Kezdőlap Címkék Kósa Lajos

Címke: Kósa Lajos

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 23. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origo elmagyarázza nekünk, hogy Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő, aki meg ellenzi a Paks II-t, az elárulja Magyarország alapvető nemzeti érdekét. A 888-tól megtudhatjuk, hogy a spekulánsok, és főleg Soros miatt is húzódik a Brexit végrehajtása. Kósa Lajos elmondta a PestiSrácoknak, hogy jön a Lex Czeglédy, mert meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését.

Nemzeti érdek a zöld Paks II

Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós parlamenti mandátumban mérhető politikai aprópénzre váltani Magyarország alapvető nemzeti érdekének elárulását. A korábban hatalmi pozícióból atompárti szocialisták most egy olyan politikussal árulnak egy gyékényen, aki a Paks II elleni agitáció vezérszónokaként próbálja megváltani újabb belépőjét a csillagászati honoráriumokkal, számolatlan költségtérítésekkel és pazar nyugdíjjal kibélelt európai parlamenti Kánaánba. Teszi ezt mérhető támogatottság nélkül, a nulla szakmai kompetenciával fordítottan arányos arroganciával.

A fentiekben jellemzett Jávor Benedekhez hasonló LMP-s megélhetési zöld politikusok sem sokkal jobbak. Szemellenzős módon Paks II ellen kampányolva nem veszik észre, hogy miközben ők német mintára egy olyan Európát és világot vizionálnak, ahonnan kivezetik az atomenergiát, a valóság ennek éppen az ellenkezője! Európa és a világ jövője nem képzelhető el az atom nélkül.

Ma már egyre több ország látja be, hogy atomenergia nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés, amely egyaránt biztosítani tudja a klímavédelmi célok elérése mellett az ellátásbiztonságot és az olcsó villamos energia rendelkezésre állását. (Origo: Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő)

Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését

Az országgyűlési és Európai parlamenti képviselőjelölteket megillető mentelmi joggal kapcsolatos sorozatos ellenzéki visszaélések megakadályozása érdekében törvénymódosító javaslatot, mondhatni egy „Lex Czeglédyt” nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz korábbi és jelenlegi frakcióvezetője, Kósa Lajos és Kocsis Máté.

Kósa Lajos elárulta, egy olyan törvénymódosítást tesznek le az Országgyűlés asztalára, amely kimondja, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen bűnügyben, és a vádemelés még azelőtt megtörtént, hogy képviselőjelöltként nyilvántartásba vették volna, akkor az adott bűnügyben ne illesse meg a mentelmi jog.

Kiemelte, a „Lex Czeglédyt” még csütörtökön benyújtják, világossá téve, hogy amíg az ellenzék légből kapottan tolvajozik és korrupcióról beszél, addig a választásokat arra használják ki, hogy egy bűnözőt menekítsenek ki a büntetőeljárás alól, visszaélve a mentelmi joggal. (PestiSrácok: Lex Czeglédyt terjeszt az Országgyűlés elé a Fidesz – Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését)

Soros érdekelt a Brexit elhúzódásában

A brit miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a brit EU-tagság megszűnésének törvénybe foglalását célzó tervezet lehetővé teszi az alsóházi képviselőknek, hogy szavazzanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is.

Ez pedig tovább mélyíti a kilátástalanságot a Brexit kapcsán, amiért nemcsak a brit politikai elit, hanem az uniós bürokrácia is felelős. A nagy diplomáciai-politikai huzavona közben sokan megfeledkeznek a pénzpiaci veszélyekről is. Egyes tőzsdei elemzők és pénzügyi szakértők szerint az elhúzódó és kilátástalannak tűnő Brexit komoly negatív hatást gyakorolhat az angol fontra, de hosszú távon veszélyes lehet a válságból válságba bukdácsoló eurózónára is. A politikai destabilizáció és a „se veled, se nélküled” Brexit pedig a pénzügyi spekulánsok malmára hajthatja a vizet. A fonttal szembeni spekulációknak már történelme van Nagy-Britanniában.

Az egyik ilyen történelmi jelentőségű spekuláció pedig ki máshoz is lehetne köthető? Soros György már régóta kísérti a briteket. A pénzügyi spekuláns hosszú évek óta hatással van az Egyesült Királyság pénzügyi és politikai helyzetére is

Miért próbál hatást gyakorolni Soros a Brexit-folyamatra? A válasz összetett: Sorosnak kettős érdeke lehet a Brexit elnyújtásában és a politikai destabilizációban. A hosszan elnyúló, eredménytelen Brexit egyrészt a pénzügyi spekulánsok malmára hajtja a vizet, és remek shortpozícióknak ágyaz meg, amiből a Soros-félék nyerészkedhetnek. Így a spekulánsnak elemi érdeke, hogy a Brexit-deal minél tovább húzódjon, vagy sikertelenségbe torkolljon, és többéves huzavona után végül meghiúsuljon a britek kilépése.

Másrészt Sorosnak az is érdeke, hogy a britek feltétlenül szavazzanak a 2019-es EP-választáson, hiszen az egyik legvalószínűbb forgatókönyv szerint a brit szavazatok Soros emberének, Frans Timmermansnak az esélyeit növelik a bizottsági elnöki szék megszerzésére. (888: Sorosék lehetnek a brit EP-választás nyertesei)

Kósa Lajos esze tokja – Déli kávé Szele Tamással

Kérem tisztelettel, én tartozom önöknek egy vallomással: ezt a kávét külföldről iszom önökkel, no, nem a Zöldfoki-szigetekről, ott amúgy sem ismerek senkit, csak Nagyváradon vagyok, hat kilométerre a magyar határtól, de már ez a piciny távolság is csodákra képes. Én, kérem, most már kezdem érteni a magyar belpolitikát. Ha nem is teljesen.

Ez a kis távlat, ez a kevés perspektíva is sokat egyszerűsít azon a végtelenül bonyolult, szubtilis folyamatrendszeren, amit mind közönségesen csak honi közéletnek hívunk. A jelenségek letisztulnak, a hírek érthetőbbé válnak: ahogy nézem a ma reggeli felhozatalt, az már például kezd világossá válni, hogy a Fidesz vezetésében szereposztás működik. Tállai András például az Avatár, mert mindent ő avat fel, most már csak be kéne festeni kékre, Németh Szilárd a Védnök – meg is értem, az ő birkózó múltjával és érzékeny, finom, klasszika-filológus műveltségével, amit ő megvéd, az meg vagyon védve! – Kósa Lajos pedig, nemes egyszerűséggel a Világ Esze.

Honnét vagyok olyan bizonyos Kósa szellemi felsőbbrendűségében?

Ő mondta, onnét.

Történt pedig, hogy Siófokon, egy Polgári Kávéház nevű rendezvénysorozat keretében ő is fellépett, kell az a kis pénz, kell a hakni mindeninek, eb, aki irigyli. Mondjuk a rendezvényről annyit, hogy sem nem volt polgári, sem nem volt kávé, maximum annyi biztos, hogy házban tartották, de láttam már nagyobb eltéréseket is a magyar közéletben, például amikor rá van írva egy vaskos kötetre, hogy „pártprogram” és belül vegytiszta halandzsa van benne, az is ilyen. Mindegy, eljöttek a siófokiak, mert nem mindennapi spektákulum volt beharangozva: Kósa Lajos okosakat fog mondani!

Mondott is, többfélét, de az aztán mind igen okos volt.

Elsőbben is migránsozással nyitott, mert anélkül nem lehet, anélkül tapodtat sem, olyan lenne migráns nélkül egy ilyen rendezvény, mint a szüreti bál bor nélkül.

„– Az Európai Unió számára a legkomolyabb kihívás, hogy miként kezelje a migrációt.
Míg az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, többségben vannak a bevándorlást pártoló erők, addig az európai polgárok több mint fele elutasítja a migrációt. A politikai felállás és a választói akarat tehát nem találkozik – hívta fel a figyelmet Kósa Lajos. A politikus szerint az európai baloldal számára azért is fontos a bevándorlás, mert az iszlám hátterű szavazóbázis tudja hatalomban tartani őket.” – írja a sonline.hu

Azért szólhatott volna valaki ennek az okos, drága embernek, hogy a menedékjog egyáltalán nem jár olyan apróságokkal, mint állampolgárság vagy szavazati jog, tulajdonképpen még munkát vállalni is csak külön engedéllyel lehet, ha valaki menedékes, letelepedni, lakást bérelni is csak jóváhagyással lehet. Nem nyafognék, de most már késő, legalább ne Kósa mondta volna ezt, akit – mint említettem volt – nyilvánvaló, hogy az eszéért szeretnek. De folytassuk, mert érdemes.

Azt mondta a továbbiakban ez a szellemóriás, miszerint:

„A hazai ellenzéknek értelmezhető programja, és intellektuálisan jelentős vezetői sincsenek.”

Nem tartozom a magyar politikusok rajongói közé, sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalon, erős a gyanúm, miszerint mostani vezetőink többsége olyan szellemi szinten mozog, hogy képes lenne éhenhalni egy vekni kenyérrel a hóna alatt, és ha különbözeti vizsgát kéne tenniük a kisegyszeregyből, az maximum erős segítséggel, puskázva és edzőtábor után sikerülne nekik, de azért ez az állítás – főként Kósától! – kissé megrázott.

Nem szeretnék ellenpéldákat mondani, melyek bemutatnák, mely ellenzéki politikusoknak van nála több esze, ugyanis az nem szülne jó vért: sosem érnék a lista végére, annyi nevet kéne említenem, és aki kimaradna, joggal sértődne meg. Voltaképpen könnyebb volna azokat összegyűjteni, akik butábbak nála, de részükről viszont bizonyos lenne a sajtóper, szóval esetünkben a legcélravezetőbb, ha inkább Kósa néhány csodás bölcsességét veszem elő, hogy tisztában lehessünk szellemi képességeivel – azoknak teljes valójában.

Ott volt például hajdanában-danában, mikor a hutu-tuszi konfliktust egy szimpla betűcserével megoldotta. „Huti, tuszu, vagy valami ilyesmi…” mondotta a Bölcs, és ha korábban mondja, megúszták volna az áldozatok a tömegmészárlást, hiszen nincs az a fanatikus törzsi harcos, aki ezen kiigazodna.

Vagy idézzük emlékezetünkbe a Kupakok Rejtvényét! Egy ország töprengett el, mikor Kósa 2014-ben elnyilatkozta magát fémkupak-ügyben – vajon mire gondolt a költő?

„Inkább az áruk, a szolgáltatások adóztatását, jövedék esetében, fémkupak esetében, amelyek termékdíjként jelentkeznek, és azok ilyen környezetvédelmi szempont, hogy a fémkupakoknak az ügyében fellépve próbáljuk meg ezt a szemléletet csökkenteni, tehát egy sor olyan adóintézkedést fogadtunk el, amelyik alapvetően nem érinti az emberek mindennapi életét.”

Megfejthetetlen. Misztérium, titok, upanisád, szent rejtelem – maga a magyar gordiuszi csomó, aki megoldja, egész Ázsia ura lesz. Vagy nem. Olyan mély az értelme ennek a gondolatnak, hogy a mi elménk nem képes felfogni. Szerintem a Kósáé se nagyon, sőt, a mondat nyomelemekben sem tartalmaz gondolatot, de álmatlan éjszakáimon elő-előveszem, töprengek az értelmén, jobb, mint bármilyen altató a patikából.

Most elő se vegyük Kósa ringó vállú csengeri violáját, azt a dúsgazdag asszonykát, akinek egy vasa sincs, és aki a legprimitívebb internetes trükkel verte át a politikust: szedjünk inkább elő egy olyan Kósa-aranyköpést, ami méltatlanul merült feledésbe, pedig a magyar humor aranykönyvében volna a helye. Nincs az a Vadnai, aki ne ölne egy ilyen poénért, Hacsek és Sajóba kívánkozik.

Az úgy volt, hogy Habony Árpádról kérdezték ezt a mi hősünket. Sokáig nem lehetett tudni, tulajdonképpen mi a szerepe Habonynak a kormányzásban, ellentétben a mai helyzettel, mikor ezzel szemben fogalmunk sincs róla. Kósa Lajos hebenygett-habonygott, végül elismerte, kapott tanácsot Habonytól, például hogy provokatív újságírói kérdésre ne válaszoljon. Mikor megkérdezték, Habony ezt milyen minőségben adta ezt neki, Kósa azt mondta:

„Jó minőségben!”

Kérem, ezt nem lehet tovább fokozni.

Kósa Lajos a magyar kormány legfényesebben ragyogó lángesze, huncut, aki nem hiszi. Ha valakinek, hát neki joga van politikustársait minősíteni intelligenciájuk alapján.

Szobrot Kósának, bronzszobrot piedesztálon, csak a feje legyen bevonva neoncsövekkel.

Hadd ragyogjon az esze tokja!

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 10. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origóból kiderül, hogy a magyarellenes szélsőbaloldali holland politikus, Sargentini megint Magyarországot támadja. Kósa Lajos szerint a Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek. Az ellenzék azt sem tudja, mi a rabszolga.

Judith Sargentini megint Magyarországot támadja

A magyarellenes szélsőbaloldali holland politikus, a Magyarországot elítélő Soros-Sargentini jelentés készítője, Judith Sargentini külön kérésére napirendre tűzik a magyarországi helyzet kérdését január végén az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén – közölte döntését a képviselőtestület házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája.

A vitát – hivatalosan – a bevándorláspárti Zöldek EP-frakciója kezdeményezte a legfrissebb magyarországi fejleményekre, az ellenzéki tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására és a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. A vitára várhatóan január 30-án vagy 31-én fog sor kerülni.

A Magyarországot pellengére állító, válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentést összeállító, Judith Sargentini, a szélsőbaloldali Zöldek EP-képviselője közölte: a napirendre vételre azért volt szükség, mert nem úgy alakulnak a dolgok Magyarországon, ahogy azt ő szeretné. (Origo: A Soros-Sargentini vonal nem nyugszik: Magyarországról vitáznak az EP-ben)

Kósa Lajos szerint a Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek

Demeter Márta téved, amikor azt állítja, hogy őt nem lehet visszahívni a NATO parlamenti közgyűlési tagságából, hiszen az Országgyűlés elnökének joga van delegálni és visszahívni is képviselőt a közgyűlésből – jelentette ki Kósa Lajos. Emlékeztetett: az LMP-s politikus súlyosan megszegte az esküjét azzal, hogy nem nyilvános adatot hozott nyilvánosságra politikai szándékból.

A politikus beszélt a közelgő sztrájkról is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szakszervezetek rájöttek, hogy értelmetlen sztrájkolni, ezért szerveztek munkaszüneti napra országos demonstrációt. Az egész egy politikai kérdés, a munka törvénykönyvének módosítása egy olyan ügy, aminél összehordtak mindent, de az egészből semmi sem igaz. Magyarországon nincs rabszolgaság és senki nem akar ilyet csinálni – jelentette ki Kósa Lajos.

Elmondta, hogy ez a javaslat a munka világának fehérítését szolgálja, azt hogyha valaki pluszmunkát akar vállalni többletfizetésért, akkor azt meg tudja tenni, de erre ne lehessen senkit kényszeríteni. Az egész hátterében az áll, hogy kampány van, élet-halál harcot vív a balliberális migránspárti oldal és az európai konzervatív oldal. A Soros György által finanszírozott erők pedig mindent bevetnek, csak ürügy kell nekik – tette hozzá.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság szerdai üléséről szólva elmondta: azzal, hogy az ellenzék kivonult az ülésről, mert nem vették napirendre témáikat, folytatták az elmúlt hetekben már megszokottá vált politikai színjátékot. (Echo TV, Magyar Idő: Kósa Lajos: A Soros György által finanszírozott erők mindent bevetnek)

Az ellenzék azt sem tudja, mi a rabszolga

A minden színvonal alatti ellenzéki tiltakozásokra, alapve­tően nem kívántam reagálni. Ezt egy barátom is megerősítette, mondván, hogy ezeknek a minősíthetetlen akcióknak a szintjére nem szabad leereszkedni. Most azonban sikerült a folyamatos „rabszolgatörvényezéssel” annyira feldühíteni, hogy a jogi abszurdumokkal szemben kénytelen vagyok felszólalni. Először a folyamatosan hallott „rabszolgatörvény” elnevezésről. Vadai Ágnes büszkén hivatkozik jogi végzettségére, amely valószínűleg igen régi, mert római jogi ismeretei eltűntek, hasonlóan képviselőtársaihoz, mert senkinek nincs fogalma a „rabszolga” szó jelentéséről.

A rabszolga a római jogban nem „ember” volt, hanem „dolog” (tárgy), akivel a tulajdonosa bármit megtehetett, meg is ölhette, el is adhatta. A rabszolga gyereke – a dolog „gyümölcse” – szintén a rabszolgatartó tulajdona volt. Valószínűleg a tiltakozó politikusok és tüntetők általános műveltsége nem terjed addig, hogy ismernék a világhírű amerikai Gyökerek című könyvet – és az annak alapján készített filmet –, amelyben még a 19. században is az Egyesült Államokba hurcolt – nem emberként kezelt – rabszolgák tragikus sorsát mutatják be.

Tisztelt ellenzéki képviselők; valóban komolyan gondolják, hogy A munka törvénykönyvének módosítása ezt a jogi helyzetet hozza létre a munkavállalók számára? Nevetségessé tették magukat a tudatlanságukkal! (Magyar Hírlap: Az ellenzék túlkapásai és teljes jogi tudatlansága)

Kósa, az egység kovácsa

Ha így folytatja, Kósa Lajosnak, a Fidesz sokféle pozícióban kipróbált – és mindenütt gyorsan lecserélt – harcosának elévülhetetlen érdemei lehetnek az ellenzéki egység összekovácsolásában. Már amennyiben a most benyújtott, „rabszolgatörvény” címen elhíresült törvényjavaslatát átverik a parlamenten.

Kósa Lajos, és a rabszolgatörvény javaslatát vele együtt jegyző, de az üléstől távol maradó Szatmáry Kristóf, számíthatott arra, hogy hideget-meleget kapnak a másik oldaltól, mégis felvállalták, hogy a nevüket adják egy már lejárt szavatosságú kezdeményezéshez.

Mindkettőjük tekintélyét alaposan megtépázták már a politikai melléfogásaik, sok vesztenivalójuk nem maradt.

Csak emlékeztetőül: 2017 tavaszán a kormány – ugyancsak képviselői előterjesztésre – már megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel, a mostanival csaknem szó szerint egyező javaslatot, de akkor már a bizottsági vitában a fideszes képviselők is szembefordultak ezzel. A közelgő választások bírták őket jobb belátásra, állították a szocialisták, és megjósolták, hogy a választások után újra előveszik majd az ügyet. A fideszesek ezerrel tagadtak, mégis így történt.

A kormánypárt politikai tanácsadói jól gondolták, hogy mintegy három évvel a következő parlamenti választások előtt, most alkalmas lehet az időpont a Munka törvénykönyvének tervezett módosítására. Egy várható, országos felháborodást követően, könnyebb lesz a kármentés. Nem kellett nagy jóstehetség ahhoz, hogy egy ilyen javaslat az ellenzéki pártokat közös platformra sodorja, de

ismerve a másik oldal széttagoltságát, számíthattak arra is a kormány oldalon, talán nem lesz tartós az együttműködésük.

Már a vitában elhangzott felszólalások is sejtették, hogy a túlmunkakeret évi 400 órára bővítéséhez egyetlen ellenzéki párt sem adja majd a nevét. Az estébe nyúló vitában többek között az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta: ezzel a javaslattal a magyar kormány a magyar dolgozókat eladta a német multiknak és az itthoni oligarcháknak, és szerinte katasztrofális helyzetet teremthet, ha a dolgozók maradék hétvégéjét is elrabolják. Párttársa, Varga László szerint a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek „jobb belátásra térítik majd a kormányt”. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit. Szél Bernadett szerint – Orbán kedvenc kifejezésével élve – a kormány azoknak a munkavállalóknak ad egy tockost, akik itthon maradnak. A jobbikos Varga-Damm Andrea tovább ment: 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és egy ilyen javaslat benyújtása esetén egy demokratikus országban tömegek lennének az utcán.

A szakszervezetek is alighanem erre az álláspontra jutottak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) december 8-ra utcára hívja a tagjait,

jelezte a szövetség elnöke. Egyelőre csupán a demonstrációról született döntés, majd ezt követően fognak tárgyalni a munkahelyi tisztségviselőikkel az ellenállás és tiltakozás más módjairól is: figyelmeztető sztrájkok vagy egyéb megmozdulások jöhetnek, nyilatkozta a szervezet elnöke.

A különféle internetes fórumokon is mozgolódás tapasztalható, vannak, akik a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárását, országos sztrájkot és tüntetések megszervezését pedzegetik.

“Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Így is rabszolgák vagyunk!” –írta valaki a vasasok honlapjára. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak.

Ha az ellenzéki pártok és a szakszervezetek egymásra találnak, valóban könnyen elszabadulhatnak az indulatok,

s akkor a jóval szigorúbbra hangolt gyülekezési törvény sem tudja majd megakadályozni, hogy ne kerüljön sor olyan rendbontó akciókra, amelyekről a jobbikos képviselő asszony is vizionált. Igaz, 2006-ban a Fidesz biztatta utcai randalírozásra a híveit, de a jobbikos szónokok vitték a tévé székháza elé a gyújtogatástól sem visszariadó elégedetlenkedőket.

Aligha valószínű, hogy a kormány tanácsadói nem számoltak a szakszervezetek felháborodásával, és azzal a veszélyes helyzettel, ha azok egy platformra kerülnek a politikai pártokkal. Úgy tűnik, ennek a méregfogát próbálták kihúzni már szeptemberben, amikor feltehetően belső körökben már tárgyaltak a Kósa-féle javaslat benyújtásáról.

A napokban napvilágra került az a hír, miszerint a kormány szeptemberben 100-100 millió forintot utalt annak a hat legnagyobb érdekvédelmi szervezetnek,

amelyek 2012-ben megállapodást kötöttek a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozásáról. A tervezett törvénymódosítás ellen most viszont a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szakszervezete (MOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) is tiltakozik. A dolog pikantériája, hogy a tervezett túlóra- és munkaidőkeret-emelés ellen szót emelő nagyobb szakszervezetek tagjai a VKF-nek, ahol elvileg partneri viszonyban vannak a kormánnyal, de a jelek szerint ott mégsem értesítették őket előre a munkavállalóknak hátrányos törvénymódosításról.

Elegendő lesz-e 100 millió forint lecsillapítani a szakszervezetek háborgását? Júdáspénzt kaptak a kormánytól a behódolásuk fejében?

Ha annak szánták, nehezen képzelhető el, hogy a kormány komolyan venné a szakszervezetek tiltakozását, és arra sem mernék nagyobb téttel fogadni, hogy ebben az esetben a szakszervezetek – néhány felháborodott közleményen túl – bármit tennének a jogszabály elfogadása ellen. Ha mégis meggondolnák magukat, és élére állnának az elégedetlenségnek,

ha ők lennének a kovászai egy nagy tüntetéssorozatnak, majd egy esetleges országos sztrájknak, akkor jelentősen javíthatnának az elmúlt években igencsak megkopott tekintélyükön.

Ha az ellenzéki pártokkal is tartósan megtalálnák a közös hangot, akkor egy komoly erőt képviselő nemzeti összefogás születhetne a jelenleg regnáló kormányzattal szemben.

Miután tegnap este Lezsák alelnök megunta az ellenzéki felszólalók szemrehányásait, nemes egyszerűséggel belefojtotta a szót a hozzászólásra várakozó további felszólalóba. Ekkor a pártok egységesen felálltak és kivonultak a teremből. Magukra hagyták a kormánypárti sorokban árválkodó négy-öt fideszest, vitassák meg egymás között a kiemelt beruházások gyorsításáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló többi javaslatot.

Amire eddig egyetlen ellenzéki, demokratikus politikai erő sem volt képes, az lám, könnyen sikerülhet Kósa Lajosnak.

Mi lesz Kósa Lajossal a csengeri ügyben? Szavazzon!

0

Kezdeményezte Kósa Lajos meghallgatását Helmeczy László, a „csengeri örökösnő” ügyvédje. A nő vallomását megszerezte a Független Hírügynökség, ide kattintva olvashatja el.

Ön szerint mi lesz az ügy vége Kósa Lajos számára?

Hogy végződik a csengeri örökösnő ügye Kósa Lajos számára?

Kósának is alkotmányos joga, hogy hülye legyen?

Helmeczy László, a „csengeri asszony” ügyvédje szerint az ügyészség kezdeményezni fogja Szabó Gáborné előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, annak ellenére, hogy az asszony meglehetősen kritikus egészségi állapotban van.  Helmeczy különben kezdeményezte Kósa Lajos meghallgatását is, amelyet nem is kerülheti el, hogy vallomást tegyen. Az ügyvéd úgy gondolja:  mindenképpen magyarázatot kell kapnunk arra, hogy miért ment el a közjegyzőhöz, és miután elismerte az okirat valódiságát, majd közölte azt, hogy az hamisítvány.


Ön már tudja, hogy Szabó Gábornénak volt-e mesés öröksége, vagy bármilyen jelentősebb összege?

Érkeznek papírok külföldről, belföldről,, közjegyző előtt készülnek okiratok… Szabó Gáborné egy óvónő szakközépiskolát végzett ember, a jogban járatlan személy, ő ezekkel a papírokkal szakemberekhez fordult, külföldi és belföldi ügyvédekkel tárgyalt. És nem volt kétség, senkiben sem, hogy a hagyaték létezik.

Ön is látta ezeket a papírokat?

Nagyon sok anyag található a nyomozati anyagok között, de abban nem tudok állást foglalni, hogy ezek hitelesek-e vagy sem. Mindenestre én nem is mentem el a közjegyzőhöz, mint Kósa Lajos, hogy megállapodjak több, mint ezer millió euró államkötvénybe fektetéséről, és sem én, sem egyetlen hozzátartozóm nem kapott nyolcszázmillió forintról szóló ajándékot. Nekem természetesen vannak kétségeim, hogy egyáltalán valós-e ez a nagyon nagy hagyaték, hogy létezik-e egyáltalán, és ha igen, akkor mekkora összegről beszélünk.

Nekem, mint védőjének Mária, vagyis Szabóné határozottan kijelentette, hogy az örökség létezik, és ha nem fogták volna el, akkor május 2-án Svájcban hozzá is jutott volna.

Akkor indulhatott volna az a folyamat, mondta nekem, hogy visszaadja a tartozásait, a kölcsönkért összegeket. Mária azt állítja, hogy neki, mint örökösnek kellett volna intéznie, mert önmagában az ügyvéd, a kinti, kevés lett volna hozzá.

Abban a vallomásban, amellyel a Független Hírügynökség olvasói is megismerkedhettek, van olyan rész, amikor a csengeri asszony némi bizonytalansággal szól a hagyaték létezéséről, azt mondja, hogy elképzelhető, becsapták őt is…

Megkérdeztem többször is, így egy az egyben: nem lehet Mária, hogy magát is becsapták?  Mi van akkor, ha egy jól szervezett társaságág áll az ügylet mögött, és arra sarkallják önt, hogy vegyen fel, a pénzre hivatkozva kölcsönöket? Ügyvédre, szállodára, illetékekre, egyebekre.  Még

Kósa Lajos is többször kint volt külföldön, Szabóné elmondása szerint, intézni a hagyatékot. Ezekben az esetekben Kósa Lajos számláit ő fizette.

Azt ugye most már elismeri a csengeri asszony, hogy a pénz létezésének feltételezésével, felvett kölcsönöket.

Ő ezt sosem tagadta, kivéve a

Kiskun Tender Kft.-től kapott pénzt, mert arra azt mondta, hogy azt ő nem kérte és nem is neki szánták.  Ő ennek a cégnek soha nem járt a telephelyén sem, pénzt nem kért tőlük, ez olyan pénz volt, amelyet rajta keresztül fizetett a cég, számára ismeretlen ellenszolgáltatás fejében valakinek.  Ő ennek az embernek át is adta a pénzt, de nem akarja megnevezni, hogy ki volt az.

Ezek szerint tudja, hogy kinek?

Persze, hogy tudja.

De, ha Szabóné többet nem akar vallomást tenni, akkor hogy fog erre fény derülni?

Több, mint egy éven keresztül érkezett folyamatosan pénz ettől a cégtől Szabó Gábor és felesége közösen vezetett számlájára. Először tízmillió, aztán, három, kettő, szinte havi rendszerességgel, jelenleg a 68 millió forintoit meghaladja a kölcsön. Nem igaz, hogy ez asszony kért ettől a cégtől pénzt minden hónapban.  Hagyatéki ügyintézésre? Még csak kölcsönszerződés sem volt közöttük.

Megkérte valaki, hogy miután ő nem kaphatja meg közvetlenül a pénzt, utalják a Szabóék számlájára, és ő majd felveszi készpénzben, és úgy továbbítja annak a valakinek. Hiánytalanul továbbították is, sokéves barátság volt a címzettel, fontos ember is volt, éppen ezért nem kértek elismervényt róla soha.

Amikor hiányzott a Kiskun Tender könyveléséből ez a pénz, akkor keresték meg Szabónét, hogy írjon már alá utólag egy tartozás elismerő nyilatkozatot, hogy kölcsönt kapott tőlük. Hangsúlyozom: utólag, és ezt egyértelműen bizonyítani is lehet. Kérdeztem: Mária, ezt miért írta alá? Azt mondta: ügyvéd úr, ezek a pénzek tényleg megérkeztek a számlámra, azért írtam alá, de én hiánytalanul mindig tovább is adtam. Megnyugtattak, hogy nyugodtan írjam alá, nem lesz a dologból semmi baj. Aztán valami személyi váltás történt a Kiskun Tendernél, és akkor megtették a feljelentést.

Viszont, így, az sosem fog kiderülni, hogy ki kapta valójában a pénzt.

Hiába mondja majd el Szabóné, sajnos egyetlen összegről sem kért átvételi elismervényt.  Az érintett meg csuklóból le fogja tagadni. Lennének közvetett bizonyítékok, hogy nem a  csengeri kocsma üzemeltetője, a Maláj Bt. az, amely kéri és kapja ezt a pénzt, nyilván nem neki, hanem a Szabóné által meg nem nevezett személynek van lekötelezve, és  amely útépítésekkel, meg ilyesmikkel foglalkozik, és meg lehetne találni, hogy kikkel lehettek ténylegesen kapcsolatban, ki lehet az, akinek annyira hálásak akartak lenni. Így aztán sem a pénzt kapó, sem a pénzt adó nem fogja elismerni, hogy ilyesmi történt.  Mindenki el fogja játszani a hülyét; a cégnél valaki vizsgálatlan gombát evett, és ennek hatására majd’ másfél éven keresztül különböző összegeket küldött Szabónénak.

Azt, aki küldözgette a pénzt,  már előkerítette a rendőrség?

Az megvan, persze. Kihallgatta a rendőrség. Ők egyébként azt mondják, hogy azért adták a pénzt, mert tudomásuk szerint nagy hagyaték várományosa Szabóné, és azért intézi ez a személy a Kiskun Tender kölcsöneit – aki különben nem is tagja a  Kiskun Tendernek -, mert Szabóné nagy beruházásokra készül Csengerben, és őket fogja megbízni a munkálatokkal. Vagyis annak a reményében kölcsönöznek, hogy az megtérül majd nekik.

Milyen esély van arra, hogy Kósa Lajost minél előbb meghallgassa a rendőrség?

Nem esély kérdése. Leírtam, és indítványoztam. Szerkesztő úr! Kósa Lajos közgazdász. Az ország második legnagyobb városának volt évekig a polgármestere, volt a magyar parlament számvevőszéki bizottságának az elnöke, volt miniszter és volt a kormánypárt frakcióvezetője, most pedig  második ciklusát kezdte, mint a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke. Ha én vagyok Kósa Lajos  helyében, és egyszer csak azt mondja nekem Csengerből a Maláj Bt. vezetője, aki egyébként egy csengeri háziasszony, hogy nekem ezerakárhányszáz milliónyi euróm van, és úgy döntöttem, mert élek-halok a hazámért, hogy magyar államkötvényekre akarom ezt az összeget beváltani, akkor én, mint a rendészeti bizottság elnöke, aki közvetlen kapcsolatban vagyok az ORFK-val, a Belügyminisztériummal, bizony csak megfordul a fejemben, hogy tájékoztatnom kellene illetékes szerveket, hogy van itt valami egészen különleges dolog?

Mondja, mi alapján vállalta be Kósa Lajos, hogy közjegyzői okiratban rögzíti a szándékot?

Elhitte Szabónénak? Azért, mert barna a szeme? Vagy, mert szépen mosolygott? Mi alapján kötött ilyen szerződéseket?  Mi alapján fogad el nyolcszázmillió forintot? Mi alapján? Simicska Lajos óta tudjuk: mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni. Tudjuk. De akkor mondja ezt: alkotmányos jogom volt, hogy hülye legyek.

És, ha ezt mondja, akkor nincsen semmi gond?

Mondja ezt, csak akkor mit keres a parlamentben, felelős pozícióban?

De én azt kérdeztem, hogy akkor, ha ezt mondja, akkor minden törvényes? Akkor rendben van a nyolcszázmillió, az aláírt közjegyzői okirat?

Ezen felül fogadott el ajándékot is, van róla szerződés . Az más kérdés, hogy nem kapta meg ezt az ajándékot.

A vesztegetésnél, befolyással üzérkedésnél sem kell megkapni a pénzt….

A bűncselekmény elkövetéséhez elég az ígéret elfogadása.

De ezt az ügyészségnek kell megítélnie.  Egyébként még hadd mondjam el, hogy csalónak nevezi Szabónét,  a sokéves barát Kósa Lajos is, ugyanakkor több sértett nem kéri a pénzt.  Még most sem. A sértettek nagy részét a rendőrség szedte össze. Feljelentést a Kiskun Tender és Orendi Mihály tett. Még Kósa sem tett feljelentést.

Pedig azt mondta, hogy tesz feljelentést.

De nem tett. Akkor látnám. A nyomozás a Kiskun Tender feljelentése nyomán indult el, valamikor az év elején.

De még mindig nem tudom, hogy mi alapján gondolta hitelesnek Szabóné, hogy neki mesés öröksége van?

Én is kérdeztem ezt tőle többször.  Amire azt válaszolta, hogy egy sor nála okosabb, fontos ember erősítette meg ebben. 

Megmutatta Kósa Lajosnak például az összes létező papírt, így mentek el együtt a közjegyzőhöz, tárgyaltak Svájcban. Még egy miniszteri tanácsossal is összehozta Szabónét.  

Most ugye az az állítás, hogy Szabóné azért csaló, mert úgy kért kölcsönöket, hogy tudta, nincs mögötte a fedezet, vagyis nincs hagyaték.

Ezt a hatósági feltételezést jelenleg semmi nem támasztja alá. Ellenkezőleg: Kósa és társai közbenjárása erősítették Szabónéban a hitet, hogy a hagyaték létezik.  Ha ráadásul  Kósa közjegyző előtt vállalta ennyi pénz mozgatását – hozzáteszem: úgy, hogy erre nincs jogosítványa -, feltételezhetjük, hogy ezt a papírok, dokumentumok ismeretében tette.  Kósa viselkedése tehát erősítette a hitet, és amikor Szabóné már nem tudott ötcsillagos szállodát foglalni a képviselőnek, akkor kölcsönkért. Szabóné váltig állítja különben, hogy létezik a hagyaték, és kéri a nyomozókat, hogy vigyék ki Svájcba, menjenek be együtt a bankba, mert ott lesznek az okiratok, amelyek bizonyítják az örökséget.

Nem lehetséges a svájci banktól egy igazolást kérni arról, hogy amit Szabóné mond, az hiteles?

Valamikor 2008 környékén, amikor Makovecz Imrét ábrázoló szoborhoz, meg jótékonysági célokra milliókat adott Szabóné, mégpedig, állítólag abból a pénzből, amely a hagyaték részeként érkezett meg, de aztán felfüggesztette a pénzintézet a folyósítást, mert valamilyen záradéka volt a végrendeletnek.  Ez alapján tehát jelentősebb összeghez jutott tíz évvel ezelőtt, ennek azonban nem találtuk nyomát a magyar bankban. Ily módon arra nincs bizonyíték, hogy az első részlet, amely Szabóné szerint százmilliós nagyságrendű volt, ténylegesen megérkezett-e, illetve hogyan érkezett meg az asszonyhoz. Ugyanakkor van olyan ügyfelem, aki megerősítette: létezik a Szabóné-féle örökség. Különben miért rendeztek volna Kósáék hatalmas dínom-dánomokat a védencemnek? Százával állnak rendelkezésemre olyan fényképek, amelyeken látható, hogy Kósáék hatalmas társaságban ünneplik Szabó Gábornét.

Azt lehet tudni, hogy miért az NNI nyomoz ebben az ügyben?

Eredetileg a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrkapitányság kezdte, ők foganatosították az első házkutatást,  az iratokból látom, hogy az első eljárási cselekményeket is ők végezték, aztán ahogy kitört az országos botrány a Magyar Nemzet cikk kapcsán Kósa Lajos körül, egyszercsak elvonták az ügyet a szabolcsiaktól és felkerült az NNI-hez.  Nem tudom, hogy mi indokolja, hogy egy csengeri háziasszonynak az állítólagos csalását a Nemzeti Nyomozó Irodának kell nyomoznia. Nyilván Kósa Lajos érintettsége a magyarázat. De ez felvet egy másik kérdést: 

Kósa Lajos a rendészeti és honvédelmi bizottság elnöke most is, ott szokott tájékoztatást adni az országos  rendőrkapitány, vagy más  fontos hatósági szereplők, igazán nem tartom szerencsésnek, hogy  akkor idetelepítették az ügyet. Nyomozhatna a nyomozó ügyészség is. Miért nem azt bízták meg?

Egyszer volt is Kósa Lajosnak egy olyan mondata, mint akinek bennfentes információi vannak…

Hát volt neki sokféle mondata, de tudjuk, hogy nem ő a Fidesz fiókjában a legélesebb kés. Erre azt tudom mondani, hogy egy ilyen stratégiai, ORFK-val, BM-mel közvetlen kapcsolatban lévő bizottság elnökétől nem lenne elvárható az, hogy milyen okiratok alapján akarja őt megbízni egy csengeri asszony? Be lehet őt csapni?  És mivel csapta be? Illetve, hasonló módszerrel, amivel esetleg Szabónét becsapták, Kósát is becsapták?  Akkor miért bűnös Szabóné?  Elhitte Szabóné, Kósa, Orendi, hogy létezik az örökség. Akkor ki itt a csaló? Mindenki nagyon tisztességes. 

Repkednek a nyolcszázmilliós ajándékok, büntetlenül.  Amúgy, ha egy hivatalos személy az ígéretét elfogadja az előnynek, az megvalósítja a bűncselekményt. De én csak kérdezem: mit kell ahhoz tenni egy politikusnak, hogy elfogadjon nyolszázmilliós ajándékot a közvetlen hozzátartozója számára, előbb a feleségének, majd a saját kérésére az édesanyjának? El lehet fogadni egy ilyen ajándékot? Még egyszer kérdezem: mit kell ehhez tenni?

Kérdezte az ügyfelét is erről?

Persze. Azért akarta adni, mert segített a hagyatékban. Hozott még egy miniszteri tanácsost is.  Akkor csak lehetett valami információja. 

Amikor először megszólalt, még azt mondta, hogy hiteles a közjegyzői okirat.

Nem tagadta. Később már hamisnak mondta. Nyilván valahonnan információkat kapott, és száznyolcvan fokos fordulatot vett, közölve, hogy az okirat hamis. Hülyeség, mert az nem hamis. Mert akkor már minimum a közjegyzőt elővették volna a hamis okirat készítéséért. Vagy esetleg azt mondták a kampányfőnökök Kósának: ezt kell mondani, és a balhét majd elviszi Szabóné. Az a Szabóné, aki fizikálisan és mentálisan is tönkrement, már többször ki kellett vinni őt a Péterffy utcai kórházba. A szabadlábra helyezése indokolt lenne, az egészségi állapota miatt; a svájci orvosi vélemények szerint is nagyon rossz állapotban van. A szökés, mint előzetes letartóztatási ok, azért nem merülhet fel, mert Svájcban sem merítette ki az összes fellebbezési lehetőséget; inkább haza akart jönni, tisztázni az ügyet.

Lát-e esélyt arra, hogy szabadlábra helyezzék?

Arra látok esélyt, hogy az ügyészség kezdeményezni fogja az előzetes letartóztatás folytatását, a kritikus egészségi állapota ellenére.          

Szabóné, a “csengeri örökösnő” 2018. szeptember 20.-án írásban tett vallomásának teljes szövege

Készenléti Rendőrség
Nemzeti Nyomozó Iroda
Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály
Kiemelt Ügyek osztálya

Én, Szabó Gáborné Matkó Mária (született: Mátészalka, 19xx. 04.xx. – anyja neve: xxxx, Csenger, xxxxxxx sz. alatti lakos) a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályán ellenem folyamatban lévő xxxxx/57-xxx/2018.bü. számú ügyben az alábbi írásbeli, gyanúsítotti vallomást teszem, annak ismeretében, hogy nem vagyok köteles vallomást tenni, a vallomástételt bármikor megtagadhatom. Tudomásom van arról is, hogy amennyiben vallomást teszek, az ellenem bizonyítékként fel nem használható, továbbá tudomásom van arról is, hogy mást alaptalanul bűncselekmény elkövetésével nem vádolhatok.

Tudomásom van arról, hogy ez a vallomásom bizonyítékként felhasználható. Az eljárási jogaim ismeretében az alábbi vallomást teszem.

A nyomozóhatóság előtt, illetőleg a Mátészalkai Bíróságon tett vallomásaimat fenntartom. Előadom, hogy én évek óta olyan tájékoztatást kaptam, kapok, hogy a külföldön elhalálozott örökhagyóm után én igen jelentős vagyont örököltem. Azt követően, amikor ismertté vált számomra, hogy jelentős vagyon örököse vagyok, ennek ismeretében jelentem meg vásárlóként a Pólus Palace szálloda esetében, és ennek ismeretében fordítottam igen jelentős, milliós nagyságrendű összegeket jótékony célra.

Én évek óta, mintegy tíz éve tudok arról, hogy igen jelentős vagyont örököltem, és külföldről, sőt belföldről nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik. Csak a hagyatéki vagyon átadásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt években különböző problémák, amelyek miatt valóban különböző magánszemélyektől a külföldi hagyaték megszerzésének költségeire különböző összegeket kölcsönkértem. A kölcsönkért összes kölcsön nagyságrendje csak elenyésző töredéke annak a vagyonnak, mint aminek én a hozzám eljutott tájékoztatás alapján az örököse vagyok. Én ezeket a kölcsönöket, amint hozzájutok az örökségemhez, haladéktalanul kamatostól vissza fogom fizetni azoknak, akiktől kölcsönkértem. Én senkit becsapni nem akartam, ezt bizonyítja az is, hogy több olyan nekem kölcsönt adó személy van, aki – legjobb tudomásom szerint – még a rendőrség felhívása alapján sem nyilatkozott úgy, hogy ő sértett lenne, illetőleg tőlem a pénzt visszakövetelné.

A nekem kölcsönt adó személyek túlnyomórészt jó szándékú, nekem segíteni szándékozó emberek, akiknek sajnos, nem tudtam a tartozást megadni, mivel a Svájcban történő kiadatási őrizetbevételem megakadályozott abban, hogy végre 2018. május 2-án Svájcban az örökségemmel kapcsolatosan érdemi előrelépés történjen.

A jelen ügyben engem feljelentő Kiskun-Tender Kft.-től én sem a külföldi örökségem megszerzése, sem más célból kölcsönt nem kértem. A részemre hosszú ideig különböző részletekben megküldött összegnek semmi köze nincs az én örökségemhez, vagy az én családomhoz. A részemre átutalt összeget én átadtam a Kiskun-Tender illetékese által megjelölt azon személynek vagy megbízottjának, akinek bizonyos okoknál fogva lekötelezettje volt ez a cég és nem közvetlenül részére, hanem rajtam keresztül fizetett a Kiskun-Tender Kft.

Az iratokból is megállapítható, hogy én ezen összegek átvételét utólag ismertem el a cég vezetőjének a kérésére, azt követően, hogy már részemre ezt átutalták, és én pedig a valódi címzettnek továbbadtam. Nem szorul különösebb magyarázatra az, hogy egy Bács-Kiskun megyei gazdálkodó szervezetnek semmilyen oka nincs arra, hogy nekem, Szabó Gáborné, csengeri lakosnak hosszú időn keresztül milliókat (összesen mintegy 68 millió forintot) utaljon részletekben, kamatmentesen azért, hogy én az örökségemhez hozzájussak.

Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak -, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.

Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy engem, mint jogban járatlan személyt, valaki vagy valakik évek óta becsapnak, megtévesztenek és azzal hitegetnek, hogy egészen jelentős örökségem van apám után külföldön, és magatartásukkal el tudták érni azt, hogy én igen jelentős kölcsönöket vegyek fel Magyarországon a rendkívül drága ügyvédi kül- és belföldi ügyvédi és egyéb költségek fizetésére, azonban mindazok az információk, amelyek hozzám kerültek ebben az öröklési ügyben, bennem azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a vagyon létezik, az örökségem létezett és létezik ma is.

Engem több kölcsön vonatkozásában is csalással gyanúsít a nyomozóhatóság. Én az elmúlt években abban a meggyőződésben kértem a hagyaték megszerzésére kölcsönöket, hogy ezeket a kölcsönöket vissza fogom adni és senkit nem állt szándékomban becsapni.  A kölcsönök túlnyomó részét eleve úgy kértem, hogy azt a kölcsönadók a néhai férjemmel közösen vezetett számlánkra utalják. Az utalás az egyben bizonyíték arra, hogy a kölcsönt a hitelező valóban nyújtotta. A nyomozati iratokban fellelhető olyan adat is, hogy úgy fizettem vissza a kölcsön egy részét, hogy a visszafizetéskor még átvételi elismervényt sem kértem a visszafizetésről. A visszafizetést jelenleg az igazolja, hogy a kölcsönadó ezt a részbeni visszafizetést a nyomozóhatóság előtt is elismerte.

Előadom azt, hogy miután rendkívül hosszú ideje húzódik ez a hagyatéki eljárás, ezért mind Magyarországon, mind külföldön ügyvédeket bíztam meg a hagyaték megszerzése érdekében, és igyekeztem igen befolyásos emberek, így például a kormánypárti frakció vezetője, Kósa Lajos segítségét kérni ahhoz, hogy az örökségemhez hozzájuthassak. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok.

A nyomozóhatóság nagy mennyiségű okiratot foglalt le, külföldről küldött e-maileket, faxokat, amelyek szintén a létező örökséget igazolják. Én, aki jogban járatlan személy vagyok, a számítógépekhez, informatikához nem értek, nyilván nem küldhettem saját magamnak, gyakran precíz, kül- és belföldi jogszabályokra hivatkozással leveleket, faxokat, e-maileket éveken át.

Előadom, hogy sajnos, a férjem elveszítettem, özvegyen maradtam egy kiskorú gyermekkel, hiába utaztam ki Svájcba, hogy meggyorsítsam a hagyaték ügyintézését, mert Svájcban magyar elfogató parancs alapján kiadatási őrizetbe kerültem és több mint négy hónap múlva úgy kerültem haza, Magyarországra, hogy én magam kértem a Svájcban az érdemben eljáró ügyvédet, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, mert haza szeretnék kerülni. Én az elmúlt hónapokban több mint 25 kilót fogytam, már Svájcban is folyamatos gyógykezelésre, kórházi kezelésre szorultam és jelenleg is már több ízben kellett a fogdából kórházi kezelésre engem elszállítani.

Én a különböző sértettekkel való szembesítést a jelen mentális és fizikai állapotom miatt, valamint arra is tekintettel, hogy én egyetlen sértettet becsapni nem akartam, nem vállalom, ilyen jellegű eljárási cselekményekben nem kívánok részt venni. A jelen vallomásomon túl vallomást tenni sem kívánok és szembesítésen sem kívánok részt venni, annak ellenére, hogy a részletre kölcsönadók között többen vannak, akik nem a valóságnak megfelelően nyilatkoztak, vagy azért, mert rosszul emlékeznek, vagy más okból.

Azt kérem a nyomozóhatóságtól, hogy nyújtsanak segítséget nekem abban, hogy az örökségemhez hozzájuthassak, mert ez az eljárás sikeres befejezését jelentené mind a kölcsönadóknak, mind pedig családomnak és nekem.

Előadom, hogy én Svájcba azt megelőzően utaztam el, amikor még gyanúsítottként kihallgatva nem voltam, és ellenem hivatalosan eljárás nem folyt. A védőm a kintlétem ideje alatt több beadványt is nyújtott be a nyomozóhatósághoz, nem titkoltam azt, hogy én hol vagyok, és azt sem, hogy részben gyógykezelés, részben pedig az örökség mielőbbi megszerzése érdekében utaztam ki külföldre.

Ha és amennyiben nekem szökési szándékom lett volna annak ismeretében, hogy kiadták ellenem az elfogató parancsot, megszökhettem volna és nem kértem volna a svájci ügyvédemet arra, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, hanem kerüljek haza Magyarországra.

Előzetes letartóztatásom miatt jelenleg Nikoletta lányom a gyámja és gondozója az általános iskolás kisfiamnak.  Én szabadlábra helyezésem esetén gyógyíttatni szeretném magam, mert az egészségi állapotom nagyon rossz. Esetemben a szökés, elrejtőzés veszélye nyilvánvalóan nem áll fenn, ilyen szándékom nincs, és az elmúlt időszak bizonyítja, hogy nem is volt. A sértettekkel való összebeszélés vagy az eljárás meghiúsítása, az előzetes letartóztatási ok pedig azért nem valós ok, mert a nyomozóhatóság az ügyben több ezer oldal iratanyagot beszerzett, gyakorlatilag minden elérhető tanút, „sértettet” kihallgatott, így az eljárás meghiúsítása részemről már akkor sem lehetséges, hogyha egyáltalán lenne ilyen szándékom.

Kijelentem, hogy jelen írásbeli vallomásom benyújtását követően vallomást tenni nem kívánok, szembesítéseken vagy más eljárási cselekményen részt venni nem kívánok. Annak ismeretében, hogy a védekezés ezen módjairól lemondok, azonban úgy ítélem meg, hogy így a nyomozás egyszerűbbé, gyorsabbá válhat, ami a velem szemben jelenleg megállapított kényszerintézkedés mellőzését vagy háziőrizetre, illetve bűnügyi felügyeletre való enyhítését eredményezné. Jelen vallomásomat saját kezűleg írom, és aláírom azzal, hogy a hatóságok ezen vallomásomat felhasználhatják.

Budapest, 2018. szeptember 20.

Tisztelettel:

Szabó Gáborné Matkó Mária

Előzetes – a csengeri örökösnő 2018. szeptember 20.-án tett írásbeli vallomásából

0

Készenléti Rendőrség
Nemzeti Nyomozó Iroda
Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály
Kiemelt Ügyek osztálya

…”Én évek óta, mintegy tíz éve tudok arról, hogy igen jelentős vagyont örököltem, és külföldről, sőt belföldről nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik. Csak a hagyatéki vagyon átadásával kapcsolatban merültek fel az elmúlt években különböző problémák, amelyek miatt valóban különböző magánszemélyektől a külföldi hagyaték megszerzésének költségeire különböző összegeket kölcsönkértem. A kölcsönkért összes kölcsön nagyságrendje csak elenyésző töredéke annak a vagyonnak, mint aminek én a hozzám eljutott tájékoztatás alapján az örököse vagyok.”

„… nem tudtam a tartozást megadni, mivel a Svájcban történő kiadatási őrizetbevételem megakadályozott abban, hogy végre 2018. május 2-án Svájcban az örökségemmel kapcsolatosan érdemi előrelépés történjen.” 

“A jelen ügyben engem feljelentő Kiskun-Tender Kft.-től én sem a külföldi örökségem megszerzése, sem más célból kölcsönt nem kértem. A részemre hosszú ideig különböző részletekben megküldött összegnek semmi köze nincs az én örökségemhez, vagy az én családomhoz. A részemre átutalt összeget én átadtam a Kiskun-Tender illetékese által megjelölt azon személynek vagy megbízottjának, akinek bizonyos okoknál fogva lekötelezettje volt ez a cég és nem közvetlenül részére, hanem rajtam keresztül fizetett a Kiskun-Tender Kft.” 

“Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak -, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is. Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.” 

“Előadom azt, hogy miután rendkívül hosszú ideje húzódik ez a hagyatéki eljárás, ezért mind Magyarországon, mind külföldön ügyvédeket bíztam meg a hagyaték megszerzése érdekében, és igyekeztem igen befolyásos emberek, így például a kormánypárti frakció vezetője, Kósa Lajos segítségét kérni ahhoz, hogy az örökségemhez hozzájuthassak. Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok.”

“Én nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy engem, mint jogban járatlan személyt, valaki vagy valakik évek óta becsapnak, megtévesztenek és azzal hitegetnek, hogy egészen jelentős örökségem van apám után külföldön, és magatartásukkal el tudták érni azt, hogy én igen jelentős kölcsönöket vegyek fel Magyarországon a rendkívül drága ügyvédi kül- és belföldi ügyvédi és egyéb költségek fizetésére, azonban mindazok az információk, amelyek hozzám kerültek ebben az öröklési ügyben, bennem azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a vagyon létezik, az örökségem létezett és létezik ma is.” 

“… hiába utaztam ki Svájcba, hogy meggyorsítsam a hagyaték ügyintézését, mert Svájcban magyar elfogató parancs alapján kiadatási őrizetbe kerültem és több mint négy hónap múlva úgy kerültem haza, Magyarországra, hogy én magam kértem a Svájcban az érdemben eljáró ügyvédet, hogy ne fellebbezzen a kiadatásom ellen, mert haza szeretnék kerülni.”

“Kijelentem, hogy jelen írásbeli vallomásom benyújtását követően vallomást tenni nem kívánok, szembesítéseken vagy más eljárási cselekményen részt venni nem kívánok. Annak ismeretében, hogy a védekezés ezen módjairól lemondok, azonban úgy ítélem meg, hogy így a nyomozás egyszerűbbé, gyorsabbá válhat, ami a velem szemben jelenleg megállapított kényszerintézkedés mellőzését vagy háziőrizetre, illetve bűnügyi felügyeletre való enyhítését eredményezné. Jelen vallomásomat saját kezűleg írom, és aláírom azzal, hogy a hatóságok ezen vallomásomat felhasználhatják.” 

Budapest, 2018. szeptember 20.

A vallomás teljes szövegét ide kattintva olvashatja el.

Mire jó a mentelmi jog?

Miután a letartóztatásban lévő, bűncselekménnyel gyanúsított csengeri „örökösnő”, Szabóné Marika vallomást tett, védőügyvédje, Helmeczy László hivatalosan kérte Kósa Lajos tanúként való kihallgatását. A Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárásjog szerint ezt köteles megtenni, a képviselőt a mentelmi jog nem menti fel a tanúvallomás megtétele alól. Az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról dr. Bárándy Péter ügyvédet, volt igazságügy-minisztert kérdeztük.

Bárándy Péter
MTI Fotó: Mohai Balázs

Pontosan mire vonatkozik a képviselők mentelmi joga?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy

a mentelmi jog nem a képviselő személyes privilégiuma,

hanem a történelmi kezdetektől fogva azt szolgálja, hogy az országgyűlés, mint a népképviseleti szerv, zavartalanul működhessen. A képviselő ne legyen olyan zaklatásnak kitéve, ami akadályozhatja az országgyűlés munkáját.

A mentelmi jog duális: egyrészt felelősségmentesség, ami konkrétan azt jelenti, hogy a képviselőként nyilvánított véleményéért, kijelentéséért – néhány bűncselekmény kivételével – nem vonható felelősségre, sem a mandátumának ideje alatt, sem azt követően. Másrészt sérthetetlenséget biztosít a képviselőnek, azaz egyéb bűncselekmények elkövetése miatt csak akkor lehet felelősségre vonni, ha a parlament kiadja őt.

A képviselő maga nem mondhat le a mentelmi jogáról, ezt csak kisebb súlyú szabálysértési esetekben teheti meg. Bűncselekmények esetében a parlament dönti el, hogy felmenti, vagy sem.

Tanúként való kihallgatásra viszont nem vonatkozik a mentelmi jog,

tehát a konkrét esetben Kósa Lajosnak, ha tanúként beidézik – az ismert előzmények után a nyomozó hatóság ettől nem tekinthet el – vallomást kell tennie. Más a helyzet, ha gyanúsítottként indul eljárás ellene, akkor életbe lép a mentelmi jog, a képviselői a sérthetetlenség alapján.

Ehhez talán előbb a nyomozó hatóságnak el kell döntenie, hogy Kósa Lajos annak a bűncselekménynek, amellyel Szabóné Marikát gyanúsítják, áldozata vagy közreműködője volt.

Valóban, de ne szaladjunk előre. A lényeg, hogy

Kósa Lajos az egyik eljárás alól nem szabadulhat, a másik alól igen,

ha a Ház mentesítheti. A mentelmi jog felfüggesztését legfőbb ügyész indítványozhatja a parlamentnek.

Tanúként kihallgatják Kósa Lajost?

Tanúként mindenképpen be kell idéznie a nyomozó hatóságnak Kósa Lajos fideszes politikust, parlamenti képviselőt Szabóné Marika, a csengeri örökösnő ügyében – nyilatkozta a Független hírügynökségnek dr. Bánáti János ügyvéd, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke. A képviselői mentelmi jog a tanúkihallgatásra nem vonatkozik.

Mint elsőként hírt adtunk róla, a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabóné Marikát kedden hazaszállították Svájcból és szerdán már ki is hallgatták a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói. Ügyvédje szerint a bűncselekménnyel gyanúsított asszony vallomást tett, és ennek során nemcsak tagadta, hogy csalást követett el, hanem megerősítette, hogy a hatalmas összegű, 1,3 milliárd eurós öröksége létezik, és ezt két személy, Kósa Lajos és Orendi Mihány igazolni tudják. dr. Helmeczy László, Szabóné ügyvédje hivatalosan kérte a kihallgatásukat.

Megkérdeztük dr. Bánáti János ügyvédet, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárásjog szerint köteles-e a nyomozó hatóság beidézni tanúként Kósa Lajost. Az ügyvéd – bár hangsúlyozta, hogy csak újsághírek alapján tájékozott az ügyben – határozottan megerősítette, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodának be kell idéznie és a munkatársainak

mindenképpen meg kell hallgatni Kósa Lajost,

hiszen az előzmények szerint nyilvánvalóan rendelkezik az üggyel kapcsolatban információkkal, sőt, a hírek szerint dokumentumok is alátámasztják a közreműködését az örökséggel kapcsolatban. A nyomozó hatóság nem tekinthet el ettől, mert minden olyan körülményt fel kell tárnia, ami közelebb visz az igazság kiderítéséhez.

Dr. Bánáti szerint

a képviselői mentelmi jog tanúkihallgatásra nem vonatkozik,

a képviselőnek kötelessége eskü alatt vallani és válaszolni a kérdésekre. Ez alól nem bújhat ki, az idézésre a hatósággal egyeztetett helyen és időpontban a képviselőnek meg kell jelennie. Arra van lehetőség, hogy elfoglaltságra vagy más okra hivatkozva az időpontot módosítsa, arra nincs szabály, hogy ezt hányszor teheti meg, de alapvetően nem kerülheti el a tanúként való kihallgatást.

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK