Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

Méregdrágán kapunk hitelt

0

Magyarország minősítése olyannyira meggyengült, hogy jóval drágábban jutunk külföldi kölcsönhöz mint például Csehország, Lengyelország vagy épp Görögország.

Farkas Zoltán a HVG-ben megírta, hogy a régióban csak Románia áll mögöttünk hitel minősítés tekintetében. A görögök, akik igazán nem nyerték vissza a piacok bizalmát a nagy pénzügyi válság óta – 2008- sokkal kisebb kamatra kapnak pénzt mint mi.

Görögország nemrég tízéves állampapírt dobott a piacra 3,5 milliárd euró értékben. Mennyi volt a kamata? 4,25%.

Magyarország januárban vitt a piacra tízéves dollár kötvényt 1,5 milliárd dollár értékben. Mennyi volt a kamat? 6,5%! Ebben persze az is benne van, hogy más a kamatláb dollárban és euróban. Ezért az állami adósságkezelő központ gyorsan átváltotta a dollárt euróra, de a kamat így is hat százalék körül volt, messze a nem túlságosan sokra értékelt görög kötvény fölött.

A világ 4-5 legsérülékenyebb országa között vagyunk

Ezt mondta Matolcsy György, és a Nemzeti Bank elnöke valószínűleg nem túlzott. Ha egy ország csak ilyen magas kamatra kap kölcsönt, akkor abban nemigen bíznak a piacon. Ahol a bizalom minden. Miért nem bíznak a magyar gazdaság teljesítőképességében külföldön? Mert a kereskedelmi mérleg deficitje óriási, és mert továbbra sem érkeznek az milliárdok az Európai Unióból. Orbán Viktor mindkettőben sáros. Neki ígért olcsó földgázt Putyin, aki a szemébe hazudott. Drágábban kapjuk az orosz földgázt mint a régióban sokan.

A csehek például négyszer olcsóbban miközben nem nyalogatják Putyin hátulját üdvözült mosollyal.

Az Európai Unióval is Orbán Viktor rontotta el a viszonyt. A legutóbb már azt mondta külföldi újságíróknak, hogy a legszívesebben kilépne az Európai Unióból, de ez nem lenne Magyarország érdeke. Nem bizony: az európai eurómilliárdok nélkül fizetésképtelenség fenyegetné Magyarországot, melyet Orbán Viktor középhatalomnak álmodik, de amelynek polgárai örülhetnek, ha pénzügyi katasztrófák nélkül túlélhetik a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét.

Nagy Britannia tankokat küld Ukrajnába

Risi Sunak brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytattak telefonon. A megbeszélés után a brit miniszterelnöki szóvivő nyilatkozott.

A szóvivő arról számolt be, hogy a két kormányfő megbeszélésén megvitatták az orosz ukrajnai háború jelenlegi helyzetét ahol az egymást követő ukrán győzelmek visszaszorították az orosz csapatokat, és súlyosbították az oroszok katonai és morális problémáit. Egyetértettek abban, hogy ezt a pillanatot ki kell használni az Ukrajnának nyújtott globális katonai és diplomáciai támogatás felgyorsításával.

A miniszterelnök felvázolta az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy fokozza Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, többek között Challenger 2 harckocsik és további tüzérségi rendszerek biztosításával.

Zelenszkij elnök üdvözölte az ehhez kapcsolódó más nemzetközi kötelezettségvállalásokat is, beleértve Lengyelország felajánlását Leopard tankok biztosítására.

Az egész brit kormány intenzíven együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy gyorsan eljuttassák azt a fajta támogatást, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kihasználja előnyét, megnyerje ezt a háborút és biztosítsa a tartós békét.

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin”

Figyelmeztette Orbán Viktort a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a Válasz portálnak nyilatkozott.

Radoslaw Sikorski szerint a magyar-lengyel kapcsolatokban máris látszik a jele annak, hogy Putyin Ukrajna elleni agresszióját másképp ítélik meg Magyarországon mint Lengyelországban.

Sikorski, aki a liberális kormány külügyminisztere volt arra számít, hogy a jövő évi választások után visszatérhet a hatalomba. Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Kaczynski jobboldali Lengyelországával, de az ellenzék vezére, Donald Tusk a magyar miniszterelnök fő kritikusai közé tartozik.

“Orbán benyal Putyinnak” – írta Sikorski Deutsch Tamásnak az Európai Parlamentben még jóval az ukrajnai háború előtt 2020-ban. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a magyar kormány megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának, és az Európai Unióban harcol az Oroszország elleni szankciókkal szemben.

“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin.”

A magyar kormány érve az, hogy az Európai Uniónak szüksége van az orosz földgázra és kőolajra. Az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket, amely Oroszországból szállított földgázt közvetlenül Németországba, Jaroslaw Kaczynski annak idején a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította. Sztálin és Hitler megállapodása kettéosztotta Európa keleti felét a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Lengyelországot újra felosztották.

Az Egyesült Államok a kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 megépítését. Épp ezért meglepetést keltett amikor a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Radoslaw Sikorski ezt írta a vezetékek felrobbantásakor idén szeptember:

“Köszönjük Amerika!”

Sikorski ma is úgy véli, hogy Putyinnak nem állt érdekében az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálása.

“Nem látom be, hogy Putyin miért is robbantotta volna fel a saját politikai-gazdasági befektetését. Ha a dán és a svéd hatóságok olyan jeleket találnak, amelyek az oroszok szerepére utalnak, akkor hallunk még erről. Ha nem, akkor marad a rejtély”

– mondta Sikorski.

Az orosz hírszerzés hekkerei feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abból az derült ki, hogy a brit hírszerzés hajthatta végre az akciót – az USA megbízásából.

A Biden adminisztrációval jó kapcsolatokat ápoló Radoslaw Sikorski vissza akar térni a hatalomba Varsóban: “Nyerni fogunk méghozzá nagyot. A PiS-t (Kaczynski pártját) túl magasra szokták mérni a közvélemény kutatók, mert van az emberekben bizonyos félelem. Nem akkora mint Oroszországban, de Lengyelországban ez már egy félig-meddig autoriter kormányzat, amely visszaél a titkosszolgálatok felhasználásával, a Pegasus lehallgatással stb.

Ami a jövő évi választást illeti, már látható a pánik a kormány oldalán” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Orbán már Visegrádon is trójai faló

A négy visegrádi állam parlamenti elnökei Pozsonyban találkoztak volna, de az ukrajnai háború miatt elmarad az eszmecsere.

Csehország, Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Putyin trójai falova a visegrádi együttműködésben. Miközben a másik három tagállam mindenben támogatja a harcban álló Ukrajnát, a magyar diplomácia igyekszik keresztbe tenni Zelenszkij elnöknek, akit Orbán Viktor személyesen is támad olykor.

Markéta Pekarova Adamova, a cseh országgyűlés elnöke már többször bírálta Orbán Viktort Putyin barátsága miatt. Ezúttal még nyersebben fogalmazott egy cseh újságban:

”a magyar kormány Oroszország trójai falova. Ezért fontos, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk neki.”

Szlovák külügyminiszter: a magyar szankciós érvek a Kreml kézikönyvéből valók

Rastislav Kacer külügyminiszter nemrég interjút adott a Napunk című szlovákiai lapnak, melyben bírálta a magyar kormány politikáját, mellyel az Oroszország elleni uniós szankciókat teszi felelőssé az inflációért.

“Olyan érveket hallunk ezzel kapcsolatban a magyar kormánytól, melyek megegyeznek azokkal, amelyet Oroszország használ az információs háborúban a Nyugattal szemben”.

A magyar diplomácia ezzel teljes mértékben elszigetelődött a nyugati világban:

”Magyarország ezekkel a nézetekkel teljesen egyedül maradt az Európai Unióban”

– hangsúlyozta Szlovákia külügyminisztere.

Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszul azt állította, hogy “a szlovák külügyminiszter nem szereti a magyarokat.” Szerinte a nézeteltérések ellenére a visegrádi együttműködés továbbra is működik.

“Nem ülünk fel a provokációnak. A visegrádi négyes szövetség erejét megőrizzük. A magyar kormány mindig a magyar érdekeknek megfelelően cselekszik. Mi a béke pártján állunk, azonnali tűzszünetet és békét akarunk. Akkor is, ha ez Rastislav Kacer külügyminiszternek nem tetszik” – fogalmazta meg a magyar külügy álláspontját Menczer Tamás államtitkár.

Vajon a másik három visegrádi állam nem a saját nemzeti érdekeit képviseli amikor támogatja Ukrajnát? Vajon az Európai Unió nem azért alkalmaz szankciókat az orosz agresszorral szemben, hogy rákényszerítse Putyint a hadműveletek befejezésére és a tűzszünetre?

Orbán belpolitikai okból vállalja a blamázst

Belátható időn belül nem jön pénz Brüsszelből, a magyar gazdaság jövőre leáll, nem lesz miből osztogatni. Orbán kétségbeesetten bűnbakot keres nehogy az elégedetlen választópolgárok őt tegyék felelőssé a kritikus helyzetért. Az életszínvonal csökkenés ugyanis csaknem mindenkit fenyeget a tartósan magas infláció miatt. Megoldást erre Orbán nem talál, ezért újra az Európai Uniót jelöli meg bűnbakként illetve az Egyesült Államokat, amely elszántan támogatja Ukrajnát. A trójai faló szerep akkor sikeres, ha kívülről jelentős a támogatás. Putyinnak viszont kisebb gondja is nagyobb annál minthogy Orbán rendszerét támogassa. Maradnak a kínaiak, akik mostanában egyre inkább elhatárolódnak Putyintól, és inkább Scholz kancellárral és Biden elnökkel paktálnak. Macron francia elnök egyenesen felkérte Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy közvetítsen az ukrajnai háborúban. Közben a trójai faló belsejében egyre hidegebb van, kívülről pedig gúnykacaj hallatszik.

A lengyelek nem követik el Orbán hibáját

Andrzej Duda lengyel elnök kizárta annak lehetőségét, hogy újabb kezdeményezéseket tegyen az Európai Unió felé, hogy kitörjön a 35,4 milliárd eurós (35,2 milliárd dolláros) pandémia utáni segély kiadása körüli holtpontról.

„Nem hiszem, hogy a másik oldal elvárásainak való megfelelés további kísérletei bármilyen eredményt hoznának” – mondta Duda a Seci magazinnak a wpolityce.pl weboldalon közzétett interjúrészletek szerint. 

„Úgy gondolom, hogy Lengyelország már túl sok jóakaratot tanúsított.”

Duda elmondta, hogy „legjobb tudomása szerint” Lengyelország teljesítette az összes feltételt ahhoz, hogy megkapja a pénzeszközöket, miután a bizottság jóváhagyta a világjárvány utáni segélyek kiadási tervét, bár bizonyos feltételekkel A kormány azt tervezi, hogy heteken belül hivatalosan kéri a kifizetéseket.

Az Európai Bizottság kitart amellett, hogy Varsó nem tett eleget a segélyek elnyeréséért, miután az ország olyan törvényt fogadott el, amely visszafordítja az igazságszolgáltatásban néhány vitatott változtatást.

A pénz fontos a lengyel kormány számára, amely több mint két évtizede legmagasabb hitelfelvételi költségeivel és szoros versenyfutással néz szembe a 2023 októberében várható általános választások előtt. 

Jaroslaw Kaczynski, a Kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője szombaton kijelentette, biztos abban, hogy Lengyelország megkapja a támogatást pártja győzelme után.

Arra is figyelmeztetett, valós a veszély, hogy a konfliktus odáig fajuljon, hogy Lengyelország gyakorlatilag elveszíti eurómilliárdokhoz való hozzáférését, amellyel Magyarország jelenleg Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt szembesül. 

„Ma Orbánnak különféle, messzemenő engedményeket kell tennie az EU-ban, mert gazdasága egyszerűen összeomlik” – mondta Kaczynski.

“Mi nem követhetünk el ilyen hibákat.”

Putyin és Potyemkin

Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot “mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.

Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.

Sztálini örökség

A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?

Putyin: más államoknak is vannak területi követelései

Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.

A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.

Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.

Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.

Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

A brüsszeli bizottság azt kérte a lengyelektől, hogy “köpjék le a magyarokat, akkor kapnak pénzt. Megtették, de nem kaptak” – mondta Lázár János, aki hosszabb szünet után tért vissza a kormányba szerényebb beosztásba, de ezzel a kijelentéssel meg kívánta szolgálni Orbán Viktor bizalmát.

Lázár akkor veszítette el a miniszterelnök bizalmát amikor a 2018-as választások előtt az USA budapesti nagykövetsége érdeklődött Lázár Jánosnál – aki akkor kancellári miniszter vagyis a kormány második számú embere volt -, hogy vállalná-e az első számú vezető posztját?

Lázár tárgyalt az amerikaiakkal, és bár tájékoztatta erről Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem bocsátott meg: kirúgta Lázárt! Mostanra sikerült visszakapaszkodni a kormányba, ahol csatlakozott a Brüsszelt bíráló kórushoz. Pechére belekeverte Lengyelországot is.

Az egykori hűséges szövetségessel kapcsolatban az az Orbán kormány narratívája, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt váltak szét útjaik. Lengyelország az élvonalában áll az orosz agresszió elleni közös föllépésnek míg a magyar kormány az egyetlen, amely nyíltan paktál az oroszokkal az ukrajnai háború kellős közepén is. Brüsszel ezért választotta szét a lengyeleket és a magyarokat. Ez kétségtelenül szempont lehetett Brüsszelben, de a magyar és a lengyel kormány között van még egy lényeges különbség. Ez pedig a korrupció! Míg a magyar kormány az Európai Unió három legkorruptabb vezetése közé tartozik – a másik kettő Bulgária és Románia – addig Lengyelországban nem ez a helyzet. Mészáros Lőrincnek nincs párja Lengyelországban. Jaroslaw Kaczynski, a rendszer vezére, panel lakásban lakik és szerényen él.

A lengyel nagykövet cáfol

Soha nem kérte a brüsszeli bizottság, hogy Lengyelország gyengítse együttműködését Magyarországgal – közölte az új lengyel nagykövet, aki a kormánypárti Mandinernek adott interjút. Sebastian Keciek nagykövet magyarázatot kért sok vezető fideszes politikustól, de ők mind közölték: nem osztják Lázár János véleményét. A nagykövet találkozót kért Lázár Jánostól, de erre egyelőre nem nyílt lehetőség.

Orbán Viktor ugyanis igen népszerűtlen munkát bízott Lázár Jánosra: neki kell leállítania a nagy hangon bejelentett nagyberuházásokat. Hét szűk esztendő következik – mondta Orbán Viktor, és félő, hogy ebben nem téved.

Van élet orosz gáz nélkül is

Erre hívta fel a figyelmet Lengyelország új budapesti nagykövete. Morawiecki miniszterelnök avatta fel a napokban azt a vadonatúj gázvezetéket, amely Norvégiából szállít földgázt. Ez teljes mértékben pótolja az orosz földgázt. Lengyelország már évekkel ezelőtt megkezdte a leválást az orosz földgázról – hangsúlyozta az új lengyel nagykövet.

Orbán Viktor ellenzékben maga is ezt az álláspontot osztotta, de 2010-ben kormányra kerülve még jobban elkötelezte Magyarországot az orosz energia mellett. Nemcsak a földgázfüggés a legnagyobb az Európai Unióban, de oroszok építik a Paks 2 atomerőművet is.

Miért kockáztatja Orbán Viktor Washington és Brüsszel rosszallását az intenzív orosz kapcsolat fenntartásával? A nem hivatalos fideszes narratíva az, hogy erre az európai nagyhatalmak – Németország és Franciaország – buzdítják a magyar miniszterelnököt, aki Kötcsén arról is beszélt, hogy Magyaroszágon találkozhatna az orosz energia a német technológiával. Rómában a választások után újra hatalomra kerül Berlusconi és Salvini, akik mindketten Putyin nagy barátai.

Közben az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy leállítják a Török Áramlatot is, melyen Magyarország még kap orosz földgázt. Kérdés, hogy meddig?

Sok hűhó semmiért, avagy impotencia az Európai Parlamentben

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.

Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?

A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.

Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.

Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat

Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.

Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”

Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”

Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK