Kezdőlap Címkék Kanada

Címke: Kanada

KIADJÁK-E AZ USA-NAK A HUAWEI PÉNZÜGYI IGAZGATÓJÁT?

Meng Van Csou asszonyt, a Huawei pénzügyi igazgatóját, 2018-ban tartóztatták le Kanadában – az Egyesült Államok kérésére. Szerdán kezdődött az a tárgyalás sorozat egy kanadai bíróságon, mely meghallgatja az ügyvédek érveit. Az ügyről nemrég Pekingben tárgyalt az illetékes amerikai államtitkár-helyettes.

Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?

Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.

Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.

Mivel vádolja az USA a Huawei pénzügyi igazgatóját?

Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.

A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.

Peking azzal érvel, hogy ez tulajdonképp az USA-Kína kereskedelmi háború része. A Huawei főnöke, aki a vádlott édesapja, nyíltan politikai perről beszél.

Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.

A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
“Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

A nő, aki több mint 100 millió ember adatait lopta el

A 33 éves Paige Thompson a Capital One Financial Corporation védelmi rendszerét törte fel. Ily módon 100 millió amerikai és 6 millió kanadai polgár adataihoz jutott hozzá. A 33 éves nőről csak annyit lehet tudni, hogy korábban egy informatikai cégnél dolgozott Seattle-ben. A bíróság döntése alapján augusztus elsejéig a hekker börtönben marad. Akkor dönt a bíró arról, hogy szabadlábra kerülhet-e óvadék ellenében?

Ilyen sok ember adatait még sohasem lopták el sem az Egyesült Államokban sem pedig Kanadában. Mindez azt mutatja, hogy a hekkerek és a védelmi rendszerek háborújában az utóbbiak nem állnak túlságosan jól. Ha egy magányos nőnek sikerült feltörnie a védelmi rendszert, akkor az nem lehetett túlságosan hatékony bár biztos, hogy méregdrágán vásárolták meg. A rendőrség egyelőre nyomoz abban az ügyben, tudni szeretnék , hogy a letartóztatott hekker magányos farkas volt-e, voltak-e segítői illetve kinek a megbízásából szerezte meg több mint 100 millió ember adatait. A meghekkelt cég kínos perek elé nézhet…

Kanada csodái… – Pingualuit

A világ második legnagyobb területű országáról az emberek többségének a hideg, a hoki, és természetesen a Niagara jut az eszébe… Juszt sem a hideggel, a hokival, a Niagarával kezdem! Pedig mindhárom dolog megér egy-egy misét, sőt többet is!  De ebben az országban annyi csodát láttam, hogy…

Mit tudtok Nunavikról, az inuitok szülőföldjéről?  Mint az előszóban megfogadtam a hidegről nem ejtek szót, így szóra sem érdemes, hogy ezen a tájon, mely Québec északi részén terül el, nyáron szinte sosincs éjszaka, télen pedig csak pár órára jön fel a nap. Nyáron a tajga és tundra sokszínű állatvilága, télen pedig az Északi Fény vagy az egyike azon érdekességeknek, melyek a sokszor zord időjárás ellenére is sokakat vonzanak a vidékre. Nekem mégis a Pingualuit maradt a legemlékezetesebb. Ezt nézzétek meg!

wikipedia

Mint tudjuk, időnkét meteoritok csapódnak be időnként a Föld légkörébe. Legtöbbször még földet érés előtt elégnek, de Kanadában 26 regisztrált meteorit kráter található, melyekből a legjobb állapotban fennmaradt a Cratère de Nouveau-Québec nevezetű. Angolul New Québec Crater vagy az inuitok nyelvén Pingualuit kráter néven ismert. Pingualuit annyit jelent: “ott, ahol a föld megemelkedik”.

A kráter, ami akkor keletkezett, mikor egy meteorit becsapódott az észak-québeci Ungava-félszigetbe úgy 1.4 millió évvel ezelőtt, ami geológiai mértékkel mérve elég fiatalnak számít. Átmérője 3,4 km, mélysége – 267 méter. A tó vízszintjétől 163 méterrel felett magasodik a kráter széle, és nagyon meredek. Ezért aztán veszélyes leereszkedni, sőt igazából csak egyetlen helyen biztonságos.

Bár a legtöbb tó és folyó Québecben hihetetlenül tiszta, Pingualuit ebből a szempontból is verhetetlen. Ha jókor érkezel, és megfelelően világos van utánozhatatlan kék színben pompázik a víztükör.  35 méter mélyre lelátni, ami csak néhány másik tónál tapasztalható: egy kráter-tó az USA-ban, a Bajkál tó Oroszországban és korábbi mérések szerint a Mashu tóba Japánban, ahová 40 méternél mélyebbre is lelátni. A tó emellett az egyik legtisztább természetes víz is a világon, ráadásul sótartalma kevesebb, mint 3 ppm. (Csak az összehasonlítás kedvéért: a Nagy-Tavak értéke 550 ppm.) A víz se ki, se be nem folyik a mederből még csak kicsit sem! Így vize kizárólag esőből és hóból gyűlt össze és csak párolgással veszít mennyiségéből! Viszont párolgásra nincsen sok idő, mivel novembertől júliusig jég borítja…

Végül pedig mi emberek sem tudjuk napjában otthagyni szemetünket, merthogy a legközelebbi falu Kangiqsujuaq 100 kilométerre van és azt se hallgassam el, hogy az évi középhőmérséklet mínusz tíz fok, azaz az év nagy részében nem igazán turistabarát… Engem is így fogadott, de hiába nem szeretett – majd megfagyasztott -, de én viszonzatlan szeretettel gondolok rá…

USA: a Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

0

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között.

Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes-ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel. A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban. Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

Megérkezett Kanadába a családja elől menekülő szaúdi lány

0

Kanada csodái I. rész – Leopárd foltok a tavon

0

A nyár folyamán, amint a perzselő nap beterítette  brit Columbia Okanagan és Similkameen völgyeit, az autópályán haladva, tanúja lehettem a tó rendkívüli átalakulásának. A hőségben a víz elpárologott a tóból, medre leopárdmintásra változott. Persze a leopárdminta ezesetben nem szőrmét jelentett itt a foltok sokszínű ásványi anyagok, ezek látszottak annak kiszáradt tó mederében.

Ezt a vese alakú tavat, amely fél kilométer hosszú és öt futballpálya széles, a kanadai őslakó indiánok „Kliluk” néven nevezik. Újabban „Foltos-tó”, vagy „polkadot tó” néven emlegetik. Itt minimális  élővilág alakulhatott ki csupán, olyan amely  túléli a tó szuper sós vizét. Pont ezért hasonlítják az ősi marsi tavakhoz. 2012-ben Kevin Cannon, a Brown Egyetem a bolygók geológiáját tanulmányozó kutatója megvizsgálta a Spotted tó ásványi összetételét, amely hasonló azokhoz a minerális lerakódásokhoz, amelyeket a Columbus kráterben a Mars-on látták.

wikipedia

A Utah-i Nagy Sós-tóhoz vagy a Kaszpi-tengerhez hasonlóan a foltos tó endorémiás. Ez azt jelenti, hogy egy zárt medencében van, az ősz folyamán a felszín alatti víz, a hóvihar és a csapadék tölti fel ezt a tavat, nem ömlik bele folyó, s vize sem folyik tovább folyóként. De nyáron, amikor a levegő forró és száraz, a víz nagy része elpárolog, így a sekély, ásványi anyagban gazdag medencék egymástól elkülönülve láthatóvá válnak, melyeket egymástól a só és az ásványi anyagok kicsapódása különít el. A medencékben a foltok színe a bennük lévő ásványoktól függőek: állítólag 400 tónyi szulfátban, magnéziumban, titánban, nátriumban és más ásványi anyagban gazdag medencék díszítik ezt a tavat nyáron.
Az I. világháború alatt a lövedék gyártásához a „Foltos tó” ásványait használták.

A területet az Ernest Smith család bérelte 40 évre. Smith megpróbált hírverést teremteni a tó gyógyító hatású vizének kiaknázására, hasznosítására, de ebben az őslakosok (indiánok) megakadályozták, majd előbb 2001-ben 22 hektár földet 720.000 dollárért visszavásároltak, míg a fennmaradó földterületet a szövetségi Indián Ügyek és Északi Fejlesztési Hivatala ( DIAND ) vásárolta meg a családtól.

Az őslakók mindig is szent helynek tartották: a tó olyan ásványi anyagokat kínál, mint az Epsom só, amelyet elsősorban a rheumatoid arthritis, az ízületek krónikus gyulladására kifejtett pozitív hatása miatt használnak.

A foltos tó földönkívülinek látszik, s ha az odalátogató tudósok nem is tudtak következtetéseket levonni a marsi éghajlatról, én viszont úgy éreztem magam mintha egy másik bolygón lennék.

Hát ezek a muszlimok kötözködő vadállatok, ugye?

0

Where is the police?

Közzétette: Mir Tabassum Javed – 2018. július 23., hétfő

facebook.com

Újabb sakklépés a kereskedelmi háborúban

Mától kezdik el kivetni az amerikai termékekre azokat a külön vámokat, amelyeket az USA által az acél- és az alumíniumtermékekre bevezetett vámokat hivatottak ellensúlyozni. 2,8 milliárd dollár értékű amerikai termékekre kezdik el azonnal alkalmazni a plusz vámokat.

 A külön vámmal sújtott amerikai termékek jegyzékén acél- és alumíniumtermékek, mezőgazdasági áruk és több más áru szerepel. A vámok bevezetésével az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaiban biztosított jogával él.

„ Válaszunk kimért, arányos, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.

Talán mondanom sem kell: ha az USA visszavonja a bevezetett vámokat, mi is megszüntetjük intézkedéseinket” – szögezte le Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.

Az EU az amerikai intézkedésekkel érintett acél- és alumíniumexport értékéből kiindulva végez ellensúlyozást az USA-val folytatott kétoldalú kereskedelemben – szögezi le a brüsszeli közlemény. Ez az érték 6,4 milliárd euró. Ebből az EU most azonnal 2,8 milliárd euró értékű exportot ellensúlyoz. A fennmaradó 3,6 milliárd euró értékű kereskedelem ellensúlyozására a későbbiekben, három év múlva, vagy – ha ez hamarabb bekövetkezik – a WTO vitarendezési eljárásának kedvező kimenetelét követően kerül sor.

A pénteken hatályba lépő végrehajtási rendeletmind az érintett termékeket, mind pedig a most azonnal vagy szükség szerint később alkalmazandó vámtételeket rögzíti.

A mai döntés az Európai Bizottság által korábban felvázolt hármas megközelítés egyik eleme.

Hasonló célja van az USA ellen a WTO előtt június 1-jén kezdeményezett jogi eljárásnak, valamint az európai piacot az amerikai piacról kiszoruló acéltermékek miatti zavaroktól megóvni hivatott védintézkedéseknek.

A védintézkedésekkel kapcsolatos eljárás március 26-án indult. A Bizottságnak kilenc hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy szükség van-e védintézkedésekre. Ha a vizsgálat megerősíti a gyors intézkedés szükségességét, a határozat még nyár előtt megszülethet. Az alumínium tekintetében a Bizottság felügyeleti rendszert vezetett be az importra vonatkozóan, amely jelezni fogja, ha ebben az ágazatban is intézkedésre lesz szükség.

Donald Trump amerikai elnök egyoldalú intézkedésként 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.

A kereskedelmi háború feszültté tette az USA és az EU, valamint Kanada viszonyát, amit a június eleji G7-csúcson és az azt követő nyilatkozatháborúban is megmutatkozott. Trump nem volt hajlandó aláírni a közös zárónyilatkozatot, majd Twitteren üzente:

„Sajnálom, nem engedhető, hogy a barátaink vagy az ellenségeink előnyhöz jussanak a velünk folytatott kereskedelemből. Az amerikai dolgozót kell az első helyre tennünk”.

Nem csak az EU léptet hatélyba ellensúlyozó válaszintézkedéseket. Kanada július elsejével helyezett lépéseket kilátásba, Kína 34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára, s jelezték: még 16 milliárdnyi pakkról dönt majd, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.

Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.

Az UNCTAD modellezte, hogy milyen mértékben emelkedhetnek a kereskedelmi háború nyomán a vámok a világban. Az egyes országok listája mellett egy térképet is készítettek:

Forrás: UNCTAD

Inotai András, közgazdász-professzor emeritus a Független Hírügynökségnek adott interjújábana többi között leszögezte: első lépésben még nincs nagyobb probléma, hiszen az országok oda-vissza kiszámítottan egyforma hatású lépéseket-ellenlépéseket hoznak; ilyen a kínaiak által az USA-val szemben már kivetett vagy az EU által az amerikai termékekre kivetendő vámok. Azonban akkor már minőségileg másról beszélünk, amikor ezek a korlátozások már nem csak a fogyasztói piacot érik el, hanem a globalizált termelési és értékesítési láncokat is kezdik szétzilálni. Remélem, kicsi ennek az esélye, de

FENNÁLL ANNAK A VESZÉLYE, HOGY ÖNGERJESZTŐ ÉS MEGÁLLÍTHATATLAN FOLYAMATOKAT INDÍT EL BELÁTHATATLAN KÖVETKEMÉNYEKKEL.

Nem beszélve a nemzetközi pénzpiaci hatásokról, a tőzsdék reakciójáról – amiről köztudott, hogy 90 százalékban múlik a  pszichológián és csak 10 százalékban a termelésen. Súlyos és kiszámíthatatlan válsághelyzetekben a legállatibb ösztönök törnek a felszínre. Ha valaki ilyen állapotban döntéshozatali pozícióban van, irdatlan károkat tud okozni a világnak, különösen, ha vezető országról van szó.

Semjén vadászkalandjai: magánbűnök, közerkölcstelenségek

Most legújabban az derült ki, hogy Semjén Zsolt tavaly Kanadában is vadászott. Nincs ebben semmi különös, ahol vad van, ott vadászni is szoktak.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kell még hozzá persze egy nagy csomó minden más, például fegyver, amiből a golyó kijön. Meg oda is kell utazni a vadhoz, mert még nincs megoldva, hogy a vad jöjjön az emberhez. Aki tehát le akarja vadászni őket – és Semjén Zsolt ezen embertársaink közé tartozik -, az kénytelen fáradságos utazásokra indulni és mindemellett még hatalmas költségekbe verni magát.

Ilyenkor jó, ha az embernek nagyon sok pénze van. Teszem azt, dúsgazdag.

Semjén Zsolt nem dúsgazdag, mindössze egy miniszterelnök-helyettesi fizetése van neki, amiből persze meg lehet élni valamennyire, de nem jönnek ki belőle a méregdrága vadászatok.

Szerencsére Semjén Zsoltnak rokonai is vannak. Amolyan szokás lehet ez a neves embereknél, Matolcsy jegybankelnöknek például saját közlése szerint száz unokatestvére van.

Miért ne lehetne Semjén Zsoltnak sok rokona Svédországban, ahol korábban több alkalommal is vadászott, mint utóbb kiderült, háziasított rénszarvasra. És ha a rokoni segítség sem elég, akkor még mindig ott vannak a jó barátok. Farkas József úr például, aki a svédországi kalandozások számláit állta.

Farkas Józsefről legyen elég annyit tudni, hogy a szállodaiparban utazik, s mint ilyen, meglehetősen sok pénzt kapott a kormány által szétosztott uniós pénzekből.

Erről most nem írnánk többet, nem szeretnénk bíróságra járni. Még akkor sem, ha igazunk van.

És a napokban az is kitudódott, hogy Semjén Zsoltnak feltehetőleg Kanadában is lehetnek rokonai. Vagy egy másik, Farkas Józsefez hasonló bőkezű vállalkozó, aki Semjén ottani vadászatainak a költségeit állta. Ami bizonyára nem kis összeg, lévén hősünk – Semjén úrról van szó még mindig, őt nevezzük hősünknek – bölényre, farkasra és rénszarvasra vadászott Kanadában.

Ezt is fizette valaki. Hogy ki, ahhoz nekünk semmi közünk. Nevezzük Farkas II. Józsefnek.

Merthogy magánélet is van a világon. Ezt már Semjén Zsolt mondta egy újságírónak, „a normális élethez hozzátartozik, hogy az embernek van magánélete.” Majd, nyilván mert úgy érezte, hogy a sajtónmunkás nem fogta fel, amit mondott, hozzátette: „a normalitást veszteném el, ha a bulvársajtó hülyesége miatt, akik olyan ügyekben akarnak vájkálni, amihez semmi közük, ezért én a magánéletemet megváltoztatnám:”

Ne vegyük el Semjén úr normalitását, nem lenne jó, ha a normalitása csorbulna. Vagyis, ne firtassuk a vadászatokra költött pénz eredetét. Inkább gondoljuk azt, hogy ezek olyan pénzek, amelyek valamikor a közé voltak, de amelyekhez mostantól semmi közünk. Ahogyan Matolcsy György mondta anno, amikor az MNB alapítványaiba betolt milliárdokról kérdezték: ezek a pénzek elveszítették közpénzjellegűket.

Azért valahol mégis jó lenne, ha lennének olyan állatok, amelyek maguktól odamennek a vadászhoz. Nem kellene kiutazni hozzájuk távoli helyekre, hanem odabent a belvárosban, valamelyik metrómegálló közelében el lehetne intézni a lelövésüket.

Sokat spórolnánk ezzel, és kevesebb közpénz lenne kénytelen átmenni magánvagyonokba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK