Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Venezuela bajban, az oroszok dühösek

0

Titkos látogatást tett Venezuela fővárosában Igor Szecsin – értesült a Reuters hírügynökség, mely szerint a Rosznyeft főnöke komoly szemrehányásossal illette Nicolas Maduro elnököt. Az ok? Miközben Venezuela teljesíti olajszállítási kötelezettségeit Kína irányában, az oroszokkal szemben komoly elmaradása van!

Venezuela pénzügyi csődben van, ráadásul az olajkitermelés jelentős mértékben csökken, pedig ez jelenti az ország deviza bevételeinek 95%-át. Mind Oroszország mind pedig Kína támogatja Venezuelát, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. A kínaiak és az oroszok hiteleit Venezuela olajszállítmányokkal ellentételezi. A kínaiak meg is kapják azt, ami jár, de az oroszok nem! Ezért reklamált Igor Szecsin Caracasban.

A Reuters számításai szerint Moszkva 17 milliárd dollárt adott Venezuelának 2006 óta, amióta a magát szocialistának nevező populista rendszer pénzügyi gondokkal kezdett küzdeni. Kína viszont több mint 50 milliárd dollárt! Így érthető, ha Nicolas Maduro elnök döntése alapján a csökkenő olaj exportból inkább a kínaiaknak szállítanak mint az oroszoknak.

Moszkvában érthetően dühösek és profitálni szeretnének a helyzetből. Az oroszok szép csendben felvásárolják az olaj mezőket Venezuelában, hogy a világpiacon megerősítsék a pozícióikat. Jelenleg Oroszország, az USA és Szaúd Arábia kulcspozícióban van az olaj világ piacán míg az OPEC államai ki vannak szolgáltatva a csökkenő olaj árak következményeinek.

Szecsin úgy nyilatkozott, hogy „minket nem érdekel az olaj ára!”

Putyin jobbkeze, aki szintén a KGB-ben töltötte ifjúságát, arra célzott, hogy az oroszokat a bevétel érdekli. Ha csökken az ár, akkor több olajat szállítanak a piacra. Ehhez kell az olaj Venezuelából, mert onnan olcsóbb az amerikai kontinensre szállítani. Közben Trump elnök meg akarja pénzügyileg fojtani Venezuelát, mely Kubával együtt baloldali alternatívát kínált Latin Amerika számára – meglehetősen szerény eredménnyel.

A cenzúra ötven árnyalata – Tíz és fél év börtön egy erotikus regényért

0

Liu kisasszony fiú pornót írt, melyet az internetes kereskedő láncon a Taobaon hirdetett meg. Egy tanár és egy diák kapcsolatáról szól a pornográf regény, mely nem újdonság Kínában. Nemcsak arról van szó, hogy az ókori Kínában is bőven írtak ilyeneket, de manapság a kínaiak körében igen népszerű a pornográfia. Annak meleg része is sok olvasót vonz. Ezt használta ki Liu kisasszony, aki Tienji álnéven adta ki a regényeit.

Minthogy 7000 példányt sikerült eladnia a meleg pornóból, és ezért 150 ezer jüant kapott /18800 euro/, ezért büntethetővé vált. Kínában ugyanis akkor válik büntethetővé a pornográfia, ha a szerző több mint 5000 példányt értékesít és ebből jelentős anyagi haszna van.

Kína egyik elmaradott tartományában, Anhujban sújtotta tíz és féléves éves börtönbüntetéssel a bíróság a szerzőt. Alig tették közzé az ítéletet, máris felrobbant az internet a Mennyei Birodalomban. Óriási vita indult meg. Majdnem mindenki sokallja a 10,5 éves börtönbüntetést. Egy hozzászóló emlékeztet rá: az ugyancsak elmaradott Jünnan tartományban csak nyolc évre ítéltek egy helyi mandarint pedig ő megerőszakolt egy négyéves kislányt! Dehát a mi kutyánk kölyke volt…

A szerencsétlen írónő természetesen fellebbez. Arra hivatkozik, hogy neki kell eltartania a kisöccsét is. Ez költséges mulatság Kínában, ahol a legutóbbi időkig az egyke volt a kötelező. A második gyerekért nemcsak büntetést kellett fizetnie, de nem járhatott ingyen óvodába vagy iskolába sem. Egészségügyi ellátása is pénzbe került. Ma már van változás, de kérdés, hogy mikor vezetik ezt be Anhuj tartományban, ahol ezt a súlyos börtönbüntetést kapta a fiatal írónő.

Kína megszerezte a NATO szuper szoftverét

0

Amikor Oszama bin Ladent amerikai kommandósok megölték Pakisztánban, akkor a Luciad szoftver segítségével tudták az akciót élőben követni a Fehér Házban Washingtonban. Most a kínaiak ezt a Luciad szoftvert vásárolták meg annak belga tervezőjétől – értesült a South China Morning Post.

A Leuvenben működő cég főnöke dr. Lode Missiaen tervezte a Luciad szoftvert – még a NATO számára. Ez olyan mint a Ferrari – szupergyors program, amely háborús helyzetben hallatlan előnyt adhat a felhasználónak. Tampa-ban, az USA különleges műveleti központjában mindmáig ezt használják. A szoftver tervezője 1999-ig a NATO-nak dolgozott, de azután kilépett és megalapította a Luciad Kft.-t, amely árusítja a szuper szoftvert. Jelenleg a kínaiak szakértői gyorsított tanfolyamon sajátítják el a szoftvert, melyet a világ legnagyobb hadserege, a kínai is használni akar.

Miért engedi ezt a NATO? A South China Morning Post szerint a szoftver tartalmazhat bizonyos rejtett kém programokat, melyek tájékoztatják a külvilágot arról, hogy a kínaiak valójában mit is csinálnak. Ezért Peking komoly kockázatot vállalt a szoftver megvásárlásával, de a kínaiak szakértői nyilvánvalóan mindent elkövetnek azért, hogy olyan tűzfalat állítsanak a Kínában felhasznált Luciad és a külvilág közé, mely lehetetlenné teszi a kémkedést.

Nemrég Washingtonban tárgyalt a kínaiak sztár diplomatája és a hadügyminiszter. A stratégiai tárgyalásokról nem sok szivárgott ki, de az kiderült: bár Washingtonban Kínát ellenfélnek tekintik, de mindenképp tárgyalni kívánnak vele, mert semmiképp sem akarnak komoly konfliktust. A következő jelentős amerikai-kínai tárgyalás Argentínában lesz, ahol a G 20 csúcstalálkozón részt vesz mond Donald Trump mind pedig Hszi Csinping.

A föderális Európa fokozatosan lekerül a napirendről, Orbán győzni látszik

1

Orbán bejelentette, hogy a magyar állam ezentúl csak jüanban bocsát ki államkötvényt, azaz a tervek szerint a magyar állam finanszírozását fokozatosan átveszi Kína.

Eközben a magyar honvédség csak jelképes egységet küld egy jelentős NATO-gyakorlatra, Helsinkiben a Néppárt kiegyezik Orbánnal, és aláírnak egy teljesen lényegtelen záródokumentumot. Macron pácban odahaza, Merkel már a múlt. Az osztrák kancellár Putyinnal egyezkedik, az olaszok az eurónak készülnek adni egy gyomrost, a kínai gazdasági behatolás pedig feltartóztathatatlan Európában. Sorolhatnám még a jeleket, amik arra utalnak, hogy a globalizáció új – kelet-nyugati – irányával az EU lassan megbarátkozik, ezzel együtt veszíti kohézióját az észak-atlanti térség (gondoljuk még bele a helyzetbe Trumpot), és válik fontosabbá az egyes EU-tagállamok számára is a kínai kapcsolat. (Lásd a német autóipar nyár óta tartó mélyrepülését a kínai eladások csökkenése miatt.) Európán belül egyre inkább felülkerekedik a Realpolitik az értékelvű politizálással szemben: első a hatalom, konkrétan a nemzeti pozíció – pl. nagyobb jelentősége van már a németek számára a kínai piacnak, mint a föderális EU-nak. Orbán szépen halad előre.

Magyarországon ez természetesen el fogja hozni a kínaihoz hasonló megfigyelő-korlátozó-szankcionáló állam további erősödését. De mivel itt nincsenek polgárok, ez ötmillió embernek nem is lesz annyira feltűnő. Ahogy a robotizáció előtérbe kerül, úgy kerülnek majd ezek az emberek valamiféle alapjövedelmen keresztül közvetlen állami függésbe, amit tovább erősít az oktatás és az egészségügyi rendszer leépítése/privatizálása. Amint nem túl sokára világos lesz, hogy külpolitikai-világpolitikai tekintetben is Orbánnak áll a zászló és elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszafordulás a nyugati orientációhoz, úgy fognak az ellenzéki pártok még inkább eljelentéktelenedni. A bejelentéssel, amivel kezdtem, nagyon fontos mérföldkőhöz értünk ebben a folyamatban.

Béndek Péter

Barátunk, Kína!

Nem árt azonban az óvatosság, mert a kormánydelegációk hangzatos kijelentései gyakran légüres térbe kerülnek, a nagy csinnadrattával bejelentett projektek végül nem valósulnak meg. Gondoljunk csak a kínai tőkéből finanszírozott Liszt Ferenc reptérre vezető gyorsvasútra, a szolnoki napelemgyárra vagy a hét éve készülőben lévő kazincbarcikai citromsavgyárra – írja Dudás Tamás a pozsonyi Új Szóban.

A „keleti nyitás” több éve visszatérő téma nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. Orbán Viktor magyar kormányfő már 2010 óta kiemelt figyelmet szentel a kínai–magyar kétoldalú kapcsolatoknak, ennek köszönhetően jó viszonyt ápol a kínai vezetőkkel. (…)

Ami Közép-Európát különösen érdekli, az a pénz – állapítja meg az Új Szó szerzője. Kína már világgazdasági szinten is a legnagyobb tőkeexportőrök közé tartozik, régiónknak pedig még mindig külföldi tőkére van szüksége a gazdasági fejlődéshez. Nem meglepő tehát, hogy a kínai dollármilliárdok sokak fantáziáját megmozgatják, Budapesttől egészen Varsóig. Régiónk szerencséje, hogy az érdeklődés ma kölcsönös. Kína hosszú évek óta a nemzetközi pozíciója erősítésén dolgozik, vezetői 2010 táján fedezték fel a Pekinggel szemben rendkívül nyitott közép-európai térséget. Kína jövőbeni terveibe jól illeszkedik a régió, ezért is jött létre 2012-ben Ven Csia-pao akkori kormányfő kezdeményezésére Varsóban a 16+1 platform, mely összehozta Kínát és a 16 közép-kelet-európai országot. Ezen belül Magyarország fontosságát mutatja, hogy Ven Csia-pao a platform ötletét magyarországi látogatása során vetette fel 2011-ben, és 2017-ben Budapesten volt a térségbeli országok csúcstalálkozója. Emellett Orbán Viktor illiberális demokrácia-világképébe is pontosan illeszkedik Kína.

Szinte minden adott tehát – írja Dudás Tamás -, hogy Közép-Európa és Kína gazdasági kapcsolatai erősödjenek az elkövetkező években. Nem árt azonban az óvatosság, mert a kormánydelegációk e hangzatos kijelentései gyakran légüres térbe kerülnek, a nagy csinnadrattával bejelentett projektek végül nem valósulnak meg. Gondoljunk csak a kínai tőkéből finanszírozott Liszt Ferenc reptérre vezető gyorsvasútra, a szolnoki napelemgyárra vagy a hét éve készülőben lévő kazincbarcikai citromsavgyárra.

De nem magyarországi sajátosság, hogy a kínai tőke részvételével készülő projektek késnek vagy vakvágányra kerülnek valahol a Selyemúton, szinte mindegyik közép-európai országban találunk példát ilyesmire.

Ha a kínai cégek nem látják a gyors nyereség lehetőségét, akkor csendben eltűnnek.

Ezért a közép-európai államoknak is józanul kell hozzáállniuk Pekinghez, és vigyázniuk arra, hogy a tetszetős ígéretek mögött a kínai állam érdekei húzódnak meg. Kína ettől még a jövő országa, mellyel érdemes jó politikai és gazdasági kapcsolatokra törekedni. Nem lenne jó azonban, ha Közép-Európa a kínai állam és a kínai vállalatok trójai falovává válna az Európai Unióban.

Trump: megállapodhatunk Kínával

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

Az ellenségek szövetsége – Japán és kínai együtt az USA ellen?

0

Hét év után most először látogat el japán miniszterelnök Pekingbe, ahova több 500 üzletember kíséri el. A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságának vezetői a két állam kapcsolatain túl a közös globális perspektívákat vizsgálják meg. Hszi Csinping és Abe Sinzo az elmúlt években gyakran találkozott egymással különböző nemzetközi fórumokon. Nemrég Brüsszelben tartottak Európa-Ázsia fórumot, melyen Japánt Abe Sinzo miniszterelnök, Kínát pedig Li Kocsiang kormányfő képviselte. Kína miniszterelnöke, aki a Mennyei Birodalom második számú vezetője, májusban tett látogatást Tokióban.

Belép-e Kína a csendes óceáni szabadkereskedelmi övezetbe?

Amint Trump beköltözött a Fehér Házba máris azt közölte: az USA kimarad a Csendes óceáni szabadkereskedelmi (TPP) övezetből. Japán vezetésével mégiscsak létrehozták azt. Olyannyira, hogy Japán miniszterelnöke felszólította Nagy Britanniát: a brexit után lépjen be hozzájuk! Hasonló felkérést az 1,4 milliárd lakosú Kína valószínűleg nem kap, de tárgyalások kezdődhetnek a tagságról. Japán és Kína kereskedelmi fogalma meghaladja a 300 milliárd dollárt! A huszadik században a két ázsiai óriás sokáig ellenségként állt szemben egymással. Most azonban mindkét fél a komplementer jelleget hangsúlyozza. A 125 milliós Japán technológiai nagyhatalom míg Kínát egyre inkább sújtja az amerikai diszkrimináció ezen a téren. Trump America First politikája mindkét ázsiai óriást irritálja. Ettől persze még nem fogják megszeretni egymást, de a közös érdekek alapján együttműködhetnek – akár Amerikával szemben is. Japán persze továbbra is számít arra, hogy Amerika megvédelmezi bármilyen kínai katonai fenyegetéssel szemben, de Trump mindezért egyre több pénzt kér! Így aztán olcsóbb kibékülni Kínával, amely most maga is épp bajban van – és épp az Egyesült Államok miatt?!…

Pakisztán hisz Szaúd Arábiának – 6 milliárd dollárért

0

„Pakisztán kétségbeejtő helyzetben van. Ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy valamilyen baráti államtól, akkor fizetésképtelenség fenyeget bennünket!”- nyilatkozta a nemrég megválasztott kormányfő a Middle East Eye portálnak. Imran Khan nem a levegőbe beszélt: Pakisztán pénzügyi helyzete katasztrofális. Ráadásul az IMF-hez nem fordulhat. Erre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmeztette az új miniszterelnököt Iszlamabadban. Miért nem?

Pakisztán legnagyobb hitelezője Kína. Az amerikaiak azt gyanítják – minden bizonnyal joggal -, hogy Pakisztán az IMF-től szerzett pénzt egyből átutalnák Kínának az adósság törlesztése címén. Csakhogy most Amerika kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Ezért Pompeo kerek-perec megmondta: megakadályozzuk az IMF hitelt Pakisztánnak! Ki képes dollár milliárdokat kölcsön adni abban a biztos tudatban, hogy nagy valószínűség szerint sosem látja viszont a pénzt? Szaúd Arábia trónörököse. Aki épp mostanra hívta össze a világ pénz embereit, hogy támogassák hazája nagyravágyó programját. Mohamed bin Szalman rosszul időzített: ellenfelének meggyilkolása Szaúd Arábia isztambuli konzulátusán, csoportos lemondási hullámot indított el Nyugaton. Ámde Imran Khan közölte : ő mindenképp jelen lesz a tanácskozáson Szaúd Arábiában. Ahol azután együtt fényképezkedett Szalman királlyal és kedvenc fiával a trónörökössel. Akinek véres a keze. viszont átnyújtott egy hatmilliárd dolláros csekket. Ennyiért nagyon sok mindent hajlandóak elhinni az emberek. Különösen hogyha egy 200 milliós csőd szélén álló állam, Pakisztán frissen megválasztott kormányfőjéről van szó …

Az üzlet mindent felülír

0

Moszkvába látogat Trump nemzetbiztonsági tanácsadója – közölte Putyin szóvivője Dmitrij Peskov a Ria hírügynökséggel. Részleteket nem mondott, de nagyon valószínű, hogy az egyik legfőbb téma Szaúd Arábia lesz. A meggyilkolt újságíró ügyében ugyanis a sivatagi királyság kijátszotta az orosz kártyát: azzal fenyegeti Washingtont, hogyha túlságosan feszegeti a meggyilkolt ellenzéki újságíró ügyét, akkor átáll a másik oldalra, vagyis lepaktál Oroszországgal.

 

Trump azt írta Twitteren, hogy ha a Nyugat szakítana Szaúd Arábiával, akkor jönnének az oroszok és a kínaiak. 

Miért rontanánk el a kapcsolatunkat Szaúd Arábiával egy olyan ügy miatt, melynek a részleteit nem ismerjük? – tette fel a korántsem költői kérdést Vlagyimir Putyin, aki az idei Valdaj konferencián Szocsiban erről is beszélt. Az eltűnt szaúdi újságíró és Szkripal ezredes ügye között sietett párhuzamot vonni mondván ott is sok vád hangzott el, de kevés bizonyítékot mutattak fel. A párhuzam bizonyos értelemben jogos: mindkét titkosszolgálati akció csúfos kudarcba fulladt. Az oroszoknak nem sikerült meggyilkolniuk a katonai hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában viszont sok GRU ügynök lebukott.
Szaúd Arábia kommandós gyilkosai megölték ugyan a kijelölt célszemélyt, de ezt olyan ügyetlenül tették, hogy világbotrány lett belőle. Olyannyira, hogy már Trump elnök sem hiszi azt, hogy életben lenne a rendszert bíráló szaúdi újságíró, aki október másodikán ment be hazája konzulátusára Isztambulban, de azóta sem jött ki. Illetve a feltételezések szerint darabokra vágva kihozta onnan egy 15 tagú szaúdi kommandó. Furcsa véletlen, hogy az osztag parancsnokát „véletlenül” autóbaleset érte hazájában. Szaúd Arábia isztambuli főkonzulja pedig hazaszökött a kihallgatás elől.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter nem megy Szaúd Arábiába inkább lemondott posztjáról, így csatlakozott a Világbank és az IMF vezetőihez meg egy tucat fontos üzletemberhez, akik mind meghívót kaptak arra a gazdasági tanácskozásra, melyet a sajtó „Davos a sivatagban” csúcsnak keresztelt el, ám a fentiek fényében kissé foghíjas csúcs lenne. Eddig.

De az oroszok ott lesznek!

Az oroszok mindent megtesznek, hogy borsot törjenek az amerikaiak orra alá: 1 milliárd dolláros közös alapot hoztak létre a szaúdi olajtröszttel, amely eddig az amerikaiak kizárólagos barátja volt. Előkészületben van egy 10 milliárd dolláros orosz-szaúdi közös vállalkozás is  – közölte Kirill Dmitrijev -, aki elsősorban forszírozza az előrenyomulást Szaúd Arábia irányában. Az Orosz Direkt Befektetési Alap elnöke nyilatkozta az Rt.com-nak, hogy egy orosz-kínai közös vállalatnak nagy tervei vannak Szaúd Arábiában. Ugyancsak az Rt.com volt, mely lelkendezve számolt be arról, hogy Szaúd Arábia kész szakítani a Nyugattal és átállni Oroszország és Kína oldalára. Ezt a trónörökös egyik bizalmasa, az Al Arabija kormánypárti televízió vezére  írta, aki egészen odáig elment, hogy az oroszok katonai támaszpontot is kaphatnának Szaúd Arábiában!
Ha a Nyugat kivonul, akkor az oroszok és a kínaiak bevonulnak Szaúd Arábiába. Mindez nagy diplomáciai győzelem lenne Vlagyimir Putyinnak – nyilatkozta a Carnegie Alapítvány moszkvai szakértője a New York-i Bloomberg portálnak.
Kirill Dmitrijev, Putyin egyik pénzügyi alvezére, kifejezetten buzdítja arra az orosz üzletembereket, hogy menjenek el Szaúd Arábiába. Töltsék be a nyugatiak helyét! Persze vízum problémák egyelőre akadnak, mert sok Putyin közeli oligarcha szerepel az USA feketelistáján és ezért Szaúd Arábiába sem hívták meg őket. Eddig.

Mi lesz az olajjal?

A futball világbajnokság nyitó mérkőzésén Oroszország és Szaúd Arábia válogatottja találkozott egymással. A sivatagi királyság csapata megalázó vereséget szenvedett, de a díszpáholyban csupa mosoly volt mindenki. Vlagyimir Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös épp megállapodásra jutott az olaj ügyekben. Mindkét ország számára nagy csapás volt amikor 2014-ben összeomlottak az olajárak. A világméretű rezsi csökkentést jót tett a konjunktúrának minden olajfogyasztó országban, de nagy csapást jelentett szinte mindenkinek, aki az olaj exportjából élt. Mint Oroszország és Szaúd Arábia. A két állam ideológiai alapon gyűlölte egymást. Eddig.

Oszama bin Laden nem véletlenül harcolt az oroszok ellen Afganisztánban – saját királyának maximális támogatásával. Aztán Oszama bin Laden kiábrándult az USA-ból. Az olajáresés sokakat kiábrándított Szaúd Arábiában is. Az új király, Szalman 1500 főnyi kísérettel Moszkvába látogatott! Megkezdődött az enyhülés a két olaj óriás között, amely azután Putyin és Mohamed bin Szalman trónörökös között érdekszövetséggé is vált. Magasabb olajár mindkettőjüket örömmel töltötte volna el.
Dehát Donald Trump kérte az olajár csökkentését és Szaúd Arábia engedett. Eddig.

Hongkong újabb lépéssel került közelebb Kínához

0

Vasárnap szuper gyorsvonat kezdett el közlekedni Kína és Hongong között, s ez egy kicsit közelebb hozta Hongkongot Kína többi részéhez. A kapcsolat felemás Kína és az egykori brit gyarmat között.

200 kilométeres sebességgel száguld a szupergyorsvonat Hongkongból, s ennek köszönhetően 20 perc alatt lehet elérni a kínai határra. A kínai határőrök már Hongkongban ellenőrzik az okmányokat, hogy a szupergyors minél előbb megérkezzen Sencsenbe. Az egykori kínai halászfalu ma már a kínai ipar egyik központja, melynek népessége meghaladja Hongkongét, és elérte a 12 milliót.

A szupergyorsvonat tovább erősíti Hongkong kapcsolatát az anyaországgal.

Peking mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatokat kívánja fejleszteni.

Hongkong a világ legforgalmasabb légikikötője az áruszállítás tekintetében, nem véletlen, hogy Pekingben előszeretettel beszélnek a Nagy Öböl régióról. Ez Hongkongot és Délkelet Kínát (Kanton környékét) jelenti, amely a kommunista állam egyik legfejlettebb része. A Nagy Öböl régió gazdasági teljesítménye 1500 milliárd dollár. Körülbelül annyi mint egész Oroszországé.

S ha már Hongkong: amikor egy magasrangú pekingi vezető oda látogat, akkor nem mulaszt el sárga színű nyakkendőt kötni. Régebben a kommunista vezetők számára a vörös nyakkendő volt ajánlatos, de manapság mindinkább kedvelik a sárgát. Annak ugyanis másfajta szimbolikus jelentése van, amelyet az egész kínai kultúrkörben remekül megértenek.

A sárga a császári hatalom színe volt a Mennyei Birodalomban. A császár küldöttei, ha vidékre látogattak, a sárga színnel jelezték, hogy ez a mandarin a császár akaratát képviseli. Peking akarata előtt pedig mindenkinek meg kellett hajolnia.

Hongkong jelenleg az egy ország két rendszer elv alapján működik. Ez azt jelenti, hogy jogrendje a brit birodalmi múlt örökségeként sokkal közelebb áll Nagy Britannia törvénykezési gyakorlatához mint a kínaihoz. Például a vádlottnak is vannak jogai, miközben Kínában a vádlottat általában úgy kezelik mintha már el is lenne ítélve. A helyzet valóban az, hogy a bíróság csak azt az ítéletet mondja ki, melyet a kommunista párt illetékes vezetői már korábban meghoztak.

Hongkongban épp ezért nem sürgetik a beolvadást, melyre csak évtizedek múlva kerül sor – ha betartják a Peking és London között megkötött szerződést.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!