Kezdőlap Címkék Magyar

Címke: magyar

Sirám

Mint az köztudott, a magyar sírós fajta. Szegény minket annyit bántottak már, például az a Szvatopluk is hogy kibarmolt velünk, mikor rendkívül pofátlan módon, csak úgy hipp-hopp elcsaklizta tőlünk az országunkat valami lóért cserébe… illetve bocs, az fordítva volt, mi vettük el tőle az övét, de ennek úgysincs jelentősége már, a lényeg az, hogy annyi csapás ért minket, amennyi miatt innentől számítva, ha semmi egyéb nem történne már, akkor is vagy kétszáz évre maradt siránkozni valónk.

Mi, magyarok még a vigadást is zokogva abszolváljuk, és miután letudtuk a keserűen vidám órákat, visszatérünk eredeti tevékenységünkhöz, a csak síráshoz vigadás nélkül. Szörnyű helyzetünkre jellemző a régi mondás, hogy míg az angolszászok csinálják a pénzt, a németek megszolgálják, az olaszok elnyerik, a franciák meg a győzelemért kapják, mi keressük. Keresni valamit akkor kell, ha nincs, nem csoda hát, hogy mi, „mimagyarok” roppant szomorú egy népség vagyunk – kivéve a gyevi bírót természetesen.

A gyevi bírónak ugyanis láthatóan jókedve van. Hogy miért, az a foglalkozását tekintve rejtély, mert abban az országban, ahol ő miniszterelnök, a gazdaság pocsékul muzsikál, a többi népet az ő nagyszerű közreműködése révén nagyrészt magunkra haragítottuk, főleg azokat, akik elvileg a szövetségeseink, az oktatás csak vergődik, az egészségügy szintén, ha nem lennének szigorú rendőri felügyelet alatt, már rég összeomlottak volna, és így tovább, és így tovább, satöbbi. Egyedül a brancsbeli gazdagoknak fut a szekere, mert a néptől begyűjtött adókból (közpénz) ők kapják a legtöbb támogatást. Néha zsíros üzlet, máskor zsíros állás, olykor meg rezsicsökkentés formájában, mely utóbbi egy pénzátirányító rendszer az adófizetőktől a nagyfogyasztók felé. Érdekessége, hogy a regnálók az éjjel-nappal hangoztatott megtakarítást gigantikusra hazudják, hogy a kispénzű és ezért kisfogyasztó nép is úgy érezze, kapott valamit. Holott dehogy. Illetve nem sokat.

Akik még a gazdagokon kívül a pénzünkből részesülnek: a klérus, a sport meg a NER sajtóbirodalma (a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA inkluzíve), így a pénzjuttatások nagyságát tekintve ők hárman megosztva másodikok, viszont magát a népet sajnos diszkvalifikálta valaki, ezért a dobogó harmadik foka üres. Mindezért a gyevi bíró a felelős, mégis vidám. Nyilván tetszik neki, mivel saját műve a rendszer, mindezt ő hozta létre, és a kijelöltek gyors ütemű gazdagodását meg az ő korlátlan hatalmát tekintve kiválóan működik.

Valószínűleg emiatt választjuk meg újra és újra kétharmaddal gyevi bírónak, mert az általa elintézett országos szegénységhez, betegséghez, versenyképtelenséghez, európai kitaszítottsághoz meg ilyenekhez jól illik a „mimagyaros” világvége hangulat. Egyedül az érthetetlen, hogy akkor miért beszél állandóan többes szám első személyben, mintha ő is ehhez a sírós néphez tartozna, holott elképesztően gazdag, övé a korlátlan hatalom, ráadásul még jókedve is van, melyek közül egyik tulajdonság sem passzol hozzánk, derék „mimagyarokhoz”.

Miniszterelnök úr két legfőbb tulajdonsága azonban más. Ő egyrészt harcol értünk, „mimagyarokért” (éjt nappallá téve, időt és fáradságot nem kímélve), másrészt megmondja nekünk, milyenek is a „mimagyarok”. Azaz mi.

Aki hazaáruló, tehát nem „mimagyar”, azokért nem harcol. Inkább rájuk uszítja az ügyészséget, a NAV-ot, az ÁSZ-t és/vagy a NER sajtót (a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA inkluzíve – epitethon ornans by Szerző), hogy káros tevékenységükkel ne akadályozhassák meg a miniszterelnök úr jótéteményeit, napéldául a tanárok fizetésemelését, amelyet már régen megtett volna, ha a hazaárulók nem áskálódnának Brüsszelben. A hazaárulók persze azt kérdik, miért nem az itthon beszedett adóból finanszírozzák miniszterelnök úrék a tanári fizetésemelést, de ez csalárd szöveg, mert annál azért vannak a magyarság számára sokkal fontosabb dolgok is, úgymint stadion, templom, várnegyed, és az MNB veszteség is 1000 milliárd per év. Illetve, bocs: per félév.

Miniszterelnök úrtól tudjuk, hogy a mi észjárásunk mások számára követhetetlen (főleg az övé, mint legfőbb „mimagyarnak”, természetesen), a mi gondolkodásunk higgadt, és a józan észen alapul, nem holmi tudományos tohuvabohun, mint például a közgazdászoké (lásd). Mi békepártiak vagyunk, miközben a szövetségeseinket illetően mindenki háborúpárti, és létezésünk, vagyis a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája. A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk. Mikor az ember rádöbben, hogy ez már meg is történt, hamar rájöhet arra is, hogy ennél jobb szöveg azon választóknak, akiknek a magyarságukon kívül semmilyen más jótulajdonságuk nincsen, el sem képzelhető. Követik is a miniszterelnök urat, akinek a magyarok a legfontosabbak, gondolkodás nélkül, akárhová!

Arról is értesültünk tőle, mi tudjuk, honnan jöttünk, hová megyünk, a nyugatiak meg csak élnek bele a vakvilágba. Ahhülyék. Történelmi tanulmányaim alapján a honnan jövésünk nem valami nagy etvasz, más népekkel is hasonló dolgok történtek (Ausztria területvesztesége például az I. világháború után nagyobb volt, mint Magyarországé), a hová megyünk meg nem kérdés, ugyanezt folytatjuk, ami most van, csak még hatványozottabban. Ilyenkor elgondolkodik az ember, nem lenne jobb mégis a vakvilágba élni, ahogy a bécsiek?

A fentiek alapján teljesen érthetetlen, hogy léteznek olyanok kies hazánkban, akiknek ennyi jó kevés, és mindenféle kifogásaik vannak a miniszterelnök úr regnálását illetően. A nagy részük persze ezt csak kis körben tudja szóvá tenni, ott is félve, hogy a fideszrajongók esetleg megharagszanak, és szóbeli vagy akár fizikai atrocitásokra is sort kerítenek, viszont a magyar értelmiség nem lefizetett, azaz nem NER-es nagyágyúi médiafelülettel is bírnak, ezek az ún. független lapok, ahol közzé tehetik a véleményüket (persze ez is egy zárt, brancs jellegű társaság, amelybe kívülről bekerülni nem lehet). Akik tehát tudják, közzé is teszik. De még mennyire!

Ha úgy számolunk, hogy a magyar média 80 százaléka a 150 milliárd/év összeggel lefizetett MTVA-val együtt közpénzből fenntartott Fidesz tulajdon, az ellenzékhez feltétlen hű kislapok részesedése meg 2%, akkor a függetleneknek kb. 18% marad. A függetlenek működéséből viszont úgy tűnik, hiába nem tetszik nekik, nem nagyon akarják Orbánt leváltani.

Jó, persze szóvá teszik, amiről úgy érzik, hogy kellene (a nagyközönségnek tesznek panaszt), megírják, hogy Orbán ilyen rossz, meg olyan, sőt még annál is rosszabb, ha ez egyáltalán fokozható, és akár naponta megteszik, ám miután immár 13 éve ez megy, és semmi eredménye sincs, sok, velük elégedetlen ember kezd rosszra gondolni. Lehet ugyan régiekre hivatkozva azt mondani, hogy „Honi soit qui mal y pense”, de ez nem igaz, az viszont annál inkább, hogy amire van vevő, abból meg lehet élni. Magyarán a független lapoknak olyan nagyon nem érdekük, hogy Orbán tűnjön el, éspedig minél hamarabb, mert annyi jó témát szolgáltat a „nemfideszes” olvasóknak, mégpedig naponta, amennyit Dobrev sohasem fog, még ha megfeszülne se. És ezekre a témákra van vevő. És nem kevés.

A kormány leváltásához más kell, mint annak megírása, hogy Orbán rossz. Egyrészt a naponta való ismertetése annak, hogy az ellenzék mit csinálna Orbán helyében, és hogy az mennyivel lenne jobb. Ehhez az árnyékkormány programja rendelkezésre áll. Másrészt be kellene mutatni az árnyékkormány minisztereit, mintegy illusztrálva, hogy a megfelelő emberanyag adott, akik már első ránézésre jobbak, mint a NER miniszterek, még ha nem is akadémikusok. Emellett még cáfolni kell a NER sajtó ellenzékről terjesztett hazugságait, nem pedig ismertetni, mert akkor a bizonytalanok (akik olvassák a NER lapokat is meg a függetleneket is) két helyről kapnak információt, hogy a dolog úgy áll, ahogyan azt a FIDESZ mondja.

De nem. Ehelyett megy a „mimagyarok” féle viselkedés. Panasz, kétségbeesés, sirám minden vonalon, valamint annak állandó megerősítése, hogy az ellenzék képtelen. Hogy mire? Mindenre, kérem, de legfőképp a kormányzásra az:

Itt azonban nem bukik (a kormány). Persze tudom, ha mégis bekövetkezne, hatalmas káosz keletkezne az országban. Az keletkezne, mert nincs hatalomra érett új csapat, nincsenek valódi elképzelések arról, hogy mit is lehetne kezdeni a ránk szakadó romhalmazzal.,,,

Szegény Magyar Péter, szegény mi…”

(nincsenek, jajjaj, nincsenek – a háttérből halk zokogás, az előtérben sárgult leveleket sodor a bús őszi szél)

Hogy ez a jogtalan ledegradálás mennyire tesz jót a programmal és szakértőkkel bíró ellenzéknek, azt mindenki állapítsa meg maga. Ahogy már ötszázhatvannyolcszor írtam a független lapok szerkesztőinek és újságíróinak: csak gratulálni tudok.

Nem is olyan rossz az Orbán, ugye? Van téma dögivel, és az mindent megér.

 

Utólagos megjegyzés: korábban úgy gondoltam, amit Orbán mond, az csak és kizárólag néphülyítésre szolgál, maga a miniszterelnök egyik hülyeséget sem hiszi. Ma már másképpen gondolom.

Foszlányaim – Csomó a kákán

0

„Szeretettel, magyarként fogunk a keblünkre ölelni minden cigányt, minden zsidót, minden meleget, minden fogyatékkal élőt, minden jobb és baloldalit, népit és urbánust, és igen, szeretettel fogjuk magunkhoz ölelni a fideszeseket is”.

Jó-néhány éve már annak, hogy Orosz József a Klubrádió valamelyik műsorában azt találta mondani „egy csendőr megölt három zsidót”.

E-mailben írtam neki, hogy hatalmas tévedésben van:

az a csendőr nem három zsidót ölt meg, hanem három embert!

Ha nem érzi a különbséget, akkor nem az én érzékenységemmel, hanem a burkolt rasszista beidegződésével van gond!

Ezt ajánlom figyelmébe a „mélyen vallásos, igaz katolikus (ja, és hétgyerekes)” Márky-Zay Péter miniszterelnök-jelölt úrnak  is.

Magyar-lengyel már nem barát, ha Moszkváról van szó

Orbán Viktor minden olyat kihúzott a visegrádi virtuális csúcstalálkozó zárónyilatkozatából, ami komolyan sértette volna Oroszország érdekeit. A lengyelek kezdeményezték a virtuális csúcstalálkozót, ők is írták az eredeti szöveget, amelyet a magyar miniszterelnök megvétózott.

Mi nem tetszett Orbán Viktornak?

  • Az északi áramlat kettő orosz-német földgáz vezeték elítélése. Ezt újra elővették a lengyelek azt követően, hogy Biden elnök felszólította Németországot: hagyja abba a már csaknem befejezett vezeték építést, mert az túlságosan nagy energia függőséget jelentene Oroszországtól. Nemcsak Németország hanem az egész Európai Unió számára.

Korábban Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere, a Hitler-Sztálin megegyezéshez hasonlította a tengeralatti földgázvezetéket Oroszország és Németország között.

  • A visegrádi négyek eredeti közös közleménye keményen bírálta volna Oroszországot azért, mert támogatja Lukasenka rendszerét Fehéroroszországban és fenyegeti Ukrajna szuverenitását.

A magyar miniszterelnök nemrég még vígan parolázott Lukasenka elnökkel Minszkben.

  • Ukrajna NATO tagságát pedig a magyar kormány azzal akadályozza, hogy hivatkozik a nyelv törvényre, mely hátrányos a nemzeti kisebbségek számára.

A magyar miniszterelnök annyit írt Facebook oldalán, hogy „kiálltunk a csehek mellett”.

Ez utalás arra a titkosszolgálati botrányra, amely miatt Csehország kiutasított 18 orosz diplomatát. Válaszul pedig Oroszország 20 cseh diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek.

Szijjártó új Szputnyik szállítmányt üdvözölt

200+280 ezer első és második oltásra alkalmas vakcina érkezett Magyarországra, és ezzel Oroszország szinte teljesítette szerződéses kötelezettségét – írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó maga is orosz vakcinával olttatta be magát.

Egyetlen más uniós állam nem követte eddig Magyarországot ezen az úton. Szlovákiában a miniszterelnök is belebukott abba, hogy Szputnyik V vakcinát hozatott az országba azt megelőzően, hogy a szlovák gyógyszer ügynökség  ellenőrizte volna azt. Az európai gyógyszer ügynökség még nem hagyta jóvá az orosz vakcinát. Az uniós szakértők Oroszországban kívánják megvizsgálni a gyártási feltételeket. Korábban a Szputnyik V-t előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN tudósítójának, hogy gondjaik vannak a tömegtermeléssel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföldre szállított vakcina minősége nem egyezik meg azzal, amit a Szputnyik az eladáskor garantált.

Még 200 ezer Szputnyik vakcina érkezik az első félévben Oroszországból Magyarországra – írta Szijjártó Péter. Az EU gyógyszer ügynökség legkorábban júniusban engedélyezheti az orosz vakcinát.

Varsóban közölték: nem vesznek orosz vakcinát, és nem fogadják el azt a vakcina igazolást, amely az EU által nem engedélyezett oltóanyagról szól.

„Orbán örülhet” – Az új kiber biztonsági főnök magyar holokauszt túlélők unokája

Joe Biden, aki január 20-tól Anne Neubergert jelölte ki a nemzetbiztonsági tanácsadó informatikai helyettesének. Az 1976-ban született informatikai szakértő 2009 óta dolgozott az NSA-nél, ahol már igazgatói rangot ért el.

Az NSA az USA informatikai hírszerző szervezete, melynek működését Edward Snowden leplezte le. Kiderült, hogy az amerikaiak a világ minden államában igyekeznek lehallgatni a döntéshozókat – beleértve a szövetségeseket is. Obama elnök személyesen kérte emiatt az érintettek bocsánatát, és megígérte: a jövőben nem hallgatják le a szövetségeseket, de sokan kételkednek ebben.

Családi háttér

Anne Neuberger édesapja 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban jelentős vagyont szerzett, egyes hírek szerint dollár milliárdos lett. A nagyszülők holokauszt túlélők, a család erősen kötődik Izraelhez. Anne Neuberger Izraelben a Chani nevet használja. Szülei rajta voltak azon az Air France gépen, melyet terroristák elraboltak és Entebbe városába kényszerítettek 1976-ban. Izraeli kommandó szabadította ki a túszokat, az akciót a jelenlegi kormányfő bátyja, Joszi Netanjahu vezette. Ő életét áldozta a túszok kiszabadításáért.

A leendő USA külügyminiszter családi háttere is hasonló

Antony Blinken édesanyja és nevelő anyja is magyarországi zsidó családból származik. Édesapja korábban az USA nagykövete volt Budapesten.

Jó kapcsolatokat ápolnak Soros Györggyel, aktívan támogatták a CEU-t, melyet az Orbán kormány részben kipaterolt Budapestről.

Félig magyar külügyminisztere lesz az USA-nak

Az 58 éves Antony Blinkent jelölte külügyminiszternek a választásokat megnyerő Joe Biden az Egyesült Államokban.

A tapasztalt diplomata édesanyja magyar, édesapja pedig Budapesten volt nagykövet 1994-1997 között. Az átlagos amerikai külügyminiszterekhez képest tehát sokkal több szállal kapcsolódik Magyarországhoz mint elődei.

Blinken édesanyja kulturális diplomata

Az UNESCO párizsi központjában dolgozott. Második férje Samuel Pisar francia értelmiségi, emiatt őt most Judith Pisarnak hívják. Mindketten közép-európai zsidó családból származnak, akik gyakran emlékeznek a holokausztra, és hívják fel a figyelmet az antiszemitizmus elleni harcra.

Az idősebb Blinken második felesége, Vera is magyar származású. A házaspár kötődött a CEU-hoz amikor az USA diplomácia képviseletének élén álltak. Gyakran volt akkoriban az amerikai nagykövetség vendége Tom Lantos, aki kongresszusi képviselőként sokat tett azért , hogy Magyarországot befogadják a NATO-ba, a nyugati szövetségi rendszerbe. Mind Tom Lantos mind pedig a Blinken család jó kapcsolatot ápolt Soros Györggyel, aki az amerikai demokrata párt egyik fő szponzora.

A Blinken házaspár megírta visszaemlékezését a budapesti nagyköveti időszakra. Ebből kiderül, hogy nemigen szimpatizáltak az akkor ellenzékben levő Orbán Viktorral, mert tartottak nacionalizmusától. Kifogásolták, hogy az első Orbán kormány rontotta a kapcsolatokat szomszédaival, mindenekelőtt Romániával és Szlovákiával.

Nyílt társadalom archívum

A Blinken házaspár szép összeggel támogatta az archívumot, amely ezért az ő nevüket vette fel. A CEU-hoz kötődő archívum kutatásait jelentős részben abból a pénzből finanszírozza, melyet az USA egykori nagykövete hagyott rájuk.

A Blinken házaspár magyarországi emlékeiről szóló könyvet Joe Biden ajánlotta az olvasók figyelmébe. Az ifjabb Blinken Joe Biden alelnök diplomáciai tanácsadója volt.

Visszatérés a hagyományos diplomáciához

Ezt ígéri Joe Biden, és minden bizonnyal ezt hajtja majd végre Antony Blinken. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA az EU mag országait – Németországot és Franciaországot – támogatja majd, és nem a Brüsszellel szembenállókat mint Donald Trump. Ebből a szempontból új korszakra kell felkészülnie Orbán Viktornak.

A másik lényeges különbség: Oroszország és Kína megítélése. E tekintetben Trump igen elnéző volt a szövetségesekkel szemben. Joe Biden viszont stratégiai ellenfeleknek tekinti mind Kínát mind pedig Oroszországot. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz elnéző Orbán Viktor jó kínai és orosz kapcsolatait illetően.

Trump elnézte a magyarországi jobboldal antiszemita tendenciáit is, sőt maga is csatlakozott Soros György bírálatához. Az új amerikai adminisztráció aligha lesz partner ehhez…

Magyar származású Louise Glück, az új irodalmi Nobel díjas

A magyar származású, de az Egyesült Államokban született 77 éves amerikai költőnő családja a holokauszt elől menekült el Európából.

Korábban költészeti életművéért már Pulitzer díjat és National Book Awardot is kapott. Költészetében sok az önéletrajzi vonás, amely egy furcsa sorstalanságot mutat.
Kertész Imre 2002-es Nobel díja után a Nobel díj bizottság újra olyan szerzőt díjazott, aki a közép-európai zsidó közösség kulturális örökségét hordozza.

Az irodalmi Nobel díj bizottság nem kockáztatott

A tekintélyes költőnő elismerése ugyan meglepetés a Nobel díj bizottság semmiféle kockázatot nem vállalt fel. Tavaly ugyanis Peter Handke kapta a díjat, akinek írói tehetségét senki sem kérdőjelezi meg, de kiállását Milosevics szerb diktátor mellett annál többen bírálták.

Jelenleg azonban amiatt aggódik, hogy megőrizze a hétköznapjait azokkal az emberekkel, akiket szeret. Még nem tudja elmondani, mit jelent számára a Nobel-díj – mondta abban a rövid telefonbeszélgetésben, amelyet a Nobel-díjak hivatalos honlapján tettek közzé.
Azelőtt a Nobel díj bizottság Bob Dylant tartotta érdemesnek a díjra. A költő-énekes produkcióját sokan elismerik ugyan, de az irodalom kedvelők egy része úgy érezte: nem kifejezetten irodalmi ez a tehetség. A Nobel díj bizottság viszont tudatában van annak, hogy az informatikai forradalom következtében az irodalom egyre inkább háttérbe szorulhat. Ezért egyensúlyoznia kell a szakmai vélemények és a népszerűség között hiszen a költészet kedvelői – akik nagyra tartják például a most díjazott Louise Glückot – kisebbségben vannak még az irodalom világán belül is.

Igor Matovic – szlovákok közt európai

Igor Matovic  trianoni beszéde 2020. június másodikán a pozsonyi várban 100 meghívott felvidéki magyar és a szlovák kormány miniszterei, államtitkárai és az OLaNO parlamenti képviselője előtt.

Sziasztok kedves barátaim!

Remélem a kiejtésem legalább olyan jó volt mint ahogy a kolléganő beszél szlovákul.

Tudják, általában fejből szoktam beszélni, de hajlamos vagyok belegabalyodni, így ma papírra is leírtam. Egyben mindannyijukat nagyon őszintén köszöntök a mai találkozón. És most engedjék meg, hogy felolvassam.

Köszönöm, hogy elfogadták meghívásomat a trianoni békeszerződés 100 évvel ezelőtti aláírása alkalmából, mely egyben a nemzeti összetartozás napja is önöknek.

Mai találkozónk oka ugyan a történelem, és az első világháborút követő eseményekre való emlékezés, de a fő célom inkább megformálni a közös kérdéseket a jelenre és a jövőre vonatkozóan, megtalálni a közös víziókat, és a legszélesebb kontextusban megtalálni azokat a válaszokat is, melyek aggasztják a magyarokat, szlovákokat, és Szlovákia más nemzetiségeit.

A mai találkozó értelme nem az, hogy a történelmi összefüggéseket boncolgassuk és hogy aprólékosan azt vizsgáljuk, ki, kinek, mikor csinált rosszat. Tudjuk jól, hogy a 20. század egész Európára nézve szenvedést hozott, így a szlovákoknak és a magyaroknak is. Emberi szempontból teljesen értem, hogy a trianoni döntéssel kapcsolatban sokan a mai napig szomorúságot és bánatot éreznek. Ugyanakkor

hiszem, hogy önök is tudatosítják, hogy Trianon olyan történelmi folyamatok eredménye volt, melyek során a magyar elit sok hibát vétett, és több rosszul időzített lépést tett.

Ugyanakkor meg kell érteni azt is, hogy ami az egyiknek veszteséget és igazságtalanságot jelentett, az másoknak esélyt és lehetőséget hozott.

Azt gondolom, hogy a történelmi Magyarország a miénk is volt. A szlovákok a magyarok és a többi nemzetiségek mellett együtt harcoltak a török hódítás ellen. A magyar királyok nemcsak a magyarok életéről és sorsáról döntöttek, hanem a szlovákokéról és mindenkiről, akik a történelmi Magyarország területén éltek.

Ezen uralkodók zászlaja alatt évszázadokon át együtt harcoltak a szlovákok és a magyarok. A mai szlovákiai városok a magyar királyoktól kaptak privilégiumokat, a földesuraktól szabadságot, és fejlődhettek egyfajta helyi demokrácia keretén belül.

Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk.

Hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak. És Korvin Mátyás leszármazottai az akkori idők francia, német, osztrák nemesi családjaihoz is tartoztak.

De hagyjuk a történelmet a történészekre, mi összpontosítsunk napjaink kihívásaira, mindennapi életünkre és gyermekeink jövőjére.

A februári választások megmutatták, hogy az emberek nemzetiségtől függetlenül alapvető változásokat akarnak a társadalomban. Igazságos és korrupciómentes országot akarnak, ahol mindenki egyenlő függetlenül társadalmi és vagyoni helyzetétől, vagy befolyásos ismerőseinek számától. Az igazságügy és bírósági rendszerben fennálló különbségek szinte már elviselhetetlenek voltak.

Korrupcióellenes programunkra sok magyar is szavazott, hiszen a törvény előtti egyenlőség alapvető emberi jog. Kérem önöket, akik ma itt vannak, segítsenek nekem és a kormányomnak megtisztítani az országot a maffiától és az ingyenélőktől.

Ugyanakkor ki kell mondani az igazságot, hogy Dél-Szlovákia egyes régiói sokáig kénytelenek voltak elviselni az egyes maffiacsoportokat. Tisztítsuk meg együtt Dél- Szlovákiát is, és építsük közösen. Szeretném kérni önöket arra, hogy továbbra is törődjenek Dél-Szlovákiával, természetesen az ott élő szlovákokkal, romákkal és a többiekkel együtt. Továbbra is érvényes, és minden józan ember belátja, hogy Csallóköztől a Bodrogközig található Szlovákia éléskamrája.

Kérem önöket, törődjenek az életkörnyezettel, hiszen a Kis-Dunán hajózva, Gömörben járva, a Kékkői vár, vagy a komáromi erődrendszer megtekintése, a kürti borfesztivál meglátogatása mindenkinek különleges élményt jelent.

Mi, szlovákok, az önök jelenlétének köszönhetően Szlovákiában egyedi lehetőségünk van arra, hogy megismerjük kultúráját, tradícióját, gasztronómiáját, és bizonyos értelemben eltérő világlátását egy másik nemzetnek anélkül, hogy átlépnénk az országhatárt. Önök lehetővé teszik számunkra, hogy így megismerhessük egy másik nemzet kultúráját és életét Szlovákiában.

Következő nagy közös kihívásunk a szlovák nyelvoktatás a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Az oktatás minősége ezekben az intézményekben nagymértékben az önök kezében van. Teljes rendszerű anyanyelvi oktatási rendszer létezik az óvodától kezdve a komáromi egyetemig bezárólag. Személyes találkozásaim Dél-Szlovákiában egy kicsit azt mutatják, hogy komoly problémáink vannak a szlovák nyelv oktatásával a magyar iskolákban. Én, mint miniszterelnök nem szeretném, hogy a fiatalok az államnyelv elégtelen ismerete miatt elhagyják Szlovákiát. Őszintén mondom, hogy nem szeretném, hogy Szlovákia elveszítse így a fiatal állampolgárait.

Az Oktatásügyi minisztériummal együttműködve, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetséggel karöltve találjuk meg, kérem a megoldást erre a nagyon fontos kérdésre is.

El tudom képzelni, hogy a kisebbségi identitás, állapot, a mindennapokban problémákat is jelent. De önök, szlovákiai magyarok épp az anyanyelvüknek köszönhetően elsajátíthatják a szlovák nyelvet is, mely előnyt jelenthet. Három ország kultúráját ismerhetik meg egyszerre. Magyarországon, Szlovákiában, és a szlovák nyelvvel Csehországban is. Ebből következik, hogy a nyelvismerettel nyitva áll előttünk a munkaerőpiac, a vállalkozási lehetőség rögtön három országban.

Tehát, kedves magyarok, ebből kifolyólag önök a legközép-európaibb közösség. Használják ezt ki, kérem, használjuk ki, kérem. A magyar művészet és a kultúra rendkívül gazdag. Legyünk közösen büszkék arra, hogy a mai Szlovákia területén olyan nagyságok éltek, mint az írók közül Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Márai Sándor, Grendel Lajos és mások.

Nagy öröm számomra, hogy világhírű zeneszerzők is éltek és alkottak itt, mint Lehár Ferenc, Kodály Zoltán.

Azt kívánom a szervezeteiknek, főleg a Csemadoknak, vagy a komáromi illetve kassai nemzetiségi színházaknak, hogy továbbra is ápolják a közös múltunkat. Kívánom azt is, hogy a magyar istentiszteletek minél több templomban lehessenek. Hiszen az isten szava mindig nyugalmat, békét, szeretetet és toleranciát hoz. Azt is nagyon szeretném, hogy Dél-Szlovákiában és az ország többi régiójában fejlett infrastruktúra lehessen, hogy jó vállalkozói körülmények lehessenek, hogy minél több munkahelyet hozhassunk létre, egyszerűen, hogy az embereknek Szlovákiában jó életük legyen.

Úgy, ahogy a 19. és a 20. század fordulóján a szlovákok segítették Budapestet építeni, úgy vagyunk ma gyakran szemtanúi annak, hogy a pozsonyi építkezéseken az ízes mátyusföldi vagy csallóközi magyar szót hallani.

„Nyomd a maltert, Pista,” hallottam nemrég az egyik építkezésen itt nem messze, a pozsonyi várnál. Szeretném felszólítani ezért önöket, hogy nyomjuk együtt a maltert. Építsük együtt Szlovákiát közösen. Építsük az együttműködést a V4-eken belül, építsük a közös Európánkat.

Találjuk meg a legideálisabb formáját annak realizálására, amit a kormányprogram a nemzetiségek számára tartalmaz. És ha úgy érzik, hogy nem kapnak elég figyelmet, ha a történelmi eseményeknél, vagy a sérelmek tekintetében kimondatlan témák vannak, akkor üljünk le, vegyük át őket, és keressük a lehetséges megoldást és kölcsönös megértést.

Tisztelt jelenlévők, a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében.

Engedjék meg a végére néhány rögtönzött gondolatot is mondjak. Tényleg őszintén fontos számomra, hogy mindannyian jól éljünk Szlovákiában. Függetlenül mindentől, de most leginkább attól, hogy édesanyánk milyen nyelvet tanított meg beszélni minket. Tényleg őszintén szeretném, hogy Dél-Szlovákiában az édesanyák mindenféle félelem nélkül taníthassák gyermekeiket az anyanyelvükre. Hogy egyúttal szeretettel azt is javasolják gyermekeiknek, hogy szlovákul is megtanuljanak, így megtudják, hogy Szlovákia az ő hazájuk is, mely nem másodrangú polgárként tekint rájuk.

Egy kis érdekesség, holnap Csehországba utazom hivatalos látogatásra több miniszteremmel együtt, és két ajándékot viszek. Az egyik családi ajándék, saját bodzaszirupom, Milos Zemannak és Andrej Babisnak, a másik ajándék pedig üvegben szárított alma lesz Felszőszeliből egy helyi magyar gazdától. Tehát holnap egy kicsit szlovák-magyar ajándékot viszek.

Van ebben a teremben egy érdekesség is. Ott, felnyitva az i.e. első századból származó kelta emlékek vannak. Érdekességük, hogy akkor keletkeztek ezen a területen, amikor sem szlovákok, sem magyarok nem voltak még itt. Az évek, évszázadok alatt változtak a határok, a népek is vándoroltak. Ezen a területen éltek a kelták, itt volt a Nagymorva Birodalom, később Ausztria-Magyarország, majd Csehszlovákia, ma Szlovákia, de többé-kevésbé együtt vagyunk itt. Olykor úgy érzem, ilyen találkozókat is szervezni kell, egyúttal felvállalni a történelmi Magyarországot is, mert azt gondolom, hogy ez a történelmi igazság. A történelmi Magyarország a mi közös államunk volt, ahol önök, magyarok többségben, mi, szlovákok kisebbségben voltunk.

A történelem, a múlt ma új vonalakat, új határokat rajzolt, és Szlovákiában ma lehet, kicsit fordítva van.

De nagyon szeretném, ha száz év után előre néznénk.

Ha egy vonalat húznánk, és előre nézve nem tekingetnénk vissza, hiszen tudják a saját életükből is, hogy ha sokat nézegetnek is hátra, az nem nagyon segít, csak a nyakuk fájdul meg.

Köszönöm, hogy eljöttek, és kérem, a mai találkozót tekintsék kinyújtott kéznek önök, szlovákiai magyarok, a Szlovákiában élő magyarok felé.

Köszönöm.

Forrás: KÖRKÉP.SK

Már magyar fertőzött is van

Koronavírussal fertőződött meg egy magyar Japánban – jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Menczer Tamás közölte: a japán hatóságok tájékoztatása szerint pozitív lett a Japán mellett karanténba helyezett hajón dolgozó egyik magyar állampolgár koronavírustesztje.
A Diamond Princesst február 5-én karantén alá helyezték. Ezt február 19-én feloldották, és az emberek többsége február 22-éig elhagyta a hajót, de a személyzet jelentős része ott maradt. Köztük volt három magyar: egy zenész testvérpár és egy felszolgáló – tette hozzá.
Hármójuk közül egyikük koronavírus-tesztje pozitív lett. Őt elkülönítették, két-három napon belül átszállítják egy kórházba vagy egy megfigyelő központba. Elmondása szerint jól van – közölte Menczer Tamás.

MTI

nermagyarok

0

Szombat reggel a Fehérvári úti piac előtt egy nő azt mondta nekünk, hogy azért nem szavaz ránk, mert *ő* magyar. Egy férfi az orrunk előtt jelentőségteljesen széttépte a szórólapunkat, hogy nyomatékosítsa nemtetszését.

A Fidesz 2010 óta minden eszközt bevet azért, hogy elhitesse velünk azt, hogy aki négyévente a szavazófülkében történetesen nem a narancssárga logó mellé húzza be az ixet, az hazaáruló. Aki nem velük, az ellenük.

Orbán Viktor mindeközben attól az Oroszországtól teszi függővé Magyarország jövőjét, ahol kormánykritikus újságírókat és ellenzéki politikusokat megmérgeznek, bebörtönöznek, meggyilkolnak.

Szóval ezzel kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy ez itt mindannyiunk hazája. Azokhoz pedig, akik nevükkel és arcukkal hitelesítik a Fidesz rendszerét annyit, hogy egy idő után egyre lehetetlenebb lesz elmagyarázni az embereknek azt, hogy hazafias cselekedet lenne Putyin Oroszországával szövetségre lépni.

Orosz Anna, az ellenzék XI. kerületi önkormányzati képviselőjelöltje

Szanyi Tibor (nyílt) levelét megírta

Nyílt levelében beszólt az MSZP-nek Szanyi Tibor aki önálló mozgalmat indít, a mozgalmon belül hajlandó akár az MSZP elnöki funkcióját is elvállalni.

Kedves Elvtársam!

Immár bő egy hete ismét nem vagyunk bátrak.

A traumatikus választási vereségünk sem volt elég fejbekólintás ahhoz, hogy felébredjünk, s cselekvésbe fogjunk. Attól tartok, az MSZP politikai kómába esett.

A június 1-i Választmány ülésén, illetve előtte történtek önmagukban látleletét adják a helyzetünknek.

Az egyetlen EP-mandátumunk betöltéséről volt szó.

A vezetőink egy teljesen felesleges kérdést tettek fel titkos szavazásra, hogy tehát azt, akarjuk-e, ami a döntésünk nélkül is automatikusan bekövetkezne, azaz hogy az eredeti sorrendben kattanjon a listánk.

A gyávaság mintaesetének tudhatjuk be azt, hogy az elnökség – különösen annak fizetett része – nem akarta előterjeszteni, hogy név szerint ki legyen az egyetlen EP-képviselőnk?

Mi, választmányi kétharmaddal azt válaszoltuk, hogy mi az a párt vagyunk, amelyik semmilyen helyzetre nem képes érdemben reagálni.

Minden szép, minden jó, mindennel meg vagyunk elégedve: ezúttal a 6,62 %-kal.

Az ominózus szombati reggel egy országos elnökségi üléssel kezdődött. A pártelnök elmondta javaslatát, én viszont elvi éllel kifogásoltam, hogy a vezetés fősodra nem mer konkrét javaslatot tenni, hanem megint mismásol, s egy személyi javaslatot egy származtatott mechanizmusba burkol, azaz maradjon minden úgy ahogy van.

Aztán meg is döbbentem, minthogy rajtam kívül egyetlen más hozzászóló sem volt. Egy sem! Szóval képzeld el, egy hat nappal korábban péppé vert párt elnökségi ülését, ahol a vezetők a napirend fő kérdésében egy kukkot sem szólnak, hiszen annyira jó javaslatot tett az elnök a semmittevésre. Jobb híján hát szavazott az elnökség. Egyedül szavaztam nemmel.

Utána a megyei elnökök ülése következett. Itt is elhangzott a semmittevésre buzdító, immár “elnökségi” javaslat, ám itt sem volt hozzászólás. Igaz, szavazás sem, merthogy ez a testület csak konzultatív, ám ennek ellenére most éppen nem konzultált a napirendről, csak ülésezett. Alig egy héttel az eddigi legrosszabb választási eredményünk után!

Volt hát okom, hogy néhány fontos elvtársunk véleményét gyorsan kikérjem. Egyikük sem volt bátor, engem is féltettek. Ezért hát megszólaltam, hogy most nem a fő kérdés van elénk téve, hanem egy kamu, és engem nem a pozíciók érdekelnek, hanem a közösségünk jövője. Aztán jött a választmányi szavazás. Eszerint csak a küldöttek egyharmada akart volna változást. Későbbi felszólalásában persze mindenki.

Az MSZP évek, évtizedek óta egyre kevesebb politikai kérdést dönt el, következésképpen egyre több dolgunk dől el az idő sodrásában, köztük a sorsunk, szinte tőlünk függetlenül.

Ezért hát észre sem vettük, hogy a Bokros-csomag óta szép ütemesen adtuk fel baloldaliságunk több és több tételét, majd váltunk kormányon egy neoliberális konglomerátummá, aztán tartós ellenzékben mára ideológiailag is élő halottá. Néha kibuggyan belőlünk, hogy “Fizetésemelést!” vagy “Fizessenek a gazdagok!” és hasonlók, aztán a néma csend és mozdulatlanság.

Ma 20-30 emberből jó ha 1 (!) gondolja, hogy szükség lenne az MSZP-re. Anno velünk indult az “orrbefogásos” szavazás kultúrája. A nyilvánosság platformjain döntően a belső mutyijainkkal, külső alkudozásainkkal jelenünk meg, mások pedig leginkább korrupt bandának emlegetnek minket, ahol a vezetők a tagság vállát taposva huzakodnak az egyre kevesebb koncon. Hozzánk belépőkről alig hallunk, kilépőkről, elsétálókról, és sajnos elmentekről annál többet.

Évek óta alig láttam olyan “független” híradást, írást, amelyben jó arcunkkal tűntünk volna fel, mondjuk talán a XIII. kerület, esetleg Szeged kivételével.

Értelmiségi szimpátia sem övez minket. A baloldalinak ismert tudósaink, művészeink mára majdnem teljesen elhalkultak, rosszat pedig – udvariasan – inkább nem mondanak. Hovatovább akkor törünk ki külső-belső üdvrivalgásban, ha valaki számottevőbb ember, valami testület szóba áll velünk.

Jellemző, hogy európai listánk élbolyába lehetett kerülni azzal a hozománnyal, hogy ezáltal néhány ismertebb szakember csendes szimpátiáját esetleg kiválthatjuk.

Elnökünk alighanem téved, amikor vereségünk egyik okcsoportjaként párton belüli rivalizálásokat emleget, hiszen a nyílt jelölések, a meghirdetett pályázatok, a konstruktív viták nem szoktak ártani. Annál inkább az aljas kiteregetések, árulások, politikai indíttatásból egymás kizárására irányuló indítványok, s az ezek mögött meghúzódó álnokság, szemforgatás vagy akár gonoszság.

Elkezdtünk nem hinni egymásnak, sőt ebben haladó fokra jutottunk. 

Sokszor elképedek, amint pont az ellenkezőjét hallom vissza valakiről, mint amit nekem mondott, s mégha hamis is az adott “hír”, lám ezzel mégis előáll a hazugság. Meg az egymástól való félelem.

Ez így nem párt! Ez így csak egy degenerálódó belterjes klub, ahol a politikai témakészlet elapadt, s jobbára az itt-ott fellelhető apróbb krajcárok után kapirgálunk.

6,62 %. Ha igaz, hogy a Párbeszéd egy 1-2 %-os párt, akkor mi keményen bezuhantunk 5 % alá, ami azt jelenti, hogy immár nem vagyunk országgyűlési képviseletre alkalmas tényező. És tényleg nem.

Hosszú ideje, hogy leszoktattuk szavazóinkat az irántunk való kötődésről. A hősidőkben ez úgy hangzott, hogy egyéniben ide, listán oda kell szavazni. Pártként megteremtettük az “elszavazás” gyakorlatát, ami 2018-ban oda fajult, hogy “szavazz a legesélyesebb ellenzéki pártra!” Mintha ez valami evidencia lenne a “mezei” választópolgárnak. Tartósan úgy viselkedünk, mint a kanos férfi, aki beleszeret a bárcás cédába, s mindenét odaadja neki.

Most, 2019-ben pedig elkövettük a lehető legnagyobb kampányhibát, hogy a véghajrá utolsó hetében az volt a fő üzenetünk, hogy most nem a választópolgárért, még csak nem is önmagunkért, hanem egy másik párt emberének a mandátumáért küzdünk. Mit is mondhat erre egy normális ember? Azt, hogy “szavazzon rátok a vasorrú bába!”…, aztán megoldotta saját kútfőből: DK.

Azóta sorra kapom a pártból való kilépésekről szóló üzeneteket, e-maileket, telefonhívásokat. Akik valamenyire érdekeltek az önkormányzati pozíciókban, azok most egyenként is remegésbe fogtak. Kétségbeesett alkudozások kezdődnek, hogy mi nem is vagyunk olyan kicsik. Pedig de.

Ennek a levélnek minden második és harmadik olvasója a semmittevésre szavazott múlt szombaton. Nem minősítek senkit, de rosszul tették. Adtak egy aranykulcsot annak a sofőrnek, aki a szakadékba navigálta a buszunkat. A társadalomnak szóló üzenetünk tehát most ez: nem csupán mindenkit nagyon is ott hagyunk az árok szélén, de ki is tüntetjük a sandán elsétálókat. Erre én sem szavaznék.

Sokszor mélázunk azon, hogy lehet a magyar nép olyan birka, amilyen. Rossz hírem van: mi, az MSZP-ben nagyobb birkák vagyunk!

Nekem nincs más célom, mint politikai otthont teremteni a társadalmi szolidaritás híveinek, úgymond a radikális baloldali fiataloknak, nőknek és férfiaknak.

“Holnapelőtt” jeligére mozgalmat indítok, amihez csatlakozhat bárki, aki azt vallja, hogy a Föld-i élet még menthető, ha újra a legszélesebb értelemben vett szolidaritás lesz úrrá a gondolkodásunkban. Ez egy zöldmezős beruházás, amely vörös vonalakat húz jó és rossz között, s akár pártok befogadására is alkalmas. Ha az MSZP-nek szüksége van rám, akkor elnökévé választ, azzal hogy a pártot az említett mozgalomhoz kötöm.

Hamarosan eljuttatom hozzád az általam képzelt jövő főbb téziseit, amelyek alapjai 10 éve születtek, akkor “Balra, magyar!” címmel.

Üdvözöllek:

dr. Szanyi Tibor

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK