Kezdőlap Címkék Japán

Címke: Japán

Japánba menekülnek a tajvani chipgyártók

A tajvani chip gyártó cégek Kínából Japánba helyezik át fejlesztésüket, mert tartanak Peking szándékaitól.

Japán kormánya jelentős összegekkel támogatja a chip gyártás fejlesztését a szigetországban, és ez vonzza a tajvani cégeket is, amelyek számára kockázatos a hazai beruházás a fokozódó pekingi fenyegetés miatt. A tajvani TSMC szombaton avatta fel első gyárát Kyushu szigetén, és egy másodikat is tervez Japánban.

Nemcsak a tajvani TSMC épít gyárat Japánban, de az AIchips 3661 Technologies is, amelynek chipjei nélkülözhetetlenek sok alkalmazásban. 2022-ben ennek a tajvani cégnek a kutató – fejlesztő részlege éppúgy mint a gyártás lényegében a Kínai Népköztársaság területén működött. Csakhogy 2021-ben az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát, és megkezdődött a decoupling – a szétválás a világ két legnagyobb gazdasága között. A Biden kormányzat kulcsfontosságúnak tartja a chip ipart ebből a szempontból, ezért nemcsak saját cégeit, de a szövetségeseket is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék vagy szüntessék meg kapcsolataikat Kínával. Az AIchips 3661 megértette az idők szavát: toborzó kampányt indított Észak Amerikában, Japánban. A tajvani chip gyártó japán leányvállalatánál érdeklődött a Reuters: új fejlesztési stratégiáról van – e szó? A tajvani cég japán főnöke szűkszavúan csak ennyit válaszolt:

”arra számítunk, hogy dinamikusan bővül a japán chip piac, és ezért a mi termékünkre is lesz kereslet.”

A Reuters összeszámolta: kilenc tajvani chip gyártó cég fokozta jelenlétét Japánban. Van amelyik a nulláról indult, van amelyik korábbi cégét növeli az új trendet követve.

Japán egyik szeme sír, a másik nevet

A japán kormány azt szeretné, hogyha a hazai cégek erősödnének a hazai és a globális piacon. A tajvani cégek Japán területen növelik a GDP -t, de komoly konkurenciát jelentenek a hazai chip gyártóknak. Jó példa erre a tajvani eMemory Technology3529TWO, amely két éve Jokohamában kezdte meg a működését. Ez egy kis chip tervező vállalkozás, mely olyan piacra tört be, ahol a japánok eddig nagyon erősek voltak. A tajvani chip tervező cég főnöke nagyon elégedett:

”Amióta létrehoztuk saját irodánkat Jokohamában azóta az üzleti partnereinkkel sokkal jobb a kapcsolat. Már japán nyelven tárgyalnak a helyi embereinkkel, akik közül többet nemrég vettünk fel. Áradnak a megrendelések”

– büszkélkedett Michael Ho, a tajvani chip tervező cég főnöke. Aki nem is titkolta, hogy a japán fejlesztés egyik oka az, hogy a jen jelenleg gyenge.

A japánok szomorkodnak, mert a chip gyártásban a nyolcvanas években még le akarták gyűrni az Egyesült Államokat: a csúcson a részesedésük 50% volt a globális piacon. Aztán jött a Plaza egyezmény – 1986-ban a New York-i Plaza Hotelben kötött G7 deviza megállapodás, mely letörte Japán szarvait -, és jelenleg a szigetország részesedése már csak 10% a globális chip piacon.

A tajvani chip gyártás zászlós hajója, a TSMC szombaton avatja fel jelképesen japán gyárát Kyushu szigeten. A Taiwan Semiconductor Manufacturing Company egyúttal bejelentette, hogy újabb chip gyártó üzemet épít Japánban: a két gyár együttesen 20 milliárd dolláros beruházást jelent.

Az Egyesült Államok a nyolcvanas években még fékezni igyekezett Japán chip iparát, de ma Kína az ellenfél, ezért vele szemben Washington immár bátorítja a japán kormányt a chip gyártás fokozására. A japán kormány ezértis támogatja a TSMC és a többi tajvani chip gyártó új üzemeinek építését még akkor is, hogyha ezek konkurenciát jelentenek a hazai vállalkozásoknak. Tokióban azzal számolnak ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia miatt oly nagy lesz a chip kereslet a globális piacon, hogy mindenki megél majd – kivéve a kínaiakat, akiket az USA megpróbál kiszorítani a világpiacról.

1 milliárd dollárra perli régi munkahelyét a kirúgott elnök vezérigazgató

Carlos Ghosn, aki nem is oly rég még a Renault-Nissan-Mitsubishi  autó gyáróriás elnök vezérigazgatója volt, egy cselló tokjában hagyta el Japánt 2019-ben, ahol korábban letartóztatták. Most rágalmazás és hitelrontás miatt perli a Nissant.

16 milliárd dollár a japán autógyár tőzsdei értéke, ennek csaknem 5%-át akarja kiperelni a libanoni menedzser – közli a Bloomberg. A sztár menedzsert 2018 végén vették őrizetbe miután saját cége azzal gyanúsította, hogy adóbevallásában csalt, és saját céljaira használta fel a Nissan pénzét. Carlos Ghosn mindent tagad, és azt állítja, hogy a japán igazságszolgáltatás elfogult a külföldiekkel szemben.

Az egykori sztármenedzser nem hagyhatja el Libanont, mert az Interpol körözést bocsátott ki ellene, amely az egész világra érvényes.

2021-ben egy amerikai állampolgárt és fiát az USA kiadta Japánnak, ahol el is ítélték őket, mert jó pénzért megszöktették egy cselló dobozában Carlos Ghosnt Japánból. 2022-ben Franciaországban is perbe fogtak mondván: saját céljaira használta fel a Renault pénzét. Carlos Ghosn erre azt válaszolta, hogy amennyiben szabadon mozoghatna, akkor minden vádra megfelelne. A sztármenedzser azt állítja, hogy az egész akciót a Nissan azért indította meg ellene, mert attól tartott, hogy összeolvasztja a japán autógyárat a francia Renault-val.

Japánban nem könnyű a külföldi menedzserek sorsa

A libanoni-brazil menedzser az első volt Japánban, aki egy óriás cég élére került, mert sikeres költség csökkentési módszereivel szép pénzt hozott a Nissan-nak, melyet összeházasított a Mitsubishivel is, hogy növelje az export kapacitást.

Carlos Ghosn eredményei Franciaországban is figyelmet keltettek, és 2005-ben rábízták a Renault vezetését is.

A Nissan-Mitsubishi-Renault a világ legnagyobb autógyára lett: 2018ban 5,54 autót adtak el az első félévben, és ezzel megelőzték a Volkswagent.

Csakhogy Japánban úgy vélték, hogy nekik nem érdekük a nagy egyesülé : nem akartak a Renault ázsiai részlegévé válni. 2018 november 19-én Carlos Ghosnt letartóztatták Japánban, és ezt követően mind a Nissan mind a Mitsubishi leváltotta vezérigazgatói posztjáról. A Renault egy kicsit tovább kitartott mellette, de végülis 2019-ben ők is nyugdíjazták. Óvadék ellenében Japánban kiengedték a börtönből a sztár menedzsert, akit azután Libanonba csempésztek. Carlos Ghosnnak több állampolgársága is van, de azért választotta Libanont, mert ez a kis ország nem adja ki polgárait bárhonnan is kérik azt.

Mi lesz a Nissan-Renault házassággal, melyet Carlos Ghosn hozott össze? Kezdetben olyan hírek terjedtek el, hogy válás lesz a vége, de most a Bloomberg arról számolt be, hogy új házassági szerződést köt a Renault és a Nissan, amely abban különbözik az előzőtől, hogy csökkenti a francia fél beleszólási jogait a japán autógyár ügyeibe.

Japán a NATO tagja?

Európa idegeit borzolja Biden azzal a felvetéssel, hogy vegyék fel Japánt A NATO-ba. Majd minden európai nagyhatalom hátán feláll a szőr, leginkább Franciaországé. Macronnak eszébe juthatott országa  kicsit sem dicsőséges keleti kalandtúrája az elmúlt évszázad során. Európa megfeledkezik arról a cseppet sem elhanyagolható tényről: a NATO egy védelmi szervezet, tehát csak biztonságpolitikai vetülete van ennek a lépésnek, sem mint gyakorlati, napi teendő.

Heves vita dúl Franciaország és az Egyesült Államok között miután az amerikai diplomácia azt javasolta: bővítsék ki a NATO-t Japánnal. Ezt Emmanuel Macron francia elnök maximálisan ellenzi. Miért? Egyrészt Franciaországnak vannak kínos élményei az ázsiai szerepvállalásról: a francia hadsereg csúfos vereséget szenvedett Dien Bien Phunál Vietnamban, és kénytelen volt feladni délkelet-ázsiai birodalmát 1954-ben. Az USA lépett a helyére, majd szintén vereséget szenvedett 1975-ben Vietnamban. Ettől függetlenül

Ázsiát az amerikai diplomácia évtizedek óta fontosabbnak tartja mint Európát.

Ezért is javasolja most az USA, hogy Japánt is vegyék fel a NATO-ba, amelynek neve az észak atlanti régióra vonatkozik de hát időközben tagjai lettek olyan államok is mint Magyarország, Lengyelország, a balti államok, Albánia és Montenegro is, melyek jó messzire esnek az Atlanti óceántól. De hát nem is az elnevezés számít hiszen lényegében az USA szövetségeseiről van szó. Japán pedig az Egyesült Államok szoros szövetségese, mely benne van abban a négyes csapatban, mely Kínát kívánja sakkban tartani Ázsiában: az USA és Japán mellett a másik két tag Ausztrália és India.

Épp ez aggasztja Macron elnököt és nemcsak őt:

Miért szálljunk szembe Kínával, ha eddig együttműködtünk vele?

Ez Macron kérdése. Az USA válasza egyértelmű: a Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot holott az Egyesült Államok korábban vígan együttműködött velük. A szakítás oka: Hszi Csin-ping kínai elnöke Hangcsouban az első Kínában megrendezett G20 csúcson jelezte, hogy immár világhatalomnak tekinti magát és szeretne beleszólni a globális ügyekbe. A kínai elnök lényegében G2 rendszert javasolt vagyis azt, hogy az USA és Kína a jövőben együtt irányítsa a világ ügyeit.

És Európa?

Európának nem osztottak lapot hiszen túlságosan gyenge és megosztott. Az USA azt szeretné, ha az Európai Unió szakítana Kínával, Peking viszont együttműködést ajánl Brüsszelnek mondván a legnagyobb kereskedelmi partnerei vagyunk egymásnak. Nem véletlen, hogy Macron elnök Pekingből hazatérőben fogalmazta meg: Európa ne legyen az USA vazallusa!

Nemrég Potsdamban tárgyalt Macron elnök Olaf Scholz német kancellárral. A hely szimbolikus: az USA, a Szovjetunió és Nagy Britannia vezetői itt döntöttek a háború utáni világrendről miután legyőzték a náci Németországot. Macron és Scholz most itt próbált megfogalmazni valamiféle

“európai stratégiai szuverenitást.”

Mindketten úgy gondolhatják, hogyha szakítanak Kínával, beengedik Japánt a NATO-ba, akkor végképp az USA vazallusai lesznek. Amiben csak annyiban lehet Macronnak igazsága, amennyiben előnyös volt Európa számára, hogy a fegyverkezés nem elhanyagolható mértékű költségeit megtakaríthatták az USA védernyője alatt. ugyanakkor az is igaz a franciák jó néhány éve szorgalmazzák az önálló európai haderő megteremtését.  Nem csak a vazallus szerep zavarja a francia és a német vezetőket, hanem az is, hogy nem látják át az amerikai diplomácia valódi szándékait. Biden elnök Hirosimában egyszer csak bejelentette: megkezdődhet az olvadás Washington és Peking viszonyában. Nemrég kiderült, hogy erről William Burns, a CIA igazgatója tárgyalt titokban Pekingben.

A hidegháborús amerikai diplomáciát mind a francia mind a német vezetés elutasítja, de nem teheti ezt nyíltan hiszen katonai tekintetben teljes mértékben függenek a NATO-tól vagyis az Egyesült Államoktól.

Jelenleg a franciák és a kínaiak együtt próbálnak meg kidolgozni valamiféle béketervet az ukrajnai konfliktus megoldására. A céljuk a mielőbbi tűzszünet. Az idén 100 éves Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint még az idén létrejöhet a tűzszünet kínai közvetítéssel Ukrajna és Oroszország között. Ha elhallgatnak a fegyverek, akkor újra előtérbe kerülhetnek a gazdasági szempontok, melyek a Kínával való együttműködésre ösztönöznek mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A búcsú a fegyverektől nem könnyű noha szinte mindenki tudja: mind az orosz mind az ukrán békefeltételek irracionálisak.

Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát, ha a NATO támogatja azt. Ukrajna sem képes kapitulációra kényszeríteni Oroszországot anélkül, hogy a NATO közvetlenül be ne avatkozzon a harcokba.

A patthelyzeten csakis a diplomácia segíthet – ahogy erre már a távozó amerikai vezérkari főnök is utalt. A francia-kínai békekezdeményezés nem lehet sikeres anélkül, hogy az USA rá ne bólintana.

Biden elnöknek kell eldöntenie: háborúval vagy békével próbálja megnyerni a választást 2024-ben?!

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Moszkva bejelentette, hogy hajóelhárító rakétákat tesztelnek a Japán-tengeren

Az orosz haditengerészet hajóelhárító rakétakísérleteket hajtott végre egy álcélponton a Japán-tengeren – jelentette be kedden az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz csendes-óceáni flotta gyakorlataira egy héttel Fumio Kishida japán miniszterelnök ukrajnai látogatása után kerül sor.

„A Japán-tenger vizein a Csendes-óceáni Flotta Bystry romboló rakétahajói A legénység a Moskit szuperszonikus hajóelhárító cirkálórakétákat, a hajók fő ütőfegyverét lőtte ki.

 – mondta.

A rakéták eltalálták a kijelölt célokat. A tüzelés intenzív zavaró környezetben zajlott a szimulált ellenséggel elektronikus ellenintézkedések segítségével. – magyarázta a minisztérium a Telegramon.

Elmondása szerint két hajó vett részt ezen a gyakorlaton.

„A száz kilométeres távolságban lévő célpontot két Moskit cirkáló rakéta közvetlen tüze érte el”

– tette hozzá a minisztérium, pontosítva, hogy haditengerészeti légiereje felügyelte „a harci gyakorlat biztonságát”.

Oroszország a múlt héten, amikor a japán miniszterelnök megkezdte ukrajnai látogatását, arról számolt be, hogy két TU-95-ös bombázója nemzetközi vizek felett repült a Japán-tengeren. Japán csatlakozott a nyugati szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz az ukrajnai offenzíva után. Oroszország távol-keleti csendes-óceáni partvidékét Japántól a keskeny Japán-tenger választja el.

Japán – német csúcstalálkozó

Először tartottak olyan csúcstalálkozót Tokióban, amelyen a német kancelláron és a japán miniszterelnökön kívül sok miniszter is részt vett. Mind Japán mind Németország csökkenteni akarja a függést Kínától, és fokozni az együttműködést egymással nemcsak gazdasági, de védelmi téren is.

“Korunk kihívásai kristálytisztán megmutatják, hogy fokozni kell az együttműködést a baráti országokkal, csökkenteni akarjuk a függést másoktól, és növelni a két ország gazdaságának ellenállóképessét” – írta Twitteren Scholz kancellár, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta már járt Pekingben noha Biden amerikai elnök megpróbált őt lebeszélni erről. Kína ugyanis Németország és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. Scholz kancellár ezt a függést szeretné csökkenteni miközben növeli az együttműködést Japánnal, amely Ázsiában a második legfontosabb partnere Németországnak. A két ország kereskedelme tavaly elérte a 45,7 milliárd eurót.

Kishida japán kormányfő nyíltan bírálta Kínát mondván:

“Japán és Németország fejlett ipari államok, melyek meg akarják akadályozni, hogy egyes külföldi cégek állami támogatással tőlük technológiai eljárásokat megszerezzenek.”

Scholz kancellár a közös sajtóértekezleten azt hangsúlyozta , hogy az ukrajnai háború megmutatta “milyen fájdalmas következményei lehetnek annak, ha egy szállítótól függünk egy fontos téren.” Ez nyilvánvaló utalás volt az orosz energia zsarolásra.

Mind Scholz kancellár mind Kishida miniszterelnök újra elítélte Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben.

A német kormány 17 miniszteréből 6 vett részt a tokiói tanácskozáson, melyen a védelmi kérdések különösen nagy hangsúlyt kaptak – számolt be az AP hírügynökség Tokióból.

A japán és a német védelmi miniszter azt hangsúlyozta a tanácskozás után, hogy fokozni fogják az együttműködést, Németország továbbra is szerepet vállal a kelet-ázsiai régióban. Japán és Németország közös hadgyakorlatot is tervez – erősítette meg Hamada japán és Pistorius német védelmi miniszter. Tavaly Japán új védelmi stratégiát határozott meg, és tervbe vette a haderő jelentős fejlesztését míg korábban az USA védőernyőjére számított.

Védelmi együttműködés

“Meg akarjuk teremteni a védelmi és biztonságpolitikai együttműködés jogi kereteit” – áll a japán – német közös közleményben, mely kitér arra, hogy Scholz kancellár és Kishida japán miniszterelnök megvitatta az ukrajnai háború globális következményeit. Mind Japán mind Németország jelentős mértékben fokozza erőfeszítéseit a hadiipar fejlesztésére azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Mind Japánt mind Németországot zavarja az egyre szorosabbá való kínai-orosz együttműködés: Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásokat folytatott Putyinnal Moszkvában. Scholz kancellár felszólította Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak, mert “ha ezt megteszi, akkor annak komoly következményei lesznek.“ A Politico nemrég arról írt, hogy már folynak a kínai fegyverszállítások Kínából Oroszországba, de Pekingben cáfolták ezt.

A német kancellár és a japán miniszterelnök hamarosan újra találkozik egymással Japánban hiszen az idei G7 csúcstalálkozót májusban szimbolikus helyen, Hirosimában rendezik meg.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

Japán 15 milliárd dollárt fizethet rá az Oroszország elleni gáz szankcióra

Tokióban felhívták a lakosság figyelmét, hogy jó lesz, ha takarékosan bánik a háztartási energiával, mert bizonytalanná válhat a földgáz import Oroszországból. A Szahalin 2 földgáz mező 10 millió tonna cseppfolyósított földgáz exportját teszi lehetővé Oroszországnak. Ennek 60%-a Japánnak jutott. Eddig.

Miután Japán – az USA más szövetségeseihez hasonlóan – szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt – ezért kérdésessé vált a földgáz import. Erre egyelőre nem terjednek ki a szankciók. Nem véletlenül. Ha ugyanis a két japán importőr, a Mitsui és a Mitsubishi kihátrál a szerződésből, akkor a szabadpiacon legkevesebb 15 milliárd dollárral drágábban tudna csak beszerezni cseppfolyósított földgázt. Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, a GDP-je jóval nagyobb mint Oroszországé, de 15 milliárd dollár neki is sok. Ezért Tokióban egyelőre haboznak – írja a Nikkei gazdasági portál.

Békeszerződés?

Japán és Oroszország között még mindig nincsen békeszerződés pedig a harcok 1945-ben véget értek a két állam között. Csakhogy a Szovjetunió megszállta a Kurilli szigeteket, és azoknak csak egy részéről vonult ki egy, az USA-val kötött megállapodásra hivatkozva. Véget nem érő tárgyalások folytak a szigetekről mindmáig amikor az oroszok közölték: a japán szankciók miatt felfüggesztik a részvételüket a béketárgyalásokon. Mindez azt is jelentheti, hogy Japánnak végképp búcsút kell vennie a szigetektől, melyeknek stratégiai fontossága van.

Ha a japánok lemondanak az orosz földgázról, akkor a kínaiak kapva kapnak az alkalmon. Peking növelni szeretné földgáz importját Oroszországból, de a működő csővezeték viszonylag szűk kapacitású. A második, nagyobb átmérőjű vezeték csak évek múlva szállíthat földgázt Kínába. Ezért a Szahalin sziget cseppfolyósított földgáza remek import lehetőség lenne. Az oroszok minden bizonnyal nem számítanának fel piaci árat a kínaiaknak hiszen a szankciók miatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nagyon rá vannak utalva Peking jóindulatára.

Észak Korea kemény valutát akar szerezni mindenáron

17 dolláros havi előfizetési díjat számít fel ezentúl az a Japánban megjelenő koreai újság, mely élteti Kim Dzsong un rendszerét. A japán kémelhárítás szerint ez nem más mint pénzgyűjtés a nemzeti kommunista rendszernek, amely olykor háborúval fenyegeti meg Japánt.

150 ezren olvassák a Choson Sinbo nevű lapot Japánban, ahol többmilliós koreai kisebbség él, de csak elenyésző kisebbségük szimpatizál Észak Koreával. Amely mindent feláldoz azért, hogy atomhatalom legyen. Még a rendszert vaskézzel irányító diktátor is elismerte, hogy ezért a lakosságnak óriási áldozatokat kell hoznia. Kim Dzsong un ezért sírva bocsánatot is kért. Ez nagy feltűnést is keltett, mert sem nagyapja, a rendszer alapítója sem pedig apja nemigen gyakorolt nyilvános önkritikát. Dehát, a helyzet valóban rémes, mert az amúgy is gyengén teljesítő észak-koreai gazdaságot sújtják az amerikai szankciók, a Covid-19 járvány és az, hogy a szövetséges Kínának most kisebb gondja is nagyobb annál minthogy segélyezze a megszorult nemzeti kommunista rendszert.

2 milliárd dollár hacker akciókból

Észak Korea villámgyorsan kifejlesztett egy jól képzett hacker csapatot, amelyik igyekszik megcsapolni a bank rendszereket és különös előszeretettel a bitcoin piacot. A legutolsó összesítés tavaly készült ebben az ügyben: az ENSZ szerint meghaladta a 2 milliárd dollárt Észak Korea bevétele a hacker akciókból!

Az észak-koreai titkosszolgálat irányításával működő hacker csapat tagjait Kínában képezték ki, és egyre sikeresebben törik fel a nem megfelelően védett pénzügyi rendszereket. Az amerikai kémelhárítás szerint nem szabad lebecsülni az észak-koreai hackerek szakértelmét. Ráadásul nem is nagyon igyekeznek eltüntetni a nyomokat.

Mind az amerikai mind pedig a japán kémelhárítás megvan győződve arról, hogy az ily módon megszerzett pénz elsősorban a fegyverkezés céljait szolgálja Észak Koreában.

Több százezer észak-koreai „vendégmunkás” Kínában és Oroszországban

Az állam kapja a munkájukért a pénzt, a dolgozóknak meg kell elégedniük az ellátással. Amely viszont jobb mint amihez otthon hozzájuthatnak.

A pénzek átutalását is szankciók akadályozzák, de Kína és Oroszország nem veszi figyelembe ezeket.

Ha tovább romlik az életszínvonal, akkor a rezsim léte is kockán foroghat

Erről nyilatkozott egy japán professzor, aki a tokiói Waseda egyetemen tanít Korea jelenkori viszonyairól. Sigemura professzor a közszolgálati Deutsche Wellenek elmondta, hogy oly mértékben csökken a lakosság életszínvonala, hogy az már kikezdheti a rendszer alapjait is. Különösen miután az elit is elégedetlenkedni kezdett Észak Koreában a japán professzor szerint.

„Kim Dzsong un ezért minden eszközt megragad rendszerének megmentésére!”

A japán szupergyorsvonatot is megtámadta a Covid-19

Nincs elég utas, és ami még szomorúbb a jövőben ennyi sem lesz. Japán népessége öregszik és csökken, a külföldiek pedig nem jönnek a Covid-19 miatt.

1964 óta Japán büszkesége a Sinkanzen, amelynek technológiája a távol-keleti szigetország egyik legjobb exportcikke. A szupergyorsvonat biztonságos és hasznot is hajt, amely nem oly gyakori vasút világában. A Covid-19 vírus viszont a felszínre hozta Japán legfőbb problémáját: a népesség csökkenését és a mobilitás drámai mértékű visszaesését. A szigetország lakossága mindinkább néhány olyan nagy centrumban koncentrálódik mint Tokió vagy Oszaka.

2050-re Japán vidéki városainak fele kihal

A fiatalok menekülnek ezekből a városokból – hangsúlyozza a Bloomberg, mert olyan világvárosban akarnak élni mint Tokió. Ahol viszont a gyerekvállalási kedv a legalacsonyabb egész Japánban! Ehhez jön még a Covid-19 vírus járvány hatása, mely a távol-keleti szigetországban is fokozza az otthoni munkavállalást. Csakhogy a Sinkanzent épp a bejárásra építették! Arra, hogy nagy tömegben szállítsa a munkavállalókat oda és vissza a munkahelyükre. Kinek kell így az új Sinkanzen?

84 milliárd dollárba kerül

A szupergyorsvonat csúcs sebessége 480 kilométer per óra, és a megbízhatóságát a japán mérnökök szaktudása garantálja. A Hirosima elleni atomtámadás után három nappal már közlekedtek a vonatok 1945-ben a városban és környékén. Japánban gyakori a földrengés, de a vágányokat úgy tervezték, hogy ezt is kibírják. 2011-ben Japánt hármas katasztrófa sújtotta: földrengés, cunami és a nukleáris szivárgás Fukusima körül. A vasúti közlekedés ezt is kibírta. A Covid-19 másképp fenyeget: eltűnnek az utasok!

73%-al csökkent a bevétel

A legnagyobb bevételt produkáló Tokaido Sinkanzent működtető vasúti társaság ennyit volt kénytelen elkönyvelni a második negyedévben. Hogy reagáltak a vasúti társaságok a Covid 19 járványra? Úgy, hogy előre menekülnek: még több szupergyorsvonatot járatnak, hogy lehetővé tegyék a  távolságtartást. Csakhogy ez magával hozza a profit csökkenését. A japán vasutakat 1987-ben privatizálták. A szupergyorsvonatokat működtető cégek általában nyereségesek, de ehhez kell az állami támogatás. Meg még valami: a vasúttársaságok a pályaudvarokon éttermeket és boltokat tartanak fenn, melyek szép pénzt hoznak – persze csak akkor, ha van sok utas.

A jövő bizonytalan

Jól mutatja ezt az új Sinkanzen, amely Tokiót köti majd össze Nagoja-val és Oszakával. Abe Sinzo miniszterelnöknek szívügye volt ez a terv, ezért dőlt a pénz az építkezésbe: 2016-ban 27 milliárd dollárt fordított erre a központi költségvetés! Aztán megtört a lendület, mert a parasztgazdák ellenálltak az építkezési területeken. Abe Sinzo leköszönt, az olimpiát elhalasztották, a lelkesedés is csökkent az új Sinkanzen iránt, melyet a környezetvédők is bírálnak, mert a szupergyorsvonat négyszer-ötször annyi energiát fogyaszt mint a hagyományos. Ennek ellenére Japán kitart az új Sinkanzen program mellett.

„Ha nem húzódik el évekig a Covid-19 járvány, akkor előbb vagy utóbb visszaáll a korábbi helyzet. Lehet, hogy az utas szám nem éri majd el a korábbi csúcsot, de nem indul be az ítéletnapi forgatókönyv a Sinkanzen ellen” – hangsúlyozza Christopher Hood vasúti szakértő,  aki a Bloombergnek nyilatkozott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK