Kezdőlap Címkék Költségvetés

Címke: költségvetés

Tíz éve történt: A költségvetési hivatalról egyeztettek

0

Az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP is támogatta egy független költségvetési hivatal vagy tanács létrehozását, az MDF szerint viszont nem újabb hivatalra van szükség, hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosítványainak megerősítésére – ezt írta tíz éve, 2007. augusztus 28-án a Független Hírügynökség, miután az öt parlamenti párt képviselői Sólyom László köztársasági elnökkel egyeztettek.

Forrás: Független Hírügynökség

A költségvetést felügyelő független hivatal felállítása mellett számos másik javaslat is elhangzott az államfő által kezdeményezett találkozón. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a találkozó után egy olyan jogszabály megalkotásáról beszélt, ami magyar államadósságot határolná be, és

a deficitet is szigorú korlátok közé szorítaná.

Azt mondta, a szocialisták szeretnék garantálni az úgynevezett elsődleges egyenleget is, ami az adósságszolgálat kivonásával számított pozitív költségvetési eredményt jelenti.

A Fidesz két javaslatcsomaggal érkezett az államfőhöz – mondta Navracsics Tibor egy későbbi sajtótájékoztatón. A Fidesz szerint az új törvények megalkotása előtt át kell tekinteni az elmúlt öt év folyamatait is, és meg kell állapítani az utóbbi évek költségvetési politikája kapcsán a felelősséget, de ezt nem tekintik a megállapodás előfeltételének.

A Fidesz javaslatai között szerepelt továbbá a kiadási plafon megállapítása, ami maximalizálná a költségvetési kiadásait,

tisztáznák az Állami Számvevőszék jogköreit, és ismét felvetették a miniszterek felelősségvállalását is a költségvetés betartásában – mondta Varga Mihály, a párt alelnöke.

Az SZDSZ javaslatot tett arra is, hogy költségvetési hivatalnak legyen joga kampányidőszakában beárazni a pártok ígéreteit is – mondta a találkozó után Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes. A KDNP is támogatja a költségvetési hivatal felállítását, de szerintük ennek úgy van értelme, ha annak vétójoga lesz – mondta Semjén Zsolt, a párt frakcióvezetője.

Az MDF viszont nem értett egyet a költségvetési hivatal felállításával, Herényi Károly frakcióvezető szerint nem lesz rá garancia, hogy betartják majd észrevételeit. Az MDF szerint az ÁSZ jogköreit kell megerősíteni.

Tartható az idei hiánycél

0

Az uniós módszertan szerinti 2,4%-os hiánycél továbbra is biztonsággal teljesíthető – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium a ma kijött államháztartási adatot.  Az államháztartás központi alrendszerének 2017. július végi halmozott hiánya 816,8 milliárd forintot tett ki.

Ezen belül a központi költségvetés 843,7milliárd, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el – olvasható a jelentésben. A 2016. év első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 464,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel, nagyságrendekkel többet, mint tavaly ilyenkor, akkor a deficit még csak 62,7 milliárd forintra rúgott.

 

Forrás: NGM
Forrás: NGM

 

A két év július végi egyenlegének eltérő alakulását több okkal magyarázza közlemény. Kiemeli egyebek között, hogy  kiadási oldalon az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések elérték az 1090,0 milliárd forintot, tavaly ilyenkor 601,7 milliárd forint jutott erre a célra.

 

Tíz éve történt: Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter a kiigazítási programról

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 18-án a Független Hírügynökségnek Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság korábbi tagja, akkori tárca nélküli miniszter nyilatkozott.

Azt mondta, a kiigazítási program sikeres, ezért nem egy újabb megszorítás a célja a júliusban megszűnt Államreform Bizottság által összeállított szakértői javaslatoknak, hanem a fölösleges kiadások megszüntetése. Azt is mondta, hogy a Népszabadságban megjelent javaslatcsomag csak egy “étlap”, amelyekről a következő hetekben kezd el tárgyalni az érintett tárcavezetőkkel.

A lakástámogatási rendszer megszüntetéséről szóló javaslat biztosan nem valósul meg

– jelentette ki a miniszter.

A megjelent javaslatokról azt mondta, ezek szakértői ötletek, azoknak a lehetőségek gyűjteménye, hogy hova lehet nyúlni, ha ésszerűsíteni akarják az állam működését. A javaslatok között szerepel az is, hogy a családi pótlékot és más családtámogatást ne a munkáltatók, hanem központilag a Magyar Államkincstár fizesse ki. Ez egy nagyon ésszerű ötlet, de csak sok év alatt valósítható meg a szükséges feltételek miatt – mondta Draskovics.

Arról is beszélt, hogy

a kórházak gazdasági társaságokká történő átalakítása olyannyira reális javaslat, hogy jó néhány, elsősorban fideszes önkormányzat már meg is tette ezt,

vagy előkészítés alatt van. Szerinte ennek nem a spórolás a célja, hanem az, hogy a nagyvállalatként működő kórházakat szabadítsák meg a költségvetési intézményi gazdálkodási rend szigorú előírásaitól. Ezzel egy olyan mozgásteret kapnának, amellyel valóban vállalatszerűen működhetnének a piacon.

Nem egy új megszorításra készülnek a javaslatokkal, mert a kiigazítási program sikeres, túlteljesíti a korábbi terveket

– jelentette ki a miniszter. Mint mondta: arra van szükség, hogy az adófizetők pénzét a “legokosabban” költsék el.

Sok megy el általános közszolgáltatásokra

0

Magyarország az Európai Unión belül sokat költ általános közszolgáltatásokra, s a hozzánk hasonló XX. századi múlttal rendelkező térségbeli országok között is kimagaslóan sokat. Érdekes az is, hogy mire, mennyit áldoz a kormány az állami kiadásokon belül. Nem védelemre az biztos, és keveset egészségügyre és oktatásra.

Magyarország a GDP felét fordítja állami kiadásokra, s ezen belül annak 8,9 százalékát általános közszolgáltatásokra – ez utóbbival pedig az Európai Unió élbolyában található. A többi között ez olvasható ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban aktualizált interaktív grafikonok adataiból.

Az általános közszolgáltatások kategóriájához – az uniós módszertan szerint – olyan kiadási csoportok tartoznak, mint a törvényhozó és végrehajtó́ szervek, pénzügyi és költségvetési tevekénységek, külügyek, külföldi gazdasági segély, általános szolgáltatásokat, alapkutatás, általános közszolgáltatási alkalmazott kutatás-fejlesztései, egyéb általános közszolgáltatás, adósságkezelés, kormányzati szintek közötti általános jellegű transzferek.

Az EU-ban – GDP-arányosan –

csupán Ciprus (10,1%), Görögország (9,1%) és Horvátország (9,1%) előz meg minket az általános közszolgáltatások GDP-arányos mutatójában.

Igaz, az összehasonlítás azért is sántíthat, mert habár elvben GDP-arányos állami költési adatokról van szó, ám azok alakulásában temérdek tényező játszik szerepet, történelmi, földrajzi, társadalmi, stb. okok vezetnek el egy-egy ország gyakorlatához, ami ráadásul változik is. Elég ha például az általános közszolgáltatásokon belüli adósságszolgáltatásra gondolunk – más volt a helyzet a 2008-as válságot követő hitelfelvétel rendezésének éveiben, s megint más lesz majd, amikor a Paks-2 miatti kölcsönök törlesztése nagyban zajlik majd.

Több ponton azonban – történelem, földrajz például – összehasonlíthatók a térségbeli volt szocialista országok, ezért érdemes azt rögzíteni, hogy hozzájuk képest hogyan áll nálunk ez a fajta költés. Nos,

Szlovákia tőlünk jócskán elmaradva a GDP 6,5 százalékát költi erre a célra, Lengyelország a 4,9, Románia a 4,8, Csehország pedig a 4,3 százalékát.

Már ebben is komoly különbség van a példaként felhozott országok és hazánk között, ám még nagyobb az összállami kiadások GDP-arányos mutatójában – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható.

Érdekes egyébként azt is megnézni, hogy az állami kiadásokon belül milyen célra, milyen arányban költ Magyarország. Az Eurostat interaktív grafikonjai szerint (ezeket táblázatosítottuk)

GDP-arányosan a legtöbbet szociális védelemre (15%), a legkevesebbet védelemre (0,5%) áldoz a magyar állam.

Az már szinte közhelyszerű, de attól még igaz, hogy arányaiban igen kevés jut ebben a rendszerben egészségügyre és oktatásra (5,2, illetve 5,1 százalék), miközben például Csehországban a legtöbbet szociális védelemre költenek (a GDP 12,7 százalékát), a legkevesebbet lakásügyekre és kommunális szolgáltatásokra (1,1%), egészségügyre (7,6) nálunk jóval többet, oktatásra (4,9%) azonban kevesebbet.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK