Kezdőlap Címkék Lista

Címke: lista

A Facebookról átemelve

Egy kis reggeli frissítő olvasmány egy pedagóguscsoportban egy kollégától, aki összeírta, mit kell tudnia egy 8 osztályt végzett gyereknek irodalomból. Csemegézzetek, és közben az SNI -s gyerekek felzárkózásáról is elmélkedjünk… A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Ady Endre egyes műveit.

A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Áprily Lajos egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Arany János egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Babits Mihály egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Balassi Bálint egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Berzsenyi Dániel egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Choli Daróczy József egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Agatha Christie egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Csokonai Vitéz Mihály egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Csukás István egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Daniel Defoe egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Tonke Dragt egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Dsida Jenő egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Fazekas Mihály egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Fekete István egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Gárdonyi Géza egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Herczeg Ferenc egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Illyés Gyula egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Janus Pannonius egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Jókai Mór egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta József Attila egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Juhász Gyula egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Kányádi Sándor egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Karinthy Frigyes egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Kittenberger Kálmán egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Kós Károly egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Kosztolányi Dezső egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Kölcsey Ferenc egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Lázár Ervin egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Mándy Iván egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Márai Sándor egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Mikes Kelemen egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Mikszáth Kálmán egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Molière egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Molnár Ferenc egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Móra Ferenc egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Móricz Zsigmond egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Nagy László egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Nyirő József egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta George Orwell egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Örkény István egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Petőfi Sándor egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Pilinszky János egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Radnóti Miklós egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Reményik Sándor egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Antoine Saint-Exupéry egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta William Shakespeare egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Sütő András egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Szabó Lőrinc egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Szabó Magda egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Széchenyi Zsigmond egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Tamási Áron egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Tóth Árpád egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Jules Verne egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Vörösmarty Mihály egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Wass Albert egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Weöres Sándor egyes műveit.
A tanuló 8. évfolyam végére elolvasta és feldolgozta Zrínyi Miklós egyes műveit.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Ady Endre: Őrizem a szemed c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Arany János: Rege a csodaszarvasról (részletek) c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Arany János: Családi kör (részletek) c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Arany János: A walesi bárdok (részletek) c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Arany János: Toldi részletek c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi József Attila: Születésnapomra c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi József Attila: Mama c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Kányádi Sándor: Két nyárfa c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Kölcsey Ferenc: Himnusz — teljes szöveg c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Kölcsey Ferenc: Huszt c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Kölcsey Ferenc: Emléklapra c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Petőfi Sándor: János vitéz (részletek) c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Petőfi Sándor: Nemzeti dal c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Petőfi Sándor: Szeptember végén c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Reményik Sándor: Templom és iskola (részletek) c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Vörösmarty Mihály: Szózat c. művét.
Memoriterként 8. évfolyam végére felidézi Weöres Sándor: Ó ha cinke volnék c. művét.
Elvolvasta Arany János: Toldi c. művét.
Elvolvasta Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. művét.
Elvolvasta Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa c. művét.
Elvolvasta Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője vagy A két koldusdiák c. művét.
Elvolvasta Mikszáth Kálmán: A néhai bárány c. művét.
Elvolvasta Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. művét.
Elvolvasta Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy Pillangó c. művét.
Elvolvasta Móricz Zsigmond: Hét krajcár c. művét.
Elvolvasta Petőfi Sándor: János vitéz c. művét.
Elvolvasta Shakespeare, William: Szentivánéji álom vagy Molière: A képzelt beteg c. művét.
Elvolvasta Szabó Magda: Abigél c. művét.
Elolvasott egy szabadon választható magyar ifjúsági vagy meseregényt.
Elolvasott egy szabadon választható világirodalmi ifjúsági regényt.
A tanuló ismeri Ady Endre életművét.
A tanuló ismeri Arany János életművét.
A tanuló ismeri Babits Mihály életművét.
A tanuló ismeri Herczeg Ferenc életművét.
A tanuló ismeri Jókai Mór életművét.
A tanuló ismeri József Attila életművét.
A tanuló ismeri Kosztolányi Dezső életművét.
A tanuló ismeri Mikszáth Kálmán életművét.
A tanuló ismeri Petőfi Sándor életművét.
A tanuló ismeri Vörösmarty Mihály életművét.
A tanuló ismeri Balassi Bálint szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Berzsenyi Dániel szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Csokonai Vitéz Mihály szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Janus Pannonius szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Kányádi Sándor szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Kölcsey Ferenc szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Móricz Zsigmond szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Örkény István szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Szabó Magda szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Wass Albert szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
A tanuló ismeri Zrínyi Miklós szerzők néhány rövidebb (lírai, kisprózai) alkotását vagy hosszabb művéből választott részletet, valamint azok történeti, etikai, lélektani vagy társadalmi vonatkozását.
Áprily Lajos szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Dsida Jenő szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Juhász Gyula szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Karinthy Frigyes szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Krúdy Gyula szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Mikes Kelemen szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Nagy László szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Pilinszky János szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Radnóti Miklós szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Reményik Sándor szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Szabó Dezső szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Szabó Lőrinc szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Tóth Árpád szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
Weöres Sándor szerző szövegét olvasta és értelmezte, és ezek alapján készített róla irodalmi metszetet.
A megismerte Anonymus szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Apáczai Csere János szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Arany László szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Bessenyei György szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Gárdonyi Géza szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Gyergyai (Gergei) Albert szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Gyóni Géza szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Hajnóczy Péter szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Halotti beszéd és könyörgés szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Heltai Gáspár szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Kassák Lajos szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Károli Gáspár szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Kazinczy Ferenc szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Kecskeméti Vég Mihály szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Kisfaludy Károly szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Kuruc-kori költészet szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Márai Sándor szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte II. Rákóczi Ferenc szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Nagy Gáspár szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Ómagyar Mária-siralom szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Örkény István szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Pázmány Péter szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Romhányi József szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Sylvester János szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Szenczi Molnár Albert szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Szent István király legendája Hartvik püspöktől szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Margit-legenda szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Szép Ernő szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Sztárai Mihály szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Tompa Mihály szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.
A megismerte Vajda János szemelvényt/alkotót/művet, és ennek segítségével irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korokat mutatott be.

Jávor Benedek vezeti a Párbeszéd EP-listáját

0

Jávor Benedek, a Párbeszéd jelenlegi európai parlamenti képviselője vezeti a párt EP-listáját. A Párbeszéd kongresszusa csak a saját jelöltjeik sorrendjéről döntött ma, mert a választásra várhatóan közös listát állítanak majd az MSZP-vel.

Karácsony Gergely társelnök, aki az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón ismertette a testület döntéseit, elmondta, hogy Jávor Benedeket száz százalékos szavazataránnyal jelölték. Az EP-képviselőt Dorosz Dávid, volt parlamenti képviselő és Szabó Tímea társelnök követi a listán.

A kongresszus egyúttal felhatalmazta a Párbeszéd vezetőit arra, hogy tárgyaljanak a szocialistákkal annak érdekében, hogy a parlamenti választás után az EP-választáson is közösen induljanak – közölte. A szövetség minden Európa-párti erő előtt nyitva áll, de elfogadják azt a reális helyzetet, hogy valószínűleg csak az MSZP-vel indulnak közösen – fogalmazott Karácsony Gergely.

Kérdésre válaszolva a társelnök azt felelte, reméli, hogy jövő héten elkezdik a hivatalos tárgyalásokat a szocialistákkal. Arra a felvetésre, hogy hányadik helyen szeretnék látni Jávor Benedeket a közös listán, azt mondta, hogy “sem elvárásaink, sem kéréseink nincsenek, van egy mandátumunk”, az elnökség annak alapján fog tárgyalni és remélik, hogy meg tudnak állapodni.

Jávor Benedek azt ígérte: könyörtelen ellenfele lesz az Orbán-kormánynak

A sajtótájékoztatón részt vett Jávor Benedek is, aki azt ígérte, a jövőben is arra fog törekedni, hogy az Európai Parlamentben a fenntarthatóság, az átláthatóság és az igazságosság értékeit képviselje. Azt mondta, hogy amennyiben folytathatja a munkát, akkor “könyörtelen ellenfele” lesz az Orbán-kormánynak, mindent megtesz a paksi beruházás leállításáért és a hazai korrupciós ügyek leleplezéséért.

Az idei EP-választás a szokásosnál sokkal nagyobb jelentőségű lesz, mert az a kérdés, hogy Európa merre fordul majd – jelentette ki. Az a kérdés, hogy az unió megerősíti-e az együttműködést és közösen lép fel a kívülről érkező kihívásokkal szemben, vagy pedig a dezintegráció, a szétesés, a nacionalista konfliktusok felélesztése és a nemzetállamok felé való visszahátrálás irányába mozdul el – fogalmazott. Orbán Viktor miniszterelnök egy személyben képviseli mindazt, ami ellen az Európa-párti erőknek közösen kell fellépniük – mondta az EP-képviselő.

Egy átlátható, ellenőrizhető, a korrupció ellen hatékonyabban fellépni képes EU-ra van szükség – érvelt. Olyan tagszövetségre van szükség, amely hatékonyan tudja csökkenteni a társadalmi különbségeket és fel tud lépni az ökológiai krízis, a klímaváltozás ellen – szögezte le.

Kérdésre válaszolva Jávor Benedek azt mondta, hogy egy összehangolt, közös kampányt fognak folytatni a szocialistákkal. Hozzátette, hogy az ellenzék lehetőségei számos területen, például a médiában, korlátozottak, ezért egy erős online és személyes jelenlétre épülő kampányra készülnek. (MTI)

Dobrev Klára vezeti a DK európai parlamenti listáját

0

A Független Hírügynökség értesülése szerint Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nemcsak a választáson vezeti a párt választási listáját, hanem el is fel is veszi mandátumát. Vagyis nem csak a kampányhoz adja a nevét, hanem tényleg európai képviselő szeretne lenni.

A Demokratikus Koalíció listájának második helyén Molnár Csaba, a harmadik helyén pedig Rónai Sándor szerepel. Niedermüller Péter, a párt egyik mostani EP képviselője maga döntött úgy, hogy 67 évesen nem vállal újabb ciklust, ezért nincs a listán.

A hírt Molnár Csaba jelentette be. Dobrev Klárát úgy mutatta be, mint a DK alapító tagját, hangsúlyozva, hogy négy nyelven beszélő jogász, közgazdász, uniós fejlesztéspolitikai szakember.

Molnár Csaba a sajtótájékoztatón kérdésre elmondta, kifejezetten csalódottak lennének, ha a tavaszi EP-választáson nem szereznének újra legalább két mandátumot.

Hangsúlyozta: az EP-választásnak történelmi tétje van Magyarország és az egész EU szempontjából. Az egyik oldalon azok a politikai erők állnak, akik erős, egységes Európát akarnak, akik az európai egyesült államok létrehozásában látják a jövőt. A másik oldalon állnak az “Orbán-félék”, akiknek az az egyetlen céljuk, hogy minden egyes “ellopható eurót kiszedjenek” az unióból, és amikor felelősséget kellene vállalniuk, akkor akadályozzák az európai együttműködést.

Gyurcsány Ferenc tegnap közölte, hogy önállóan indulnak az EP-választáson, nem akar közös ellenzéki listát. Azt is elmondta, hogy a listát nem ő vezeti, mert továbbra is a belpolitikával akar foglalkozni.

Önálló listával készül a DK az EP-választásra

0

A párt nem vesz részt semmilyen összefogásban.

A DK szóvivője, Gréczy Zsolt a Magyar Időknek beszélt arról, hogy a párt önálló listát állít jövőre az európai parlamenti választáson. Ezt azzal magyarázta, hogy ott csak pártlistára lehet szavazni, és szerintük így több mandátumot tudnak szerezni, mint egy közös listán.

Azt is mondta: ha külön indulnak, az

egyértelmű képet ad arról, melyik pártot mennyien támogatják.

Ahogy Gréczy fogalmazott, a DK „minimum annyi” mandátumra számít, mint a legutóbb EP-választáson. Akkor 226 086 szavazatot kaptak, ez 9,75%-ot jelentett. Így két képviselőt tudtak az EP-be küldeni. A legutóbbi közvélemény-kutatások átlaga szerint a DK most 6 százalékon áll.

Arról nincs egyelőre döntés, hogy a többi baloldali párt együtt vagy külön indul-e. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a Népszavának azt mondta: támogatná, hogy ismét közösen induljanak az MSZP-vel.

A Hír TV korábban arról számolt be, hogy Karácsony vállalná egy közös baloldali lista vezetését, de ezt a politikus később cáfolta, azt mondta: kiforgatták a szavait. Ahogy az ATV-nek fogalmazott: ő maga nem készül Brüsszelbe, mivel „gyűlöl repülni”.

Politikai (H)arcképcsarnok – XV. Akinek a keresztneve: Lista

Kubatov Gábor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselő. A Ferencvárosi Torna Club elnöke. Egy 2016-ban készült összeállítás szerint ő Magyarország 12. legbefolyásosabb személye.

 

Sörétes puskával lövöldözni a sötét erdőben

Kubatov Gáborról a nagyközönség először 2010-ben hallhatott, amikor Kubatov egy hangfelvételen választási csalásokról, komcsikról, erdőben lelövöldözött vadakról beszélt. Kubatov Gábor, aki abban az időben a Fidesz pártigazgatója volt, dicsekedett. Kérkedett az adatbázisukkal, amelyet évek szorgos munkájával állítottak össze. Szakszerű és pontos volt a Fidesz listája, hatékony és jól használható. Azt mondta a Fidesz-közeli pártigazgató, hogy hála az adatbázisnak, mindenkiről mindent tudnak. Leginkább persze azt, hogy ki szavazott rájuk, és ki nem.

Aki nem rájuk szavazott, azok komcsik. Pécsett például 15 ezer komcsi volt 2010-ben – legalábbis Kubatov állítása szerint. Ennyien nem szavaztak Páva Zsoltra, a város azóta megválasztott Fideszes polgármesterére.

Kubatov Gábor és Németh Szilárd. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A hangfelvételen Kubatov azt is elmondta, hogy ismerik a polgárok összes elérhetőségét, mobilszámát, e-mail címét. Életkorukat, azt is, hogy akik a Fidesszel szimpatizálnak, milyen szorosan kötődnek a párthoz. Erősen, vagy csak egy kicsit.

Régen úgy volt, mondta a felvételen Kubatov, hogy a sörétes puskával belőttünk a sötét erdőbe, aztán másnap reggel bementünk és összeszedtük a vadakat. Ma már ez nem így van – hála a már említett kiváló adatbázisnak.

A hangfelvétel nyilvánosságra hozatala után némi zavar mutatkozott az erőben. A Fidesz minden rendű és rangú vezetője eltűnt. láthatatlanná, elérhetetlenné váltak a sajtó számára. 24 óra elteltével is csupán egy néhány soros Szíjjártó-szösszenetre futotta: „Az MSZP és a Jobbik végső kétségbeesésében lejárató kampányt folytat a Fidesz ellen”. Valamint: „A Fidesz mindig a törvények betartásával kezeli a választópolgárok adatait”.

Azután előkerült egy újabb felvétel. Ezen is Kubatov Gábor volt a főszereplő, ezen is dicsekedett. Elmondta, hogyan kell a választásokon csalni. Technikákról, módszerekről beszélt. Példát is említett: hogy a pécsi időközi választáson miként járatták le Szili Katalint. (A ma a Fidesznek dolgozó politikus akkor még az MSZP színeiben házelnök is volt, és Sólyom László ellenében a szocialisták államfő-jelöltje.)

Minden gyanún felül álló kopaszok

2017 februárjában kiderült, hogy egytől egyig büntetett előéletűek azok a kopaszok, akik egy évvel korábban megakadályozták, hogy Nyakó István szocialista politikus beadhassa népszavazási kezdeményezését az akkor még érvényben lévő vasárnapi boltzár ellen. Egyiküket fegyveres rablásért ítélték el. Mindezt Nyakó ügyvédje tudta meg a nyomozati iratokból.

Ám hiába derítette ki a rendőrség, hogy kicsodák, hiába adta meg a nevüket, elérhetőségüket, a nyomozó szervek nem tartották fontosnak, hogy megkérdezzék ezeket a derék kopasz urakat.

Pedig ami 2016. februárjában a választási irodánál történt, az több mint érdekes. Nemcsak azért, mert egy Erdősi Lászlóné nevű idősebb hölgy szinte a semmiből került elő, hogy reggel 6 órakor egy őt kísérő fiatalember társaságában népszavazási kezdeményezést nyújtson be a választási irodánál. Ugyanott, ahol már Nyakó István, valamint mintegy tucatnyi kopasz fiatalember várakozott. Erdősi Lászlóné a volt (fideszes) herceghalmi polgármester felesége, az akcióban részt vevő kopaszok közül többen a Ferencvárosi Torna Club biztonsági cégét, a Fradi Securityt jelölték meg munkahelyükként.

Az Erdősinét kísérő fiatalembert egyébként Varró Ádámnak hívják. Bizonyára csak a véletlen műve, hogy ő és Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté gimnáziumi osztálytársak voltak a Pál Apostol Katolikus Gimnáziumban.

Az Átlátszó információi szerint 2017. április elején „harminc-negyven kigyúrt, félelmet keltő személy, Security feliratú ruhában, minden előzetes értesítés nélkül megjelentek a belvárosi Sas utcában, a Godunov nevű étteremben, az asztalokhoz ültek, a bent levő vendégeket hangoskodással, trágárkodással megijesztve távozásra bírták”.  A kopaszok a „konyha ajtóinak zárjait dologi erőszakkal feltörték, és zárat cseréltek”.

Az alkalmazottak rendőrt hívtak, de a rendőrök „azt mondták, nem intézkednek, mert nem folyik vér, és ez birtokháborítási ügy, amelyben a jegyzőnek kell eljárnia.”

A kopaszok egy Eduard Uszikov ukrán üzletember cégének képviseletében jelentek meg és keltettek félelmet. Uszikov Habony Árpád ismerőse, volt társának az apja.

Az ügy főszereplője személyesen nem vett részt az eseményekben, de nélküle ez nem történhetett volna meg. Kubatov Gáborról van szó, a Fidesz alelnökéről, az FTC elnökéről. Kubatovhoz köthetők azok a kopaszok, akik a Fidesz székházat elfoglaló fiatalok ellen erőszakosan felléptek.

Hajrá Fradi!

Kubatov Gábornak van egy nagyon veszélyes funkciója: ő a Ferencváros elnöke. Az egykori szurkolóból elnökké avanzsált Kubatov ebben a minőségében gyakran kerül összeütközésbe a tábor kemény magjával.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Miközben szurkolóként ő is közülük való, klubelnökként, elsősorban a hazai és a nemzetközi szövetség szankcióitól tartva, időnként megpróbálja mérsékletre inteni őket.

Mindebből az is következik, hogy nem igazán jó a viszony Kubatov és a szurkolók között. Utóbbiak tüntetést is szerveztek a klubelnök házánál, és – az úgynevezett vénaszkenner használata miatt – sokáig bojkottálták az FTC mérkőzéseit.

Jogvédők segítik a Figyelő Soros-listájának áldozatait

0

Nem csitul a felháborodás a Figyelő című hetilap által az állítólagos Soros-zsoldosokról közölt lista nyomán. Egyetemi oktatók és hallgatók mellett számos magánszemély, valamint a budapesti amerikai nagykövetség is tiltakozott a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő eljárása ellen.

Schmidt Mária egyébként – bár a hivatalos életrajzából ez mostanra kifelejtődött – három éven át maga is élvezhette Soros György ösztöndíjának jótékony hatásait. A Terror Háza igazgatója 1985 és 88 között gyakorlatilag ebből élt, amikor a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására pénzt kapott az MTA-Soros Alapítványtól.

A rossz időket idéző, az állítólagos „Soros-zsoldosokat” listázó cikk miatt két jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ingyenes jogi segítséget ajánl azoknak, akik így szeretnének elégtételt venni a listázás miatt.

Aki szeretne élni a felajánlott lehetőséggel, a listazottak@gmail.com email címen jelentkezhet május 2-ig.

Az eset megítélése jogilag nem egyszerű, és a listán szereplők egyéni körülményei alapján eltérő lehet a sikeres perlés esélye. Más egy közszereplő és más egy irodai alkalmazott esete, ahogy más a már elhunyt személyek örököseinek jogérvényesítési lehetősége is.

Álláspontjuk szerint a Figyelő valótlanul állította, hogy a listán szereplő személyek Soros akaratának végrehajtásán dolgozó zsoldosok lennének. A valótlan tény egyben sértő is, mert az állami propagandagépezet egyik szereplője kétségbe vonja, hogy a listán szereplő polgárok, legyenek bár egyetemi oktatók, kutatók, szociális munkások vagy éppen jogvédő szervezetek munkatársai, szabad elhatározásukból cselekednének. A közlés a kormány és a kormányt alkotó pártok által hangoztatott azon elképzelésrészét képezi, miszerint a listán szereplő személyek a nép ellenségei, akik Magyarország és a magyar emberek érdekei ellen tevékenykednek.

A Figyelőben megjelent valótlan közlés miatt személyiségi jogi per indítható.

Mint minden pernek, ennek is vannak kockázatai, pervesztesség esetén a perköltséget a felperesek viselik. Sőt, a pert indítók akár nevesített lejárató cikkekkel is szembesülhetnek a későbbiekben. Ezért akik szeretnének élni a jogsegély lehetőségével, azokat személyes konzultáció keretében részletesen tájékoztatják a felmerülő kockázatokról a két jogvédő szervezet ügyvédei.

Morbus Hungaricus

0

Szomorú nézni ezeket a listákat és híreszteléseket, melyek tiporni igyekeznek minden polgári gondolkodást. Míg nézegetem őket, szeretnék kilépni a bénító polarizációból. Azt hiszem, ez most nem jobboldal vagy baloldal, nem konzervativizmus vagy liberalizmus – ez marhaság.”

A morbus hungaricus (magyar betegség, magyar kór) a 16. századból származó orvosi fogalom, amelyet 1556-ban észleltek azoknál a császári katonáknál, akiket a német-római császár állomásoztatott Magyarországon (miután I. Ferdinánd és Szapolyai János titkos egyezséggel felosztotta az országot): a kórt többek között szennyezett ivóvízzel terjedő élősködők okozták és kiütéses tífuszhoz vezetett. Később a tüdővészre használták a kifejezést, amit a szocialista korszakban bevezetett kötelező és ingyenes védőoltással szüntettek meg Magyarországon. Átvitt értelemben a magyarságra jellemző rossz tulajdonságokra is alkalmazták a nemzet ellenségei.

Most azonban magyar „császári katonák” élesztették újjá a kórt, akik feketelistákkal próbálják megfertőzni a 21. század magyar társadalmát. Miközben attól sem riadnak vissza, hogy halottakkal hintsék meg a „veszélyes élősködők” listáját.

Természetesen arról a „víruslistáról” van szó, amelyet a Schmidt Mária milliárdos-özvegy, Terrorház-főigazgató és orbáni főtanácsadó-cum-kormánybiztos által nemrég tulajdonba vett Figyelő c. hetilap tett közzé csütörtökön. (Az átláthatóság végett: a szerző korábban közreműködött a Figyelő szakmailag vezetett korszakában.)

Egy szerencsére halva született korábbi jobbikos parlamenti felvetés után a „Soros-lista” ezúttal magából az „ország fejéből” pattant ki, a miniszterelnök ígérte meg az „ellenség” listázását és az „elégtételt”. Kormánybiztosának fullajtárai pedig megkezdték a kétezres lista „elitjének” szellőztetését.

Ha az a központi cél, hogy Orbán hetente bizonyítsa, mennyi ellensége van külföldön az ő birodalmának, akkor ez a taktika természetesen célravezető. Ugyanakkor azonban azon sem kell majd meglepődni, ha az „ellenség” listázását a világ értelmesen gondolkodó részeiben a fasizálódás újabb jeleként tolmácsolják. Ne feledjük, „ellenség-listákat” szinte kizárólag totalitárius rendszerek készítettek olyan diktátorok keze alá tolva őket, mint Hitler, Sztálin, Mao – hogy ne is soroljuk tovább.

A listán szereplő nevek nagy többsége természetesen alig mond valamit a magyar társadalom nagy többségének. „Ellenség-státusukat” legtöbben azzal érdemlik ki, hogy olyan szervezetekkel, intézményekkel hozhatók összefüggésbe, amelyek a Nyitott Társadalom Alapítványoktól is kaptak támogatást – akárcsak Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János államfő, Kövér László parlamenti elnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, Szájer József alkotmányíró, valamint Habony Árpád és Schmidt Mária propagandisták meg a Fidesz-elit majd minden fontosabb tagja.

De hát a listák értelme a hatalom részéről mindig is a megfélemlítés volt: azoké, akik rajta vannak, de azoké is, akik még nincsenek. A hatalom természetesen nem retteg önmagától, hanem a néptől: hadd rettegjen hát inkább az alázatos nép – az, amelyik éppen harmadszor is teljhatalomra emelte a pártot, amelyik az „ellenséget” listázza. Hadd rettegjen mindenki, akire saját fővel való gondolkodást bízott a teremtő. Hadd rettegjenek élők és holtak – mert hogy a listán halottak is vannak ám!

Mi is egy húsz éve megboldogult „ellenséggel” kezdjük a saját „lista-szemlénket”, amelybe néhány, szélesebb körben ismert és ismeretlen nevet vettünk fel – olyanokat, akiket az alulírott vagy személyesen ismer, vagy behatóbban tanulmányozta munkásságukat.

Az első kiemelt listatagunk Ernest Gellner (1925–1995) brit filozófus és antropológus, a modern nemzetelmélet egyik megalapozója. Az ő „bűne”, hogy érthetően és tudományosan definiálta a nacionalizmus fogalmát. Szerinte a „nacionalizmus az a politikai elv, amely szerint a politikai egységnek (államnak) egybe kell esnie a nemzettesttel” – és mint ilyen, soha meg nem valósítható volt és maradt.

Donald L. Horowitz politológust személyesen is ismerem, ő az erőszakos etnikai konfliktusok egyik legismertebb szakértője a világon, aki aktívan is kiveszi a részét abból a munkából, amelyik az ilyen viszályok és polgárháborúk megelőzését célozza.

Will Kymlicka kanadai filozófus „bűne” a listázók szemében nyilván az lehet, hogy a multikulturalizmust is tanulmányozza. Odáig meg ugye már nem jutnak el a zseb-sztálinisták, hogy a művek lényegét értelmezzék. (A 40-en felüli vajdasági magyarok jól emlékezhetnek az egykori dogmatikus jugoszláv pártvezetők hasonló akcióira!) Kymlicka ugyanis éppen arra helyezi a hangsúlyt, hogy megfogalmazza: mi kell ahhoz, hogy egy nemzeti kisebbség, etnikai csoport jogilag és társadalmilag is egyenlő helyzetbe kerüljön a többséggel. Részletekbe nem belemenve, említsünk csak néhány Kymlicka-kritériumot, amelyet a vajdasági és más pannon-medencebeli magyarság is teljes mértékben magáénak vall:

  • Ősiség, vagyis jelenlét az (állam)alapításnál
  • Közös kultúra
  • Közös nyelv
  • Önkormányzatiságot biztosító intézmények

Ugye, mekkora „bűnök” ezek, amelyeket az orbanista nemzetpolitikának nyilvánvalóan üldöznie kell!?…

Enyedi Zsolttal már közelebb kerülünk a „honi ellenséghez”, hiszen ez a politológus barátom egy olyan „bűnös” intézmény rektorhelyettese, amelyet a „főgonosz” Soros György alapított – a nemzetközi társadalomtudományos életben rangra emelve ezzel Budapestet és Magyarországot. A Fidesz alapításánál is jelenlévő, Bibó István-díjas Enyedi, mint társadalomkutató, egyértelműen kritikus minden olyan hatalommal szemben (hiszen ez volt a Fidesz alapítási célja is), amely elnyomja, sőt üldözi a szabad gondolkodást. De mint illetékes intézményvezető, minden energiáját arra fordítja, hogy az egyetemét az országból eltávolítani igyekvő hatalommal tisztességes megegyezésre kerüljön sor.

Pardavi Mártát is ismerem: a Magyarországi Helsinki Bizottság társelnöke szintén kritikus a civil társadalmat kiskorúsító pártdiktatúrákkal szemben. Arra pedig már senki sem tér vissza, hogy a Helsinki Folyamat volt az a békés nemzetközi igyekezet, amellyel szemben a szovjet diktatúra nem tudott mit kezdeni, és amelynek közvetlen szerepe volt a kommunista elnyomás és ellenséggyártás gazságainak leleplezésében. Persze ha egy kormány éppen az utóbbi hatalmi technikából tanul, akkor nem csoda, hogy minden „helsinkist” üldözni akar.

Végül említsük meg a vajdasági magyarság által legjobban ismert „listázott bűnöst”, Várady Tibor nagybecskereki születésű jogász-akadémikust, aki évtizedeket fordított arra, hogy magyar nyelvű egyetemi oktatást teremtsen Vajdaságban, hogy megvalósítsa – éppen szerb kapcsolatain keresztül – a nemzeti tanácsokra alapuló, legalábbis kulturális autonómiát (amit az Orbán-kormány oly bőségesen dicsér minden egyes alkalommal szerb szövetségeseinek jó hírét keltve). Várady „mellesleg” saját vagyonából hozta létre a százéves kisebbség történetének legnagyobb ösztöndíj-alapítványát, amely jelenleg is a Magyar Nemzeti Tanács diáktámogatásának legnagyobb kincse. Nemzetközi jogászként Várady attól is megmentette – többek között – a vajdasági magyarságot, hogy a Bosznia-Hercegovina által követelt sokmilliárdos háborús kártérítést neki kelljen kigürcölnie, miközben azt a boszniai szerbek – a háború legközvetlenebb kirobbantói – évtizedekig élveznék.

Várady nyilatkozott „listázottságáról” a Vajdasági Televízió magyar szerkesztőségének (közvetlen forrásból):

“Természetesen nagyon kellemetlenül érintett a hír, de nem először szembesülök ilyesmivel.

Amikor a hetvenes években az újvidéki Jogi Karon magyar nyelvű oktatást igyekeztem bevezetni, keringtek olyan hírek, hogy valakinek az ügynöke vagyok, de ez nem került a sajtóba. A párhuzamos magyar oktatás pedig megindult. Aztán a kilencvenes években Šešelj állította, valamilyen figyelőket emlegetve – és ez a sajtóban is megjelent –, hogy idegen ügynökként azon dolgozom, hogy Vajdaságot visszacsatoljam Magyarországhoz.

Most pontosítva lett, hogy kinek az ügynöke vagyok (Soros Görgyé), csak az maradt ki, hogy mi a feladatom. Pedig ez engem is érdekelne. A CEU-n valóban dolgoztam két évtizeden át – három éve mentem nyugdíjba. Külkereskedelmi jogot és nemzetközi vitarendezést tanítottam. Bevezettem egy új tantárgyat, amely kisebbségi jogokkal foglalkozott – mert ezt a témát egész életemben fontosnak tartottam.

Szomorú nézni ezeket a listákat és híreszteléseket, melyek tiporni igyekeznek minden polgári gondolkodást. Míg nézegetem őket, szeretnék kilépni a bénító polarizációból. Azt hiszem, ez most nem jobboldal vagy baloldal, nem konzervativizmus vagy liberalizmus – ez marhaság.”

Minden további kommentár fölösleges – lenne, ha nem egy minden korlátot áthágó, győztesként is elégtételt vevő, az önálló gondolkodást megsemmisíteni igyekvő hatalommal állnánk szemben. Nyilvánvalóan nemcsak magyar betegség ez – de nekünk, magyaroknak az a dolgunk, hogy immunná tegyük rá nemzetünket és társadalmunkat.

Purger Tibor (Washington)

Svindler listája

Van olyan lista, amelyen nem csupán állapot, hanem érdem rajta lenni. A Schmidt Mária által tulajdonolt Figyelő listáját nem ilyennek szánták, de végül ez lett belőle.

Ezzel együtt, nagyon nem jó, ha vannak emberek, akiknek eszükbe jut listázni honfitársaikat. Kulákokat listáztak anno, imperialista ügynököket, a szocializmust építő dolgozó magyar nép ellenségeit.

Egy lista nem úgy készül, hogy hirtelen felindulásból, csak úgy kipattan valakinek a fejéből. Listát nem szokás meggondolatlanságból, hanyagságból összeállítani. Munka van benne. Még akkor is, ha a Figyelőnél fércmunkát végeztek, hiszen évek óta halott emberek is felkerültek a szerintük Soros zsoldosait tartalmazó listájára.

A szándék az, ami ijesztő. Hogy vannak olyan honfitársaink, egy általuk fontosnak gondolt szempont szerint beskatulyázzák az embereket. Aki listát készít embertársairól, hogy valamilyen szempont szerint osztályozza őket, az ennél nagyobb gazemberségekre is képes. Az nemcsak a szerintük Soros zsoldjában álló civileket és újságírókat listázza, de bármilyen más embercsoportot is képes ellenségnek kikiáltani.

Most megint meg lehet kérdezni, sokadjára és hiábavalóan, hogy hol van ilyenkor Áder János? Merthogy nyoma veszett az államfőnek, eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Mondania kellene valamit.

Ő ugyanis nem magánember, hanem Magyarország államfője. Ebben a minőségében ő felel a nemzet egységéért, vagyis, a köztársaság normális működéséért.

Persze, költői a kérdés, mert Áder János nem valódi államfő. Horgásznak talán valódi, de ezt sem tudjuk biztosan. Horgászni még sosem láttuk, így csak sejthetjük, hogyan teszi fel a csalit a horogra. Fenekezik-e vagy más módszerrel pecázik? Pontyra megy, harcsára, netán a keszeget szereti kifogni.

Azt viszont tudjuk hogy Áder János milyen elnöke Magyarországnak. Semmilyen. Ha Áder nem Orbán, hanem Magyarország elnöke lenne, akkor most mondana valamit. Például azt, hogy embereket listázni tisztességtelen. Nem demokratikus, és nem mellesleg, törvénysértő.

Az amerikai nagykövetség már megszólalt, mint ahogyan az ELTE alkotmányjogi tanszéke is elítélte a listázást. Utóbbiaktól ez bátor kiállás volt, Ádernek munkaköri kötelessége lenne.

Ja, és a lényeg. Ne higgye senki, hogy ezt a listát a Figyelőben állították össze. Ők annyira szabadok és függetlenek, hogy még az orrukat sem merik kifújni Orbán Viktor beleegyezése nélkül.

Az amerikai nagykövetség is elítéli a listázást

0

A Twitteren reagált az Egyesült Államok nagykövetsége és a kanadai nagykövet, Isabelle Poupart a Figyelő listájára, amelyben az állítólagos “Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

Az amerikai nagykövetség a tweetben arról szól, hogy a listázott emberek átlagos állampolgárok, akik azért dolgoznak, hogy az országuk jobb hely legyen. “Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő kísérletét, hogy megfélemlítse ezeket a polgárokat” – írják.

Isabelle Poupart, Kanada magyarországi nagykövete pedig arról írt a Twitter-csatornáján, hogy nagyon felkavaró látni ezt a hosszú listát, amelyen civil szervezetek képviselői, akadémikusok és újságírók is vannak. Kiemeli, hogy közülük sokakkal a kanadai nagykövetség is dolgozott már együtt, és ketten kanadaiak. 

A Figyelő csütörtökön megjelent listájára korábban az érintett civil szervezetek is reagáltak, ezeket itt gyűjtöttük össze.

„Méla undort érzek”

Sorra reagálnak az érintett civil szervezetek a Figyelő mai írására, amelyben a szerintük a „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

A hetilap által összeállított, „A spekuláns emberei” címet viselő listában olyanok is szerepelnek, akik már évekkel ezelőtt meghaltak, de felsorolnak egyetemi tanárokat, civil szervezetek munkatársait és még újságírókat is.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója erre azt mondta:

„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek.

(…) Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.”

Az Amnesty közleményében azt írja: nem félnek és nem fognak meghátrálni, folytatják a munkájukat. Ahogy fogalmaznak: “Ezek a szervezetek emberek tízezreinek nyújtottak és nyújtanak segítséget és képviseletet. Ha a civileket támadja a kormány, azzal őket, az ő igényeiket is semmibe veszi. Ha a kormány eléri a célját, és nem lesznek civil szervezetek, jellemzően

sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül.

Ez a történet nem a megtámadott szervezetekről, hanem végső soron mindannyiunkról, mindannyiunk életéről szól, ezért mindenkinek fel kell emelnie a szavát, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek minket.”

Korábban az Amnesty International főtitkára nyilatkozott a Független Hírügynökségnek a magyar kormány civil szervezetek elleni kampányáról, ezt itt olvashatja el.

A Figyelő a CEU oktatói közül is felsorolt többeket (köztük olyanokat is, akik már évekkel korábban meghaltak). Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora erre azt mondta:

Ez egy kirívó megfélemlítési kísérlet, amely veszélyes az akadémiai szabadságra, és így a teljes magyar tudományos életre.”

Szerinte „egy ilyen lista publikálása a közelmúltban lezajlott választási kampány fényében szégyenletes”. Közleménye szerint a CEU elfogadhatatlannak tartja, hogy a Soros György által támogatott szervezetek munkatársait „zsoldosnak” nevezzék és elítéli a civil szervezetek megfélemlítésére tett kísérletet. Ezek a szervezetek egy demokráciában rendkívül fontos szerepet töltenek be: a társadalmi jelenségek vizsgálatával, ismertetésével és képviseletével, valamint a megoldási javaslatok szorgalmazásával a közjót szolgálják.

A Magyar Helsinki Bizottság visszataszítónak nevezi a Figyelő eljárását. Ők azt írják: a kormány már évek terjeszti azt a hazugságot, hogy „Soros-zsoldosok” dolgoznak Magyarországon, emiatt viszont

a Fidesz már kétszer is jogerősen pert veszített.

A szervezet szerint a listán halottak mellett adminisztratív dolgozók is szerepelnek, akik nem közszereplők, ráadásul a lajstromozás

a legrosszabb történelmi időket idézi.

Ahogy fogalmaznak, korábban a Kuruc Info és más szélsőjobboldali orgánumok listáztak melegeket, zsidókat és más kisebbségeket.

A Helsinki Bizottság szerint a lista elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását, miközben egy demokráciában „alapvető jog a közéletben való részvétel és a kormány bírálata, aki ezt elvitatja, antidemokratikus álláspontra helyezkedik”. 

Azt viszont értik, hogy

„a lista célja a megfélemlítés”.

Mint írják: eddig sem titkolták sem tevékenységüket, sem költségvetésüket, sem személyüket. Ezért el is indítottak egy Facebook-oldalt azoknak, akiket zavar, ha állami pénzek eltűnnek, vagy romákat, menekülteket bántalmaznak.

Emellett a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a Figyelőt és a lap tulajdonosát, hogy kérjen bocsánatot az érintettektől.

A bizottság társelnöke, Pardavi Márta korábban elmondta a Független Hírügynökségnek, milyen gyűlölködő, fenyegető telefonokat, kommenteket kaptak az elmúlt időszakban, erről itt olvashat.

A listában szintén említett Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy

„amikor meglátod a neved a Figyelő listáján többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz.”

Ahogy fogalmaznak: „ilyen listázások a történelemkönyvekben végzik, a legsötétebb lapokon”, és ők büszkén vállalják azokat az értékeket, amelyekért dolgoznak: egyenlőségért, szabadságért, demokráciáért.

Azt is írják: „Az elmúlt nyolc év során számos kísérletet tettünk arra, hogy figyelmeztessünk a háborús retorika, a megosztottság fokozásának veszélyeire. Számos alkalommal kértük a kormányt, a jobboldali véleményvezéreket arra, hogy felelősségük tudatában ne szítsanak gyűlöletet. Úgy látjuk, hogy mindez hatástalan volt. Ezért jogvédő szervezetként azt látjuk feladatunknak, hogy biztosítsuk munkatársainkat, az ügyfeleinket arról, hogy maradunk és megvédjük szabadságukat.”

Mint fogalmaznak, bárhogy fenyegetik őket, a szellemiségüket, az elveiket, azt, hogy küzdenek a mindenkori hatalom túlkapásai ellen, nem lehet eltiporni.

A Transparency International a Facebookon reagált a listára. Azt írják: ezzel szintet lépett a civilek elleni hadjárat, de

„a szervezet dolgozóiként továbbra is büszkén vállaljuk korrupcióellenes tevékenységünket, és visszautasítjuk a civilek elleni lejáratókampányt.”

Szerintük az egyre ellenségesebb közegben minden korábbinál nagyobb szükségük van a tevékenységükkel szimpatizáló emberek segítségére.

Szintén a Facebookon reagáltak a Direkt36 oknyomozó portál újságírói is. Ők többek között azt írták: átláthatóan működnek, minden támogatást feltüntetnek a honlapjukon, és büszkék arra, hogy olyan szervezetek támogatják őket, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte.

A Figyelő listázása ellen mások is tiltakoznak. Koren Miklós közgazdász pedig petíciót is indított, amelyhez bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, „méltánytalanul” lehagyták a listáról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK