Kezdőlap Címkék Kurz kancellár

Címke: Kurz kancellár

Kurz kancellár az orbáni úton?

A fiatal osztrák kancellár nem ortodox módszereket alkalmaz ahhoz, hogy megóvja magát és barátait egy nagyon kínos vizsgálattól. A Süddeutsche Zeitung szerint Sebastian Kurz ebben Orbán Viktort követi.

Miről van szó? Az osztrák pénzügyminiszter megtagadta fontos dokumentumok kiadását a rendőrségnek, amely az Ibiza videó ügyben vizsgálódik. A Zöldpárti államfő, van Bellen fogadkozik, hogy mindenképp végére járhatnak az ügynek, amely Sebastian Kurz egész politikai karrierjét fenyegetheti.

Milyen módszerekkel jutott a csúcsra Kurz kancellár?

„Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában.

A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ily fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart „olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég „mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit.

Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

„Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: „annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!”

Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy „a családhoz tartozik”.

Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

„Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt:

„nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

„Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője.  „Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha „őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy „minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy „lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Így írt után Kurz-nak:

„a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

„Szuper, nagyon köszönöm ” – válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot „a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Orbán magára marad

„Rengeteg uniós pénzt fogunk kiosztani. Az nem lehet, hogy ezt ne ellenőrizzük!” – Ezt hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki a vétózó államok gyenge pontjára tapintotta rá: mind a budapesti mind a varsói kormány politikai szándékokkal vádolja az Európai Uniót.

Az osztrák kancellár viszont az uniós pénzek elköltésére kérdez rá, amely különösen Magyarországon igen kényes kérdés. Miért is nem lépett be Magyarország az európai ügyészségbe?

A magyar miniszterelnök Soros Györgyöt vádolja és a migráns politikáról beszél, de az EU valójában azt szeretné tudni: mire is költik el a pénzét? Erre a kérdésre a magyar kormányzat nemigen szeret válaszolni …

Orban kontra Orbán

Ludovic Orban román miniszterelnök, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott, felszólította a magyar és a lengyel miniszterelnököt: vonják vissza a vétót! Európa minden államát sújtja a vírus, minden országnak nagy szüksége van az uniós pénzekre beleértve Magyarországot és Lengyelországot is – hangsúlyozza a román miniszterelnök.

Románia adja az európai ügyészség vezetőjét: Codreanu-Köves korábban a korrupcióellenes ügyészség vezetője volt Bukarestben. A román elit sok tagját börtönbe juttatta korrupció miatt.

Ludovic Orban kormányfő nem tart attól, hogy Románia kapcsán is kérdések merülhetnek fel a jogállamiság terén. A Transparency International korrupciós listáján Bulgária és Románia megelőzi Magyarországot.

Bulgáriában hetek óta tüntetnek a kormányzat korrupciója miatt, de Brüsszel nem indít vizsgálatot. Miért? Mert az Európai Néppártnak nagy szüksége van a bolgárok szavazataira – írja a brüsszeli Politico. Egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország kapcsán is ez az oka Merkel kancellár visszafogott viselkedésének.

Kémkedés miatt kiutasítanak egy orosz diplomatát Bécsből

„Az orosz diplomata megsértette a bécsi konvenció előírásait” – közölte a külügy szóvivője az osztrák fővárosban. A bécsi konvenció szabályozza a diplomaták működési rendjét.

Hol a határ a diplomácia és a hírszerzés között? Ezt senki sem tudja pontosan megállapítani. A bécsi lapok szerint az orosz diplomata ipari kémkedést folytatott Ausztriában.

Vége az orosz-osztrák idillnek?

Putyin orosz elnök még nem is oly rég táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén. Csakhogy a miniszterasszonyt akkor a Szabadságpárt jelölte a kormányba. Ennek a pártnak kiváló moszkvai kapcsolatai vannak. Ebbe is bukott bele a Szabadságpárt korábbi elnöke, aki alkancellár is volt. Azóta viszont a néppárti Kurz kancellár a zöldekkel alakított kormányt, és egyértelműen irányt vett Európa felé.

Az USA szeretné térségünket eltávolítani Oroszországtól

Az amerikaiak nemrég katonai szerződést kötöttek Lengyelországgal épp a Hitler-Sztálin paktum napján. Mind Varsó mind pedig Washington az orosz veszéllyel indokolta a katonai szerződést, melynek értelemében növelik az amerikai katonák számát Lengyelországban.

Washington Bécsnek szánja a regionális koordinátor szerepet – vissza utalva a Habsburg hagyományokra. Kurz kancellár maga is külügyminiszter volt, és egyáltalán nem idegen tőle az ilyen szerepvállalás. Az amerikai elképzelés szerint Ausztrián kívül a visegrádi államok, Szlovénia, Horvátország és Románia alkotná azt az ország csoportot, amely a jövőben kulcsszerepet játszhatna „az orosz fenyegetéssel szemben”.

A magyar diplomácia dilemmái

Kérdés, hogy miképp reagál a washingtoni elképzelésre a magyar diplomácia hiszen Orbán Viktor miniszterelnök nem nagyon hisz az orosz fenyegetésben. Ukrajna nemzeti ünnepen mindenesetre sietett hangsúlyozni, hogy Magyarország mindig is kiállt Ukrajna szuverenitása mellett. Arról megfeledkezett, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz a nyelvtörvényre hivatkozva, amely hátrányosan érinti a 140 ezres magyar kisebbséget Kárpátalján. Kijevben úgy vélik: a magyar diplomácia Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. Belarusz ügyében is kétértelmű a magyar álláspont hiszen Orbán Viktor júniusban találkozott Lukasenko elnökkel Minszkben. A magyar kormány egyáltalán nem sieti el a belügyi terror elítélését Belaruszban.

Trump diplomáciája is kétértelmű Oroszországgal kapcsolatban, így a magyar diplomácia nincs lépés kényszerben, mert a nagyhatalmak sem döntöttek még arról, hogy valójában milyen Kelet-Közép Európát akarnak a válság után?…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!