Kezdőlap Címkék Jeszenszky

Címke: Jeszenszky

Bréking nyúz, 2018. október 18 – Tudósítás a másik valóságból

0

Sosem találnánk ki, mivel próbálkozik a brüsszeli elit: porhintéssel  és a willkommenskultur átfazonírozásával! Retteghet az ellenzék, mert Chuck Norris baptista, szereti a családját, bírja a róla szóló vicceket és alig várja már, hogy Budapestre jöhessen. Jeszenszky Zsolt ezúttal nem arról értekezik, hogy „a fideszes csajok nagyon jól szopnak, a jobbikosok borzasztó rosszul.”

Kína kontra iszlám világ

„Adva van tehát egy új világrend, ami felé robogunk, és ami sokáig elkerülhetetlennek tűnt. Lélekszámát, erejét tekintve két kultúrkör van ma nagy lendületben: Kína vezetésével a (konfuciánus) távol-keleti, valamint az iszlám, ahol egyelőre a vezető szerepért harc dúl, elsősorban a síita Irán és a szun­nita Szaúd-Arábia között.

Vajon bele akar-e majd szólni a világ legnagyobb muszlim lakosságú, de szinte egyedüliként nem saríát, hanem világi törvénykezést alkalmazó állama, Indonézia? A világ jövőjét középtávon, némi leegyszerűsítéssel Kína és az iszlám világ harca dönti el. (Jeszenszky Zsolt a Magyar Időkben: Túléli-e a Nyugat a jövpjét?)

Van egy jó hírünk: Orbán Viktor átlát a szitán

„Már a ma folytatódó EU-csúcs előtt eldőlt, hogy a Brexit-tárgyalások befejezésének eredeti határideje nem tartható, a tárgyalások valójában megrekedtek  – írja a Politico.eu. Theresa May brit kormányfő ugyan nyitottnak mutatkozott az országa uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására, de egy magas rangú európai uniós tisztségviselő szerint ez kevés egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet novemberi összehívásához. A szerdán elkezdődött csúcstalálkozó legfontosabb témája emellett a migráció kezelése és a belső biztonság kérdése. A migráció kezelésében a brüsszeli elit porhintéssel, a willkommenskultur átfazonírozásával próbálkozik, de az erős határvédelmet követelő, a betelepítést elutasító közép-európai vezetők – köztük Orbán Viktor – az előzetes jelek szerint átlátnak a szitán.” (PestiSrácok: Ma Brüsszelben egymásnak feszülnek a határvédő és a migránscsalogató Európa hívei.)

Chuck Norris esete a baptista gyökerekkel

„Szenczy Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője a lapnak a meghívással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Erős baptista gyökerekkel rendelkezik, Magyarországon pedig imádják az emberek Chuck Norrist, ezért kerestük meg őt, s prédikál is majd”. Hozzátette: a gálára jegyek még kaphatók!

Nagyon készséges volt, örült a felkérésnek, mindenkit vár a koncertekkel kiegészülő eseményre. Egyetlen feltételt szabott, hogy a hálaadás után kelljen csak jönnie, a családi ünneplést ugyanis nem hajlandó lemondani.

A Walker, a texasi kopóban világhírűvé lett egykori harcművész egyáltalán nem haragszik a róla kitalált viccekért, sőt, imádja a körülötte kialakult kultuszt. Mi több, sok vicces kijelentést és internetes mémet ők találnak ki a csapatával. Tudja, mennyire szeretik Magyarországon, és a feleségén keresztül üzent is Chuck Norris, hogy nagyon várja már a hazánkba érkezést.” (888: Retteghet az ellenzék: Chuck Norris Budapestre jön!)

Bréking nyúz, 2018. 07. 25. Tudósítás a másik valóságból

0

Jeszenszky Zsolt ezúttal nem azon tűnődik, hogy a fideszes csajok miért jobbak az orális szexben (ő szopásként szokta említeni), mint a jobbikosok, hanem a levitézlett, versenyt károgó megmondó emberekről értekezik, alaptalan butaság, Magyarország nem elszigetelt, a 888 azon aggódik, hogy pityeregnek a gazdi nélkül maradt liberálisok.

A Magyar Idők mindennel megvan elégedve

“Az ellenzék mindegyik országban folyamatosan bírál és relativizál – némileg persze ez az ellenzék dolga. Nálunk azonban ezt (is) csúcsra járatják a levitézlett megmondóemberek Csillag Istvántól Békesi Lászlón át egészen, igen, legnagyobb kedvencünkig, Petschnig Mária Zitáig versenyt kárognak és bezzegeznek (bezzeg Szlovákia, bezzeg Izland, bezzeg Zimbabwe), temetik a magyar gazdaságot.

… Az ország fejlődik, rengeteg a beruházás, a lakossági fogyasztás jelentősen bővül, a bérek meredeken emelkednek. A kivándorlás valójában messze a régiós átlag alatti, bármit is kárognak ezzel kapcsolatban (is) a fake news gyárak. Persze biztos van, ami lehetne még jobb, és helyes is a különböző opciók közötti mérlegelés, az alternatív megoldások vizsgálata és természetesen a rossz döntések bírálata is.” (Magyar Idők: Ugyanazok az ostobaságok – Jeszenszky Zsolt cikke.)

 Saját siratófal hülyevallások számára

A liberálisok megtalálták a saját siratófalukat (az igazi nem jó, egyrészt a hülyevallásosok helye, másrészt nemrég ott járt Orbán is): a korábbi State Departmentet. A levitézlett hillarysta amerikai külügy emléke előtt fognak pityeregni, és ritmikusan ismételgetni a “kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi” szlogent.” (888: A végén még gazdi nélkül maradnak a liberálisok)

A világ vezető figyelik Orbánt

Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor miniszterelnök, aki az elmúlt hetekben találkozott a világ legfontosabb vezetőivel – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján…

…A világ vezetői odafigyelnek a magyar miniszterelnökre, egy olyan közép-európai miniszterelnöknek tekintik, akinek a véleményét fontos és érdemes is meghallgatni.

…Bár politikai ellenfelei azzal bírálják a kormányt, hogy Magyarország diplomáciailag elszigetelt, ezek a találkozók jól mutatják, hogy ez “alaptalan butaság”, ennek éppen az ellenkezője igaz.” (Pesti Srácok: Diplomáciai rekordhónapon van túl Orbán Viktor )

Miért hívta meg Merkel Orbánt?

„Orbán Viktor április 8-án biztosította (túl)hatalmát belpolitikai téren, a reálpolitika pedig azt diktálja a nemzetközi partnereknek, hogy ezt el kell fogadni; szeretni ugyan nem kell a magyar miniszterelnököt, de együtt kell vele működni” – kommentálta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter a Népszava értesülését, hogy Orbán meghívót kapott Angela Merkeltől. Orbán pragmatikus politikus, s amíg tud, igyekszik lavírozni Oroszország és a nyugati partnerei között, ám mi az egyik tábor része vagyunk, s komoly határai vannak, hogy merre és meddig lehet kacsingatni – szögezte le.

 

A Népszava Fideszes és kormányzati forrásból értesült arról, hogy Angela Merkel nyitottságát nyilvánította ki egy kétoldalú találkozóra Orbán Viktorral (bár a hétvégén váratlanul kitört német koalíciós válság miatt egyelőre bizonytalan a magyar miniszterelnök látogatásának az időpontja).

Fotó: Wikimedia

A Független Hírügynökség megkeresésére Jeszenszky Géza pozitívan nyilatkozott a fejleményről, mert – mint mondta –,történészként és külpolitikusként szilárd meggyőződése, hogy a tárgyalásoknak nincs alternatívája, a vitákat így kell rendezni. A magyar-német kapcsolatokban pedig vannak nézeteltérések, és sokan bírálták is Merkelt amiatt, hogy nem állt a sarkára és nem teremtette le Orbánt – nyilvánosan legalább is nem –, de azért az érzékelhető volt, hogy feszültség van a két politikus között. Sőt,

nem csak a német kancellárnak, de az Európai uniós számos vezetőjének sem tetszik az, ami Magyarországon folyik.

Ugyanakkor látható módon a kemény szavak lepattantak Orbánról, s Merkel most azt az utat látszik választani, hogy inkább a barátkozást erősíti, s Orbán megszelídítésének nem a bírálat, esetleg az Európai Néppártból történő kizárás útját választja, hanem szót próbál inkább érteni vele – véli az Antall-kormány volt külügyminisztere, aki szerint azért

vélhetően nem bájos, semmitmondó csevegés lesz Merkel és Orbán találkozóján.

Jeszenszky szerint a felszínen Orbánnak igaza volt a bevándorlással kapcsolatban, hiszen nem csak Magyarországon, de a nemzetközi szintéren és az európai közvélemény szemében is nagyobb megértést és egyetértést váltott ki – az már más kérdés, hogy ez azért ennél sokkal bonyolultabb problematika.

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Mindazonáltal Jeszenszky szerint Orbán joggal érzi úgy, hogy nem csak itthoni, hanem nemzetközi pozíciója is erősödött, ám Jeszenszky szerint inkább az történt, hogy

Európában romlás következett be, s Magyarország ebben a közegben bizonyos értelemben szebb képet mutat, mint korábban.

Erről a történész Jeszenszkynek két példa jutott az eszébe. Az egyik, hogy a II. Világháború idején, Európa német megszállása alatt a Horthy rendszer a maga szabad sajtójával és parlamentáris berendezkedésével ha rövid ideig is, de pozitívabban jelent meg, mint sok más ország. De akár a Kádár-korszak vége tájt, amikor némileg enyhült a rendszer, Magyarország szebb képet mutatott, mint a szocialista táborhoz tartozó többi ország.

Kérdésünkre, hogy nem tűnik-e számára úgy, mintha Orbán maga is valamifajta finomhangolásként némileg távolodna Putyin Oroszországától, s közeledne az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, Jeszenkszky  leszögezte:

„Orbán pragmatikus politikus, ha sikert lát benne, manőverezik a két tábor között”

– véli a volt külügyminiszter, hozzáfűzve: egyet nem szabad elfelejteni, nevezetesen, hogy Magyarország az egyik tábor tagja, s ez komolyan behatárolja, hogy merre kacsingathat”. Magyarországtól elvárható lenne, hogy erősítse a nyugati, NATO-beli szerepvállalását, beleértve a költségvetési hozzájárulást és bizonyos, Oroszországnak szánt figyelmeztető akciókban való részvételét. Jeszenszky egyébként Paks 2-őt tartja vízválasztónak, de – mint mondja – kevésbé észlelhető nyomás az EU részéről ennek visszamondására. Pedig ez a magyar-orosz viszonyban kulcskérdés.

Bréking nyúz, 2018. 06. 07. – Tudósítás a másik valóságból

0

A PestiSrácok – lapigazgató Stefka István, a pártállami belügyminisztérium kitüntetett tudósítója – a Heti Válasz megszűnésén örvendezik, mindeközben a migránsok Horvátország felől támadják az értékeinket, de nincs semmi baj, Európa, csöppet se aggódjál, a Figyelő cikkéből kiderül, hogy Magyarországra mindig lehet számítani, a 888 szerint inkább egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos, mint egy, a fideszes csajok orális örömszerzési (888-ék szopásnak írják) szokásairól dicshimnuszokat zengő Jeszenszky Zsolt.

A PestiSrácok örül, hogy néhány kollégának nem lesz munkája

„Az identitását, becsületét és hitelét vesztett Magyar Nemzet után végre lakat kerül a Heti Válaszra is. Már csak a Hír TV-n dünnyög tovább Kálmán Olga, minden este emlékeztetve bennünket arra, hogy az árulásnak nincs felső korlátja. Reméljük, ott sem sokáig. A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás. .. Borókai egész szakmai élete egy nyálkás mocsár. Amiben semmi sem az, mint aminek látszik.”

Nem szoktuk minősíteni az olvasó számára általunk feltálalt csemegéket, most sem tennénk, ám itt az embertelenségnek és a bunkóságnak olyan magaslataivak állunk szemben, amely átível világnézeteken, pártállásokon, egyszóval tahóság a köbön. (PestiSrácok: Borókai még búcsúzni sem képes ordas hazudozás és kétszínűség nélkül)

Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát

„Egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik Horvátországra, a rendőrök pedig nem tudják hatékonyan védeni a horvát-boszniai határt – idézi Schmodt Mária lapja a Vecernji List című horvát napilap csütörtöki cikkét. Akár rendőri erők kirendelésével is támogatja Magyarország az új migrációs útvonalon levő államok határvédelmét – ezt már Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mondta csütörtökön. Az új útvonalon levő országok határvédelméről szerdán tárgyaltak a nyugat-balkáni országok rendőri vezetői, akik szerint a határok védelmére a hadsereget kellene bevetni – tette hozzá.

Elmondta: a határvédelmi tevékenységek támogatásáról rövid időn belül belügyminiszterek tanácskoznak majd. Az új migrációs útvonal Albániából, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába és onnan Olaszországba vezet.

A főtanácsadó arra is kitért, hogy jelenleg egyre nagyobb számban érkeznek illegális bevándorlók a török-görög határon, a megszokott tengeri útvonal pedig háttérbe szorult.” (Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát).

888: Inkább ma egy buzilobbi, mint holnap egy Jeszenszky Zsolt

„Tény, hogy a buzilobbi egyre több formában férkőzik be mindennapjainkba, a magassarkú már gendersemleges, lassan már a háziállatunkat is feleségül vehetjük, mert az a kapcsolat is csak egy betű lesz az LMTBQI között. Az újabban a tinédzserek nemi identitásáért aggódó „közírók” és politikai hobbisták viszont úgy tűnik, nem figyeltek eléggé a középiskolai biológiaórán, vagy a tanultakat minimum XX. század eleji tankönyvekből szedték. Ez mondjuk megmagyarázná azt is, milyen lealacsonyítóan beszélnek a nőkről, az ilyen viccesnek eladott attitűd azonban sokkal nagyobb károkat okoz. A nőket lealacsonyító, kizárólag szexuális tárgyként kezelő viselkedés például sokkal vonzóbb lehet egy, a sérelmei miatt a lányokra dühös fiatal fiú számára, mint egy homoszexuális szerep kipróbálása.

Ráadásul a tévéből azt is láthatja, hogy a macsó szerepet díjazzák: Jeszenszky Zsoltot nemcsak hogy elmarasztalás nem éri a „A fideszes csajok, ők nagyon jól szopnak. A jobbikosok borzasztó rosszul.” mondatáért, de hetekkel később még mindig megismételheti a gondolatmenetét, csaknem szó szerint. Egy tizenéves gondolkodása még a tekintélyelven alapszik, aki pedig megmondóember, tévében szerepel vagy híres, annak van tekintélye. Sokkal károsabb tehát egy ilyen szereplés, egy ilyen karakter az identitásfejlődés szempontjából (is), mint egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos. Arról nem beszélve, hogy Jeszenszky viselkedésével kapcsolatban más kérdések is felmerülnek.
(888: A macsó, a nők és a buzik)

Az euró bevezetéséről – megszólaltak a támogatók

Nem kis szaktekintélyekkel erősítették a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, szociológus és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta. A fuhu.hu-nak Surányi György és Bod Péter Ákos is elmondta, miért támogatja a kezdeményezést.

Surányi György. MTI Fotó: Marjai János

 „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal és azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban.

Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint a kívül maradásban,

ugyanis, ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.

A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli.
A pénzügyi (gazdasági) euróválság mellett a menekültválság, a Brexit és Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.

Surányi György határozott meggyőződése, hogy

Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének,

és tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényében az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés szerinte megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé.

A kezdeményezés

Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:

  • Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;
  • Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;
  • Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;
  • Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:
  • Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;
  • Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,

„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”

A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Bod Péter Ákos: Korán, később vagy még később?

„A mozgalmat nem ismerem különösebben, a vezetőivel nem találkoztam, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy a népszavazás lenne a legjobb eszköz ebben a kérdésben. Nem elemeztem a politikai, taktikai részét, viszont alaposan górcső alá vettem a mögöttes kérdést” – fejtette ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a FüHünek a népszavazási kezdeményezés támogatásáról.

„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”

Ám korán már nem tudunk, mert a hozzánk hasonló helyzetben lévők már beléptek, pedig, ha mi is megtettük volna, igen sok gondot megelőztünk volna magunknak. A feltételek tiszták: ne legyen magas a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatláb, s ha mindezt betartottuk volna, nem itt tartanánk, ahol – mondta.

Fotó: Wikipedia

Hozzátette: hiába illethető akár jogos bírálatokkal is az euróövezet-beli tagság, nincs alternatívája egy olyan támadható, spekulációnak kitett, ingatag és kockázatot viselő fizetőeszköznek, mint a mi nemzeti valutánk.

„Ma már a feltételek is adottak, tehát innen kezdve már csak politikai döntés kérdése a csatlakozás.”

Bod Péter Ákos azt mondta: “Mi, az aláírók, abban kívánunk segíteni a döntéshozóknak és a lakosságnak, hogy vegyék fontolóra a csatlakozást, fogalmazzák meg a szándékot és hozzák meg a döntést. Lehet, hogy három hét múlva az élet már drámai erővel teszi fel ezt a kérdést. Mert, ha elindul egy olyan vonat…”

Népszerű az euró Magyarországon

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből.

A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi,

és 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás, már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).

Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, és bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelőnek, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.

Készen állunk

De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.

Fotó: Youtube

Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:

„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk,

akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.” A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén.

De Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.

Kedvező jelek

A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.

Az Eurobarometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részére hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások:

a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét.

Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.

Eurókilátások a régióban

A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének  támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.

Ennek fényében nem csoda, hogy a románok jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.

Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példa arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakosság álláspontját. Az Emmanuel Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Csehország is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.

Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a forinthoz, hanem a kormány.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK