Kezdőlap Címkék Kurd

Címke: kurd

Olajág hadművelet: török tankok Szíriában

0

Afrin tartományban a kurdok ellen indított hadjáratot a helyi milícia által is támogatott török hadvezetés. A törökök egyelőre akadálytalanul haladnak előre, mert a kurd fegyveresek visszahúzódtak a megerősített támaszpontjaikra. Szíria rakétákkal lőtt egy török támaszpontot a határ közelében. A szírek fenyegetőznek.

Afrin tartományban a kurdok 30 ezres milíciát akarnak létrehozni, és ezt mind Szíria, mind pedig az Egyesült Államok támogatja. Ugyanakkor a török elnök terroristának nevezte a kurd milíciát, amely kapcsolatban áll a Törökországban a kurdok autonómiáét küzdő a PKK-val.

Törökországban mintegy 25 millió kurd él, az ország délkeleti részein ők alkotják a lakosság többségét. Az Iszlám állam elleni harcban a kurdok fontos szerepet játszottak mind Szíriában, mind pedig Irakban. Az Egyesült Államok ezért támogatta őket.

Törökország attól tart, hogy a kurdok egységes államot akarnak létrehozni.

Jelentős kurd kisebbség él Törökországon kívül Szíriában, Irakban és Iránban is. A nagyhatalmak az első világháború után önálló államot ígértek a kurdoknak, de ebből a törökök ellenállása miatt nem lett semmi. Erdogan elnök, aki korábban tárgyalt a kurdokkal, most ismét terroristának bélyegezi a szervezeteiket. Törökországban nemrég ítéltek börtönbüntetésre öt újságírót, akiknek az egyetlen bűne az volt, hogy egy kurdokkal szimpatizáló újság munkatársai voltak. Törökország és az Egyesült Államok viszonya ismét feszültté vált a kurd kérdés miatt. Amikor Erdogan Washingtonban járt, akkor testőrei véresre vertek kurd tüntetőket, akik békésen tiltakoztak a törökök elnyomó politikája ellen.

Washington a terrorizmus elleni harc hőseit ünnepeli a kurdokban, míg Törökország terroristának nevezi őket.

A szíriai külügyminiszterhelyettes, Fejszál Mektad pedig kijelentette: a légvédelem felkészült. Ha török harci gépek támadják a kurd milíciát Szíria területén, akkor lelövik őket. Hozzátette: ugyanígy visszavernek minden más támadást, amely a törökök részéről a kurd milíciát érné.

Háttérelemzésünket a helyzetről itt olvashatja.

120 perc – 2018. január 21. 12:00

0

Szárazföldi támadás a kurdok ellen

A török seregek és a szíriai ellenzéki erők közösen támadták az észak-szíriai területen lévő kurd enklávét. Tegnap a határon túlról lőtték még csak a területet, Afrint, amelyet meg akarnak tisztítani az Amerikai-barát kurd erőktől. Ezzel ma megkezdődött a szárazföldi hadművelet is. A helyzetről részletesen háttérelemzésben foglalkoztunk. (FüHÜ)

Feljelentés lett Gyurcsány leleplező videójából

Gyurcsány Ferenc a héten azt mutatta be, hogy a határ mellett némely magyarországi településre tömegesen jelentenek be ukránokat, akik kiemelt magyar nyugdíjat kaphatnak az államtól. Most a DK nyíregyházi képviselőjelöltje, Helmeczy László feljelentést tett az ügyben közokirat-hamisítás, költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészségen. (ATV)

Halálos ítélet az ISIS-hez csatlakozásért

Halálra ítélt egy arab származású német nőt egy iraki bíróság amiatt, mert csatlakozott az Iszlám Államhoz. Tavaly fogták el a Moszulért folyó harcok során – közölte egy bagdadi szóvivő, aki azonbana nevét nem volt hajlandó elárulni. A most halálra ítélt az első olyan nő, akit azért sújtottak ezzel a büntetéssel, mert katonai csoporthoz csatlakozott. Az ítélet ellen még van helye a fellebbezésnek.  (Reuters)

Itt a tél – hajnal óta havazik

Hajnal óta folyamatosan esik a hó a fővárosban és szerte az országban ,sok településen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint sok helyen már reggel is meghaladta a 10 centimétert is a hó vastagsága. A 300 méter feletti települések közül Aggteleken és Kékestetőn 15, Mátraszentimrén 8 centiméteres a hóréteg. Az alacsonyabban fekvő települések közül Egerben, Érden, Felcsúton és Zsámbékon 5 centiméter körüli, a fővárosban és másutt néhány centiméteres hóréteget mértek. Ezek mellett országszerte több helyen alakult ki foltokban hó.Budapest hetven géppel folyik a takarítás. (MTI)

 

Rálőttek a török elnököt bíráló kurd futballistára

0

Tüzet nyitott egy ismeretlen fegyveres Deniz Naki kurd nemzetiségű, német-török kettős állampolgárságú labdarúgó autójára. A sportoló nem sérült meg a vasárnap késő este történt támadásban.

Deniz Naki a Die Welt című német lapnak hétfőn azt mondta, hogy a török hírszerzés egy ügynöke támadhatta meg, vagy valaki más, aki nem ért egyet politikai nézeteivel.

A merénylet Aachen közelében történt egy autópályán, a lövéseket egy sötét autóból adták le, amely elhaladt a labdarúgó terepjárója mellett.

Az aacheni ügyészség gyilkossági kísérlet gyanújával eljárást indított.

Deniz Naki a Die Weltnek elmondta, mindig is számított arra, hogy megtámadják a török államfő, Recep Tayyip Erdogan rendszerével szemben kritikus nézetei és a kurd függetlenség ügye melletti kiállása miatt, de azt nem gondolta, hogy Németországban törnek az életére.

A 28 éves sportolót tavaly a főként kurdok lakta Diyarbakir bírósága egy év, hat hónap és 22 nap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte terrorista propaganda terjesztése miatt.

A Németországban kurd családban született labdarúgó csapatkapitány a török harmadosztályban szerepelő diyarbakiri Amed SK-nál. Korábban játszott a Bundesliga több együttesében, és tagja volt a német utánpótlás válogatottnak.

A 2017-es év külpolitikai eseményei: III. rész

0

Az elemzésünk harmadik részével lezárjuk a 2017-es esztendő legfontosabb külpolitikai eseményeiről szóló sorozatunkat. Ez pedig az év legfontosabb választásaival foglalkozik, amelyek közül nem egy jelentős kihatással lehet a hazánkra is. 

A korábbi összefoglalók itt és itt olvashatóak.

Az év választásai

Ebbe a kategóriába kerültek a 2017-es esztendő legfontosabb választásai, amelyek között van parlamenti, elnöki és népszavazási is. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy csak azok esetében hirdettünk dobogósokat, amelyek már teljes mértékben lezárultak. Épp ezért nem került bele sem a szeptemberi német és az októberi cseh választás, mivel bár mindkettő kiemelt jelentőségű és Magyarországra nézve sem lényegtelen, de még mindig nem sikerült felállítani, vagy elfogadtatni az új kormányt.

III. helyezett: Kurd népszavazás

Az Irakban élő kurdok nagy reményekkel vágtak neki a 2017-es esztendőnek. Az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet egymás után vesztette el a területeit, miközben a kurd fegyveresek (pesmergák) által uralt települések nagysága megnőtt, illetve egyre nagyobb arányban részesültek az iraki kőolajexportból. Ám, ami igazán nagy elvárásokat támasztott a kurdok körében, az a szeptember 25-re kiírt népszavazás volt. Maszúd Barzáni vezette Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) óriási kockáztatott vállalt: a sikertelenség esetén nemcsak elveszthette volna a hatalmát Kurdisztánban, hanem megszüntették volna a régió autonómiáját, nem beszélve egy közös iraki-iráni-török hadművelet megindításáról.

A  választási arány – a katalántól eltérően – meghaladta a 72 százalékot. A kurd szavazók több mint 93 százaléka igennel voksolt a függetlenségre, amelyet valóságos népünnepély követett. Ám az örömük nem tartott sokáig: Ankara, Bagdad és Teherán azonnal mozgásba lendült.  Alkotmányellenesnek minősítették a népszavazást, leállították a kereskedelmet és a légiforgalmat. Az iraki kormány októberben hadműveletet indított, amely során a hadsereg a síita milíciákkal együttműködve bevonult minden olyan területre, amelyet korábban a kurdok foglaltak el az ISIS-től. A pesmergák egy-két kivételtől eltekintve nem vállalták a fegyveres harcot és nem tört ki az iraki-kurd háború sem.

Azóta pedig a fokozatosan romlik a helyzet Kurdisztánban. Erbíl a népszavazás eredményének a felfüggesztés mellett döntött, és a párbeszéd folytatását helyezte előtérbe. Barzáni október 29-én bejelentette lemondását, és két nappal később 12 év után távozott a hatalom éléről. Még most is Damoklész kardjaként lebeg a kurdok felett, hogy esetleg Bagdad elveszi tőlük az autonómiát. Ezzel párhuzamosan pedig az indulatok sem csitultak a régióban: pár hete folyamatosan zajlanak a több halálos áldozatokkal járó összecsapások a kurdisztáni városokban, amelyek általában az ellentétes politikai táborba tartozó kurdok között törnek ki.

II. helyezett: Osztrák parlamenti választások

Szokatlanul intenzív választási kampány zajlott 2017-ben Ausztriában, ahol a bevándorlástól kezdve a magyar munkavállalók kérdésén át egészen Soros György támogatásáig bezárólag szinte minden felmerült. (Csak ott éppen a szocialista párt „Sorosozott”). Ez megtette a hatását: közel 80 százalékos volt a részvétel az október 15-i választásokon. A legtöbb szavazatot (31,6%) az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta, a szociáldemokraták (SPD) lettek a másodikok (26,9%), alig megelőzve a szélsőjobboldali Szabadságpártot (FPÖ), akik 26 százalékot gyűjtötték be.

Sebastian Kurz. Kép forrása: MTI/EPA/Christian Bruna

Ennek ellenére több mint két hónapig tartott, amíg a győztes Sebastian Kurznak – akit nem egy német nyelvű lap “Baby-Hitlernek” csúfolt – sikerült egy működőképes kormányt felállítania. A legtöbb vita ugyanis a migráció kérdésében merült fel, mivel az ÖVP határozottan kiáll a határvédelem szigorítása és a balkáni útvonal lezárása mellett. Ugyanúgy a visegrádi négyekkel való együttműködés és Magyarországhoz való viszony is szintén a kérdéses ügyek között volt. Sőt, egyesek még Orbán Viktor miatt is összevesztek, hogy ki ápol jobb viszonyt a magyar miniszterelnökkel…

Végül aztán december 18-án beiktatták a korábbi külügyminiszteri tárcát vezető Kurzot. Csakhogy bekövetkezett az, amitől az osztrák baloldal és az Európai Unió egyaránt tartott: a győztes a FPÖ vezetőjével Heinz-Christian Strache alakított kormányt. Ráadásul ők kapták meg a belügyi, hadügyi és a külügyi posztot és mindkét párt szinte teljes mértékben egyetért a migráció kérdésében. Egyelőre még Brüsszel nem tudja miképp viszonyuljon az újonnan felállított kormányhoz, de egy dolog biztos: Orbán már nyíltan hangot adott annak, hogy az osztrák választások a “magyar irányvonal” helyességét bizonyítják és Bécs a visegrádi négyek mellé fog állni, vagy akár csatlakozni.

I. helyezett: Franciaországi elnökválasztások

Lélegzetvisszafojtva figyelte a világ a 2017-es franciaországi elnökválasztások első fordulóját. A brexitből és Trump megválasztásából kiindulva sokan nem tartották kizártnak, hogy a negatív trend eléri Franciaországot is: a szélsőjobboldali Marine Le Pen nyeri meg a az elnökválasztásokat, hiszen politikáját a korábbi baloldali elit elleni lázadásra és a bevándorlóellenességre építette, amely az elmúlt években az elkövetett iszlamista merényletek következtében jelentősen megerősödött a nyugat-európai országban.

Ezzel szemben komoly meglepetés érte a világot: az alig egy éve megalapított En Marche centrista és szociálliberális párt vezetője, az akkor éppen negyven éves Emmanuel Macron győzelmet aratott. Már az első körben a szavazatok 24 százalékát gyűjtötte be, és a május 7-i második fordulóban pedig a szavazóképes francia lakosság 66 százaléka adta rá a voksát. Macron május 14-én Franciaország legfiatalabb elnöke lett, aki körül azóta egy valóságos kultusz alakult ki. Igaz, még a mai napig gúnyolódnak azon, mert elvette feleségül a nála huszonnégy évvel idősebb egykori tanárát, Brigitte Trogneuxot.

Emmanuel Macron új jelszava: “Tegyük naggyá a bolygónkat”. Kép forrása: MTI/EPA/Reuters pool/Philippe Wojazer.

Ennek ellenére a “szabad világ új vezetőjének” és egyfajta “anti Trumpnak” tartják őt, hiszen többször nyíltan szembement az amerikai elnökkel, mint például a klímaügyben vagy az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való költöztetésének ügyében. Egymás után jelenti be a különböző ambiciózus elképzeléseit: líbiai válság megoldására tett javaslatai vagy az Európai Unió megreformálását célul kitűző “Macron-terv”.  Továbbra is a Németországgal való szoros együttműködés híve, de még a Putyinnal folytatott tárgyalásokon sikerült eredményeket elérnie, sőt, az orosz elnök reális tárgyalópartnernek tartja őt.

Ám a visegrádi négyek szempontjából korántsem jó hír Macron  megválasztása: a francia elnök az ún. slavkovi hármas erősítésével nyíltan ennek az együttműködésnek a megosztásra játszik. Folyamatosak a vitái Lengyelországgal az ott zajló belpolitikai folyamatok miatt, de nyáron még Orbán Viktor is beszólt neki. Így miközben a v4-ek Kurzzal valószínűleg egy fontos szövetségesre tettek szert, addig Macron személyében egy új ellenfélre, aki szereti magát Európa, sőt mit több a nyugati világ új vezetőjének beállítani.

A kurdok a függetlenségre szavaztak

0

Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak.

A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz – közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek.

A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak.

Hivatalos végeredmény legkésőbb három nap múlva várható.

Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség.

Gábor György a kurdok Trianonjáról

0

Holnap tartják (ha tartják) a népszavazást az iraki Kurdisztáni Autonóm Régióban a Kurdisztáni Régió teljes, állami szintű függetlenségéről.

A kurdok több ezer éves kulturális hagyománnyal rendelkeznek, önálló nyelvvel és egységes etnikai tömbbel, ám a kb. negyvenmillió kurd összefüggő területét több államhatár szabdalja keresztül-kasul: mindenekelőtt Törökország, Szíria, Irak és Irán, de élnek még kurdok Libanonban, Örményországban és Azerbajdzsánban is.

Ha csak a legutóbbi évtizedekre pillantunk vissza, irtotta a kurdokat Irak, Szaddam Husszein irányításával, voltak ott tömeggyilkosságok, elgázosítások, volt ott elarabosítás, kurd nyelv betiltása, kitelepítések, falvak és városok megsemmisítése stb.; Törökországban a nyelv betiltása, kurd helységnevek eltörlése, a kurdok terroristákként való üldözése; Szíriában állampolgárságtól való megfosztás, kitelepítések, elarabosítás, nyelvhasználat tiltása és így tovább.

A mostani népszavazásra, amelynek legnagyobb támogatója Izrael, Törökország már csapatösszevonásokkal reagált, s Iránban és Irakban is javában öntik a rézágyút.
Magyarországon sokan hajlamosak arra, hogy a Trianonban történteket a magyarság semmilyen más néphez nem hasonlítható, teljesen egyedi tragédiájaként lássák és értelmezzék. Nekik ajánlom szíves figyelmükbe a fentieket.

Forrás: Gábor György, Facebook

Függetlenségi népszavazást tartanak az iraki kurdok

0

Továbbra is kitartanak a szeptember 25-re kitűzött függetlenségi népszavazás mellett, hiába kérik az amerikaiak, hogy halasszák el, mondta a Reutersnek Maszúd Barzáni iraki kurd elnök.

A népszavazást, amely nem kötelező érvényű, az iraki kormány is ellenzi. Barzáni hivatalának az MTI által idézett közleménye szerint,

ha mégis elhalasztják, akkor az Egyesült Államoktól kérnek garanciákat a kurdok jövőjéről.

A halasztást egyébként Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kérte, telefonon. Szerinte tárgyalással kellene rendezni a kurdok és a bagdadi kormány közti problémákat.

Kurd tisztviselők szerint a népszavazás kitűzése eszköz, hogy nyomást gyakoroljanak a síiták által vezetett kormányra, olyan kérdésekben, mint a térségben bányászott olaj eladásából származó bevételek, valamint az Iszlám Állam ellen harcoló kurdok finanszírozása.

pesmergák
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Az olaj árának csökkenése miatt az autonóm Kurdisztán nehezebb gazdasági helyzetbe került, ráadásul

több mint egymillió menekültet is el kell látnia,

akik az Iszlám Állam miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Az első világháború után mesterségesen létrehozott Irakban régóta komoly problémát jelentenek a belső, etnikai-vallási ellentétek (síiták-szunniták, arabok-kurdok között). Egy független Kurdisztán létrehozását több környező állam is ellenzi – ugyanis sok kurd él Törökországban, Iránban és Szíriában is. Márpedig ezek az államok

attól tartanak, hogy ha Irakban kikiáltják a független Kurdisztánt, akkor a más országokban élő kurdok is csatlakozni akarnak majd.

Ez pedig akár újabb háborúhoz is vezethet. Ennek jele, hogy a törökök, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Államot támadják, többször bombázták már a kurdok állásait.

Halálhírét keltették, de él az Iszlám Állam kalifája

0

Az iraki kurdok egyik terrorelhárító tisztje szerint Abu Bakr al-Bagdadi a szíriai Rakka városának környékén rejtőzködik.

99 százalékig biztos vagyok benne, hogy Abu Bakr al Bagdadi él – mondta a Reuters tudósítójának az iraki kurdok egyik vezető terrorelhárító tisztje. Lahur Talabani arra emlékeztet, hogy korábban az önjelölt kalifa az al-Kaida iraki szárnyának vezére volt. Nagy tapasztalata van tehát a rejtőzködésben. A kurd terrorelhárító szerint Abu Bakr al-Bagdadi valahol Rakka városának környékén rejtőzködik Szíriában. Ezt a várost korábban a kalifátus fővárosának kiáltották ki. Miután Moszul elesett, az Iszlám állam vezetői ide vonultak vissza.

Korábban Moszkvában közölték: orosz gépek bombáztak Rakka városának környékén egy tanácskozást, melyen az Iszlám állam elitje vett részt. A bombák mindenkit megöltek. Az oroszok szerint a halottak között volt Abu Bakr al-Bagdadi is. Most a kurd terrorelhárító cáfolja ezt. Sőt azt is kérdésesnek tartja, hogy végleg legyőzték volna az Iszlám államot.

Az iszlamista terrorszervezet három éve működik Irak és Szíria egyes részein. Volt tehát ideje arra, hogy fel készüljön a stratégiai visszavonulásra. Ha végképp ki akarják füstölni az Iszlám államot, akkor ahhoz még legkevesebb három vagy négy év kell- jósolja a kurd terrorelhárító tiszt. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Iszlám állam vezérkarában ott vannak Szaddám Husszein titkosszolgálatának egykori tisztjei.

Akik profik a rejtőzködésben és a hálózat szervezésben. Irakban és Szíriában tehát még sokáig együtt kell élni az iszlamista terrorizmussal- mondta a magasrangú terrorelhárító tiszt a Reuters munkatársának az Irakhoz tartozó Kurdisztánban.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK