Kezdőlap Címkék Lex CEU

Címke: lex CEU

Megszületett a CEU-megállapodás?

0

Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír – tudósított az ATV egy kormánytagra hivatkozva. A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg. Az AB ítéletekre rálátó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet.

A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap – mondta az atv.hu-nak egy kormányzati forrás, azt állítva megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős „illetékesének” a jóváhagyásával. Így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt,

és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni.

A forrás részleteket nem árult el, de határozottan leszögezte: ezáltal a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el a törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá, majd másnap, április 11-én ki is hirdették.

Mint a Fühü is beszámolt róla, a lex CEU óriási felháborodás-sorozatot váltott ki idehaza, s számos külföldi bírálatot váltott ki.

(ATV)

Lapszem – Augusztus 21., hétfő

0

Lapszem – Ma Hajna és Sámuel napja van. Az Augusztus 20-ai – helyenként súlyos megállapításokat tartalmazó – beszédek fáradalmait reméljük már kipihenték, s újult erővel keresik az olvasnivalót. Ezeket a cikkekt is érdemes olvasni.

 

Népszava: Orbánék elmérték – Atom helyett zöldenergiát akarnak a magyarok

Bár az atomerőmű és az MVM évente tízmilliárdos nagyságrendben költ a szemléletformálásra (elsősorban a „tiszta atomenergia” népszerűsítésére), ám a magyar társadalom az érintett cégek és a kormány egyoldalúan atompárti kommunikációja ellenére mereven ellenzi az orosz részvételű paksi bővítést. Másképp fogalmazva: kevés olyan kérdéskör van, ahol az Orbán-kormány annyira szembe menne a többség akaratával, mint az ország legdrágább beruházása esetében. Egy eddig nem publikált, de a Népszava által részleteiben is megismert, a Greenpeace felkérésére tavaly év végén készült országos reprezentatív kutatás szerint arra a kérdésföltevésre, hogy „Ha ön dönthetne arról, milyen energiaforrást használjon Magyarország, a lehetőségek közül melyiket választaná?”, tavaly év végén a megkérdezettek elsöprő, 75 százalékos többsége a megújulókra voksolt, az atom csak 7 százaléknyi szavazatot kapott.  Ha az a kérdés, hogy egyetértenek-e emberek az orosz hitelből, orosz technológiával megvalósítani tervezett paksi bővítéssel, akkor az abszolút többség (53 százalék) egyértelmű nemmel szavaz. Egyedül a Jobbik szavazói között van szűk relatív többsége az orosz részvételű bővítésnek – írja a Népszava az általa megszerzett felmérésre hivatkozva.

Magyar Nemzet: Nem várható döntés a kilakoltatás leállításáról

Nem mennek el az Országgyűlés mai rendkívüli ülésére a kormánypárti képviselők, ahol tehetnének valamit a magukra hagyott devizahiteles adósok kilakoltatása ellen. Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását célozza.  Az talán még érthető – írja a Magyar Nemzet –, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyéről nem akarnak tárgyalni a kormánypárti képviselők, hiszen a hírek szerint már visszakoztak, és az Egyesült Államok helyett kénytelenek lesznek New York állam képviselőivel megállapodni az egyetem további működéséről. Az viszont nehezen magyarázható, hogy a kilakoltatással fenyegetett, fizetésképtelen devizahitelesek mellett miért nem állnak ki, ha már egyszer igen nagy a felelőssége a kormánynak is abban, hogy sok család a csőd szélére jutott. Talán kevesekben tudatosodott, de a devizahitelezést 2001-ben még az első Orbán-kormány engedélyezte – hívja fel a figyelmet cikk.

Világgazdaság:  Egymilliónál több SIM-kártya tűnhet el

A kötelező adategyeztetésben érintett mobiltelefonos SIM-kártyák harmadát inaktiválták a szolgáltatók, de a határidőkből kicsúszóknak új szerződést kínáltak a régi szám és egyenleg megtartása érdekében. Az adategyeztetésre kötelezett mintegy négymillió SIM-kártya 68 százalékánál, több mint 2,7 millió esetben megtörtént a június 30-i határidőre az adatszolgáltatás  – tudta meg a lap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól (NMHH).

A megszűnt kártyák között azonban sok már használton kívüli is lehetett. Mivel a jogszabály szerint a továbbiakban évente, a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell egyeztetni az adatokat, újabb tömeges egyeztetés nem várható.

A lap emlékeztet arra, hogy az adategyeztetésre azért van szükség, mert január elsején módosultak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben az előrefizetős SIM-kártyás mobiltelefon-szerződések szabályai. Ezek szerint egy egyéni előfizetőnek legfeljebb 10, egy üzletinek pedig 50 feltöltőkártyás szerződése lehet egy szolgáltatónál, és egy feltöltős SIM-kártya-szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

Magyar Idők: Széles törzsű gépek repítik az árukat Ferihegyen

Jövő májustól már négy interkontinentális járat közlekedik menetrend szerint Ferihegyről az amerikai kontinensre és Ázsiába. A széles törzsű gépek nemcsak az utazóknak jelentenek lehetőséget, de az úgynevezett belly cargo révén, a repülőgép rakterében a poggyászok mellett extra teherárut is hordozva a nemzetközi szállítási láncban jelentős elosztószerepet játszhatnak – írja a kormánypárti napilap. Éppen ezért Magyarország logisztikai és áruelosztó szerepét növelik a hosszú távú repülőjárat-indítások, és ezek révén Bécs és Prága mellett a magyar főváros mint logisztikai központ újra teret nyerhet a légiteheráru-fuvarozásban. A cargo az utóbbi években egyébként is emelkedő pályán mozog Ferihegyen. Júliusban 10 729 tonna volt a forgalom, miközben tavaly csak szep­temberben haladta meg a 10 ezer tonnát. Az első negyedévben pedig nem kevesebb, mint 30 060 tonna árut mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 százalékos növekedés az előző év első negyedévéhez képest.

A Malév leállását követően gyorsan kivonultak Budapestről az amerikai és ázsiai légitársaságok, mára azonban az európai úti célok tekintetében már túlszárnyalta a piac a Malév előtti állapotot, a kontinensközi járatokat pedig mostanra sikerült helyreállítani.

 

 

 

Levelet küldött Brüsszelnek a kormány

0

Szükségesek és arányosak a lex CEU és a civiltörvény korlátozásai, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, s amelyeket egyfajta statáriális eljárásként értékel – derült ki Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfői tájékoztatóján. A kormány elküldte válaszait Brüsszelbe.

Magyarország hétfőn elküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény (lex CEU) miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Völner Pál szerint

„arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”,

de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is visszaáll a jogi talajra.

Völner úgy véli, politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Az államtitkár kifogásolja, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.
Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik,

egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben

– mondta.
A felsőoktatási törvényről elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál

a szerinte fennálló kettős mércére is felhívta a figyelmet,

mert Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Az EB vitatja a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az államtitkár szerint a szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudják szűrni.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.
Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.

Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot szolgálja, a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt.

A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal ezeket a kérdéseket már megtárgyalták.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!