Kezdőlap Címkék Lavrentyij Pavlovics Berija

Címke: Lavrentyij Pavlovics Berija

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

Már sportolók is esnek ki az ablakon Oroszországban

0

Van egy új kiscicám – tudatta csapattársnőivel Viktorija Divak az orosz kézilabda szépségkirálynője, akinek ez volt az utolsó üzenete. Nem sokkal később holtan feküdt a betonon: kizuhant egy tömbház nyolcadik emeletének ablakán.

Viktorija Divakot a kézilabda szépség királynőnek nevezte el a sajtó, amely fiatal korától kezdve sztárolta őt hiszen 2009-ben tagja volt annak az orosz csapatnak, amely ezüstérmet szerzett a kézilabda világbajnokságon. Ezt követően Viktorija Divak játszott Németországban és Franciaországban is, majd hazatért Asztrahanyba, ahol a helyi csapatot erősítette. Halála előtt tétmérkőzést játszott az orosz bajnokcsapat ellen, de csapatával alulmaradt. Az orosz bajnokcsapat, a CSZKA a hadsereg csapata. Csapattársai és barátai kizártnak tartják a 29 éves kiváló kézilabdázónő öngyilkoságát.

Kézilabdázó körökben nem ez az első furcsa halál: a múlt héten egy 18 éves fiatal orosz lány, Julija Ituma esett ki a hatodik emeletről, és halt szörnyet Isztambulban.

Titkosszolgálati módszer a kidobás az ablakon

A pandémia idején rendszeresítette ezt a gyilkossági módszert az FSZB. A KGB utódja, melyet annak idején Putyin szervezett újra a kilencvenes években , ezzel a módszerrel tette el láb alól azokat az orvosokat, tudományos kutatókat, akik bírálták a hatalom járványkezelését. A halálnak ez a látványos módja finom figyelmeztetésnek számít azóta is Oroszországban. A leghíresebb ilyen áldozat a Lukoil olajtársaság elnöke volt, akit egy kórház hatodik emeleti ablakán dobtak ki Moszkva kellős közepén. Miért  Ez az oligarcha állítólag a brit hírszerzés kezére juttatott olyan dokumentumokat, melyek igazolják:

Putyin külföldi barátai rendszeres pénzjuttatással számolhatnak cserében a diktátor támogatásáért.

A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, mely a Gazprombank kifizetéseit tartalmazta Putyin külföldi barátainak, és eljuttatta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia is érdeklődött a Gazprombank listája iránt Washingtonban, ahol azt a választ kapták: egyelőre nem találtunk magyar nevet a listán.

Eddig mindig meg lehetett fejteni a titkosszolgálat indítékait: miért dobtak ki valakit az ablakon? A két kézilabdázó lány esetében egyelőre semmilyen támpont sincs. Két eset lehetséges: esetleg olyan partnerük volt, akire így akartak nyomást gyakorolni Putyin mindenre elszánt emberei. A másik pedig az, hogy immár nem kell Putyin engedélye a gyilkosságokhoz. Elég, ha a helyi titkosszolgálati vezető megharagszik, mert az orosz kézilabda szépség királynője visszautasította a közeledését.

Sztálin és Berija idejében így működött a rendszer. Lavrentyij Pavlovics Berija, a titkosrendőrség rettegett főnöke 1939 és 1953 között, éjszaka Moszkva utcáin cirkált szolgálati dzsipjével, és autójába parancsolta a csinosabb nőket. Ha valaki nemet mondott, akkor irány a Gulag – valamelyik szibériai lágerben töprenghetett azon, hogy mi jár annak, aki kétségbe vonja orosz földön: a titkosszolgálat bármikor bármit megtehet. Berija néha le is lőtte a vonakodó nőket. Beriját Zsukov marsall irányításával letartóztatták 1953-ban, és gyors tárgyalás után kivégző osztag elé került. Nem a bűnei miatt hanem azért, mert örökölni akarta Sztálin trónját. Az utód, Nyikita Szergejevics Hruscsov fogadkozott: határok közé szorítják a titkosszolgálat hatalmát. Most hetven évvel később Putyin mintha az ellenkező utat járná be: egyre tágabb teret enged a titkosszolgálat terrorjának, hogy így félemlítse meg ellenfeleit és mindenkit, aki bírálni meri a rendszert, melyben lassacskán már csak az elnyomó funkció működik jól Oroszországban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!