Kezdőlap Címkék Magyar

Címke: magyar

Magyar és kínai ügyészek a kiberbűnözés ellen

A kiberbűnözés elleni összefogásról egyeztek meg a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kriminológiai Intézet és a Kínai Népköztársaság Legfőbb Ügyészségének konferenciáján, melynek a „Globális biztonságpolitikai kérdések az interneten, különös tekintettel Magyarország és Kína kapcsolatára” címet adták.

Polt Péter legfőbb ügyész már a 2016 őszi, hivatalos kínai látogatása alkalmával egyeztetett Cao Jianming legfőbb ügyésszel egy magyar és kínai közös rendezésű, kiberbűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó konferencia megtartásáról.

A konferenciát Polt Péter legfőbb ügyész és a kínai delegációt vezető Zhang Xueqiao legfőbb ügyész helyettes közösen nyitották meg. Polt Péter hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság megteremtése érdekében a nemzetközi egyezmények mellett,

kiemelkedően fontos az egyes országok igazságszolgáltatási és kormányzati szerveinek, nyomozóhatóságainak, illetve a tudomány képviselőinek kapcsolatépítése, és a folyamatos párbeszéd.

Kínai kollégája ismertette a kibertérben elkövetett bűncselekmények okozta globális kihívásokat, és az azokkal szembeni közös ügyészi fellépés fontosságát.

Polt Péter legfőbb ügyész a konferencia nyitó előadásában felidézte, hogy 2013 júliusában hatályba lépett új Btk. és az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Budapesti Egyezménye, amely modern keretet biztosít az interneten elkövethető bűncselekmények üldözéséhez, ugyanakkor az internetes bűnözés határokon átívelő jellege miatt bizonyítási nehézségek jelentkezhetnek, melynek megoldását az egyes országok közötti együttműködés fejlesztésében kell keresni.

A legfőbb ügyész kiemelte, hogy az együttműködésben –  a Eurojust külkapcsolati tevékenységének listáján kiemelkedő helyen szereplő – Kínai Népköztársaság fontos partner, ezért örömmel venné a Kínai Népköztársaság bevonását az Eurojust igazságügyi kontaktpont-hálózatába, ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy az államközi megállapodások mellett az igazságügyi hatóságok tagjai

személyes ismeretségeket kössenek, szakmai és tudományos kérdésekben véleményt cseréljenek.

A konferencia zárásaként Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Zhang Xueqiao legfőbb ügyészhelyettes nyilatkozatot írt alá, melyben vállalták, hogy a két főügyészség minden eszközzel segíti a két ország ügyészi szervezetei közötti bűnügyi együttműködést és felmérik azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb és eredményesebb információátadást a kiberbűncselekmények felderítése kapcsán.

Muszáj nekünk mindig legyőznünk valakit?

Orbán Viktor azt mondta vasárnap, a Fidesz kongresszusán, hogy le fogjuk győzni a nyugatot és a globális elitet. Bármit is jelentsen ez utóbbi.

Miért kell legyőznünk a nyugatot? Vagy, teszem azt, bárkit?

Luxemburgot kellett volna legyőzni a futballpályán, vagy Andorrát. A luxemburgi válogatott fennállása óta összesen négy ország nemzeti tizenegyét győzte le, Andorra ötöt. Nem is oly rég még nyolc gólt rúgtunk a luxemburgiaknak, Nyilasi Tibor egymaga ötöt jegyzett.

Igaz, akkor még nem volt ennyi stadion. Volt viszont számtalan grund, és a magyar játékosok közül többen is a világ legjobbjai között voltak

A nyugat nem futballcsapat, nem legyőznünk kell, hanem együttműködni vele. Mi több: a részévé válni. Mert ennyi zavaros évszázad után el kellene már döntenie ennek a szerencsétlen kompországnak, hogy hova köti ki viharvert ladikját.

Nem a gyűlöletben kellene többnek lenni másoknál, hanem teljesítményben. Mert amíg a teljesítményünk elmarad másokétól, addig szomorú ugyan, de nem igazságtalan, hogy a magyar munkabér negyede, hatoda a nyugat-európainak. Nem igazságtalanság ez, hanem szomorú realitás. Az lenne igazságtalan, ha a gazdaságban is ugyanaz menne, mint a futballban: hogy teljesítmény nélkül is lehet érvényesülni. Vagyis az, ha a béreket nem a teljesítmény árazná be, hanem az, hogy ki tud magáról nagyobbat lódítani.

Nem a nyugatot kellene legyőzni, hanem saját magunkat. Nem Sorossal és a „brüsszeli bürokratákkal” kellene hadakoznunk, hanem saját démonainkkal, rossz beidegződéseinkkel.

Nem támad minket senki, tehát senki ellen nem kell győznünk. Ha pénzt kapunk a „brüsszeli bürokratáktól”, akkor azt tisztelettel meg kell köszönni, és tisztességesen fel kell használni.

Lehetőleg úgy, hogy minél kevesebb lopódjék el belőle. Mert ne legyenek illúzióink: nem csak Magyarországra jellemző, hogy ahol pénz van, vagyonok vannak, ott lopás is előadódik. De vannak helyek, ahol a lopást nem sikeres vállalkozásnak mondják, és a bűnt nem pártolják, hanem büntetik.

Demokráciának hívják ezeket az országokat. Miután győztünk a saját démonaink ellen, és abbahagytuk a fantomokkal való hadakozást, gondolkodjunk el azon, hogy milyen lenne közéjük tartozni.

Tíz éve történt – Gyurcsány nem tart a magyar munkaerőpiacot elözönlő románoktól

0

2007. november 14-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Gyurcsány Ferenc közölte: nem tart attól, hogy a magyar munkaerőpiac januári teljes megnyitása után nagyszámú román munkavállaló érkezne Magyarországra. A miniszterelnök erről a közös kormányülést követő sajtótájékoztatón beszélt.

Gyurcsány kifejtette: a csatlakozást követően tíz százalékkal csökkent a munkavállalási engedélyt igénylő román és bolgár állampolgárok száma. Tájékoztatása szerint míg 2006-ban összesen 28 ezer engedélyt állítottak ki a magyar hatóságok, 2007-ben ez a szám húszezerre esett vissza. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország nem tart egy emigrációs hullámtól.

A magyar munkaerőpiac teljes nyitásáról a szerdai közös magyar-román kormányülésen döntöttek, Nagyszebenben. Román állampolgár eddig 254 szakmában vállalhatott akadálytalanul munkát Magyarországon.

Magyar szavakról a magyar nyelv napján

A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő. Orwell óta tudjuk, hogy a szavak védtelenek, velük mindent meg lehet tenni. Megvédeni: Ellopni. Demokrácia: Diktatúra. Közös: Közöd?

2011. szeptember 26-án az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. Mely törvény többek között kimondta: „…Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki… „

Szegény szavak, nem tehetnek semmiről. Aki a szavakból él, tudja, hogy az a szó szép, amelyik a helyén van. Az, amelyiket jókor és jó helyen használnak.

A szavakat, hiába próbálják egyesek kisajátítani őket, nem lehet elvenni tőlünk. Azok a szavak, amelyeket egyszer már megszereztünk magunknak – szebben szólva: amelyeket már megszelídítettünk – mára már a mieink lettek.

És ezen a tényen semmi sem változtat. Még az sem, ha vannak szavak, amelyeket időnként kiforgatnak eredeti mivoltukból. Olyan emberek használják őket, olyan szövegkörnyezetben, olyan célok érdekében, amelyekre szegény szavak, „akik” semmiről sem tehetnek, feltehetőleg nem igazán büszkék.

A szavak nem tudnak tiltakozni. Nem vonulnak az utcára, még médiát sem gründolnak maguknak, ahol érvényre juttathatnák az érdekeiket. Pedig bizonyára nem ártana, ha a szavaknak is lenne egy érdekvédelmi szervezetük.

Egy szó-szakszervezet, amelynek fő feladata nem az lenne, hogy – egyes emberi szakszervezetek mintájára – politizáljon. Hanem elsősorban az, hogy a szavakkal szembeni méltánytalanságok ellen megvédje a tagjait. Hallassa a hangját, ha úgy érzi, sérelem érte a szavakat, és ne hagyja, hogy kiforgassák a szavakat a javaikból.

Azaz a jelentésükből. Hiszen a szavaknak nincs más vagyonuk: csak az, amit jelentenek. Nekünk, embereknek, csak a szavaink vannak.

Vigyázzunk rájuk, vigyázzunk magunkra!

…És Georges Leekens a kapitány…

Nem kellett sokáig várni, már meg is találták az Ügyeletes Megváltót. Georges Leekens-nek hívják, belga, és a jövőben ő fogja csatába vezetni a magyar labdarúgó válogatottat.

Idáig nem hallottam róla semmit, de erről nem Georges Leekens tehet, hanem én. Ő mindent megpróbált: számtalan helyen megfordult, edzősége 33 éve alatt 18 klubban, és öt válogatottnál dolgozott.

Csak magamat okolhatom, amiért nem futottam össze vele sehol.

Ha kicsit jobban figyeltem volna, akkor azt is tudhatnám, hogy kupagyőztes volt a Club Brugges csapatával. Igaz, nem most, hanem 1991-ben. Nem ma volt az sem.

Georges Leekens azt ígérte, hogy kivezeti a csapatot az Európa-bajnokságra.

Jó lesz megint magyarnak lenni. Jobb lenne, ha már most is jó lenne, de ne legyünk telhetetlenek. Legutóbb tavaly nyáron volt jó, amikor 4-0-ra kikaptunk a belgáktól. Tömegek ünnepeltek akkor az utcán, a körúton megálltak a villamosok.

Irigylem Georges Leeken-t, mert ezek szerint ő tudja, hogy mitől lesz jobb a magyar válogatott, mint most. Nála lehet a recept, a csodafegyver. Mert másban nemigen bízhatunk. Valamit biztosan kitalál majd a mester, amitől a kapusunk kevesebb gólt kap, mint amennyit a csatáraink rúgnak. És biztos lesz valamilyen elképzelése, vagy már van is neki, amitől a védelem nem lesz sebezhető, a középpályások gyorsabban hozzák fel a labdát, és pontosabban passzolnak.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke azt mondta, versenyeznünk kellett George Leekneesért, mert voltak a miénkénél jobb ajánlatai is. Magyarország leggazdagabb embere nem részletezte, hogy mire gondolt.

Pedig, lett volna rá igény, hogy megtudjuk. Mert akkor azt is megértenénk, hogy milyen ember az, aki nem a jobb ajánlatot fogadja el, hanem a rosszabbat. Legutóbb Mészáros Lőrinccel jártak így a döntéshozók: a felcsúti polgármester 5 milliárd forinttal drágább ajánlatot tett a komáromi híd megépítésére, mint a versenytársak, mégis ő kapta a megbízást.

Lehet, hogy ezt érezte meg George Leekens? Hogy mi magyarok, mindenki másnál különösebb anyagból vagyunk gyúrva: ha kikap a csapatunk, örömünkben ellepjük a főváros utcáit, és elénekeljük a magyar himnuszt.

Észak-déli gázvezetéket tervez Magyarország és Szlovákia

0

Az új vezeték, amely román és bolgár gázt szállít majd, mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Észak-déli irányú gázvezeték magyar-szlovák szakaszának megépítéséről írtak alá szándéknyilatkozatot hétfőn Kassán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter látta el kézjegyével az együttműködési szándéknyilatkozatot az Eastring gázvezeték projektről a történelmi városházán Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében.

Az aláírást követő sajtótájékoztatón mindkét miniszter azt hangoztatta, hogy az új vezeték mérsékelheti országaik függőségét az orosz gáztól.

Az új vezeték román és bolgár gázt szállít majd, a tervek szerint évente 30-40 milliárd köbmétert – mondta Peter Ziga.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Közép-Európában az egyik legkritikusabb dolog az energiabiztonság, ami kiemelten függ az infrastruktúrától.

MTI/FüHü

 

Kalózok fogságában sínylődik egy magyar

0

A magyar kormány és a TEK is megerősítette, hogy a múlt hét pénteken kalózok által túszul ejtett tengerészek között van egy magyar állampolgár is. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdai sajtótájékoztatóján elismerte, hogy egyelőre semmi konkrét információval nem rendelkeznek az emberrablók kilétét illetően. Ugyanúgy a kalózok eddig semmiféle követelést nem támasztottak a túszok szabadon engedését illetően, és a kapcsolatokat sem vették fel a helyi hatóságokkal.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium minden konzuli és diplomáciai eszközt felhasználva, a Terrorelhárítási Központtal együttműködve dolgozik az ügy megoldásán

– mondta a magyar diplomácia vezetője, aki egyben nem tett említést arról, hogy a magyar kormány esetleg kifizetné-e a váltságdíjat.

Közben a TEK főigazgatója elrendelte az ide vonatkozó protokoll végrehajtását. A szervezet  közleményében jelezte, hogy elkezdte a rendelkezésre álló adatok ellenőrzését, az információgyűjtést, és felvette a kapcsolatot az ügyben érintett nemzetközi partnerszolgálatokkal.

Kedden a nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, hogy október 21-én a Peter Doehle Schiffarhrts KG német teherszállító-hajóját kalózok támadták meg Nigéria partjainál, miközben az kikötni készült.

A 12 fős legénységből hat embert ejtettek túszul. 

A hajótársaság szóvivője csak annyit mondott, hogy németek nem voltak az elhurcoltak között. A Reuters úgy tudja, hogy négy fülöp-szigeteki, egy ukrán és egy magyar állampolgárt tartanak fogva.

Együtt: Orbán miatt keresnek kevesebbet a magyarok az Európai Unióban

Az Európai Unió munkaügyi kérdésekben illetékes tanácsa megszavazta, hogy közelíteni kell egymáshoz a keleti és nyugati munkavállalóknak fizetett bért. Magyarország azonban a szavazáson a döntés ellen voksolt.

Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint a kisebbségben maradt magyar álláspont antiszociális, az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, ráadásul hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését. Ismét bebizonyosodott: Orbán Viktor képtelen a magyar érdekek érvényesítésére, illiberális államfelfogásával elszigetelte magát az Európai Unióban.

Az Európai Unió munkaügyi kérdésekben illetékes tanácsa, hosszú vita után, magyar szempontból is fontos döntést hozott:

közelíteni kell egymáshoz a keleti és nyugati munkavállalóknak fizetett bért, amennyiben a dolgozók hazájuktól távol dolgoznak.

Magyarország – néhány más kelet-európai országgal együtt – a döntés ellen szavazott, de kisebbségben maradt, mondhatjuk ismét.

Felmerül a kérdés: az állítólag annyira versenyképes Magyarországnak milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy ugyanazon elvégzett munkáért a magyar munkavállalók kevesebb bért kapjanak, mint mondjuk az ugyanazon a munkahelyen dolgozó francia, német vagy osztrák kollégáik?

Az itt is kisebbségben maradt magyar álláspont nemcsak antiszociális, nemcsak az európai munkaerőpiac egysége ellen lép fel, de hosszabb időre akarná bebetonozni a magyar munkavállalók alacsonyabb rendűvé minősítését. Miközben Orbán Viktor, most éppen október 23-án, nem győzi hangsúlyozni a magyarság kivételes képességeit, különös küldetését, aközben

a nyilvános szájkarate leple mögött maga a magyar munkások másodosztályúvá minősítéséért száll síkra.

Ezúttal megint kisebbségben maradva.

Orbán a legutóbbi hét utolsó napjait Brüsszelben töltötte, ahol Európa legfontosabb vezetőivel beszélhetett, kávézhatott a szünetekben, vagy vonulhatott – volna – félre, hogy meggyőzze őket a magyar álláspont indokoltságáról. Nincs nyoma annak, hogy ezt tette volna, sőt már a nem kormánylakáj sajtó képviselőivel sem volt hajlandó találkozni, hogy esetleg beszámolhasson lobbizása eredményéről, és ne csak a nem létező Soros-tervről akarjon beszélni.

Tíz éve történt – Magyar Gárda: tisztavatás a Hősök terén

0

2007. október 21-én a Független Hírügynökség arról tudósított, hogy nem volt rendbontás a Magyar Gárda újabb tisztavatásán vasárnap délután Budapesten, a Hősök terén. A rendezvény, amelyen 2-3 ezer ember volt jelen, 17 óra körül ért véget.

Fotók: Független Hírügynökség.

Azt nem tudni, pontosan hány új tagot avattak fel, erről senki nem nyilatkozott a helyszínen. Annyi biztos, hogy

körülbelül hatszázan voltak, köztük 50 nő.

Megyénként eredetileg 30 embert akartak avatni, de különböző okokból néhányan nem mentek el vasárnap a Hősök terére.

Vona Gábor, a gárda egyik alapítója, a Jobbik elnöke beszédében azt mondta: a mai napon új erő született, és azt üzente Gyurcsány Ferencnek illetve a kormány tagjainak, hogy féljék a napot, mikor lekerülnek a kormányról, mert felelniük kell majd. Usztics Mátyás, a gárda parancsnoka azt mondta:

a cél, hogy Magyarország sorsát magyarok intézzék, Magyarországon.

Félnie annak kell a gárdától, aki aljas módon gazdagodott meg – tette hozzá.

A gárdának öt óra körül oszoljt vezényeltek, és a tagok a jelenlévő rokonaikkal, barátaikkal kisebb csoportokban kezdték elhagyni a teret. A rendezvényt végig rendőrök biztosították, de közbeavatkozniuk nem kellett.

A gárdatagok most sem beszéltek terveikről és a gárda belső ügyeiről, a Független Hírügynökség információi szerint megtiltották nekik, hogy újságíróknak nyilatkozzanak ezekről a kérdésekről. A Magyar Gárda első tisztavatását augusztus végén tartották a Budai Várban.

CEU: „Ez elfogadhatatlan!”

0

Sajtótájékoztatón jelentette be a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott követelményeknek. Felszólítják a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem. Az egyetem szerint elfogadhatatlan, hogy újabb egy évig akarják bizonytalan jogi helyzetben tartani őket. A rektor azt is mondta: az a céljuk, hogy Budapesten maradjanak.

Ahogy korábban írtuk, a kormány módosította a felsőoktatási törvényben szereplő határidőket. Az új időpont 2019. január elseje, addig kell a külföldi egyetemeknek megfelelni az új előírásoknak.

Liviu Matei, Fodor Éva, Michael Ignatieff és Enyedi Zsolt
Fotó: FüHü

A sajtótájékoztatón Michael Ignatieff rektor arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a kormány nem mondja meg, hogy aláírják-e a jövő év végéig a megállapodást New York Állammal. Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes azt mondta, magyarázatot szeretnének kapni arra, hogy miért mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy „okafogyottá” vált a szerződés aláírása.

Az egyetem úgy tudja, hogy ez a megállapodás már elkészült (ezt egyébként délelőtt David Kostelancik, az ideiglenes amerikai ügyvivő is megerősítette), szeptember óta csak arra vár, hogy aláírják. Az egyetem információi szerint

a megállapodás garantálja a jogot, hogy a CEU Budapesten maradhasson.

Ezért is írták alá a memorandumot a Bard College-dzsal az együttműködésről (ezt a sajtótájékoztatón is bemutatták), amelynek értelmében a CEU kapott egy épületet a Bard amerikai campusán, közös programokat indítanak, valamint diák- és tanárcserére is sor kerül a két egyetem között.

Vagyis, ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:

A CEU megtett mindent, hogy megfeleljen a törvény követelményeinek.

Azt kérdezte, hogy a magyar kormány ezt miért nem fogadja el válasznak. Szerinte diszkrimináció, hogy miközben Maryland állammal a McDaniel College ügyében a magyar állam aláírt egy szerződést, addig New Yorkkal ezt nem teszi meg, sőt, Balog Zoltán azt mondja: erre nincs is szükség.

„Hat hónapja tart a bizonytalanság, a határidő kitolása azt jelenti, hogy még egy évig tarthat”

mondta. Ezért arra kérik a kormányt, hogy minél előbb írják alá a megállapodást New Yorkkal.

A bizonytalanságnak ugyanis következményei vannak, tartanak attól, hogy emiatt kevesebb diák akar például ide jönni. Ahogy fogalmazott: „minél tovább tart ez, annál többet szenved az egyetem, és

egy egyetem nem lehet szabad, ha valaki lassan meg akarja fojtani”.

Ignatieff azt mondta: ők megoldást szeretnének találni, ami rendelkezésre is áll, csak alá kellene írni a megállapodást New Yorkkal.

Arról is beszélt, hogy nem akarnak B-tervvel foglalkozni, mert

Fotó: FüHü

„az nem lehet, hogy a CEU felfüggessze a működését. Budapest az otthonunk, és szeretünk itt lenni”.

Ugyanakkor stabil jogi környezet nélkül nem tudnak működni, ezért kérik a megállapodás aláírását. Fodor Éva társadalom- és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettes szerint nagyon fontos a jogbiztonság, hogy a diákok tudják, lesz majd diplomájuk, a tanároknak pedig állásuk.

Michael Ignatieff külön kiemelte, hogy az egyetem nem Soros Györgynek tartozik elszámolással, hiszen Amerikában eleve nem lehet anélkül akkreditálni egy egyetemet, hogy a teljes függetlenségét biztosítanák.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

Liviu Matei rektorhelyettes azt is mondta, hogy New York Állam oktatási biztosa hivatalosan is tájékoztatta a magyar kormányt a CEU és a Bard között kötött megállapodásról. A levelet be is mutatták, ebben MaryEllen Elia azt írja, Orbán Viktornak címezve: „az egyetértési megállapodásban foglalt tevékenységek mindkét intézmény alapító okiratával összhangban vannak”.

Az egyetem ezért sem érti, a kormány miért döntött hirtelen úgy, hogy kitolják a határidőt – most, hogy már mindenben megfelelnek a törvénynek. Ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:

„Egyetlen egyetemnek sem kellett még Európában átmennie azon, amin nekünk. Ez elfogadhatatlan.”

Nem értik, hogy miért folytat kettős kommunikációt a kormány, hiszen, bár itt azt mondják, nincs szükség a szerződés aláírására, a New York-i tárgyalásokat sem hagyták még ott. „Gondoljanak bele, mit érezhet ilyenkor a New York-i kormányzó” – mondta.

Azt is mondta:

az egyetem nem akar különleges feltételeket, épp ellenkezőleg, azt szeretné, ha ugyanúgy kezelnék, mint a többieket.

Elfogadhatatlannak és szükségtelennek nevezte az eljárást, miközben a megoldás rendelkezésre áll. Ahogy fogalmazott: két egyszerű oldalból áll a megállapodás, ami nagyon hasonló ahhoz, amit a kormány Marylanddel is aláírt. Azt mondta:

„Itt akarunk maradni, tiszteletben tartjuk a magyar törvényeket.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!