Kezdőlap Címkék John Bolton

Címke: John Bolton

Jeszenszky: miért támadta meg Putyin Ukrajnát?

0

“Ukrajna európai uniós és NATO tagsága csak stabilizálta volna az országot, erősítette volna az ottani demokráciát és emelte volna az életszínvonalat. Valójában ez, és nem az Ukrajnában elhelyezett NATO fegyverek fenyegették volna nem Oroszországot hanem Putyin autokratikus rendszerét” – írta Magyarország egykori külügyminisztere a valasz.hu portálon az ukrajnai háború második évfordulóján.

Jeszenszky Géza szerint “az interkontinentális rakéták korában nincsen nagy jelentősége annak, hogy szükség esetén ezeket Amerikából vagy máshonnan, esetleg tengeralattjárókról indítják el. ”Ha ez így van, akkor nem egészen érthető a kubai rakéta válság, melyben Kennedy elnök azért kockáztatta a világháborút, mert a Szovjetunió Kubában helyezett el szovjet rakétákat, melyek pillanatok alatt elérhették volna Washingtont vagy New Yorkot. Kennedy rákényszerítette arra Nyikita Szergejevics Hruscsovot, hogy vonja ki rakétáit Kubából. Ukrajnában elhelyezett amerikai rakéták közvetlenül fenyegethetik Moszkvát, ezért nem fogadták el Ukrajna NATO tagságát 2008-ban. Jeszenszky Géza egyetértően idézi Orbán Viktor miniszterelnök szavait:

”Ha 2008-ban felvettük volna Ukrajnát a NATO-ba, akkor Oroszország nem támadta volna meg szomszédját.”

A NATO ereje lényegesen nagyobb mint Oroszországé, ezért nyilvánvaló, hogy Putyin hadserege nem lenne képes Európa fenyegetésére.

Ukrajna egy főre jutó GDP-je a háború előtt sem érte el a szovjet nívót sem

Két olyan poszt szovjet tagállam van, ahol az életszínvonal nem nőtt a Szovjetunió bukása után: Ukrajna és Moldova. Oroszországban jelentős növekedés ment végbe Putyin első elnöki periódusai idején, ezen alapul az orosz elnök népszerűsége ma is.

Ezt az életszínvonalat azonban továbbra is a nyersanyagok exportja garantálta mint a cári vagy a szovjet időkben. Ezért Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: készítsenek tervet Oroszország gazdasági reformjára. Ez el is készült, és valamiféle kínai megoldást javasolt, piacgazdaságot, melyet az állam ellenőriz ugyan, de nem zavarja annak bővülését. Putyin tanulmányozta a tervet, majd elutasította azt 2008-ban mondván:

”támogatóim, a szilovikok nem fogadnák azt el.”

A szilovikok a fegyveres erőket jelentik, akik Putyin rendszerének elitjét alkotják, és nem hajlandók lemondani az előjogaikról.

Jeszenszky Géza joggal mutat rá tanulmányában, hogy míg Oroszország 25 évig elfogadta a NATO keleti bővülését, az utóbbi időszakban már elutasítja azt.

Putyin ezzel kapcsolatban érdekes utalást tett amikor azt állította, hogy “Bill Clintonnak ajánlatot tettem, hogy mi is belépnénk a NATO-ba. Clinton elnök nem mondott nemet, de időt kért. Konzultált szakértőivel, és ezek után elutasította Oroszország NATO tagságát.”

2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin ezt követően indította meg csapatait Ukrajna ellen.

Macron elnök nemrég kijelentette:

“nem zárható ki nyugati erők részvétele az ukrajnai háborúban.”

Miért mondta ezt a francia elnök? Mert olyan jelentést kaphatott a frontról, hogy az orosz erők áttörhetik az ukrán védelmet.

Az idő Oroszországnak dolgozik. Zelenszkij elnök, aki nemrég leváltotta a katonai vezetést, kijelentette:

“2024 az erőgyűjtés éve lesz, 2025-ben támadhatunk.”

Ukrajna katonai győzelmében immár jóformán senki sem hisz.

Trump tárgyalna Putyinnal

Ezt állítja John Bolton, aki Trump nemzetbiztonsági tanácsadója volt, de ma már nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ex elnököt, aki visszakészül a Fehér Házba. Ahol felülvizsgálná Biden elnök diplomáciai stratégiáját, melynek alapja az, hogy mind Kínát mind pedig Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Trump közvetlenül tárgyalna nemcsak Putyinnal, de Hszi Csin-ping kínai elnökkel, az iráni vezetőkkel illetve Kim Dzsong un-nal is – állítja John Bolton, aki valószínűnek tartja, hogy a NATO leértékelődne Trump második elnöksége idejében.

“A NATO szart sem ér” – mondogatja az USA ex elnöke baráti körben, de hogy mit tenne valójában, ha újra bekerülne a Fehér Házba, arról valószínűleg neki magának sincsen fogalma.

A baj az, hogy másnak sincs: senki sem tudja, hogy miképp lehetne véget vetni a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában. Csakhogy Zelenszkij elnök rendszere lélegeztető gépen van: nyugati támogatás nélkül működésképtelen. Sem elég pénze sem elég katonája sincsen a háború folytatásához, ahol már régen nem a győzelem hanem a túlélés a tét.

Trump egykori tanácsadója: ”Nemzetbiztonsági rémálom lenne az újabb elnökség”

John Bolton kiadta az emlékiratait, és ennek kapcsán nyilatkozott az amerikai sajtónak egykori főnöke várható diplomáciájáról a Fehér Házban. Hol lenne a legnagyobb fordulat?

  • “Trump a busz alá lökné Zelenszkij elnököt, és a feje fölött lepaktálna Vlagyimir Putyinnal.”
  • “Kockára tenné Tajvan függetlenségét, és ezzel bátorítaná Kínát.”
  • “Újra találkozna Észak Korea diktátorával Kim Dzsong-unnal.”
  • “lepaktálna Iránnal, hogy azt bizonyítsa  milyen nagyszerű tárgyaló is ő a diplomáciában.”

John Bolton levonja a tanulságot:

“A kérdés csak az, hogy ki lenne boldogabb: Putyin Moszkvában vagy Hszi Csin-ping Pekingben, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba?”

Ez lenne a katasztrófa?

Biden elnök 2021-ben hirdette meg az USA új hidegháborús külpolitikáját Kínát és Oroszországot mint stratégiai ellenfelet nevezve meg. Olyan jeles külpolitikai szakértők mint Henry Kissinger, egykori amerikai külügyminiszter rögtön elvetették ezt az új doktrínát, és a hidegháború helyett az együttműködést javasolták. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a Biden kormányzat igazolva látta diplomáciáját, és folytatta a szembenállást Kínával is, amelyet elsőszámú vetélytársnak tekint. Kissinger egykori külügyminiszter, aki annak idején 1972-ben létrehozta az USA – Kína szövetséget a Szovjetunió ellen, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni a hidegháborút a világ két legnagyobb hatalma között. Közben Biden elnök nemcsak, hogy folytatta a kereskedelmi háborút Kína ellen, de még rá is tett egy lapáttal mondván Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Donald Trump a választási kampány során arról beszél, hogy 60%-os büntető vámot vetne ki Kínára, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Ez nemcsak a két nagyhatalom kereskedelmét tenné tönkre, de az egész globális gazdaságot is – hívta fel a figyelmet a New York-i Bloomberg. Senki sem tudja, valószínűleg maga Trump sem, hogy milyen diplomáciát folytatna a Fehér Házban, de a John Bolton által felvázolt forgatókönyv egyáltalán nem veszélyeztetné az Egyesült Államok biztonságát: a békülés Oroszországgal, Kínával, Észak Koreával vagy Iránnal az egész világ hasznára válna, és véget vethetne a fegyverkezési versenynek, amely dollár százmilliárdokat szív el a gazdaságtól. Ferenc pápa joggal hangsúlyozta: ezekre a pénzekre másutt sokkal nagyobb szükség lenne. Valószínűleg így gondolják a választópolgárok is az Egyesült Államokban és másutt is.

Trump kérte a kínai elnököt: támogassa választási kampányát

Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó John Bolton memoárkötete felér egy Donald Trump elleni vádirattal. A Fehér Ház mindent elkövet, hogy a kiadását megakadályozza.

A Wall Street Journalban szerdán közzétett memoár részlet szerint Bolton azt állítja, hogy 2019 júniusában a Tokióban tartott  G-20 csúcstalálkozón az USA elnök találkozott Hszi Csinping államfővel. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó legnagyobb megdöbbenésére Donald Trump a diplomáciai témák után arról kezdett beszélni, hogy „kedves kínai barátja igazán tehetne valamit az ő újraválasztása érdekében”.

Az amerikai elnök konkrétan meg is mondta, hogy mire gondol: Kína vásároljon szóját és búzát azokban az amerikai farmer államokban, melyek Trump leghűbb támogatói voltak a előző kori választásokon. Külön „hangsúlyozta a mezőgazdasági termelők fontosságát és a kínai szójabab és búza vásárlásának növekedését a választási eredményekben”. Csakhogy azóta a bizalmuk megingott Trump elnökben, aki a Kína elleni kereskedelmi háborúval alaposan elrontotta az amerikai farmerek nagy üzletét. A kínaiak ugyanis felismerték Trump gyenge pontját, és leállították a szója és más mezőgazdasági termékek importját az Egyesült Államokból.

Trump azonnal reagált a Wall Street Journal-nak a vádakra: Bolton „hazudik” és „a Fehér Házban mindenki gyűlölte John Boltont”.

Veszélyben a nemzetbiztonság

Ezt állítja Trump, aki mindent elkövet, hogy megakadályozza egykori nemzetbiztonsági tanácsadója könyvének a kiadását.

Nem véletlen, hogy a most is hivatalban lévő Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő, aki szintén jelen volt Hszivel folytatott megbeszélésen tagadta, hogy az epizód valaha megtörtént, amikor a szenátusi meghallgatása során többször is megkérdezték Bolton állításáról.

Bolton szó szerint ki akarja adni Trump szavait, de a potenciálisan is nagyon veszélyes kijelentés miatt az Igazságügyi Minisztérium pert indít az 592 oldalas könyv megjelenésének megakadályozása érdekében. Szerdán este sürgősségi kérelmet nyújtottak be az Egyesült Államok Kerületi Bíróságához, hogy akadályozza meg a kiadást arra hivatkozva, hogy Bolton memoárja minősített információkat tartalmaz, és veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra . Bolton és ügyvédje tagadja ezt a vádat.

Szerdán este, a nemzeti hírszerzés igazgatója, John Ratcliffe kijelentette, hogy „rangjától vagy beosztásuktól függetlenül minden olyan személynek, akinek a feladata a nemzetünk titkaihoz való hozzáférés, törvényes kötelezettséggel és felelősséggel tartozik a minősített információk védelméért”.

Az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának az Igazságügyi Minisztérium titkos nyilatkozatokat nyújtott be két legfontosabb tisztviselőtől: Michael Ellis-től, a Nemzetbiztonsági Tanács hírszerzési programjának vezető igazgatójától, és Michael Evaninától, a Nemzeti Ellenőrző és Biztonsági Központ igazgatójától.

Mindkét férfi állítása szerint Bolton könyvének kiadása komoly károkat okozhat az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

A kormány bírósági beadványai azonban szerdán elismerték, hogy a Bolton könyvének felülvizsgálatáért felelős NSC alkalmazott, Ellen Knight április 27-én arra a következtetésre jutott, hogy a kéziratot megtisztították minden minősített információtól.

Az amerikai elnök népszerűségi mutatója rosszul áll: a szinteken Joe Biden Trump demokrata ellenfele 13 ponttal vezet előtte.

Biden szerdán kijelentette, hogy Bolton könyve azt mutatja, hogy Trump „eladta az amerikai népet saját politikai jövőjének védelme érdekében”.

Bolton számos más állítása is veszélyes bombákat jelentenek Trump számára.  „Trump nemcsak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, hanem a nemzetbiztonság egész területét is összekeverte a személyes újraválasztásának érdekeivel.”

Megemlíti, a Hszivel folytatott megbeszélésen utalt arra is, hogy amennyiben  az kínai vezető hajlandó figyelembe venni kérését akkor Trump hajlandó figyelmen kívül hagyni a kínai emberi jogi problémák feszegetését, márpedig abból számos kérdés napirenden van.

Nem véletlen tehát, hogy a Fehér Ház mindent elkövet Bolton könyvének kiadása ellen.

Trump rosszul menedzseli a vírusválságot, és az azt követő gazdasági krízist. A feketék lázongásával pedig végképp nem tud mit kezdeni. Ha kiderül, hogy egy fontos diplomáciai tárgyalást saját belpolitikai célra akart kihasználni, akkor ezzel tovább romlanak Trump elnökválasztási esélyei.

Dehát a választások csak novemberben lesznek. Fél évvel ezelőtt Trump még nyerésre állt…

Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

Az USA, Izrael és Oroszország a Közel-keletről egyeztet

0

John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelbe érkezik, hogy találkozzon fontos izraeli és orosz nemzetbiztonsági vezetőkkel- közölte egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata újságírókkal Izraelben.

A Yediot Ahronot beszámolója szerint az amerikaiak abban bíznak, hogy Putyin képes nyomást gyakorolni Iránra. Az USA és Irán viszonya rendkívüli mértékben elmérgesedett azóta, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyet hat nagyhatalom kötött meg a teheráni vezetéssel. Amerikai hadihajók cirkálnak a Perzsa öbölben. Irán pedig fogadkozik: újrakezdi nukleáris programját. Trump elnök hangsúlyozta: semmiképp sem fogadják el, hogy Irán nukleáris hatalom legyen. Irán ugyanis Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja.

Netanjahu miniszterelnök arra ösztönzi Trumpot, hogy katonai akcióval akadályozza meg Irán nukleáris terveit. Oroszország viszont együttműködik Iránnal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék az elképzeléseiket a közel-keleti helyzetről.

Az USA, Izrael és Oroszország nemzetbiztonsági vezetői Iránon kívül megvitatják a szíriai helyzetet is – mondta a magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata Izraelben. Szíriában az Egyesült Államok és Izrael Asszad elnök bukását akarta elérni míg Oroszország és Irán a damaszkuszi kormány legfőbb támogatója volt. Moszkva ugyanakkor nem helyesli, hogy Irán katonailag be akar rendezkedni Szíriában. Ezért az oroszok elutasították azt az iráni kérést, hogy szállítsanak Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Izrael harci gépei rendszeresen támadják az iráni támaszpontokat Szíriában. Irán ezek védelmére is felhasználhatná az orosz rakétavédelmi rendszert. Az elutasítás ellentétekhez vezetett Moszkva és Teherán között. Ezért az oroszok kiutasították támaszpontjukról Tartuszban az ott állomásozó Irán barát milíciát. Tartuszban az oroszok fontos flotta támaszpontot tartanak fenn, melyet Izrael nem támad mivel meg kívánja őrizni a jó viszonyt Putyin elnök Oroszországával.

Ki is az a John Bolton?

John Bolton, Trump elnök biztonsági tanácsadója, a „háborút suttogó” (war wishperer). Az Iráni Iszlám Köztársaság idén ünnepelte megalakulásának 40-ik évfordulóját. Bolton annyit üzent: „nem fogjátok megünnepelni a 41-iket!”.

Nos, ilyen megfontolt ember ő. Ha Trump elnök nála sokkal higgadtabb, visszafogottabb, akkor nem járok messze az igazságtól. Ennyit az USA biztonságát érintő első számú szakértelemről. Hálistennek van második és harmadik számú szakértelem is, ami megfontoltabb.

De nézzük a tényeket. Irán 2015-ben megkötötte a nukleáris egyezményt a P5+1-el. Ennek értelmében Irán nem állíthat elő olyan koncentrátumú dúsított uránt, ami nukleáris fegyver gyártására alkalmas lenne. Ennek fejében feloldották az Iránt évtizedek óta sújtó gazdasági szankciókat, visszakerülhetett a nemzetközi bankforgalomba, olajtermelését napi 1-ről napi 3 millió hordóra növelhette. Ez kihatott az olajárakra. Az egyezmény aláírása előtt egy hordó 90-110 USD volt, utána ez az ár egy éven belül 45 dollárra csökkent. Szaúd Arábia sikítva, fejvesztve érzékelte a változásokat, bevételei annyira csökkentek, hogy addig ismeretlen fogalmat, adót vetettek ki cégiekre, vendégmunkásaik egy részét deportálták, az ARAMCO vállalat sorsa pedig kérdésessé vált, hogy belép-e a tőzsdére és részben eladásra kerül. Ez pánik helyzet.

Szaúd Arábiának és más olaj exportőrnek, így Oroszországnak nem volt jó ez a helyzet, de az importőröknek, így az EU-nak kedvezett. Az egyezmény megkötését követően egyből megindult a Renault, Peugeot, Citroen, akik a fejlődő iráni járműiparban fektettek be, felpezsdült az informatika és távközlés, megjelent a Vodafone és mások. Ne feledjük, hogy Irán 80 milliós lakóssága és fizetőképessé válása óriási piac. A 80 millió nagy része szakképzett, tehát helyi munkaerőnek és fogyasztónak egyaránt alkalmas. Ne feledjük, hogy Irán a GDP kb 50%-át állítja elő olajból, a többit ezen kívüli ágazatokból termeli ki és ezek az ágazatok óriási fejlődésnek indultak. Az EU-nak pedig pont ez volt a jó. Olcsón jutott olajhoz és eredményesen fektethetett be minden másba Iránon belül.

Időközben Trump lett az elnök, akit nyugtalanított az EU térnyerése.

Az USA a palagáz kitermelése óta exportőr, így az olajár esés kihatott a bevételeire. Nem csoda, hogy aggódva hallgatta a szaúdiak panaszát és megértésük nem sokáig késlekedett. A szaúdiak ekkor Mohamed ben Salman-ra (MBS), a trónörökösre bízták az ország ügyeit, aki nem fukarkodott megtenni a legszokatlanabb lépéseket. Először is összegyűjtötte az egyik luxusszállóba a királyi család tagjait (rossz nyelvek szerint letartóztatta őket) és addig nem engedte ki őket, amíg dealeket nem kötöttek vele. Ezek a dealek bizonyos vagyonrészekről lemondásokat és az ő hatalmának megkérdőjelezhetetlen elfogadására vonatkoztak. A rokonok pár nap múlva szabadon távoztak, a dealek megköttettek. MBS nem késlekedett kirobbantani Jemenben a háborút, melybe Irán beszállt. Ezt hívják ma Proxi hadviselésnek, amikor az ellenfelek nem közvetlenül ütköznek meg, hanem egy harmadik ország területén érvényesítik haditechnikájukat, befolyásukat. Gyakorlatilag ilyen háborúk folynak Szíriában, Irakban, Líbiában, ahol USA, Oroszország, Izrael, Irán és ki tudja még kiknek az érdekei ütköznek és a világ csak annyit lát, milyen hülyék ezek a szírek vagy irakiak, pedig szegényeknek semmi közük az egészhez. Viszont a jemeni beavatkozás MBS számára fontos volt, mert szövetségesi rendszer épített ki általa. Mögé állt Egyiptom, Izrael, Szudán és pár futottak még kategória.

Az iráni mumus leküzdéséhez pedig fegyver is kell.

MBS nem bízik saját hadaiban, hiszen a szaúdi sereg tábornokai különböző törzsek delegáltjai, ami nem egészséges, a katonák pedig nem minden esetben szaúdiak. Tehát MBS a korábbi királyoknál is jobban lefeküdt az USA-nak. Ehhez a behódoláshoz azért iráni fenyegetettség is kellett! Tehát tegyük tisztába: egy erős Irán nélkül MBS nem rohan Trumphoz! Az eredmény: Trump 110 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket MBS-nek azonnali hatállyal és további 350 milliárd dolláros fegyverszállításról szerződtek 10 éves futamidővel. Szaud Arábia költségvetésében a hadiipar 70 milliárdos, Iránéban 8 milliárd dolláros tétel. Csupán Szaud Arábiának 75 ezer, Iránnak 400 ezer katonája van. Igaz, az USA a térségben 120 ezer katonát állomásoztat, amihez hamarosan további 1500 fog csatlakozni. USA az iráni forradalmi gárdát, az iráni hadsereg leütőképesebb egységét terrorista listára tette, Irán pedig a térségben állomásozó amerikai csapatokat tekinti terroristának. Megyek az adok-kapok.

Akárhogy is, Trumpnak óriási bevételt jelent az iráni atomalkuból való kilépés, a feszültség fenntartása Iránnal, mert:
– az olajárak lassan emelkednek. Mára 70 dollár körül mozog. Ne feledjük, hogy a norvég tengereken, ahol a legdrágábban lehet felszínre hozni az olajat, az alacsony árak miatt pár fúrótornyot be kellett zárni, mert önköltség alatt lehetett volna termelni. Jelenleg újból működnek.
– a szaúdi fegyverkezés óriási amerikai bevételt generál
– az EU-t el lehet ütni az iráni bevételektől és függő helyzetbe lehet hozni. Mert az ugye tudnivaló, hogy az USA és EU van, amiben szövetséges, de ha pénzről van szó, akkor itt mindenki mindenkinek halálos ellensége.
– proxi háborúkban össze lehet vetni az USA és orosz technikákat
És még ki tudja milyen stratégiai célok jönnek szóba!

Tehát a világ azt látja, hogy Irán és Szaúd Arábia utálják egymást, a tök primitív tömegek pedig arra hangolódnak, hogy a szunniták és síiták ölik egymást. De állat banda ez! A valóság pedig…. hosszú.

Ami az USA szankciókat illeti Iránnal szemben, felvetheti azt a kérdést, hogy miképpen rendelheti el USA a szankciók betartását más országok számára? Ott is, ahol nem USA kormányoz? Na kérem, itt vannak a gazdasági érdekek, amik mindent felülírnak, teljesen mindegy ki van hatalmon.
A nemzetközi bankforgalom alapja a SWIFT rendszer. Minden banknak SWIFT kódja van és ezen keresztül kommunikál. Amikor megszüntették az Iránnal szembeni szankciókat, Irán újra tagja lett a SWIFT-nek. Hol a SWIFT központja? Brüsszelben!
Mi az EU egyik legnagyobb tengeri szállítmányozója? A dán MAERSK. A szállítmányozáson, pénzügyi tranzakciók felügyeletén, kikötőkön, biztosító társaságokon keresztül teljes kontrollt lehet biztosítani egy ország forgalma felett. Itt nyúl bele Amerika az Iránt érintő témakörökbe. De ezek jó része EU befolyás alatt áll. Ugye jól érzékeljük a feszültséget?
Tehát az USA érdek Irán kapcsán a feszültség fenntartása, az Arab Öböl fejése és EU gyengítése. De a háború Iránnal nem USA érdek!

Erre jön Bolton és súg-búg.

Irak lerohanása előtt sokkal egyértelműbb volt a kép. Bush megkapta a szenátus támogatását, felállt egy nemzetközi szövetségesi rendszer, hadiipar, pénzügyi háttér, Szaddam nemzetközi elszigeteltsége, az iraki hadsereg gyengesége, Irak belső megosztottsága stb. És ilyen feltételek mellet is félsiker, félkudarc az eredmény.
Irán sokkal erősebb és egységesebb ország. A szenátus megosztott, nemzetközi szövetség egy ilyen hadműveletet nem támogatna, az EU pedig kifejezetten ellenérdekelt. Bármely hadművelet a Hormuzi szorost, melyen a világ olajkitermelésének 30%-a halad át, működésképtelenné tenné, hatalmas menekültáradat zúdulna a környező országokra és főleg az EU-ra és folytathatnám a végtelenségig.
Miért ez a sok speach Iránról, Amerikáról és Szaúd Arábiáról?
Azért, mert az ott folyó eseményeknek közvetlen hatása van az EU-ra, amiben élünk. Magyarország pedig még dimenziót sem képez ebben a globális ütközetben. Csupán elgondolkodtató, hogy egy ilyen komplex szituációban miként értékelendő egy Trump-Orbán találkozó!

És a torta csak nagyon kis szeletét említettem! Nem szóltam Oroszország és Kína érdekeiről, akiknek Irán stratégiai partnere. Oroszország a melegvizű tengerek felé csak itt tud kijárni, Kína selyemútja is itt vezet keresztül és ezer más, amit nem is látunk! Hát kérem, ez a való világ, ebben élünk!

Mihálffy Balázs

Egy szimbolikus látogatás elé

0

Észak Korea megsértette a Biztonsági Tanács határozatát – mondta Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hetekkel azután vádolta meg Észak-Koreát, hogy Kim Dzsong un elnök megszemlélt egy ballisztikus rakétakísérletet. Rövid hatótávolságú rakétáról volt szó – Észak-Korea szerint csakis a hosszú hatótávolságú rakétákra vonatkozik a tilalom. John Bolton szerint viszont a rövid hatótávolságúakra is kiterjed az ENSZ BT tilalma.

Bolton időzítése nem véletlen, mert Trump elnök négynapos látogatást tesz Japánban. Ahol aggodalommal figyelik Észak-Korea rakéta kísérleteit, hiszen jóval közelebb vannak a koreai félszigethez mint az Egyesült Államok.

Trump szimbolikus látogatása Japánban

200 éve nem volt ilyen jelentős esemény Japánban – büszkélkedett az USA elnöke, aki az első külföldi államfő, akit az új japán császár elsőként díszvendégként fogad. A japánok jól tudják: az Egyesült Államok elnöke mérhetetlenül hiú ember, ezért igyekeznek hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben elismerik emberi és vezetői nagyságát. A császári fogadáson túl Trump részt vesz egy szumó mérkőzésen is – méghozzá karosszékben, miközben a többi néző a szőnyeg szélén üldögél mint évszázadok óta mindig.

Az amerikai elnök látogatást tesz egy japán repülőgép anyahajón is, melyet átalakítottak annak érdekében, hogy fogadni tudja az F 35-ös vadászgépeket.

A második világháború óta az USA garantálja Japán biztonságát, de Trump arra buzdítja a távol-keleti szigetország vezetőit, hogy vállaljanak az eddiginél nagyobb szerepet a védelem megszervezésében. Trump ezen a címen jóval több amerikai fegyvert akar eladni Japánnak mint elődei. Az elnök a fegyver lobbi  legfőbb támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban.

Trump a farmerek érdekeit is képviselni akarja Japánban: szóját és más mezőgazdasági árut kíván eladni.

Az amerikai farmerek ugyanis bajban vannak a Kína elleni kereskedelmi háború miatt kiszorulónak az 1,4 milliárdos kínai piacról. Trump számára a japán látogatás arra is alkalom, hogy megfricskázza Kínát, amely évszázados vetélytársa Japánnak.

Abe Sinzo japán miniszterelnökkel Trump együtt golfozik majd vasárnap. Megvitatják a koreai helyzetet is, mely rendkívüli mértékben érdekli Japánt. Abe Sinzo miniszterelnök is csúcstalálkozót ajánlott Kim Dzsong un-nak. Trump legutóbbi találkozása a duci diktátorral kudarcba fulladt Hanoiban.

Az USA elnöke számára a japán látogatás azért is fontos, mert Trump gőzerővel készülődik a jövő évi elnökválasztásra.

Ennek érdekében diplomáciai sikereket kell felmutatnia, és ezekből nincsen túlságosan sok, mert az USA elnöke sok ország vezetőivel összekülönbözött amióta a Fehér Házban üldögél.

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

Gengszternek nevezte Trump embereit Észak Korea külügyminiszter-helyettese

0

Észak Korea felfüggesztheti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – fenyegetőzött Phenjanban Choe Son Hui külügyminiszter-helyettes. Visszautalt a félbeszakadt csúcstalálkozóra Hanoiban, ahol „Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó gengszterként viselkedett”.

Trump elnök megszakította a tárgyalásokat és hazautazott, de azt hangsúlyozta: a diplomáciai tárgyalások tovább folytatódnak. Most Észak Korea külügyminiszter-helyettese arra célzott, hogy hamarosan megszólal az ügyben Kim Dzsong un is.

Közben a nukleáris leszerelés ügye a holtponton van. Az Egyesült Államok nemhogy nem enyhített a szankciókon, de John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azzal fenyegetőzött, hogy még szigorúbb szankciók következhetnek, hogyha Észak Korea nem folytatja a nukleáris leszerelést. Észak Korea álláspontja az, hogy csakis akkor folytatja a leszerelést, hogyha az amerikaiak enyhítik a szankciókat, melyek fojtogatják a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államot.

Pekingben Li Kocsiang miniszterelnök mindenkit nyugalomra intett és felajánlotta segítségét a párbeszéd folytatásához. Nem lehet megoldani a koreai helyzetet az egyik percről a másikra – hangsúlyozta Kína kormányfője a nyilvánvaló igazságot. Kína Észak Korea egyetlen igazi szövetségese. Kim Dzsong un mindkét Trump csúcstalálkozó előtt hosszasan konzultált Hszi Csinping kínai elnökkel. Jelenleg Kína és az USA viszonya sem a legjobb. Trump kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és senki sem látja a végét a két nagyhatalom birkózásának, melynek célja a vezető szerep a globális gazdaságban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK