képviselők Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Képviselők

Kövér házelnök büntet

2021-07-10

A képviselői tiszteletdíj a parlamenti demokrácia alapvető intézménye, hiszen ez garatálja az országgyűlési képviselők függetlenségét. A képviselőnek nincs „főnöke”, a közhiedelemtől eltérően a frakcióvezető vagy a pártelnök sem az, a képviselők függetlenek. Nyilvánvalóan nem főnöke a képviselőknek a házelnök sem.

Amikor az új Magyar Köztársaság létrejöttekor, az 1990-es választással megalakult a demokratikus Országgyűlés, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezett a képviselők juttatásairól és kedvezményeiről, de nem ismerte a képviselők büntetésének, tiszteletdíj-elvonásának intézményét. Azután valamikor a kétezres években bevehették azt a szabályt, hogy a szavazásoktól való igazolatlan távollét bizonyos mértéke esetén a tiszteletdíj egy részét elvonták. Szerintem már ez sem volt helyes, ez is sértette a képviselői függetlenséget.

Amit azonban a Fidesz a 2012-ben megalkotott „országgyűlési törvénnyel” az országgyűlési képviselők büntetéseivel bevezetett, az gyökeresen ellentétes a képviselői függetlenség elvével.

(Hozzá kell tenni: míg korábban a házszabály vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény kormány és ellenzék egyetértésével született, a Fidesz az ellenzék egyetértése, sőt megkérdezése nélkül vezetett be új szabályozást.) Az, hogy a házelnök, aki a magyar gyakorlatban mindig a vezető kormánypárt politikusa, illetve a parlamenti többség dönt egyes – jellemzően ellenzéki – képviselők megbüntetéséről, tiszteletdíjuk – sokszor több havi tiszteletdíjuk – elvonásáról, nyilvánvalóan szemben áll a demokratikus parlamentarizmus elvével.

Kétségtelen, hogy a Fidesz ellenzéke az elmúlt években számos esetben tett olyan lépéseket a parlament ülésein, melyekkel akadályozta a normális működést. Szerintem ilyennek kizárólag az elnöki pulpitus elfoglalása, az ülésvezetés fizikai akadályozása volt tekinthető. Ez az egyedüli eset, amikor a képviselők megbüntetésének egyáltalán létjogosultsága lehet. Kövér házelnök azonban nemcsak ebben az esetben szabott ki milliós, olykor több milliós büntetéseket, hanem olyankor is, amikor tárgyak felmutatásával, transzparensek használatával, hovatovább a szokásos parlamenti szóhasználattól eltérő kifejezésekkel, minősítésekkel fejezték ki képviselők véleményüket, adtak nyomatékot az ellenoldallal szembeni bírálatnak. Ilyen esetekben a „büntetés” teljesen elfogadhatatlan: ha az ilyesmi – mint Kövér és az őt követő, döntéseit megerősítő fideszes többség állítja – „a Ház tekintélyét” sérti.

Ha a képviselők effajta fellépése szembekerül a közönség ítéletével, akkor az érintett képviselő tekintélye, elismertsége látja annak kárát, és nem „a Házé”.

Ha viszont a közönség számottevő részének ítélete egybeesik a képviselők által elmondottakkal, annak illusztratív alátámasztásával, akkor ez legfeljebb a megbíráltak „tekintélyét” veszélyezteti, összhangban a „rendbontó” képviselő szándékával, és ha Kövér házelnök illetve a fideszes többség ezzel szemben lép fel, akkor kétségtelenül a parlamentarizmus alapjait teszi kérdésessé.

Újabb szintet lépett legutóbb Kövér házelnök, amikor Gyurcsány Ferencet amiatt büntette, hogy a fideszes államtitkár neki adott válasza közben többször közbeszólt. Kövérnek is tudnia kell: a parlamenti közbeszólás, közbe kiabálás a parlamentarizmus örök kísérőjelensége.

Nincs parlament közbeszólás, közbe kiabálás nélkül. Ezt bármilyen módon megtorolni a parlamentarizmust teszi kérdésessé.

Sok vita folyik manapság arról: vajon demokrácia van-e még Magyarországon, vagy a Fidesz már felszámolta azt. A választások létezését szokták leginkább a demokrácia megléte melletti érvként emlegetni, a független hatalmi ágak Fidesz-ellenőrzés alá vonását, a sajtószabadság korlátozását, az ellenzék lehetőségeinek szűkítését a demokrácia felszámolása melletti érvként. A büntetések lehetőségének a fideszes országgyűlési törvénybe való felvétele majd kiterjesztése, illetve

Kövér és a fideszes többség általi alkalmazása kézenfekvő érvet ad azok kezébe, akik szerint a demokráciát már felszámolták Magyarországon, s akik közé magam is tartozom.

Vagyonok

Bauer Tamás

2020-02-20

Jól szórakozott az ATV-ben a két reggeli műsorvezető azon a híren, hogy az MFOR szerint 637 százalékkal nőtt 2010 óta az országgyűlési képviselők pénzvagyona (banki megtakarítás plusz értékpapír-állomány).

Azután jött a szakértő, és megmutatta egy nagy kijelzőn, hogy Rogán Antal vezet, utána jön Gyurcsány Ferenc, őt pedig Seszták Miklós követi, akinek az ügyvédi irodájából jön a jövedelem. Azt is megmutatta, hogy kiknek van a legnagyobb adóssága. Bravó, a néző is jót mulatott, azaz hogy bosszankodhatott a képviselők gazdagságán.

Nagyon nincs ez így jól. De mondhatom mindenkinek, aki minden februárban a képviselői vagyonnyilatkozatokon lovagol. Magam is töltöttem ki ilyet két évtizeddel ezelőtt, és tudom, hogy az országgyűlési képviselők jó részének a lakásán, autóján, esetleg nyaralóján és némi megtakarításon kívül nincs komolyabb vagyona, úgy él, mint a magyar középosztály. És van egy másik részük, akkoriban még kisebbség, akik összekötötték a politikát az üzlettel, és jelentős vagyonról adtak számot a nyilatkozatukban. Nem volt igaz, és szerintem ma sem az, hogy a vagyonnyilatkozatok nem érnek semmit: meg lehet belőlük állapítani, hogy változott-e és hogyan egy négyéves ciklus alatt a képviselők vagyoni helyzete. Életvitelükről, ingatlanjaikról egyébként is tudnak valamennyit az emberek, s az is feltűnik, ha egyeseknél – a képviselők kisebbségénél – a bevallott vagyon köszönőviszonyban sincs azzal, amit az emberek látnak.

Szerintem kár olyan benyomást kelteni, mintha az országgyűlési képviselők kivétel nélkül dúsgazdagok lennének, és törvénytelen úton tettek volna szert a gazdagságra. Márpedig az ATV műsorvezetői ezt tették, és ehhez járult hozzá az MFOR újságírója is.

Félrevezető, amikor az újságírók nem tesznek különbséget aközött, hogy valaki politikusi életét megelőzően üzletemberként jutott vagyonhoz (mint Gyurcsány Ferenc), esetleg örökölte azt (ennek közismert példája az LMP-s Ungár Péter), vagy pedig politikusi karrierje alatt tett rá szert, különféle előnyös üzleti konstrukciók révén, amelyekben politikusként juthatott szerephez.

Jó lenne továbbá, ha a magyar vagyonnyilatkozati rendszer bírálói nem feledkeznének meg arról, hogy itt súlyos elvi problémával kerül szembe a jogalkotás. Az egyes magánszemélyek jövedelemhez jutása személyes adat, ami nem tartozik sem az államra és annak szerveire, sem pedig a nyilvánosságra. Az adóhivatalra természetesen igen, de az adóhivatal ezeket az adatokat senki másnak nem hozhatja tudomására (kivéve csak a nyomozó hatóságot, büntetőeljárás esetén), azok a magyar jog és a legtöbb ország joga szerint adótitkok.

Ehhez képest jelent súlyos engedményt a közélet tisztasága érdekében, amikor az országgyűlési képviselőket vagyonnyilatkozat tételére kötelezik, és a vagyonnyilatkozatokat nyilvánosságra is hozzák. Amikor az országgyűlési képviselő elindul a választáson, majd elfogadja a mandátumot, ezt annak tudatában teszi, hogy a törvény korlátozza személyes adatai fölötti rendelkezési jogát. Az országgyűlési képviselő azonban önálló magánszemély, és önálló magánszemélyek a hozzátartozói is. Egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a törvény a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a közvetlen hozzátartozókra is kiterjeszti, vagyis az ő személyes adatuk fölötti rendelkezését is korlátozza, és felmerül, hogy az ő vagyonnyilatkozatukat is hozzák nyilvánosságra. Az pedig végképp

képtelenségnek tűnik, hogy ne csak a jövedelmek és vagyonok forrásáról kelljen nyilvános nyilatkozatot tenni, de arról is, hogy mire költi az ember a pénzét.

Ez már végképp olyan személyes adat, amely sem az államra, sem a nyilvánosságra nem tartozik. Csínján kellene az ilyesmivel bánni.

Már csak azért is, mert nemcsak hozzátartozók vannak, de barátok is. Ismerünk, ugyebár, példát arra, hogy valakinek a vagyonnyilatkozata szerint semmi megtakarítása nincs, viszont barátjának rohamosan növekvő vagyonáról széles körben feltételezik, hogy valójában az övé.

Akárhogy terjesztik is ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ezt nem tudja megakadályozni.

Igazából az a helyzet: olyan társadalomban, ahol létezik a szégyen és működik a megszégyenülés, ott a viszonylag egyszerű, a személyes adatok fölötti rendelkezést csak a legszükségesebb mértékben korlátozó vagyonnyilatkozat is elegendő. Ahol pedig a szégyen ismeretlen, ahol nincs megszégyenülés, ott semmiféle vagyonnyilatkozati megoldás sem segít. Ez a helyzet ma Magyarországon.

A parlamenti elnyomás kiteljesedése

Bauer Tamás

2019-11-19

A Fidesz képviselői benyújtották az ún. országgyűlési törvény módosítását. Egyfelől a képviselői jogok durva korlátozásáról van szó, amikor az országgyűlési képviselők állami intézményekbe való belépését kötik előzetes bejelentkezéshez és az intézmény hozzájárulásához, másfelől a képviselőkre kiszabható szankciók súlyosbításáról.

Az előbbi esetben nyilvánvaló, hogy miről van szó, az utóbbi azonban bővebb elemzést kíván.

Szögezzük le: annak testtel való megakadályozása, hogy az ülésvezető elnök elfoglalja helyét az elnöki pulpituson, kétségkívül nem helyénvaló dolog, az Országgyűlés működésének meg nem engedhető akadályozását jeleni. (Először ezt a Jobbik alkalmazta a földtörvény szavazásának megakadályozására, másodszor az ellenzéki pártok együttesen az ún. rabszolgatörvény szavazása ellen.) Az ilyesmivel szemben nyilván demokratikus parlamentekben is ellenintézkedéseket tesznek. A magam részéről az olyan látványos akciókat, mint a feliratok felmutatása, a bekiabálások, a felszólalásoknál alkalmazott szemléltetés, a sértő kifejezések használata egyáltalán nem tekintem a működés akadályozásának. Az előbbinél tehát elfogadható az ellenintézkedés, az utóbbinál szerintem nem.

További kérdés, hogy lehet-e az ellenintézkedés szankció. Ez iránt komoly kételyeim vannak akkor is, ha a szankciókra sokféle külföldi példát lehet felhozni, és ezt a törvényjavaslat indoklásában meg is teszik. Az országgyűlési képviselők önállóak, egyenjogúak, a választóktól nyerték felhatalmazásukat arra, hogy az Országgyűlésben jelen legyenek, ott a házszabály szerint felszólaljanak és szavazzanak. A képviselői tiszteletdíj annak alapja, hogy ezekkel a jogukkal élhessenek. Ezeket a jogaikat a többi képviselő nem veheti el tőlük, egyik képviselőtől sem.

Nem véletlenül írtam az országgyűlési működés testtel való megakadályozása esetében ellenintézkedést, és nem szankciót. Az ülésvezető az országházi személyzet vagy akár az országgyűlési őrség révén megakadályozhatja a rendet sértő képviselőt a rend megsértésében, intézkedhet a működés feltételeinek helyreállítására, ez adott esetben elfogadható.

A képviselők kitiltása vagy tiszteletdíjuk megvonása viszont elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan volt ennek eddigi mértéke is. Nem véletlen, hogy az Európai Bíróság rendszeresen a képviselők javára, az Országgyűlés elnökével illetve többségével szemben ítélt ezekben a tiszteletdíj-megvonásai ügyekben.

Mindezek általános megállapítások. A mi esetünkben azonban nem egy-egy képviselő és a többség közötti konfliktusról, hanem ellenzéki képviselők és a házelnök illetve az annak döntését megerősítő kormánytöbbség konfliktusáról van szó. Az Országgyűlésnek mint a demokratikus államrend alapvető intézményének lényegével, kormányoldal és ellenzék együttélésével ellentétes, ha abban a kormánytöbbség rendszeresen szankciókat alkalmaz egyes ellenzéki képviselőkkel, illetve általában az ellenzékkel szemben. Nem más ez, mint az ellenzék elnyomása a kormánytöbbség által, ami megengedhetetlen.

Amit most tesz a Fidesz, az ennek az elnyomásnak a megkeményítése.

Hogyan lehet erre válaszolni? Mit léphet erre az ellenzék, amely ma nem képes megtenni, ami az egyetlen igazi megoldás egy önkényuralmi rendszerrel kapcsolatban, nevezetesen, hogy megdönti azt.

Emlékezzünk rá, hogy az ellenzék a parlamenti elnyomás korábbi eseteiben többnyire nem csinált semmit. Az alkotmányozás estében még tett: kivonult, nem vett részt abban. Helyesen tette. Ugyanakkor a kétharmados Országgyűlési törvény esetében, amikor a szankciók eddig érvényes változatát bevezették, az ellenzék azon túl, hogy nem szavazta meg, nem csinált semmit. Pedig már ez is – a tiszteletdíj részbeni megvonásának bevezetésével – súlyosan ellentétes volt a demokrácia elemi normáival.

Az, hogy az ellenzék eddig nem tett semmit, s így nem tette világossá a közvélemény számára, hogy ez már eddigi változatában is miért elfogadhatatlan, nehezíti azt, hogy most megfelelő választ adjon a fideszes többség újabb lépésére.

Mint annyiszor, ezúttal is felmerül, hogy az ellenzék hagyja el az Országgyűlést. Nem hiszem, hogy az ellenzéki képviselők elszánják magukat erre. Részben egzisztenciális megfontolásokból nem, részben pedig azért, mert nem akarnak lemondani az országgyűlési tevékenység kínálta megszólalási, véleménynyilvánítási, a kormánnyal szembeni vitatkozási lehetőségekről. Sokak szerint ez komolytalan érv, mivel ennek nincs számottevő hatása, én azonban nem osztom ezt a véleményt. Lehet a parlamenti tevékenységet egy önkényuralmi rendszer parlamentjében is jól, hatásosan csinálni, amit, ha ritkán is, de néha-néha a jelenlegi ellenzék is megmutatott. A törvényjavaslatok parlamenti megvitatása az önkényuralmi rendszer parlamentjében is rákényszeríti az ellenzéket arra, hogy kidolgozza a maga álláspontját a kormányéval szemben, végiggondolja, hogy túl a kormány bírálatán milyen pozitív elképzeléseket, programot dolgozzon ki. Kár lenne erről a kényszerről lemondani.

Hiba lenne ugyanakkor, ha az Országgyűlést nem elhagyó ellenzékiek semmilyen érdemi választ nem adnak az elnyomás effajta fokozására.

Megismétlem ezért egy korábbi javaslatomat, amelynek ez a módosítás újabb indokot ad.

A képviselőkkel szembeni kibővített szankciók alkalmazására a törvénymódosítás az ülésvezető elnök mellett az ülés vezetésében éppen segédkező jegyzőkre, illetve a jelenlevő, de éppen nem ülést vezető alelnökökre és jegyzőkre ró feladatokat. Hasonló feladatot ró a módosítás a parlamenti bizottságok üléseit vezető bizottsági elnökökre és alelnökökre is. Ezzel a kibővített hatáskörrel az ellenzék által delegált országgyűlési alelnökök, jegyzők, bizottsági elnökök és alelnökök nyilvánvalóan nem élhetnek, e hatásköröket egyszerűen nem fogadhatják el. Ebben a helyzetben a törvény elfogadására az lehet a válasz, ha valamennyi ellenzék által jelölt alelnök, jegyző, bizottsági elnök és alelnök lemond erről a tisztségről, és az ellenzéki pártok nem is jelölnek helyettük mást. Az országgyűlési életet kevéssé ismerőket meg kell nyugtatni: e tisztségek betöltésével semmiféle érdemi politikai hatást nem lehet elérni, csak annak a hamis látszatnak a keltésére jók, hogy demokratikus parlamentarizmus van még mindig Magyarországon. Hogy a Fidesz ettől nem fog megijedni? Persze, hogy nem.

Csak éppen az ellenzék ezzel kifejezésre juttatja, hogy az elnyomást elnyomásnak tekinti, és nem demokratikus állapotnak.

Ezt pedig a közvélemény számára demonstrálni kell.

Remélem, az ellenzék által jelölt parlamenti tisztségviselők vállalnák azt a pénzbeli veszteséget, ami emiatt érné őket.

Képviselőkódex vagy kémtörvény? – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

2019-01-31

Kávézgatunk, kávézgatunk, közben sejtelmünk sincs afelől, hogy van-e etikai kódexe a pincérnek, pultosnak, és ez végzetes hanyagság részünkről. Hiszen nem mondom, finom ez a kávé így is, de mennyivel nyugodtabban szürcsölhetnénk, ha tudnánk, hogy aki főzte, aki elénk teszi, tagja a Kávéskamarának és esküt tett az etikai kódexük betartására.

Az már mindjárt más lenne, mondhatni adna egy tartást. Ízt nem, sőt – de tartást, ami a mai világban nem mindegy. És tessék mondani, tudják, hogy lesz etikai kódexük a képviselőknek is? Illetve, legyünk pontosak: magatartási. No hát, mondaná erre az átlagválasztó, épp ideje, beleírhatnák azt is, hogy sikkasztani, lopni, hazudni nem szabad. Ez speciel nem lesz benne… valahogy nem tervezik.

De miknek van még etikai, magatartási kódexük? A szakmai kamaráknak. Tessék mondani, lesz képviselőkamara is?

A kódex ötletével a Századvég állt elő

Ez egy igen szépen prosperáló vállalkozás, és időnként illik valamiféle tevékenységet is felmutatnia azért a nem kevés pénzért, most éppen ezt, nagy munka nem lehetett különben a javaslattal, egészen pontosan 2823 karakter, vagyis két flekk sincs (érdekelne, mennyi náluk a flekkdíj, olyan millió körülire saccolom). De mi van a magatartási kódex javaslatában? Lássuk!

Jogvégzett ember írhatta, mert indoklással kezd.

„A 2018. december 12-e óta tudjuk, hogy az ellenzék tagjai könnyen átlépik a parlamentáris demokrácia jogszerűségi korlátait, visszaélve fontos közintézményekbe hatolnak be, súlyosan megzavarva az érintett szervek rendeltetésszerű működését. A Századvég álláspontja szerint az országgyűlési képviselők agresszív magatartásának negatív társadalmi következményei lettek, amelyek súlyosak és bizonyos körben irreverzibilisek.

Az említettek mellett egyes ellenzéki képviselők más típusú aktivista módszert választottak. Szinte napi rendszerességgel támadják nemtelenül saját országuk legitim vezetőit és közvetett módon a magyar embereket és az általuk kivívott eredményeket. Az úgynevezett Sargentini-jelentést – amely számos durva valótlanságot és félinformációt tartalmaz – több magyar ellenzéki EP-képviselő is megszavazta, amely aktussal a magyar emberek markáns többsége szerint elárulták a hazájukat. A korábban a Századvég által készített közvélemény-kutatás szerint az ügyet ismerők többsége (57 százaléka) nem ért egyet a Sargentini-jelentés elfogadásával.”

Jól tetszik látni, az a névelő az elején teljesen felesleges, hanyagság, sietség, pongyolaság miatt maradhatott benne, de nem vettem ki, mert nyom. Kicsit később szükség lesz rá, maradjon benne.

Viszont azt mondja, agresszívek a parlamenti képviselők, rátörnek a közintézményekre, zavarják a működésüket – hogy is mondjam csak, a törvény lehetővé teszi, hogy a közintézmények (és csak a közintézmények) működését bármikor ellenőrizhessék. Tehát ez nem garázdaság, csak élnek törvény által biztosított jogukkal.

A Sargentini-jelentésnek ehhez semmi köze

Annak elfogadása vagy tagadása nem jogi, hanem politikai kérdés. Mellesleg én magam, aki nem pusztán olvastam, de még fordítottam is volt annak idején ezt az iratot saját használatomra, úgy találom, hogy a Sargentini-jelentés nem, hogy „számos durva valótlanságot és félinformációt” tartalmazna, ellenkezőleg, sok szempontból túlzottan enyhe és középpontjába állítja a tengernyi visszaélés közül azokat, melyek a jogállamiság sérelmére vonatkoznak, holott lenne más baj is, milliónyi. Nagyon örülhetnénk, ha csak annyi gondunk lenne, amennyi abban foglaltatik.

No, de ez, mint látjuk, politikai, sőt, talán hitbéli kérdés, nem közjogi. Ennek egy magatartási kódex indoklásában maximum érzelmi szerepe lehet, különben semmi keresnivalója benne.

Menjünk tovább.

„Fentiek tekintetében és az elmúlt hónapok közéleti fejleményeinek – külön kiemelten a képviselői jogállásból fakadó jogszabályi lehetőséggel való visszaélések – tükrében javasolt az országgyűlési törvény második részének („Az Országgyűlés működése és ülésezése”) kiegészítése egy képviselői magatartási kódexszel, amely világosan megfogalmazza a nemzetbiztonság, a területi integritás, a közbiztonság, a közrend, a köznyugalom biztosítása, továbbá az ország külpolitikai érdekeinek figyelembe vétele tekintetében is viselt országgyűlési képviselői felelősség elvét.

A Századvég jogi elemzése az első részben a magyar országgyűlési képviselőkre vonatkozó javaslat elvi hátterét és tartalmát mutatjuk be, a második rész pedig az Európai Parlament magyarországi képviselőire vonatkozó javaslatot tartalmazza. Az elemzés harmadik része részletesen bemutatja a vonatkozó jogsértéseket.

A kifejtett szempontok alapján szükséges az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, valamint az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény megjelölt részeinek képviselői magatartási kódexszel történő kiegészítése. A javasolt kiegészítő szabályozás értelmében mindkét jogszabály világosan rögzítené a képviselők nemzetbiztonsággal, közbiztonsággal, a közrend és köznyugalom fenntartásával kapcsolatos felelősségét, továbbá a kémtevékenység és az ország fizikai védelme megakadályozásának tilalmát, és a közrend elleni bűncselekmények (részvétel, illetve magakadályozás) kapcsán viselt képviselői felelősség elvét.”

Aha. És ennyi is a javaslatról szóló közlemény, betűhíven. Persze, megvan maga a törvényjavaslat szövege is (az sem hosszú, tíz ritkán szedett oldal, nagy sorközzel). Itt két dologra térnék ki: az egyik, hogy ez tehát az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása, igen röviden és sajátos szempontok szerint. A második ebből következik: ki nyújthat be törvénymódosítási javaslatot, ki végezhet jogalkotói munkát? Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely képviselő kezdeményezhet.

Más nem.

Így a Századvég Intézet sem jogosult erre a magasztos feladatra. Feltéve, de meg nem engedve, hogy valamely erre illetékes a tanácsukat kéri, akkor sem tehetnének eleget a kérésnek, hiszen nem áll jogukban.

Vagy lehet, hogy stikában a Századvég a kormány?

Ez sok mindent megmagyarázna.

De térjünk már rá annak a nyüves törvényjavaslatnak a témájára, kihűl a kávé… Azt írja:

„Az országgyűlési képviselők a kódex értelmében nem végezhetnek jogellenes információszerzést – kémtevékenységet – más állam, külföldi vonatkozású magánszemélyek vagy szervezetek részére, nem kérhetnek ki nemzetbiztonsági szempontból fontos titkos dokumentumokat, s nem szolgáltathatnak részükre semmilyen információt ilyen iratokból. Nem akadályozhatják a magyar államot abban, hogy az megvédje az országot a fizikai veszélyektől, nem gátolhatják a magyar államot határai megvédésében vagy abban, hogy mozgósítani tudjon katonai erőket és egyéb támogatásokat. Az országgyűlési képviselők közvetlenül sem vehetnek részt – nemzetbiztonsági fellépést igénylő – veszélyes cselekmények megvalósításában. A közrend elleni bűncselekmények (pl. terrorcselekmény, nemzeti jelkép megsértése, garázdaság, rendbontás vagy közérdekű üzem megzavarása) megakadályozásával kapcsolatos országgyűlési képviselői felelősséget, illetve az ilyen cselekményekben történő részvétel tilalmát explicit módon rögzíteni kellene az országgyűlési képviselők javasolt magatartási kódexében.”

Jelezném, hogy az országgyűlési képviselők addig sem végeztek kémtevékenységet idegen hatalmak számára, vagy ha igen, azt Moszkva gondosan titkolja. És Moszkvában megbízhatnak, nem fecsegő természetű. Korlátozni akarják viszont a dokumentumokhoz való hozzáférésüket, annak kezelését és egyáltalán, minden információ megszerzését – tessék mondani, a képviselők hogyan szavazzanak meg ezentúl mondjuk egy honvédelmi törvényjavaslatot, ha azt nem ismerhetik meg, mert minden szava hadititok?

Ja, nem olvasni, szavazni! Értem én.

Alapvetően arról van szó tehát, hogy minden és bármiféle képviselői tevékenység kormányzati nemtetszés esetén minősülhessen 1. a magatartási kódex megsértésének, 2. kémtevékenységnek.

Saját nézetem viszont az, hogy ennek a törvényjavaslatnak már a puszta léte – hiszen nem arra jogosult személytől vagy szervezettől származik – sérti az alaptörvényt, ráadásul a benne foglaltak teljesen feleslegesek és ellentétesek is minden demokratikus, képviseleti alapú politizálással, tehát kifejezetten káros lenne az elfogadása a magyar állam számára.

Ez egy zsarolótörvény,

amely szükség és igény esetén kémnek minősíthet bármely képviselőt, semmibe véve akár a mentelmi jogot is (mely mentelmi jog egyébként kizárólag jogi eljárások esetén hatályos).

Akkor, hogy ezt tisztáztuk, térjünk vissza arra a különös névelőre. Az miért kellett nekünk?

Azért, mert ezt a javaslatot (nem a törvény teljes, javasol szövegét) közölte a Századvég a maga honlapján, de közölte a 888 is. A Magyar Idők és más kormánylapok is, de ők javították az értelmetlennek tűnő névelőt, a 888-nál ezzel sem foglalkoztak, ott a névelő, csak azzal, hogy a betű- sőt, hibaazonos írást egyik munkatársuk szignálja… Én nem mondom, idézni kell, sőt, idézni muszáj is a sajtóban.

De ha valami csakis és kizárólag idézetből áll, azt nem szignálom, mert nem én írtam.

Bár, azt nem tartom túl valószínűnek, hogy a Századvég szerzői jogi pert indítana a 888 ellen – mintha ugyanaz a személy vezetné mindkettőt.

Pedig milyen szép lenne, ha a G. Fodor beperelné saját magát.

Így Uroborosz-kígyóként saját farkába haraphatna végre.

Szabad az ellenzéki képviselőket verni? – Kiakadt az ellenzék

FüHü

2019-01-22

Szabad az ellenzéki képviselőket verni? – Kiakadt az ellenzék

Az ügyészség szerint jogszerűen jártak el az MTVA biztonsági őrei a székházba decemberben bemenő ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt, a Polt Péter által vezetett ügyészség inkább a képviselők (hivatalosan „ismeretlen tettes”) ellen folytat nyomozást. Nem meglepő, hogy a teljes ellenzék felháborodott és diktatúrát emleget. Az ellenzéki pártok közleményei:

DK: Az ügyészség lesz a felelős, ha mostantól erőszak ér egy ellenzéki vagy kormánypárti képviselőt

A Központi Nyomozó Főügyészségen dolgozó fideszes pártkatonák ma azt a döntést hozták, hogy törvényes volt az ellenzéki képviselők elleni erőszak az MTVA-székházban. Diktatúrához méltó döntés született.

A Demokratikus Koalíció szerint csak egyféle törvény létezik. Azt nevezzük törvénynek, ami mindenkire egyformán vonatkozik, legyen kormánypárti vagy ellenzéki. A fideszes ügyészség ma úgy döntött, hogy szabad országgyűlési képviselőket verni. Ahol pedig lehet ellenzéki képviselőket verni, ott szabad kormánypárti képviselőket is, hiszen a törvény előtt mindenki egyenlő. A fideszes ügyészség ma két és fél millió ellenzéki szavazót köpött le és mondta ki, hogy nem védi meg a képviselőiket sem. Ezek után az ügyészség felelőssége, ha akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselőket ér erőszak a jövőben.

Liberálisok: Polt Péter az igazság helyett ismét a Fidesz mellé állt

Az ügyészség a jogállam védelme helyett a Fidesz pártérdekeit szolgálja, ezért nem indított nyomozást a képviselőket az MTV-székházban ért atrocitásokkal kapcsolatban. Polt Péter korábbi kormánypárti képviselőjelölt semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a törvényes jogukkal élő országgyűlési képviselőket biztonsági őrök korlátozzák a munkájukban.

A 2018-as választásokon az ellenzékre közel az ország fele, több mint 2,5 millió ember szavazott. Az ellenzéki szavazókat képviselő politikusok ennek a több mint 2,5 millió embernek a követelését szerették volna eljuttatni az adófizetők pénzből fenntartott köztévének. Ebben akadályozták meg a képviselőket a belügyminiszter felhatalmazásával a tévé biztonsági őrei. Vagyis a kormány megakadályozta, hogy a demokratikusan megválasztott politikus eljuttassák a közmédiának a választópolgárok követeléseit:

Azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt!
Ne kényszerítsék a rendőröket túlórára!
Ne korlátozzák a bíróságok függetlenségét!
Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez!
A folyamatos hazudozás helyett tisztességesen tájékoztassanak a közmédiában!

Az illiberális államban az ügyészség szerint rendben van, hogy – az országgyűlési képviselők mentelmi jogára fittyet hányva – biztonsági őrök politikusokat vegzáljanak. Az ügyészség szerint rendben van, hogy a kormány a tisztességes tájékoztatás helyett hazugsággyárrá silányította a közmédiát. Az ügyészség nem a törvényesen felhatalmazott politikusokat, hanem az őket fizikálisan bántalmazó biztonsági őröket akarja megvédeni. A Liberálisok szerint Polt Péter mai döntésével ismét bebizonyította, hogy a Fidesz szolgája.

Jobbik: Magyarországon minden állami intézményt megszállt az Orbán-rezsim

Sajnos, a legkevésbé sem meglepő az ügyészség döntése, miszerint a köztévé épületéből „jogszerűen” dobták ki az ellenzéki képviselőket és használtak velük szemben fizikai erőszakot a biztonsági őrök. Szintén várható volt, hogy a közérdekű üzem működésének megzavarása miatt viszont elrendelik a nyomozást. A Jobbik álláspontja szerint Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak. Állami intézmények és vállalatok, oktatás, egészségügy, igazságügy, ügyészség, közmédia – mind, mind olyan területek, amelyeket részben, vagy inkább egészben, megszállt az Orbán-rezsim. Ennek a diktatúrának, megszállásnak kell véget vetni!

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője és szóvivője

Párbeszéd: Polt Péter ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája

Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget.

A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk.

LMP: Az ügyészség a Fidesz politikai megrendeléseinek végrehajtója

Az Ügyészség állásfoglalása szerint a képviselői jogaikkal élni akaró ellenzéki képviselők követtek el törvénytelenséget, és nem az őket jogalap nélkül bántalmazó biztonsági szolgálat. Egyértelmű, hogy ez nyílt politikai állásfoglalás volt az ügyészség részéről, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe.

Az ügy miatt, az események másnapján feljelentést tettünk, mert egyértelmű volt számunkra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt.

A Fidesz egyre több eszközt vet be, hogy megfélemlítse az ellenzéki képviselőket és megakadályozza őket a munkavégzésben. Az LMP folytatja a harcot, és a jövőben is minden törvényes eszközzel élni fogunk, hogy rámutassunk a sorozatos törvénysértésekre.

Demeter Márta és Keresztes László Lóránt
az LMP társelnökei

MSZP: Polt megint az erőszak oldalára állt

A Polt-féle ügyészség szerint jogszerű volt az, ahogyan fegyveres biztonsági őrök erőszakkal léptek fel az ellenzéki képviselőkkel szemben az MTVA székházában. Sajnálatos módon ezen meg sem lepődünk egy olyan legfőbb ügyésztől, akinek a családja rajta van a Fidesz fizetési listáján.

Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség.

Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé.

Momentum: az ügyészség miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek

Facebook-live közvetítésben gyűjtötte össze Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője, hogy az elvileg független ügyészségnek milyen ügyekben kellene vizsgálódnia. A beérkező javaslatokat a Legfőbb Ügyészség bejárata elé fújták fel a párt aktivistái. „A háromnegyed órás közvetítés végére a festék elfogyott, de nem fogytak el a témák. A kérdés, hogy az ügyészség miért nem teszi a dolgát, miért nem azt vizsgálja, hogy hová tűnnek a közpénzek ebben az országban” – mondta Cseh Katalin a videó végén.

A Facebook-közvetítés nézőitől beérkező javaslatok jól tükrözik, hogy mi minden történt Magyarországon az elmúlt nyolc évben az Fidesz regnálása alatt. A javaslatok a teljesség igénye nélkül:

MVM működése, magánrepülőzés, kopaszbalhé a választási irodánál, Paks 2, kamupártok működése, Farkas Flórián számonkérése, Kósa Lajos és a csengeri örökösnő esete, letelepedési kötvények, Rogán Antal ingatlanmutyai, lakástakarék megszüntetése, Vida Ildikó kitiltása Amerikából, TV2 eladása, baltás gyilkos kiadatása, Kishantos beszántása, földmutyi, MNB-alapítványok működése, várbeli ingatlanok olcsó bérleti díja, MTA-függetlenségének megszüntetése, Tiborcz és Mészáros Lőrinc meggazdagodása, CEU-elüldözése, hajléktalanok vegzálása, Gundel-menza, felcsúti stadion, Nemzeti divatház, Liget-projekt, cafeteria megszüntetése, kilakoltatások, MANYUP-pénzek lenyúlása, vizes VB elszámolása, Balaton kiárusítása, TAO-pénzek, MTVA gazdálkodása, Deutsch Tamás beléptető kapui, orosz metrókocsik, vörösiszap-katasztrófa áldozatainak segítésére összegyűlt pénz eltűnése, választási törvény módosítása, takarékszövetkezetek bekebelezése, Nemzeti Kereskedőház működése, CÖF támogatása közpénzből, Pharaon-ügy, vadászkastély uniós pénzből, civil szervezetek vegzálása, állami egészségügyi központ túlárazott beszerzései, 2Rule, hajléktalantörvény, eszéki stadion, Zaid Naffa és Orbán kapcsolata, Budapest-Belgrád vasút, mexikói templom, Sorsok háza, Kertész Imre hagyatéka, olimpiai pénzek mutyija, ügynökakták, V. kerületi ingatlanmutyik, Gruevszki-ügy, BKV e-jegyrendszer, gyűlöletpropaganda, Adnan Polat üzleteiTiborczékkal, Római-part, Pintér olajügyei, az ügyészség függetlensége

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 18. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

2018-12-18

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 18. – Tudósítás a másik valóságból

Aki az MTI híreit olvassa, megtudhatja, hogy az ellenzéki képviselők áldozatként állítják be magukat, pedig bűncselekmény követtek el azzal, hogy betörtek az MTVA székházába. Ez kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat. Kovács Zoltán államtitkártól megtudhatjuk, hogy nem a rendőrök erőszakosak, hanem a tüntetők. Az Origóból is megtudhatjuk, hogy Soros-hagyományok szerint balhéztak az ellenzéki politikusok a köztévében, hiába az egész napos színészkedés, estére elkullogott az ellenzék.

Az országgyűlési képviselők betörtek az MTVA székházába

A Századvég szerint az ellenzéki képviselők, akik „áldozatként állítják be magukat” félretájékoztatják a közvéleményt.

A cég hétfői, MTI-hez eljuttatott politikai elemzésében azt írta, a képviselők „mentelmi jogukra hivatkozva törtek be és zavarták meg egy nemzetbiztonsági szempontból különlegesen védett intézmény működését”, ez pedig bűncselekménynek számít a törvény értelmében. Hozzátették: az MTVA tájékoztatási kötelezettségét minden helyzetben szavatolni kell, így katasztrófa vagy rendkívüli helyzet esetén is.

Ebből a Századvég szerint az következik, hogy mentelmi joggal való visszaélés történt akkor, amikor az ellenzéki politikusok csoportja erőszakkal megpróbált beférkőzni a köztelevízió egyik stúdiójába, hogy megzavarja az élő adást – olvasható az elemzésben. Hozzáfűzték, hogy bár az országgyűlés képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervbe, valamint a közintézetekbe és közintézményekbe történő belépésre jogosít, e jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek vagy intézmények rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét. A székházba behatoló képviselők viselkedése viszont „fölveti e sérelem bekövetkezett megvalósulásának lehetőségét” – írták.

A közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekménynek minősül, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de a büntetési tétel kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat, ha a bűncselekményt csoportosan, esetleg bűnszövetségben, vagy különösen nagy kárt okozva követték el. Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető – közölte a Századvég.

Az elemzésben kitért a december 12-én a Parlamentben történtekre is. Álláspontjuk szerint a rendzavarás kapcsán az Országgyűlés kormánypárti többsége higgadtan reagált, az Országgyűlés általános fegyelmi gyakorlata pedig megfelel a nyugat-európainak. Példaként említették, hogy 2010-ben a Bundestag CDU-s elnöke, Norbert Lammert néhány felszólítás után kitiltotta az ülésről a baloldali Linke számos képviselőjét, akik egy afganisztáni katonai beavatkozás áldozatainak nevével transzparenseket lobogtattak. A hazai szabályozás és alkotmányos gyakorlat így összességében konform az irányadó nyugat-európai tapasztalatokkal – írták. (MTI: Századvég: az országgyűlési képviselők bűnt követhettek el azzal, hogy „betörtek az MTVA székházába”)

A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják, nem Soros György

A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják – közölte Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a CNN amerikai hírtelevíziónak adott hétfő esti interjújában.

Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar parlament hozza a döntéseket, a törvényhozásban a Fidesznek alkotmányosan szerzett kétharmada van, amiről a magyar emberek döntöttek az idei választáson.

Kovács Zoltán az utóbbi napok ellenzéki tüntetéseiről szóló kérdésekre válaszolva leszögezte: az ellenzék nem képviseli a magyarok többségét. Az a pár száz vagy pár ezer tüntető, akit a CNN bemutatott az utóbbi napok eseményeit összefoglaló riportjában, egy, a kormány ellen szervezett politikai akció részese – mondta. Megjegyezte, hogy a hírcsatorna megválogatott jelenteket mutatott be az állítólagos rendőri erőszakról, amely valójában az erőszakos tömeg viselkedésének a következménye.

Nehezményezte, hogy a nemzetközi média nem számol be az ország hatalmas gazdasági növekedéséről, a reálbérek kétszámjegyű növekedésről, és az alacsony munkanélküliségről.

Az államtitkár hangsúlyozta: az önkéntes túlórát lehetővé tévő törvénnyel kapcsolatban a követelések alaptalanok, hiszen nem kötelező érvényű az évi 400 túlóra vállalása, minden a munkaadó és a munkavállaló közötti megállapodáson múlik.

A CNN riportere arról is faggatta az államtitkárt, hogy a magyar parlamentben olyan törvényeket hoznak, amelyeket kifogásol az Európai Bizottság, azt állítva, hogy szembe mennek az Európai Unió alapértékeivel. Egyebek közt az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt hozta fel példának.

Kovács Zoltán leszögezte: e jogszabályok megfelelnek az uniós jognak, a kormány pedig mindig annak megfelelően járt el.

Közölte: az erre vonatkozó bírálatokat már számtalanszor hallotta a kormány az utóbbi években Soros György által támogatott vagy hozzá köthető nem kormányzati szervezetektől (NGO).

Arra a kérdésre, hogy a kormány miért foglalkozik annyit Soros Györggyel, azt mondta, nem Soros György aggasztja a kormányt, hanem a milliárdos politikai „összeesküvései”.

Kovács Zoltán szerint Soros György azt hiszi, joga van szerepet játszani egy demokratikusan megválasztott parlament döntéshozatalában, méghozzá anélkül, hogy erre demokratikus felhatalmazást kapott volna. (MTI: Kovács Zoltán: A magyar parlamentet a magyar emberek irányítják)

Valószínűleg bűncselekményt követtek el Hadházy „Pókember” Ákosék

A teljes csapat, élükön Hadházy Ákossal és Kunhalmi Ágnessel igyekezett a biztonsági őrökkel „megveretni magát”, szó szerint kezüket-lábukat törték, amiből nevetséges jelenetek születtek. Az viszont kevésbé vicces, hogy az ellenzéki képviselők mind azon dolgoztak, hogy történjen valami atrocitás, amit aztán tovább lehet küldeni a teljes balliberális világnak, ahol már Sargentini és Soros egyéb szövetségesei tűkön ülve várják, hogy aggódhassanak kicsit a magyar jogállamiságért. És egy jóízűt diktatúrázhassanak. No, de köszönhetően a III. kerületi jegyző határozatának, a „vándorszínészek” és botcsinálta rendezők este hazamentek. Ami maradt utánuk: pár száz fős „tömeg” kóvályog a városban.

A képviselők viselkedése, fenyegető magatartása félelmet keltett a közmédia munkavállalóiban. (Origo: Hiába az egész napos színészkedés, estére elkullogott az ellenzék)

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: képviselők