Kezdőlap Címkék Kárpátalja

Címke: Kárpátalja

Benyújtotta lemondását a kárpátaljai kormányzó

0

Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó benyújtotta lemondását az elnökválasztási eredmények véglegesítését követően – számolt be róla a pmg.ua internetes hírportál április 23-án.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. cikkelyének 2. bekezdése értelmében az ország elnökének jogában áll hivatalából való távozásakor beszüntetni minden általa kinevezett államigazgatósági vezető munkaviszonyát. Moszkal levelében arra kérte Porosenkót, hogy azonnali hatállyal függessze fel szabadságát, s mentse fel őt tisztségéből.

A Központi Választó Bizottság hétfő délutánra feldolgozta a kárpátaljai szavazatok 100%-át A szavazók körében egyöntetűen Volodimir Zelenszkij győzedelmeskedett, a polgárok 80,67%-a támogatta őt megyénkben.

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

0

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Keddre virradó éjjel gyújtották fel a KMKSZ ungvári székházát. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó ezek után azt írta: semmi kétsége nincs arról, hogy ezt az orosz titkosszolgálatok inspirálták. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat,

az FSZB ugyanis már többször szervezett provokációt Kárpátalján.

Ennek igazolására Moszkal megemlítette a provokatív magyar nyelvű táblák tavalyi kihelyezését a beregszászi és nagyszőlősi járásokban, a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felrobbantását tavaly októberben és a KMKSZ-székház elleni február 4-i támadást.

Ez utóbbi támadással kapcsolatban Lengyelországban vették őrizetbe a gyanúsítottakat.

Mindannyian a Falanga nevű szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai.

Két férfit le is tartóztattak, a harmadikat egyelőre elengedték.

Moszkal szerint az FSZB célja, hogy destabilizálja Ukrajnát, ezért gerjesztik a nemzetiségi feszültségeket. Ez a módszer egyébként régóta szerepel az orosz titkosszolgálatok taktikai repertoárjában, már a KGB is előszeretettel használta.

Miről beszélnek a lángok?

Moszkvai tudósítóként a nyolcvanas évek elején vagy tucatnyiszor jártam végig a két főváros közötti majd 2200 kilométernyi autóutat, ami az akkori körülmények között egy kisebbfajta kalandnak is beillett. Ha tehettem, úgy indultam útnak, hogy az első nap délutánján Ungvárra érkezzek, legyen időm bekukkantani a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségébe, találkozzak Balogh Jóskával és Eszterrel a feleségével. Ilyenkor esténként kicsit kvaterkáztunk is, beszélgettünk a kinti magyarok helyzetéről. Érdekes, tanulságos volt.

Nagyon megváltozott azóta a Kárpárt-alján élők helyzete is. Nem mondom, hogy abban a „szovjet-világban” minden a helyén volt, de tulajdonképpen jól megvoltak egymással a különféle nemzetiségű népek. Akkor is voltak súrlódások, de a magyar-ukrán viszonyt inkább példásnak mondanám, a magyarok nyugodtan mondhatták magukat magyarnak, és senkinek nem esett bántódása, ha az időt úgy mérte, „mi szerintünk” meg „ő szerintük”.

Ma már csak az áttelepültek elbeszéléseiből ismerem az ungvári körülményeket. Vannak ismerőseim, akik a kelet-ukrajnai háború és a sorozások elől menekültek Magyarországra, egy részük azóta már tovább is állt valamelyik nyugat-európai országba. Akik otthon maradtak, kénytelenek óvatosabban büszkélkedni a nemzetiségükkel, mert a felerősödött ukrán nacionalizmus időnként komoly konfliktusokat okoz a nyugati „végeken” is. A Majdan-forradalom mélyen szunnyadó gyűlölködéseket hozott a felszínre, amelyek gyakran végletekig szélsőséges indulatokkal párosulnak, és nemcsak az oroszokkal, hanem minden más nemzetiséggel szemben is.

Van ebben persze némi irigység, hiszen a Kárpát-alján élő ukránok azt látják, hogy a magyaroknak jobban megy a sora, több támogatást kapnak Budapestről, mint ők Kijevből. A magyar lakta településeken gyakran jelennek meg a hazai segélyszervezetek szállítmányai, különféle szeretetcsomagokat kapnak a leginkább rászorulók, magyar könyveket a falusi könyvtárak és az iskolák. És akkor még nem beszéltem a különféle csatornákon eljuttatott sok millió forintról, a kettős állampolgárokat megillető kedvezményekről, az európai útlevélről és persze az irreálisan magas magyar nyugdíjról, ami nemcsak nyírségi és borsodi kisnyugdíjasok, hanem az ukránok szemét is „csípi”.

Ezért talán érthető, hogy a „Majdan-harcosok” még azon az áron is áterőltették a kijevi parlamentben az oktatási nyelvtörvényt, hogy az hangos tiltakozást váltott ki mind az uniós vezetők, mind a magyar kormány részéről. Felvállalták azt a konfliktust is, hogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja az uniós közeledési és a NATO csatlakozási tárgyalásokat, amíg engedményeket nem tesznek a nyelvi követeléseknek.

A konfliktus ukrán olvasata szerint nem is értik miért tiltakozunk. Kijev ugyanazt hirdeti, mint Trump, vagy amit a magyar kormány: Ukrajna mindenek előtt! Az ukrán nemzettudat azt diktálja, hogy minél erősebb és központosítottabb legyen az állam, minden szinten ukránosítsák a lakosságot. Aki tanulni, érvényesülni akar, az sajátítsa el az ország hivatalos nyelvét, aki pedig ezt nem akarja, annak – fogalmazzunk így – fel is út, le is út. Ukrajna így lesz az ukránoké.

Aki másképp gondolja? Számoljon a következményekkel. Ismeretlenek kedd hajnalban Ungvár belvárosában felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját.

Kárpáti Igaz Szó: Mit tegyünk, ha elutasították Magyarországon a nyugdíjat?

0

2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését.

A KISZÓ-nak is többen jelezték, az anyaország az utóbbi időben rendkívül megszigorította a külföldiek nyugdíjának odaítélését: sokan, miután lemondanak róla Ukrajnában, hónapokat, vagy akár egy évet is várnak, míg megítélik nekik a járandóságot, addig az idős ember teljesen jövedelem nélkül marad. Rendszeresen ellenőrzik, életvitelszerűen tartózkodik-e bejelentett lakásában az illető, s nem egyszer amiatt utasítják el kérelmüket, mert nem találják őket a helyszínen.

Ennek kapcsán érdeklődött a Kárpáti Igaz Szó a megyei Nyugdíjalapnál: az elmúlt években tulajdonképpen hányan szüntették meg ukrajnai nyugdíjukat, s milyen feltételek mellett lehet újra igényelni az ukrajnai járandóságot?

Olekszij Bolsakov, a megyei Nyugdíjalap külföldi járandóságokkal foglalkozó osztályának vezetője a KISZÓ-nak elmondta,

2009 és 2017 között Kárpátalján 5646 személy mondott le ellátmányáról és igényelte azt Magyarországon. A legtöbben, 1249-en egyébként 2015-ben kérték az utalás megszüntetését.

Ebben az időszakban további 3793, még munkaképes korában Ukrajna területéről oda áttelepedett, időközben nyugdíjassá vált személynek igazolták az ukrajnai munkaviszonyát.

Ezek tehát olyan emberek, akik több éven át Magyarországon dolgoztak és ott adóztak.

Az egyéb országokba áttelepült meglett korúak számáról nem kaptunk pontos adatot, de a szakember szerint közel 50 főről van szó.

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban megtörténik, hogy Magyarország elutasítja az ukrajnaiak nyugdíjigénylését, tavaly huszonöt alkalommal történt ilyen.

Ahhoz, hogy valaki újra kérje ukrajnai nyugdíját, ismét lakcímet kell létesítenie az országban.

Le kell fordítania a Magyar Állam által kiadott elutasítást igazoló dokumentumot, amit közjegyző hitelesít, s ezzel, valamint a személyi igazolványával, személyazonosító számával fel kell keresnie a korábbi lakcíme szerint illetékes nyugdíjosztályt, ahol kérvényezi illetménye utalásának folytatását.

Ezután ismét bekerül a Nyugdíjalap rendszerébe, s a kérvény beadásának dátumától felszámolják járandóságát. Ez nem szokott sok időt igényelni, már a következő hónaptól utalják is a pénzt.

Érdekes adalék: évek óta szó van róla, hogy a Magyarország területén élő egykori ukrán állampolgárok nyugdíját Ukrajna fogja utalni.

Hat éve ugyan elkészült a szociális ellátásra vonatkozó új kétoldali szerződés, de az még mindig ratifikálásra vár.

Amennyiben az elfogadásra kerül, úgy a nyugdíjkorhatár elérésekor és a minimális munkaviszony meglétekor az Ukrajnában ledolgozott évekért az ukrán állam számolja majd fel és a szomszédos ország nemzeti valutájában biztosítja a nyugdíjat.

Magyarország pedig a nála ledolgozott évekért fogja fizetni a járandóságot.

A két ország közötti megállapodás 9. cikkelye értelmében azonban egyelőre az a szociális biztosítási szerv folyósítja a járandóságot, melyben az illető állandó lakhellyel rendelkezik. Vagyis egykori honfitársaink havi illetményét a magyar állam állja.

(Kárpáti Igaz Szó)

Tüntetőleg elhagyták az írószövetséget kárpátaljai magyar írók

0

Kilépett az ukrán írószövetségből Balla D. Károly József Attila-díjas író, valamint felesége, Berniczky Éva – értesült a KISZÓ.

„Nem sokkal az új oktatási törvény hatályba lépése után Évával úgy döntöttünk, hogy tiltakozásul a törvény 7. cikkelye ellen, kilépünk az Ukrajnai Nemzeti Írószövetségből. Megírtuk a nyilatkozatot (hogy még véletlenül se legyen benne nyelvhelyességi hiba, külső kontrollt is kértünk), és tagsági igazolványainkat mellékelve eljuttattuk a szövetség helyi szervezetének az elnökéhez”

– írja Balla D. Károly a blogján megjelent közös nyilatkozatban.

Leszögezte, az elnöknek többször nyomatékkal elismételte: vele és velük, a helyi szervezet egészével nincs bajuk. „Tiltakozásunk annak a hatalmon lévő politikai erőnek szól, amely a törvényt kidolgozta és hatályba léptette anélkül, hogy az érintettekkel erről előzetesen konzultált volna, vagy az évtizedek óta (például az oktatási minisztériumhoz) hivatalosan benyújtott szakmai javaslatokat a legkisebb mértékben is figyelembe vette volna” – emelte ki. Hozzátette, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait durván korlátozó, nacionalista hátterű nyílt diszkrimináció törvénybe foglalása számukra elfogadhatatlan, ez ellen tiltakoztak a kilépéssel.

Balla D. Károly kitért arra is, hogy a helyi szervezet elnökének nem volt ellenérve, megértést tanúsított. Azt írta,

az írószövetség azért került képbe, mert „a szervezet része annak az állami struktúrának, amelynek a keretében ez a törvény megszületett,

és mivel mint szervezet, semmilyen módon nem tiltakozott ellene, hallgatólagosan egyet is ért vele (holott tudvalevő, hogy országos szinten számos nem ukrán nemzetiségű író tartozik soraiba)”.

„Semmilyen szinten nem szeretnénk annak a politikai erőnek az értelmiségi holdudvarához tartozni, amelynek hatalmi törekvéseit nacionalista indulatok támogatják”

– szögezte le.

KárpátHír

Ez volt ma – 2017. október 24.

Nem perel a színházi rendező, tudta meg a Független Hírügynökség és Elmarad a Vadkacsa bemutatója a Pesti Színházban. “Eddig is eltökéltek voltunk, de most még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden hasonló esetnek elejét vegyük, hogy ezeket idejében felismerjük, és az ügyben eljárjunk” – írja a Vígszinház közleményében; közben Orbán Viktor veje bevásárolt; Moszkvában yyakon szúrták a Putyint bíráló műsorvezetőt; Kárpátalján 90 ezer új magyar állampolgár lehet.

Nem perel Marton
A Független Hírügynökség információi szerint Marton László rendező végül is eláll attól, hogy beperelje Sárosdi Lillát, vagyis azt a színésznőt, aki elsőként állt a nyilvánosság elé és előbb még csak név nélkül, majd néven nevezve beszélt az őt ért zaklatásról.

MTI Fotó: Czimbal Gyula

Marton, amikor még csak Sárosdi volt az egyetlen, aki az abúzusról beszélt, közleményben jelentette be, hogy a színésznő által elmeséltekből semmi nem igaz, és minden lehetséges eszközzel szembeszáll a váddal, amit egyértelműen úgy lehetett értelmezni: bírósághoz fordul jogorvoslatért.

A rendező azóta sem szólalt meg, ám forrásaink arról számoltak be, hogy – feltehetően ügyvédje, Bánáti János tanácsára – nem fordul bírósághoz, tekintettel arra, hogy immár nyolcan vannak, akik zaklatással vádolják őt, márpedig egy ilyen típusú pernek semmilyen pozitív végeredménye nem lehetne Marton szempontjából, még akkor sem, ha senki nem tudja bizonyítani állítását. Oly erős a társadalmi nyomás, és nem tudni hányan állnak még a nyilvánosság elé, hogy ebből a rendező szempontjából nem lehet pozitív hozadéka.

Elmarad a Vadkacsa bemutatója a Pesti Színházban
A Vígszínház közleménye

Elmarad Ibsen A vadkacsa című darabjának bemutatója a Pesti Színházban. A Vígszínház társulatát mélységesen megdöbbentették a Marton Lászlóval, a színház egykori igazgatójával kapcsolatos vádak. Szeretnénk kifejezni együttérzésünket és támogatásunkat mindazok felé, akik akaratuk ellenére megalázó, emberi méltóságukat, vagy személyi szabadságukat sértő, érzelmi törést okozó helyzetbe kerültek. A Vígszínház elítél minden ilyen jellegű cselekményt. 

Eddig is eltökéltek voltunk, de most még nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden hasonló esetnek elejét vegyük, hogy ezeket idejében felismerjük, és az ügyben eljárjunk. A Vígszínház első lépésként csatlakozik a Független Előadó-Művészeti Szövetség kezdeményezéséhez és aktívan részt vállal a hatalommal való visszaélések és a szexuális zaklatások megelőzését célzó közös munkában. Továbbá kezdeményezi egy színházi szektor szintű anonim bejelentő vonal, vagy online-felület létrehozását, amelyen minden magát érintettnek érző színházi dolgozó, vagy akár színházba járó név nélkül jelentheti be a hasonló eseteket, amelyeket minden esetben kivizsgálunk.

 

Budapest, 2017. október 24.

Többszáz milliós villát vett Orbán veje
Június óta a főváros egyik legdrágább környékén Tiborcz István tulajdonában van egy villa. A XII. kerületi Kútvölgy negyedben lévő 1536 négyzetméteres kertes ingatlan több százmillió forintba kerülhetett.

Idén júniusban írták Tiborcz István nevére az 1536 négyzetméteres kertes telket és a rajta lévő villát – derül ki az Átlátszó írásából. Az oknyomozó portál szerint a környéken kínált telkek mindegyike sok száz négyzetméterrel kisebb ennél, egyetlen ehhez hasonlót találtak a Kútvölgy negyednek ebben a részében,

azt 396 millió forintért kínálták.

A Hegyvidéken a lakások átlagos négyzetméter ára több, mint 600 ezer forint – írta az Átlátszó.

Nyakon szúrták a Putyint bíráló műsorvezetőt
Az Eho Moszkvi rádió székházában támadták meg a 32 éves Tatyjana Felgenhauert, aki egy népszerű reggeli műsort vezet, melyben gyakran bírálja Oroszország elnökét.

A rádióst hétfőn, ebédidőben támadta meg egy férfi, aki betört a rádióba, átküzdötte magát a biztonságiakon és nyakon szúrta Felgenhauert. A műsorvezetőt gyorsan megoperálták, és túl van az életveszélyen – közölte a rádió. Jelenleg mesterséges kómában tartják.

A támadó a rendőrség beszámolója szerint egy 48 éves, izraeli-orosz kettős állampolgár, aki blogján számtalanszor írt a rádiós műsorvezetőről. Borisz Gric a posztokban többek között azt állítja, hogy a nő beférkőzött az elméjébe.

90 ezer új magyar állampolgár lehet Kárpátalján
Viktor Baloga befolyásos kárpátaljai politikus egy tv-interjúban elárulta, hogy szerinte hány magyar állampolgár él Kárpátalján. Hozzáfűzte: Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz szeparatista hangulat.

A politikus úgy számol, hogy 90 ezer olyan ukrán állampolgár lehet a vidéken, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal is. Pesszimistább becslések szerint is minimum 70 ezren lehetnek, tette hozzá. Kifejtette, a kárpátaljai magyarok döntő többsége már felvette az anyaországának az állampolgárságát. Hozzátettet azt is, hogy a magyar kormány azzal érvel a jelenség kapcsán, hogy a Kárpátalján élő, magyar gyökerekkel rendelkezők folyamodtak állampolgárságért, és azt nem a magyar állam osztogatta csak úgy.

90 ezer új magyar állampolgár lehet Kárpátalján

0

Viktor Baloga befolyásos kárpátaljai politikus egy tv-interjúban elárulta, hogy szerinte hány magyar állampolgár él Kárpátalján. Hozzáfűzte: Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz szeparatista hangulat.

A politikus úgy számol, hogy 90 ezer olyan ukrán állampolgár lehet a vidéken, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal is. Pesszimistább becslések szerint is minimum 70 ezren lehetnek, tette hozzá. Kifejtette, a kárpátaljai magyarok döntő többsége már felvette az anyaországának az állampolgárságát. Hozzátettet azt is, hogy a magyar kormány azzal érvel a jelenség kapcsán, hogy a Kárpátalján élő, magyar gyökerekkel rendelkezők folyamodtak állampolgárságért, és azt nem a magyar állam osztogatta csak úgy.

Beszélt arról is, hogy Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz szeparatista hangulat. Ilyentől senkinek sem kell félnie, az biztos, mondotta a parlamenti képviselő, aki korábban szinte teljhatalommal rendelkezett Kárpátalján, de amióta Petro Porosenko az elnök, meggyengült a befolyása, bár az is igaz, minden egyes önkormányzatban ott vannak a hozzá hű képviselők, csak jelenleg nincsenek helyzetbe hozva, de ismerve az ukrajnai, kárpátaljai viszonyokat, ez bármikor megváltozhat.

Jobbik: Magyar-magyar kerekasztalt a kárpátaljai helyzet kapcsán

0

Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is.

A Jobbik felháborodással értesült, hogy a magyarországi pártok, a kárpátaljai magyar szervezetek, a görög, lengyel, román, bolgár és magyar kormányok, illetve a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére Petro Porosenko ukrán elnök aláírta európai normákkal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival súlyosan ellentétes új oktatási törvényt. Ha e jogszabályt végrehajtják, akkor a még helyben maradt magyar családok is tömegesen fogják átíratni gyermekeiket a magyarországi iskolákba, akiket tanáraik is követni fognak.

E helyzeten pedig immár a magyar kormány által adott és általunk is támogatott különféle gazdasági-pénzügyi támogatások sem segíthetnek majd.

A Jobbik az elmúlt hónapok során számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadását minden eszközzel meg kell akadályozni. Ezért üdvözöltük a magyar kormány ez ügyben tanúsított, bár véleményünk szerint megkésett határozottságát, frakciónk pedig örömmel támogatta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely nemcsak elítélte a jogtipró törvénymódosítást, de az ellene való fellépésre is felkérte a kormányt.

Bár értékeljük a Magyarország által is előmozdított nemzetközi tiltakozást, ám ez végül nyilvánvaló módon megkésettnek bizonyult és ezért nem volt eredményes.

Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is. A Jobbik mindig azon az állásponton volt, hogy a szomszédos országok, így Ukrajna számára fontos ügyekben Magyarországnak nem előre kell támogatást nyújtania, hanem csupán elszakított nemzetrészeink irányába tett vállalások és ígéretek teljesítése után. Ennek megfelelően a magyar kormánynak csak a súlyosan diszkriminatív törvénymódosítás visszavonását követően szabadott volna támogatnia az ukrán vízummentességet vagy a társulási egyezményt.

2014-ben az ukrajnai biztonsági helyzet súlyosbodásával már indítványoztuk egy rendszeresen ülésező kárpátaljai magyar-magyar kerekasztal létrehozására a magyar kormány, a hazai pártok, a kárpátaljai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak képviselőinek bevonásával. Ezt a Fidesz akkor elutasította. Most ismét megtesszük ezt a javaslatot annak érdekében, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban, nemzetközi szövetségeseket keresve, közösen, egységet és minél nagyobb erőt felmutatva léphessünk fel a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséért.

A közleményt Szávay István országgyűlési képviselő, Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke írta alá.

 

Kevesebb a munkanélküli Kárpátalján, mert mindenki menekül

0

Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.

A kárpátaljai állami álláskereső központokban egyre kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván.

Ám ennek nem az az oka, hogy többen helyezkednének el, derült ki az ungvári 21-es tv-csatorna híradójából. Az a helyzet, hogy a munka nélkül maradók újabban már fel sem keresik a munkaügyi központokat, sőt, sokan olyanok is otthagyják ezeket a centrumokat, akik eddig valamilyen üresedésre vártak.

A vízummentesség megadása óta, aki csak teheti, inkább külföldön néz álláslehetőség után.

Magyarországon és Lengyelországban több területen is nem szükséges külön munkavállalási engedély.

Ezekben az országokban két kézzel kapkodnak az építkezési munkások, a gyári dolgozók, a mezőgazdasági szférában alkalmazható munkaerő után.

Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.

Mennyibe kerül egy határon túli szavazat?

A kérdésre természetesen nem könnyű a válasz, már csak azért sem, mert a parlamenti választásokig legalább nyolc hónap van még és a határon túli szavazók regisztrálása még korántsem ért véget.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint

eddig összesen 352509-en regisztráltak külföldön:

legtöbben Romániában (147 000), Szerbiában (39 000) és a „kettős állampolgárságot tiltó” országokban, vagyis Szlovákiában és Ukrajnában (20 000).

Ez a szám várhatóan növekszik, de hogy milyen ütemben, azt megjósolni sem lehet. Mindenesetre a magyar kormány nem rest regisztrálásra serkenteni a külhoniakat (a határon túliak divatosabb elnevezése): maga a miniszterelnök levelet küldött „Tisztelt honfitársaimnak” és az idei tusványosi előadásában is erre biztatta, nemcsak a hallgatóságát.

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a minap egymillió új magyar/kettős állampolgárról beszélt. Tehát mozgástér van még bőven. Az eddigi tapasztalat (2014-es választások, 2016-os népszavazás) azt mutatja, hogy

a külhoniak nem voltak túl lelkesek a levélben történő voksolásban.

Viszont, ha kis számban is mentek el, de elsöprő többségben, 95 százalékban a Fideszre szavaztak.

Számítások szerint a külhoniak sokkal

tömegesebb jelenlét esetén akár két, három magyar parlamenti mandátum sorsát dönthetik el.

Szoros eredménynél ez akár sorsdöntő is lehet.

Emiatt valószínűleg még jóval a választások előtt változtatni fognak azokon tételeken, amelyek miatt a legtöbb külhoni érvénytelen szavazat keletkezett (anyja neve, lezárt „belső” boríték).

Nem különben

képlékeny a határon túlra utazó magyar adóforintok pontos összege is.

A legátláthatóbb a helyzet a Vajdaságban, ahol egy alapítvány, a Prosperiteti bonyolítja a pénzosztást, pályázatok útján.

Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminiszter helyettese szerdán Szabadkán azt mondta, hogy eddig 9 milliárd forintnyi összeget helyezett ki a magyar kormány a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési stratégia megvalósításának céljából, amellyel több mint 6200 magyar vállalkozót, gazdálkodót támogattak. Az eddig kihelyezett összeg a támogatási keret kevesebb mint negyede – tette hozzá Magyar Levente. A tervek szerint a következő évben a teljes 50 milliárd forintos támogatási összeget szétosztják.

Valószínűleg még a választások előtt.

Vagy legalább is addig kiírják a pályázatokat. Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken már korántsem lehet ilyen egyszerű tételekre akadni.

Ismét a már említett Magyar Leventére hivatkozunk, aki néhány hónappal ezelőtt Hajdúszoboszlón 150 milliárdos támogatásról beszélt „Délvidék legdélebbi pontjától a kárpátaljai hágókig, Kézdivásárhelytől Pozsonyig”.

Ha tehát a határon túliak, mondjuk három mandátumot hoznának, akkor 1 mandátum 50 milliárdot ér. Ha csak kettőt, akkor 75-öt.

Nem áll azonban szándékunkban ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat, hiszen az említett 150 milliárd nagy része, feltételezhetően, mégis csak a külhoniak életének könnyebbé tételét szolgálja. Az elosztás módja már egy külön fejezetet érdemelne.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK