Kezdőlap Címkék Lettország

Címke: Lettország

Lettország kihal?

A kétmilliós kis balti állam népessége rohamosan öregszik miközben alig születnek gyerekek: tavaly alig több mint 17.500 születést regisztráltak.

A nyolcvanas években amikor Lettország még a Szovjetunióhoz tartozott, akkor ez meghaladta a 42 ezret is. A fiatalok kivándorolnak, a bevándorlást pedig nem fogadja el a közvélemény, amelynek aggodalma érthető hiszen a szovjet időkben megindult Lettország eloroszosítása.

17%-os népesség csökkenés

Lettország – Magyarországhoz hasonlóan – 2004-ben lépett be az Európai Unióba. Azóta 17%-al csökkent a kis állam népessége. A munkaképes korú lakosság esetében még rosszabb a helyzet: 23%-os a csökkenés! Az ok: a munkaképes fiatal generáció kivándorlása. A Wall Street Journal emlékeztet arra, hogy Lettország népessége fogyatkozik a legjobban az Európai Unióban. Szinte valamennyi  újonnan csatlakozó uniós tagállamban jelentős a népesség csökkenése – így Magyarországon is.

Óriási az orvos hiány

A pandémia nyilvánvalóvá tette, hogy a kórházakban nincsen elég orvos és nővér. Az egész Európai Unióban itt a legnagyobb a hiány. Az ok: tömeges elvándorlás főként Nyugat Európa és a skandináv országok felé. Észtországban hasonló a helyzet, de ott rájöttek a megoldásra: engedélyezték a bevándorlást! Főként a digitális nomádokra számítanak , akik vonzódhatnak a kis balti államhoz, amely a digitális átállásban a legmesszebbre jutott az Európai Unióban.

Mikor lesz pénz a 750 milliárd eurós válság alapból?

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a vírusválság kezeléséről tárgyalnak hiszen ettől függ az újrakezdés lehetősége is. A Covid-19 vírus mutációk miatt a járvány nem csitul, épp ellenkezőleg a legtöbb tagállamban erősödik. De nemcsak ez akadályozza az újrakezdést hanem az is, hogy minden tagállamnak rá kell bólintania az uniós válságalapra, melynek 750 milliárd euróját lélekben már mindenki ki is osztotta.

Mario Draghi kormánya épp az ebből az alapból neki jutó mintegy 210 milliárd euróra alapozza számításait. Csakhogy egyelőre mindössze hét tagállam parlamentje fogadta el a válságkezelő alapot – mondta Ursula von der Leyen. Húsz ország még hátra vannak, és ez óriási zsarolási potenciált jelent.

A balti példa

A három kis tagállam (Észtország, Lettország és Litvánia) általában mintaszerűen betartja az uniós normákat, de ezúttal megmakacsolta magát. Közölték: csakis akkor szavazzák meg az uniós válság alapot, ha cserébe Brüsszel megígéri a balti vasút program támogatását. Elvben a brüsszeli bizottság támogatja is a balti államok elképzelését, azt viszont nagyon nem szereti, ha nyíltan zsarolják. Ez ugyanis kínos precedens lehet más tagállamok számára is. Különösen olyan helyzetekben mint a mostani amikor az idő a szó szoros értelmében pénzt jelenthet. Jelenleg senki sem tudja, hogy mikor ér véget a járvány és mikor indulhat az újrakezdés. A pénzre viszont már most is szükség lenne, mert a gazdasági válság már itt van. A gazdaság lélegzetető gépen minden tagállamban, ahol a kormányok és a jegybankok mellett az uniós pénzek jelentik a fő finanszírozási forrást. Ki tud úgy fejlesztési tervet készíteni, hogy nem lehet biztos benne: pénz is lesz annak megvalósítására? A központi költségvetés mindenütt romokban, az államadósság az egekben – az Európai Unió egyáltalán nincs jó bőrben. A megosztottság ebben a helyzetben akár végzetes is lehet…

Beindult az orosz atomerőmű – szomszédban jód tablettákat osztogatnak

Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.

Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.

Belarusz energia szükségletének egyharmada

Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – “igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.

A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.

Geopolitikai kihívás

Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.

Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék

Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.

Csúszópénzt követelt – letartóztatták

0

Razziát tartott a korrupcióellenes hivatal Lettország Nemzeti Bankjában és a jegybankelnök házában, Ilmars Rimsevicsot pedig őrizetbe is vették. A miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, de közölte: nincs nemzetbiztonsági kockázat Lettország pénzügyi rendszere szilárd.

 

A korrupcióellenes hatóság csúszópénzkövetelés miatt vette őrizetbe a Nemzeti Bank elnökét.

A kis balti állam 2014 óta az euróövezet tagja. Nemzeti Bankjának elnöke értelemszerűen az Európai Központi Bank egyik alelnöke. Frankfurtban, az Európai Központi Bank székhelyén nem kommentálták a letartóztatást.

Az amerikaiak az elmúlt években sürgették a bankok alaposabb ellenőrzését Lettországban. Washingtonban ugyanis azt gyanítják, hogy Oroszország jelentős részben a lett bankok felhasználásával kerüli meg a pénzügyi szankciókat.

Ez nem lenne egyedülálló jelenség: Észak Korea is hasonlóképp cselekszik. Tavaly két lett bankról is kiderült, hogy  rajtuk keresztül utaltak pénzt Észak-Koreából illetve oda, pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa tiltja ezt.

Lettországban erős az orosz maffiák befolyása is, már csak azért is, mert a lakosság több mint harmada orosz. A hírek szerint az orosz maffiák egy része is Lettországot használja fel tranzakciói lebonyolítására.

Új orosz rakétatelepítés Kalinyingrád körül – fél Európát fenyegeti

0

Erről nyilatkozott Litvánia elnöke, aki szerint különösen hazája, Lettország, Észtország és Lengyelország fenyegetettsége nőtt meg amiatt, hogy az oroszok Iszkander típusú rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén.

Az egykori Kelet-Poroszország 1945 óta tartozik Oroszországhoz, és be van ékelve Lengyelország és Litvánia közé. Nemcsak Dalia Grybauskaite bírálta az orosz rakétatelepítést, de Lengyelországban, Lettországban és Észtországban hasonló kritika hangzott el. Sőt a NATO brüsszeli központjában is kifogásolták az orosz döntést.

Az oroszok nem tagadják, hogy a Nagy Sándorról elnevezett rakétákat Kalinyingrád köré telepítették, de Moszkva szerint ezzel csak a NATO keleti nyomulását akarják ellensúlyozni. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője kijelentette: Oroszország szuverén joga, hogy a saját területén rakétákat helyezzen el.

Oroszország és a NATO viszonya az ukrajnai válság miatt vált problematikussá. 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, mely 1954-től Ukrajnához tartozott. Ezt követően az USA és az EU szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben. Párhuzamosan a NATO megerősítette a keleti határvidéket: amerikai és más nyugati csapatok érkeztek Lengyelországba és a balti államokba, hogy fokozzák az elrettentést. Az USA az orosz fenyegetésre hivatkozva növeli katonai költségvetését és ezt várja el a többi NATO tagállamtól – így Magyarországtól is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK