İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Kizárás

Címke: Kizárás

Donald Trump nem indulhat az republikánus elnökjelöltek előválasztásán

A volt amerikai elnököt kizárták az elnökválasztáson való részvétel lehetőségéből, mivel már az előválasztáson sem indulhat, mivel felkelésben vett részt – állapította meg a bíróság.

Ez az első alkalom, hogy egy állami bíróság úgy ítéli meg, hogy a republikánusok éllovasát el kell tiltani a szavazástól, mert az Egyesült Államok alkotmánya kizárja a szövetségi hivatalból az embereket, ha azok „felkelésben” vesznek részt.

A Colorado Legfelsőbb Bíróság döntése, amelynek valamennyi bíróját demokrata kormányzók nevezték ki, egyben az első alkalom a történelemben, hogy a 14. módosítás e  pontját egy elnökjelölt kizárására használták fel.

Valószínűleg leszámolásra kerül sor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán, amelynek el kell döntenie, hogy Trump maradhat-e a versenyben. Trump kampánya azt mondta, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fog fellebbezni a 4-3-as ítélet ellen, amely a 14. módosítás értelmezésén alapul.

A 14. módosítás 3. szakasza kizárja a tisztség betöltését, ha az Alkotmány elleni felkelésben vett részt, miután esküt tettek annak támogatására.

„A bíróság többsége úgy ítéli meg, hogy Trumpot a 14. módosítás 3. szakasza értelmében kizárták az elnöki tisztség betöltéséből” – írta a bíróság.

„Mivel kizárták, a választási törvény értelmében jogellenes cselekedet lenne, ha a coloradói külügyminiszter jelöltként tüntetné fel az elnökválasztási előválasztáson.”

Hozzátették, hogy „nem könnyű szívvel vonjuk le ezeket a következtetéseket”.

„Tisztában vagyunk az előttünk álló kérdések nagyságrendjével és súlyával” – írta a bíróság. Szintén tudatában vagyunk annak az ünnepélyes kötelességünknek, hogy félelem  és befolyásolás nélkül alkalmazzuk a törvényt, és nem befolyásolhatja a közvélemény reakciója sem azokra a döntésekre, amelyeket a törvény előír nekünk.

A bíróság hatályon kívül helyezte a kerületi bíróság egyik bírójának ítéletét, amely megállapította, hogy Trump felkelést szított a Capitolium elleni január 6-i támadásban játszott szerepe miatt.

De a bíróság azt is közölte, hogy a volt elnököt nem lehet kizárni a szavazásból, mert nem volt egyértelmű, hogy a rendelkezés az elnöki tisztséget hivatott fedezni. Az állam legfelsőbb bíróságának döntése csak a március 5-i republikánus előválasztásra vonatkozik, de valószínűleg ez Trump státuszát is befolyásolná az általános választásokon.

Az ítélet csak január 4-én lép hatályba, így lehetőség nyílik fellebbezésre.

“Teljesen hibás döntés”

Steven Cheung, Trump szóvivője azt mondta, hogy fellebbezni fognak a „hibás” és „nem demokratikus” ítélet ellen.

„Nem meglepő módon a demokraták által kinevezett Colorado Legfelsőbb Bíróság Trump elnök ellen hozott ítéletet, támogatva egy Soros által finanszírozott, baloldali csoport azon tervét, hogy beavatkozzon egy választásba Joe Biden nevében azáltal, hogy eltávolítja Trump elnök nevét a szavazásról, és kizárja a a coloradói szavazók joga, hogy az általuk választott jelöltre szavazzanak”  – mondta Cheung.

“Teljesen bízunk abban, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága gyorsan a mi javunkra dönt, és végre véget vet ezeknek a nem amerikai pereknek.”

Vivek Ramaswamy, aki a 2024-es jelölésért indul, és a felkelő kampánya során időnként Trumppal szövetkezett, „a politikai ellenfelek elhallgattatására irányuló választási beavatkozási taktikának” nevezte, és azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja jelölését Coloradóban.

„Így néz ki egy tényleges támadás a demokrácia ellen”

– fogalmazott közleményében.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 6-3 arányú konzervatív többségében három Trump kinevezett személy is szerepel.

Minnesotában és New Hampshire-ben a hasonló pereket eljárási okok miatt elutasították. Eközben egy michigani bíró a múlt hónapban úgy döntött, hogy a kérdés politikai jellegű, és nem ő dönthet, a fellebbviteli bíróság pedig megerősítette a döntést, hogy nem zárják ki őt.

Az ügyet a coloradói szavazók egy csoportja indította el, a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (Crew) segítségével, akik azzal érveltek, hogy Trumpot ki kell zárni, mert a Capitolium megtámadására buzdította támogatóit az elnöki hivatal átadásának megakadályozása sikertelen kísérlete érdekében.

Noah Bookbinder, a Crew elnöke kijelentette, hogy

a keddi döntés „nemcsak történelmi és indokolt, de szükséges is ahhoz, hogy megvédjük a demokrácia jövőjét hazánkban”.

A Klubrádió elkaszálva

Pár perccel ezelőtt Média1 portál közölte elsőként, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a mai napon, a Médiatanács  megvizsgálta a Klubrádió pályázati ajánlatát, és megállapította, hogy az több szempontból sem felel meg a pályázati előírásoknak.

“Rendkívül erőltetett, végtelenül aljas, gyáva” – kommentálta a Klubrádió elnöke, Arató András a Médiahatóság csütörtökön nyilvánosságra hozott döntését.

A pályázati kiírás alapján vizsgálni kellett a pályázó gazdasági megfelelőségét. A nyilvános cégadatok vizsgálata alapján

az NMHH szerint a Klubrádió több éven át tartó törvénysértő gazdálkodása miatt a hatályos cégjogi szabályok értelmében kényszertörlési eljárás indítható ellene.

A hazai és európai médiaszolgáltatási pályáztatási gyakorlat alapvető és általános elvei szerint a korlátosan rendelkezésre álló rádiós frekvencia működtetésére egy bizonytalan és törvénysértő gazdasági helyzetben lévő vállalkozás nem megfelelő – írja a Média1 a Médiatanács döntésének indoklásáról.

Megállapította a Médiatanács azt is, hogy a pályázat lényegi műsortervi hibákat tartalmaz. A benyújtott műsorterv a Médiatanács szerint nem felelt meg a rádiózás alapvető követelményeinek, ellentmondásokat tartalmazott, melyek az eddigi bírósági döntések alapján nem mérlegelhető, objektív hibák, így egyetlen pályázat esetében sem fogadhatók el.

A hazai következetes bírósági joggyakorlat, a médiatörvényben megfogalmazottak és az egyenlő elbánás kötelező elvei alapján a Médiatanács nem tekinthetett el a pályázati anyagban ejtett hibák megállapításától.

A fentiek alapján a Médiatanács nem látta biztosítottnak a közösségi célra kiadott frekvencia jogszerű és hatékony hasznosulását, ezért megállapította a pályázati ajánlat érvénytelenségét és a pályázati eljárás eredménytelenségét.

A Klubrádió a döntés ellen tizenöt napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet.

A Klubrádiót 2021. február 15-én némította el a médiahatóság, azóta csak az interneten tudják eljuttatni műsoraikat hallgatóikhoz. A rádió elnémítása téma volt tegnap az Európai Parlamentben, korábban az amerikai és a francia kormány, valamint az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki -olvasható a portálon.

Rendkívüli hír! – Elszakadt a húr

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) csoportja megszavazta a frakció alapszabályát módosító tervezetet – közölte Pedro Lopez de Pablo, az EPP EP-frakciójának alelnöke szerdán a Twitteren.

A módosítás többek között lehetővé teszi az egyéni tagság megszüntetése mellett egy egész csoport tagságának kollektív megszüntetését is kellő indokok alapján, a pártcsalád alapszabályának legsúlyosabb megsértése esetén.

A 148 támogató, 28 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett elfogadott alapszabály lehetővé teszi egész delegációk kizárását és tagságuk felfüggesztését, amíg korábban ezekre csak adott képviselő esetében volt lehetőség. A szöveg megtartotta azt a szabályt, amely a kizárásról szóló döntéshez kétharmados többség meglétét írja elő.

A módosított működési szabályzat szerint egy tag vagy egy teljes képviselőcsoport jogainak ideiglenes, meghatározott idejű felfüggesztésének elfogadásához szintén kétharmados többség szükséges.

Orbán a probléma maga

Ismét nem jött be Orbán reménye. Előbb Orbán lélektársa, Trump maradt alul és néhány napon belül dicstelenül hagyhatja el a Fehér Házat, míg szombaton Friedrich Merz szorult kisebbségbe a CDU elnöki pozíciójáért vívott versengésben, pedig Orbán az ő győzelmében bízva húzta-halasztotta a kenyértörést az EPP-vel.

Egy hét és két megrendítő ütés

Biden győzelme után Armin Laschet is nyert, aki egyértelműen Merkel középutas politikájának folytatója. Laschetnek arra is megnőtt az esélye, hogy az ország következő kancellárjává váljon a Bundestag szeptember 26-ára kitűzött választáson. Nem túl bíztató jövőkép ez az autokratizmusra hajló magyar kormányfő számára. 

Mostantól Laschetnek meg kell küzdenie  a pártcsalád renitens tagjával, a Fidesszel. A magyar kormányzópárt jóideje csak fejfájást okoz az Európai Néppártnak (EPP). Donald Tusk, az EPP vezetője röviden üdvözölte a küldötteket a CDU szombati virtuális kongresszusán, és felszólította a CDU-t, hogy foglaljon egyértelmű álláspontot a Fidesszel folytatott vitában.

“Az EPP-ben mindenki nagyra értékeli a CDU türelmét és kitartását, de amikor a “közös értékeink” megvédéséről van szó, nehéz döntések várnak az EPP-re” – mondta Tusk, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Orbán Viktor pártját.

“Az Ön pártjának egyértelmű álláspontja meghatározó lesz, és ezért aranyat ér majd” – mondta az EPP elnöke, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy “ebben az esetben sem fog minket cserbenhagyni”. Az EPP tagsága Orbán pártját – egyelőre – csak felfüggesztette, míg a párt kizárására tett kísérletek kudarcot vallottak a német keresztény pártok – a CDU és a CSU – hozzáállása miatt.

Tusk – aki régóta szorgalmazza a Fidesz kizárását az EPP-ből – elismerte, hogy mindig számíthat a CDU-ra.

“Nagyrészt nektek is köszönhető, hogy a szabadság, az őszinteség, az átláthatóság, az igazság és az ész nem veszett el az autoriter irányzatok, a korrupció, a hazugság és a populizmus elleni küzdelemben” – mondta Tusk a kereszténydemokratáknak.

A CDU kormányzási módja “nem csak Németországnak, hanem egész Európának előnyére volt” – mondta Tusk, aki példaként hozta fel Németország keleti szomszédait, a balkáni országokat és Ukrajnát.

“Ha nem veszítettük el a hitet, hogy az egyesített Európának van jövője, és értékeinknek van értelme, ez az önök következetességének, türelmének és egyszerűen tisztességének is köszönhető”

– mondta Tusk, megköszönve a CDU-nak a nehéz helyzetekben megtett következetes politikai kiállását.

Orbán és a CDU

Amerika után Németországban is elbukott a magyar miniszterelnök kedvenc jelöltje. Donald Trump a végóráit éli a Fehér Házban. Németországban a CDU élére Angela Merkel és nem Orbán Viktor jelöltjét választották meg.

A magyar kormánypárti sajtó nem is titkolta, hogy a markánsan jobboldali, Merkellel szembenálló Mercket látná szívesen a CDU vezetőjeként. Az erőviszonyokat Németországban is rosszul mérte fel a magyar miniszterelnök: a mérsékelt Armin Laschet futott be, aki minden tekintetben Angela Merkel óvatos középutas politikáját kívánja követni mind Németországban mind pedig az Európai Unióban.

Savanyú a szőlő

Orbán Viktor gratulált a CDU új elnökének: “Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU nagy hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására.”

Két dolgot érdemes kiemelni: a gazdasági együttműködést és a pragmatizmust. Európáról szó sem esik pedig függőben a Fidesz kizárása az Európai Néppárttól. Ez pedig elsősorban a CDU-tól függ.

Armin Laschet most a CDU elnöke lett, de nem biztos, hogy ő lesz a kancellár is Merkel után. Mindenesetre komoly szava lesz abban, hogy a nagyobbik német kormánypárt milyen viszonyt ápol Orbán Viktorral, akinek munka kapcsolata Angela Merkellel “pragmatikus” volt…

“Magyarországot és Lengyelországot zárják ki az EU-ból!”

A ZDF német televízió egyik műsora, amely ironikusan közelíti meg a világot, de nagyon is komolyan gondolja amit állít: ha Magyarországot és Lengyelországot kizárnák az Európai Unióból, akkor ezzel Brüsszel megspórolna évi 17 milliárd eurót. Ebből 15 milliárdot oda lehetne adni Olaszországnak és Spanyolországnak, annak a két uniós tagállamnak, melyeket leginkább legyengített a Covid-19 vírus válság.

Orbán Viktor és a jogállam

“Azzal, hogy a magyar miniszterelnök megvétózta a jogállami kritériumot elismerte: Magyarországon nincsen jogállam! ” – állitja a ZDF. Ugyanezt mondja Manfred Weber is: ha Magyarországon jól működik a jogállam és a sajtószabadság, akkor nincs oka nyugtalanságra a magyar miniszterelnöknek!

Ha nem lenne vírus válság, akkor az Európai Néppárt már valószínűleg kizárta volna a Fideszt a tagjai közül

– mondta a frakcióvezető. Webernek személyes elszámolni valója is van Orbán Viktorral. A magyar kormányfő először megígérte neki, hogy támogatja őt mint Spitzenkandidatot vagyis Webert jelöli a brüsszeli bizottság élére, majd pedig az alkudozás során kihátrált mögüle. Így lett az ugyancsak német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnök asszonya.

Pénz beszél

A ZDF nem véletlenül hangsúlyozza, hogy alapjában a pénzről van szó a vitában a magyar és a lengyel kormány illetve az EU között. Miért adunk pénzt olyan kormányoknak, melyek ellenünk vannak?

“Orbán lengyel gengszter barátjával ellenünk van, hát akkor?”

Az ironikus megoldás lényegében ugyanaz mint amit Guy Verhofstadt és a franciák javasolnak: legyen kétsebességes Európa! Ha a magyaroknak és a lengyeleknek nem tetszik az EU, akkor nélkülük kell tovább folytatni!

Orbán Viktor és a lengyel vezetés problémája az, hogy nekik nagyon is szükségük van az EU-ra úgyis mint fejős tehénre és úgyis mint bűnbakra.

A nem túl finom német figyelmeztetés arra vonatkozhat, hogy a kettő együtt nem megy!

Ha Orbán Viktor uniós pénzek segítségével akarja megnyerni a következő választást, akkor vissza kell fognia a Brüsszel elleni kampányt! Csakhogy a der Spiegel korábban megírta: Magyarországnak még több mint 11 milliárd euró jár a következő két évben a strukturális alapból! A magyar miniszterelnök azzal számolhat, hogy két év alatt sok minden megváltozhat Németországban is, ahol a végéhez közeledik Angela Merkel 15 éves kancellársága…

Orbán időt nyerhet

Elhalasztják a döntést az Európai Néppártban a Fidesz sorsáról – értesült a Bloomberg. Eszerint nincs egyetértés a „három bölcs” között, és az EPP-ben is aggódnak, mit tesz Orbán Viktor, ha elítélő jelentés készülne a Fideszről.

Az EPP elhalaszthatja a Fidesz sorsáról szóló döntést a február 3-4-i politikai közgyűlésen – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség szerint az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportja arra készül, hogy elhalasztja a döntést a Fidesz kizárásáról (valójában mindhárom lehetőség az asztalon van: a kizárás, a felfüggesztés visszavonása és fenntartása, de a kialakult közhangulatban csak az első jöhet szóba).

A Fidesz tagságát az EPP tavaly márciusi közgyűlésén függesztette fel a jogállamisági kifogások miatt. Egyúttal a pártcsoport három idősebb, korábban magas tisztségeket betöltő tagját bízta meg jelentés elkészítésével. Ennek eredetileg a tavaly novemberi kongresszusra kellett volna elkészülnie, de elmaradt, emiatt a napirendre se került a kérdés. Az akkor Joseph Daul helyébe az EPP élésre megválasztott Donald Tusk bemutatkozó beszédében világossá tette: akik nem tartják magukat a jogállamiság, a liberális demokrácia elvéhez, kívül találják magukat az EPP-ből.

A jelentés elkészültének határidejét akkor január elejére tolták ki annak érdekében, hogy a februári brüsszeli közgyűlésen megtárgyalhassák Tusk előterjesztését. A Bloomberg azonban azt írja, hogy a trió nem jutott egyezségre, ami tükrözi az EPP-n belüli megosztottságot. Forrásai szerint aggódnak Orbán lépésétől, ha kizárnák a pártot a Néppártból. Vagyis attól, hogy – akár már kizárási javaslat utáni önkéntes távozást követően – a Fidesz más (szélső-)jobboldali pártokkal alakít új formációt.

Az EPP-n belüli széthúzás annak ellenére fennáll, hogy a múlt héten az Európai Parlamentben – igen nagy részvétel mellett – az EPP-frakció túlnyomó többsége is megszavazta azt a határozatot, amely szerint romlott a jogállamiság állapota Magyarországon és Lengyelországban. Emiatt felszólították az Európai Tanácsot, hogy folytassa a 7. cikkely szerinti eljárást, és határidőkkel együtt konkrét intézkedéseket is kezdeményezzen. Továbbá támogatja, hogy a következő költségvetési ciklusban az uniós támogatások feltételéül szabják a jogállami követelmények teljesítését.

Ezután Orbán azt nyilatkozta, hogy „egyetlen centiméterre” voltak attól, hogy benyújtsák a kilépési nyilatkozatot – amit, mint megírtuk, szabályosan nem tehetnek meg előzetes Fidesz-kongresszusi döntés nélkül. Orbán a francia, spanyol és olasz pártok támogatására hivatkozva nem tette meg ezt. Már ekkor megmutatkozott tehát a kettészakadás az EPP-ben.

Az mindenesetre sokat mondó, hogy még az EP-beli döntés előtt Orbán demonstratívan találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel Jog és Igazságosság vezetőjével, és Európa jövőjéről beszélgettek. És ugyanazon a napon, amikor az EPP közgyűlése lesz Brüsszelben, Orbán egy olyan rendezvényen vesz részt és tart beszédet Rómában, amelyen az európai szélsőjobb több pártja képviselteti magát: az olasz Liga és a vállaltan Mussolini-örökös újfasiszta Olasz Testvériség, a francia Nemzeti Tömörülés. Az ezen való részvétel csak annyiban jelentős súlyú, hogy egyértelmű politikai állásfoglalás Orbán részéről a politikai rokonszenvről. Az EPP közgyűlésén a Fidesz nem vehet részt, mert a felfüggesztett tagsági viszony a tisztségek viselésének tilalma mellett kiterjed a pártcsoport eseményeitől való távollétre is.

Ha így történik, akkor Orbán további időt nyer arra, hogy – akár ebből a dél-európai körből, akár kisebb északi pártok közül – megpróbáljon többeket kiszakítani az EPP-ből. Ha később mégis a kizárás támogatása kapna jelentősebb többséget az EPP-ben.

Európa „rajong” az Orbán-világ modellért

Már tizenhárom európai párt csatlakozott a Fidesz Néppártból kizárását kezdeményezők közé. Nem kell ám látnoknak lenni, hogy megjósoljuk, mi is következik a magyar kormány által jegyzett fideszes választási kampányban.

Soros György biztosan marad. Kovács Zoltán államtitkártól már tudjuk: Juncker után egy ideig a szocialista Timmermans lesz a „spekuláns” mellett a migránsok betelepítését szorgalmazó patás ördög. Azután – ha már szinte az egész EU-ban magasra csapnak az új orbáni hazugságáradat miatti felháborodás hullámai – Soros mellett a „bevándorláspárti” s főleg „sorosista” kizárást követelő kerülhet sorra. Már ha nem bővül tovább a kizárást szorgalmazók listája, mert arra is van esély. Nem is csekély.

Fideszes öröm lehet az ürömben: akkor még több óriásplakátot rendelhet a gebinet a csókosaitól. Szerepelhetnek azokon együtt is a Fidesz kizárását kezdeményezők, de az persze kevesebbet hozhat a narancsos konyhára, mint ha Sorossal külön-külön láttatják a „dekadens libsibolsi, keresztény kultúrát feladó” európai kereszténydemokrata pártokat…

Azután – az elemzők szerint nyilván csak az uniós választást követően – talán ki is zárják végre a kínossá vált, az európai normákat és a demokratikus szabályokat rendre semmibe vevő – önképe szerint a nemzeti szuverenitásért kiálló, ám mások szerint csak az EU egységét bomlasztó – Fideszt a Néppártból.

A V4 másik három tagja egy ideig vakaródzik majd, mint a bolhás kutya, végül dönt: snassz ám ez így, jobb, ha Szlovákia, Csehország, Lengyelország és talán más sem kér a Kárpát-medence magyar szupremácián alapuló „újjáépítéséből”. Meglesz a V4 majd V3-ként is, s persze összeállhat idővel még akár a kisantant is…

És mielőtt az Orbán-világ fejedelme a pártjával meg annak választott képviselőivel együtt elfoglalná méltó helyét az Európai Parlament euroszkeptikus, antifederalista (lényegében unióellenes) frakciójában Le Pen, Salvini és más populista vezér-jelöltek delegáltjai mellett, Orbán propaganda-stábja még levezényel egy hazai kampányzárót.

Annak az üzenete valahonnan a régmúltból nagyon ismerős lesz. Sötétkék alapon ökölbe szorított kezek látszanak. Mondjuk Kósa Lajosé, Lázár Jánosé és Balog Zoltáné, nekik már úgyis mindegy… A fotó alatt, a balról jobbra emelkedő narancssárga – penészszürke nyílban a szöveg csupán ennyi lesz:

„Egyedül vagyunk!”

Az nem szerepel majd ott, hogy már szinte minden európai statisztikában a sor legvégén. De pssszt, ez még titok! Mert ugye jönnek az önkormányzati választások…

Vasvári G. Pál

Kidobják? Nem dobják ki? Esélylatolgatás – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, hosszú kávét kérek, habbal, ma viszonylag hosszas fejtörés következik, tartson ki a végéig… szóval, beszéljünk a tegnap este híréről, mely szerint még e hónap folyamán szakíthat az Európai Néppárt a Fidesszel, pontosabban fogalmazva: Joseph Daul, a párt elnöke bejelentette, hogy megindítja a kizárási vagy felfüggesztési eljárást a magyar kormánypárt ellen.

Itt, az első pillanat mámorában két apróság kerülte el sokak figyelmét. Az első: a feltételes mód. Nem okvetlenül kizárják vagy felfüggesztik, hanem kizárhatják, felfüggeszthetik a Fidesz néppárti tagságát. A másik fontos momentum, hogy két lehetőség van, és ezek közül csak az egyik a kizárás, a másik a felfüggesztés, ami azonban további tagsággal jár. De bárhogy is döntsenek, ez nem jelenti azt, hogy holnap megjön Brüsszelből egy úriember, és a Kossuth tér kellős közepén alfelén billenti a Fidesz valamely politikusát.

Sőt, az a helyzet, hogy hosszú, bonyolult eljárás következik, ami elképzelhető ugyan, hogy lezajlik a választások előtt, de még elképzelhetőbb, hogy nem. Egyszóval, egy ilyen procedúrának vannak bizonyos alapfeltételei. Az első és legfontosabb az, hogy legalább öt különböző országból hét különböző párt indítványozza a kizárást vagy felfüggesztést. Ez bőségesen teljesült, ugyanis tizenkét indítványozó van, éspedig

a svéd Mérsékelt Párt
a svéd kereszténydemokraták
a finn Nemzeti Koalíció Pártja (Kokoomus)
a luxemburgi Keresztényszocialista Párt
a flamand kereszténydemokraták
a vallon Humanista Demokratikus Középpárt
a portugál Néppárt
a portugál Szociáldemokrata Párt
a holland Kereszténydemokrata Tömörülés
a görög Új Demokrácia
a litván kereszténydemokraták
és a norvég konzervatívok.

Akkor ezzel nincs baj, ez szabályszerű. Csakhogy… hány tagja is van a Néppártnak? Nyilván tagpártokról van szó, nem azok tagságáról, mert ha azt is figyelembe kéne vennünk, beleőszülnénk, de szerencsére nem rendeznek világszerte szavazást a Fidesz ügyében. Hát kérem, ez a pártcsalád hetvenkilenc tagot számlál, ebből huszonnyolc Unión kívüli, de némelyiknek van szavazati joga a választmányi ülésen, ahol eldől a magyar kormánypárt sorsa. Persze nem elvárható, hogy mondjuk az albán, örmény, ukrán, moldovai vagy libanoni tagpárt küldöttei ismerjék a magyar viszonyokat, ők tehát valószínűleg a Néppárt általuk vélt érdekei mentén szavaznak majd. Az viszont jó kérdés, ki mit vél a Néppárt érdekének, ugyanis egy ekkora és ilyen sok tagú pártcsaládban nem úgy működik a frakciófegyelem, pártfegyelem, mint a magyar Országgyűlésben, itt a küldöttek – elképzelni is különös – a saját fejük után szavaznak. A pártvezetés adhat ugyan tanácsot, de azt ők döntik el, megfogadják-e.

Akkor tehát ott tartunk, hogy tizenkét biztos szavazat van a Fidesz szankcionálása mellett, és hatvanhét bizonytalan, ami még nem dőlt el. Ugyanakkor nagy népszerűséget nem szerzett magának Orbán Viktor pártja a Juncker-plakátkampánnyal, így pillanatnyilag szó szerint bármi elképzelhető.

De ha azt hisszük, hogy ennyin dől el a voksolás, tévedünk. Azon a bizonyos választmányi ülésen szavazhat még (a HVG nyomán):

a Néppárt elnöke és alelnökei,
a Néppárt EP-frakcióvezetője (Manfred Weber, aki a párt csúcsjelöltje is az Európai Bizottság elnöki posztjára) és helyettesei,
a tagpártok elnökei,
a pártok európai parlamenti nemzeti küldöttségeinek vezetői,
az Európai Parlament néppárti elnöke (Antonio Tajani) és alelnökei (a 14 alelnök közül négy az EPP tagja, köztük Járóka Lívia fideszes politikus),
a néppárti uniós biztosok (köztük Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke),
az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a Régiók Bizottsága közgyűlésének néppárti vagy Néppárttal szövetséges frakcióvezetői.

Így aztán elég népes társaság fog dönteni, a legutóbbi ilyesféle ülésen például kétszázhatvanan vettek részt. Ehhez vegyük, hogy a tizenkét indítványozó pártnak eddig kevesebb, mint ötven voksa van, és megláthatjuk, milyen bizonytalan is ez a kizárás vagy felfüggesztés.

Ráadásul az Európai Néppárt egy demokratikus szervezet, melynek szabályzata előírja, hogy a vitatott, kizárásra javasolt párt képviselőit is meg kell hallgatni a szavazás előtt, és azt is, hogy a szankcióról csak az abszolút többség dönthet. Ha a Fidesz képviselői ügyesen forgatják a szót a meghallgatáson, és legalábbis sikerül elbizonytalanítaniuk a szavazók egyharmadánál kicsit többeket: egyáltalán nem történik semmi.

Nyilván a legnagyobb létszámú német pártoké lesz a döntő szó, a CDU és a CSU nélkül nincs határozat, azonban sajnos Orbán és pártja őket is alaposan össze-vissza sértegette már, tehát innentől kezdve minden lehetséges, az is, hogy a sértett indulat dönt az ügyben, az is, hogy a racionális, stratégiai megfontolás.

Az ész azt mondaná a Néppártnak, hogy mivel európai eszközökkel kezelhetetlen politikai alakulatról van szó, mindenképpen semlegesíteni kell őket, mert többet ártanak, mint használnak, de azt is mondja, hogy nem kéne őket egy esetleges ellentáborba üldözni. Főleg azért sem, mert mintha épp ez lenne a céljuk: elérni egy látványos kizárást, hogy aztán a többi populistával végre közös platformot alakíthassanak. Ez egyelőre még nem létezik, de ha létrejön, magva lehet akár az Unió felbomlásának is.

Tehát jobb lenne a Néppártnak, ha bent tudná a Fideszt a családban, mint ha kitagadná, ugyanakkor arról is gondoskodni kéne, hogy ne művelhessenek mindenféle őrültséget a pártcsalád nevében, ne okozhassanak több kárt. Tehát büntetni, semlegesíteni igenis szükséges a pártot, de csak óvatosan, nehogy ellenséggé váljon.

Erre pedig a legjobb módszer – ha európai fejjel gondolkodunk – nem a kizárás, hanem a felfüggesztés.

Magyar fejjel, indulatból gondolkodva persze a felfüggesztés is örök haraggal és számtalan huszáros visszavágással jár, számtalan nyilatkozat átkozza majd az álnok Néppártot, de ezekkel óvatosan kell majd bánni – ha a magyar kormánynak van még egy csepp esze, tudja, hogy a hetes cikkely alkalmazásáról döntő szavazáson komolyan esik a latba, hova áll a Néppárt.

Száz szónak is egy a vége: nekem az a magánvéleményem, hogy a legnagyobb esély a Fidesz felfüggesztésére van március huszadikán, a második legnagyobb arra, hogy a szavazás érvénytelen lesz, a legkisebb pedig arra, hogy egyhangúan kizárják a Néppártból ezt a különös társaságot.

Természetesen most rengeteget számít az is, mit művel huszadikáig a Fidesz: ez a bő két hét sok mindent eldönt majd.

És most nagyon sok szem szegeződik Budapestre, most minden lépésünket látja Európa.

Az is sokat számít, mit akar igazából elérni a Fidesz – de ezt rövidesen meglátjuk. Ha három napon belül hangos és agresszív Unió- és Néppárt-ellenes kampány indul, akkor bizonyos, hogy a kizárásra és egy jövendő, populista frakcióbéli tagságra játszanak.

Ami egyenlő lesz azzal, hogy kizárják magukat az aktív uniós politizálásból.

No, nemsokára meglátjuk.

Figyeljük a jeleket!

Ha a Fidesz nem akar távozni a Néppártból, ki kell zárni

0

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív vasárnapi német lap. Hírünk a világban.

Az Orbánnak távoznia kell című cikkben kiemelték, hogy az Európai Parlament „elmondhatatlanul lejáratta volna magát”, ha nem szavazza meg a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, úgynevezett Sargentini-jelentést.

Orbán Viktor kormányfő ugyanis „megszorongatja a civil társadalmat, alattomoskodik egy, a világra nyitott, vagyis számára kényelmetlen egyetemmel szemben”, és „semmibe veszi a tehermegosztásról hozott érvényes döntéseket a migráció területén”.

Az EP „kétharmados többsége után most a tagállamokon a sor”. Kevés az idő, mert májusban EP-választást tartanak, és

„fontos, hogy az Európa-párti pártcsaládok egységesen lépjenek fel a nacionalistákkal szemben”. 

Az egyik ilyen pártcsalád az EPP, benne a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Fidesszel. Ha ez így is marad, az Európa-pártiaknak a választási kampányban „egy csónakban kell evezniük az Európa-ellenesekkel”, ami „nem vezet jóra, ezért a Fidesznek távoznia kell a néppártból”.

Hozzátették, hogy

ha a Fidesz nem akar távozni, ki kell zárni.

Tagsága megszűnésének lesznek hátrányos következményei, „hiszen Orbán emberei a következő parlamentben az ellenfeleket erősítik majd”, azonban az előnyös következmények túlsúlyban vannak, mert az EPP “soha nem tudna Orbánnal együtt egységesen küzdeni egy erős Európáért, nélküle viszont képes erre”.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!