Kezdőlap Címkék Macron

Címke: macron

Ferenc pápánál keres támogatást a francia elnök

0

A francia köztársasági elnök aggodalommal figyeli, hogy az európai elit egyre kevésbé képes kezelni a fontos problémákat. Ez derült ki Brüsszelben a mini csúcson, ahol semmiféle megállapodás sem született a migráns politikáról.

Ferenc pápa ebben az ügyben fontos morális támogatást jelenthet, hiszen a katolikus egyházfő mindíg kiállt a migránsok jogai mellett, amit azzal is jelzett, hogy első hivatalos látogatása Lampedusa szigetére vezetett, ahol akkor Itália legnagyobb migráns tábora volt.

Azóta Rómában hatalomra kerültek a populisták, akik a migráns politikát tűzték zászlajukra. Brüsszelben olyan átfogó javaslatot terjesztett elő Giuseppe Conte miniszterelnök, amely megosztaná a terheket. Ez a gyakorlatban többlet kvótákat jelentene: a többi EU tagállamnak át kellene vennie Olaszország félmillió migránsának jó részét.

Ezt senki sem akarja elfogadni az Európai Unióban.

Valahogy viszont dönteni kell Brüsszelben, ahol csütörtökön már valamennyi tagállam vezetői részt vesznek a tanácskozáson. Elvben Macron elnök javaslata a téma az eurozóna reformjáról, de ezt valószínűleg felülírja a migráns probléma. „A nacionalizmus lepraként terjed Európában!”– ez Emmanuel Macron véleménye a szélsőjobboldali populizmusról. Ahhoz, hogy ezt a veszélyt elhárítsák, valamiféle megoldást kellene találni a migráns problémára.

Ezért is látogat a Vatikánba Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, hogy morális támogatást szerezzen elképzeléseihez, melyeket azután Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján előterjeszthet.

Az európai reformfolyamat és Magyarország

„A június 19-én megtartott német-francia közös kormányülés messzemenően ráerősített arra a korábbi feltételezésre, hogy a francia elnök az európai biztonság, külpolitika és Dél-Európa felzárkóztatásának motorja lesz, míg Németország a gazdasági-pénzügyi feladatok átszervezésének és az ebbéli teendők felgyorsításának fő aktora. Merkel reformterveinek egyik kulcseleme az euró-övezet megszilárdítása és elmélyítése – épp az integráció felgyorsítása céljából. A két szándékot pedig a Juncker mögött álló adminisztráció hangolja össze.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Donald Trump amerikai elnök – jócskán megkésve ugyan, de – telefonon gratulált Orbánnak az áprilisi választási sikeréhez. Néhány más téma is szóba került, de csak olyanok, amelyek Trump programjának eddig még ki nem rostálódott elemeit képviselik, ám várható, hogy ezek közül is néhány le fog kerülni a közeljövőben a napirendről. Nemrég pedig olyan hírek kaptak lábra, hogy Angela Merkel külön, négyszemközti találkozón akar beszélni a magyar miniszterelnökkel. Időközben a hírt nem csak megerősítették, de német források már a dátumot is tudják: július 5.

Vajon arról lenne szó, hogy az orbáni politika nemzetközi mozgásterét tervezné növelni Washington, Brüsszel, Berlin vagy Párizs? Közvetlenül április 8-a után magam is úgy gondoltam, hogy ez részben elkerülhetetlen. Egyszerűen azért, mert – választási csalás ide, manipulációk egész sora oda – Orbán újabb kétharmadot szerzett, s ezzel annak a külföldnek is számolnia kell, mely igazán nem kíván belebonyolódni egy apró, sem Európa, sem annak tágabb környezete, sem pedig a transzatlanti viszony vonatkozásában nem túl jelentős állam piszkos ügyeibe.

Ma már azonban nem így gondolom, ugyanis számos esemény rajzolta át június folyamán a nemzetközi erővonalakat – mindenekelőtt Európában. Bár a tavasz folyamán mind Jean-Claud Juncker bizottsági elnök, mind pedig az európai reformerők vezető szerepét eddig kitűnően játszó Emmanuel Macron letette az asztalra reformterveit, Németország, a kontinens legfontosabb állama viszont mindezzel késlekedett. Látható volt, hogy Merkelt megbénítják a koalíciós problémák a CSU-val, nem kevésbé a fokozódó széthúzás az Európai Néppárt soraiban.

Ez egészen június 4-ig tartott, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadásában a kancellár állásfoglalása végre megjelent, s az elemzők azonnal megállapították: az teljes egészében harmonizál Juncker és Macron elképzeléseivel, sőt: azokat kiegészítő, vadonatúj elemeket is tartalmaz – elsősorban a közös migrációs politika vonatkozásában. A június 19-én megtartott német-francia közös kormányülés aztán messzemenően ráerősített erre a feltételezésre.

Minden jel arra mutat, hogy a francia elnök az európai biztonság, a közös külpolitika és Dél-Európa felzárkóztatásának motorja lesz, míg Németország a gazdasági-pénzügyi feladatok átszervezésének és az ebbéli teendők felgyorsításának aktora. Merkel reformterveinek egyik kulcseleme az euró-övezet megszilárdítása és elmélyítése – épp az integráció felgyorsítása céljából. A két szándékot pedig a Juncker mögött álló adminisztráció hangolja össze.

Minthogy Orbán tervei ebbe a keretbe nem illeszthetők, fontos kérdés lett, hogy mit kezdjen Európa Magyarországgal, mely, mint említettem: egyáltalán nem számít tényezőnek, ám egy ideje mégis jelentékeny biztonsági kockázatot képvisel. Nem csak Európában, de a tengeren túl is legutóbb komoly aggodalmakat váltott ki az orbáni sajtóstrómanok szétrajzása a Balkánon, szerepük a korrupt Janez Janša szlovén miniszterelnök megválasztásában, s az Európával és a transzatlanti kapcsolatokkal szemben szervezkedő politikai erők támogatásában – egyebek mellett Macedóniában –, melyek mögött tudni lehet: végül is Vlagyimir Putyin áll. Különösen, hogy e folyamatba most – az olasz kormánykoalíció egyik tagjaként – az Északi Liga is bekapcsolódni igyekszik.

Ha ez így van, akkor e problémával – az európai reformpolitika logikájából következőleg – elsősorban Macronnak kellene foglalkoznia. De információk szerint ez nem így fog történni. A gazdasági és pénzügyi reform mellett a „magyar ügy” lerendezése – mely sajátos módon a CSU-val való koalíciós vita kezelését is tartalmazza – Merkelre hárul: a két európai vezető ebben egyezett meg, s gyanítható, hogy segítséget remélhetnek és kapnak e téren Junckertől is.

A Merkel-Orbán aktuális különtalálkozó hátterében nagy valószínűséggel épp ez áll. Ezt támasztja alá az az idegesség is, amivel a magyar kormány minden újabb fejleményre reagál, kezdve a holland kereszténydemokratáktól kapott éles kritikára, vagy éppenséggel azokra a tervezett reformlépésekre, melyek nyilvánvalóan általában is szűkíteni fogják a nemzetállami jogköröket.

NZZ: Új politikai garnitúra kell

0

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

A francia, görög és lengyel populisták után a hasonszőrű olasz pártok is megtalálták a megfelelő ellenségképet: Németországot, de csak azért, hogy eltereljék a figyelmet arról, mennyire nincsen elképzelésük. A saját gazdasági házi feladatukat az olaszoknak maguknak kell megoldaniuk, itt az unió nem sokat segíthet.

Viszont Merkel azt is értésre adta a minap, hogy nem támogatja Macron átfogó reformterveit. A jelszó, majd csak átjutunk a nehézségeken.

Ám ily módon nem lehet megoldani az EU politikai válságát.

A brüsszeli bürokraták által szorgalmazott mélyebb integráció, valamint a globalizációval együtt járó migráció sok emberben azt az érzést kelti, hogy elveszti a saját hazáját. Ez vezetett a választási eredményhez az olaszoknál, szlovéneknél és osztrákoknál. Orbán és Kaczynski kihasználja a nemzeti gondolat újjászületését. Csak a vak nem látja, milyen népszerűtlenné vált a határok nélküli Európa, mert az emberek úgy vélik, hogy az ellenőrzés kicsúszott a hatóságok kezéből. Itt nem segít semmiféle hitvallás a nyitott kontinens mellett, noha látnivaló, hogy az új olasz vezetés sarlatán módjára játszik a tűzzel.

A kiút az volna, hogy erősítsék a közös kötelékeket, de adjanak több helyet a nemzeti különbségeknek.

Persze az uniformizált euroövezetben könnyű ezt mondani. Azaz az eltérések leginkább a nemzetállami politikában jelenhetnek meg. Immár nem lehet egységesíteni az EU-t és szigorúan nevelni a népeket, mert újból jönnek a gusztustalan populisták. Ehhez nem Merkel és Macron kell, hanem új politikai garnitúra. Kurz jól mutatkozott be, mert megszelídítette a Szabadságpártot. Lehet, hogy ő az az ember, aki meg akarja tartani Európát, de tisztában van annak határaival.

(Szelestey Lajos/B1)

Merkel: az eurozóna nem lesz adósságunió!

0

Az eurozóna nyakig eladósodott államai szeretnék, ha Németország garanciát vállalna az ő adósságaikért is, de ez a közeljövőben aligha történik meg. Erre figyelmeztetett mindenkit Angela Merkel.

A kancellárasszony a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában kerek-perec elutasított mindenfajta „adósságuniót”. Ezt korábban Emmanuel Macron francia elnök javasolta. A két állam június végén közös javaslattal áll elő az eurozóna reformjára. Merkel kancellár csak óvatos reformot akar, mert tudja: a németek semmiképp sem fogadják el, hogy garanciát kelljen vállalniuk olyan hatalmas adósságért, mint amely például Olaszországot terheli. Ez jelenleg több mint 2300 milliárd euro és állandóan növekszik.

Ráadásul most olyan kormánya van Olaszországnak mely nyíltan Brüsszel-ellenes.

Angela Merkel szombaton telefonon tárgyalt Giuseppe Conte új olasz miniszterelnökkel, és az új olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is felhívta. Mind a francia államfőt, mind pedig a német kancellárt az aggasztja elsősorban, hogy az olasz kormány programjában benne van, hogy az Európai Központi Bank töröljön el Itália államadósságából 250 milliárd eurót! (Ennyi olasz államkötvény van az EKB kincstárában jelenleg).

Erről szó sem lehet!- mondta Merkel kancellár az idézett interjúban. Az Európai Központi Bank elnökének, Draghinak, aki egyébként olasz, ugyanez az álláspontja.
Mi lesz így az olasz államadóssággal? Az új olasz kormány nem hajlandó megszorító intézkedésekre, mert az életszínvonal a nagy pénzügyi válság óta stagnál Itáliában. „Az egyszerű olasz polgárok érdekeit fogom képviselni a G 7 csúcson!”- írta a Facebookon Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A fejlett nagyhatalmak vezetői a jövő hétvégén Kanadában találkoznak egymással. Ott nem az olasz államadósság lesz a fő téma, hanem Trump kereskedelmi háborúja. Az olasz államadósságról érdemben az uniós csúcson lehet szó először nemzetközi fórumon.

Június végén terjeszti ugyanis elő Németország és Franciaország az eurozóna reform terveit.

Olaszország az eurozóna harmadik legfontosabb állama, amelynek olyan magas az államadóssága, hogy egy pénzügyi válság esetén végzetes helyzetbe hozhatná az egész eurozónát. Ezért akarják az olaszok, hogy az Európai Központi Bank írja le az államadóság egy részét.

Merkel kancellár viszont nem véletlenül közölte, hogy erről szó sem lehet! Ha ugyanis Németország kormánya elfogadná az olasz javaslatot, akkor erre Karlsruhéban a német alkotmánybíróság csaknem biztosan nemet mondana. Vagyis róka fogta csuka helyzet alakult ki: Olaszország államadóssága már olyan nagy, hogy legalább akkora fejfájást okoz a kölcsönadóknak, mint maguknak az olaszoknak, akik semmiképp sem akarnak elfogadni olyan megszorító csomagokat mint a görögök. Pedig az unió legerősebb állama, Németország erre ösztönzi őket.

Az afrikai kannibál felmászott a negyedik emeletre, hogy megegye az erkélyről lógó kisfiút!

Felmászott egy férfi egy bérház negyedik emeletére, hogy megmentsen egy az erkélyen lógó kisfiút. Az eset Párizsban történt, a művelet sikerrel járt.

Ez volt az eredeti hír. Majd utóbb kiderült, hogy a férfi, aki megmentette a kisfiú életét, migráns volt. Aztán az is kiderült, hogy fogadta őt Macron francia elnök és állampolgárságot is kapott a hősiességért.

A magyar kormánypárti sajtó erről úgy számolt be, hogy egy férfi megmentett egy kisfiút Párizsban. Később ez a hír is eltűnt. Hogy az illető migráns volt, fogadta őt a francia elnök, és állampolgárságot adott neki, arról nem írtak.

Az ilyen arrafelé nem hír. Egyedül a Lokál közölte, persze, ők is a maguk módján. Írásuknak ezt a címet adták: Negyedik emeleti balkonról kilógó gyereket mentett a hős járókelő. A cikkből kiderül egyébként, hogy „a hős megmentőt Mamoudou Gassamának hívják, barátaival egy görög étteremben nézte a labdarúgó Bajnokok Ligájának döntőjét, amikor kiáltásokat hallott az utcáról.”

Azt nem írják, hogy migráns volt, nyilván azt feltételezik, hogy a Lokál olvasói már annyira elhülyültek, hogy azt gondolják, a Mamoudou Gassamá egy tipikus francia név.

A hír, amelyet a kormányhoz közeli média közölt volna, valahogy így hangzik: „Felmászott egy afrikai kannibál a negyedikre, (copyright Budaházy Edda) hogy megegye az erkélyről lógó kisfiút. Már meg is ragadta, és behúzta a gyereket az erkélyre, ám a gonosz migránst megakadályozták elvetemült tervének végrehajtásában. Hiába folyt már a nyála, megenni már nem volt ideje a kisfiút, mert a szomszédok kimentették a karmaiból.”

Vagy ez lett volna a hír a Habony-Vajna-Mészáros, valamint a magyar adófizetők pénzéből fenntartott közmédia sajtójában: „Felmászott egy bérház negyedik emeleti erkélyére a migráns, hogy elvegye egy négyéves kisfiú munkáját!”

Vagy: „Majomügyességgel mászott a negyedik emeletre a migráns, azzal a céllal, hogy ne tisztelje egy négyéves kisfiú kultúráját és ne tartsa tiszteletben a törvényeit.”

Nem azt akarom mondani, hogy minden menekült, migráns szentéletű, rendes ember. Bizonyára vannak közöttük gazemberek, tolvajok, betörők, erőszakoskodók, még tán gyilkosok is.

Ilyenek amúgy minden más náció tagjai között előfordulnak. Nem kizárt, hogy olyan is lehet a migránsok között, aki, ha tehetné, letelepedési kötvényekkel üzletelne. Helikopterrel utazna egy barátja lakodalmára, vagy, teszem azt, a beosztottjától bérelt luxuslakásban húzza meg magát.

A migránsok, akárcsak minden más csoport, sokfélék. Az újságírók sem egyformák. Vannak közöttünk olyanok, akik, ha erre kapnának utasítást, gond nélkül leírnák, hogy egy afrikai kannibál meg akart enni egy párizsi kisfiút, már be is rángatta az erkélyre, de szerencsére az utolsó pillanatban megakadályozták ebben.

This migrant scaled a building in Paris to rescue a child — and now he's getting French citizenship

22-year-old Malian migrant Mamoudou Gassama scaled a building in Paris to rescue a child — and now he's getting French citizenship https://cnn.it/2L259na

Közzétette: CNN International – 2018. május 28.

Bukik a spanyol kormány korrupció miatt?

0

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szocialista párt vezére, Pedro Sanchez a kormány ellen, a korrupciós botrány miatt. A szocialistáké a második legerősebb parlamenti frakció, de többséget csak a katalán és a baszk nacionalisták támogatásával szerezhetnek. De vajon mi okozott kormányválságot Spanyolországban?

 

Egy befolyásos üzletember támogatásával Luis Barcenas kincstárnok olyan fekete kasszákat hozott létre, amelyekbe a vállalkozók pénzt tehettek be, ha cserébe a kormánypártból apró szívességet vártak. Az egész szervezet agya, Francisco Correa üzletember 52 éves börtönbüntetést kapott.

„Luis, légy erős!” – ez az SMS érkezett Luis Barcenas-hoz, a Néppárt ex-kincstárnokához a miniszterelnöktől. Mariano Rajoy spanyol kormányfő nemhiába aggódott: 33 éves börtönbüntetésre és 44 millió eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a Néppárt egykori kincstárnokát. Magát a kormányfőt is meghallgatta a bíróság a fekete kassza ügyében, de Rajoy mindent tagadott. A kormányfő kijelentéseit, mint valószerűtlen állításokat elvetette a bíróság a korrupciós perben, amely földindulást hozhat Spanyolország amúgy is mozgalmas politikai életében.

Eddig Rajoy miniszterelnök legfőbb gondja Katalónia volt, ahol a függetlenség hívei mind nyíltabban szállnak szembe a központi kormánnyal. Most viszont itt a korrupciós botrány, amely a párt egész pénzügyi rendszerét érinti. A miniszterelnök persze sietett kijelenteni, hogy csak elszigetelt esetekről van szó, de miután Madridban történt az esetek jórésze, nemigen hihető, hogy ne a pártvezetés tudtával és jóváhagyásával intézte volna az ex-kincstárnok és csapata a pénzügyeket.

Nem kis pénzekről lehetett szó: 10 millió eurót hozott haza egy adóparadicsomból Valencia kormányzója, aki az Aznar kormány idején miniszter is volt. Persze Rajoy miniszterelnök sietve leszögezte: mindez az elődje idején történt. A dolog szépséghibája, hogy az is egy néppárti kormány volt.

Ami ennél kínosabb: kiderült, hogy a Néppárt „kettős könyvelést” vezetett, vagyis szisztematikusan meghamisította saját pénzügyi beszámolóit.

Emiatt újabb per várható Spanyolországban, ahol amúgy is inog a talaj Mariano Rajoy kormányfő lába alatt.

A párizsi Le Monde arról számolt be, hogy a kormányt eddig támogató liberális Ciudadanos mozgalom vezetői elhatárolták magukat a korrupciós botrányba nyakig belekeveredett néppárti miniszterelnöktől, ugyanakkor nem akarják megbuktatni őt. Az ország harmadik legnagyobb pártja, az ellenzéki Podemos, viszont sietett felajánlani  az együttműködést a szocialista párttal.

Mind a Ciudadanos, mind a Podemos új párt, vagyis nem lehet érintett nagyszabású korrupciós ügyekben.

Igaz, a Podemos élén álló házaspárt épp mostanában érte bírálat, mert kissé túlságosan drága, több mint 600 ezer euróba kerülő villába költöztek Madrid határában.

Brüsszelben aggodalommal figyelik, hogy gyengülőben van Mariano Rajoy kormánya, amelynek a presztízsét már alaposan megtépázta a katalán válság. Spanyolország az eurozóna negyedik legerősebb gazdasága, és a kormányzat európai elkötelezettsége eddig vitán felül állt.

Az új pártok: a Ciudadanos és a Podemos ugyan távolról sem olyan euroszkeptikusak, mint az új olasz kormány két pártja, de az együttműködés velük nem lenne annyira problémamentes, mint a Rajoy-kormánnyal.

Emanuelle Macron francia elnök tervezett eurozóna reformja szempontjából pedig távolról sem mindegy a spanyol álláspont. A tervek szerint a június végi csúcstalálkozón terjesztik elő a közös francia-német javaslatot az eurozóna reformjára. Kérdés, hogy kitart-e addig Mariano Rajoy kormánya, amely még csak az első felvonáson van még túl.

Macron Putyinnak udvarolt

0

„Oroszországnak Európában a helye” – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök, a szentpétervári gazdasági csúcstalálkozón. A kelet-nyugati gazdasági fórum résztvevőinek impozáns névsora is mutatja, hogy mennyire fontosnak tartja a világ a vendéglátó országot.

 

A világ GDP-jének az egyharmada képviseltette magát Szentpétervár– mondhatnánk némi képzavarral. Az immár hagyományos tanácskozás díszvendége ezúttal az Európát képviselő Franciaország és a világ harmadik legerősebb gazdasága, Japán volt. Rajtuk kívül jelen volt Vang Csiseng kínai alelnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével tartották azt a kerekasztal-fórumot, amelyen részt vett a Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is.

Emmanuel Macron hangsúlyozta: mindenképp fokozni kívánják a befektetéseket Oroszországban, és azt szeretnék, ha Franciaország az elsők közé kerülne ezen a téren.

Válaszul Putyin arra mutatott rá, hogy Európa és benne Franciaország sok szankciót alkalmaz Oroszországgal szemben.

Ennek eredményeképp az egykor évi 450 milliárd dolláros kereskedelem a felére csökkent. Ugyanakkor Kína lett Oroszország első számú külföldi partnere.

Putyin a közelmúltban Angela Merkel német kancellárt fogadta Szocsiban, hogy erősítse a két ország kapcsolatait, amelyekben fontos szerepet játszik a Nord Stream 2 földgázvezeték. Ez közvetlenül köti össze a Balti tenger alatt Oroszországot Németországgal. Gerhard Schröder, volt német kancellár most Szentpéterváron is elmondta, hogy mennyire előnyös ez a gázvezeték mind Oroszország, mind Európa számára. Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök meg akarta fúrni a Nord Stream 2 gázvezetéket, mert Amerika a saját földgázát kívánja eladni Európának.

A gazdasági és stratégiai érdekek így gyakran keresztezik egymást.

Mindenesetre Szentpéterváron Putyin elnök azt kívánta bizonyítani, hogy a szankciók ellenére Oroszország nem szigetelődött el. Igaz, hogy a GDP-je alapján már nincs a világ TOP-tízében, de továbbra is nagyhatalomnak számít, hiszen megkerülhetetlen a kelet-nyugati kapcsolatokban.

Bréking nyúz, május 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Angela Merkel kezdei elveszíteni a befolyását  világban; a szoci Horváth Csaba akár a Jobbikkal is lepaktálna, csak hogy főpolgármester-jelölt lehessen; a DK a választási hirdetések győztese Soros már megint vagy inkább még mindig erőlködik Európában a nem kormányzati szervek támogatás érdekébent. Friss, ropogós az alternatív lapszemlénk.

 

Magyar Idők: Az elnyomott DK

Régi ellenzéki slágertéma a kormánypártok médiafölénye. Hogy tudniillik égen, földön, vízen a Fidesz–KDNP uralja a sajtót, a hirdetési felületeket, mindent, ami a tájékoztatásról szól. Így persze könnyű… Erre most arról kaptunk hírt, hogy a pártok közül toronymagasan a Demokratikus Koalíció (DK) politikai hirdetései jelentek meg a legtöbbször a televízióban és a rádióban a választási kampány alatt.

Nocsak! – írja Pilhál György.

A médiatanács tanulmánya szerint az örökké a nagyobb nyilvánosságért sápítozó Gyurcsány-párt reklámjait összesen 119 alkalommal tették közzé, ezzel toronymagasan ők az elsők. A Lehet Más a Politika 88 alkalommal jelentkezett, a Jobbik hirdetései 77, az Együtt reklámjai 74 alkalommal jelentek meg, a MSZP–Párbeszéd 71 megjelenéssel az ötödik.

A nyilvánosság lenyúlásával megvádolt Fidesz–KDNP ugyanakkor – a Kell az Összefogás (Kössz) Párttal megosztva – 70 felbukkanással csupán a hatodik a sorban…

Ráadásul a pártok rádiós és televíziós szpotos versenyét is a DK nyerte az „Újra megcsináljuk!” produkciójával. (Az más kérdés, hogy nem csinálták meg újra…)

És akkor azokról az ügyes, hírekbe ágyazott ingyen reklámokról még nem is szóltunk, amelyekkel Gyurcsány Ferenc időről időre sajtófelületet szokott szerezni.

Például ott van a DK-figyelmeztetés az országos rendőrfőkapitánynak, a belügyminiszternek és a titkosszolgálatok illetékeseinek:

tartsák fenn a rendet, mert a Fidesz képtelen lesz tudomásul venni a vereségét április 8-án… Folytassam?

Magyar hírlap: Újabb Soros-akció Brüsszelben

Folytatja brüsszeli lobbimunkáját a berlini székhelyű, Soros György által kiemelten támogatott nemzetközi szervezet, a Polgári Szabadságjogok Szövetsége Európáért, azaz a Liberties. A volt TASZ-os Dénes Balázs vezette szövetség magyar tagja a TASZ mellett a Magyar Helsinki Bizottság, s korábban már sikerrel ostromolták az uniót az „európai értékek felett őrködő”, a renitens tagállamok megregulázására hajlandó civil szervezetek finanszírozása érdekében. Az Európai Parlament (EP) ugyanis megszavazta javaslatukat egy úgynevezett szabadságjogi alap létrehozásáról, az „Európában támadások kereszttüzében tevékenykedő jogvédő és demokrata aktivisták támogatására”.

A fideszes EP-képviselők természetesen nemmel szavaztak az Európai Értékek Eszköze néven futó javaslatra, mondván, az ellentmond a józan észnek, és a szubszidiaritás elvét is figyelmen kívül hagyja.

Az uniós támogatás megkérdőjelezi a kiválasztott nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k függetlenségét, így pedig jogosan vetődik fel azok felelősségének kérdése is. Az új eszköz tehát a demokrácia lényegét sodorja veszélybe – közölte a fideszes EP-csoport.

A javaslatot azonban az Európai Bizottságnak (EB) is jóvá kell hagynia, ezért az EU-források „jogállamisági” kritériumokhoz kötését is támogató Liberties a velük szimpatizálókat arra kérik, követelésüket tartalmazó e-mailekkel „bombázzák” a brüsszeli testületet. Május 30-ig javasolják a levélírást, kérve Brüsszeltől, „mentsék meg a demokráciát”.

Echo TV: Horváth Csaba szívesen lenne a Jobbik főpolgármester-jelöltje is, ha a cicapárt dorombol neki egy kicsit

Egyelőre nem árulja el Tarlós István, hogy újraindul-e a főpolgármesteri tisztségért, azt viszont nyilvánosságra hozta: Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel tárgyal a kérdésről. A Jobbik még korainak tartja jelöltje megnevezését, a szocialista Horváth Csaba azonban megmérettetné magát egy esetleges előválasztáson, miközben megrendszabályozná a Jobbikot, és annak politikáját is meghatározná a jövőben.

Mint mondta: azt szorgalmazza, hogy legyen a főpolgármester ügyében is előválasztás, és az előválasztáson szándékozom indulni – jelentette ki a szocialista fővárosi képviselő. Horváth Csaba szerint a Fidesz jelöltjével szemben egy jelöltnek kell állnia. Az ügy érdekében az MSZP a Jobbikkal is tárgyalna.

Horváth Csaba azt mondta: ha a párt leszámolt a korábbi rasszista, nacionalista, túlzó politikájával, és mérsékelt konzervatív irányba halad tovább, úgy tárgyalóasztalhoz ülnének jobbikosokkal a szocialisták.

888.hu: Merkel kezdi elveszíteni hatalmát

Érdekes következtetésre jutott Nógrádi György a német kancellár kapcsán. Az elemző rámutatott arra, hogy Angela Merkel  kancellár rendkívül meggyengült és kérdéses, hogy ki tudja-e tölteni a ciklus mind a négy évét. Nemzetközi szinten is csökkent a német kormányfő befolyása, hiszen míg korábban az Obama–Merkel páros vezette a nyugati világot, addig mára úgy látszik, hogy a Trump–Macron tandem vette át az irányítást.

Közben a német kormány új családegyesítési törvényt fogadott el, így a migránsok közvetlen rokonaikat is Németországba vihetik. Ez azt jelenti, hogy

havonta ezer migránssal többet fogadhat be az ország. Az ügyben nem egységesek az álláspontok a kormánykoalíción belül, ez az újabb lépés tovább mélyítheti a már meglévő törésvonalakat.

Pedig Horst Seehofer személyében Németország kőkemény belügyminisztert kapott – mondta Nógrádi György. A tárcavezető által a bűnügyi statisztikák közelmúltban történt sajtónyilvános publikálása is ez támasztja alá – véli a biztonságpolitikai szakértő.

Macron: „A nacionalizmus zenéje mind hangosabb Európában”.

0

Franciaország elnöke kapta idén a Charlemagne díjat. A Nagy Károly császárról elnevezett díjat minden évben annak nyújtják át Aachenben, ahol Charlemagne uralkodott, aki a legtöbbet tette az egységes Európáért. Merkel kancellár meleg szavakkal üdvözölte Emmanuel Macront, aki újra felvázolta reformterveit, melyekkel szemben „a nacionalizmus zenéje mind hangosabb Európában”. A célzás világosan Magyarországra és Lengyelországra vonatkozott.

Egységes szuverén Európára van szükség, mert

a megosztottság „olyan mint a lepra, egyre csak terjed”.

Macron nemcsak beszél a szuverén Európáról, de cselekszik is. Most Donald Trump amerikai elnök iráni döntése ellen mozgósít.

Nem vagyunk vazallusok! – hangsúlyozta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter annak kapcsán, hogy Trump megfenyegette azokat a külföldi cégeket is, melyek befektettek Iránban az atomalku aláírása után. Ez olyan nagy európai cégeket érint mint a Total olajtársaság, az Airbus repülőgépgyártó közös európai óriásvállalat és a két nagy francia autógyár a Renault és a Peugeot.

Bruno Le Maire egyeztetett amerikai kollégájával, Steven Mnuchinnel, aki pontosította Trump fenyegetését: hat személy és három cég esik az USA szankcióinak hatálya alá Iránban. Ezek a forradalmi gárda vezetői illetve a hozzájuk tartozó cégek. Akik velük kapcsolatot tartanak fenn, büntethetők lesznek az amerikai felfogás szerint. Bruno Le Maire kérte az amerikai pénzügyminisztert, hogy az európai cégeket mentesítsék a szankciók alól, vagy legalább adjanak hosszabb határidőt. Steven Mnuchin udvariasan válaszolt, de Franciaország pénzügyminisztere úgy summázta a beszélgetést, hogy nincsenek illúziói a folytatást illetően.

Épp ezért Franciaország megkezdte az offenzívát: Jean-Yves Le Drian külügyminiszter kerek-perec kijelentette, hogy Európa nem fogja megfizetni Trump döntésének az árát. A negatív következményeket máris érzékeljük – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, aki a Le Parisien című lapnak nyilatkozott.

Az olaj ára megy felfelé és a feszültség egyre fokozódik a térségben.

Jean-Yves Le Drian arra a légi háborúra célzott, mely Szíria felett zajlott Izrael és Irán között.

Párizsban nem lepődtek meg Trump döntésen, hiszen Macron elnök nemrég Washingtonban járt. Onnan azzal jött vissza: az USA valószínűleg kilép az iráni atomalkuból. Macron szerint ebben a helyzetben a közös európai fellépés a megoldás. Ennek megfelelően tanácskozásokat szerveznek a német és a brit külügy- illetve pénzügyminiszterek számára, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki Trump szankciói ellen. (Franciaország, Nagy Britannia és Németország az a három EU tagállam, mely az USA-hoz, Oroszországhoz és Kínához hasonlóan aláírta az iráni atomegyezményt 2015-ben.)

A válaszcsapásra Párizsnak három konkrét ellenterve van – mondta Bruno Le Maire. Az első az, hogy

felmelegítik azt az EU-s törvényt, mely lehetővé teszi az amerikai szankciók elkerülését.

Ezt a kubai embargó elkerülésére fogadták el, de sohasem alkalmazták. Most Franciaország szerint itt az idő. A másik Macron elnök kedvenc ideája, a pénzügyi függetlenség az Egyesült Államoktól. Lehet ez Európai Valutaalap vagy bármi más, a cél az, hogy az EU megnövelje pénzügyi szuverenitását. A harmadik ellenterv az amerikai cégek európai ügyködésének alaposabb vizsgálata. Ennek is van előzménye, hiszen az Apple milliárdos adóhátralékot kényszerül befizetni, és a Google is hatalmas büntetést kapott Brüsszelben.

Az amerikai szankciókra válaszul nekünk is hasonlóképp kell cselekednünk – hangsúlyozta Franciaország pénzügyminisztere.

Orbán lesz Macron fő ellenlábasa

0

Budapesti kormányforrások szerint a miniszterelnök nagyobb euroszkeptikus tömörülést próbál létrehozni, magyar és lengyel irányítással. Ez venné át a britek szerepét, hogy ellensúlyozza a francia-német tervet az integráció elmélyítésére. Orbán eszközül használja majd fel a Visegrádi Csoportot, és fontos szövetségese Bajorország – írja a Guardian.

A brit kilépés megnövelte Orbán Viktor lehetőségét, hogy szétverje az Európai Uniót. Így látja a helyzetet a Német Külpolitikai Társaság Kelet-Európa-szakértője.

A Guardiannek írt véleménycikkében Milan Nic rámutat, hogy a nagy választási siker felerősíti a magyar kormányfő regionális ambícióit, merthogy az erős emberek általában felbátorodnak, ha eredményesek.

Az még nem világos, hogy Orbán mennyire lép még inkább vissza a demokrácia területén, 

de nem túl megnyugtató, hogy a fokozza a nyomást a civil szervezetekre. Nic szerint tekintetét egyben rávetette a változó geopolitikára a földrészen és biztosan feldobja, hogy szélsőjobbos vezérek az egész kontinensen nagy lelkesedéssel üdvözölték győzelmét. Előreláthatólag igyekszik hasznot húzni a Brexitből, miután csupán a németek és a franciák maradnak nehézsúlyúként a porondon. A jelentős választási eredmény birtokában várhatóan Orbán lesz Macron fő ellenlábasa az EU-ban. Bevándorlás-ellenes retorikája valószínűleg támogatást hoz neki jövőre az EP-választáson.

Budapesti kormányforrások szerint

a miniszterelnök nagyobb euroszkeptikus tömörülést próbál létrehozni, magyar és lengyel irányítással.

Ez venné át a britek szerepét, hogy ellensúlyozza a francia-német tervet az integráció elmélyítésére. Nic szerint Orbán eszközül használja majd fel a Visegrádi Csoportot, és fontos szövetségese Bajorország. Ugyanakkor ravasz politikát folytat, mert a felszínen ugyan provokálja Brüsszelt, ám a zárt ajtók mögött már sokkal inkább kész az együttműködésre. Eddig azonban nem sok lehetősége volt nyílt szövetség létrehozására. A V4-ek eléggé megosztottak, ennélfogva a magyar vezető másutt keresi hasonlóan euroszkeptikus és migránsellenes erők támogatását. Így az olasz populista pártoknál és az osztrák kormánynál.

Nic úgy véli, Orbán Egyszerre akar kevesebb és több Európát. Vagyis meggyengítené az EU-t, az a bel- és igazságügy dolgaiban nem szólhatna bele a nemzeti politikákba. Ugyanakkor pártolja az egységes piacot, a külső határok megerősítését, a közös védelmi politikát és a további bővítést. Ám Nic szerint

lehet, hogy túlbecsüli a saját fontosságát.

Magyarország kicsi, és bizonyos fokig a partvonalra szorult az unióban. Ám Orbán romboló típus és nem rejtette véka alá a mélyen ülő magyar sérelmeket. Lásd Bibót a kis, kelet-európai nemzetek nyomorúságáról. Trianon közelgő évfordulója jelképes lehetőséghez juttatja a kormányfőt. Senki se vonja kétségbe a nemzeti kérdés jelentőségét a régióban. Budapest még több kárt tud okozni Európának, ha gerjeszti a feszültséget a nemzeti kisebbségek ügyében, és felújítja a területi vitát. Azt reméli, hogy közben a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradhat. Vagyis a Brexit és Orbán törekvései egészen kiszámíthatatlan geopolitikai kihatással lehetnek – írja Milan Nic.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK