Kezdőlap Címkék Kurd

Címke: kurd

Erdogan Macronnak: agyhalál, de kié?

A francia államfő többször is agyhalottnak nevezte a NATO-t, mely Törökország szíriai akciója kapcsán döntésképtelennek bizonyult. Míg a franciák elítélték a törökök támadását a kurdok ellen, Trump elnök kétértelmű magatartást tanúsított.

Erdogan elnök pénteken a Marmara egyetemen kijelentette: Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek előbb a saját agyát kellene megvizsgáltatnia mielőtt agyhalottnak nevezné a NATO-t. „Miénk a NATO legnagyobb hadserege”- közölte Erdogan, aki hozzátette: a francia államfőnek halvány fogalma sincsen arról, hogy mit is jelent a terrorizmus elleni harc! A törökök majd mindenható ura arra célzott, hogy Macron elnök az Élysée palotában fogadta annak a kurd milíciának a vezetőit, amely a törökök ellen harcol Szíriában, és amelyet Erdogan terroristának nevez.

Európai-török ellentét

Az Európai Unió évek óta szembeáll Törökországgal a migráns kérdésben, mert Erdogan szinte folyamatosan új migráns hullámmal fenyegetőzik. Macron elnöknek külön elszámolnivalója is van Erdogannal: a francia titkosszolgálat meg van győződve arról, hogy a nagy párizsi iszlamista terrorakciókat a törökök segítették elő! Párizs megítélése szerint Erdogan az iszlamista terrorizmus titkos támogatásával Európában azt akarja elérni, hogy az Európai Unió adjon neki zöld utat a kurdokkal való leszámoláshoz. Erdogan nyíltan zsarolja a nagyhatalmakat. Trumpot azzal vette rá az amerikai csapatok kivonására Szíriából, hogy közölte vele: bizonyítékai vannak arra, hogy Jared Kushner, az elnök veje és közel-keleti főtanácsadója engedélyezte a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban! Erdogan ki akarja szorítani a térségből Amerikát és az Európai Uniót, hogy az oroszokkal közösen uralkodjon azon területen, ahol még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült tartós békét teremtenie.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

Erdogan: elfogtuk az Iszlám állam fejének nejét

A török államfő az ankarai egyetemen jelentette be, hogy a terrorista vezér özvegye fogságukban van. Bírálta az Egyesült Államokat, mert az nagy média nyilvánosságot adott Abu Bakr al-Bagdadi levadászásának.

Az egyetemen Erdogan elmondta, hogy a törökök fogságukban tartják az önjelölt kalifa nővérét és annak férjét, akiktől sok információt szereztek a kihallgatások során. Arról nem tett említést a török államfő, hogy amíg Abu Bakr al-Bagdadi irányította az Iszlám államot Szíriában és Irakban addig meglehetősen jó viszonyban voltak vele. Erdogan fia árusította ugyanis az Iszlám állam tulajdonában levő olajkutak olaját a világpiacon! A cserébe kapott fegyverek pedig Törökországon keresztül jutottak el az Iszlám állam dzsihád harcosaihoz.

Erdogan elnök ezt sem részletezte, mert kínos zsarolásról van szó. Az orosz hírszerzés valahogy megszerezte azt a beszélgetést, melynek során Jared Kushner, Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman trónörökösnek egy ellenzéki újságíró levadászását Isztambulban.Jamal Khashoggit csapdába csalták, megfojtották majd feldarabolták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Minthogy az ellenzéki újságíró a Washington Post publicistája volt és az Egyesült Államokban élt, ezért meggyilkolásához szükség volt az amerikaiak engedélyére is. Trump ezt mindmáig tagadja, de Jared Kushner, aki az elnök közel-keleti főtanácsadója megadta az engedélyt a szaúdi trónörökösnek. Az oroszok eljuttatták a kényes információt a törököknek.

Erdogan elnök megzsarolta Trumpot

Az amerikaiak felfegyverezték a kurd milíciát, mely legyőzte az Iszlám államot Szíriában. Kurd autonómiát hoztak létre, mely ugyancsak zavarta Erdogan elnököt. Aki katonai akcióval akarta megváltoztatni a helyzetet, de ezt nem tehette az USA engedélye nélkül. Erdogan csak úgy tudta rábeszélni Trumpot az amerikai csapatok kivonására és a kurdok elárulására, hogy felhívta a figyelmet a kínos beszélgetésre. Ezt követően Trump megadta az engedélyt. Erdogan pedig Putyinnal együtt rendezte a problémát: jelenleg közös orosz-török őrjáratok cirkálnak az egykori kurd autonómia határán Szíriában.

Orosz-török béke Szíriában

Nincs szükség újabb offenzívára a céljaink elérése érdekében – közölte Törökország hadügyminisztere miután Putyin és Erdogan Szocsiban megállapodott a szír békefeltételekről. Orosz és szír csapatok foglalják el az amerikaiak és a kurdok helyét, így mind Oroszország mind pedig Törökország elérte célját.

Moszkva kiszorította az amerikaikat Szíriából, Erdogan pedig a kurd milíciát a határövezetből. Szíria területi egységét megőrizték – így Asszad elnök is boldog lehet bár őt be se vonták a tárgyalásokba. A kurd autonómiának vége, de népirtásra nem került sor.

Visszatelepítik-e a szír menekülteket

Erdogan az offenzíva egyik célját ebben jelölte meg, de ezt kevesen vették komolyan. A magyar külügyminiszter viszont erre hivatkozva biztosította támogatásáról a törököket – egyedül az uniós tagállamok közül. Törökországban több mint négymillió szír menekült éldegél – többnyire rossz körülmények között. Erdogan elnök azzal fenyegetőzik, hogy a szír menekülteket Európára zúdítja. Az Európai Unió mindenképp szeretne elkerülni egy újabb menekült hullámot. Ezért 6 milliárd eurót fizet Törökországnak.

A vissza telepítést akadályozhatja Szíria bonyolult vallási és nemzetiségi összetétele. A polgárháború a szunnita többség és a vallási és nemzeti kisebbségek között robbant ki. Asszad elnök maga is az alavita kisebbséghez tartozik. A kurdok ugyan szunniták, de szemben álltak az Iszlám állammal, mely csakis az arabokat fogadta el hithű muzulmánnak. Asszad elnöknek sok gondja lesz a rendfenntartással, ha valóban átveheti az irányítást. Közben ugyanis megerősödött az Iszlám állam, melynek legyőzésében a kurdok kulcsszerepet vállaltak. A megígért autonómia reményében. Ebből nem lett semmi, de a kurdokat már a szultán birodalmának felbomlása óta áltatják ígéretekkel a nagyhatalmak, és eddig semmi nem valósult meg belőlük …

És… eljöve Putyin ‘s megoldja a szír válságot

Erdogan török elnök Szocsiban tárgyal az orosz államfővel Szíriáról. Közben pedig ma lejár a határidő: véget ér az ötnapos tűzszünet a kurdokkal.

„Ha nem hagyják el a területet, akkor levágom a fejüket!”

– fogadkozott Erdogan.

Csakhogy közben szír kormány csapatok vonultak be a kivonuló amerikaiak helyére! Vagyis immár Erdogan akciójának semmiféle legitimitása sincsen Szíriában! – hangsúlyozza az Rt.com, mely általában a hivatalos moszkvai álláspontot visszhangozza.

Orosz csapatok is a helyszínen vannak, ők választják el a törököket és a szír kormány alakulatait. Ráadásul a törökök nem is reguláris csapatok hanem olyan milíciák, melyek Erdogan támogatását élvezik. Köztük vannak turkománok, akik szíriai törökök illetve olyan szunnita muzulmán dzsihád harcosok, akik együttműködtek az Iszlám állammal. Emiatt sokan aggódnak amiatt, hogy a törökök biztonsági zónájában újjászülethet az Iszlám állam. Ha valami, hát ez semmiképp sem áll Putyin érdekében.

Ha a dzsihád harcosok beteszik a lábukat Csecsenföldre, akkor a temetőbe váltanak jegyet.

Így fenyegette meg az Iszlám államot Kadirov, aki Putyin nevében vaskézzel kormányozza Csecsenföldet. Ahol az iszlamista lázadást Putyin könyörtelen módszerekkel számolta fel. Az orosz elnök nemrég látogatást tett Szaúd Arábiában, ahonnan a dzsihad harcosok gyakran kaptak támogatást. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki egyben hadügyminiszter is, megígérte Putyinnak: a jövőben nem támogatják az Iszlám állam fanatikus harcosait.

Putyin tehát erős pozícióból tárgyal Erdogan elnökkel, akinek viszont valamiféle sikert fel kellene mutatnia. A nacionalista háborús kampányt épp azért kezdte el, hogy hanyatló hazai népszerűségét visszaszerezze. Ezért olyan kompromisszumot kell találni Szocsiban, mely mindenkinek megfelel – kivéve a szerencsétlen kurdokat, akiknek autonómia igénye újra a jövő ködébe vész.

Erdogan tiltott fegyvereket is bevet a kurdok ellen

Napalmot és foszfor bombákat is alkalmaz a törökök légiereje a kurdok megfélemlítésére Szíriában – közölte a kurd milícia, melynek az amerikai-török megállapodás értelmében keddig kell elhagyniuk területüket. Kedden Erdogan elnök „véletlenül” Szocsiban tárgyal Putyin orosz államfővel.

Közben új bíráló csatlakozott Erdogan akciójának kritikusaihoz: Matteo Salvini szerint a törököket mindenképp meg kell állítani Szíriában !

Az Európai Uniónak határozottan fel kellene lépnie annak érdekében, hogy Erdogan offenzívája mielőbb véget érjen! – jelentette ki Matteo Salvini, aki nem is oly rég még Olaszország erős embere volt. A Liga vezére a párizsi Le Point hetilapnak adott hosszú interjút, melyben kifejti, hogy készen állnak a kormányzásra. Matteo Salvini, aki miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter volt az előző kormányban, maga buktatta meg azt, mert ő akart miniszterelnök lenni. Ehelyett maradt a miniszterelnök, aki immár Salvini ellenfelével, a baloldallal kormányozza együtt Olaszországot. Ráadásul egészen más irányban mint Salvini, aki szereti magát „a szuverenista erők európai vezérének” tekinteni. Ebben a minőségében igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki többször is a támogatásáról biztosította Matteo Salvinit. A törökök offenzíváját Szíriában azonban pontosan ellenkezőképp ítélik meg. A magyar diplomácia azzal indokolja Erdogan támogatását, hogy ily módon a szír menekültek hazájukba térnek vissza, és nem jönnek Európába. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy 3,5 millió szír menekültet indít Európa felé, ha offenzívája leállítására kényszerítik. Salvini viszont arra mutat rá, hogy Erdogan katonai akciója újabb válságot idéz elő Szíriában újabb menekültekkel. Vagyis ahelyett, hogy megoldaná a menekült problémát, épp ellenkezőleg fokozza azt.

Ezért arra buzdítja az Európai Uniót, hogy kényszerítse rá Erdogant a visszavonulásra. Erre azonban csak az USA vagy Oroszország képes, mert megfelelő katonai erővel csakis ők rendelkeznek. Mike Pence amerikai alelnök így is ért el tűzszünetet miközben a helyszínen az oroszok választják szét a szembeálló török és szír csapatokat.

Győzedelmes török harcos a XXI. századból

Egy görög blogbejegyzés szerint így teremtenek békét a szír határ mentén az előrenyomuló török csapatok.

Azért nekünk nagy szerencsénk van, hogy Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter úr megnyugtatta szent hazánkért aggódókat: török barátaink megvédenek minket az embertelen terrorizmustól.

„Lépéseket tesz”

A török hadsereg átlépte Szíria határát, a jelenleg kurdok által ellenőrzött területeken, elűzve onnan a kurd fegyveres erőket, létre kíván hozni egy általa ellenőrzött zónát, és oda a kívánja áttelepíteni a területén levő szíriai menekültek egy részét. Nincs olyan hír, hogy a török hadsereget bármilyen szíriai politikai intézmény „hívta” volna Szíriába.

Ez a nemzetközi jog szempontjából nem nevezhető másnak, mint inváziónak, agressziónak, háborúnak.

Miért fontos ezt leszögezni? Azért, mert az Orbán-kormány az Európai Unióban vétójával megakadályozta, hogy az Unió a határ átlépése előtt nyilatkozatban figyelmeztesse Törökországot ennek jogellenes voltára. Már a határátlépést követően a magyar kormány végül hozzájárult egy módosult szövegű nyilatkozat kiadásához, de fenntartotta, hogy nem kifogásolja a török lépést.
Gulyás Gergely miniszter a kormány szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette:
A magyar diplomáciának nagyon határozott véleménye, hogy ha Törökország annak érdekében tesz lépéseket, hogy a ma a török állam területén tartózkodó mintegy négymillió menekült visszajuthasson mielőbb a saját hazájába, akkor ezt támogatni kell.
Ez tehát azt jelenti, hogy az Orbán-kormány az általa kívánatosnak tartott politikai cél, a mostani esetben a menekültek visszatelepítése érdekében elfogadhatónak tartja a fegyveres behatolást egy másik állam területére. A fegyveres behatolást Gulyás a „lépéseket tesz” szavakkal írja le. Gulyás persze érzékelte a dolog visszásságát, mert sietett hozzátenni:

Természetesen a magyar alkotmány világos abban a tekintetben, hogy a háborút mint az államok közötti konfliktusok rendezésének módját Magyarország és a magyar kormány elutasítja. De ezt a két szempontot egyszerre kell érvényesíteni.”

Ez esetben is azzal állunk szemben, hogy az alaptörvény szövegezésekor átvették az 1989-es köztársasági alkotmány számos rendelkezését, amelyekről akkor, 2011-ben nem gondolták, hogy zavarni fogja őket (ilyen volt például a menedékjogra vonatkozó rendelkezés is), és azután később gond nélkül túlléptek rajtuk, vagy a normaszöveg módosításával, vagy anélkül. A két szempontot – hogy elutasítsa az állam a háborút, illetve hogy megértéssel fogadja a háború eszközének alkalmazását valamilyen politikai cél érdekében – nyilván nem lehet egyszerre érvényesíteni.
Az ilyesfajta fegyveres behatolást az adott országban állami főhatalmat gyakorlók egyetértése (kérése) nélkül, ami ellenállás esetén már kimeríti a háború kritériumait, leginkább néhány nagyhatalom alkalmazta az elmúlt évtizedekben: Franciaország és Nagy-Britannia Egyiptomban vagy Líbiában, az Egyesült Államok Libanonban, Irakban és másutt, de ide sorolható Vietnám beavatkozása is Kambodzsában, jelenleg Szaúd-Arábiáé Jemenben.
Törökország valami hasonlót csinál most, a menekültek visszatelepítésére hivatkozva, igazából alighanem az Iszlám Állam elleni harcban megerősödött kurdok megtörésére. Az Európai Unió ezt hivatalosan helytelenítette, amit az Orbán-kormány először megvétózott, másodszorra viszont elfogadott. Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón erre hivatkozva nem tartotta indokoltnak, hogy az újságírók rákérdeznek az első menetben alkalmazott vétóra. Az újságíróknak azért volt igazuk, mert Gulyás a kormány nevében az imént idézett indoklást adta az első menetben alkalmazott vétóra.

A menekültek kényszerű visszatelepítésének szándékát tekintik elégséges indoknak a szomszéd állam területére történő fegyveres behatoláshoz, szemben az EU többi országával.

Fő kérdésünk: vajon mi minden lehet még elégséges ok az Orbán-kormány számára, hogy azt mondja, hogy a fegyveres behatolást mint „lépést” „támogatni kell”. (Merthogy Gulyás így fogalmazott.)
És vajon mi lehet elégséges ok ahhoz, hogy az Orbán-kormány alkalomadtán elvárja, hogy mások „támogassák” az ő „lépését”? Ma persze ilyen „lépésekre” a magyar államnak nincs alkalmas fegyveres ereje, de Lázár János óta mások is elmondták már, hogy a régió legütőképesebb hadseregét kívánják létrehozni.

„Az USA kivonulása Szíriából katasztrófa lenne Izrael számára”

A republikánus szenátor abból az alkalomból nyilatkozott az ynetnews izraeli portálnak, hogy Trump elnök jelezte: az Egyesült Államok fokozatosan kivonja a csapatait Szíriából és szabad utat enged Törökországnak. Erdogan elnök le akar sújtani a kurdokra, akik az Egyesült Államok szövetségesei voltak eddig.

Trump új közel-keleti politikája: cserbenhagyja a kurdokat és támogatja Erdogan török elnököt

Az USA sem nem támogatja sem nem akadályozza a törökök offenzíváját Szíriában – ezzel a lakonikus közleménnyel tudatták a külvilággal: Trump immár fontosabbnak tartja Törökországot mint a kurdokat, akiket eddig az amerikaiak első számú szövetségesnek tekintettek az egész térségben. Korábban Trump elnök azzal fenyegette meg Törökországot, hogy gazdaságilag tönkreteszi Erdogan rendszerét, ha megtámadják az USA kurd szövetségeseit Szíriában. Vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytatott Trump Erdogan elnökkel. Előtte egyeztetett Izraellel sőt Oroszországgal is. Az eredmény:

a törökök szabad kezet kapnak az amerikaiak által felfegyverzett kurd milícia szétverésére

Erdogan elnök már régóta célba vette a kurd milíciát Szíriában, mert azt gyanítja, hogy az szorosan együttműködik a Törökországban küzdő kurd erőkkel. Azokat Erdogan terroristának tekinti, és most elérte, hogy Trump elnök is elfogadja az álláspontját. A BBC katonai szakértője a döntés kapcsán megjegyzi, hogy a Pentagonban sokan nem értenek egyet Trump döntésével, de az amerikai elnök elkötelezte magát Erdogan mellett. Miért ?

Korábban Törökország nyíltan kihívta az USA haragját amikor orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt annak ellenére, hogy a NATO tagja vagyis az orosz berendezések egyáltalán nem kompatibilisek. A Pentagon akkor szankciókat javasolt Erdogan elnök ellen, de Trump ellenállt. Az USA nem vezetett be szankciókat Törökország ellen. Pedig a törökök nemcsak, hogy orosz fegyvereket vásároltak, de a vezérkari főnök rendszeresen egyezteti elképzeléseit az orosz és az iráni vezérkari főnökkel.

Fontos tanácskozás Izraelben

Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztonságpolitikai szakértője meghívta amerikai és orosz kollégáját: hangolják össze terveiket a Közel Keleten. Putyin tanácsadóját fogadta Netanjahu és mindketten hangsúlyozták: ez még csak a kezdet, mert a háromoldalú tanácskozások a jövőben folytatódni fognak. Trump számára Izrael a stratégiai kiindulópont a térségben, az ő megkérdezésük nélkül nem hagyta volna jóvá a törökök terveit.

Mi lesz ezután ?

A kurdok kétségbeesetten tiltakoznak. Úgy érzik – egyáltalán nem alaptalanul – hogy az USA cserbenhagyta őket! Dehát valamit tenniük kell! Moszkva régóta azt javasolja nekik, hogy közeledjenek Asszad szír elnökhöz, aki képes megvédeni őket a törökökkel szemben. A BBC katonai szakértője ugyanezt jósolja: kétségbeejtő helyzetükben a kurd milícia vezetői nemigen tehetnek mást minthogy Asszad elnök kétes kegyelmére bízzák magukat – ismét elfelejtve autonómia törekvéseiket.

Erdogan elnök pedig a markába nevethet: az USA nemhogy nem alkalmaz vele szemben szankciókat hanem sorsára hagyja kurd szövetségeseit, akiknek semmilyen esélyük sincs a török hadsereg ellen. Igaz, hogy Trump újra megfenyegette Törökországot gazdasági szankciókkal, de Ankarában tudják: ez üres blöff! A belső válsággal küszködő Erdogan elnök számára egy harci siker Szíriában óriási politikai előnyökkel jár, mert a nacionalizmus felszítása megerősítheti az iszlámra és a nemzeti érzésre alapozó mozgalmának népszerűségét Törökországban, ahol a csökkenő életszínvonal miatt Erdogan elveszítette a választásokat a három legnagyobb városban: Isztanbulban, Ankarában és Izmirben.

És mi lesz Izraellel? – tudakolta az ynetnews Graham szenátortól, aki republikánusként Trump támogatója kellene, hogy legyen, de az elnöknek ezt a döntését elveti. Mégpedig azért, mert a véleménye szerint a végeredmény az lenne, hogy Irán tovább erősödne a térségben. Márpedig Irán Izrael esküdt ellensége. Nemrég a forradalmi gárda parancsnoka Teheránban kijelentette: immár megvannak az eszközeink arra, hogy eltöröljük a föld felszínéről „a cionista képződményt”!

120 perc – 2018. január 22. 8:00

0

Civil áldozatai is vannak a  török támadásoknak

Legalább tizennyolc civil vesztette életét a török hadsereg két napja tartó, kurdok elleni hadműveletében az északnyugat-szíriai Afrín térségében – közölte a harci eseményeket nyomon követő, Emberi Jogok Szíriai megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. Törökország szombaton Olajág néven légi hadműveletet indított Afrínban az YPG ellen, vasárnap pedig a szárazföldi beavatkozás is megindult. Ankara a törökországi kurd szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t, miközben utóbbi Washington támogatását élvezi. A háttérről itt, a nemzetközi reakciókról pedig itt olvashatja elemzésünket. (MTI, FüHü)

Folytatódik  huzavona az USA-ban

Kormányhivatalnokok százezrei kényszerülnek ma is távol maradni munkahelyüktől, miután az Egyesült Államok Szenátusa továbbra sem volt képes elfogadni a szükséges költségvetést. Pénteken éjfélkor kezdődtek a lezárások, akkor járt le a szükséges határidő. Vasárnap sem sikerült kompromisszumot kötnie a kérdésben a két pártnak. A szavazást magyar idő szerint ma délután öt órára halasztották. (BBC)

Tiltakozások Észak-Korea olimpiai részvétele mellett

Kis, de annál hangosabb tüntetőcsoport fogadta azokat az észak-koreai küldötteket, akik hazájuk dél-koreai téli olimpián való részvételét készítik elő. Kulturális és sportdelegáció tartózkodik jelenleg Észak-Koreában. Tüntetők az észak-koreai vezető képét égették a szöuli vasútállomáson. (Reuters)

Jöhet még fordulat a devizahitelesek ügyében?

A szlovén devizahitelesek már fellélegezhetnek, ott jogerősen semmissé nyilvánítottak egy svájci frank alapú hitelszerződést. Az indoklás szerint a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek kockázatairól. Itthon azonban nem lehet ilyesmire számítani a szakértő szerint, mert egészen más a helyzet és a jogi környezet. A kormányzópártok viszont az ATV híradójának a kérdésére azt mondták, megvizsgálják a szlovén döntést, hogy annak milyen hatása lehet a magyar devizahiteles perekre nézve. Itthon 900 ezer, Szlovéniában 18 ezer devizahitel szerződést kötöttek az elmúlt évtizedekben. (ATV)

Súlyos büntetést szabna ki Magyarországra az OLAF

Súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget állapított meg az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az Elios Innovatív Zrt. által, 2011 és 2015 között elnyert közbeszerzéseknél. Ebben az időszakban Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott a cég. A 24.hu információi szerint az OLAF 43,7 millió euró, vagyis több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja. A portál mindezt a hivatal pénzügyi ajánlására hivatkozva írja, melyet az Európai Bizottságnak tettek. Kormányközeli forrásaik szerint a dokumentumot még karácsony előtt írta alá az OLAF vezetője, Nicholas John Ilett. A jelentést a kormány eddig még nem hozta nyilvánosságra. Lázár János kancelláriaminiszter a múlt hét csütörtöki Kormányinfón azt mondta, vizsgálják a hatóság javaslatait. (Euronews)

Időközi választások eredményei      

Három helyen tartottak időközi választást vasárnap Magyarországon. Szentlőrinckátán polgármestert választottak a lemondott vezető helyett– egy független jelölt, Szabó Viola nyert. A választásra jogosult 1531 főből 588-an adták le szavazatukat, közülük  302 voksot vitt el. Hat induló volt, köztük öt független.

A 150 fős Nemeskisfaludban – ahol a képviselőtestület feloszlatta magát – is független diadalmaskodott: Zenger Zsolt 38, míg szintén független vetélytársa, Rubecz Lóránt 3 érvényes szavazatot kapott. Képviselőket is választottak: nyolc független jelölt közül tette ezt a mintegy nyolcvan választásra jogosult polgár. független jelölt nyerte a polgármester-választást a Somogy megyei Nemeskisfaludban, ahol a képviselő-testület négy tagját is megválasztották a vasárnap tartott

S végül a baranyai Gerényesen is polgármesterválasztást kellett tartani: ott az egyedüliként újraindult Kiss Árpádra a 182 választásra jogosult közül 72-en megszavazták. Ő ezúttal a Lendülettel Magyarországért párt színeiben mérettette meg magát. (MTI, FüHü)

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK