Kezdőlap Címkék John Bolton

Címke: John Bolton

Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

Az USA, Izrael és Oroszország a Közel-keletről egyeztet

0

John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelbe érkezik, hogy találkozzon fontos izraeli és orosz nemzetbiztonsági vezetőkkel- közölte egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata újságírókkal Izraelben.

A Yediot Ahronot beszámolója szerint az amerikaiak abban bíznak, hogy Putyin képes nyomást gyakorolni Iránra. Az USA és Irán viszonya rendkívüli mértékben elmérgesedett azóta, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyet hat nagyhatalom kötött meg a teheráni vezetéssel. Amerikai hadihajók cirkálnak a Perzsa öbölben. Irán pedig fogadkozik: újrakezdi nukleáris programját. Trump elnök hangsúlyozta: semmiképp sem fogadják el, hogy Irán nukleáris hatalom legyen. Irán ugyanis Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja.

Netanjahu miniszterelnök arra ösztönzi Trumpot, hogy katonai akcióval akadályozza meg Irán nukleáris terveit. Oroszország viszont együttműködik Iránnal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék az elképzeléseiket a közel-keleti helyzetről.

Az USA, Izrael és Oroszország nemzetbiztonsági vezetői Iránon kívül megvitatják a szíriai helyzetet is – mondta a magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata Izraelben. Szíriában az Egyesült Államok és Izrael Asszad elnök bukását akarta elérni míg Oroszország és Irán a damaszkuszi kormány legfőbb támogatója volt. Moszkva ugyanakkor nem helyesli, hogy Irán katonailag be akar rendezkedni Szíriában. Ezért az oroszok elutasították azt az iráni kérést, hogy szállítsanak Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Izrael harci gépei rendszeresen támadják az iráni támaszpontokat Szíriában. Irán ezek védelmére is felhasználhatná az orosz rakétavédelmi rendszert. Az elutasítás ellentétekhez vezetett Moszkva és Teherán között. Ezért az oroszok kiutasították támaszpontjukról Tartuszban az ott állomásozó Irán barát milíciát. Tartuszban az oroszok fontos flotta támaszpontot tartanak fenn, melyet Izrael nem támad mivel meg kívánja őrizni a jó viszonyt Putyin elnök Oroszországával.

Ki is az a John Bolton?

John Bolton, Trump elnök biztonsági tanácsadója, a „háborút suttogó” (war wishperer). Az Iráni Iszlám Köztársaság idén ünnepelte megalakulásának 40-ik évfordulóját. Bolton annyit üzent: „nem fogjátok megünnepelni a 41-iket!”.

Nos, ilyen megfontolt ember ő. Ha Trump elnök nála sokkal higgadtabb, visszafogottabb, akkor nem járok messze az igazságtól. Ennyit az USA biztonságát érintő első számú szakértelemről. Hálistennek van második és harmadik számú szakértelem is, ami megfontoltabb.

De nézzük a tényeket. Irán 2015-ben megkötötte a nukleáris egyezményt a P5+1-el. Ennek értelmében Irán nem állíthat elő olyan koncentrátumú dúsított uránt, ami nukleáris fegyver gyártására alkalmas lenne. Ennek fejében feloldották az Iránt évtizedek óta sújtó gazdasági szankciókat, visszakerülhetett a nemzetközi bankforgalomba, olajtermelését napi 1-ről napi 3 millió hordóra növelhette. Ez kihatott az olajárakra. Az egyezmény aláírása előtt egy hordó 90-110 USD volt, utána ez az ár egy éven belül 45 dollárra csökkent. Szaúd Arábia sikítva, fejvesztve érzékelte a változásokat, bevételei annyira csökkentek, hogy addig ismeretlen fogalmat, adót vetettek ki cégiekre, vendégmunkásaik egy részét deportálták, az ARAMCO vállalat sorsa pedig kérdésessé vált, hogy belép-e a tőzsdére és részben eladásra kerül. Ez pánik helyzet.

Szaúd Arábiának és más olaj exportőrnek, így Oroszországnak nem volt jó ez a helyzet, de az importőröknek, így az EU-nak kedvezett. Az egyezmény megkötését követően egyből megindult a Renault, Peugeot, Citroen, akik a fejlődő iráni járműiparban fektettek be, felpezsdült az informatika és távközlés, megjelent a Vodafone és mások. Ne feledjük, hogy Irán 80 milliós lakóssága és fizetőképessé válása óriási piac. A 80 millió nagy része szakképzett, tehát helyi munkaerőnek és fogyasztónak egyaránt alkalmas. Ne feledjük, hogy Irán a GDP kb 50%-át állítja elő olajból, a többit ezen kívüli ágazatokból termeli ki és ezek az ágazatok óriási fejlődésnek indultak. Az EU-nak pedig pont ez volt a jó. Olcsón jutott olajhoz és eredményesen fektethetett be minden másba Iránon belül.

Időközben Trump lett az elnök, akit nyugtalanított az EU térnyerése.

Az USA a palagáz kitermelése óta exportőr, így az olajár esés kihatott a bevételeire. Nem csoda, hogy aggódva hallgatta a szaúdiak panaszát és megértésük nem sokáig késlekedett. A szaúdiak ekkor Mohamed ben Salman-ra (MBS), a trónörökösre bízták az ország ügyeit, aki nem fukarkodott megtenni a legszokatlanabb lépéseket. Először is összegyűjtötte az egyik luxusszállóba a királyi család tagjait (rossz nyelvek szerint letartóztatta őket) és addig nem engedte ki őket, amíg dealeket nem kötöttek vele. Ezek a dealek bizonyos vagyonrészekről lemondásokat és az ő hatalmának megkérdőjelezhetetlen elfogadására vonatkoztak. A rokonok pár nap múlva szabadon távoztak, a dealek megköttettek. MBS nem késlekedett kirobbantani Jemenben a háborút, melybe Irán beszállt. Ezt hívják ma Proxi hadviselésnek, amikor az ellenfelek nem közvetlenül ütköznek meg, hanem egy harmadik ország területén érvényesítik haditechnikájukat, befolyásukat. Gyakorlatilag ilyen háborúk folynak Szíriában, Irakban, Líbiában, ahol USA, Oroszország, Izrael, Irán és ki tudja még kiknek az érdekei ütköznek és a világ csak annyit lát, milyen hülyék ezek a szírek vagy irakiak, pedig szegényeknek semmi közük az egészhez. Viszont a jemeni beavatkozás MBS számára fontos volt, mert szövetségesi rendszer épített ki általa. Mögé állt Egyiptom, Izrael, Szudán és pár futottak még kategória.

Az iráni mumus leküzdéséhez pedig fegyver is kell.

MBS nem bízik saját hadaiban, hiszen a szaúdi sereg tábornokai különböző törzsek delegáltjai, ami nem egészséges, a katonák pedig nem minden esetben szaúdiak. Tehát MBS a korábbi királyoknál is jobban lefeküdt az USA-nak. Ehhez a behódoláshoz azért iráni fenyegetettség is kellett! Tehát tegyük tisztába: egy erős Irán nélkül MBS nem rohan Trumphoz! Az eredmény: Trump 110 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket MBS-nek azonnali hatállyal és további 350 milliárd dolláros fegyverszállításról szerződtek 10 éves futamidővel. Szaud Arábia költségvetésében a hadiipar 70 milliárdos, Iránéban 8 milliárd dolláros tétel. Csupán Szaud Arábiának 75 ezer, Iránnak 400 ezer katonája van. Igaz, az USA a térségben 120 ezer katonát állomásoztat, amihez hamarosan további 1500 fog csatlakozni. USA az iráni forradalmi gárdát, az iráni hadsereg leütőképesebb egységét terrorista listára tette, Irán pedig a térségben állomásozó amerikai csapatokat tekinti terroristának. Megyek az adok-kapok.

Akárhogy is, Trumpnak óriási bevételt jelent az iráni atomalkuból való kilépés, a feszültség fenntartása Iránnal, mert:
– az olajárak lassan emelkednek. Mára 70 dollár körül mozog. Ne feledjük, hogy a norvég tengereken, ahol a legdrágábban lehet felszínre hozni az olajat, az alacsony árak miatt pár fúrótornyot be kellett zárni, mert önköltség alatt lehetett volna termelni. Jelenleg újból működnek.
– a szaúdi fegyverkezés óriási amerikai bevételt generál
– az EU-t el lehet ütni az iráni bevételektől és függő helyzetbe lehet hozni. Mert az ugye tudnivaló, hogy az USA és EU van, amiben szövetséges, de ha pénzről van szó, akkor itt mindenki mindenkinek halálos ellensége.
– proxi háborúkban össze lehet vetni az USA és orosz technikákat
És még ki tudja milyen stratégiai célok jönnek szóba!

Tehát a világ azt látja, hogy Irán és Szaúd Arábia utálják egymást, a tök primitív tömegek pedig arra hangolódnak, hogy a szunniták és síiták ölik egymást. De állat banda ez! A valóság pedig…. hosszú.

Ami az USA szankciókat illeti Iránnal szemben, felvetheti azt a kérdést, hogy miképpen rendelheti el USA a szankciók betartását más országok számára? Ott is, ahol nem USA kormányoz? Na kérem, itt vannak a gazdasági érdekek, amik mindent felülírnak, teljesen mindegy ki van hatalmon.
A nemzetközi bankforgalom alapja a SWIFT rendszer. Minden banknak SWIFT kódja van és ezen keresztül kommunikál. Amikor megszüntették az Iránnal szembeni szankciókat, Irán újra tagja lett a SWIFT-nek. Hol a SWIFT központja? Brüsszelben!
Mi az EU egyik legnagyobb tengeri szállítmányozója? A dán MAERSK. A szállítmányozáson, pénzügyi tranzakciók felügyeletén, kikötőkön, biztosító társaságokon keresztül teljes kontrollt lehet biztosítani egy ország forgalma felett. Itt nyúl bele Amerika az Iránt érintő témakörökbe. De ezek jó része EU befolyás alatt áll. Ugye jól érzékeljük a feszültséget?
Tehát az USA érdek Irán kapcsán a feszültség fenntartása, az Arab Öböl fejése és EU gyengítése. De a háború Iránnal nem USA érdek!

Erre jön Bolton és súg-búg.

Irak lerohanása előtt sokkal egyértelműbb volt a kép. Bush megkapta a szenátus támogatását, felállt egy nemzetközi szövetségesi rendszer, hadiipar, pénzügyi háttér, Szaddam nemzetközi elszigeteltsége, az iraki hadsereg gyengesége, Irak belső megosztottsága stb. És ilyen feltételek mellet is félsiker, félkudarc az eredmény.
Irán sokkal erősebb és egységesebb ország. A szenátus megosztott, nemzetközi szövetség egy ilyen hadműveletet nem támogatna, az EU pedig kifejezetten ellenérdekelt. Bármely hadművelet a Hormuzi szorost, melyen a világ olajkitermelésének 30%-a halad át, működésképtelenné tenné, hatalmas menekültáradat zúdulna a környező országokra és főleg az EU-ra és folytathatnám a végtelenségig.
Miért ez a sok speach Iránról, Amerikáról és Szaúd Arábiáról?
Azért, mert az ott folyó eseményeknek közvetlen hatása van az EU-ra, amiben élünk. Magyarország pedig még dimenziót sem képez ebben a globális ütközetben. Csupán elgondolkodtató, hogy egy ilyen komplex szituációban miként értékelendő egy Trump-Orbán találkozó!

És a torta csak nagyon kis szeletét említettem! Nem szóltam Oroszország és Kína érdekeiről, akiknek Irán stratégiai partnere. Oroszország a melegvizű tengerek felé csak itt tud kijárni, Kína selyemútja is itt vezet keresztül és ezer más, amit nem is látunk! Hát kérem, ez a való világ, ebben élünk!

Mihálffy Balázs

Egy szimbolikus látogatás elé

0

Észak Korea megsértette a Biztonsági Tanács határozatát – mondta Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója hetekkel azután vádolta meg Észak-Koreát, hogy Kim Dzsong un elnök megszemlélt egy ballisztikus rakétakísérletet. Rövid hatótávolságú rakétáról volt szó – Észak-Korea szerint csakis a hosszú hatótávolságú rakétákra vonatkozik a tilalom. John Bolton szerint viszont a rövid hatótávolságúakra is kiterjed az ENSZ BT tilalma.

Bolton időzítése nem véletlen, mert Trump elnök négynapos látogatást tesz Japánban. Ahol aggodalommal figyelik Észak-Korea rakéta kísérleteit, hiszen jóval közelebb vannak a koreai félszigethez mint az Egyesült Államok.

Trump szimbolikus látogatása Japánban

200 éve nem volt ilyen jelentős esemény Japánban – büszkélkedett az USA elnöke, aki az első külföldi államfő, akit az új japán császár elsőként díszvendégként fogad. A japánok jól tudják: az Egyesült Államok elnöke mérhetetlenül hiú ember, ezért igyekeznek hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben elismerik emberi és vezetői nagyságát. A császári fogadáson túl Trump részt vesz egy szumó mérkőzésen is – méghozzá karosszékben, miközben a többi néző a szőnyeg szélén üldögél mint évszázadok óta mindig.

Az amerikai elnök látogatást tesz egy japán repülőgép anyahajón is, melyet átalakítottak annak érdekében, hogy fogadni tudja az F 35-ös vadászgépeket.

A második világháború óta az USA garantálja Japán biztonságát, de Trump arra buzdítja a távol-keleti szigetország vezetőit, hogy vállaljanak az eddiginél nagyobb szerepet a védelem megszervezésében. Trump ezen a címen jóval több amerikai fegyvert akar eladni Japánnak mint elődei. Az elnök a fegyver lobbi  legfőbb támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban.

Trump a farmerek érdekeit is képviselni akarja Japánban: szóját és más mezőgazdasági árut kíván eladni.

Az amerikai farmerek ugyanis bajban vannak a Kína elleni kereskedelmi háború miatt kiszorulónak az 1,4 milliárdos kínai piacról. Trump számára a japán látogatás arra is alkalom, hogy megfricskázza Kínát, amely évszázados vetélytársa Japánnak.

Abe Sinzo japán miniszterelnökkel Trump együtt golfozik majd vasárnap. Megvitatják a koreai helyzetet is, mely rendkívüli mértékben érdekli Japánt. Abe Sinzo miniszterelnök is csúcstalálkozót ajánlott Kim Dzsong un-nak. Trump legutóbbi találkozása a duci diktátorral kudarcba fulladt Hanoiban.

Az USA elnöke számára a japán látogatás azért is fontos, mert Trump gőzerővel készülődik a jövő évi elnökválasztásra.

Ennek érdekében diplomáciai sikereket kell felmutatnia, és ezekből nincsen túlságosan sok, mert az USA elnöke sok ország vezetőivel összekülönbözött amióta a Fehér Házban üldögél.

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

Gengszternek nevezte Trump embereit Észak Korea külügyminiszter-helyettese

0

Észak Korea felfüggesztheti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal – fenyegetőzött Phenjanban Choe Son Hui külügyminiszter-helyettes. Visszautalt a félbeszakadt csúcstalálkozóra Hanoiban, ahol “Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó gengszterként viselkedett”.

Trump elnök megszakította a tárgyalásokat és hazautazott, de azt hangsúlyozta: a diplomáciai tárgyalások tovább folytatódnak. Most Észak Korea külügyminiszter-helyettese arra célzott, hogy hamarosan megszólal az ügyben Kim Dzsong un is.

Közben a nukleáris leszerelés ügye a holtponton van. Az Egyesült Államok nemhogy nem enyhített a szankciókon, de John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azzal fenyegetőzött, hogy még szigorúbb szankciók következhetnek, hogyha Észak Korea nem folytatja a nukleáris leszerelést. Észak Korea álláspontja az, hogy csakis akkor folytatja a leszerelést, hogyha az amerikaiak enyhítik a szankciókat, melyek fojtogatják a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államot.

Pekingben Li Kocsiang miniszterelnök mindenkit nyugalomra intett és felajánlotta segítségét a párbeszéd folytatásához. Nem lehet megoldani a koreai helyzetet az egyik percről a másikra – hangsúlyozta Kína kormányfője a nyilvánvaló igazságot. Kína Észak Korea egyetlen igazi szövetségese. Kim Dzsong un mindkét Trump csúcstalálkozó előtt hosszasan konzultált Hszi Csinping kínai elnökkel. Jelenleg Kína és az USA viszonya sem a legjobb. Trump kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és senki sem látja a végét a két nagyhatalom birkózásának, melynek célja a vezető szerep a globális gazdaságban.

Az iráni hadsereg berendezkedik Szíriában

0

Damaszkuszban tárgyalt Amir Hatami iráni hadügyminiszter, aki nem csak egyezményt írt alá szíriai partnerével, de akit fogadott Basar Asszad szír köztársasági elnök is. Az egyezményről semmit sem közöltek, de Izraelben biztosra veszik, hogy abban az áll: az iráni erők berendezkednek Szíriában.

Teszik ezt annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindent megtett annak érekében, hogy megakadályozza a lépést. Az izraeli miniszterelnök kérésére John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója még a múlt héten is felszólította Iránt, hogy vonja ki a csapatait Szíriából. Netanjahu nemrég felkereste Vlagyimir Putyint Moszkvában, hogy rábeszélje az orosz elnököt: gyakoroljon nyomást Iránra és Szíriára.

Putyin őszintén megmondta: még ha erre kérné is két szövetségesét, azok akkor sem teljesítenék kérését.

Asszadnak ugyanis szüksége van Irán katonai támogatására, hiszen a rendszere ennek segítségével élte túl a hétéves polgárháborút.

A Közel-Keleten továbbra is két erő néz egymással farkasszemet. Az egyik az USA és Izrael támogatását élvező Szaúd-Arábia és szövetségesei, a másik az Oroszországot maga mögött tudó Irán és Szíria szövetsége. Törökország ingadozik a két szövetség között, de vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet Irán és Oroszország katonai vezetőivel. Irán Izrael esküdt ellensége, nem véletlen, hogy Netanjahu mindenképp távol akarja tartani hazájától,  hiszen a Szíriához tartozó Golán fennsík stratégiai előnyt jelent egy esetleges támadónak.

Putyin annyit tett Izrael érdekében, hogy rábeszélte az irániakat: katonáikat vonják vissza a Golán fennsíkról.

Netanjahu egy Irán elleni megelőző csapásra szeretné rávenni Donald Trumpot, ám ettől óvják az amerikai elnököt a tábornokai, hiszen egy ilyen katonai konfliktusnak kiszámíthatatlan következményei lehetnek az egész Közel-Kelet számára. Trump azonban annyit megtett, hogy felmondta az atomalkut Iránnal, ami azt jelenti, hogy

újra szankciókat alkalmaznak a perzsa állammal szemben, vagyis gazdaságilag akarják meggyengíteni a rendszert, amely egyre nagyobb befolyással rendlkezik a térségben.

Koreanapló 14. – A média és a szakértők

Az ominózus műhold felvétel, ami okán Észak-Korea ellen újabb bizalmatlansági válság alakult ki, június 28 -án látott napvilágot. Meg nem nevezett amerikai katonai szakértők állítólag ennek a felvételnek az alapján azt állítják, hogy urániumot állít elő Észak. Más katonai szakértők meg azt állítják, nekik sincs nevük, hogy Észak-Korea máris elkezdte a hazudozást a meglévő hordozórakéták számát és lokációját illetően. Megint noname források azt állítják, hogy megdönthetetlen bizonyítékaik vannak arra, hogy Észak-Korea továbbra is atomfegyvert fejleszt.

Ezt aztán lehozta a CNN, az NBC, majd a Washington Post is, átkerült a Reutershez, onnan meg terjed, mint a pestis. Mindezt huszonnyolcadikától máig sikerült a nemzetközi sajtónak elérnie.

Ugyanakkor nem látta senki a „megdönthetetlen bizonyítékokat”, nem tudjuk kik a források, a koreai állami hírügynökség szerint négy, azaz négy ember hipotetikus feltevéseiről beszélünk. A koreai állam tudja, kik azok, de nem mondja el, ugyanakkor jelenleg nem találják az erre vonatkozó feltételezéseket megalapozottnak, márpedig ha valakinek ezt fontos tudni, azok mi vagyunk, azaz a mi országunk illetékes szervei, és minden bizonnyal tudják is, de nem úgy, ahogy azt az amerikai sajtó lehozta.

Szó szerint azt mondta a koreai elemző a Yonhap News televíziós adásában, hogy „a műhold kép alapján levont következtetés valódiságának valószínűsége igen alacsony”.

A további kijelentések pedig még egy ilyen műhold felvétellel sincsenek alátámasztva, azok csak úgy vannak…

Mindazonáltal mai televíziós interjújában John Bolton azt nyilatkozta, hogy kidolgoztak egy tervet, ami alapján Észak-Korea atomfegyvereinek javát mindössze egy év alatt le lehet szerelni. Ezen a héten emiatt Pompeo ismét Pjanjángba utazik, hogy a részleteket megvitassa Kim Dzsong Unnal, sőt Sang Kim, a Fülöp szigeti amerikai nagykövet idejön Dél-Koreába, és részt vesz a Pánmundzsamban folyó tárgyalásokon Északkal.

Észak- és Dél-Korea újabb forró drótot nyit, illetve hoz helyre, ez pedig a haditengerészeti forródrót.

Dél-Korea nem telepít a két ország határára modern rövid hatótávolságú fegyvereket, melyek telepítése régóta előkészület alatt állt.

A napokban írta alá a két Korea a vasútfejlesztési megállapodást, azaz vasútvonal épül Szaulból kiindulva „V” alakban keleten fel egész Szibériáig, nyugaton feleannyi távolságig, a tenger mentén.

Ezzel párhuzamosan autópályát is létesítenek.

A szétszakított koreai családok találkozójára augusztusban kerül sor, erről is született megegyezés, és újabb közös sportcsapatok alakulnak különböző sportágakban, világversenyekre készülve.

Észak-Korea 200 amerikai katona maradványait szolgáltatta ki az Egyesült Államoknak, szintén a napokban.

A hirtelen bizalmatlanságnak, melyet még Bolton sem oszt, vélhetőleg az az oka, hogy a szingapúri találkozó óta látszólag nem történt semmi Észak-Koreában, nem robbantottak fel látványosan semmit, ellenben elment Kim pénzt kérni Kínába, mert nem tud nekiállni leszerelni semmit, amíg annak nincs meg az anyagi fedezete, nem véletlen repült szégyenszemre kölcsön repülővel Szingapúrba, és nem véletlen az sem, hogy az ottani költségeket Szingapúr nagyvonalúan kifizette helyette.

Már a luxus fenntartására sincs pénz, pedig arra azért a híresen büszke Észak-Korea mindig is nagyon adott, most kérni jár Kínába.

Tessék csak szépen visszanézni a felvételeket Si Dzsin Ping és Kim Dzsong Un legutóbbi, és az azt megelőző találkozásukról. Ordít a különbség.

Az egy éves tervet azért dolgozták ki Boltonék, hogy Észak mielőbb szabadulhasson az ENSZ szankciók alól, és elkezdődhessenek a déli beruházások, ahogy Kína, Amerika, de még Japán is szeretne befektetni oda.

Japán folyamatosan feljelenti Kínát az ENSZ-nél, mert teherautóforgalom bonyolódik a Kínai-Északi határon. Jól látni, hogy mezőgazdasági segítség érkezik, nem más, mégis, ez a szankciók megszegése papíron, és Japán kötelességének érzi eljátszani a feljelentős házmester szerepét, pedig elsősorban ő könnyebbülhet majd meg, ha valóban eltűnnek az atomfegyverek Észak-Koreából.

Jelenleg tehát az a patthelyzet áll fenn, hogy a leszerelésben segítene Dél is, Kína is, még Amerika is, de nem teheti, mert az ENSZ szankciókat ezzel megszegné. Kína azért ad, amit tud, de őt meg Japán vegzálja ezért.

Ennek az áldatlan állapotnak a megoldása okán érkezik Pompeo, Sang Kim, és csodák csodája még John Bolton, a nagy szkeptikus is ezen igyekszik változtatni.

Úgy tűnik másrészt, hogy ezek a feltevések, híresztelések nem is igazán a békefolyamat ellen készültek, sokkal inkább Trump elnök hiteltelenítésére. Kétségtelen, hogy Donald Trump egy érdekes figura az amerikai elnökök sorában, de talán nem érdemes egy érzékeny, alakulóban lévő, nagyon fontos békét feláldozni azért, hogy ő megbukjon. Bukjon meg egy kicsit később, valami másért, de itt legyen végre béke.

A szó komoly fegyver, azok akik abból élnek, talán bánhatnának vele óvatosabban is.

Mehetnek déli újságírók is, méghozzá kivételezetten az északiak költségén

Itteni idő szerint hajnalban találkozott Donald Trump amerikai, és Mun Dzse In dél-koreai elnök Washingtonban. A találkozó be volt tervezve hetek óta, de Kim Dzsong Un hirtelen negatív irányba változó viselkedése, és erős kritikája John Bolton ellen, továbbá a koreai-amerikai hadgyakorlatok folytatása ellen elbizonytalanította az amerikai elnököt, aki nem csupán saját felesége nevének leírásával van bajban, de az ázsiai diplomáciában is felettébb járatlan. Trump ezért nem várta meg, amíg Mun odaér, inkább felhívta telefonon.

A telefonhívásról kiszivárgott részletek alapján Trump elnök mérgesen vonta kérdőre Mun elnököt, hogy mitől változott meg Kim retorikája, és felelősségre vonta ezért. Később ezt a koreai elnöki szóvivő tagadta.

Mindazonáltal Mun elnök elutazott Amerikába, találkozott Trumppal, és arra kérte, szó szerint idézem a koreai fordítást, hogy „fogja be a száját John Boltonnak”, majd elmagyarázta, hogy legyen türelmes Észak-Koreával szemben, és az adminisztrációja se követeljen olyan lépéseket Észak részéről, amelyek technikailag nem kivitelezhetőek csak évek alatt, és értékelje a gesztusokat, amelyeket Észak tesz, retorikája ellenére, hiszen elengedett három amerikai kémet, felrobbantja az egyik, leginkább használt atomkísérleti telepét, továbbá felhívta a figyelmét arra, hogy semmiképp nem használ, ha líbiai modellt emlegetnek a munkatársai, amibe ugye Kadhafi belehalt.

A tárgyalás további részei nem kerültek napvilágra.

Ezzel párhuzamosan, a külföldi újságírók tegnap elutaztak Kínából Észak-Koreába repülővel, hogy a mai nap folyamán vonatra szálljanak, és mintegy húsz órás út után, még autózzanak vagy hatot, megnézni az atomfegyver fejlesztő telep felrobbantását.

Tegnapig, az észak-koreai nagykövetség nem hagyta jóvá a dél-koreai, korábban meghívott, újságírók vízumkérelmét, de el sem utasította azt, tipikus ázsiai diplomáciai lépés ez is.

Ennek ellenére, vagy épp ezért, az újságírók elutaztak Pekingbe a vízumukért, amit nem kaptak meg, de el sem utasították őket ismét. A többi újságírót azonban közben elutaztatták Észak-Koreába.

A déli újságírók hazajöttek, a kormányszóvivő sajnálkozását fejezte ki, hogy mi nem láthatjuk a komplexum felrobbantását, a JTBC televíziós csatorna pedig feltette a kérdést, hogy „Urinün námidá?” Ez tulajdonképpen egy szójáték, hiszen azt jelenti, hogy mi déliek vagyunk, de azt is jelenti, hogy mi idegenek vagyunk, a nám szónak két jelentése van, az uri szó azt jeleni, hogy „mi”, a nün pedig rag.

Ezzel arra utaltak, hogy fáj nekünk, hogy pont minket nem engednek be, hiába vagyunk egy nép velük.

Ma reggel, itteni idő szerint kilenc órakor üzenet érkezett a forró dróton, hogy akkor kéri Észak-Korea a déli újságírók adatait, mert mehetnek. Ráadásul egyenesen innen, azaz ez lesz az első repülő, ami személyszállító gép, és Dél-Koreából Észak-Koreába szállít utasokat. A többi ország küldötte bevárja a ma induló délieket, a vonatutat már együtt fogják megtenni.

Trump elnök, a Mun elnökkel történő találkozása előtt, és után, kicsit máshogy fogalmazta meg a véleményét. Előtte durcásan azt mondta, hogy ha nem lesznek meg a szingapúri találkozó feltételei, akkor nem lesz találkozó, ami nem jelenti azt, hogy soha sem lesz, egyszer még lehet. Majd a megbeszélést követően már azt mondta, hogy ő mégis úgy gondolja, hogy meglesz a szingapúri találkozó, de azért hozzá tette, hogy ha nem, akkor egy későbbi időpontban mégis. Majd Pompeo már azt mondta, hogy 99.9% az esélye, hogy megtartják a szingapúri találkozót. Bolton nem mondott semmit, vélhetőleg Trump megfogadta Mun elnök tanácsát, és ezért Bolton nem nyilatkozik.

Trump ezen kívül igen nagy tiszteletét fejezte ki Mun elnök felé, mint Észak és Amerika közti mediátor, mint elnök, és mint ember.

Kétségtelen, hogy két hirtelen haragú, több oldalról befolyásolt, diktátor hajlamú embert próbál Dél-Korea elnöke egy asztalhoz ültetni, ami semmiképp sem egyszerű feladat.

Túl ezen, Trump tett egy érdekes kijelentést, illetve kettőt.

Az egyik az, hogy Hajlandó csökkenteni a Dél-Koreában állomásozó katonai egységek számát egyoldalúan, az északi fél megnyugtatása érdekében, másik az, hogy Amerika a továbbiakban hajlandó a két Koreát egyként említeni, amennyiben ebbe Dél beleegyezik.

Ez utóbbi felajánlásra Mun elnök jelenleg nem reagált, ami természetes, hiszen még nem tartunk ott, messze nem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK