Kezdőlap Címkék Kárpátalja

Címke: Kárpátalja

90 ezer új magyar állampolgár lehet Kárpátalján

0

Viktor Baloga befolyásos kárpátaljai politikus egy tv-interjúban elárulta, hogy szerinte hány magyar állampolgár él Kárpátalján. Hozzáfűzte: Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz szeparatista hangulat.

A politikus úgy számol, hogy 90 ezer olyan ukrán állampolgár lehet a vidéken, akik rendelkeznek magyar állampolgársággal is. Pesszimistább becslések szerint is minimum 70 ezren lehetnek, tette hozzá. Kifejtette, a kárpátaljai magyarok döntő többsége már felvette az anyaországának az állampolgárságát. Hozzátettet azt is, hogy a magyar kormány azzal érvel a jelenség kapcsán, hogy a Kárpátalján élő, magyar gyökerekkel rendelkezők folyamodtak állampolgárságért, és azt nem a magyar állam osztogatta csak úgy.

Beszélt arról is, hogy Kárpátalján nem volt, nincs és nem is lesz szeparatista hangulat. Ilyentől senkinek sem kell félnie, az biztos, mondotta a parlamenti képviselő, aki korábban szinte teljhatalommal rendelkezett Kárpátalján, de amióta Petro Porosenko az elnök, meggyengült a befolyása, bár az is igaz, minden egyes önkormányzatban ott vannak a hozzá hű képviselők, csak jelenleg nincsenek helyzetbe hozva, de ismerve az ukrajnai, kárpátaljai viszonyokat, ez bármikor megváltozhat.

Jobbik: Magyar-magyar kerekasztalt a kárpátaljai helyzet kapcsán

0

Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is.

A Jobbik felháborodással értesült, hogy a magyarországi pártok, a kárpátaljai magyar szervezetek, a görög, lengyel, román, bolgár és magyar kormányok, illetve a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére Petro Porosenko ukrán elnök aláírta európai normákkal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival súlyosan ellentétes új oktatási törvényt. Ha e jogszabályt végrehajtják, akkor a még helyben maradt magyar családok is tömegesen fogják átíratni gyermekeiket a magyarországi iskolákba, akiket tanáraik is követni fognak.

E helyzeten pedig immár a magyar kormány által adott és általunk is támogatott különféle gazdasági-pénzügyi támogatások sem segíthetnek majd.

A Jobbik az elmúlt hónapok során számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadását minden eszközzel meg kell akadályozni. Ezért üdvözöltük a magyar kormány ez ügyben tanúsított, bár véleményünk szerint megkésett határozottságát, frakciónk pedig örömmel támogatta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely nemcsak elítélte a jogtipró törvénymódosítást, de az ellene való fellépésre is felkérte a kormányt.

Bár értékeljük a Magyarország által is előmozdított nemzetközi tiltakozást, ám ez végül nyilvánvaló módon megkésettnek bizonyult és ezért nem volt eredményes.

Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is. A Jobbik mindig azon az állásponton volt, hogy a szomszédos országok, így Ukrajna számára fontos ügyekben Magyarországnak nem előre kell támogatást nyújtania, hanem csupán elszakított nemzetrészeink irányába tett vállalások és ígéretek teljesítése után. Ennek megfelelően a magyar kormánynak csak a súlyosan diszkriminatív törvénymódosítás visszavonását követően szabadott volna támogatnia az ukrán vízummentességet vagy a társulási egyezményt.

2014-ben az ukrajnai biztonsági helyzet súlyosbodásával már indítványoztuk egy rendszeresen ülésező kárpátaljai magyar-magyar kerekasztal létrehozására a magyar kormány, a hazai pártok, a kárpátaljai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak képviselőinek bevonásával. Ezt a Fidesz akkor elutasította. Most ismét megtesszük ezt a javaslatot annak érdekében, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban, nemzetközi szövetségeseket keresve, közösen, egységet és minél nagyobb erőt felmutatva léphessünk fel a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséért.

A közleményt Szávay István országgyűlési képviselő, Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke írta alá.

 

Kevesebb a munkanélküli Kárpátalján, mert mindenki menekül

0

Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.

A kárpátaljai állami álláskereső központokban egyre kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván.

Ám ennek nem az az oka, hogy többen helyezkednének el, derült ki az ungvári 21-es tv-csatorna híradójából. Az a helyzet, hogy a munka nélkül maradók újabban már fel sem keresik a munkaügyi központokat, sőt, sokan olyanok is otthagyják ezeket a centrumokat, akik eddig valamilyen üresedésre vártak.

A vízummentesség megadása óta, aki csak teheti, inkább külföldön néz álláslehetőség után.

Magyarországon és Lengyelországban több területen is nem szükséges külön munkavállalási engedély.

Ezekben az országokban két kézzel kapkodnak az építkezési munkások, a gyári dolgozók, a mezőgazdasági szférában alkalmazható munkaerő után.

Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.

Mennyibe kerül egy határon túli szavazat?

A kérdésre természetesen nem könnyű a válasz, már csak azért sem, mert a parlamenti választásokig legalább nyolc hónap van még és a határon túli szavazók regisztrálása még korántsem ért véget.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint

eddig összesen 352509-en regisztráltak külföldön:

legtöbben Romániában (147 000), Szerbiában (39 000) és a „kettős állampolgárságot tiltó” országokban, vagyis Szlovákiában és Ukrajnában (20 000).

Ez a szám várhatóan növekszik, de hogy milyen ütemben, azt megjósolni sem lehet. Mindenesetre a magyar kormány nem rest regisztrálásra serkenteni a külhoniakat (a határon túliak divatosabb elnevezése): maga a miniszterelnök levelet küldött „Tisztelt honfitársaimnak” és az idei tusványosi előadásában is erre biztatta, nemcsak a hallgatóságát.

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a minap egymillió új magyar/kettős állampolgárról beszélt. Tehát mozgástér van még bőven. Az eddigi tapasztalat (2014-es választások, 2016-os népszavazás) azt mutatja, hogy

a külhoniak nem voltak túl lelkesek a levélben történő voksolásban.

Viszont, ha kis számban is mentek el, de elsöprő többségben, 95 százalékban a Fideszre szavaztak.

Számítások szerint a külhoniak sokkal

tömegesebb jelenlét esetén akár két, három magyar parlamenti mandátum sorsát dönthetik el.

Szoros eredménynél ez akár sorsdöntő is lehet.

Emiatt valószínűleg még jóval a választások előtt változtatni fognak azokon tételeken, amelyek miatt a legtöbb külhoni érvénytelen szavazat keletkezett (anyja neve, lezárt „belső” boríték).

Nem különben

képlékeny a határon túlra utazó magyar adóforintok pontos összege is.

A legátláthatóbb a helyzet a Vajdaságban, ahol egy alapítvány, a Prosperiteti bonyolítja a pénzosztást, pályázatok útján.

Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminiszter helyettese szerdán Szabadkán azt mondta, hogy eddig 9 milliárd forintnyi összeget helyezett ki a magyar kormány a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési stratégia megvalósításának céljából, amellyel több mint 6200 magyar vállalkozót, gazdálkodót támogattak. Az eddig kihelyezett összeg a támogatási keret kevesebb mint negyede – tette hozzá Magyar Levente. A tervek szerint a következő évben a teljes 50 milliárd forintos támogatási összeget szétosztják.

Valószínűleg még a választások előtt.

Vagy legalább is addig kiírják a pályázatokat. Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken már korántsem lehet ilyen egyszerű tételekre akadni.

Ismét a már említett Magyar Leventére hivatkozunk, aki néhány hónappal ezelőtt Hajdúszoboszlón 150 milliárdos támogatásról beszélt „Délvidék legdélebbi pontjától a kárpátaljai hágókig, Kézdivásárhelytől Pozsonyig”.

Ha tehát a határon túliak, mondjuk három mandátumot hoznának, akkor 1 mandátum 50 milliárdot ér. Ha csak kettőt, akkor 75-öt.

Nem áll azonban szándékunkban ennyire leegyszerűsíteni a dolgokat, hiszen az említett 150 milliárd nagy része, feltételezhetően, mégis csak a külhoniak életének könnyebbé tételét szolgálja. Az elosztás módja már egy külön fejezetet érdemelne.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!