Kezdőlap Címkék Kancellár

Címke: kancellár

Angela Merkel üzenete: Bízzunk egymásban

Fáklyás katonák felvonulásával és egy 1970-es évekbeli slágerrel a kommunista keletről búcsúzott a német Angela Merkel kancellári posztján. Jövő héten távozik hivatalából.

Angela Merkel 16 éves kancellárságának lejárta alkalmából rendezett ünnepélyes katonai tisztelgés alkalmával utolsó üzeneteként két szóval búcsúzott: Bízzunk egymásban.

Kevesebb mint egy héttel azelőtt, hogy Merkel asszony hivatalosan átadja a hatalmat utódjának, Olaf Scholznak, megkapta hazája legmagasabb katonai kitüntetéseit, a fáklyát vivő katonák hagyományos felvonulásával és egy felvonuló zenekarral.

Merkel egy rövid beszédében, alig néhány órával azután, hogy elnökölt a legutóbbi rendkívüli járványügyi ülésen, és részleges zárlatot jelentett be azok számára, akik megtagadják az oltást, Merkel arra figyelmeztetett, hogy a bizalom a demokrácia egyik legfontosabb összetevője.

„A járvány elmúlt két éve megmutatta, milyen fontos a bizalom a politikában, a tudományban és a társadalmi diskurzusban – de azt is, hogy mennyire törékeny is lehet”

– mondta egy álarcos és társadalmilag távolságtartó vendégekből álló kis hallgatóságnak.

A demokrácia a szolidaritáson és a bizalomon múlik, beleértve a tényekbe vetett bizalmat is.

Merkel éberséget tanácsolt

„Ahol megtagadják a tudományos belátást, és összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet terjesztenek, ellenállnunk kell” – mondta. „Demokráciánk attól is függ, hogy ahol a gyűlöletet és az erőszakot bizonyos érdekek átkényszerítésének legitim eszközének tekintik, ott demokratikus toleranciánknak meg kell találnia a határait.”

A televízióban élőben közvetített, a védelmi miniszter által vezetett ceremónia körülbelül egy óráig tartott.  A Grosser Zapfenstreich vagy Grand Tattoo néven ismert, a 16. századból származó ceremónia a legmagasabb kitüntetés, amellyel a katonaság civileknek adományozhat. A német újraegyesítés óta a távozó kancellárok hivatalos búcsújaként adják elő.

A csúcspont a katonai menetzenekar volt, amely három, a kancellár által kiválasztott dalt játszott. Merkel egyik választása azonban sokakat meglepett. Egy keresztény himnusz – meglepetés, egy protestáns lelkész lányától – és egy elég konvencionális kabarédal Hildegard Kneftől, a német színész és énekesnőtől még nem volt feltűnő, de Merkel harmadik választása, amely lángra lobbantotta a német Twitter-olvasókat, ugyanis a kancellár a „ Du hast den Farbfilm vergessen ” vagy „Elfelejtetted a színes filmet” című filmbetétdalt választotta: Nina Hagen 1970-es évekbeli slágerét a kommunista keletről. Nina Hagen, aki később nyugatra emigrált, és az 1980-as évek Németország punk rock bálványa lett.

Merkel egészen a közelmúltig ritkán beszélt keletnémet származásáról. Csütörtökön azonban, amikor a dalról kérdezték megtörte a csöndet:

„A dal fiatalkorom fénypontja volt, amely, mint mindenki tudja, az NDK-ban zajlott” – mondta Merkel a Német Demokratikus Köztársaságra, a kommunista Kelet-Németország hivatalos nevére utalva. „A dal az NDK-ból érkezett, és ahogy megtörténik, egy olyan régióban is játszódik, amely az egykori választókerületemben volt. És így minden passzol egymáshoz.”

Merkel elődeihez képest a járvány miatt viszonylag kevés vendéget hívott meg. Scholz úr ott volt a tömegben, akárcsak sokan azon 52 miniszter közül, akik négy cikluson keresztül szolgáltak kormányaiban.

Az általában sztoikus kancellár arcán időnként egy csipetnyi érzelem is kirajzolódott.

„Ha ma önök előtt állok, mindenekelőtt hálát és alázatot érzek”

– mondta Merkel kancellár.

„A kancellárként eltöltött 16 év eseménydús és gyakran kihívásokkal teli év volt. Kihívtak engem politikailag és személyesen is.”

Beszéde végén utódjához, a szociáldemokrata Scholzhoz fordult, aki az elmúlt négy évben pénzügyminisztere volt.

„Most a következő kormányon múlik, hogy választ találjon az előttünk álló kihívásokra, és alakítsa a jövőnket” – mondta Merkel asszony.

„Ehhez kívánok önnek, kedves Olaf Scholz és az Ön által vezetett kormánynak, minden jót, szerencsés kezet és sok sikert.”

Orbán újabb barátja bukott: Kurz végképp távozik

Először csak a kancellári poszttól mondott búcsút az osztrák politikai élet csodagyereke, de most elbúcsúzott a közélettől. Korrupciós vádak miatt mondott le, de az osztrák lapok szerint egész hálózatot épített ki, amely manipulálta a közéletet. Ebben egyik mestere nem volt más mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A politika és a pénzügyek ravasz kombinációja sokáig hatékony fegyvernek bizonyult Ausztriában is.

Bécs bíboros érsekét azzal zsarolta meg Kurz egyik embere, hogy a jövőben jelentősen csökkentik az egyháznak nyújtott állami támogatást, ha a katolikus egyház nem támogatja a kormányzat szigorú új migráns törvényét. Schönborn bíboros azonban ellenállt és a kínos ügy kitudódott leleplezve Kurz gátlástalan módszereit.

A migráns kérdésben csaknem teljes volt az összhang Sebastian Kurz és Orbán Viktor között.

Az orosz kapcsolat

Abban is hasonlított Kurz Orbán Viktorra, hogy híve volt Ausztria és Oroszország különleges kapcsolatának. Putyin elsősorban a Szabadságpártot támogatta Ausztriában, de miután Strache alkancellár belebukott az Ibiza videó botrányba, váltott, és Kurzba helyezte a bizalmát.

Az USA figyelmeztette Kurz kancellárt, hogy Ausztriát kizárhatják a berni unióból, mely Amerika szövetségeseinek hírszerző klubja. Ezért is mondott búcsút gyorsan Kurz a Szabadságpártnak, amelyet Washington és Brüsszel Putyin leányvállalatának tekint Ausztriában.

Sem szent sem bűnöző

Így jellemezte magát Sebastian Kurz, aki rakéta sebességgel jutott a csúcsra, hogy aztán még gyorsabban hulljon a mélybe. Távozása összefügghet azzal, hogy mind Washingtonban mind Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában új Európa politikát akarnak.

Irány az Európai Egyesült Államok!

Ehhez az új politikához új politikusok kellenek: távozik Merkel kancellár. Kurz végképp megbukott. Babis és Boriszov is veszített Csehországban és Bulgáriában.

Orbán dafke kitart

Úgy volt Varsóban a hétvégén tető alá hozzák a szélsőjobb új szövetségét, melynek három feje lesz: Matteo Salvini Itáliából, Jaroslaw Kaczynski Lengyelországból és Orbán Viktor Magyarországról. Miután néhány sajtóorgánumban szárnyra kapott ez a hír gyorsan kiderült, hogy igazából nem is. Salvini közölte, hogy ő és pártja mégsem csatlakozik, és a lengyelek sem csatlakoznak.

A közös program nagyjából annyi lehetett volna, hogy szembenállnak az Európai Egyesült Államokkal.

Csakhogy emögött most komoly erők állnak és nagy pénzek. Aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt! Erre Matteo Salvini már rájött és szépen belépett Mario Draghi kormányába.

Mit tesz Orbán Viktor? Az uniós pénzek nélkül nem működik a nemzeti együttműködés rendszere!

A kínos ellentmondás épp a választásokon csúcsosodhat ki, ha a választók azzal a dilemmával találkoznak: Orbán Viktor vagy az euró milliárdok?!

Kurz mentelmi jogát felfüggesztik?

A nemrég lemondott osztrák kancellár ellen korrupciós vizsgálat zajlik, és emiatt az ügyészek a mentelmi jog felfüggesztését kérték a bécsi parlamenttől. A vizsgálat során már őrizetbe is vettek egy gyanúsítottat.

Sebastian Kurz csak kancellári tisztéről mondott le, de továbbra is ő a Néppárt frakcióvezetője a Parlementben. Utóda az egykori külügyminiszter, Schallenberg, aki politikailag közel áll Sebastian Kurzhoz.

Causa Kurz-színházi bemutató

A napvilágra került manipulációkat a bécsi Burgtheater mutatja be a hétvégén. Kiderül az, hogy a hatalom milyen módszerekkel éri el céljait: Kurz kancellár egy nárcisztikus figurának tűnik a Twitter üzenetei alapján, és ami még kínosabb: nincsenek különösebb erkölcsi megfontolásai sem, ha célja eléréséről van szó. Így lehetett kancellár 31 évesen és bukott kormányfő 35 évesen. Ő ugyan fogadkozik, hogy visszajön hiszen a Néppárt nem is oly rég csaknem 100%-os többséggel választotta meg a vezetőjének.

Csakhogy fény derülhet régebbi kínos ügyekre is. Például arra, hogy az ex kancellár emberei még a római katolikus egyházat is megzsarolták: ha nem támogatják a kormány szigorú migráns ellenes törvényét, akkor megvonhatják tőlük az állami támogatás egy részét! Schönborn bíboros visszautasította a zsarolást, de az ügy igencsak kínos szerepben mutatta meg az ifjú kancellárt. Aki Orbán Viktort is több ízben támogatta migráns ügyben – olykor Brüsszellel szemben is.

Causa Orbán?

Mi lenne, ha budapesti színházban mutatnák be vezető színészek azt – méghozzá hiteles dokumentumok alapján -, hogy miképp is működik a hatalom? A keresztény és nemzeti frázisok mögött milyen politikai és gazdasági érdekek rejtőznek?

A hatalmi piramis brutális érdekérvényesítő politikája a hétköznapokban ugyancsak visszataszító – még a legelszántabb hívők számára is. Ezért is kell a média kontroll az Orbán kormány számára.

Váltás a Médiatanács élén

Karas Mónika idő előtt lemondott, hogy lehetővé tegye Orbán Viktornak új vezető kinevezését kilenc évre. Koltay András a jelölt, aki Orbán elképzelései szerint ugyanilyen szervilis közmédiát biztosít majd a hatalomnak mint az eddigi miközben igyekszik ellehetetleníteni a független médiát.

Ezért Magyarországon elképzelhetetlen az, amit most a Burgtheater Bécsben megvalósít a hétvégén: megmutatja a hatalom igazi arcát a nyilvánosságnak.

Orbán számára ez a vég kezdete lenne…

A következő kancellárnak nem elegendő a minimális konszenzus

Az SDP szoros győzelme után, a következő kancellár szoros ellenőrzés alatt lesz. Ezért a nemzetközi sajtó különös figyelemmel kíséri a Bundestag-választás eredményeit. 

Az eredmények tagoltsága miatt, egy összetett koalíciós politika fogja „eldöntnei, hogy az ország melyik utat választja Angela Merkel korszaka után”.  Azonban aligha kerülhető el az a következtetés, hogy „a pártok és a választók a statikus status quo-t részesítik előnyben a világos, erőteljes átrendeződés helyett”.

A koalíciós tárgyalásokon a London Times szerint az SPD kancellárjelöltje,

Olaf Scholz számára az lesz a kihívás, hogy rávegye az „üzletbarát” FDP-t, hogy kössenek egyezséget az SPD-vel és a zöldekkel. Az FPD „magas árat” kérne ezért a zöld lámpás koalícióért, beleértve az adóemelések blokádját, amelyet az SPD és a Zöldek akartak érvényesíteni.

A konszenzus elveszettnek tűnik

De Tijd belga lap szintén hosszú koalíciós tárgyalásokra számít: Németország instabil szakaszba lépett Angela Merkel ( CDU ) kancellár megbízatásának lejárta után.

„Újraindításra van szükség, amely lehetővé teszi a stabilitás új szintjét.”

Németországban az új koalíció gyors létrehozása – „bármilyen színnel” – lenne a legjobb jele Európa biztonságának. De Németországban is úgy tűnik, hogy a konszenzus „elveszett”.

A holland De Telegraaf nehéz kezdő pozíciót lát az új kancellár számára: „A következő berlini kormányfő egy gyengébb kancellár lesz. Ez rossz hír az Európai Unió számára. Az új német kancellár valószínűleg inkább primus inter pares lesz – az első az egyenlők között, mint a holland miniszterelnök esetében.

Merkel utódja kérdésében ez a választás nem hozott egyértelmű győztest

– írja a Guardian . Az SPD és a Zöldek most közeledést mutattak, bár mindkét párt elmulasztotta tényleges céljait megvalósítani. A New York Times a szavazatok széttöredezését a gyengébb német vezetői szerep bejelentésének tekinti Európában.

Az El País című spanyol lap azt írja, hogy Németországban most véget ért azoknak a pártoknak a korszaka, amelyek a szavazatok 30 vagy 35 százalékát szerezték meg, és megengedhették maguknak, hogy egyetlen partnerrel kormányozhassanak. A szavazatok széttöredezése ezen a választáson szokatlan helyzetet teremtett, amikor két 25 százalékos párt és három másik párt mozog 10 és 15 százalék. Az FDP-vel és a zöldekkel most két „már nem olyan kis párt” a döntő a következő kormány megalakításában.

A Neue Zürcher Zeitung a közelgő koalíciós tárgyalások előtt a zöldekre összpontosít: Annalena Baerbock álma, hogy kancellár legyen, megbukott, de pártja eredménye erősebb, mint valaha.

Politikai botrány, amely Kurz kancellárt is elérheti

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában. A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ilyen fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

„Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart „olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég „mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit. Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

„Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: „annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!” Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy „a családhoz tartozik”. Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

„Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt: „nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

„Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője. „Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha „őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy „minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy „lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Schmid a találkozó után így írt után Kurz-nak:

„a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

„Szuper, nagyon köszönöm „

– válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot „a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Sebastian Kurz kancellár népszerűség ugyan csökkent a leleplezések következtében, de az ellenzék gyengesége miatt aligha fenyegeti ez kancellári posztját – állapítja meg a Politico.

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

Nem sikerül érvényteleníteni a félévet az SZFE-n

A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése „tekintettel az elmúlt hónapok eseményeire” új tantervi rendet készített, erről levélben értesítette a hallgatókat – írja közleményében az SZFE hallgatóinak sajtóközleménye.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem illegitim vezetősége „felismerte” a dokumentáltan megtartott tanórákat és kurzusokat meg nem történtnek tekinteni nem lehet, így már csak az általa elrendelt felfüggesztéstől számított két hét érvénytelenítéséhez ragaszkodna.

A hallgatók és oktatók közössége a tanév rendjének módosítását elutasítja.

Közvetetten, az egyetem honlapján megjelentetett levélben értesítette a SZFE polgárságát, hogy a 2020/2021-es tanév őszi szemeszterében „elmaradt” tanegységek „utólagos teljesítését” tennék lehetővé. A tanév rendjének módosításáról a hallgatók az általuk el nem ismert kancellár és a jogszerűtlenül kinevezett általános rektorhelyettes az őszi szemesztert a Neptun-rendszer önkényes kiiktatása után elrendelt felfüggesztésig, azaz november 27-ig, teljesítettnek tekintik.

A „felismerés” annak a következménye, hogy a hallgatók november 30-án közigazgatási perben támadták meg az általuk el nem ismert kuratórium és vezetőség közös rendelkezését a tanulmányi félév felfüggesztéséről. Szerintük az oktatást betiltani nem lehet, pontosan úgy ahogy a tudásról való számadást sem.

A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy az Egyetemen az oktatás nem tekinthető felfüggesztettnek, a Neptun-rendszert ezért működtetni kell – az oktatók és az oktatásszervezés munkatársainak a rendszerhez való hozzáférésüket, jogosultságaikat biztosítani kell.

A digitális oktatásra való átállás zökkenőmentesen történt, a vonatkozó kormányrendelet értelmében halasztó hatállyal megtámadhatatlan felfüggesztés ellenére a szorgalmi időszakból fennmaradó két hétben is maradéktalanul zajlott az oktatás
– a hallgatók és oktatók közössége értelmetlennek látja a tavaszi szemeszter meghosszabbítását, melyet az illegitim vezetőség a nemlétező körülményekre és szükségtelen pótlásokra hivatkozva másfél hónappal később kezdene el és másfél hónappal később fejezne be, mint rendesen.

A fentiek értelmében a vizsgaidőszak ezen a héten kezdetét veszi.

A kialakult helyzetre jellemző, hogy egy kormánydöntéssel az intézmény fölé rakott alapítvány új kuratóriumának elnökévé olyan személyt neveztek ki, aki az egyetemet korábban több alkalommal is bírálta, és akit az egyetem a demokratikusan választott szenátusa nem fogadott el, ezért kinevezését a hallgatók illegitimnek tekintik.

Az illegitimnek tekintett kuratóriumi elnök által illegitim módon kinevezett Szarka Gábor kancellár és Novák Emil általános rektorhelyettes november 6-án felfüggesztette  az SZFE őszi félévét, mert a blokád miatt az egyetem vezetése nem tudott bejutni az egyetem épületeibe. Szarka kijelentette, február 1-ig oktatási tevékenység nem folytatható az egyetemen, és a kollégiumot is bezáratta. Szarka, katonai múltját nem megtagadva itt is folytathatja és parancsokat osztogathat. Az alapítvány elnökére is jellemző, hogy olyan embert nevez ki az egyetem élére, aki sem a saját, sem a hallgatók jogaival nincsen tisztában. A hallgatók jogaik ismeretében viszont ellenálltak és folytatódott a tanítás. Végül november 10-én jelentették be a hallgatók, hogy alkalmazkodva a koronavírus-rendeletekhez felfüggesztik a blokádot.

Egy elfogott kancellári levél

Tisztelt Kancellár Úr!

Több éve nem volt módunk személyesen, négy szemközt meghányni-vetni országaink dolgait, de most – a világháború lezárásának évfordulója után néhány hónappal – kiváló alkalom kínálkozik ennek pótlására. Engedje meg, hogy ennek örvén megosszam néhány gondolatomat Önnel, amelyekre, remélem, személyesen Öntől fogom megkapni véleményét.

Szeretném előrebocsátani, hogy mennyire nagy tisztelettel adózok az Ön kormányának, amely a pár évvel ezelőtti világgazdasági válság mélységéből kivezette országát. Ipara magára talált, a munkanélküliség szinte eltűnt, a közmunkaprogrammal is megtámogatott infrastrukturális beruházások valósággal átrajzolták országát. A megépült autósztrádák alighanem a jövőbe vezető utat szimbolizálják.

Országaink gazdasági együttműködése a tartópillérei a szoros politikai kapcsolatnak, amelyet az elmúlt idők katonai fejlesztései is csak tovább cementeznek. Köszönetemet fejezem ki Önnek az ebben elért eredményekért. Különösen azért, hogy országom vállalatai ennyire kedvező körülmények közt járulhatnak hozzá országa gyarapodásához.

Engedje meg, hogy mindezek mellett említést tegyek néhány olyan történésről, amelyek országom mértékadó intelligenciájának egy részében aggodalmat keltenek mostanában.

Amiután Ön meggyőző választói támogatással kormányra került, magukról megfeledkezett emberek könyveket vetettek máglyákra, állítólagosan ellenséges szerzőktől származókat. Az elmúlt időben több információ jutott el hozzánk arról, hogy számos polgárukat elviszik otthonukból, és kerítéssel körbevett táborszerű létesítményekben tartják fogva bírósági ítélet nélkül. Továbbá ezeket az embereket állítólag különböző jelzésekkel látják el ruházatukon.

Néhány hónapja tömegek tódultak az utcákra, és megtámadtak zsinagógákat, sokat felgyújtottak. Egyes hírek szerint a tűzoltók tétlenül nézték mindezt.

A közelmúltban pedig olyan hangok jelentek meg sajtójukban, amelyek hátrányos helyzetű emberekkel szemben kívánnak meg elkülönítést. Egyes hírek szerint a szellemi fejlődésükben visszamaradottak közt hirtelen megnőttek az elhalálozások.

Arra kérem Önt, nyugtassa meg országom közvéleményét, hogy ezek legfeljebb félreértések, és hatóságai mindent megtesznek az efféle kilengések elkövetőinek szigorú megbüntetésére.

Biztos vagyok abban, hogy tavaly Münchenben Ön szavahihetően mondta azt, hogy ez a béke biztosítéka. Chamberlain miniszterelnök úr is ekként értékelte ezt, nekem pedig meggyőződésem, hogy ez találkozik az Ön álláspontjával.

Remélem, hogy minapi személyes találkozónkon Ön megnyugtató választ ezekre az aggodalmakra, amelyek semmiképpen se árnyékolhatják be országaink elsősorban kiemelkedő gazdasági kapcsolatát.

1939. augusztus

Őszinte nagyrabecsüléssel barátja

Angéla

Facebook-kampány az osztrák külügyminiszter ellen

0

“Soros György támogatja Sebastian Kurzot, hogy még több migránst engedjen be Ausztriába!”

Ezzel a címmel indult Facebook-kampány a népszerű osztrák külügyminiszter ellen, aki várhatóan Ausztria kancellárja lesz a választások után. Ez abszolút választási fake news-álhír vagy nevezhetjük egész egyszerűen tudatos hazugságnak is. Sebastian Kurz épp azzal szerzett népszerűséget, hogy határozottan kiállt a migráns invázió ellen! Honnan ez a furcsa vádaskodás? Együttműködés Soros Györggyel, akit a szélsőjobb vörös posztónak tekint?

Mindenki azt hitte Ausztriában, hogy a szélső jobboldali Szabadságpárt áll a Facebook kampány mögött. De kiderült, hogy nem.

A szocialisták kampány ötletéről van szó, melyet ráadásul egy izraeli választási guru, Tal Silberstein talált ki.

A szocialisták rögtön közölték:már megszakították a kapcsolatot a kétes hírű választási tanácsadóval, akit időközben ráadásul átmenetileg le is csuktak Izraelben – pénzmosás miatt. Csakhogy az általa kitalált Facebook kampány vígan ment tovább!

A hétvégén a szocialisták ellentámadásba lendültek: közölték, hogy Kurz szóvivője meg akarta vásárolni Silberstein utódját a szocik kampány stábjából. A Néppárt természetesen cáfolt, de a szocialisták közzétették a dokumentumot, melyben 100 ezer eurót ígértek az árulásért. Mit szólt mindehhez maga Sebastian Kurz, Ausztria leendő kancellárja? Nem szeretem, ha külföldiek beavatkoznak az osztrák választási kampányba!- mondta a rádióban.

Mindez aligha változtat az esélyeken vagyis

a 31 éves Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter hamarosan kancellár lesz.

Bécsben biztosra veszik, hogy a Szabadságpárttal alakít majd kormányt. Korábban Ausztriát komoly bírálatok érték az EU központjában és néhány tagállamban amikor a szélsőjobb Szabadságpárt bekerült a kormányba Hitler hazájában, de ma aligha kell ettől tartania Sebastian Kurznak. A német választások megmutatták, hogy a szélsőjobb komolyan megerősödött jelentős részben a migráns invázió miatt.

Az Alternative für Deutschland bekerülése a parlamentbe és a kormánypártok viszonylag gyenge választási szereplése figyelmeztetés volt Angela Merkel számára is. Egyúttal pedig zöld utat adott Sebastian Kurz néppárti vezérnek, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakítson kormányt Ausztriában.

Orbán mint megkerülhetetlen téma a német választási kampányban

0

Orbán Viktor nem csak, hogy szóba került, de igen gyorsan és hangsúlyosan a német kancellárjelölti vitában, vasárnap este. A német kancellár és szociáldemokrata kihívója is a magyar miniszterelnökre mutogatott a vita közben. A DK rárepült a témára. Szijjártó visszavágott.

Angela Merkel német kancellár hibázott, amikor 2015 szeptemberében beengedte Németországba a menekülteket, mert döntésébe nem vonta be az európai partnereket – idézte a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje  berlini televíziós vitát a hvg. Martin Schulz szerint Merkel kész tények elé állította az uniós partnereket, és ez vezetett oda, hogy Orbán Viktor Magyarországa és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa kivonja magát a felelősség alól és

„cserben hagyja Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

Angela Merkel úgy válaszolt: Martin Schulz is tudja, hogy

„Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok” és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.”

Így szeptember 4-én este szerint gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi remény nem volt, hogy Orbán Viktor megváltoztatja a hozzáállását” – mondta Merkel.

A DK kérdez

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz – tudatja közleménye.

„Igaz-e, amit Angela Merkel állít, miszerint személyesen Orbán Viktor hozott döntést a menekültek Keleti pályaudvaron tartásáról?”

Igaz-e, hogy Orbánék tudatosan leállították a vonatközlekedést, hogy aztán félelemkeltésre használják a gyalog útnak induló menekültekről készült képsorokat? – kérdezi az ellenzéki párt.

Szijjártó visszavág

A külügyminiszter szerint megtiszteltetés, ha Európa legerősebb országának választási kampányában a két legesélyesebb jelölt vitáján a legfontosabb kérdés Magyarország.

„Végre Németországban is észrevették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tett és tesz,

hogy megfeleljen az európai kötelezettségeinek, hogy megvédje az országot és Európát”.

Szijjártó felidézte:

2015-ben, a válság csúcspontján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy a schengeni jogszabályokat minden körülmények között be kell tartani, és a schengeni szabályoknak megfelelően Magyarországot senki nem hagyhatja el nyugati irányba érvényes úti okmányok nélkül.

Világos volt, hogy ez alól egy kivétel van: ha a német vagy az osztrák kancellár ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, és hogy ez miért történt, az az ő belügyük, mondta Szijjártó Péter.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!