Kezdőlap Címkék Kaczinsky

Címke: Kaczinsky

Kaczynski: Budapestet akarok Varsóban!

Lengyelországban javában zajlik a választási kampány, melyben a PiS Orbán Viktor receptjét követi Brüsszelben és otthon is – állapítja meg a Politico.

A lap szerint a kormánypárt fő célja az, hogy maximális mértékben kihasználja az uniós forrásokat. Minthogy erről mostanában döntenek majd Brüsszelben, ezért a lengyel kormány konciliáns magatartást tanúsít miközben otthon minden eszközt bevet annak érdekében, hogy amiképp Jaroslaw Kaczynski fogalmazott “Varsóból Budapest legyen!” Íme egy példa arra, hogy miképp képzeli ezt el a varsói kormányzat , melynek jogi reformját Brüsszel bírálja:

Lemondott az igazságügyi miniszterhelyettes , aki gyűlölet kampányt irányított bírák ellen

“Nem akarom kockáztatni az igazságügyi reform sikerét!” – ezzel indokolta meg villámgyors lemondását Lukasz Piebiak, aki a Brüsszelből bírált reform egyik fő irányítója volt Varsóban. Az Európai Unió azzal vádolja Lengyelországot, hogy az igazságügyi reformmal veszélybe sodorja a bírák függetlenségét a politikai hatalomtól, pedig ez fontos kritériuma a demokráciának. Sok bíró is osztja Lengyelországban Brüsszel véleményét. Ellenük indított kampányt a kormányzat, mely mögött teljes mellszélességgel ott áll a PiS. A kormánypárt, mely szisztematikusan alkalmazza azt az internetes gyűlölet kampány technikát, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki Trump emberei a 2016-os elnökválasztási kampányban. Az álhírek/fake news- ok szisztematikus alkalmazása a politikai ellenfelek ellen már halálos áldozatot is követelt Lengyelországban: egy fanatikus megkéselte Gdansk városának ellenzéki polgármesterét. Feleségét az európai választáson megválasztották: Brüsszelben épp azt tekinti fő feladatának, hogy harcoljon a gyűlölet beszéd ellen. De miért is mondott le az igazságügyi miniszterhelyettes Varsóban?

A miniszterhelyettes rendszeresen informálta “Emiliát”

A kedves Emília pedig átfogó internetes gyűlölet kampányt folytatott azok ellen a bírák ellen, akik ellenezték az igazságügyi reformot. Mindezt megírta az Onet.pl portál hozzátéve, hogy a miniszterhelyettes maga is bíró volt nemrég, és a gyűlölet kampányban olyan információkat is felhasznált, amelyekhez a minisztériumban jutott hozzá!

“Ez nemcsak undorító, de törvénytelen is” – nyilatkozta a francia közszolgálati rádiónak , az rfi-nek Paulina Kieszkowska-Knapik ügyvédnő Varsóból. A miniszterhelyettes egyébként rágalmazásért beperelte a portált. Lengyelországban októberben választásokat tartanak, és a lengyel kormány mindent bevet, hogy hatalmon maradhasson. Nagyszabású családtámogatási csomagtervet fogadtak el még az európai választás előtt, melyet a PiS megnyert annak ellenére, hogy az egész ellenzék összefogott ellene Lengyelországban.

Egészség és biztosítás

0

Egyre több magán-egészségügyi biztosítást kötnek a lengyelek. Tavaly már Rekordszámban kötnek biztosítást a lengyelek magán-egészségügyi szolgáltatóknál: tavaly 2,6 millióan vettek igénybe ilyen biztosítást – idézte a Rzeczpospolita a Lengyel Biztosítók Kamarájának adatait. Ez 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Erősen nő az az összeg is, a melyet erre a célra fordítanak: 2018-ban 821,1 millió zlotyt ami kb. 60 milliárd forintot költöttek magán-egészségügyi biztosításra. Az egy évvel korábbiakhoz képest (679 millió zlotyt) jelentős növekedésnek számít.

A magánellátás előnye, hogy gyorsabban hozzá lehet jutni az egészségügyi szolgáltatásokhoz, miközben az állami ellátásban folyamatosan nő a várakozási idő minden egészségügyi területen – mondja az Orvosi Kamara képviselője.

A vizsgálatokban megkérdezettek 60 százaléka meg akarja tartani azt az egészségügyi csomagot, amelyet munkaadója biztosít, és arra is kész, hogy beszálljon a finanszírozásába. A magánbiztosítás nagy részét ugyanis a munkaadók fizetik. A kisvállalkozások esetében erre nem lehet számítani, mert az ezeknél dolgozó alkalmazottak 34 százalékának drága ez a megoldás. A munkaadók többsége egyre szívesebben köt csoportos magánbiztosítást dolgozóinak, hogy azoknak így is kedvezzen, illetve minél kevesebb legyen a cégnél a betegszabadság.

FAZ: Nem elég fényesek a jobbos szelek

0

Matteo Salvini az európai választás után a német AfD-vel közösen meg akarja alakítani az Európai Parlamentben a jobboldali populisták új frakcióját, de egyelőre hiányzik ehhez a elégséges támogatás.

  • Salvini a májusi választások megnyerésért tűzte célként
  • Európa megmentése és a teljes foglalkoztatottság víziója az elsődleges győzelmük után
  • Jörg Meuthen, az AfD EP-lépviselője: bejelentette egy EANP elnevezésű frakció megalakítását(Bárminek is a rövidítése ez.)
  • Május 18.-án nagy kampányzárót tartanak, ahol már számítanak a többi szélsőjobbos pártra is

A Ligán kívül három párt vett részt a milánói találkozón: az AfD mellett egy finn és egy dán szervezet. Matteo nem csak azért legfajsúlyosabb személyiség közöttük, mert a jelentős Olaszország miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, hanem azért is, mert ő mintegy az összes európai „szuverenista” csúcsjelöltje. Salvini ugyan beismerte, hogy a nacionalista mozgalmak között számos nézeteltérés és eltérő geostratégiai felfogás létezik, de úgy vélte, hogy ezeket elsimítja az „identitás és a hagyományok kérdésében vallott nézeteik, így mégis egymásra találhatnak egy »nacionalista internacionáléban«”.

Salvini Milánóban kifejezetten a májusi választásokon aratandó győzelmet nevezte meg célként, vagyis azt, hogy az „új európai állam megvalósításához” megszerezzék a mandátumok többségét. Ezek nagy szavak, és – legalábbis az ő szempontjából – túlzóan derűlátó feltételezések, de Salvini nem szokott a részletekkel foglalkozni. Kifejtette: a jelenlegi Európa rémálom, amelyet a tagállamokra és népeikre a brüsszeli bürokraták vezérlés és egyenlősdire irányuló hatalmi őrület, valamint a pénzügyi óriások kapzsisága szülte.

A megújított Európa alapjaként Salvini a maastrichti szerződést nevezte meg, amely „végső soron célként megjelölte a teljes foglalkoztatottságot”. Milánóban Salvini szerint az „Európa megmentését” célzó misszió vette kezdetét, egy olyan Európa felépítése, amely meghozza „a nemzetek biztonságát, a terrorizmus elleni harcot, a jól fizetett állásokat és a gyermekeink jobb jövőjét”.

Ennél konkrétabban szólt Jörg Meuthen, az AfD EP-lépviselője: bejelentette egy EANP elnevezésű frakció megalakítását. A rövidítés pontos tartalma egyelőre homályban maradt, de Meuthen Emberek és Nemzetek Európai Szövetségéről beszélt. Angolul „People and Nations”, vagyis lehet Népek és Nemzetek is, amint Meuthen a Twitteren írta. Mindenesetre az EANP az EP „minden szabadságpárti, konzervatív és hazafias erejének” ernyőszervezete kíván lenni, amely Meuthen szerint nem látja szívesen „a szocialistákat, a kommunistákat, az ökofasisztákat és a szélsőségeseket”. Jelenleg az Európai Parlamentben a legszélesebb értelemben vett nemzeti konzervatív pártok három kisebb frakcióban vannak jelen, és Orbán Viktor pártja egyenesen az EPP tagja. Mind Salvini, mind Meuthen azt reméli, hogy az egyelőre elég kicsi milánói ernyő alatt a megjelenteken kívül mások is csatlakoznak. Őket nem említették név szerint, de mindenki számára világos, hogy kikről van szó: Le Pen francia, Kaczyński lengyel és Orbán Viktor magyar pártjáról, az Osztrák Szabadságpártról, valamint több hollandiai, belgiumi, spanyol, cseh és szlovák pártról. Csakhogy ők Milánóban nem jelentek meg, meglehet, hogy csak egyelőre. A jelenlévők meghívták a lehetséges partnereket, elítélték a multikulti ideológiát, a szabályozatlan migrációt, óvtak a Merkel és Macron tervei szerinti centralizált európai államtól, és felszólítottak az európai kulturális örökség védelmére. Az összejövetel Salvini és egyben Olaszország európai választási kampányának nyitánya volt, és a résztvevők azt tervezik, hogy a választás időpontja előtt még további közös lépéseket tesznek majd. Ugyanakkor az új szövetség nem kíván hivatalosan csúcsjelöltet állítani. Végül Salvini bejelentette: május 18-án nagy kampányzárót rendez, és azt reméli, hogy ezen jóval több potenciális szövetséges vesz majd részt, köztük nagy nevek is.
(A cikk még nem olvasható a neten.)

Politico: Timmermans célpontjai

0

Franz Timmermann, az európai szociáldemokraták elnökjelöltje fő fegyverként az Orbán Viktor elleni küzdelmet választotta  az EP-választásokra. Szerinte a szélsőjobbot segítheti hatalomra Brüsszelben, ha bárki a jobboldali riválisra, Manfred Weberre, illetve a Néppártra szavaz. Timmermans, aki jelenleg Juncker első helyettese, a jelek szerint azzal akarja leginkább támadni konzervatív vetélytársát, hogy az túl elnéző a magyar kormányfővel, és mindazokkal, akik illliberális nézeteket hangoztatnak a pártcsaládon belül. Kijelentette, hogy a maga részéről soha nem paktálna le a szélsőséggel, még ha ezen múlik a tisztség elnyerése is. Megjegyezte, hogy riasztó irányzatokat tapasztal az EU-ban, illetve több tagállamban, és jó volna, ha mindenki felismerné a veszélyt.

A portál hozzáteszi, hogy ha az előrejelzések szerint a két nagy frakció – elegendő képviselő híján – nem tud újból többségi koalíciót alkotni, ezért rákényszerülhet, hogy a jobboldal szélén keressen támogatást. Ideértve a lengyel PiS-t, valamint a flamand szeparatista pártot. Timmermans úgy látja, hogy a Néppárt és Weber megalkudott Orbánnal, az pedig egyben Kaczynski elfogadását is jelenti. Márpedig a szélsőjobb vissza akarja forgatni a történelem kerekét. Lengyel diplomaták ugyanakkor azzal vádolják a politikust, hogy az a Bizottság alelnökeként pontosan kampánymegfontolásokból forszírozza a jogállami eljárást Varsó ellen.

Timmermans arra emlékeztetett, hogy a szélsőjobb sikere nagyban függ attól, miként kezeli Európa a migránskérdést, amelyet a jobboldal a maga javára igyekszik manipulálni, kiaknázni. Csakhogy – tette hozzá – ha Olaszország úgy érzi magára maradt a bevándorlók ügyében,  ezért nem az EU a felelős, hanem Salvini barátai: Orbán és Kaczynski. Azt meg külön aggasztónak nevezte, hogy az olasz vezetés nap mint nap támadja Franciaországot, Macront.

A veszélyes kapcsolat

0

A menekültkvóták és a lengyelországi igazságügyi reformok miatti viszály az EU-val megmutatta, hogy Budapest és Varsó összetart. Ez a szövetség azonban Lengyelország számára veszélyes lehet, mert Orbán pragmatikus, és hátba támadhatja a lengyel kormányt – állapította meg a liberális amerikai portál, a Huffington Post német kiadása.

A cikk felidéz egy 2016 elején Kaczyński és Orbán között lezajlott találkozót, amelyen egyebek mellett arról volt szó, hogy hogyan lehet megvalósítani a demokráciaellenes állami reformokat az EU akarata ellenére. Most úgy tűnik, a két ország éppen ezt puhatolja ki. A „történelmi szövetség” (Orbán) az EU Bizottságát gyengíteni, és a nemzetállamok szerepét erősíteni akarja. Emellett mindkét ország viszályban áll az unióval a menekültek ügyében.

A Varsó-Budapest tengely nyomást gyakorol az EU-ra, de kérdés, hogy meddig tudja ezt megtenni. A szakemberek ugyanis kételkednek Orbán megbízhatóságában: a magyar miniszterelnök veszélyessé válhat Lengyelország számára – írta a portál. Varsó a politikai rendszer átépítésében Orbánt tekinti példaképének. Lengyelország egyelőre bizonyos lehet Budapest támogatásában: Orbán kifejtette, hogy Budapest szolidáris Varsóval, és amennyiben az EU meg akarja vonni Lengyelország szavazati jogát, azt meg fogja akadályozni. Más szóval: Lengyelország és Magyarország új politikai tömböt alkot az EU-ban.

A portál által kérdezett politológusok, köztük a lengyel-magyar származású Dominik Héjj elmondták: szinte hetente vannak miniszteri szintű kétoldalú találkozók, valamint – részben nem hivatalos – összejövetelek a két kormányzó párt között.

Persze nem száz százalékos az egyezés, de a PiS elképzelései hasonlóak a Fidesz elképzeléseihez. Magyarország megmutatta Lengyelországnak, hogy a belpolitika terén azt tehet, amit csak akar. Semmi nem történt, legfeljebb lehűltek a Brüsszelhez fűződő kapcsolatok. [….]

Közben azonban az EU tanult a hibáiból, ezt mutatja a Varsóval szembeni határozott fellépés” – mondta. Emellett Héjj arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán sokkal pragmatikusabban jár el, mint a „kiszámíthatatlan” Kaczyński. Ha a magyar miniszterelnöknek Lengyelország és az uniós támogatások között kellene választania, a politológus szerint bizonyosan a pénzt választaná.

Hasonló véleményt fejtett ki egy további szakértő is: a varsói kormány számára természetesen Magyarország a legközelebb álló partner, de magyar részről ez inkább pragmatikus szövetség, „Orbán fél a szankcióktól”, és ezért a szövetség egyáltalán nem szilárd. Az illető emlékeztetett arra, hogy Magyarország megszavazta Donald Tusk, Kaczyński fő riválisának második elnöki mandátumát az Európa Tanács élén.

„Magyarország esetében soha nem lehet tudni, hogy milyen nagy a Bizottság vagy Németország befolyása.” 

Így a magyar-lengyel szövetségnek hamarabb vége lehet, mint ahogyan most tűnik, és Budapest nélkül Varsó megérezné problematikus reformjai következményeit, amelyek tovább gyengítenék pozícióját Európában.

Ráadásul az Európa-politika mindkét kormány esetében „a belpolitika túsza”, de a lakosság többsége ennek ellenére támogatja az európai integrációt és országa uniós tagságát – különösen Lengyelországban, ahol a civil társadalom sokkal erősebb, mint Magyarországon, és a lakosság nyomása ugyancsak véget vethet Orbán és Kaczyński szövetségének – írta a portál.

 

Hogyan “csináljuk az új Európát” mi, magyarok? – 2018 (szubjektív) legjobbjai

A visegrádi országok története sikertörténet, ez a csoport az EU növekedésének a motorja…700-800 éve indultak el a siker útján, s  a jövő is fényesnek tűnik… voltunk már egyszer nagyon gazdagok… leszünk még egyszer gazdagok, fejlettek… életminőségben azonos vagy fejlettebb szinten leszünk, mint Közép-Európa fejlett országai vagy egyes nyugati országok – ezek Matolcsy György jegybank elnök szavai. De vajon a V4-csoporton belül hol áll a magyar gazdaság teljesítménye? Erről a jegybank elnök nem szokott beszélni – megkérdeztünk hát mást.

Igazi matolcsys elődást tartott Matolcsy György jegybanki elnök a Közgazdász Vándorgyűlésen Debrecenben, aminek a fókuszában térségünk, s ezen belül is a V4-ek pompás jelene és még inkább pompásabb jövője állt. Sok-sok ábrával, számmal, adattal állt elő, s nagyvonalúan – vagy inkább elnagyolva? – hasonlította a visegrádiak teljesítményét a dél-európai országokéhoz, s ezek alapján domborította ki a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott 4 tagállam erejét az EU-n belül. Ám egy másik összehasonlítást nem tett meg: „elfelejtette” lebontani a négy országot jellemző mutatókat az egyes gazdaságok szintjére,

 

így nem kellett arról sem beszélnie, hogy a mutatók és a taglalt területek zömében a magyar gazdaság az elmúlt években szépen lemaradt, korábbi relatív térségbeli előnyét rendre elveszítette.

 

Megpróbáltunk a beszéd mögé nézni.

„Van persze olyan mutató, amelyben a magyarok élenjárnak, ez pedig a beérkező uniós pénzek nagysága, pedig a V4-ek általában is a legnagyobb haszonélvezői e forrásoknak” – emelte ki Inotai András közgazdász professzor.

Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt vezetője a Független Hírügynökségnek hozzátette: az EU-s források felhasználásában már messze nem állunk ilyen jól, pl. sok rosszat el lehet mondani Kaczynskiról, a politikájáról, de egy biztos: nem tűrte a rendszerszintű lopást, ahogy az minőségében és legfelsőbb szinten megvalósított szervezettségének fokában nem jellemző a csehekre, valószínűleg még a szlovákokra sem.

Ugyanakkor Magyarországon gyakorlatilag az uniós források teremtették, majd szisztematikusan erősítették meg  a politikai maffia gazdasági hátterét – emlékeztetett, megjegyezve: sajnos az Unió ezt mindeddig szó nélkül eltűrte, pedig kellett tudnia róla.

„Mikor hallotta bármely Benelux-állam gazdaságpolitikusától, vezetőjétől, hogy ők, bár jóval gazdagabbak és a fejlett Európa centrumában helyezkednek el, Európa motorjai vagy azt, hogy ők változtatják meg Európa gazdaságát? Pedig hárman együtt valamivel nagyobb súlyt képviselnek az EU társadalmi termékében, mint a V-4. Ugyanakkor az uniós GDP 6 százalékát produkáló V4-ek, élükön a magyarokkal előszeretettel mondanak ilyeneket, pedig csak egy kicsit kell számolni ahhoz, hogy egyértelműen lássuk ennek a fonákságát” – szögezte le. És ha akár 5 százalékos is lehet egy-egy évben a V-4 átlagos növekedése, ez egy év alatt 6.3 %-ra változtatja a részarányt. De közben a további 94 százalék is nő, mondjuk 2 százalékkal. Vagyis a 94-ből 95.9 lesz. Tehát a 88 százalékpontos különbség (94-6) egy év alatt 89.6-ra nő.

„Ennyit a matematikai alapokról”.

Még ennél is súlyosabb az az állítás, hogy a V4 egy új Európát csinál, hogy nálunk a jövő, amely erős nemzetállamokra épül – s bizony erről, különféle hangszerelésben mind a négy tagállam szokott beszélni.

„Aki történelmet olvasott, az érti, legalábbis meg kellene értenie, hogy Európa múltja tele van magukat erősnek gondoló nemzetekkel miatt kirobbant háborúkkal. A 21. század  Európája nem erős nemzetállamokra, hanem erős Európára kell, hogy épüljön, s aki ezt aláássa, az biztonsági kockázatot jelent a globalizáció korában egyedül életképes egységes Európa számára – helyezte perspektívába a kérdést Inotai.

A V4-ek európai integrációja rendkívül mély, ha csak a kereskedelmi forgalmat jelző mutatót vesszük, azt látjuk, hogy a csehek, magyarok, szlovákok társadalmi termékének legalább 80 százalékát adja az export, és ennek mintegy négyötöde az EU-val bonyolódik. Alig alacsonyabb az „importfüggőségünk”. A lengyeleknél kisebb a részarány, miután maga is egy negyven milliós belső piaccal rendelkezik. Nálunk voltak ugyan elvetélt kísérletek az Orbán-kormány részéről a keleti vagy a déli nyitásra, de ezek egyetlen eredménye a feleslegesen elköltött és magánzsebekbe vándorolt milliárdokban fogható csak meg. Az az érvelés pedig, hogy mi megnyitottuk a piacunkat az EU számára, és ezért „tiszteletet, hálát”, és természetesen sok pénzt is érdemlünk, csak azt felejti el hozzátenni, hogy cserében szabad hozzáférést kaptunk egy 500 milliós európai piachoz.

Nem beszélve arról, hogy milyen szinten állna a magyar gazdaság és életszínvonal, ha Európa közepén próbáltunk volna bezárkózni.

Szúrópróbaszerűen rákérdeztünk Inotainál egyes olyan gazdasági mutatókra, amelyeket Matolcsy taglalt beszédében. Íme az általa adott gyorskomment:

Növekedés – 2004-ben még nálunk volt a csehek után a 2. legmagasabb GDP/fő – mára már a szlovákok és a lengyelek is lehagytak minket. Miközben a lengyelek a 2008-2009-es válságot is megúszták a gazdaság zsugorodása nélkül, nekünk csak 2015-ben sikerült elérnünk a válság előtti szintet,  Ami a cseheknek és a szlovákoknak is előbb sikerült.

Termelékenység– bizonyos területeken nálunk is van javulás, ami azonban nagyrészt a térségbeli multinacionális vállalatoknak és annak köszönhető, hogy ők és beszállítói bekapcsolódtak a globális értékláncba. Ám nálunk az ezen kívül eső szféra hátul kullog– a mezőgazdaság és a kkv-szektor. Az egységnyi kitermelésre vetített GDP/fő mutató egyben jelzi az életszínvonalbeli különbséget is: ami nálunk a legalacsonyabb a négy ország közül. A termelékenységre negatívan hat az elmúlt években fokozódó kivándorlás, amely lehetőséggel 2010 után félmillió magyar állampolgár élt. Habár azt szokták mondani, hogy a lengyelek nagyobb tömegekben próbáltak szerencsét az EU-tagság elnyerése után Európában, ez már 2004-től igaz.

Ugyanakkor van egy nagy különbség.

Nevezetesen hogy ott jelentős oda-vissza mozgás van, a hazatérők pedig sok esetben viszik magukkal a szélesebb ismereteket és a nyugati kapcsolatrendszert, ami – többek között – a termelékenységet is pozitívan befolyásolja.

Bérszínvonal– a legutóbbi két év reálbér-növekedése ellenére nálunk a legalacsonyabb a négy ország közül, ami az euróval szembeni jelentős és tartós forintgyengülésnek is tulajdonítható.

Ezen túlmenően a kétségtelenül támogatandó és fontos V-4 együttműködés mellett is látni kell, hogy a térség messze nem egységes. Csak néhány példa: Csehország az egyedüli, amelynek csak schengeni határai vannak, Szlovákia bevezette az eurót, a magyar-orosz és a lengyel-orosz kapcsolat – finoman fogalmazva – még köszönőviszonyban sincs egymással. Európa jövőjére nézve azonban veszélyes közös, bár országonként különböző erősségű vonás az európai identitás gyengülése és az avítt nacionalizmusra építő populizmus.  „Ezen a téren a magyar társadalom nem csak 2004-ben, a csatlakozásunkkor, hanem már 25 évvel ezelőtt is sokkal közelebb állt a 21. századi Európához, mint ma.

Matolcsy debreceni beszédében kifejtette, hogy a visegrádi országok története sikertörténet, ez a csoport az EU növekedésének a motorja. (Nem először és nem is utoljára domborította ezt a szempontot – azóta is többször – például egy krakkói konferencián Krakkóban is erről beszélt.) Debrecenben mutatókat sorolt, közte a GDP-dinamikát, az uniós belüli gazdasági súly növekedését, a növekedés szerkezetének egészséges voltát, azt, hogy nem eladósodásból finanszírozott a felzárkózás. A válságkezelést nevezte a legszemléletesebb eredményünknek, “hiszen a V4 gazdasági teljesítménye az egymást követő válságok közegében 25%-kal haladja meg a válság előtt szintet” – mondta, miközben a dél-európai országok még nem érték azt el. Ez annak is köszönhető – tette hozzá –, hogy nem követtük az ajánlott válságkezelési módokat. Matolcsy ennél a pontnál – mint ahogy mindvégig – mellőzte az egyes visegrádi országok teljesítményének a bemutatását, említését – talán nem véletlenül –, hanem csak az átlagos mutatókat hozta fel.
Matolcsy debreceni beszédének más szempontok szerinti elemzését itt olvashatja.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK