Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Valójában kifizetődő lehet az államnak migráns munkások befogadása

Pár napja az osztrák kormánykoalíció kisebbik, szélsőjobboldali pártja muzulmánellenes, rasszista, vagyis teljesen habonyista propagandával rúgott bele a szomszéd országban dolgozó magyar migráns munkásokba. Erről jutott eszembe a brit tudósok egyik tanulmánya, amely szerint a migráns munkások rengeteg megtakarítást jelentenek az államkasszának.

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár pártja plakátokon dicsekszik azzal, hogy csökkentették a külföldi munkavállalók családi pótlékát. A plakáton egy színes bőrű muszlim nő látható, ráadásul a szemét is kitakarták, mintha bűnöző lenne. Miközben az érintett családok 90 százaléka a szomszédos európai országokból származik, a legtöbben közülük Ausztriában dolgozó magyarok, ők 39 ezren vannak.

Az Ausztriában munkát vállalók valójában befizetői az osztrák államkasszának, mert az ő járulékaik és adóik által is finanszírozott állam szolgáltatásait csak korlátozottan veszik igénybe. A családi pótlék pedig éppen egy olyan szociális juttatás, amelyet a befizetett járulékokból szolgáltat az állam.

Korábban oxfordi gazdasági kutatók számították ki, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi – szép magyar szóval migráns – munkások évente 2700 angol font megtakarítást jelentenek a brit államnak, ez az életük alatt átlagosan 78 ezer fontot (nagyjából 28 millió forintot!) jelent. Miközben a brit dolgozókon nincs semmi megtakarítás. A magyarázat egyszerű: a migráns munkások által igénybe vett juttatásokat bőven fedezik az általuk befizetett adók és járulékok, viszont rengeteg olyan állami szolgáltatást nem vesznek igénybe, amit a „bennszülöttek” igen: sem ők, sem a gyermekeik nagy része nem ott járt iskolába, sokszor nem ott mennek orvoshoz vagy kórházba, nyugdíjas éveikre többnyire visszaköltöznek eredeti otthonukba.

Ráadásul a migráns munkások nem veszik el a brit melósok munkáját, hanem zömmel olyan állásokat töltenek be, amikre a munkáltatók nem is találnának másokat. Az Independent által ismertetett felmérés szerint ezzel még az egyébként a migráció ellen hangolt brit szavazók is tisztában vannak.

Na de mi a helyzet nálunk?

A mi jó kis kormányunk azzal dicsekszik, hogy ő aztán egyetlen migránst sem enged be (kivéve persze Orbán haverjainak rengeteg pénzt fizető, ellenőrizetlen sok ezer letelepedési kötvényest, de ennek a részleteibe most nem megyek bele). Miközben lehet, hogy néhány száz vagy akár néhány ezer megválogatott, ellenőrzött menekült befogadásával az angolok módjára mi is jól jártunk volna.

Azt is érdemes felidézni, hogy a szíriai menekültek átlagosan iskolázottabbak voltak, mint az átlag magyar – Szíria ugyanis viszonylag fejlett ország volt a polgárháború előtt, az Európába érkező szíriai menekültek többsége pedig a középosztályból került ki, hiszen ők tudták megfizetni az utat. Sok volt közöttük például az orvos. Talán jól jött volna néhány orvos befogadása…

Ha nem tud egy állam integrálni pár száz vagy legfeljebb pár ezer bevándorlót, az nem a bevándorlók hibája, hanem főleg az államé. És attól sem kell kellene tartani, hogy ennyi ember miatt kialakulnak no go zónák, mint pártunk és kormányunk szerint Bécsben, Londonban vagy Svédországban. A „migráncsmentes” Magyarországon azonban rosszabb a helyzet, az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a 100 ezer főre jutó szándékos emberölések terén az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezünk Európában.

Mielőtt a fizetett fideszes kommentelők megállapítanák, hogy migráncssimogató vagyok, szögezzük le, hogy ezzel valójában csak költségvetéssimogató vagyok.

Rekord méretű katonai költségvetést írt alá Donald Trump

0

716 milliárd dollárt költhet a Pentagon a következő pénzügyi évben. Az erről szóló törvényt egy katonai támaszponton írta alá az Egyesült Államok elnöke New York államban.

Barack Obama idején kisebb volt ugyan a katonai költségvetés, de ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor nem jelentős a növekedés. Trump arra buzdítja a NATO-szövetségeseket, hogy költsenek többet katonai célokra. A legutóbbi csúcson bírálta is azokat a tagállamokat, akik nem költik a GDP legalább 2%-át katonai célokra. Sőt azt javasolta, hogy emeljék ezt az arányt 4%-ra. A NATO-ban egyedül az USA költ ennyit katonai célokra.

A katonai költségvetésről szóló törvény bírálja Törökországot

amiatt, hogy az oroszoktól vásárol S 400-as rakétavédelmi rendszert, amely nem kompatibilis a NATO szisztémájával. Trumpnak amúgy is sok a konfliktusa Törökországgal, amely nem enged szabadon egy amerikai tiszteletest. Emiatt Trump védővámot jelentett be Törökország alumínium- és acélexportjára. Emiatt is zuhan a török líra árfolyama.

Korábban Trump bírálta a kínaiakat, mert informatikai cégeik (a ZTE és a Huawei) kémkedtek az USA-ban, illetve megszegték a szankciókat Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatban. A mostani költségvetési törvény is bírálja őket, de nem zárja ki őket az amerikai piacról.

Donald Trump

az amerikai fegyverek eladását külföldön fontos feladatának tekinti.

Európában Lengyelország és Románia jeleskedett ezen a területen. Mindkét állam több millió dollárért vásárolt amerikai fegyvereket, megerősítve ezzel szövetségesi kapcsolatát az Egyesült Államokkal.

Ellenzék és költségvetés: igen is, meg nem is

0

Amint az várható volt, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP könnyedén vette az akadályt és elfogadtatta a parlamenttel a 2019-es költségvetést megalapozó törvényt.

Ebben a javaslatban szerepelt a képviselői fizetésemelés is, melynek révén havonta 200 ezer forinttal kereshetnek többet a parlamenti képviselők.

A Fidesz-KDNP képviselői megszavazták a kormánypárti javaslatot a fizetésemelésről és a Jobbik összes jelen lévő képviselője is az Igen gombot nyomta meg.

Az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt, Varga László. Ugyanakkor Mesterházy Attila és Molnár Gyula, Szabó Sándor és Tóbiás József Jelen volt, de nem szavazott,Tóth Bertalan pártelnök nem volt jelen, Hiller István nem szavazott. Gurmai Zita, Korózs Lajos és Kunhalmi Ágnes nemmel szavazott.

A DK, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemmel szavaztak. A két független képviselő Dúró Dóra és Hadházy Ákos is nemmel szavazott, az ugyancsak független Bősz Anett tartózkodott.

Ezt követően a parlament a teljes javaslatot is elfogadta a költségvetés megalapozásáról, itt az ellenzék egységesen nemmel szavazott.

Jövő héttől szabadságra mennek a képviselők, de addig még…

0

A 2019-es költségvetéssel összefüggő kérdésekről döntenek, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról határoznak, s elfogadhatják az életvitelszerű közterületi tartózkodás tiltásával összefüggő szabálysértési törvénymódosítást a képviselők az Országgyűlés nyári munkáját lezáró, ma kezdődő háromnapos ülésen. 

Ma  délután kezdődik az ülés, amelyen a jövő évi költségvetés módosítóit veszik sorra, ezután jön a szavazás. Lesznek még interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is.

Kedden reggel indul a munka az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően tizennégy javaslat zárószavazása következik, köztük a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat, valamint a választási jogszabály változtatásait. Az ülésnap későbbi részében szavazásra váró előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalnak.

Pénteken délelőtt lesz a záróülés, amelynek előre meghirdetett programjában kizárólag határozathozatalok szerepelnek. Véglegesítik a jövő évi költségvetést, módosíthatják az adótörvényeket. Az Országgyűlés ekkor alkothat új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát – írta az MTI.

A büdzsé legnagyobb ellenfele nem az árfolyam, hanem önmaga

Az elszabadult forintárfolyam miatt nem kell újraírni a költségvetést, de ez is rámutat arra, hogy nem sok értelme van a jelenlegi költségvetés-készítésnek – mondta a GKI vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor. Az adósság csökkentésébe „bezavarhat” a gyenge forint. A kormány meg már konteót gyárt.

A rekordot rekordra döntő árfolyammal a forint soha nem volt annyira leértékelt, mint ezekben a napokban, adódik tehát a kérdés – és itt-ott el is hangzott -, hogy nem kell-e hozzányúlni az idei és az éppen most készülő 2019-es költségvetéshez. Az elfogadott 2018-as büdzsé 309-es, a 2019-es tervezete 311-es euróárfolyammal kalkulál. A jelenlegi 328-as ráta nagyjából 6 százalékos gyengülés az év elejihez képest.

Ezzel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter két hete a 2019-es költségvetésről szólván arról beszélt, hogy a forint árfolyamának stabilizálódására számítanak, arra, hogy a piacok megnyugszanak. Nem így történt, bár akkor még „csak” 318 felett járt a kurzus.

Ez a változás nyilván hatalmas tételeket mozgat meg, de ennek összegszerű megbecsülésére nem vállalkozik a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Karsai Gábor elmondta, hogy megítélése szerint nem kell hozzányúlni se a kész, se a tervezett büdzséhez.

A változás ugyanis két irányú: közvetlenül

a kiadások importtartalmában jelenik meg a gyengébb árfolyam miatti többlet, de a bevétel, például az áfa is nagyobb lesz

– fejtette ki.

Ami persze feljebb fogja nyomni az amúgy is gyorsuló inflációt, aminek rátáját a GKI magasabbra becsüli, mint a kormány, amely a kutatók szerint alultervezi a pénzromlás mértékét.

Amiért azonban felesleges újraírni a költségvetési számokat, annak első számú oka az, hogy 2010 után a kormány teljesen átalakította a gazdálkodási szabályokat. Minden olyan korlátot eltörölt, amelynek elérése után kötelező volt pótköltségvetést készíteni, lényegében korlátlan összegű átcsoportosítás jogát adatta meg magának a parlamenttel – mondta Karsai. Vagyis a kormány saját hatáskörben tudja elsimítani az árfolyam esetleg komolyabb költségvetési hatásait is.

Ez persze rámutat arra is, amit a GKI-ban (is) régóta hangoztatnak, hogy

a későőszről tavaszra előrehozott költségvetés-készítésnek nincs semmi értelme.

Ilyenkor egyetlen olyan adat se áll rendelkezésre, amelyre támaszkodva megalapozott büdzsé készíthető, még rendkívüli helyzet nélkül is.

Holott a hangoztatott indok és cél az volt, hogy ezzel jól kiszámíthatóan időben készülnek el a következő évi keretek, ami jó a piacnak is. Karsai Gábor szerint azonban ez a tisztán látás éppenhogy nem következett be az elmúlt években. Több alkalommal is méretes eltérés mutatkozott például a hiány vagy a bevételek soraiban a tervezettől.

A közgazdász szerint megint érvényes a szocialista tervgazdálkodásos időszakban mondogatott bon mot, hogy a

„tervek arra jók, hogy tudjuk, mitől térünk el”.

Egyetért azzal a megállapítással, hogy jelenleg a költségvetésnek nem az olyan nem várt hatások a legnagyobb ellenfelei, mint most az árfolyam elszállása, hanem önmaga.

A kormány spekulációt gyanít a forint gyengülése mögött és vizsgálódik – mondta Kovács Zoltán. A kormányszóvivő azt nem részletezte, hogy esetleg nagyobb összeesküvésre gondol-e. A kormány vizsgálja ezt a „spekulációt”, és „ennek fényében derítjük fel, mi tehető, mi a teendő” – mondta.

Az MNB ragaszkodását az alapkamathoz – amelynél a pénzpiac ma már magasabb szintet lát szükségesnek – a GKI szakértője azzal magyarázza, hogy a jegybankban él az a hiedelem, hogy a nagyon alacsonyan tartott alapkamat serkentőleg hat a hitelezésre, és ezen keresztül a gazdaság növekedésére. Karsai azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ehhez jó, fenntartható növekedést eredményező beruházások is kellenének. Az MNB másik indoka az, hogy

a deviza-forint-átváltásokon tízmilliárdokat nyer az MNB,

amelyeket aztán kivonva az állami költségvetésből saját alapítványaiban költhet el.

Amiben viszont

szinte biztosan lesz kellemetlen hatása az árfolyam gyengülésének, az az államadósság.

A devizában lévő kötelezettség forintban elszámolva nőni fog, aminek következtében valószínűleg még kisebb lesz a bruttó hazai termékhez mért adósságcsökkentés.

Ennek abban is van jelentősége, hogy a pénzügyminiszter két hete beszélt arról is, hogy elvileg tervbe vették egymilliárd euró értékű devizakötvény kibocsátását. Jelenleg előnyben részesítik a forintkötvényekkel finanszírozni az államadósságot. A mostanában zajló romló folyamatok egyikeként már láthatóan nő a hosszú távú papírokra fizetendő hozam (kamat), az árfolyam pedig a devizakötvényeket drágítaná meg.

Adóemelés is jöhet – változhat a kata

„Van még két-három hetünk arra, hogy elvégezzük a modellszámításokat és feltérképezzük a vállalkozások véleményét a kata esetleges módosításáról” – mondta a Független Hírügynökségnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetséges jövőjéről. Adóemelés is benne van a pakliban. Az idén katából közel 113 milliárd forint költségvetési bevételt terveznek.

Levegőben lóg a 2013-ban bevezetett, a kisvállalkozók adminisztrációs kötelezettségeit jelentősen mérséklő, az adófizetést egyszerűsítő és az adó mértékét megfizethető szintre hozó Kata – legalábbis erre utal annak ténye, hogy az elmúlt években több, utóbb a kormány által elfogadott koncepcióval (például a szakképzés területén), illetve a vállalkozások életét befolyásoló ötlettel (például a nyugdíjasszövetkezetek megszűnését előrevetítő adózási- és járulékfizetési változás kérdlsében) előálló MKIK ezúttal ennek az adónemnek a vizsgálatába kezdett bele.

„A kihívás ott van, hogy a Kata az egy olyan adónem, amely a korábbi bérszinthez van igazítva. Ahogy emelkedik a minimálbér, úgy értéktelenedik el a Kata után járó juttatás” –

vázolta a Független Hírügynökségnek a változás szükségességét igazolandó Parragh. Az idén az 50 ezer forintos adó megfizetésével a kisadózók ellátási alapja 94 400 forint, ha a magasabb összegű 75 ezer forintos adót fizetik, akkor az ellátások számításának az alapja 158 400 forint.

Hozzátette: kockázatot hordoz magában, hogy a jövő évre vonatkozó adótörvények pár héten belül megszületnek, miközben a 2019-re szóló bérmegállapodás majd csak késő ősszel kerül terítékre.

S a bérszínvonalat illetően a trendek és a béremeléseket övező optimizmus azt vetíti előre, hogy emelkedni fog a minimálbér.

Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a katások döntő többsége az alacsonyabb – havi 50 ezer forintos – befizetést választja, s nem a 75 ezer forintosat, aminek több, érthető  oka lehet (akár, mert kevésbé gondolnak az öngondoskodásra, akár mert spórolni akarnak vagy egyszerűen hiányoznának a megélhetéséhez a kettő közötti különbözet, a 25 ezer forint), ám ők ezzel később kerülnek majd nehéz helyzetbe.

Sokféle szempontot kell tehát mérlegelni akkor, amikor javaslatot tesz majd a kamara a kormánynak a Kata ügyében. Közte persze azt is, hogy jelenleg durván negyedmillióra tehető a katában érintettek száma – nem kevés ember megélhetéséről van tehát szó.

Az MKIK-nál már folyik a vállalkozók szondázása, véleményük kikérése, s ezzel párhuzamosan az adatgyűjtés és a modellezés, számítgatás – tudtuk meg Parragh Lászlótól, aki arra a felvetésünkre, hogy hiszen a napokban a kormány már benyújtotta az adótörvényeket a Parlamentben úgy reagált, hogy

„van még két-három hetünk a munkára”.

Négy változatot vizsgálnak. Az első  a Kata befizetési kötelezettség emelése, amit – tette hozzá – a vállalkozók óhatatlanul adóemelésként élnének meg. A második lehetőség a befizetés szinten tartása, ám szerinte ezzel az a gond, hogy sokan csak később szembesülnek majd azzal, hogy alacsony juttatás jár utána. Harmadikként azt vizsgálják, hogy milyen hatással járna, ha a minimálbérhez igazítanák a befizetés mértékét – ezzel az a gond, hogy ezzel egy olyan algoritmust kellene alkalmazni, amellyel elveszne a Kata egyik legfőbb értéke, az egyszerűsítés, hiszen évente változna a mértéke. S végül a negyedik lehetséges változás (erre hajlik az MKIK, ám azért meg akarja várni a vállalkozók véleményét, mielőtt állást foglalna):

a Kata befizetések emelése, ám ezzel párhuzamosan a jelenlegi 12 milliós éves bevételi korlát magasabbra tolása.

Parragh szerint nincs igazán ideális megoldás, óhatatlan, hogy „valamelyik ujjunkat meg kell harapni” – mondta, hozzáfűzve: a kamara kettős szerepben van. Egyrészt felelősséggel viseltetik a vállalkozók iránt, másrészt azonban, ha az MKIK kezdeményezi a katával kapcsolatos változtatást, akkor a tagjai rá fognak haragudni.

Szerinte olyan változat mellett kell letenni a voksukat, amellyel megmarad a kata egyszerűsége, ám közben emeli az utána járó juttatások szintjét is, hogy a mai katások később se lehetetlenüljenek el.  

Az alkalmazott algoritmus a szolgálati időt a minimálbérhez köti: a jelenlegi miniálbérre jár ugye 365 nap szolgálati idő évente, a Kata után csak 275. Azaz a minimálbéres nyugdíjas egynegyedével többet kap, mint a katás nyugdíjas. És az olló folyamatosan tágul. Persze az érintettek zömét ez ma még nem igen nyomasztja; hacsak nem állnak a nyugdíj küszöbén, kevésbé foglalkoznak azzal, mennyit kapnak majd. Ám a kormánynak foglalkoznia kell a kérdéssel, a nyugdíjak fenntarthatósága és persze szociális megfontolások miatt is.

Nem kis tételről van egyébként szó, ráadásul dinamikusan növekvő költségvetési bevételt jelent a kata.

A központi költségvetés kisadózók tételes adójából 2018. évi tervezett bevétele 113 milliárd forint, ami 49,7%-kal haladja meg a 2017. költségvetési évre előirányzott 75,5 milliárdot.

A bevételnövekedés hátterében az adónem bevételi értékhatárát megemelő jogszabályváltozás áll, amelyre a 2017. évi költségvetési előirányzat kialakítása után került sor.

A KATA. 2013-ban vezette be a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, amelynek a célja a vállalkozások adminisztrációjának az egyszerűsítése volt. A kis költségvetéssel működő, alanyi adómentes kisadózók számára találták ki ezt a formát, amely a kezdetekben évi hat-, ma már 12 millió forintos bevételi határig választható akár főállásban, akár mellékállásban, az adók és járulékok kiváltására. Az előbbi esetben havi 50 vagy 75 ezer forintnyi befizetést kell vállalnia az adózónak, az utóbbi esetben havi 25 ezret. A befizetés sok adónemet kivált, e fölött már csak az iparűzési adót és  a kötelező kamarai regisztrációs díjat kell kifizetni. Az előbbi évi 50 ezer, az utóbbi pedig ötezer forint. Előnye az egyszerűség: elég egy bevételi nyilvántartás és egy bevallás egy évben. Év közben is választható, bármikor ki lehet belőle lépni, s évente egyszer egy hónapra fel is lehet függeszteni. Sőt, értékhatár túllépése esetén is maradhatunk katások, csak éppen az a fölötti bevétele 40 százalékos plusz adót kell fizetni. Vannak a katázásnak feltételei, a legfontosabb, hogy  a bevételnek legfeljebb a fele származhat egy partnertől, más esetben felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja.

Ezért beszél Orbán a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről

0

Jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin), amely felszólította a magyar kormányt, hogy folytassa a strukturális hiány kiigazítását. A felszólítás igazolja azokat a véleményeket, melyek szerint részben a strukturális költségvetési deficit korrekciójára vonatkozó unió követelések miatt kezdett el váratlanul a magyar gazdaságpolitikai váltás szükségességéről beszélni Orbán Viktor és kormánya.  

A 2017-es adatok szerint a bevételi intézkedések és egyszeri tételek nélkül számított államháztartási kiadások növekedése jóval meghaladta a 2017-re vonatkozó referenciaértéket, jelentős – a GDP 2,4 százalékának megfelelő mértékű – eltérést mutatva az előírt strukturális kiigazítástól – figyelmeztette a Tanács Budapestet.

A GDP 1,8 százalékának megfelelő 2016-os strukturális hiány 2017-ben a GDP 3,1 százalékára nőtt, ami jelentősen, 1,6 százalékponttal eltér a GDP 1,5 százalékában meghatározott középtávú költségvetési célkitűzéstől.

A dokumentumban foglaltak alátámasztják Vértes Andrásnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökének a véleményét: ezért is kezdtek el Orbán és emberei világgazdasági válságról és erre való  hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról beszélni.

 „A kormány az elmúlt egy-két évben olyan költségvetési előirányzatokat fogadott el, amelyek nincsenek teljesen összhangban az uniós előírásokkal – ez az úgynevezett strukturális deficit előírás, amelynek a lényege, hogy az Unió a hiány mértékét a fenntarthatóság pályája szempontjából is korlátok közé szorítja, ezt pedig évek óta nem tartjuk be” – fejtegette a Független Hírügynökségnek adott interjújában Vértes. Hozzáfűzte, hogy ennek megszegése ugyan nem jár büntetéssel (miután nem vagyunk tagjai az euróövezetnek), ám az Európai Bizottság már levélben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy nem teljesíti a középtávú egyensúlyi célt.

„Ezért léptek hátrébb a költségvetésben.

Korábban ugyanis jóval magasabb költségvetési hiánycélt fogalmaztak meg – még az EU által egy évre elvárt 3 százalék alatt, de bőven 2 százalék felett, ami már nem felelt meg a strukturális deficit követelményének” – emlékeztetett, hozzáfűzve: „nem katasztrofális az eltérés, de a Bizottság kifejezetten kérte a korrekciót, ez pedig elég erőteljes megfogalmazás, nem gyakori az ilyen a kommunikációjukban.

A tanács ajánlásai között szerepel az is, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nettó nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a GDP 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg, így álljon Magyarország a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő korrekciós pályára – idézi a határozatot az MTI. Egy további ajánlásuk, hogy Magyarország az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel. A határozat szerint Magyarországnak október 15-ig kell jelentésben beszámolnia az ajánlásokra válaszul hozott intézkedésekről.

Fotó: Ecofin

Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, ezt a kérdést nemzeti hatáskörnek tekinti, amelybe bármilyen brüsszeli beavatkozás a  nemzeti szuverenitást sérti – szögezi le a kiadott magyar közlemény, hozzáfűzve:

nem támogatjuk a Brüsszel által előterjesztett bevándorláspárti költségvetési javaslatot,

mert az nem szolgálja sem az európai közösség, sem Magyarország érdekét.

Az Ecofin pénteki ülésének összefoglalóját itt találja:

A jóléti kiadások megcsapolásával stabilizáltak Orbánék

Saját magára és a gazdaság egyes területeire költ többet a kormány, mint 2010 előtt, ezt az 1300 milliárdot pedig a jóléti kiadásoktól vonta el. A térségben éppen fordítva, az oktatás, egészségügy kap több pénzt a válság óta.

A jóléti kiadások szenvedték meg a 2008-as válság kezelését a nyolc éve hatalmon lévő Orbán-kormány ténykedése nyomán – derül ki a Policy Agenda elemzéséből. A jövő évi költségvetés tervezetét is számításba véve ez csaknem 1500 milliárd forint elvonását hozta magával az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, lakásügyek területéről. Ennek az összegnek zömét, mintegy 1300 milliárdot az állam saját működésére és a gazdaság egyes területeire fordította.

Még szembetűnőbb a szám, ha azt nézzük, hogy a költségvetésen belül hogyan szorultak vissza a jóléti kiadások. A kiadási főösszeg 60,6 százalékáról 54,4 százalékára süllyedtek.

Ráadásul ennél is kevesebb jut a „klasszikus” jóléti célokra, ugyanis ennek a tételcsoportnak része a sport is a szórakoztatással, kultúrával és vallási feladatokkal együtt. Mindkét téren több pénzt költ a kormány.

A növekmény majdnem fele jut a sportra.

Javította a költségvetés helyzetét, hogy kisebb az államadósság (jelentős részben a megvédett magánnyugdíjpénztári vagyon terhére). Erre a célra ezért ma kevesebbet kell fordítani, mint tíz éve.

A gazdasági funkciókra elköltött többlet egy részét erős kritikák érik, mert a uniótól kapott jelentős összegből nagyobb hasznot hajthatna a magyar gazdaság. Ráadásul a növekedésnek egyre komolyabb gátja a munkaerő hiánya, amelyet feltétlenül súlyosbít az oktatásból kivett pénz.

A térség országai éppen ellentétes döntéseket hoztak. Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában kivétel nélkül a gazdasági feladatoktól vontak el pénzt a kormányok, ellenben a jóléti célokra szánt pénzt jelentősen növelték. Bulgáriában és Romániában éppenséggel 10 százalékkal tíz év alatt.

Petíciót indít a DK Nagy Imre szobrának eltávolítása ellen

0

Rónai Sándor, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, melynek célja annak megakadályozása, hogy a kormány elvigye Nagy Imre szobrát a Parlament közeléből, a Vértanúk teréről.

Kifejtette: az Országgyűlés Hivatalának a költségvetési bizottság számára megküldött feljegyzésében „találtunk egy meglepő és számunkra aggodalomra okot adó fejezetet”, amelyben a Szabad György irodaház és a Vértanúk terének felépítéséről, illetve átalakításáról esik szó. „Ez könnyen azt jelentheti, hogy a kormány elviteti Nagy Imre szobrát a térről”.

A DK szerint az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolása lenne, ha a Kossuth téri Forradalom lángja 2012-es „eltávolíttatása” után Nagy Imre szobra is eltűnne a Parlament közeléből. „Orbán Viktor arra készül, hogy végképp eltörölje a magyarok forradalmi múltját és elvigye a szobrot” – jelentette ki a szóvivő.

A tiltakozó petíció részleteiről a jövő héten tájékoztatják a többi ellenzéki pártot, melyeket a DK felkért a csatlakozásra és az aláírásgyűjtésre.

Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke a tájékoztatón arra emlékeztetett, hogy

a következő héten lesz a Nagy Imre-per és az egykori miniszterelnök kivégzésének 60. évfordulója.

Ehhez kapcsolódóan megemlékezést tartanak a per eredeti tárgyalótermében, a Fő utcai börtönben és koszorúzást tartanak a Vértanúk terén. Ugyanakkor tüntetni is fognak a Legfőbb Ügyészség előtt a „jelenleg zajló politikai perek ellen”.

Foci vb: minden eddiginél nagyobb költségvetés

0

Csaknem 800 millió dollár lesz az idei oroszországi futball vb teljes költségvetése, közel 30 százalékkal több, mint a 2014-esnek. A győztes csapat 38 millió dollárt kap.

A különféle díjazásokra 400 millió dollárt szán a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a jövő csütörtökön kezdődő oroszországi világbajnokságon. Négy éve Brazíliában 358 milliós volt ez a keret. A statista.com grafikonján látható, hogy felkészülésre is ad pénzt a FIFA a kijutott 32 csapatnak, 50 százalékkal többet, mint négy éve, másfél millió dollárt. Minden tétel emelkedik, kivéve az első csoportkör, amelynek végén változatlanul 8 millió a fájdalomdíj.

Forrás: statista.com

Jelentősen nőnek a helyezésekért járó juttatások, a győztes csapat pedig 38 millió dollárt (10,3 milliárd forintot) vihet magával.

A teljes költségvetés 791 millió dollár (218 milliárd forint), amelybe a díjazáson felül beletartozik a járékosokat küldő klubcsapatoknak adandó 209 millió és a megsérülő játékosok után ugyancsak az egyesületeknek járó 134 millió dollár.

Négy éve a teljes büdzsé még 420 millió dollár volt, 28 százalékkal kisebb a mostaninál, a 12 évvel ezelőtti németországi vb költségvetése pedig 282 millió volt.

Az első csapat, az iráni válogatott egyébként kedden megérkezett a vb helyszínére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK