Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Orbán és Pyrrhus

Kenderessy Milán
-
0
Orbán és Pyrrhus

Magyarországon győzött, de Európában elszigetelődött Orbán Viktor. Hahn uniós biztos mindjárt jelezte is, hogy megindulhat a jogállamisági eljárás, majd Ursula von der Leyen be is jelentette – Magyarország ellen. Elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek korrupciós ügyeire kíváncsiak.

Kérdés, hogy mit gondolnak Washingtonban, ahol korábban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a korrupciós ügyek leleplezését nevezte az autokrata vezetők megbuktatására legalkalmasabb eszköznek.

Boriszov bolgár ex miniszterelnök korrupciós ügyeinek firtatásával az európai ügyészség megadta az alaphangot. Boriszov éppoly hosszú ideig uralkodott Bulgáriában mint Orbán Magyarországon, igaz, hogy megszakításokkal. Bulgária az Európai Unió legkorruptabb állama, Magyarország Romániával holtversenyben a második. Vizsgálódásra bőven van mód, ha megvan rá a megfelelő akarat.

Orbán lépéskényszerben

Még egy ilyen győzelem  és végünk van – mondta állítólag Pyrrhus király. Orbán Viktor épp annak köszönhette nagy győzelmét, hogy jobb válság menedzsernek mutatkozott mint ellenfele. Az ellenzék békeidőkre készült, és nem volt érvényes válasza sem a háborúra sem pedig a gazdasági válságra. Sőt Bokros Lajos közzétette elképzeléseit a választás előtt pár nappal. Ebből a választók arra következtethettek, hogy a magyar ellenzék olyan mint a Bourbonok: semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Újra Bokros csomaggal akarná megoldani a válságot. Ehhez képest Orbán Viktor válságkezelése 2010 után a kisebbik rossznak tűnt. Nem véletlenül aratott a Fidesz a szegény körzetekben. A globalizáció lúzerei Orbánban látják a védelmezőjüket. Ezért szavaztak csak a globalizáció nyertesei – főként Budapesten – Orbán ellen.

A politika logikája pontosan ellentétes a gazdaságéval. A többség a lúzer csakhogy rájuk nem lehet Magyarország jövőjét alapozni. Orbánnak tehát paktumot kellene kötnie a német, a francia és az amerikai vezetéssel. Ez még nem is oly rég megvolt, de már nincs. Washingtonban, Berlinben és Párizsban pragmatikusan is megítélhetik Orbánt, ahogy ezt a hírek szerint Macron francia elnök már meg is tette. A Rotschild bankház, Macron első munkaadója, Orbán kedvenc új bankjának nemzetközi tanácsadója. Sem az amerikai sem pedig a német vezetésnek nem hiányzik egy újabb válság a térségben. Ezért a paktum esélye fennáll. Orbán Viktornak kell valakit találnia, aki nyélbe is üti ezeket a paktumokat. Szijjártó Péter, az orosz Barátság érdemrenddel a kebelén, kevéssé tűnik alkalmasnak erre…

Lemondott a kémfőnök, aki nem látta előre Putyin Ukrajna elleni támadását

Polonius
-
0
Lemondott a kémfőnök, aki nem látta előre Putyin Ukrajna elleni támadását

Nem egészen egy év után távozik posztjáról a katonai hírszerzés parancsnoka Franciaországban. Hivatalosan nem indokolták Eric Vidaud tábornok lemondását, de az AFP hírügynökségnek magukat megnevezni nemkívánó katonai források elmondták, hogy a távozás oka az: míg az angolszász hírszerző szolgálatok hetekkel előre jelezték, hogy Putyin megindítja az orosz hadsereget Ukrajna ellen, a francia szolgálat (DRM) kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban. Ezért is folytatta Macron francia elnök közvetítési kísérleteit a legutolsó pillanatig.

A hírszerzési kudarc miatt Macron utasítására a hadügyminisztérium vizsgálatot inditott az ügyben. A végeredmény: komoly hiányosságok voltak a katonai hírszerzés munkájában!

Thierry Burkhardt tábornok, a vezérkar főnöke a Le Monde-nak nyilatkozva elismerte, hogy másképp ítélte meg az Ukrajna elleni orosz támadás valószínűségét az angolszász és a francia hírszerzés. (A Five Eyes Only – ötszemközt szervezet: USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland kicseréli egymással a legbizalmasabb információkat is).

Az amerikai hírszerzés új technikát alkalmazott: azért tette közzé az információt Putyin Ukrajna elleni hadjáratáról hetekkel az invázió előtt, hogy ezzel elriassza az oroszokat a támadástól. Ez nem sikerült – ismerte el a washingtoni szenátus előtt a NATO európai erőinek főparancsnoka, aki egyben az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka is. Tod Wolters tábornok szerint

az amerikai hírszerzés is hibákat követett el, mert túlbecsülte az orosz hadsereg képességeit és lebecsülte az ukránok védekezési elszántságát és szervezettségét.

Jelentős USA erősítés Európában

Válaszul Putyin Ukrajna elleni háborújára az amerikai csapatok létszáma 60 ezerről 102 ezerre növekedett Európában – mondta Wolters tábornok. Nagyon felgyorsultak az események: egyetlen hét leforgása alatt sikerült egy páncélos dandárt átdobni az óceánon. Ez az amerikai alakulat most már Németországban állomásozik. A NATO európai főparancsnoka elmondta a szenátusi vizsgálóbizottság előtt, hogy jelenleg felmérik azt, hogy az európai szövetségesek milyen erősítést hajtanak végre, majd pedig ehhez viszonyítva növelik tovább az amerikai haderő létszámát Európában. „Az az érzésem, hogy több amerikai katonára lesz szükség Európában” – közölte végül Tod Wolters tábornok, a NATO európai főparancsnoka.

Macron-Putyin

Polonius
-
1
Macron-Putyin

„Rövid, őszinte és közvetlen beszélgetést folytattunk” – mondta a francia elnök a Putyinnal folytatott eszmecseréről. Emmanuel Macron az első nyugati vezető, az orosz támadás megindulása után beszélt Putyinnal. A francia államfő Zelenszkij ukrán elnök kérésére vállalta a beszélgetést , mert az orosz elnököt ő „nem tudta elérni”.

A moszkvai hivatalos közlés szerint Putyin részletesen megindokolta a támadást Macron elnöknek. Azt nem közölték, hogy pontosan mit mondott. Amikor Macron elnök Moszkvában járt, akkor Putyin francia tudósítóknak elmondta: nem akar nukleáris robbanófejjel ellátott amerikai rakétákat Ukrajnában! A kubai válsághoz hasonlította a mostani ukrajnai krízist. „Nem mi akarunk rakétákat telepíteni Mexikóba”- hangsúlyozta Putyin. Az USA nem ismeri el Oroszország jogát arra, hogy biztonsági övezetet jelöljön ki az ország határain túl.

Blinken amerikai külügyminiszter azt közölte: jelenleg nincs miről tárgyalni Oroszországgal.

Zelenszkij viszont azt mondta Macronnak: ha eljut Putyinhoz, akkor olyan javaslattal áll elő, amely semleges állammá tenné Ukrajnát.

Korábban Kissinger egykori USA külügyminiszter javasolta azt, hogy „finnesítsék” Ukrajnát.

Nagy francia segítség Ukrajnának

1,2 milliárd eurós támogatási csomagot állítanak össze Ukrajnának Párizsban. Ebből jelentős összeg jut a katonai támogatásra is. Franciaország – Németországtól eltérően szállít fegyvereket Ukrajnának.

Mindezzel együtt Macron elnök azt hangsúlyozta, hogy nem szabad feladni a diplomáciai kapcsolat keresést Oroszországgal. Franciaország jelenleg az Európai Unió soros elnöke, Macron ebben a minőségében is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.

Az orosz elnök francia barátai elítélték Putyin katonai akcióját

Mind Marine Le Pen asszony mind pedig Eric Zemmour szélsőjobboldali elnökjelölt elítélte Ukrajna megtámadását. Korábban mindketten lelkes támogatói voltak az orosz elnöknek. Aki viszonozta is ezt. A korábbi elnökválasztás előtt Putyin a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, és egy orosz bank pénzügyi támogatást nyújtott a választási kampányához. Orosz hekkerek megpróbáltak mindent, hogy megakadályozzák Macron győzelmét a 2017-es elnökválasztáson.

Idén már Orbán Viktor vette át Marine Le Pen asszony külföldi támogatását. Nemcsak, hogy fogadta a karmelita palotában Marine Le Pent – szinte úgy mint egy köztársasági elnököt -, de egy magyar bank több mint 10 millió eurós kölcsönt adott a pénzügyi gondokkal küszködő szélsőjobboldali vezérnek.

Franciaországban áprilisban tartják a kétfordulós elnökválasztást, melynek fő esélyese Emmanuel Macron, a jelenlegi köztársasági elnök.

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Polonius
-
0
Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

Macron, a közvetítő

FüHü
-
0
Macron, a közvetítő

Hétfőn hajnalban Macron elnök másodszor is egyeztetett Putyin elnökkel, ahol ismételten csúcstalálkozót javasolt a két elnök között. Ezt követően Putyin orosz elnök előre nem tervezett ülést tartott Biztonsági Tanácsában hétfőn – közölte a Kreml.

Biden elnök és Putyin orosz elnök „elfogadta a csúcstalálkozó elvét” – áll a francia elnökség hétfői közleményében.

A találkozón, „amelynek feltétele, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát”, az „Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról” fog szólni.

A közlemény szerint a csúcstalálkozó előkészítését Antony Blinken  és Szergej Lavrov  külügyminiszterek csütörtöki találkozóján készítik elő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban hétfőn kijelentette: „Egyértelmű, hogy a feszültség nő, de túl korai lenne konkrét tervekről beszélni a csúcstalálkozók megszervezésével kapcsolatban.”

Biden szerint az orosz erők napokon belül meg akarják támadni Ukrajnát, és amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a célpont a főváros, Kijev lesz.

Emmanuel Macron francia elnök következetesen óvatosabban fogalmaz az invázió lehetőségével kapcsolatban, és párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal. 

A találkozó elvéről szóló megállapodás azután jött létre, hogy Macron vasárnap kétszer is beszélt telefonon Putyinnal, egyszer pedig Bidennel is beszélt telefonon.

Macronhoz közel álló tisztviselők elmondták, hogy az amerikai és az orosz vezetők megegyezzenek a találkozó elvéről, és ez a megállapodás azt jelzi, hogy mindketten hisznek a diplomáciai megoldás lehetőségében.

Macronra április 10-én elnökválasztás vár, amelyre hivatalosan még nem jelöltette minden esetre ez a személyes közbenjárás növelné esélyeit, eennyiben képes elhárítani a háborút.

Az oroszok már a spájzban vannak

Kenderessy Milán
-
0
Az oroszok már a spájzban vannak

Kilenc év után kivonják a francia  és szövetséges csapatokat Maliból. Macron elnök jelentette be a döntést  az uniós Afrika csúcs előtt. Az iszlamista erőket épp a franciák űzték ki 2013-ban Maliból, amelynek korábban az északi részét elfoglalták.

Maliban a franciák mellett más uniós katonák sőt kanadaiak is jelen vannak – köztük kis számban magyarok is. Mindenki távozik. Jönnek az oroszok.

„A Task Force Takuba számára jelenleg nincsenek meg a működési feltételek. Ezért összehangoltan kivonják erőiket Mali területéről”

– fogalmaz a közlemény, amely arra utal, hogy Mali kormányával immár oly rossz a viszony, hogy nincs mód a katonai együttműködésre.

Macron elnök nem tartja kudarcnak a kivonulást

„Ha nem avatkozunk be 2013-ban, akkor mi lett volna Maliból?”

Akkoriban a tuareg törzsek az iszlamista lázadókkal együttműködve átvették a hatalmat az ország északi részén, és előrenyomulásuk már a fővárost, Bamakot fenyegette. A gyors francia katonai akció kisöpörte az iszlamista lázadókat, akiknek vezetője felrobbantotta magát. Azóta is a francia csapatok, és a később hozzájuk csatlakozó szövetségesek biztosították az észak-afrikai ország rendjét és garantálták biztonságát. Aztán két puccs következett gyors egymás utánban, és a kapcsolat nagyon megromlott Párizs és Mali kormányzata között. A mostani hatalom jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

Kivonulás

Augusztust jelölte meg távozási dátumként a francia vezérkar, amelynek 2400 katonát és jelentős mennyiségű hadfelszerelést kell elszállítani. Ezenkívül fel kell számolni három támaszpontot is. Semmit sem akarnak hátrahagyni, mert egyáltalán nem bíznak Mali mostani rendszerében.

Mali nemrég kiutasította Franciaország nagykövetét, hogy teljessé tegye a szakítást.

Franciaország az iszlamista terrorizmus elleni harc székhelyét Maliból Nigerbe helyezi át – közölte Macron francia elnök.

Az oroszok már a spájzban vannak

Macron azt is elmondta, hogy „a katonai vezetés Bamakoban együttműködik a Wagner hadsereggel, amely üzleti érdekeket védelmez.”

A Wagner hadsereg Putyin zsoldosainak elnevezése, Afrikában sok országban jelen vannak például Líbiában vagy a Közép Afrikai Köztársaságban. Az elmúlt évben Maliban is megjelentek, ezt nemcsak Franciaország, de az Európai Unió is elítélte.

A Wagner hadsereg először 2014-ben került be a hírekbe amikor Ukrajna keleti részén a szakadár tartományokban katonai akciókat hajtott végre. Jevgenyij Prigozsin, Putyin „szakácsa” szervezte meg ezt a magán hadsereget leszerelt elit katonákból, akik a világ minden részén szerepet vállalnak – jó pénzért. 2014 óta felbukkantak Szíriában, Mozambikban, Líbiában, a Közép Afrikai Köztársaságban és tavaly már Maliban is.

Az Európai Unió felmérte nemrég az oroszok nyomulását Afrikában, és azt találta, hogy „stratégiai vetélytársaink egyre nagyobb szerepet játszanak a Szahel övezettől a Horn fokig.” Az EUobserver utal arra is, hogy az orosz érdeklődés leginkább Afrika ásványi kincseinek szól: Oroszországban képzett geológusok kutatásait védelmezi a Wagner hadsereg Maliban – ahogy erre Macron francia elnök is célzott.

Két csúcs Brüsszelben

Polonius
-
0
Két csúcs Brüsszelben

Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.

„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.

„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.

„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.

Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.

Nem szavaztak a szankciókról

Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.

Afrika csúcs

Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.

A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.

Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.

Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.

26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság

Kenderessy Milán
-
0
26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság

Hivatalosan 7,4%-os az infláció Magyarországon, de ennél csaknem mindenki többet érzékel. Mennyivel? Minél kisebb a keresete annál többel! Ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, melyet a Reacty Digital végzett el.

A legnagyobb válaszadó csoport – a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy véli, hogy az éves áremelkedés mértéke 11 és 20% kötött alakult Magyarországon. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a KSH adataiban nincsen benne az ingatlan árak és bérleti díjak emelkedése noha ez fontos életszínvonal meghatározó tényező.

Ez nem magyar sajátosság hanem az európai statisztikai hivatal szabályaihoz tartozik. Az USA-ban beleszámolják az ingatlan ár emelkedést is, ezért ott általában magasabb az infláció mint Európában. A következő nagy csoport – a megkérdezettek egynegyede azt gondolja, hogy az áremelkedés mértéke 21-30% volt! Vannak jó páran, akik úgy gondolják, hogy az infláció 31-40%.

A súlyozott átlag ily módon 26%.

Mindössze a megkérdezettek egyhatoda válaszolta azt, hogy az infláció 10% alatt maradt az elmúlt egy év alatt.

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan török elnök nemrég kirúgta a statisztikai hivatal főnökét, mert az 36%-os éves inflációt mutatott ki. Törökországban jelenleg a valós infláció – független szakértők szerint – 82%, ahol a lakosság többsége nem jön ki a fizetéséből.

Orbán emeli a jövedelmeket

Magyarországon 11%-al nőttek az átlagkeresetek egy év alatt. A nyugdíjakat 5%-al emelték noha a kormány és a nemzeti bank alacsonyabb inflációval számolt. Orbán Viktor viszont belátta, hogy a választások előtt ellensúlyoznia kell az inflációs hatást, ha meg akarja őrizni a népszerűségét.

Mindez nagy lyukat üthet a költségvetésen. Ez idén még nem olyan nagy gond, mert a pandémia miatt nem érvényesek a maastrichti kritériumok. Az infláció azonban nem látszik lassulni, és jövőre már számon kérhetik a szigorúbb költségvetési politikát.

Miben reménykedhet Orbán Viktor?

Abban, hogy nemcsak Magyarországon szaladt meg a költségvetési deficit és az államadósság hanem jóformán mindenütt az Európai Unióban. Olaszország, Spanyolország sőt Franciaország is még rosszabb helyzetben van, mert az államadósság szintje meghaladja a GDP 100%-át. Macron francia elnök már szervezi az új uniós pénzügy politika csapatát, amely szeretné elérni a maastrichti kritériumok felvizezését mondván, hogy azok teljesíthetetlenek szigorú megszorítás nélkül. A szigorú megszorító csomagok viszont olyan populista politikusokat erősítenének, akik ellenzékben vannak nem úgy  mint Orbán Viktor.

Macron és a magyar miniszterelnök együtt győzködheti a fukar országokat, elsősorban Németországot az új pénzügyi politikáról feltéve, hogy megnyerik a választást, melynek során egyikük sem kampányol megszorító csomaggal.

Macron Moszkvába megy

Kenderessy Milán
-
1
Macron Moszkvába megy

A francia államfő hétfőn tárgyal Putyin orosz elnökkel, aki jelenleg Pekingben vesz részt a téli olimpia megnyitóján. Korábban Olaf Scholz német kancellár is jelezte, hogy Moszkvába megy vagyis az Európai Unió két vezető hatalma érezhetően másképp ítéli meg az Ukrajna körüli válságot mint Washington.

Macron Biden elnökkel is tárgyalt telefonon. Putyinnal hat napon belül már harmadszor beszélt telefonon mire megszületett a hivatalos közlemény Párizsban: hétfőn Moszkva, kedden Kijev – ez Macron jövő heti diplomáciai programja.

Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést

Kijevben jobban tartanak a hideg téltől mint az orosz tankoktól – mondta Zelenszkij elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegel tudósítójának. Habozás nélkül „hírszerzési dezinformációnak” nevezte a Washington Post híres cikkét, melyben megkongatta a vészharangot: Putyin le akarja rohanni Ukrajnát!

Cui prodest?

Kinek az érdekeit szolgálja az Ukrajna körül kialakult válság? Az Európai Unióét nem! – vélekedik a francia államfő, aki jelenleg az unió soros elnöke is. Ugyanez az álláspontja Németország kancellárjának. Ezért tárgyalnak Putyinnal. Ezért nem siettek elítélni Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt.

Az Európai Unió vezetőit sokkal jobban izgatja az energiaválság mint az Ukrajna körüli konfliktus. Azt látják viszont, hogy a mesterségesen gerjesztett válság Ukrajna körül, meghosszabbítja és elmélyíti az energia válságot. Ez jó Putyinnak és az energia exportőr Egyesült Államoknak, de egyáltalán nem jó Európának, amely magas energia árakat kénytelen kifizetni az orosz és amerikai cégeknek a földgázért.

Biden elképzelése, hogy Putyin agresszivitása egységbe kovácsolja a NATO-t, üres illúziónak bizonyult. Arra viszont jó lehet, hogy Brüsszelben felgyorsítsa az előrehaladást az Európai Egyesült Államok felé. A közös európai hadsereg terve mind nagyobb támogatást kap, és a pénzügyi integráció is előre megy, mert a tagállamok jelentős része nem tudja kezelni a saját problémáit a csillagászati államadóság miatt (Olaszország, Spanyolország, Görögország…stb.)

Moszkva meg van elégedve

Polonius
-
0
Moszkva meg van elégedve

Putyin  elégedett lehet. Ez derül ki az Rt.com – Putyinhoz igen közel álló – összefoglalójából, mely a két vezető tárgyalásairól készült. Jó ez nekünk? Ezt nemigen tudhatja az átlagos magyar választópolgár, mert a magyar-orosz egyezmények titkosak. Orbán mindenestre szorgosan követi mentorát Putyint, és igyekszik gazdaságilag alátámasztani a nemzeti együttműködés kissé megingott rendszerét.

„Minden akadály ellenére a két állam közötti kereskedelem 30%-al növekedett” – veregette meg Orbán Viktor vállát Vlagyimir Putyin. Aki sietett hozzátenni, hogy

„a nagyberuházások folytatódnak, mindenekelőtt az atomerőmű építése.”

Putyin ezek után rátért a lényegre:

„Magyarország és Oroszország olyan egyezményt írt alá, amely lehetővé teszi a magyar félnek, hogy kedvező áron kapjon energiát Oroszországtól egészen 2036-ig.”

Putyin így folytatta: „Magyarország a jelenlegi piaci árnál ötször olcsóbban kapja meg az orosz földgázt. Ez jórészt az ön munkájának eredménye” – dicsérte meg Orbán Viktort a választások előtt.

Az Rt.com szerint Orbán Viktor hálálkodott a földgáz egyezményért. Kapott-e plusz földgázt Orbán Viktor? Szijjártó külügyminiszter szerint ezért ment Moszkvába. Erről az Rt.com egy kukkot sem szól. Ehelyett áttér az ukrán problémára.

Orbán – Putyin az örök furcsa pár

„Ez már a tizenharmadik találkozónk egymással „- mondta Orbán Putyinnak. „Ez ritkaság. Az európai kollégáim többsége, akikkel együtt kezdtem, ma már nincs hatalmon. Mi 13 év alatt sokat tettünk hozzá az EU és Oroszország kapcsolataihoz. Őszintén szólva, nem kívánok távozni a hatalomból. Áprilisban választások lesznek Magyarországon, és azokat meg akarom nyerni. Ily módon további együttműködésre nyílik lehetőség” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az ukrán válságról szólva az Rt.com idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki bírálta a kijevi kormányt amiért az ukrán nyelv törvény diszkriminálja a magyar kisebbséget is. Szijjártó szerint a magyar kormány csakis akkor támogatná Ukrajna NATO tagságát, ha a nyelvtörvényt megváltoztatnák a magyar kisebbség érdekében. Ezért meg Putyin hálás bár ezt nem írta meg az Rt.com.

Mit gondolnak Washingtonban és Brüsszelben?

Orbán Viktor moszkvai útja előtt telefonon beszélt Stoltenberg NATO főtitkárral, akinek megígérte: a tárgyalások után tájékoztatja őt. Ami az Európai Uniót illeti: Macron francia elnökkel is beszélt Orbán Viktor moszkvai útja előtt. Ebben a félévben Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron ebben a minőségében az elmúlt négy napban kétszer is beszélt telefonon Putyinnal. A kiszivárgott hírek szerint a diplomaták személyes találkozót készítenek elő. Ukrajna ügyében az Európai Unió erősen megosztott: a front országok döntő többsége támogatja az amerikai álláspontot, amely kemény szankciókat helyez kilátásba egy orosz támadás esetére. Az Európai Unió nagyhatalmai (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mindenképp diplomáciai megoldást akarnak.

Orbán tehát nem magányos harcos – ahogy ezt beállítja a kormánypárti média. Putyin – egykori KGB tisztként – reálisan ítéli meg partnereit. Orbán Viktornak azt mondta annak távozása előtt, hogy a magyar miniszterelnök „sokat tett az orosz-magyar kapcsolatok javításáért. Moszkva ezért számít a további partneri viszonyra. Remélem, hogy a közös munka folytatódni fog” – jelentette ki minden oroszok elnöke azt követően, hogy eszmét cserélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

1...567...246. oldal a 24-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség