagi gondokra, és Bécsbe költözve éppúgy uniós intézménynek minősül, ahogyan a német közreműködéssel történne.

A cikket ismertető 444.hu szerint ezzel Orbán azt ígéri, hogy nem fog keresztbe tenni annak, hogy a müncheni egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

A levélben azonban a cikk alapján semmilyen ígéret nincs a kutatás és oktatás folytathatóságán túl.

A kormány érvelése a CEU ügyében eddig az volt, hogy

az egyetem nem is ment el, változatlanul itt van.

És ez igaz is, a magyar posztgraduális képzés folytatódik Budapesten. Az amerikai diplomát kiadó oktatás – a program túlnyomó része – azonban Bécsbe kerül (?) a lex CEU miatt.

A SZ cikkében

nem olvasható olyan mondat, hogy az egyetem visszakaphatja teljes budapesti státuszát.

Ahogyan ezt a CEU igényli. Weber ajánlata után közleményben tudatták, hogy „világossá kell tennünk, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat”.

Az események súlyát jelzi, hogy hétfőn Orbán még azt mondta az atv.hu-nak, hogy „ha minden igaz, a bajor miniszterelnöktől fogok kapni egy levelet, arra adok majd egy választ, attól függően, hogy mi lesz benne”.

Az mindenesetre nem sokára kiderül, Orbán valóban hátraarcot hajt végre a CEU ügyében. A Weber által támasztott másik két feltételnek lényegében nem tett eleget, illetve az EPP-beli kritikusok szerint nem hihetően. A mai vita előtt összefoglaltuk a lényeget.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK