Kezdőlap Címkék Líbia

Címke: Líbia

Együttműködik migrációs kérdésekben az EU és az Afrikai Unió

0

Erről a két kontinens vezetői az Elefántcsontparton tartott csúcstalálkozón döntöttek.

A kétnapos tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozatban több mint 80 ország vezetői értettek egyet abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést kulcsfontosságú kérdésekben, így

a migráció, a biztonság, a beruházások, az oktatás és a fenntartható fejlődés

területén.

„Soha nem voltunk ennyire egymásra utaltak. Soha nem voltunk rákényszerülve arra, hogy ilyen sürgősen lépjünk fel” – mondta a találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök.

„A két kontinens történelme és földrajzi helyzete következtében egymástól függ, és kölcsönös akaratunk, hogy mindkét fél számára előnyös partnerség keretében fejlesszük a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Alpha Condé guineai elnök, az AU elnöke.

Az uniós és afrikai vezetők

megállapodtak egy kimenekítési tervben,

amelynek segítségével a menedékkérőket visszavihetik országukba Líbiából, az Afrikából Európába vezető útvonal fő tranzitállomásáról.

Fajez Szerradzs, a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetője beleegyezett, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkatársai belépjenek a líbiai befogadó központokba, hogy segítsék a menekültek hazajutását.

A megállapodás azután jött létre, hogy sürgősséggel tanácskozást tartottak a líbiai rabszolgapiacokról.

Az emberkereskedők kezébe kerülő menedékkérők sorsa volt az fő témája a tanácskozásnak,

amelyen eredetileg az afrikai fiatalság fejlődését kívánták megvitatni.

Az abidjani csúcstalálkozón Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vettek részt, köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

Horrorisztikus körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában

0

Rabszolgavásárt rögzített a CNN nem messze Tripolitól, Líbia fővárosától. 500-700 dinárt kérnek egy-egy erős, munkaképes rabszolgáért. Az ENSZ értékelése szerint borzalmas körülmények között élnek a bevándorlók Líbiában.

Zeid Raad al-Huszein, az ENSZ emberi jogi biztosa körutat tett Líbiában, hogy megszemlélje, milyen körülmények között élnek a bevándorlók az országban. Borzalmas tapasztalatokról számolt be, a minden emberi joguktól megfosztott szerencsétleneket hangárokba zsúfolják össze, ahol a legelemibb szükségletek biztosítása sem történik meg.

Gyakori a kínzás, a verés, a nemi erőszak.

Mindez jelentős részben összefügg azzal az egyezménnyel, melyet Olaszország kötött Líbiával a migránsokkal kapcsolatban – hangsúlyozza az ENSZ emberi jogi biztosa.

Korábban Olaszország azt közölte Líbiával, hogy csökkentik a bevándorlók számát, akik tengeri úton eljuthatnak Európába. Az olasz belügyminiszter nyíltan ünnepelte a megállapodást, hiszen a líbiai partok fokozott őrzése miatt – amelyet ez EU is támogat anyagilag – sokkal kevesebb menedékkérő érkezett Olaszországba, ahol a menekülttáborok már így is megteltek. Csakhogy a bevándorlók találtak más útvonalakat, és Líbiában sokszor brutális módszerekkel akadályozzák meg a népvándorlást Európa felé.

Az ENSZ emberi jogi biztosa szerint felháborító a migránsok helyzete Líbiában, és a nemzetközi közösség nem tehet úgy, mintha nem látná, milyen „elképzelhetetlen borzalmaknak” vannak kitéve ezek az emberek.

Az embercsempészek új paradicsoma: Tunézia

0

Az afrikai menekültek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a tunéziai embercsempészek által kínált szolgáltatások és Európába tartó útvonalak. 

Eddig a vállalkozó szelleműek Afrikából inkább Líbiából indultak útnak, de most Tunézia szerepe felértékelődött – állapította meg helyszíni riportjában a Reuters. A líbiai milíciák lepaktáltak Olaszországgal, hogy visszatartsák a migránsokat. Azonkívül Líbia partjait egyre jobban őrzik az olasz és más uniós tagállamok haditengerészetei.
A Líbiából kivándorlók célpontja általában Lampedusa, de az borzasztóan túlzsúfolt és szigorúan őrzött. Ezért a tunéziai embercsempészek inkább Szicília szigetét célozták meg, amelynek partvidéke nagyon hosszú és amúgy is a csempészetnek ott évezredes hagyománya van. Ráadásul ott a hatóságok sokkal elnézőbbek:

kizárólag az iszlamista terroristákra vadásznak.

Jelenleg a tunéziai migránsok döntő többsége gazdasági kivándorló, miközben régebben Ben Ali rendszere elől menekültek Európába. A diktátor 2011-ben megbukott, de a demokrácia és az iszlamista kormányzás sem tudott új munkahelyet teremteni. Ezért aztán tömeges a jelentkezés az embercsempészeknél, akik jelentős komoly összegeket fizetnek.

Egy jegy Tunéziától Szicíliáig 3000 dinár vagyis 1223 dollár. Nem kis pénz ez egy munkanélküli fiatalnak, de nem is lehetetlen összeszedni. Így aztán egyre többen vágnak neki az új embercsempész útvonalnak Tunéziából Szicíliába – mesélte a parti őrség parancsnoka.

Macron: Líbiában egyelőre nem lehet menedékkérő-központot létrehozni

0

Magyarország miniszterelnöke is támogatásáról biztosította Emmanuel Macron ötletét, hogy már Líbiában állítsák meg a menedékkérőket és így tehermentesítsék Európát, ahonnan azután nagyon nehéz visszaküldeni őket.

A francia elnök azután javasolta az előretolt menedékkérő-központok létesítését Líbiában, hogy találkozót hozott össze Líbia két legerősebb katonai vezérével Franciaországban. Mára azonban kiderült:

a béke illúzió Líbiában.

A Frontex vezetője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen küldene embereket Líbiába, mert ott senki sem garantálhatja a biztonságot.

Macron Párizsban, az Elysee-palotában fogadta az ENSZ menekültügyi főbiztosát, és felvázolta elképzeléseit. Eszerint

Franciaország a következő két évben 10 ezer menekültet fogad be.

Ebből 3 ezer Csádból és Nigerből érkezik, ahol a francia idegenrendészeti hivatal már működtet központokat.

Franciaország a jövőben jobban kívánja igazítani menedékkérőkre vonatkozó politikáját Németországhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb ellátást akar biztosítani azoknak, akik megszerezték a menekült státust, de fel kívánja gyorsítani azoknak a hazaküldését, akik a nyomor és nem a háború elől érkeztek Európába.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa elmondta: Csádban 83500, Nigerben 10500 olyan menedékkérő várakozik, aki

az ENSZ szerint jogosult lenne a menekült státusra Európában.

Párizsban augusztus végén tartottak csúcstalálkozót az európai nagyhatalmak, valamint Niger és Csád vezetői. Már akkor kiderült, hogy az afrikai államok jóval több támogatást kérnek, mint amennyit az EU vezető országai adni akarnak.

Angela Merkel tanácsadója ugyan tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a menedékkérők ne induljanak el Fekete Afrikából Európa felé, de ez az első szakaszban is évi 3 milliárd eurót igényelne. Ennyit pedig nem kíván fizetni az Európai Unió, melynek tagállamai egyre kevésbé lelkesednek ugyan a bevándorlásért, de pénzt nem akarnak áldozni ennek csökkentése érdekében.

Afrikai menekültek: eurómilliárdok kellenének!

0

Az afrikai helyszínen kell kezelni a menekült-problémát – erről nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak az ENSZ menekültügyi főbiztosának afrikai megbízottja. Vincent Cochetel párhuzamot vont a szíriai és az afrikai menekültek között.

A szíriaiak esetében mindenki rájött arra, hogy elsősorban a szomszédos országokban kell megkeresni őket, mert oda menekültek, ott vannak a menekülttáborok. És most már ott van az ENSZ és megjelentek a civil szervezetek is, hogy segítsék őket. Pénz is van, hiszen az Európai Unió évi 3 milliárd eurót ad Törökországnak a menekült-egyezmény keretében.

Ez egyelőre hiányzik az afrikai menekültek esetében, bár az ENSZ tett erőfeszítéseket, hogy ne csak Líbiában, de korábban másutt is számba vegyék őket. Csádban például 83 500 menekültet tartanak nyilván, ami ugyan elvben nem tűnik soknak, de előre látható, hogy egyre többen jönnek, és a koldusszegény állam nem lesz képes megfelelően foglalkozni velük. Párizs segítséget ígért: személyesen Emmanuel Macron elnök foglalt állást 15 afrikai állam támogatása mellett, hogy a menekültáradat ne váljon kezelhetetlenné Líbiában, ahol már több mint 800 ezren vannak – többnyire rémes körülmények között.

Az ígéret nem elég

Ígéret bőven van, de a pénz kevés. Egyelőre Líbiában próbálják megállítani az inváziót. Olaszország fizet is ezért a helyi milíciáknak, majd persze benyújtja a számlát az Európai Uniónak. Rómában a belügyminiszter azt is felvetette, hogy Afrika számára is olyan csomag kellene mint az az egyezmény, melyet Angela Merkel kötött Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Csakhogy hatalmas összegre lenne szükség – minimum annyira, azaz 3 milliárd euróra, mint Törökország esetében.

Ahhoz azonban ennél is jóval több kellene, hogy emberi életkörülményeket teremtsenek abban a 15 afrikai államban, ahonnan a menekültáradat elindul Európa felé.

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

0

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

 Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogy  Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország  miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében  nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

A határzár ára

0

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások  évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék 

Terroristák is érkezhetnek Líbiából Európába

0

Erre figyelmeztet Líbia miniszterelnöke, aki a londoni Times-nak nyilatkozott. Nem tudjuk ellenőrizni az országon áthaladó migránsokat- vallotta be Fajez Serraj kormányfő, aki tulajdonképp csak a főváros, Tripoli körül rendelkezik valóságos hatalommal.

Líbiában ugyanis a káosz az úr amióta Kadhafi 42 éves diktatúrája megbukott 2011-ben. Azóta fegyveres milíciák garázdálkodnak az országban. Az egyik legfőbb megélhetési forrásuk az emberkereskedelem. Jelenleg körülbelül 700 ezer migráns él Líbiában. Pontos számot senki sem tud. Az viszont tény, hogy a milíciák brutálisan kihasználják a migránsok nehéz helyzetét.

A férfiakat rabszolgaként dolgoztatják, a nőket pedig prostitúcióra kényszerítik.

Idén nyáron először fordul elő, hogy csökken az új migránsok száma Itáliában. Ennek oka az, hogy Olaszország belügyminisztere megállapodott a parti őrséggel Líbiában: tartsák vissza a migránsokat! A megállapodás működik. Persze nem ingyen. Itália fizet, de benyújtja a számlát Brüsszelnek. Olaszországban ugyanis hamarosan választások lesznek. A jelenlegi baloldali kormány fej-fej mellett halad az Öt csillag nevű Európa és migráns ellenes párttal. Melynek miniszterelnök jelöltje, Luigi di Maso kijelentette : Itália ma nem más mint egy nagy menekült tábor. Szégyen, hogy miközben Olaszországban tíz millió ember él szegénységben addig napi 38 eurót adunk egy menekültnek!

A baloldali kormány mindet megtesz, hogy megállítsa a migráns hullámot. De mit is jelent a megállapodás, melyet Itália belügyminisztere kötött Líbiával a migráns hullám megfékezésére? Ez azt jelenti, hogy összeállt egy fegyveres csapat Sabratha városban nem messze Tripolitól. Ezek a fegyveresek brutális módszerekkel fékezik meg a migráns áradatot: egyszerűen nem engedik csónakba szállni őket Líbia partjainál. A 48-as brigád Kadhafi egykori katonáiból és gengszterekből toborzódott, akiket a pénz tart össze.

Egy korábbi maffia főnök a parancsnok, aki kíméletlenül leszámol mindenkivel, aki szembeszáll vele.

Az olasz kormány tisztában van vele, hogy ez csak átmeneti megoldás. Olyan migráns tervet szeretne mint amilyet Merkel kancellár és Erdogan elnök fogadott el. Ez három milliárd euróért cserébe rendezi a keleti migráció ügyét. Ugyanennyit kér Itália Brüsszeltől azért, hogy a nyugati migráns út is bezáruljon. Ezzel a tervvel még minden bizonnyal meg kell várni a német és az olasz választásokat.

Macron francia elnök viszont nem vár: ő Líbiában szeretne olyan hot-spotokat telepíteni, melyek megakadályozzák a migránsok át jutását Európába. Ha ugyanis egy migráns már átjutott Európába, akkor nagyon nehéz kitoloncolni. Ha nem kapja meg a menekült státuszt, akkor eltűnik a hatóságok szeme elől. A hatóságoknak pedig nincs elég emberük az elfogásukra. A rendezés kulcsa tehát Líbiában van, de ott nincs állam. Nemrég Líbia két erős embere Franciaországban találkozott egymással Macron elnök közvetítésével. Ha lesz állam, akkor lesz kivel megállapodni. Addig viszont a migránsok száma egyre nő Líbiában, és nagy kérdés, hogy az egykori maffia főnök által vezetett milícia meddig lesz képes távol tartani őket Európától?!…

Migráns riport Líbiából: „Mi itt rabszolgák vagyunk!”

0

Így összegezte helyzetét egy  Nigériából Líbiába érkezett fiatal migráns, akivel Miszrataban, a Földközi tenger partján találkozott a párizsi Le Monde tudósítója egy menekült táborban.

A körülmények nyomorúságosak, a zsúfoltság elképesztő. A feketék régebben sem tartoztak a különösebben sokra becsült emberek közé Líbiában, de amióta megindult a migráns áradat Fekete Afrikából Európa felé, teljes megvetés az osztály részük miközben maximálisan kihasználják őket az embercsempész maffiák.

Miszrata egyike annak a 14 líbiai városnak, ahol

a maffiák fő foglalkozása az embercsempészet.

Olaszország belügyminisztere szerint az Európai Uniónak valamilyen fejlesztési tervez kellene kidolgoznia Líbia számára, mert különben ez a 14 város ontani fogja a migránsokat Európa felé.

Miszrataban a helyi maffia nem más mint Kadhafi ezredes egykori seregének elit zászlóalja. Ők az urak, akik működtetik az egész emberkereskedő hálózatot. „Szép autót kaptok, szép házatok lesz Európában!”- ezzel az ígérettel csábítják fekete ügynökeik a helyi fiatalokat Nigériában, Gambiában, Guineában, Elefántcsontparton, Szudánban és Eritreában. A Le Monde tudósítójának helyszíni beszámolója szerint ezekből az országokból jön a migránsok többsége.

Tavaly több mint 180 ezren át is jutottak Európába.

Idén alaposan megváltozott a helyzet. Itáliában a baloldali kormányzat megunta, hogy Brüsszel süketnek tetteti magát a migráns válság ügyében, és lépett: megállapodást kötött a parti őrséggel Líbiában. Emiatt július elsejétől drasztikusan csökkent a Líbiából érkező migránsok száma Olaszországban: tavaly 30 500-an érkeztek, az idén csak 13 500-an. Itália belügyminisztere boldog, a migráns táborokban szorongó feketék reményvesztettek. Sokan már szívesen hazatérnének csakhogy minden pénzüket elköltötték már. Sőt sokan el is adósodtak. Így tulajdonképp az embercsempész maffiák bér rabszolgái lettek. Helyzetük kilátástalan.

Olaszország azt szeretné, ha Líbia „kezelné” a migráns problémát. Kadhafi ezredesnek megvolt erre a módszere: elevenen megnyúztak néhány embercsempészt a piactéren, hogy mindenkit rádöbbentsenek: Líbiának nincsen migránsokra szüksége! Kadhafi katonái most viszont elsősorban az embercsempészetből élnek. Hatalmas pénzek kellenének ahhoz, hogy Líbiában a maffiák valamilyen jövedelmezőbb foglalkozást találjanak. Itália belügyminisztere kezdetben 3 milliárd eurót vár Brüsszeltől. Miért ennyit? Mert Merkel kancellár és Erdogan elnök megállapodása ilyen összegről szólt. Ha a keleti migráns útvonal lezárása ennyit ért, akkor a nyugati migráns áradat megállítása is érhet ennyit – érvel Olaszország belügyminisztere. Aki már benyújtotta a számlát Brüsszelben …

Olasz belügyminiszter: kevesebb menedékkérő érkezik Líbiából

0

76%-kal kevesebb migráns érkezett Itáliába Líbiából augusztus első tíz napjában – büszkélkedik Olaszország belügyminisztere, aki a Politicónak nyilatkozott Rómában. Tavaly 6554 menekült érkezett Líbiából augusztus első tíz napjában, az idén ez 1572-re mérséklődött. Miért?

Mert Itália megegyezett Líbia parti őrségével: fékezzék le a migránsok kiáramlását. A baloldali politikus, Marco Minitti decemberben vette át a posztját és akkor adta ki a jelszót:

a bevándorlókat Líbiában kell megállítani.

Csakhogy Líbiában nincs egységes állam. Ha viszont megfizeti valaki a parti őrséget, akkor az teszi a dolgát. Itália pontosan ezt tette, most pedig benyújtja a számlát Brüsszelnek. De nemcsak ezt várja Olaszország az Európai Uniótól.

Marco Minitti mint a frontország belügyminisztere három célt tűzött ki maga elé: elsősorban

olyan pénzügyi támogatást akar az EU-tól, mint amilyet a balkáni beáramlás megállításához adtak.

Merkel német kancellár 3 millárd euróban állapodott meg Erdogan török elnökkel. Persze mi nem kérünk kapásból ennyit, de végülis ez a bevándorlási útvonal éppoly fontos mint a balkáni – mondta az olasz belügyminiszter a Politicónak.

A másik két cél is Líbiához kapcsolódik: mindenekelőtt

a menekülttáborokat olyan állapotba kell hozni, hogy azokban valóban élni lehessen.

Ott lehetne elvégezni a regisztrációt. Macron francia elnöknek ugyanez az elképzelése. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az a menedékkérő, aki eljut Itáliába sohasem megy vissza. Ha nem kapja meg a menekült státuszt, akkor eltűnik valahol Európában.

A harmadik cél elérése a legnehezebb:

Líbiában élhető alternatívát kell mutatni annak a 14 városnak, melynek a legfőbb üzlete az embercsempészet.

Ezt nyilván nem lehet elérni az egyik napról a másikra, de enélkül nemigen lehet reménykedni abban, hogy leáll a migrációs hullám Líbián keresztül Európába – hangsúlyozta Olaszország belügyminisztere.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!