Fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, hónapok óta rühfertőzés terjed egy budapesti kórházban, elévült a Polanski elleni egyik vád, és az EU brexit utáni költségvetéséről tárgyaltak Brüsszelben.
Kúsznak felfelé az áruházi bérek
A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, bár nehéz a tájékozódás, mert sok cég nem közöl adatokat a bérekről. A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik, pedig az áruházlánc a sztrájkok után béremelésben állapodott meg a szakszervezetekkel.
Betegek és ápolók lettek rühesek a fővárosi kórházban
A Szent Margit Kórház ápolási osztályán több beteg és ápoló is rühes lett. Egy dolgozó szerint már október óta küzdenek a fertőzéssel. A Jobbik később közleményt adott ki a hírre reagálva, ebben azt írják, hogy a kormány szégyene, hogy ilyesmi megtörténhet egy magyar kórházban.
Jogerős: két évre börtönbe megy Geréb Ágnes
Két tragikus otthonszülési eset évek óta húzódó pere fejeződött be azzal, hogy elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott ítélet.
A Jobbik útja – 3. A zsidózástól a „zsidósimogatásig”
A Jobbikról szóló cikksorozatunk harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogyan jutott el a rasszistának és antiszemitának tartott párt a különböző botrányai keresztül a néppártosodás igényével odáig, hogy elnöke, Vona Gábor már gesztusokat is kész tenni a hazai cigányság és zsidóság felé.
Elévült a Polanski elleni egyik vád
Nem emel újabb vádat Roman Polanski ellen a Los Angeles-i ügyészség, mivel az 1975-ben történt szexuális zaklatás, amelyről a közelmúltban tett feljelentést az áldozat, már elévült. Októberben jelentették fel a most 84 éves filmrendezőt. Egy nő azt állította, hogy Polanski tízéves korában, egy fotózáson molesztálta őt. Polanski, aki ellen 1978 óta van érvényben elfogatóparancs egy másik ügy miatt Amerikában, ügyvédjén keresztül tagadta a vádakat.
Korrupció miatt előzetesben az egykori vezérkari főnök
Letartóztatták a 66 éves Fang Fenghui tábornokot, és korrupció miatt vizsgálatot indítottak ellene. Fang Fenghui a Központi Katonai Tanács illusztris tagja volt. A fegyveres erők legfelső vezetésének átvilágítását Hszi Csinping elnök rendelte el.
Nehéz helyzetbe kerül az EU költségvetése a brexittel
Nagy-Britannia kiválásával már nem elég, ha a tagállamok a GDP 1 százalékát fizetik be az EU-nak – erről volt szó azon a brüsszeli konferencián, amelynek fő témája a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés volt. Lázár János kijelentette, hogy Magyarország kész a GDP 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását.
A Jobbik és a Magyar Gárda alakulásakor a velük kapcsolatos vádakra rendre azzal reagáltak, hogy ők csupán nemzeti érzelműek, s ebben a minőségükben hadisírok gondozására, valamint a parlagfű irtására és hasonló, a köz számára hasznot hozó tevékenységekre szerveződtek. Ám ezeket a nyilatkozásokat senki nem vette komolyan, a pártot és a gárdamozgalmat már a kezdetektől rasszistának és antiszemitának tekintették.
Mondjuk így: nem véletlenül. Ennek alátámasztására elegendő, ha a teljesség igénye nélkül egy pillantást vetünk a Jobbik elmúlt években elkövetett „csínytevéseire.
2012. novemberében Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője a gázai konfliktus kapcsán a magyar országgyűlésben azt mondta: eljött az ideje, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”.
2013. szeptemberében Orosz Mihály Zoltán Érpatak jobbikos polgármestere az általa háborús bűnösnek nevezett Netanjahu izraeli kormányfő és Simon Perez izraeli elnök bábuinak jelképes felakasztása előtt a polgármester egy papírból összetákolt, szabadkőműves jellel súlyosbított izraeli zászló taposott szét a csizmájával.
2015-ben kiderült, hogy Kulcsár Gergely jobbikos képviselő évekkel korábban beleköpött a fővárosi Duna-parton található, a holokauszt áldozatainak emléket állító vascipők egyikébe.
Hogy a hatás teljes legyen, egy fényképfelvétellel is borzolta a jóérzésű emberek idegeit, amelyen a politikus a vascipők mellett pózol, és a jobb keze hüvelykujját felfelé tartja. Szöveget is mellékelt a fotóhoz: Kulcsár Gergely közölte, hogy „egy kis feltöltődésre vágyott, ezért látogatta meg a Duna-parton, a képen látható vidám helyet”.
Közben, 2013-ban, történt valami, ami a Jobbikot kizökkentette a „rendes” kerékvágásból. Nyilvánosságra került ugyanis, hogy a párt korábbi alelnöke és EP-képviselője, Szegedi Csanád anyai ágon zsidó származású. Bár a párt mindig tagadta, hogy antiszemita lenne, Szegedi ügye a párt sok szimpatizánsát elbizonytalanította, és zavart okozott az erőben. Rövid hezitálás – és Vona Gábor pártelnökkel való konzultálás után – Szegedi úgy döntött, hogy lemond minden jobbikos tisztségéről és visszavonul a belpolitikától. A politikus ezt megelőzően még kijelentette: „nem az számít, ki a legtisztább fajú magyar, hanem, hogy ki mennyire elkötelezett a magyarság iránt.”
Az ügy további pikantériája, hogy Szegedi Egy 2010-es interjúban még azzal vádolta a zsidó származású értelmiséget, hogy „az elmúlt 20 évben meggyalázták a szent koronát, a szent jobbot, és kulturális elnyomást folytattak Magyarországon.”
Időközben több folyamat is elindult a magyar belpolitikába, amely a Jobbik tevékenységét is alaposan átrendezte. A Fidesz egyre több, a Jobbik által korábban preferált témát nyúlt le – Trianon, idegenellenesség, nemzeti érzelmek felkorbácsolása – és erre Vona Gábor pártjának is lépnie kellett. Ekkor találták ki a „cukiságkampányt”, mely a közvélekedéssel szemben nem csak abban nyilvánult meg, hogy a pártelnök kiskutyákat simogatott a nyilvánosság előtt, de abban is, hogy a párt prominensei tartózkodtak a szélsőséges kijelentésektől. Különösen a zsidósággal kapcsolatban fogták vissza magukat, de a romák elleni negatív megszólalásaik is megritkultak.
Újabb szintet lépett a Jobbik a centrista néppárt imázsának kiépítésében, amikor 2016 decemberében hanuka üdvözletet küldött a magyarországi zsidóságnak. Korábban ilyen elképzelhetetlen lett volna, s nemcsak a magyar közvéleményben keltett értetlenkedést, de legalább akkora értetlenséget és megütközést a Jobbik szimpatizánsai között.
Vona Gábor pártelnök ezt írta hanuka alkalmából: „Jelen sorainkkal áldott, békés és boldog ünnepet kívánunk, hogy az emlékezés és az örvendezés eme időszaka lehetőséget nyújtson a lelki megújulásra, s mint a fények ünnepén, árasszon valódi világosságot, amely képes utat mutatni.”
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője akkor nem kért a Jobbik jókívánságaiból, mondván 2013-ban Vona még úgy nyilatkozott, hogy „a zsidóság világuralomra tör, egyben az Izrael és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat megszüntetését szorgalmazta”.
Ilyen előzmények után fordultunk rá 2017-re, amikor Vona Gábor az ATV stúdiójában bejelentette, hogy kész bocsánatot kérni a zsidóságól és a cigányságtól.
Vona egyébként 2017-ben is küldött üdvözletet a zsidóságnak hanuka alkalmából, a Jobbik tehát – annak ellenére, hogy ezzel nyilván a szélsőségesei nagy részét elveszíti – nem tett le arról, ami nagyjából már meg is történt: hogy helyet cseréljen a Fidesszel és néppárti pozícióba lavírozza magát.
15 napja van a Jobbiknak, hogy befizesse a gigabírságot, megszólaltak a Független Hírügynökségnek a hétvégi ellenzéki vita főszereplői, Fekete-Győr András a Momentum választási terveiről beszélt, Magyarországgal foglalkozott az egyik legnagyobb brit lap és kiosztották a Golden Globe-díjakat – összefoglaljuk a nap legfontosabb eseményeit.
15 napja maradt a Jobbiknak a bírság befizetésére
A párt korábban tüntetést is szervezett a bírság miatt. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 330 millió forintra büntette a Jobbikot, plusz elesnek ugyanekkora párttámogatástól is.
A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született.
Az ÁSZ mai közleménye szerint 15 napja van a Jobbiknak, hogy befizesse a bírságot. A párt szerint a számvevőszék “semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt egy hónapban állításai igazolására”.
Volner János, a párt alelnöke azt mondta: a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot. Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot. Azt mondta:
a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag,
kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.
Nyilvános öngyilkosságra készül a hazai ellenzék, vagy tényleg a Fidesz irányítja az MSZP döntéseit?
A nyilvánosság előtt veszett össze a hétvégén az MSZP, az Együtt és a DK, hogy ki induljon Csepelen. Az MSZP-ben Bangóné Borbély Ildikó neve vetődött fel. Négy éve Szabó Szabolcs az Együtt színeiben, de a teljes demokratikus ellenzék támogatásával megnyerte a körzetet.
Ha viszont ellenzéki jelöltek indulnak egymás ellen, akkor könnyen nyerhet a fideszes Németh Szilárd.
A Független Hírügynökségnek az ügy minden főszereplője megszólalt.
Fekete-Győr András: Nem zárnék ki semmilyen koalíciót
Fotó: FüHü
Lehet, hogy több jelöltjük is visszalép, ha rajtuk múlik a Fidesz kétharmada, abszolút többsége, vagy győzelme, és ha más ellenzéki jelölt esélyesebbnek tűnik az egyéni választókerületekben – ezt mondta Fekete-Győr András a Független Hírügynökségnek. Akár ő maga is hajlandó erre,
más párt miniszterelnök-jelöltjét viszont nem támogatják, pedig lehet, hogy nem is lesz sajátjuk.
A Jobbikot még távolságtartással kezelik, habár “a szélkakas cukibb a turulnál”. A Momentum elnökével készült interjút itt olvashatja.
Magyarország és Lengyelország veszélyt jelent az Unióra
A Guardian véleményrovatának szerzője, Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell ezt megtenniük.
Könnyebb lesz kölcsönből korszerűsíteni
Hétfőtől enyhébb feltételekkel lehet kamatmentes kölcsönt kapni a lakossági épületkorszerűsítésre. A szűk 115 milliárdos keretből elsősorban társasházak energiafogyasztását és a megújuló energiaforrások használatát lehet korszerűsíteni.
Ma van Kim Dzsongun születésnapja
Hivatalosan államtitok, hogy melyik évben született Észak-Korea diktátora, a születésnapja azonban nem az. Más forrásokból egyébként lehet tudni: Kim Dzsongun 34 éves lett ma.
Feketébe borult a vörös szőnyeg a Golden Globe-díjátadón
A Három óriásplakát Ebbing határában alkotói (MTI/EPA/Mike Nelson)
így vállaljon szolidaritást a szexuális zaklatások áldozataival.
Nagy meglepetés nem történt a díjkiosztón, az este legnagyobb nyertese tévés kategóriában a Hatalmas kis hazugságok és A szolgálólány meséje, a filmek között pedig a Három óriásplakát Ebbing határában lett.
Újabb rekordok dőltek az NFL rájátszásában
Soha nem volt még annyi punt egy playoff-meccsen, mint a Jacksonville Jaguars és a Buffalo Bills találkozóján, vagyis a várakozásoknak megfelelően a védelmek remekeltek, végül 10-3-ra nyert a labdára jobban vigyázó hazai csapat. A másik vasárnapi meccsen a fénykorát idéző Drew Brees nagyszerű játékával a New Orleans Saints a Carolina Pantherst verte egy, az utolsó másodpercekig izgalmas meccsen. Itt a két rúgó állított be rekordot.
A szombati éjszakai meccseken egy rendkívüli jelenetet is láthattak a nézők, ezt itt nézheti meg.
Az Állami Számevőszék még a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 660 millió forintra büntette a Jobbikot. A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született, s ellehetetleníti a pártot, mert ekkora összeg befizetése után nem marad pénzük kampányra és ily módon kérdésessé válik a párt indulása a 2018-as választáson.
Az ÁSZ határozata ellen nem lehet fellebbezni, a Jobbiknak 15 napja volt, hogy reagáljon a számvevőszék megállapításaira.
A sajtóban több olyan vélemény is megjelent, miszerint az ÁSZ nem fogja ugyan elengedni a Jobbik büntetését, ám vagy mérsékli azt, vagy a választás utáni időszakra halasztja a befizetést. Ezzel az Állami Számvevőszék, amelyet az ellenzéki sajtóban rendre a Fidesszel való összejátszással vádolnak, elkerülhette volna azt a gyanúsítgatást, hogy a Fidesz érdekeiben dolgozik.
Ehhez képest új fejlemény, hogy az Állami Számvevőszék mai közleménye 15 napban határozza meg azt az időintervallumot, amely alatt a Jobbiknak ki kell fizetnie a rá kirótt bírságot.
Az ÁSZ közleménye megállapítja, „a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását. A párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. Az ÁSZ hatósági kockázatjelzés alapján feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.”
Azt is írják: Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását, így az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében. A közlemény szerint az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e, a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat, és a Jobbik a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat, támogatásokat használt-e fel.
A Jobbik is közleményt adott ki, ők azt írják, hogy az ÁSZ
„semmilyen új információt, körülményt nem tudott találni az elmúlt 1 hónapban állításai igazolására,
ez az idő nem volt elég arra sem, hogy belássa jelentéstervezetének és eljárásának törvénysértő, szakmaiatlan mivoltát”.
A párt szerint a számvevőszék nem tartotta be a rá vonatkozó törvényeket, nem küldött az általuk leadott észrevételekre választ. Azt is írják: 36 oldalas dokumentumot nyújtottak be, de az ÁSZ a jelentésben fel sem tüntette észrevételeiket, „csupán kettőt önkényesen kiragadott, de ezeknél sem az észrevételt emelte be a jelentésbe, hanem csak annak saját értelmezését”.
A Jobbik szerint ők mindenben törvényesen jártak el. A párt korábban tüntetést is szervezett az ügy miatt, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.
Volner János, a párt alelnöke sajtótájékoztatón most azt mondta:
a Jobbik törvénysértőnek tartja az Állami Számvevőszék határozatát és a bírságot.
Szerinte ez azt mutatja, hogy Orbán Viktor meg akarja szüntetni a Jobbikot, mert retteg tőle és az elszámoltatástól. Azt mondta: a döntés gyakorlatilag megsemmisítette őket anyagilag, kampányukra is pénzt kell gyűjteniük.
Az Állami Számvevőszék több ellenzéki pártot is megbüntetett különböző szabálytalanságok miatt. A Demokratikus Koalíció, amelyre 15 millió forintos büntetést szabtak ki, mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem fizeti ki a bírságot.
A Jobbik története a kezdetektől összefonódik a Magyar Gárdával, sőt, látványos külsőségei és feltűnést keltő akciói révén, különösen az első időkben a Magyar Gárda volt az ismertebb.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek voltak. Mindkét szervezet 2007. augusztus 25-én alakult, a Magyar Gárda mozgalom elnöke Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt.
A bíróság 2009. július 2-án ugyan mindkét szervezetet feloszlatta, ám a nemzeti érzelmű ifjú és kevésbé fiatal emberek szomorúsága nem tartott sokáig: 2009. július 25-én gyakorlatilag ugyanazzal a tagsággal, vezetéssel és célokkal megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.
A Magyar Gárda egyenruháját Takács Zsuzsa iparművész tervezte. Ő szervezte meg a mellények, sapkák, kendők gyártását is. Amikor a sajtómunkások rákérdeztek, miért éppen a náci egyenruhára emlékeztető, és sokakban rossz érzéseket keltő viseletet választották, Vona Gábor, a Jobbik Magyarország elnöke azt válaszolta: azért, mert nekik ez tetszik.
A Magyar Gárda már a megalakulása előtt sokakban heves tiltakozásokat váltott ki. A nácik egyenruhájára hajazó öltözet valójában provokáció volt az éppen születendőben lévő demokrácia ellen. A Jobbik azzal érvelt, hogy semmi rossz sincs abban, amit képviselnek, ők egyszerűen hagyományőrzők, vagyis honvédsírokat gondoznak, és parlagfüvet irtanak.
A mozgalom nem sokkal a megalakulása után két részre szakadt, a közvélemény és a média nagy része a Kiss Róbert vezette gárdát tekintette „hivatalosnak”.
A Magyar Gárda megalakulása nem titokban, hanem gyakorlatilag a teljes nyilvánosság előtt zajlott. Ennek ellenére a közjogi méltóságok, élükön Sólyom László köztársasági elnökkel, nem szólaltak meg a politika iránt érdeklődő közvélemény nem elhanyagolható részét foglalkoztató ügyben.
Sólyom László csak két hónappal a Magyar Gárda megalakulása után, a szervezet hírhedt, tatárszentgyörgyi vonulása után szólalt meg először. A köztársasági elnök megkésve bár, de jó beszédet mondott, s egy rövid időre úgy tűnt, hogy sikerült a kedélyeket valamelyest megnyugtatni. Sólyom László ugyanis azt mondta, hogy a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi felvonulása cigányellenes volt.
Fotó: Független
Ugyanakkor sokakban aggodalmat keltett, hogy miért kellett eddig várnia a köztársaság elnökének? Amikor a Magyar Gárda az avatásakor gyakorlatilag az ablaka alatt masírozott, akkor még nem tudta, hogy mire megy itt ki a játék? Akkor még elhitte a parlagfű irtásáról szóló hazugságot? Hogy e fura maskarába bújtatott vitézek hagyományőrzésre szerveződtek és véradásra? Hogy gátakon pakolják majd a homokzsákot, és vak néniket vezetnek át a másik oldalra?
A Jobbikhoz akkor még igen közelálló Fidesz „szakpolitikusa”, rasszistaügyi szakértője, Balog Zoltán – ma az igen sok feladatot átfogó Emmi minisztere – is elítélte a rasszizmust. Igaz, nem a Magyar Gárdát ítélte el, hanem a rasszizmust.
Sólyom László megszólalása után Vona Gábor arra kérte a köztársasági elnököt, hogy fogadja őt a hivatalában, mert el szeretné neki magyarázni, miért olyan fontos, hogy a többségi társadalom harcoljon a genetikailag kódolt cigánybűnözés ellen.
Sólyom azonban nem fogadta a Jobbik vezetőjét. Aki erre megbántottságában azt találta mondani, hogy a köztársasági elnök nem a Magyar Köztársaság, hanem az Országos Cigány Önkormányzat elnöke.
Sólyom László tehát megszólalt, de későn:
a szellemet már nem lehetett visszaszuszakolni a palackba.
Amikor 2009. szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, miszerint a Magyar Gárdát végérvényesen betiltották, Vona Gábor, a Jobbik elnöke, a Magyar Gárda alapítója, az ítéletet követően kijelentette: a döntést tudomásul veszik, de nem fogadják el.
Mit jelent ez a mondat? Különösen az első része. Lehet egy döntést nem tudomásul venni? Úgy tenni, mintha meg sem történt volna?
A másik, ami a Jobbik és a Magyar Gárda ismertségét nagyon megnövelte, az a közvélekedés volt, hogy Vona Gábor pártja és a Magyar Gárda jól kezelte a sajtót. Amiben persze lehet igazság, de ennek az éremnek is van egy másik oldala: jelesül az, hogy a sajtó kezelte rosszul a Jobbikot és a Magyar Gárdát.
A közszolgálati televízió reggeli műsora – a Napkeltét különös módon felváltó Ma reggel – például már a bírósági döntést követő napon meghívta a stúdióba Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Nem tudni, milyen szerkesztői elgondolás állt az invitálás hátterében, főként annak fényében volt ez különös, hogy Vona néhány hónappal korábban – igaz, akkor még a Napkelte műsorában, de ugyanezen a csatornán -, Izraelbe küldte az őt kérdező Betlen Jánost.
Az akkor még az Orbán-közeli Széles Gábor magánvagyonából regnáló Echo tévé is meghívta Vonát, és a Fideszhez kötődő Hír TV is gyakran szerepeltette a Jobbik politikusait. (Érdekes, hogy a mostanság a Fidesszel nem éppen baráti viszonyt ápoló Hír TV-ben Vona és a Jobbik ugyancsak gyakori szereplői a csatornának. Igaz, egészen más okból, mint tíz évvel ezelőtt.)
A kereskedelmi tévék hozzáállásán persze nem csodálkozik senki. Az ő szemükben a profit a hitelesség, a bevétel a tisztesség – ha az akkor szélsőségesnek mutatkozó Jobbik által szállított politikai perverziótól remélhették a nagyobb bevételt, azaz attól, hogy egy szélsőséges, néhol náci nézeteket valló pártnak adnak megszólalási lehetőséget, akkor a néző, akinek ez a mutatvány nem a kedvére való, átkapcsol egy másik csatornára.
Az adófizetők pénzéből fizetett közszolgálati tévének azonban már akkor sem volt kötelező szélsőséges nézeteket képviselő pártok és politikusok propagálása. Bőségesen elegendő lett volna a Híradóban közölni a bírósági döntést, röviden és tárgyszerűen beszámolni a tárgyalóteremben történtekről.
Most induló sorozatunkban, melynek bevezető írását a Független Hírügynökség honlapján itt olvashatják – azt az utat szeretnénk bemutatni, melyet az egykor szélsőjobboldaliként induló Jobbik befutott. Ez az út, mely sokak számára máig nehezen követhető kacskaringóktól sem mentes, odáig vezetett, hogy a Jobbik – a szólamok szintjén legalábbis – mára kevésbé számít szélsőségesnek, mint a Fidesz.
„Ruházati és esztétikai kérdésekről én nem tudok nyilatkozni.” Ezt válaszolta Magyarország leendő miniszterelnöke, Orbán Viktor 2010. április közepén, amikor a nemzetközi sajtótájékoztatón egy külföldi újságíró azt kérdezte tőle: mit tesz majd, ha az új parlament első ülésén a Jobbik elnöke, Vona Gábor, ígérete szerint az amúgy betiltott Magyar Gárda egyenruhájában jelenik meg.
Ez a válasz amúgy kísértetiesen hasonlít Orbán Viktornak ahhoz az évekkel későbbi, 2017-es megszólalásához, amikor Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet leváltásával kapcsolatban egy újságíró kérdésére azt válaszolta, hogy „nőügyekkel nem foglalkozom.”
Nem a „ruházati” volt az egyetlen kérdés, amely Magyarország akkor már megválasztott, ám hivatalba még nem lépett kormányfője szerint helytelenül lett feltéve. Fideszes politikusok azt is erősen nehezményezték, hogy a külföldi pénzügyi lapok, valamint az elemző intézetek azon aggódtak, hogy miként is lesz majd a Jobbikkal, ezzel az Európában nemkívánatos módon megerősödött, szélsőséges és kirekesztő párttal. Ahelyett, hogy – így a Fideszes politikusok – annak örülnének, és ezt az örömüket a kérdéseikben is kifejezésre juttatnák, hogy végre van egy párt, amely kellő felhatalmazást kap arra, hogy kivezesse az országot a válságból, és véghez vigye a szükséges reformokat.
A Jobbik útját bemutató sorozatunk első részében látszólag kissé előreszaladtunk. Ám nem véletlenül: a 2003-ban alakult Jobbik, amelynek mai vezetője, Vona Gábor Orbán Viktor köpönyegéből nőtt ki, mindig is a Fideszhez kapcsolatban határozta meg magát.
A közvéleményben sokáig a Fidesz szabadcsapataként voltak elkönyvelve, s maga Orbán Viktor nem is titkolta, hogy kedveli ezeket „a hazafias, nagy jövő előtt álló tehetséges fiatalokat.”
Idővel azonban a Jobbik kezdett terhessé válni Orbánék számára, nem utolsósorban azért, mert volt idő, amikor a két párt népszerűsége egészen közel volt egymáshoz.
Mára kifejezetten ellenségessé vált a viszonyuk. Persze, ha valahol, akkor a politikában fokozottan érvényes a „soha ne mondd, hogy soha” mondás igazsága. Emlékszünk mi történt 1998-ban, amikor a Fidesz még két héttel a választások első fordulója előtt – igen, akkor és a rendszerváltozás után 2010-ig mindig kétfordulós volt Magyarországon az országgyűlési választás – kijelentette, hogy „a szalonnazabáló” kisgazdákkal soha nem fognak koalícióra lépni. Aztán az első fordulót követően Orbán Viktor és felesége húslevest és más finomságokat kanalazott ebéd gyanánt Torgyán Józsefék leányfalui házában, és ez a rövid, ám annál tartalmasabb kulináris kalandozás elég volt ahhoz, hogy megköttessen a megegyezés a két párt között a választási együttműködésről. Most a Fidesz nincs ilyen kényszerben, minden közvélemény-kutatónál toronymagasan vezet, ráadásul félelmetes pénzügyi, valamint kommunikációs hátországa révén megengedheti magának, hogy valóban ne egyeztessen a számára mostanság első számú közellenségként létező Jobbikkal.
Mely párt hivatalosan 2003. október 24-én alakult. Elődje a főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség, fő céljuk pedig, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali embereknek. A párt céljaként a „rendszerváltozás befejezését” és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. A Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálja.
Sorozatunk következő részében a Jobbik első, mondjuk így, „zabolátlan” éveit mutatjuk be.
Különös utat futott be a Jobbik 2017-ben; a potenciálisan legerősebb ellenzéki párt státuszából indulva, a liberálisok által, technikai értelemben elfogadott párton át, a báránybőrbe bújt náci alakulatig. Orbán Viktor nagyjából másfél évvel ezelőtt jelölte ki a Jobbikot, mint halálos ellenséget, de hogy ennek mi volt az elvi alapja, azt nem könnyű megfejteni. Többféle verzió is forog ennek kapcsán, talán nem meglepő módon nem a párt esetleges szélsőségessége áll az első helyen. Ha rangsort kellene állítani a különböző verziók között,
a Simicskával felrobbant szövetség áll az első helyen,
egészen pontosan az a tény, hogy a volt barát, pénztárnok a Jobbikban találta meg a Fidesz lehetséges kihívóját. Orbán különben már akkor tudhatott erről, amikor még Simicska nem is vállalta a szélsőjobboldali párttal a közösséget; a Fidesz és csapatai már akkor naponta indítottak támadásokat Vonáék ellen. A kormánykézben lévő média kíméletlen attakjai hol megrendítették, hol inkább erősítették a Jobbikot; helyenként még az is megsajnálta őket, aki pedig zsigerileg nehezen viseli a létüket. Minden módszer megengedett volt, és talán megengedett ma is; a sereget maga a kormányfő vezette, vállalva azt is, hogy a parlamentben, amúgy igaz orbáni nyelvi játékkal, buzizza le a Jobbik elnökét.
Hogy ennek az amúgy elfogadhatatlan és megengedhetetlen hangnak tényleg Simicska lenne az oka és magyarázata, elfogadhatónak tűnik. Az már kevésbé, hogy ez a párt jelentené valóban a legnagyobb veszélyt a Fideszre; túl nagy ahhoz a politikai fordulat, amelyet a Jobbik végrehajtott, hogy az általánosan hihető legyen. A magyar politikában ugyan lehettünk már tanúi jelentős pálfordulásnak, de a Fidesz liberálisból konzervatívvá vedlését, valahogy sokkal könnyebben és gyorsabban el- és befogadta a magyar közvélemény. Ezzel természetesen nem akarok egyenlőségjelet tenni a két párt közé; a nyílt zsidózás, cigányozás, a Magyar Gárda leplezetlen támogatása nem hasonlítható a Fidesz színeváltozásához.
A Jobbiknak még akkor is nagyobb utat kell megtennie a változás hitelesítéséhez, ha tagjai között már egy olyan sincs, aki köthető lenne a rasszista megnyilvánulásokhoz. De egyelőre van, ráadásul a vezetésben is (Toroczkai László), így aztán hiába a sok nemtelen támadás, hiába a Fidesz részéről megnyilvánuló útszéli hang,
senki nem akar és nem is mer odaállni a szélsőjobbot még mindig magához ölelő párthoz.
Még akkor sem, ha ma már a kormánypárt sem mentes az ilyen megnyilvánulásoktól; ha burkoltan, vagy éppen duplafenekű mondatba csomagoltan, de felbukkannak a cigányozásra, zsidózásra utaló kijelentések, plakátok. A Jobbik ennek ellenére páriaként van jelen a magyar politikai életben, és ez akkor is igaz, ha valóban ma a legerősebb ellenzéki párt, a közvélemény-kutatások alapján. Vannak, akik azért látják ezt a Fidesz szempontjából veszélyesnek, mert ha történetesen mégis képes lenne a baloldal egységet alkotni, és a választásra összefogottan felállni a Fidesszel szemben, akkor háromosztatúvá válna a magyar politika képe, amely azt eredményezné, hogy a megosztott jobboldallal szemben egységes baloldal tudna felvonulni. Akad olyan elemző, aki azt állítja: ebben az esetben nyerhet is a baloldal; a Fideszből kiábrándult választók, azok, akik soha nem hajlandóak balra szavazni, a Jobbikhoz sereglenének. Én magam kevésbé hiszek ebben a forgatókönyvben, de azt sem ajánlanám, hogy teljesen vessük el a lehetőségét.
Akárhogy is:
2018 elejére a Jobbik ugyan felküzdötte magát a biztos második helyre, kormányváltási esélyei ennek ellenére csekélyebbek, mint voltak, mondjuk egy évvel ezelőtt.
Amiből az is következik, hogy Orbán jól kalkulált; a folyamatos támadások, akármilyen minőségűek is azok, gyengítik az ellenfelet. Pedig, liberális körökben felvetődött Vona pártjával az együttműködés lehetősége; az értelmiségiek között nem egy akadt olyan, aki lehetségesnek tartotta azt a technikai összefogást, amely lehetővé teszi a Fidesz leváltását. Pontosan abból indultak ki, hogy a Fideszről lehet tudni, mit fog tenni az újabb győzelme esetén, márpedig az tovább rombolja a demokrácia amúgy is romos hazai építményét, míg a Jobbik nem kerülhet olyan erőpozícióba, ahol megvalósíthatja korábbi önmagát. Mára ez a megközelítés eltűnőben van, a baloldali pártok oly határozottan zárkóznak el bármilyen megállapodás elől, elsősorban szavazói elvesztésétől félve, hogy ennek a realitása a minimumra csökkent. Még akkor is, ha látjuk: sem az LMP, sem a Momentum kiállása nem teljesen egyértelmű e tárgykörben; a Jobbik elutasítottsága, náluk, nem tűnik kőbe vésettnek.
Nincs kizárva, hogy a háttérben ott találjuk Simicskát, mint lehetséges tárgyalópartnert, mint olyan személyt, aki rendkívüli elszántsággal küzd Orbán Viktor eltakarításáért. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy mi fér bele ebbe az elszántságba. Annyit érzékelhettünk, hogy vállalta Jobbikot, sőt azt is elérte nála, hogy komilfó párt színében tüntesse fel; Vona ehhez megfelelő partnernek bizonyult. De a másként cukiságnak nevezett változás, látjuk, kevés; Simicska pénze, európaivá válása, korrupcióellenessége kevés céljai megvalósításához. Mint ahogy kevés az a néhány csínytevése, amelyek vagy nyilatkozatok, vagy plakátfirkák formájában jelenik meg. Változatlanul várják tőle az atombombát, még akkor is, ha ő maga igyekezett ezt a reményt szertefoszlatni, mondván: nem kíván öngyilkos lenni.
Amiből két következtetés vonható le: vannak neki olyan papírjai, dokumentumai, amelyek terhelőek Orbánra nézve, ám publikálásukkal egyszersmind saját magára is húzza bajt, a másik következtetés ennél veszélyesebb: a nyilvánosság bevonása életveszélybe sodorhatja őt magát is. A várakozással és reménnyel teli választók azonban úgy vélik, csak taktikázik Simicska, és bizony egy-két hónapon belül előáll a farbával, amivel megrendíti Orbán Viktor hatalmát.
Fotó: 444/Simicska Lajos
Lehet, hogy így van, így lesz, én azonban inkább hajlok arra, hogy Simicska félelmét valóságosnak tekintsem. Egy-két plakátot – bocsánat a kifejezésért – összegecizni nem egyenlő azzal, ha bűncselekménnyel vádoljuk a miniszterelnököt. Ráadásul úgy, hogy annak minden eszköz, szervezet a kezében van ahhoz, hogy eliminálja az összes ellene felhozott vádat. Vagyis ha tippelnem kellene, azt mondanám: Simicska elvesztette a háborút Orbánnal szemben, a Jobbik pedig kénytelen lesz megelégedni a parlamenti középpárt szerepével. A kérdés az, hogy ha így lesz, akkor Vonáék merre mennek tovább: visszaváltanak-e szélsőjobb irányba, vagy továbbra is jobbközép felé húzódnak. De ez már nem 2017, hanem 2018 áprilisának kérdése.
Ma a Dávidok ünneplik a névnapjukat, s érdemes gondolni arra, hogy holnap felköszöntsük Szilveszter nevű ismerőseinket. Ma fokozatos felhősödés várható, számottevő csapadék estig nem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között valószínű. Késő estére -2 és +3 fok lehet. Bármilyen furcsa is leírni: az idei utolsó lapszemlénk következik.
Népszava – Így lopnak ők – Mutyikalendárium
Ezzel a címmel közöl hosszú összeállítást a Népszava, hónapra lebontva, röviden vázolva a lassan magunk mögött hagyott év korrupciós ügyleteit. Mint a lap írja: egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is, az összeállításban ezek közül válogattak a teljesség igénye nélkül.
Ugyanis ott folytatták az évet a kormányközeli cégek, rokonok, barátok, ahol 2016-ban abbahagyták: 2017-et is betemették a korrupciógyanús ügyek, a hihetetlennek tetsző gazdagodások, a furcsán dráguló beruházások. A leggyakrabban emlegetett név Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesteré, akinek gazdagodása barátja, Orbán Viktor kurzusának köszönhető. Mészáros és barátai elégedetten pezsgőzhetnek, a felcsúti vállalkozó a Forbes magazin leggazdagabb magyarokat felvonultató listáján a 28. helyről a 8.-ra lépett elő, vagyonát pedig már 105,7 milliárdra becsülik.
A felcsúti „zseni” munkássága a jéghegy csúcsa:
az uniós pénzből épült fideszes vadászháztól az egyeseknek busásan fizető letelepedésikötvény-programon, az azeri feketekasszán át a befejezése után is százmilliókkal dráguló, 24 helyett végül úgy 140 milliárdba kerülő úszó-világbajnokságig megannyi gyanús ügylet rázta meg a közéletet.
Magyar Nemzet – Tóth Bertalan: A közös több, mint a külön
A lap folytatja a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőit megszólaltató interjúsorozatát, ezúttal a harmadik részben Tóth Bertalant, az MSZP frakcióvezetőjével beszélgetett az újságíró. A szocialista politikus beszélt a többek között arról, hogy nem nagyon lehet valós sikereket elérni a nemzeti együttműködés rendszerében (NER) működő parlamentben. A pártnak abban azonban a szembesítő kampányban voltak sikerei, parlamenten belül és kívül is, például a gyermekszegénység elleni küzdelem fontosságára, a családon belüli erőszak, a nyugdíjasok helyzetének ügyére hívták fel a figyelmet. A választások után felálló Országgyűlésben nyújtanak már csak majd be törvényjavaslatokat,
„már összeállították a hozzá tartozó javaslatokkal együtt azt a harminc témát, amit azonnal módosítania kell az Országgyűlésnek ahhoz, hogy visszaállítsuk a jogállamot, és egy igazságosabb Magyarországot tudjunk építeni”.
Szerinte a demokratikus ellenzéki jelöltre kell behúzni az ikszet az egyéni választókerületekben; „nagyon bízom benne, hogy ebben tiszta lesz a kép hamarosan” – mondta, s reményét fejezte ki, hogy egy demokratikus ellenzéki listára is tud majd szavazni a baloldali választó, és Karácsony Gergely leendő kormányára. Azt szeretnék, hogy nem csak az MSZP és a Párbeszédnek, hanem minél több ellenzéki pártnak lenne közös listája. A választóknak így lesz teljesen egyértelmű, melyik az az erő, amely kormányváltást akar, és arra kell szavazni. Tóth Bertalan ugyanakkor kizárta a visszalépést egy Jobbikos jelölt javára, az ugyanerre, de LMP-s-re voantkozó kérdésre viszont nem reagált.
Magyar Idők – Magyarország megerősödött
Ezzel a címmel hoz az elmóló évre visszatekintő, azt egy szempontból leltározó összeállítást a Magyar Idők, amely ehhez Orbán Viktort is „összefoglalja”:
A NÉPVÁNDORLÁST MEG LEHET ÁLLÍTANI, A GLOBALIZÁCIÓT MEG LEHET FÉKEZNI, BRÜSSZELT MEG LEHET ZABOLÁZNI, SOROS TERVÉT MEG LEHET LÉKELNI
Az idei év újdonsága, hogy nyíltan, leplezetlenül politikaivá váltak az ellenünk indított támadások a nemzetközi színtéren. Mára világossá vált, hogy az EU globalista baloldala egyetlen témára koncentrál: az illegális migrációra, a kötelező betelepítésre, s aki ezeket nem fogadja el, az ellen kíméletlenül fellépnek. Az a technika, hogy zárótűz alatt tartanak minket a hazai ellenzék segédletével, és minél több gazdasági eredményt tudunk felmutatni, annál inkább támadják az országot.
A különbség a régebbi időkhöz képest, hogy hazánk megerősödött, így hathatósabban tudjuk visszaverni ezeket az akciókat.
Erről a mind több sikerélményt nyújtó küzdelemről ad képet összeállításunk – harangozza be az év sajátos szemponttal összeállított krónikáját a lap. Némi ízelítő: „Január 5.: Heller Ágnes filozófus leteszi a garast a Jobbik mellett az ATV.hu-n, mert számos balliberális értelmiségihez hasonlóan ő is úgy véli, velük dönthető meg a kormány”; illetve az egyik legutolsó: „December 23.: Az Állami Számvevőszék tudatja: több száz millió forintos törvénytelen támogatáshoz jutott a Jobbik, s határidőig nem tudta ezt dokumentumokkal cáfolni.”
Felháborító, hogy az MNB és a NAV után az ügyészség sem hajlandó érdemben foglalkozni a „rejtélyes” azeri számlák ügyével – szögezi az MSZP közleménye. A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a hatóságok annak ellenére sem indítottak vizsgálatot, hogy egy nemzetközi újságírószervezet 13 ezer oldalnyi dokumentumban tárta fel az ügyet, amelynek 9 millió dollár értékben vezethetnek szálai Magyarországra.
Az állami szervek nem érzik kötelességüknek, hogy feltárják és tisztázzák, hogyan került Magyarországra sok millió dollár, valamint hogy mi lett ennek a pénznek a sorsa. Az állami szerveket az sem érdekli, hogy mi az összefüggés az utalások és az azeri baltás gyilkos kiadatása között – sorolja a szocialisták portálunkhoz eljuttatott közleménye, amely szerint a hallgatás a legbeszédesebb:
immár egyértelmű, hogy el akarják tussolni az ügyet, és ezzel beismerik a nyilvánvaló kapcsolatot a pénzmozgások és a kiadatás között.
A Nemzetbiztonsági bizottság azonban teljesíti kötelezettségét és folytatja az ügy érdemi feltárását – ígérik a szocialisták. Mint emlékezetes, a bizottság elnöke a szocialista Molnár Zsolt.
Az azeri korrupciógyanú ügyben született feljelentéskapcsán a Jobbik véleményét ezúttal Staudt Gábor országgyűlési képviselő fogalmazta meg budapesti sajtótájákoztatóján. Eszerint
a magyar hatóságok a diktatúrákra jellemző módon kezelik az olyan korrupciógyanús ügyeket, amelyekben a kormánypártok érintettek lehetnek,
miközben az ellenzék ellen akár a törvényeken átlépve is készek fellépni. Erre példa az azeri korrupciógyanús pénzmozgások ellen tett korábbi feljelentések sorsa.
Az Állami Számvevőszék közleményében azt írja, „a párt nem tudta a törvényben is rögzített értékeléssel, dokumentumokkal cáfolni az Állami Számvevőszék bizonyítékokon alapuló megállapításait.”
Az ÁSZ közleménye szerint a Jobbik december 6. és 21. között átadhatta volna a gazdálkodást érintő dokumentumokat, „a program szerinti ellenőrzést a párt közreműködési kötelezettségének elmulasztása akadályozta meg”.
Azt is írják: a Jobbik többszöri értesítés és helyszíni adatkérés ellenére sem tett eleget a törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, ezután
az ÁSZ az ügyészséghez fordult, amely nyomozást indított.
Az ÁSZ szerint a Jobbik politikusai ezután, október 3-án, majd október 9-én is „a törvények megkerülésével, az adatszolgáltatási határidő letelte után” próbáltak iratokat átadni.
Az ÁSZ korábbi jelentése szerint a „politikai hirdetések kihelyezéséről szóló szerződések alapján” a Jobbik 331 millió 660 ezer forint „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást” kapott, ami tiltott támogatásnak minősül. Ezért megbüntették a pártot. Emiatt a Jobbik tüntetést szervezett, Vona Gábor pedig nyílt levelet írt Orbán Viktornak.
A Jobbik pénteken felszólította az ÁSZ-t, hogy három hónapos időhúzás után vegye át a párt 2015-16-os gazdálkodására, valamint idei plakátkampányára vonatkozó dokumentumokat, hogy bizonyítékokkal támaszthassák alá, nem fogadtak el tiltott vagyoni hozzájárulást. Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója pedig közleményében azt írta: a bizonyítás terhe a törvény alapján a számvevőszéket terheli.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
