Kezdőlap Címkék Kannabisz

Címke: kannabisz

CBD Kapszula hatása

0

Mi az a CBD? A kannabidiol (CBD) a kannabisz növényben található mintegy 140 kannabinoid egyike. Ez a fő hatóanyaga a kenderalapú termékeknek, beleértve a CBD olajokat, az ehető készítményeket, a krémeket és a CBD kapszula termékeket.

A tetrahidrokannabinollal (THC) ellentétben, amely a kannabiszban található bódító hatású vegyület, a CBD nem okoz „bódultságot” vagy függőséget, így fogyasztása teljesen biztonságos.

Hogyan működik a CBD?

A CBD hatással van a szervezet endokannabinoid rendszerére (ECS), egy összetett sejtszignál-hálózatra, amely számos létfontosságú testi funkciót szabályoz, beleértve az alvást, a hangulatot, a fájdalmat és az étvágyat. Ez a rendszer három kulcsfontosságú részből áll: endokannabinoidokból, kannabinoid receptorokból és enzimekből.

Míg az exogén kannabinoidok, mint például a THC, az endokannabinoidokat utánozzák, és közvetlenül a kannabinoid receptorokhoz kötődnek, addig a CBD gyengén kötődik ezekhez a receptorokhoz, és közvetve hat a szervezetre. Például megakadályozza, hogy bizonyos enzimek lebontsák az endokannabinoidokat, ezáltal növeli az endokannabinoidok koncentrációját, és lehetővé teszi, hogy nagyobb hatást fejtsenek ki a szervezetre. Ily módon a CBD támogatja az ECS-t a szervezet egészségének és egyensúlyának fenntartásában.

Mi az a CBD olaj?

A CBD olaj olyan folyadék, amely fő hatóanyagként CBD-t tartalmaz. A CBD olaj előállításához a CBD-t a kender növényből vonják ki, tisztítják, majd desztillálják, mielőtt egy hordozóolajjal (például organikus MCT-olajjal) keverik. Amikor a hordozóolaj felszívja a CBD-t, képes azt a szervezetbe juttatni a jobb felszívódás érdekében – így a felhasználó teljes mértékben hozzáférhet a CBD összes lehetséges előnyéhez.

CBD olaj hatása

Bár a CBD-vel és hatásaival kapcsolatos kutatások korlátozottak, számos tanulmány arra utal, hogy segíthet számos egészségügyi állapot kezelésében, beleértve a szorongást, a gyulladást, az álmatlanságot és a krónikus fájdalmat.

Hatások a stresszre és a szorongásra

A tanulmányok azt mutatják, hogy a CBD számos módon támogathatja a hangulatot. A CBD például kölcsönhatásba lép a szerotoninreceptorokkal, ami javíthatja a jó közérzetet és nyugodtabbá tehet bennünket, és bizonyos kannabinoid-receptorok aktiválásával gátolhatja a szimpatikus transzmissziót. Más szóval, a CBD átmenetileg kikapcsolhatja a „harcolj vagy menekülj” válaszunkat, amely magas adrenalin- és kortizolszintet (a stresszhormonokat) termel, és helyette aktiválhatja a paraszimpatikus válaszunkat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ellazuljunk, enyhítve a stresszt és a szorongást.

Gyulladásra és fájdalomra gyakorolt hatás

Számos, főként állatokon végzett tanulmány bizonyította, hogy a CBD segíthet olyan állapotokban, mint a krónikus fájdalom és a gyulladás. Egy állatkísérlet például kimutatta, hogy a CBD-krém patkányok ízületeire történő felkenése csökkentheti a duzzanatot és javíthatja a végtagok tartását. Egy másik tanulmány megállapította, hogy a CBD támogatni tudta az osteoarthritisben szenvedő patkányokat azáltal, hogy blokkolta az ízületi fájdalmat, és megakadályozta a jövőbeli idegkárosodást és a kapcsolódó fájdalmat az ízületi gyulladásos ízületekben.

Az alvásra gyakorolt hatás

Tanulmányok kimutatták, hogy a CBD az alvás támogatásában is segíthet. Ennek egyik módja, hogy befolyásolja a szervezet által termelt adenozin mennyiségét. Az adenozin egy olyan vegyület, amely szabályozza a fáradtságérzetet: az adenozin magas szintje segít elaludni, az alacsonyabb szintje pedig segít ébren maradni. A CBD nem növeli az adenozinszintet (tehát nem leszel tőle álmos); ehelyett segít szabályozni azt, hogy a szervezet cirkadián ritmusához igazodjon, ezáltal támogatva a normális alvási mintákat.

A Liberálisok legalizálnák a füvet, de a magyar társadalomról fogalmuk sincs

“Vörös szem, csak rosszat láttok a sok
Kölökben, akik füstöt okádnak, ti
Börtönbe zárnátok hörögve
Pedig nem gyilkolok nem is török be”
(Deego)

December hatodikán került megrendezésre a „Kannabisz legalizáció őszintén, tabuk nélkül” című beszélgetés-sorozat budapesti eseménye, Fodor Gábor Liberálisainak alapítványa, A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) szervezésében a Gödör Klubban. A Legalizálj! kampányt támogató rendezvényen Sermer Ádámon, a törpepárt elnökhelyettesén kívül a téma számos hazai szakértője is felszólalt, viszont az ezerszer hallott  megállapítások elismétlése mellett csupán a legalizáció legalapvetőbb előfeltételéről nem esett szó.

 

Fodorék pártja a szakmával együttműködésben szeretne kampányolni a kannabisz legalizálásáért, amely Sermer szerint jelenleg fontos társadalmi kérdés. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) volt munkatársa, a Jogriporter Alapítvány igazgatója szerint a téma különösen fontos most, ugyanis az elmúlt években romlott a hazai közhangulat a kannabisz szabályozásával kapcsolatban. Ezt megerősítette Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára is, hiszen egy saját kutatásuk eredménye pontosan ezt igazolta.

A közhangulat változásán túl viszont sajnos semmi újdonsággal nem szolgált az ALMA rendezvénye, az elmúlt tíz évben kismilliószor puffogtatott megállapításokkal ellenben igen.

Sárosi szerint például a kannabisz orvosi felhasználásának legalizálása hamarabb fog itthon megtörténni, mint a rekreációs célúé – ahogyan ez gyakorlatilag a világ összes olyan országában történt, ahol eljutottak a legalizációig. Hozzátette továbbá, hogy fel kéne itthon ismerni a téma üzleti oldalát is, amely egy teljesen legitim felvetés lenne, ha lenne szélesebb körű társadalmi támogatottsága a témának.

Addig viszont legfeljebb matekozhatunk, hogy egy “Nemzeti Kannabiszbolt” indítása esetén nem is kerülne sokkal többe a marihuána grammja a feketepiaci átlagárnál (amely hosszú évek óta stabilan két és félezer forint), így a kutya se vásárolna többet az utcán, gyakorlatilag fel lehetne számolni az illegális kábítószer-kereskedelem egy jelentős ágát. Ábrándozhatunk arról, hogy ennek következtében az egyébként is jól teljesítő magyar turizmus még jobban pörögne, a már-már népbetegségnek számító alkoholizmus mértéke is várhatóan csökkenne – a magyar társadalom támogatása nélkül viszont mindez csak ábránd marad.

Ugyanez vonatkozik Szemelyácz János addiktológus megállapítására is, aki szerint a gyógyszergyártókat meg kéne győzni, hogy hozzanak be a magyar piacra kannabiszalapú gyógyszereket. Ez elvileg nem is lenne olyan nehéz, ugyanis külföldről már most is legálisan rendelhetőek olyan készítmények, amelyek a kannabisznövényben található rengeteg hatóanyag közül kizárólag a CBD-t (kannabidiol) tartalmazzák, amelynek semmiféle pszichoaktív hatása nincsen. Így persze a hatása is gyengébb, mint a pszichoaktív komponenseket tartalmazó társaié, viszont egyáltalán nem elhanyagolható. A probléma ott kezdődik, hogy mivel nincs rá TB-támogatás – sőt, nem is minősül gyógyszernek, csupán étrendkiegészítőnek –, a CBD-olaj sokak számára megfizethetetlen. A képlet tehát egyszerű: a gyógyszercégek bevonzásához kéne fizetőképes felvevőpiac, amelyhez TB-támogatás szükséges, amelyhez módosítani kéne a szabályzásokat, amelyhez ugyancsak társadalmi támogatottság szükséges.

Világos tehát, hogy bármiféle, a liberalizáció, dekriminalizáció vagy legalizáció irányába mutató lépésnek szükséges előfeltétele a sokat ismételgetett, széleskörű társadalmi támogatottság megléte. És pontosan ez az, ami nincs, és nem is lesz Magyarországon – legalábbis addig, amíg gerontokráciában élünk és ráadásul a sajtó egy jelentős része szándékosan homályban tartja az idősebb korosztályt.

A kommunizmus alatt keményen démonizálva voltak a (jogi értelemben vett) kábítószerek, spanglit legfeljebb az látott, akinek volt olyan ismerőse, aki eljutott külföldre és volt elég bátor, hogy ilyesmit hazahozzon. A rendszerváltás óta persze már itthon is hozzá lehet jutni mindenféle kábítószerekhez, viszont megítélésük a semmiféle személyes tapasztalattal nem rendelkező közvélemény szemében egyforma. Az idősebb generáció nagy része ebben a tekintetben is megragadt az államszocializmusban: fogalmuk sincs, hogy különböző hatású és veszélyességű kábítószerek léteznek (ahogy arról sem, hogy bizony az alkohol, a nikotin és a koffein is kábítószer, csak éppen kulturális beágyazottságuk miatt elfogadottak), sokuk szerint néhány füves cigitől már függő lesz az ember és majd lopni, rabolni lesz kénytelen, hogy megszerezze a “napi adagját”.

Az idősebb generációt sajnos önhibájukon kívül totálisan félretájékoztatták, a témával kapcsolatban pedig olyan zűrzavar van a fejekben, hogy nagyobb káoszt talán három A4-es ív LSD elfogyasztásával sem lehetne okozni. A könnyűdrogok, mint például a marihuána, és a keménydrogok, mint például a heroin, egy kalap alá vételéhez pedig szíves örömest asszisztálnak a különböző csatornák híradói is, amikor nem nevezik meg, hogy mégis milyen kábítószert találtak Röszkénél vagy akármelyik határátkelőnél. A kábítószer az kábítószer, nemde?

Lószart, mama! Tessék beleslukkolni egy spangliba, aztán pedig szúrni egy kis kristályt, máris máshogyan fog vélekedni. Persze nem szükséges (és nem is ajánlott) ilyen drasztikusan, empirikus úton utánajárni a dolgoknak, viszont ahogy a politika terén sem szabad mindent elhinni csak azért, mert “a tévében mondták”, ugyanúgy a kábítószerek kapcsán sem szabad mindenre feltétel nélkül bólogatni.

A (sokszor szándékos) félreinformálás mára olyan károkat okozott a kábítószerek megítélésében, hogy gyakorlatilag lehetetlen érdemi diskurzust folytatni a témában. Ha valaki akárcsak a fű dekriminalizációjáról beszél is, rögtön felmerül a kérés, hogy hoppá, hoppá, honnan is ért hozzá ennyire? Csak nem egy lecsúszott drogos, bűnöző szemétláda, aki most itt akarja osztani az észt nekünk, tisztességes állampolgároknak? És a párbeszéd véget is ért, még mielőtt elkezdődött volna.

A marihuána hatásait egyébként az elterjedésével párhuzamosan egyre komolyabban kutatják. Gyógyászati haszna már bizonyított, fizikai függőséget nem okoz, a legújabb fejlemények szerint pedig egyetlen hosszútávú mellékhatása az, hogy olyan elváltozásokat eredményez az agyban, amelynek következtében a használó kevésbé fog fókuszálni hosszabb távú céljaira, inkább a rövidtávot részesíti majd előnyben. Hangsúlyoznám, hogy hosszútávú mellékhatásról beszélünk, amely hat-nyolc év rendszeres, napi szintű használat után alakulhat ki. Bűnöző pedig sem rövid-, sem hosszútávon nem lesz tőle az ember, ebbe a státuszba a szer kriminalizálása kényszeríti bele a fogyasztót.

Az ALMA rendezvényén Felvinczi Katalin ugyan kerek perec kijelentette, hogy “Magyarországon jelenleg is liberalizált a drogpiac, mindenki ahhoz jut hozzá, amihez szeretne”, a valóságban viszont ez egyáltalán nem igaz. A jórészt ártalmatlan marihuánát egyre nehezebb beszerezni az országban, ha pedig sikerül, akkor is sokszor kétes alakokkal kénytelen üzletelni a fogyasztó sötét kapualjakban, így nemcsak a törvény szemében lesz bűnöző, hanem gyakran annak is érzi magát. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a rendőrségnek az autólopások felgöngyölítése és a keménydrogok üldözése helyett politikai okokból parancsba szokás adni néha egy-egy razziát, amelynek keretein belül ártatlan fiatalokat vagy éppen súlyos betegeket kénytelenek a szintén nem túl lelkes rendőrök kötelességből berángatni az őrsre.

Mit tehetünk tehát az előrelépés érdekében? Elsősorban tájékoztathatunk, amely legfőképp a sajtó munkatársainak feladata, ugyanis ők sokkal több embert érnek el, mint a különböző szervezetek. Másrészt pedig várnunk kell. Sajnos az idősebb generáció önhibáján kívül magáévá tette a téves információkat, olyan beidegződések alakultak ki náluk, amelyeket ma már nem sok sikerrel lehetne orvosolni. A legtöbb, amit most tehetünk, hogy kutatunk, tájékoztatunk és vitázunk annak érekében, hogy a következő generáció már ne gondolja bűnözőnek azt, aki rágyújt egy füves cigire.

Amíg viszont a mostani negyven-ötven feletti generáció a legaktívabban és legfegyelmezettebben szavazó része a magyar társadalomnak, addig a marihuána legalizációja csak pár tízezer ember nedves álma, illetve Fodor Gábor utolsó elkeseredett próbálkozása marad, hogy népszavazási kezdeményezésekkel próbálja közéleti lélegeztetőgépen tartani magát politikusként.

Varsányi Bence
(A véleménycikk  a korábban megjelent eseménybeszámoló segítségével készült)

Magyar kannabisz: Legalizáció? Dekriminalizáció? Liberalizáció?

0

A Kannabisz legalizációjáról beszélgetett A Liberális Magyarországért Alapítvány (ALMA) a téma hazai civil szakértőivel a budapesti Gödör Klubban. Az ALMA Legalizálj! kampányának keretében került sor a beszélgetésre.

Sermer Ádám, a Liberálisok elnökhelyettese elmondta, hogy a szakmával együttműködésben óhajt a politikai párt a kannabisz témáról kampányolni, amely szerinte jelenleg fontos társadalmi kérdés. Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) volt munkatársa, jelenleg a Jogriporter Alapítvány igazgatója és blogger szerint az elmúlt években romlott a hazai kannabisz szabályozási témában a hangulat. Úgy vélte, a jelenlegi közhangulat nem kedvez a magyar drogreform törekvéseknek. Szerinte a kannabisz orvosi felhasználása hamarabb lesz itthon sikeres, mint a kannabisz rekreációs (nem gyógyászati) szabályozása, különös tekintettel a jelenlegi közép-európai reformokra. Szerinte fel kéne itthon ismerni a téma üzleti oldalát is.

Felvinczi Katalin, a Magyar Addiktológiai Társaság főtitkára egy kutatásukra hivatkozva kijelentette, hogy a kábítószer-, illetve marihuána használat elutasítottsága növekedett a hazai közvélekedésben az elmúlt időszakban. Szerinte a kannabisz szabályozásával kapcsolatban a legalizációt, a dekriminalizációt, valamint a liberalizációt külön kell választani. Magyarországon jelenleg is liberalizált a drogpiac, mindenki ahhoz jut hozzá, amihez szeretne, de nem mindegy a marihuána minősége. A lakosság körében hozzáférhető kannabisz minőségét illene szabályozni. A legalizáció egy kontrolláltabb szabályozást jelent, míg a dekriminalizáció egyfajta tiltást, ami fölött a hatóságok szemet hunynak. Felvinczi Katalin felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai felnőtt lakosság körében – ha nem is drámai mértékben – növekszik a fogyasztók száma.

Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke a kannabisz orvosi felhasználásáról beszélt. Szerinte a marihuána egészségügyi szabályozására szükség van. Móró Levente drogkutató hozzátette, hogy külföldről legálisan jelenleg is lehet kannabisz alapú termékeket behozni, de, mint gyógyszer ezekhez nincs TB támogatás, pedig szükség lenne rá. Szelestei Mikós is a TB támogatást hiányolta bizonyos kannabisz alapú gyógyszerekre, mellyel a nép körében kiterjeszthető és hozzáférhetővé válna az orvosi marihuána. Hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg feketepiac van és nem mindegy a hozzáférhető kannabisz minősége. Móró Levente szerint szakmai vita nincs a témában, mindenki egységesen a hazai szabályozás szükségessége mellett foglal állást.

Szemelyácz János addiktológus szerint a gyógyszergyártókat kell meggyőzni, hogy látnak-e fantáziát a magyar piacban behozni a kannabisz-alapú gyógyszereket. Szelestei Miklós szerint a téma százezreket is érinthet Magyarországon a nép körében. Úgy vélte, például a CBD olajjal is az a probléma, hogy étrend-kiegészítőként van jelenleg itthon számon tartva, nem pedig gyógyszeralapanyagként, amihez TB támogatást lehetne adni. Sárosi Péter szerint az is probléma itthon, hogy nagyon átpolitizált a kannabisz téma. Az orvosi kannabisz-alapú termékeket külföldről kell rendelni. A marihuána hazai orvosi használatát szerinte lehetővé kéne tenni a döntéshozóknak. Ehhez megvan a nemzetközi jogi ENSZ keret is. Drága a magyaroknak külföldről rendelni ezen termékeket, ezért illene a hazai hatóságoknak szabályoznia azt, mert receptekkel olcsóbb lenne hozzájutni bizonyos kannabisz-alapú gyógyszerekhez. A témában már Lengyelország és Ausztria is lépéseket tett, Magyarországnak is illene megtenni a szükséges intézkedéseket.

Szerző: Víz Ági

Ez volt ma – 2017. november 15.

0

Katonai hatalomátvétel Zimbabwéban, a magyar parlament adócsökkentésekről szavazott, kiderült, melyik magyar művészei alkotásai érik a legtöbbet, interjút adott Havas Henrik, valamint Sárosdi Lilla és Schilling Árpád – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Házi őrizetben a zimbabwei elnök

Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli

A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője,

Robert Mugabe házi őrizetbe került.

A puccs előzménye, hogy leváltotta az alelnököt, mert a feleségét akarta utódjának.

Üzenem a sorosozóknak: puszilják meg!

Közös interjút adott a FüHü-nek Sárosdi Lilla és férje, Schilling Árpád. Sárosdi Lilla azt mondta:

„Sok türelem és kitartás kell, hogy kikényszerítsük az intézményi szintű változásokat.”

Arra voltunk kíváncsiak, vajon az általuk itthon kirobbantott zaklatási botrány hoz-e eredményt, a jövőre nézve. Schilling szerint jelenleg semmi nem segíti elő, hogy megszabaduljunk a feudális berendezkedéstől; kizárólag alá- fölérendelt viszonyokban tudunk gondolkodni.

„Amíg olyan emberek vannak vezető szerepben, akiknek erről is a migránsozás jut csak az eszükbe, addig nem lesz könnyű a megoldás”,

véli Sárosdi Lilla, aki szerint azok, akik az ő színházi előadásukból, amely éppen a kiszolgáltatott emberről szól, pornográf jelenetet vágtak össze, szándékosan akartak zavart okozni, pedig egy negyvenéves színésznő színpadi fellépése és egy 18 éves lány zaklatása között nem lehet egyenlőséget tenni. Aki ezt teszi, az szerinte egyszerűen hülye.

„Simicska haragja szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt”

Havas Henrik is interjút adott a Független Hírügynökségnek. Azt mondta, elsősorban azért ír Vona Gáborról könyvet, érdekelte az az út, amelyet Vona megtett a szélsőjobbtól a politikai élet centruma felé. Az interjúkötetből kiderül, hogy

a Jobbik hatalomra készülő pártelnöke koalíciós kormányt tervez,

de számít arra is, hogy Simicska haragja lesújt Orbán Viktorra, és a pörölycsapás szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt.

Adócsökkentésekről szavazott a parlament

Megszavazta a parlament a munkaadói és munkavállalói közteher 19,5 százalékra mérséklését. Jövőre csökken az internet és a halhús áfája is, a következő évtől már csak a NAV veheti át tőlünk az szja-bevallás feladatát, amit a civil szervezeti egy százalék bánhat ismét.

Az uniós atombombát vetik be a lengyelek ellen

Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését. A határozatban azt írják, hogy

az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.

Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen különjelentést Lengyelországról.

Terjed az orvosi kannabisz Magyarországon

Az orvosi kannabiszról beszélgettek a Tilos Rádióban Szelestei Miklóssal, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnökével, annak apropóján, hogy szerinte egy-két éven belül elérhető lesz Magyarországon is az orvosi kannabisz. Jelenleg egy gyógyszer legális, a Sativex szájspray.

182 millió forintért vásárolna hátizsákokat a rendőrség

46 ezer hátizsákot vennének, a keretösszegtől az ajánlattevő akár harminc százalékkal is eltérhet. A hátizsákok iskolásokhoz kerülnek.

Ők a legdrágább magyar művészek

Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején címû festménye
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Évek óta folyamatosan növekszik a magyar műtárgypiac, azaz egyre nagyobb a kereslet a magyar és magyar származású művészek alkotásaira.

2016-ban az összesített forgalom 11,5 milliárd forint volt, és sorra dőltek meg az életműrekordok is.

A három legdominánsabb alkotó Hantai Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László, az élő művészek közül pedig a Franciaországban alkotó Reigl Judit eredményei kiemelkedőek – derült ki a műtárgypiac helyzetét összefoglaló friss kiadványból.

Az ausztrálok többsége támogatja a melegházasságot

A közvélemény-kutatásban a választásra jogosult ausztrálok több mint háromnegyede, 79,5 százaléka vett részt, közel kétharmaduk válaszolt igennel. A 12,7 millió ember megkérdezésével készült felmérés eredménye nem jelent jogi kötelezettséget, de a kormány megígérte, hogy ha a szavazók támogatják az azonos neműek házasságát, beterjeszt egy erről szóló törvénytervezetet.

Terjed az orvosi kannabisz Magyarországon

1

Az orvosi kannabiszról beszélgettek a Tilos Rádió Kedd Esti Drogműsorában a műsorkészítők Szelestei Miklóssal, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnökével.

A beszélgetés apropója az volt, hogy Szelestei Miklós szerint egy-két éven belül elérhető lesz Magyarországon is az orvosi kannabisz.

Jelenleg egy gyógyszer legális hazánkban, a Sativex szájspray, amelyet főként sclerosis multiplexes betegek használnak.

A Sativexszel az a probléma, hogy nagyon drága, mert az OEP nem támogatja TB úton. Emellett itthon folyamatosan terjed a különböző CBD és THC olajok külföldről történő beszerzése is, amelyek hatásosan gyógyítják például az epilepsziát. Magyarországon több ezren használják. Azonban jelenleg online, külföldről kell rendelni, mert hazánkban nem forgalmazzák.

A CBD olajról létezik a MOKE Egyesületnek tanácsadó Facebook csoportja is, amelynek már 1300 tagja van. Szelestei Miklós szerint fontos, hogy milyen minőségben, milyen gyártótól, milyen terméket, milyen áron vásároljanak és rendeljenek az emberek, elsősorban Ausztriából, Csehországból vagy Szlovéniából. Fontosnak tartja, hogy orvos írja föl a betegeknek, ellenőrzött módon. És természetesen hiányolja a hazai törvényi szabályozást a témában, mivel a magyar betegek legális módon, online úton, külföldről kénytelenek olajakat beszerezni. Az igény nagy a CBD olajra, ez nagy pénzt is jelent, azonban hazánkban a forgalmazása nincs szabályozva.

Az orvosi kannabisz alapú termékeknek

gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, nyugtató, alvást segítő, görcsoldó, vizelet visszatartó, illetve izomlazító hatásai is ismertek.

A Sativex szájspray és a CBD vagy THC olaj mellett krémek és étrend kiegészítők is léteznek. Az orvosi kannabisz egyre nagyobb teret nyer gyógyászati utakon. Szelestei Miklós szerint fontos, hogy az orvosok tudjanak a témáról, igyekeznek felkelteni az érdeklődésüket, és fontosnak tartja, hogy merjenek a témával foglalkozni, valamint szeressenek is az orvosi kannabisszal dolgozni.

Magyarország egyelőre elzárkózik az orvosi kannabisz törvényi szabályozásától, pedig Nyugaton, illetve egyre több országban már iparággá nőtte ki magát. Gyógyszergyárak foglalkoznak vele, szabványok vannak, minőségi követelmények például az ENSZ-től is. Görögországban is például már kannabiszfarmokat és kenderházakat építenek. A kendertermesztéshez Magyarországnak is jó adottságai vannak, azonban a témában még sok minden nincs törvényileg szabályozva.

Szerző: Víz Ági

Nem lehet népszavazás a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről

0

Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket.

A Magyar Liberális Párt két, a kannabisz legalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A bizottság egyhangú döntésekkel

megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését,

többek között az egyértelműség hiányára hivatkozva.

Tárgyalt a bizottság két, az euró bevezetésére irányuló népszavazási kérdés hitelesítéséről is, mindkettőt Keresztény Zoltán, a Polgári Világ Pártja elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Ezek hitelesítését a bizottság arra hivatkozva tagadta meg, hogy

a kérdés nem az Országgyűlés, hanem a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik, emellett az alaptörvény burkolt módosítására irányul,

hiszen az rögzíti, hogy Magyarország pénzneme a forint. Emellett túl megtévesztőek is a kérdések a bizottság többségének véleménye szerint.

Albánia, Szerbia és Bulgária a legnagyobb kannabisztermesztők Európában

0

Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják.

Szerbiából legalább három útvonalon csempésznek marihuánát a nyugati országokba, de Szerbiának nem csak a forgalmazásban, hanem a termesztésben is nagy szerepe van.

Az Europol 2016-os adatai, valamint az Európai Unió drogügynökségének (EMCDDA) idei júniusi adatai szerint az európai marihuánapiac teljes értéke 8,4 és 12,9 milliárd euró között mozog, tudta meg a Blic című belgrádi napilap.

„Európában a kannabiszt főként zárt térben termesztik, ritkán termesztik a szabadban. A marihuánát főként a hazai piacokon vagy a környező országokban árusítják, ritkán viszik messzebbre.

Európában a legnagyobb kannabisztermesztő országok Albánia, Szerbia és Bulgária, ők látják el Közép-, Kelet- és Délkelet-Európát”,

áll az Europol közleményében.

Az ebben a régióban termelt marihuánát főként Olaszországba, Horvátországba, Magyarországra és Csehországba szállítják,

de csempésznek valamennyit Hollandiába, a skandináv országokba és Ukrajnába is, ahol egyébként egyre nagyobb a marihuána fogyasztása.

A közép-európai országokból viszont tovább szállítják az illegális drogot Nyugat-Európába, főként Franciaországba és Németországba.

A közlemény szerint az albán ültetvényeket hatalmas csapás érte néhány évvel ezelőtt. „2014 nyarán a rendőrség razziát tartott a Lazarat térségben lévő kannabisz-ültetvényeken, ezzel pedig megcsappant az albán termelés”, közölte az Europol.

Ettől függetlenül nem telik el úgy egy hét sem, hogy a szerbiai határőrök ne adnának ki közleményt arról, hogy hány kilogramm marihuánát foglaltak le a horgosi, a batrovci és a preševói határátkelőnél, írja a 012.rs újvidéki hírportál.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK