Kezdőlap Címkék Jean-Claude Juncker

Címke: Jean-Claude Juncker

Az új brit népszavazás és az EU érdeke

Csak egyetlen dolog biztos az idei európai választásokkal kapcsolatban: az eredmény nem lesz sem szabad, sem tisztességes mindaddig, amíg Magyarország részt vesz azokon. A május 26-án megválasztott Európai Parlamentben lesznek olyan képviselők, akik az Orbán Viktor kormánya által gyakorolt hazugságoknak, kényszerítéseknek és korrupciónak köszönhetik mandátumukat – állapította meg a tekintélyes brit politikai és kulturális magazin.

A szerző rámutat: Orbán az EU jelentős támogatásait nem csupán arra használja fel, hogy befolyásolja a 24 magyar EP-képviselő megválasztását, hanem államilag finanszírozott propagandakampányt folytat annak érdekében, hogy egész Európában eltorzítsa a választás eredményét.

„Ám a magyar ügy csak része az európai liberális centrista politikai erők szélesebb válságának” – figyelmeztetett a szerző. A nemzeti felmérések azt mutatják, hogy a szélsőjobb tért nyer a májusi választásokon. A tekintélyelvű jobboldal addigra páneurópai erővé válik majd. Agitálása máris rábírt nyolc európai kormányt, hogy ne csatlakozzon az ENSZ globális migrációs paktumához, és idén át fogja rajzolni Európa politikai térképét is. Maga a centrum van zűrzavarban, és feltartóztathatatlanul csúszik a szélsőjobb diktálta célok felé: ez a helyzet az Európai Néppárttal (EPP) is. Amennyiben a szélsőjobb száz mandátumot szerez az Európai Parlamentben, és folytatódik az EPP eltolódása a nacionalizmus és az idegengyűlölet felé, akkor az integráció és a szociális liberalizmus projektjei lekerülnek a napirendről, és kimúlik az „európai szuverenitás” gondolata, amelyet Jean-Claude Juncker képvisel. Közben a szociáldemokrata pártoknál a támogatottság csökkenése, valamint a zöldek és a baloldal általi kihívások hatásai mutatkoznak.

Balra továbbhaladva, az érett európai demokráciákban a baloldali és a balra hajló zöld pártok vetélkednek ugyanazért a térért. A nagy kép, amely a májusi választáson kirajzolódik majd, egy jobbra tolódó kontinenst mutat, amelyet egyebek között a tekintélyelvű nacionalista mozgalmak, valamint a Trump és Putyin hívei közötti információs háborúk húznak jobbra. Ugyanakkor kevés párt van, amely le akarná bontani magát az európai projektet. A tekintélyelvű nacionalisták a baloldal gazdaságpolitikájával flörtölnek, de a legtöbb szélsőjobb párt nem elhagyni, hanem szabályaitól megfosztani akarja az egységes piacot. A szélsőjobb uralta Európai Parlamentnek azonban nehéz lenne együttműködni olyan nemzeti kormányokkal, amelyek elutasítják mind a liberalizmust, mind az unió egyre szorosabbra fonását. A Tanácsot megbénítanák a vétók, a Bizottság a nemzetek közötti kisebb viszályok elsimítása helyett maga is csatatérré válna, és a parlament a neonáci retorika visszhangkamrájává változna.

A Parlament, a Tanács és a Bizottság széttöredezése véletlen műve is lehetne, de nem az: Vlagyimir Putyin akarata, hogy az európai geopolitika „multipolárissá” legyen, vagyis hogy Európa olyan sakktáblává váljon, amelyen az Egyesült Államok, Kína és Oroszország küzd a befolyásért. A világ gazdasági szuperhatalmai közül kizárólag Európa nem rendelkezik összetartó polgári osztállyal. Amerikában ez a Wall Street, a Szilíciumvölgy, és az olajipar, Oroszországban ott vannak az úgynevezett szilovikok – a fegyveres erőktől és a titkosszolgálatoktól érkezettek – és az oligarchák, Kínában a kommunista kishercegek és azok hatalmas gazdasági birodalmai. Az európai burzsoázia az autóiparból, néhány luxusmárkából, és néhány államilag támogatott bankból áll.

A megoldás: a középbalnak és a radikális baloldalnak a demokrácia megvédelmezése, a fasizmus elnyomása és a megszorítások leépítése érdekében taktikai egységre kell törekedni a lehető legtöbb zöld és liberális párt bevonásával. Ezt akadályozza a 2009-es lisszaboni szerződés, amely kizárja az agresszív növekedési stratégiákat, az állami támogatást és a többi gazdasági tömbben érvényre jutó iparpolitikát. Van azonban egy esetleges adu, amelynek létrejötte nem teljesen kizárt: ha elmarad a brexit, ami Nagy-Britanniának meghagyná a status quót, de megváltoztatná az európai dinamikát. Ugyanis a baloldalra húzó képviselők akár a szavazatok 40 százalékával is megváltoztathatják az egyensúlyt a parlamentben.

„Nem ígérem, hogy egy új brit kormány hadba szállna Európa védelmére. Bármi történik azonban, úgy néz ki, hogy Brüsszelben és Strasbourgban a politika most a sötét oldal felé billen” – írta a szerző.

Ara-Kovács Attila

Túlzott deficit eljárás fenyegeti Olaszországot

0

Alvajáró módjára sétál bele az instabilitásba Olaszország – állapította meg az Európai Bizottság alelnöke Brüsszelben. Valdis Dombrovskis közölte: a Bizottság másodszor is visszadobta Olaszország költségvetési tervezetét, mert túlságosan kockázatosnak ítéli azt meg.

Ráadásul Brüsszelben attól tartanak, ha Olaszországban a pénzügyi összeomlás jelei mutatkoznak, akkor az az egész eurozóna számára ugyancsak kínos lehet. Itália államadósság jelenleg több mint 1400 milliárd euró, ez több mint a GDP 130%-a! Emiatt az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap csak nagyon mérsékelt költségvetési deficitet tart elfogadhatónak. Itália kormánya viszont 2,4%-os hiányt tervez oly módon, hogy túlbecsüli a GDP növekedési lehetőségeit. Ez azzal járhat, hogy a költségvetés hiánya átlépheti a 3,1%-ot vagyis megsérti az uniós előírást.

Mire hivatkozik Olaszország populista kormánya, mely ragaszkodik a költségvetéshez? Arra, hogy Olaszországban több mint tíz éve stagnál az életszínvonal, és ez számos család számára növekvő szegénységet jelent. A populista kormányzat abban bízik, hogy a túlzott deficit eljárás sokáig tart. Közben pedig választások lesznek Európában. Rómában azt remélik, hogy megerősödnek a populista pártok, melyeknek így nagyobb szavuk lehet Brüsszelben. Matteo Salvini belügyminiszter egyenesen kijelentette, hogy szívesen lenne Jean-Claude Juncker utóda a brüsszeli bizottság elnöki székében.

Erre meglehetősen kevés az esély. Az eurozóna pénzügyminiszterei legközelebb januárban üléseznek. Ekkor dönthetnek a túlzott deficit eljárásról. Ha megindítják az eljárást, akkor a tagállamok vezetőinek is meg kell szavazniuk azt. A büntetés nagyon komoly lehet: a felső határ a GDP 0,2%-a. Ez Olaszország esetében 35 milliárd eurót jelenthet.

Minden eladó! – Privatizációból akarja finanszírozni a költségvetést a kormány Rómában

0

18 milliárd eurós állami vagyont akar pénzzé tenni a költségvetési gondokkal küszködő olasz kormány, hogy így válaszoljon Brüsszelnek arra a kérdésére, mégiscsak miből kívánja fenntartani a költségvetési egyensúlyt?

Eddig a költségvetésben csak 5 milliárd eurós privatizáció szerepelt. Ezt most felemelték 18 milliárdra, vagyis a éves GDP egy százalékára! Giovanni Tria gazdasági miniszter Brüsszelnek küldött levelében még egy újdonság van: a hivatkozás a katasztrófa alapokra! Ezen a címen akar plusz pénzt szerezni Olaszország az Európai Uniótól. Ebben a katasztrófa alapban minden benne van: a földrengések éppúgy, mint a migránsok problémái. Olaszország pénzügyminisztere újra letette a nagy esküt, hogy semmiképp sem lépik túl a 2,4%-os határt a költségvetési deficittel. Brüsszelben nem hisznek ebben: kiszámolták, hogy a költségvetés hiánya jövőre 2,9% lehet, a következő évben pedig 3,1%! Ez pedig azt jelentheti, hogy Olaszország formálisan is túllépi a határt. Emiatt szankciók következhetnek, melyek elérhetik a GDP 0,2%-át. Ez Olaszország esetében 3,4 milliárd eurót jelenthet!

Ráadásul az IMF sem hisz Rómának, mely jövőre 1,5%-os növekedéssel számol. A Nemzetközi Valutaalap szerint jövőre alig haladja meg az 1%-ot a növekedés, 2020-ban pedig 1% lesz. Vagyis az olasz gazdaság egyáltalán nem növekszik majd olyan ütemben, mint ahogy ezzel a kormány Rómában számol.

Növeljük a nyugdíjakat és csökkentjük az adókat! Olaszország népének ez kell! Ha Európa ezt elfogadja, akkor jó, ha nem, mi akkor is megcsináljuk!- fogadkozott Matteo Salvini, a Liga vezére, a miniszterelnök helyettese, aki egyben belügyminiszter is.

Ésszerűség vagy népszerűség? – Ez itt a kérdés!

A piacok könyörtelenek: egyáltalán nem fogadják el a populista kormány érvelését. Az olasz és a német államkötvények között állandóan tágul a szakadék. Jelenleg 300 pont a különbség vagyis fél év alatt – amióta a populista kormány hatalmon van Rómában – a kétszeresére nőtt! Pénzben kifejezve ez 1,5 milliárd eurós plusz kiadást jelent hat hónap alatt! Mindeközben Olaszország államadóssága meghaladja a GDP 130%-át! Mindenáron tartania kell Rómának ezt a 130%-ot- figyelmeztet az IMF. De ha elszalad a költségvetési hiány, akkor az államadósság is tovább növekszik. Levelében Giovanni Tria pénzügyminiszter most az ígérte, 2021-re leviszik az államadósságot a mostani 131%-ról 126%-ra.  Ehhez kell az óriási privatizáció, mert a piacok bizalma meginoghat és az adósság piramisa túlságosan nagy az Európai Központi Banknak is ahhoz, hogy egyedül kezelje azt.

Brüsszel kompromisszumot javasol. Merkel kancellár az Európai Parlament előtt mondott beszédében kinyújtotta karját Olaszország felé. Pierre Moscovici, az EU pénzügyi biztosa halálosan megsértődött azon, hogy egy olasz uniós képviselő a cipőjét tisztogatta az EU levelével a nyilvánosság előtt, de ennek ellenére szintén kompromisszumot emleget. A szavak és a számok kínos kontrasztot képeznek. Kompromisszumról beszélni lehet ugyan, de ki állja a számlát? Az eurozóna tagállamai felsorakoztak Brüsszel mögé a populista olaszokkal szemben, mert elsősorban az ő pénzükről van szó. Marad tehát a róka fogta csuka helyzet az európai választásokig. Rómában abban bíznak, hogy felülkerekednek a populisták mindenütt az Európai Unióban. Matteo Salvini azt is megpendítette: szívesen lenne Jean-Claude Juncker utóda a brüsszeli bizottság élén! A németek szívesebben látnák a saját emberüket a vezető ülésen, mert számukra a gazdasági ésszerűség evidencia és a populista számmisztika elfogadhatatlan akkor is, ha az Európai Unió harmadik legnagyobb államából, Olaszországból érkezik.

Vámháború: talonba téve?

Aki úgy gondolta, hogy valamelyik amerikai honlapról szeretne vásárolni, azt tapasztalta, hogy a magyarországi szállítást nem vállalják a cégek. Ha megadott egy nyugat-európai „alternatív” címet, a filléres árut is kivitte a postás, de meglepődve tapasztalhatta, hogy a hatóságok száz százalékos vámot terheltek a csomagra. Ez volna az európai-amerikai vámháború eredménye? – kérdeztük Szanyi Tibort, az MSZP alelnökét, uniós parlamenti képviselőjét.

  • Jöhet a szója, a cseppfolyós gáz?
  • És ha Trump meggondolja magát?
  • „Kétfenekű” ígéret
  • Csattanós pofon a briteknek
  • El a kezekkel a szociális jogoktól!

Egy közleményében azt állítja, Jean-Claude Juncker Washingtonban tűzszünetet és leszerelési ígéreteket ért el Trump amerikai elnöknél a kereskedelmi háborúban. 

Trump amerikai elnök korábban szó szerint „ellenségnek” kijáró hadüzenetet küldött az európai ipar számára, védővámok bevezetésével fenyegetődzött. A Junckerrel való tárgyalások nyomán ettől elállt, s belegyezett, hogy az EU és az USA, amelyek együttesen a világ GDP-jének több, mint felét állítják elő, közösen végiggondolják a világkereskedelmi szervezet (WTO) halaszthatatlannak látszó reformját. A megbeszélések további eredménye, hogy a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek az eddig bevezetett vámügyi intézkedések és ellenintézkedések felfüggesztéséről, illetve tartózkodnak minden további kereskedelemtorzító lépéstől. Ennek fejében az EU sem támaszt semmilyen akadályt az eddig is kvóta- és vámmentesen zajló amerikai szójaimport elé, illetve kész az USA-ból jövő folyékony földgáz (LNG) fogadására, amennyiben az USA kiépíti az ehhez szükséges európai kikötői infrastruktúrát.

Akkor talán a bevezetőben említett filléres holmikról is lekerülnek a „büntetővámok”?

Nagy esélyt látok erre.

Gondolja, hogy a meglehetősen szeszélyes amerikai elnök egyik pillanatról a másikra nem fordít hátat a Junckerrel kötött megállapodásának?

Lehetséges, hogy akár 24 órán belül száznyolcvan fokot fordul a véleményével. Trumpot nem szokta sokkolni, hogy már egyszer valakivel megállapodott valamiben. Most azonban másról van szó,

amióta bejelentette, hogy szembe száll a világon minden gazdasági hatalommal, voltak, akik az orrára koppintottak.

Kína nem vette át az amerikai szóját, emiatt már hatalmas készletek halmozódnak fel az amerikai termelőknél. Ez máris 10 milliárd dollárjába került a kormánynak, ennyivel kell kártalanítani a belső, nagy mezőgazdasági területeken működő farmereket. Mellesleg ők jelentik az egyik legfontosabb szavazói bázisát. Ha minden ostoba lépése után dollár milliárdokkal kell csitítania a belpolitikai vihar hullámait, akkor előbb-utóbb belátja, hogy ez nem tartható.

Szanyi Tibor
MTI Fotó: Kovács Attila

Európa nem támaszt akadályokat a szója behozatala elé, jelentették be. Ez volt az Unió aduja?

Úgy kódolom a tárgyalásokról kiadott közleményt, hogy megígérhette az Unió elnöke a tárgyalások során, Európa nem tervez olyan drasztikus válaszlépéseket, mint Kína.

A másik engedmény: az amerikai cseppfolyós gáz fogadása.

Igen. Ez az ígéret „kétfenekű”, ugyanis

benne van egyrészt az orosz gáz fogadásának esetleges háttérbe szorítása, másrészt egy ígéret, hogy Amerika új piacot talál a gázexportjának.

Feltéve persze, ha saját költségén kiépíti azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyekre Európának szüksége van a szállítmányok fogadásához. Olajat, gázt, oda lehet eladni, ahol fogadni tudják azt, a folyékony gáz esetében is erről van szó.

Folyékony gázt a közel-keleti országok is szívesen exportáltak volna, az ő esetükben is a fogadó országok hiányzó infrastruktúrája volt az akadály. Ha ezt kiépítik az amerikaiak…

Majd megvívják egymással a maguk árháborúját. Ilyen a piac. A beszerzési források bővülése mindig lefelé nyomja az árakat, amin mi, európaiak, talán majd nyerhetünk is.

Bizonyos kommentárok úgy vélik, a Brexit bátorította fel Trumpot az Európának küldött hadüzenetre. Ön Brüsszelből hogyan látja ezt?

Ez visszavezet az elején feltett kérdésre: mennyire várható el az amerikai elnöktől, hogy egyik napról a másikra meggondolja a döntéseit? Európa és Amerikai között bizonyos geopolitikai ütközések miatt zavar keletkezett a gazdasági partnerségi megállapodásban. Angol nevén TTIP-nek rövidített transzatlanti szabad-kereskedelmi egyezmények végrehajtása akadozni kezdett. A kegyelemdöfést Trump adta meg az egyezménynek, de nem indult helyette új tárgyalás egy másik megállapodásról. Ezt az űrt használta ki az angol kormány, amely lecsapott a helyzetre, és úgy gondolta, kiválva az Unióból majd külön megállapodik az Egyesült Államokkal. Ehhez tudni kell, hogy

a kereskedelempolitika azon kevés témakörök közé tartozik, amelyben a tagországoknak legfeljebb konzultációs jogai vannak, külön nem tárgyalhatnak és nem is vétózhatják meg az Európai Bizottság pozícióit.

Az angolok úgy gondolták, ha ez alól a kötelezettség alól megszabadulnak, majd önálló tárgyaló partnerként léphetnek fel. Ebbe tenyerelt bele két hete az amerikai elnök, amikor londoni látogatása során azt mondta:

bocsi’, de Amerika inkább az Unióval kötne megállapodást, mint Angliával.

A Juncker-Trump tárgyalás azt igazolta, hogy az Unió és Amerika – ha nem is azonnal – képes egymással megállapodásra jutni. Ebből fognak úgy kilépni a britek, hogy kevés esélyük lesz a bent maradóknál kedvezőbb megállapodást kötni.

Milyen visszhangja van Brüsszelben annak, hogy a kilépési tárgyalások vezetését  May saját hatáskörébe vonta?

Nagy bajban lehetnek, mert ugyan

a magyar sajtóban még nem olvastam, de a brüsszeli lapok megírják,

nem csak az a britek legnagyobb problémája, hogy két miniszter kilépett a kormányból, az igazi belső válságnak az a jele, hogy már hat úgynevezett kabinet-miniszter is távozott a kormányból. Ott más a „mezei” miniszterek és a kabinetminiszterek súlya, az előbbiek csak végrehajtók, az utóbbiak mind a végrehajtásban, mind a politikai döntések előkészítésében részt vehetnek.

Az MSZP alelnökeként a Göteborgban tavaly ősszel lefektetett Szociális Jogok Európai Pillérének csorbítatlansága mellett is szót emelt. Úgy látja, a kereskedelmi háború esetleg ezt is veszélyezteti?

Ragaszkodunk ahhoz, hogy a TTIP – a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható megannyi konfliktus ellenére is – garantálja az európai munkavállalókat védő szociális normák betartását. Minden nemzetközi egyezménynek vannak bizonyos záradékai, a szerződéshez csatolt függelékei, további rendelkezései, amelyek például környezetvédelmi elvárásokat, vagy a gyerekmunka kizárását rögzítik. Az egyik ilyen a szociális jogok ügye, az európai szocialistákkal mi azért emeltünk szót, hogy a TTIP garantálja továbbra is a munkavállalók jogait, a termelés olcsóbbá tétele érdekében ne lehessen hozzányúlni mondjuk a nyolc órás munkaidőhöz, vagy ne lehessen megszüntetni a dolgozók kötelező társadalombiztosítását.

Bréking nyúz, július 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Alaposan megvédi a képviselői fizetések megemelését az alternatív média, amely olyan, mint Móricka: mindenről ugyanaz jut az eszébe – mi más, mint az ellenzék pocskondiázása, élén Gyurcsánnyal? De kap jócskán az Orbán, és így a sajtója számára sem kedvelt Jean-Claude Juncker, akiről állítólagos részegsége miatt lehúzzák a keresztvizet, s ennek apropóján több más, Orbánt bírálni merészelő európai politikusról is – akikről sorra megemlítik párthovatartozásukat, kivéve Junckert, aki történetesen kereszténydemokrata.  Azt azért elfelejtik megemlíteni, hogy kereszténydemokrata. Persze a jobbik is célkeresztbe került.

Magyar Idők – Emelés (Gajdics Ottó)

Azt már láttuk, hogyan bántak el a dolgozó emberek jövedelmével a szocialisták és a liberálisok. Átélhettük a Bokros-csomagot, a „nem fog fájni” és a „fájni fog” kommunikációs trükkjeit, miközben nemes egyszerűséggel felkopott az állunk a megszorításoktól.

Állt már előttünk kifordított zsebekkel egy milliárdos pojáca, aki a legundorítóbb cinizmussal tolta a képünkbe, hogy el lehet innen menni. Most nézzük, hogyan bánnak a saját jövedelmükkel!

Előrebocsátom, hogy szerintem az országgyűlési képviselők munkája nehéz és felelősségteljes…jár nekik fizetés… amíg egyes területeken ötven százalék fölötti bérnövekedésről beszélhetünk, az ő esetükben ez 18,5 százalékot tesz ki a tervek szerint – írja a szerző, aki az írásával az ellenzéki pártokra lőve, a fizetésemelés körüli zűrzavarra utalva megállapítja: a hangzatos nyilatkozatok mögül állandóan kikandikál a teljes tanácstalanság mindennel kapcsolatban, aminek egy hazája sorsáért felelősséget érző politikust foglalkoztatnia kellene. Képzeljük el, ha ezekre az emberekre, akik a saját illetményükről sem tudnak egységes állásfoglalást kialakítani, rábíztuk volna a választásokon Magyarország sorsát! Vagy inkább ne képzeljük el…

Próbáljunk beletörődni, hogy bármilyen bumfordiak, bármilyen tehetetlenek, bármennyiszer teszik magukat nevetségessé, mégiscsak mi, magyarok választottuk meg őket is.

Nyilatkozgassanak, döntsenek bármennyire is összevissza, még nekik is jár az a 18,5 százalék. Akkor is, ha ők maguk nem értenek vele egyet, aztán mégis megszavazzák. Vagy mégsem.

Origo – Az alkoholista, a tanulatlan, és akit felizgatnak az 5 éves kislányok

Véget ért a NATO-csúcstalálkozó, amin a show-t kétségkívül Jean-Claude Juncker vitte el. Pontosabban őt vitték el, mert szemmel láthatóan a lábán nem állt meg egyedül.

Mint közismert, nem ő az egyetlen botrányos európai képviselő, aki számtalanszor élesen bírálta hazánkat. Lássuk, kik is akarják Európának a helyes irányt megmutatni

– írja az Origo, amely nem csak Junckert osztja ki, megállapítva: az alkoholizmus nem csak Juncker problémája, hazánkat többek között migrációs politikánk miatt bíráló volt német szociáldemokrata politikus, Martin Schulz aki csak a nyolc általánost végezte el. Az európai baloldalt – amihez ő is hozzá tartozik – disznók gyülekezetének tartó politikus fiatalon közismerten pszichiátriai problémákkal küzdött.

Az EP első embereként pedig súlyos pénzügyi szabálytalanságokat követett el, feltehetően ebből a forrásból jutott a magánrepülésekre és luxuséttermekre.

Szakmailag viszont messze nem csak Schulz az egyetlen, aki megkérdőjelezhető. Nemrég fény derült arra, hogy Magyarország jogállamiságát vitató, a teljesen jogosan Soros-jelentésnek nevezett, a brüsszeli hivatalos kifejezéssel LIBE-jelentést elkészítő Judith Sargentininek nemhogy jogi, de más diplomája sincs.

Az európai politikusok csúcsa az Európai Zöldek–Európai Szabad Szövetség frakció volt társelnöke, Daniel Cohn-Bendit, aki szerint a gyermeki szexualitás fantasztikus.

Magyar Hírlap – Interjú Novák Előddel

Nagyon veszélyes lenne, ha olyan emberek hozhatnának döntéseket az ország sorsáról, mint a Jobbik jelenlegi vezetői, akiknek annyi politikai realitásérzékük sincs, hogy elhitték, megnyerhetik a választást – mondta a lapnak adott interjúban Novák Előd, a párt volt alelnöke. A Jobbikból a pártszakadáskor kilépett politikus beszélt arról is, hogy a közelmúltban alapított új pártjuk, a Mi Hazánk Mozgalom nemzeti elvpártként a jobboldali kormány józan kritikusa, konstruktív ellenzéke kíván lenni.

Szerinte a Jobbik szakadása Vona Gábor elhibázott stratégiájának, valamint két bábja, Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton alkalmatlanságának következménye.

A pártból való távozása kapcsán azt mondta: „A Jobbik két évvel ezelőtti tisztújításán Vona Gábor egyik pillanatról a másikra, a tagság véleményét felülírva, vétójogával élve kitett a párt élvonalából, mert nagyon jól tudta, hogy velem a Jobbik nem tud lényegében dezertálni a jobboldalról…

A néppártosodást eleinte elsősorban stílusváltásnak, kommunikációs finomhangolásnak nevezték, pontosabban hazudták. Valójában azonban komoly tartalmi váltás történt.

A mindenáron való kormányra kerülés szándékával nem értettem egyet, ezt gyakran tettem szóvá Vona Gábornak, ám ezt a kritikát sem tűrte. Korábban a Jobbik programjának része volt az írni-olvasni nem tudók szavazati jogának megvonása, majd Vona Gábor a választmány döntését is egy személyben felülírva megváltoztatta. De feladták azt az Alapító nyilatkozatunkba foglalt irányt is, miszerint elfogadhatatlan számunkra az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár. Egyetlen jelszó maradt: váltsuk le Orbán Viktort…Többen azzal áltatták magukat, hogy ez csak a felszín, és kormányra kerülve visszatérünk a régi, radikális változást célzó elveinkhez,

de Heller Ágnestől Havas Henrikig sok olyan személy került a Jobbik holdudvarába, és lett „politikacsinálója” a pártnak, akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott.

A homoszexuális felvonuláson részt vevő Momentum és a már Schiffer Andrásnak is vállalhatatlanul elvtelenné váló LMP mint koalíciós partner? Ez is Vona Gábor egyszemélyi döntése, politikai ámokfutása volt, amivel tényleg liberalizálta a Jobbikot.

Angela Merkelért tartanak uniós minicsúcsot, a magyarok nélkül

Maga a német kancellár kezdeményezhette a migráció ügyében a vasárnapi találkozót, amelyet Jean-Claude Juncker hívott össze. A visegrádi országok ezen nem vesznek részt, de a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő, Gálik Zoltán azt mondta: a valódi döntéseket úgyis a jövő heti csúcstalálkozón lehet meghozni. Az olaszok egyébként máris tiltakoznak a minicsúcs tervezett javaslatai ellen.

Informális migrációs találkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A hivatalos bejelentés szerint az egyeztetésnek az a célja, hogy

európai megoldásokat keressenek a migráció kérdésére,

előkészítve a jövő heti uniós csúcstalálkozót.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek azt mondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: az eurózóna, valamint a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja.

Különböző lapértesülések szerint a találkozóra az EU mostani és következő soros elnöke, vagyis Bulgária és Ausztria mellett a bevándorlási frontországok, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Málta, valamint Németország vezetői kaptak meghívást, később pedig jelentkezett Belgium és Hollandia, majd Dánia és Szlovénia, hogy ők is szeretnének ott lenni. Az uniós ügyekben általában jól értesült EUObserver szerint Franciaország is részt vesz a csúcson.

Az éppen Budapesten találkozó visegrádi országok vezetői viszont azt jelentették be, hogy nem mennek el a találkozóra. Orbán Viktor azt mondta erről: a csúcstalálkozók szervezése nem a bizottság feladata, a legfontosabb ügyekben a miniszterelnökök tanácsa dönthet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig egyenesen azt mondta, hogy a „Juncker-féle” csúcstalálkozó értelmetlen, a jövő heti találkozón kell megoldani a problémákat.

Gálik Zoltán szerint egyébként nem jelent hátrányt ezeknek az országoknak, hogy nem vesznek részt a minicsúcson, hiszen

a nagy döntéseket valóban a jövő héten, az uniós tagországok vezetőinek találkozóján kell meghozni.

Ott pedig, ha a döntések gyakorlatba ültetéséhez az alapszerződések módosítására lesz szükség, akkor konszenzust kell elérni, vagyis az országok ott tudják igazán érdekeiket érvényesíteni.

Ahogy Gálik Zoltán mondta, olyankor is meg szoktak egyébként mindenkit hallgatni, amikor nem kell konszenzusra jutni a döntéshez, ennek ugyanis üzenetértéke van.

Abban a visegrádi országok egyetértettek, hogy kötelező kvótákat továbbra sem támogatnak, az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősítését viszont igen. Ebben egyetért velük Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki szintén részt vett a budapesti megbeszélésen.

Ez egyébként Juncker tervei között is szerepel. Ő ugyanis azt mondta, hogy van néhány ötlete, amelyet be fog mutatni, és német lapok szerint ezek között szerepel az is, hogy 2020 végéig növeljék 10 ezer főre a Frontex létszámát a mostani 1500-ról.

Juncker egyébként arról is beszélt, hogy szó sincs arról, hogy diktálni akarnak majd azoknak, akik ezen a találkozón nem vesznek részt. Azt is mondta, hogy az egyeztetést nem ő kezdeményezte, hanem „bizonyos tagállamokból” megkeresték.

Ez a kifejezés német lapok szerint Angela Merkelt jelenti. A Handelsblatt egyenesen azt írta:

a találkozót azért tartják, hogy megsegítsék a német kancellárt.

Ha ugyanis nem történik semmilyen előrelépés a bevándorlás ügyében, akkor a német koalíció könnyen összeomolhat, a CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak a lázadása miatt. Állítólag Merkel azt is felajánlotta, hogy legyen Berlinben a találkozó, de ezt több meghívott elutasította.

A lap úgy tudja, hogy a Frontex megerősítése mellett Juncker javaslatai között az is szerepel, hogy figyelmeztessék a tagállamokat: azok, amelyek egyoldalú lépéseket tesznek, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, veszélyeztetik az Unió egységét.

Ez a figyelmeztetés egyértelműen Olaszországnak szól.

Emellett várhatóan szigorúbb fellépést sürgetnek majd a menedékkérők EU-tagállamok közötti másodlagos mozgása ellen. Vagyis büntetnék azokat, akik másik tagállamba utaznak, és szigorítanák ennek ellenőrzését is. Azt is kijelentenék, hogy a menedékkérőknek nincs joguk szabadon megválasztani, melyik tagországban nyújtják be kérelmüket.

Juncker a kiszivárgott hírek szerint azt is szeretné, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) több jogkört kapjon, és az uniós külső határoknál bírálnák el a menedékkérelmeket – egyébként

ez is egy olyan javaslat, amelyet korábban a visegrádi országok is támogattak.

Ehhez a terv szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a segítségét is igénybe vennék.

A Politico információi szerint az új olasz kormány máris dühösen reagált a tervre. Még az is felmerült, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök el se megy a találkozóra, de aztán bejelentette, hogy ott lesz. Az olaszok szerint ugyanis a javaslat túlságosan arra koncentrál, hogy Angela Merkel problémáit megoldja, és kevésbé veszi figyelembe az olasz igényeket.

Gálik Zoltán szerint egyébként nincsenek kibékíthetetlen ellentétek az olaszok és a németek között. A bevándorlás ügyében ugyanis mindkét országnak közös az érdeke: meg kell egyezni a szolidaritási mechanizmusról. Hogy ez hogyan nézzen ki, abban kereshetnek kompromisszumot.

Mindenesetre, ahogy a szakértő a Független Hírügynökségnek fogalmazott: az igazi nagy döntések amúgy is a jövő héten várhatók.

Már biztos: feltételekhez kötik az uniós támogatásokat

A jogállami feltételekhez kötik a 2020 utáni uniós költségvetést – hangzott el az Európai Parlament ülésén. Hírek szerint cseles megoldást választanak a „magyar” problémára. Két olyan keret kiadásait is csökkentik, amelyekből eddig Magyarország sok pénzt kap.

Költségvetési eszközökkel is védeni akarják a jogállami rendszert – erről beszélt az EP plenáris ülésén Günthet Öttinger, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa a 2021-27-es uniós költségvetési tervezet ismertetésekor. Előtte Jean-Claude Juncker EB-elnök elmondta, nem egyes tagállamokról van szó, hanem az Európai Unió architektúrájának védelméről.

Az eredetileg sajtótájékoztatóra tervezett, végül az ennél nagyobb súlyú parlamenti vitában kirajzolódott a pártcsaládok közti inkább már csak megfogalmazásbeli különbség. Manfred Weber (Európai Néppárt) frakcióvezető csak arról beszélt, hogy vannak korrupciós ügyek, OLAF-jelentések, és kérdés, hogy minden pénzt jól fizetnek-e ki jelenleg.

Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője aztán nevén nevezte a jogállamisági kritérium okát:

Az uniós pénzt nem Orbán Viktor családjára vagy új stadionra kell költeni.

A jogállami feltételek kapcsán Öttinger arról beszélt, hogy az európai adófizetők pénzéről van szó. Ha vita támad valamely országban a kifizetésekről, tudniuk kell, hogy bízhatnak az igazságszolgáltatás függetlenségében, ezért fontos a kifizetések összekötése ezzel – hangsúlyozta a pénzügyi biztos.

A vitában egyelőre nem derült ki, hogy mi lenne a „magyar” probléma megoldásának kulcsa. A Politico európai kiadása azonban megtudta. Eszerint – ahogyan ezt a portfolio.hu ismerteti – „cseles” módot választottak. Szétválasztanák a költségvetési keretet és a kifizetések szabályrendszerét. Míg előbbi egyhangú elfogadást igényel, utóbbi csak minősített többséget, amelyet egy-két tagállam nem tud megtorpedózni.

Ez pedig azt jelentené, hogy ha úgy találják, hogy sérült az igazságszolgáltatás, benne a bíróságok függetlensége, és nem megfelelő az uniós támogatások kifizetése, akkor a bizottság leállíthatja a folyósítást. Sőt,

a testület a tagállami kormánytól saját kezébe vehetné a támogatások elosztását.

Magyarul: ha korrupciós ügyek gyanúja vetődik fel, és a bizottság azt tapasztalja, hogy a tagállami hatóságok nem vizsgálják ki ezeket, akkor a testület saját hatáskörbe vonja a támogatások elosztását.

A következő EU-költségvetésnek egyébként is vesztese lehet Magyarország.

Két nagy olyan alap kiadása is csökkenhet, amelyekből Magyarország jelenleg is rengeteg pénzt kap.

A kohéziós alapok (a felzárkóztatást szolgáló tárca) 7, az agráralap 5 százalékkal kevesebbet fog elkölteni, ha jóváhagyják a tervezetet.

A korábbi elképzeléssel ellentétben a bizottság lényegében változatlan mértékben szedne be pénzt a tagállamoktól. A britek kiesése miatti űrt a takarékosság mellett a saját bevételek növelésével akarja kitölteni a bizottság.

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

0

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Az érintett hat ország: Szerbia, Montenegro, Albánia, Macedónia, Bosznia és Koszovó. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „A Nyugat-Balkán stabilitásába és jólétébe való befektetés egyet jelent az Uniónk biztonságába és jövőjébe való befektetéssel.” Szerinte

„szilárd politikai akarattal, valódi és tartós reformok végrehajtásával és a szomszédokkal fennálló viták végleges rendezésével”

a hat ország előre tud haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

A bővítési stratégia szerint elképzelhető Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozása, de ez attól függ, milyen mértékben haladnak a reformok. Egyelőre

csak ezzel a két országgal folynak csatlakozási tárgyalások.

A Bizottság kiemelte, hogy a 2025-ös év nem tekinthető rögzített időpontnak, de még céldátumnak sem.

Azt írják: Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálása.

Jean-Claude Juncker
(MTI/EPA/Patrick Seeger)

Albániáról és Macedóniáról azt írják, hogy jelentős előrehaladást értek el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, és Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján.

Azt is kiemelték, hogy az elért eredményektől függően az egyes országok utolérhetik, vagy meg is előzhetik egymást.

Johannes Hahn bővítési biztos azt mondta:

„Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit.”

Ezzel arra utalt, hogy Bulgáriát és Romániát sokak szerint elsietve vették fel az Unióba. Azt is kijelentette, hogy új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal.

Az Európai Bizottság közleménye szerint hat kiemelt területet határoztak meg az érintett országokkal való együttműködés elősegítésére.

  • Jogállamiság: az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése.
  • Biztonság és migráció: a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása.
  • Társadalmi-gazdasági fejlődés: a magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása, nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére.
  • Közlekedés és energetika: kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás.
  • Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
  • Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.

Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.

A stratégia azt is kiemeli, hogy

az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására,

intézményi és pénzügyi szempontból is. Az Európai Tanácsban például jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását.

Nehéz helyzetbe kerül az EU költségvetése a brexittel

0

A tagállamoknak többet kell befizetniük mint a GDP 1 százaléka – mondta Jean Claude Juncker egy brüsszeli konferencián, amelynek fő témája a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés – immár Nagy-Britannia nélkül.

Kérdés, hogy mi lesz az EU költségvetésével 2019 után, hiszen évente 12-13 milliárd euró esik ki a britek távozásával az EU pénzügyi biztosa szerint. A német Günther Oettinger feladata lesz, hogy összekalapozza a pénzt – lehetőség szerint még az Európa parlamenti választások előtt. Günther Oettinger az elkövetkező hónapokban körbejárja az EU fővárosait, hogy személyesen egyeztessen a tagállamok vezetőivel. A befizetési hajlandóság nem mondható általánosnak: minden tagállam sokallja a pénzt, melyet az EU tőle kapni szeretne. Még az olyanok is, mint Lengyelország és Magyarország, melyek a legnagyobb haszonélvezői a jelenlegi rendszernek.

A májusra tervezett költségvetést viszont már egészen új alapon állítják össze. Részben a brexit miatt, de ott van a Macron eurózónára koncentráló terve is. Brüsszelben kínos alkudozásra számítanak annak ellenére, hogy a gazdasági konjunktúra kedvező. Günther Oettingernek minden bizonnyal meg kell dolgoznia azért, hogy összeállítsa az EU új költségvetését, mely immár nem tartalmazza Nagy-Britannia befizetéseit.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában kijelentette, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.

Juncker: Több pénz kell a tagállamoktól

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a brexit miatt a többi tagállamnak több pénzt kell befizetnie az Európai Unió közös költségvetésébe.

Juncker egy, az Unió költségvetéséről szóló brüsszeli konferencián beszélt erről. Mivel az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számít, ezért a kilépése a számítások szerint

mintegy tízmilliárd eurós lyukat üt a közös költségvetésen.

Juncker az MTI szerint azt mondta: többre van szükség az európai GDP egy százalékánál, ha az Unió folytatni akarja a programjait. Szerinte megoldást kell találni a több milliárd eurós lyuk eltüntetésére, mert az Unióbak a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszíroznia kell.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!