Kezdőlap Címkék Ingatlanpiac

Címke: ingatlanpiac

Így lehet jól kialakítani egy többgenerációs otthont

0

Többgenerációs otthonról akkor beszélünk, amikor több mint két felnőtt generáció él egy fedél alatt, jellemzően gyerekek, szülők és/vagy nagyszülők. Bár elsőre talán a zsúfoltság, esetleg a privát szféra hiánya juthat eszünkbe a felállásról, alaposabban megnézve, a multigenerációs háztartások számos előnyös tulajdonságát fedezhetjük fel. Napjainkra a lakhatás biztosítása is sokak számára kihívást jelent, a megemelkedett rezsiárak miatt egyre többen gondolják újra kiadásaikat, keresik a takarékossági lehetőségeket.

Több generáció összefogása pedig hatékony lehet az ilyen helyzetekben, nemcsak a költségek, hanem az egyéb „terheket”, a gyereknevelést vagy a kerti munkát is megoszthatja a családtagok között. Nézzük is meg röviden, amit a többgenerációs otthonok kapcsán tudni érdemes!

Mikor beszélünk a többgenerációs otthonról?

Amikor több generáció egy háztartásban lakik, az számunkra már megfelel egy többgenerációs otthon fogalmának, ugyanakkor jogi szempontból vannak bizonyos feltételek, amelyeket az ingatlannak teljesítenie kell ahhoz, hogy a törvény is ide sorolja őket.

Ez azért fontos szempont, mert a 2021. január 1. óta elérhető többgenerációs otthonteremtési támogatás kifejezetten az ilyen lakások vagy családi házak kialakításához nyújt anyagi segítséget. Különösen azoknak az önálló életet kezdő fiataloknak előnyös, akiknek nincs lehetőségük saját ingatlan vásárlására. A CSOK összegének megfelelő támogatás tetőtér-beépítésre vagy emeletráépítésre egyaránt felhasználható, és remek megoldást jelenthet ilyen helyzetekben. Például a szülői házban maradva egy saját, külön élettér kialakítása útján.

Melyek a többgenerációs otthon feltételei?

Gyakori, hogy a szülők a földszinten, a fiatalok pedig a tetőtérben rendezkednek be, önmagában azonban ez jogi szempontból nem elegendő. A vonatkozó szabályok szerint többgenerációs otthonról akkor beszélhetünk, ha az megfelel az alábbiaknak.

  • A lakrészek külön bejárattal rendelkeznek, akár a lépcsőházból, akár szabadlépcsőn át megközelítve.
  • Rendelkeznek konyhával, fürdőszobával és lakótérrel. A gyermekek számától függően különböző minimális lakásnagyságok léteznek, például három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2-es lakást kell kialakítani.
  • Nem ugyanaz a család lakik a tetőtérben és a földszinten, azaz nem lehet a szabályokat kijátszva ugyanazon család lakóterületét bővíteni.

Milyen előnyei vannak a többgenerációs otthonoknak?

Az ilyen háztartások kölcsönösen előnyös helyzetet teremtenek a fiatalabb és idősebb generációk számára, legyen szó a terhek közös viseléséről vagy a házimunkában, a gyermeknevelésben való közreműködésről.

Alacsonyabb megélhetési költségek

Egy többgenerációs háztartásban jellemzően minden család kevesebbet fizet, mintha egyedül élnének. Hiszen egy jelzáloghitel törlesztője nem lesz magasabb csak azért, mert többen élnek a fedezetül szolgáló ingatlanban. Akárcsak a kábeltévé vagy az internet előfizetési díjai is azonos költségek mellett biztosítanak bárki számára hozzáférést a szolgáltatáshoz. De igaz lehet ez más rezsiköltségekre is: a villany- vagy a gázfogyasztás is összességében alacsonyabb, figyelembe véve a közösen használt helyiségeket is.

Kölcsönös gondoskodás

Sok középkorú felnőttnek kell egyszerre gondoskodnia idős szüleiről és kisgyermekeiről – a többgenerációs háztartások pedig kifejezetten ideális megoldást kínálnak erre a helyzetre. A feladatmegosztás kölcsönös könnyíti mindenki életét. Az időseknek nemcsak gondoskodásra, hanem társaságra is szükségük van, az ő korukban a magány lehet az egyik legfőbb ellenség, amely nemcsak mentális, hanem fizikai egészségüket is ronthatja. Összességében hasznosabbnak érzik magukat, ha segíteni tudnak gyermekeiknek és unokáiknak. Ez egészségüket is kedvezően befolyásolhatja, nekünk pedig jelentősebb időt is felszabadíthat.

Javítja a kognitív készségeket

Mindig pozitívan hat az emberre, ha másokról is gondoskodnia kell, kitűnően javítja felelősségérzetét és kötelességtudatát. Több generáció együttélése pedig kiváló alkalom e készségek javítására, nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb generációk számára.

A nagyszülők számára mindig édes teher a gyermeknevelés, de egy kamasz számára is élmény lehet, ha ő készíti el a vasárnapi ebédet az egész család számára a nagymama családi receptjei alapján.  A kölcsönös támogatás érzése pedig szociális és empatikus készségeinket vagy alkalmazkodóképességünket is javítja, lelkileg kiegyensúlyozottá tehet és elvezethet egy jobb mentális egészséghez.

A feladatmegosztás eredménye a több szabadidő

Egy többgenerációs háztartásban mindenki azzal foglalkozhat, amihez a legjobban ért. A fiatalabb családtagok számára ott vannak a fizikai munkák, az idősebb generáció pedig időt fordíthat a kevésbé megterhelő feladatokra, főzhet vagy foglalkozhat a kisgyermekkel. A több szabadidő pedig remek lehetőséget biztosíthat továbbképzésre, egy szakma elsajátítására vagy mellékállás vállalására, tovább javítva a háztartás anyagi helyzetét.

Érdemes lehet körbenézni az ingatlanpiacon is!

Az eladó családi ház kifejezésre keresve, ügyesen szűkítve a találatokat, remek többgenerációs otthonok között válogathatunk. Ha kertes családi házba költöznénk, de anyagi korlátok behatárolják a lehetőségeket, jó ötlet lehet a szülőkkel összefogva megtalálni az ideális megoldást. A számos eladó családi ház között jó számmal akadnak olyanok, ahol a két élettér jól elkülöníthető, meghagyva a magánszférát nagyszülőknek és gyermekeknek egyaránt. Érdemes lehet tehát megfontolni egy többgenerációs otthon kialakítását!

Hamarosan a fővárosban is annyiért veszünk lakást, mint vidéken?

A főváros ingatlanpiacát az elmúlt hónapokban igen sok csapás érte. A koronavírus-járvány mellett az Airbnb-törvény is odavágott Budapest lakáspiacának. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a családi házak, a téglalakások és a panellakások piaca az agglomerációban, összehasonlítva a vidéki nagyvárosokkal. 

Országosan nőtt a kereslet a családi házak iránt

Idén márciusban a koronavírus-járvány következményeként bevezetett kijárási korlátozások nem minden esetben ingatták meg a hazai használt lakás-piacot. A kertes házak iránt országos szinten nőtt meg a kereslet a kijárási korlátozások feloldását követően, a májusi időszakban. A fővárosban csupán két hónap alatt – május és július között – több, mint 3%-ot drágultak a családi házak. Míg májusban 553 ezer forint volt a családi házak négyzetmétere, addig júliusban már 557 ezer forintot kértek a tulajdonosok négyzetméterenként. A családi házak esetén a négyzetméterenkénti árak a júliusi árakhoz képest szinte nem változtak, októberben átlagosan 554 ezer forintba került egy négyzetméter.

A vidéki városok közül a családi házak négyzetméter árai tekintetében Debrecen vezeti a rangsort. Az októberi statisztikák alapján 385 ezer forint volt a négyzetméterenkénti eladási ár a legnagyobb vidéki városban. Ezt követi Szeged 365 ezer forinttal, majd Pécs 288 ezer forinttal, és végül Miskolc áll az ötödik helyen 232 ezer forintos négyzetméter árral.

Az egekben a téglalakások négyzetméter árai

A januári adatokhoz képest a fővárosi téglalakások októberben csupán 1,1%-kal kerülnek többe, jelenleg egy négyzetméter 832 ezer forintot ér. Az agglomerációban vizsgált téglalakás típusú ingatlanok egy négyzetméterre jutó eladási árai esetén az év folyamán hullámzó tendenciát figyelhettünk meg. Míg januártól márciusig 2%-os drágulást tapasztalhattunk, addig a járványügyi intézkedések ideje alatt csupán 1%-os csökkenés következett be. Az idei év legmagasabb négyzetméter ára a téglalakások esetén júliusban volt: 842 ezer forint. Jelenleg a fővárosban például egy 50 nm-es, 3 szobás téglalakás esetén csaknem 50-60 millió forintot kérnek a tulajdonosok.

A téglalakások esetén vidéken sem fényesebb a helyzet: a négyzetméter árak még vidéken is az egekben vannak. Ez esetben is a listát Debrecen vezeti 536 ezer forintos négyzetméter árral, majd ezt követi szintén Szeged a maga 480 ezer forintos egy négyzetméterre jutó árával. A téglalakások esetén a negyedik legdrágább város Pécs, ahol a téglalakások négyzetmétere 450 ezer forint, végül a sort szintén Miskolc zárja, 374 ezer forinttal.

Stagnálnak a panellakások árai

Míg a téglalakások négyzetméter árai az év során hullámzó tendenciát mutattak, addig a panellakások árai országos szinten stagnáltak. Budapesten csupán januárról februárra érzékelhettünk egy kisebb mértékű emelkedést: ez mindössze 1,5%-ot jelentett. Az agglomerációban idén májusban volt a legalacsonyabb a panellakások egy négyzetméterre jutó eladási ára, ez 568 ezer forint volt. Az ingatlannet.hu statisztikái alapján októberben még alacsonyabb volt a panellakások egy négyzetméterre jutó ára, igaz nem sokkal. Ez az agglomerációban átlagosan 567 ezer forintot jelent. Ennek alapján a főváros területén átlagosan 25-30 millió forint között juthatunk panellakáshoz.

A vidéki árak sem sokkal maradnak el a főváros áraitól. A panellakások négyzetmétere Debrecenben 446 ezer forintba, Szegeden 362 ezer forintba kerülnek. Pécsen valamivel olcsóbb, jelenleg átlagosan 320 ezer forintot ér a panelek négyzetmétere. A panellakások esetén szintén Miskolc minősült a legolcsóbbnak, itt októberben átlagosan 256 ezer forintba került egy panellakás négyzetmétere.

További stagnálás várható a hazai ingatlanpiacon

Azt már sejteni lehetett márciusban, hogy az idei ingatlanpiacot nagy átalakulás fogja jellemezni. Azonban az idei ingatlanpiaci visszaesés még nem mondható drasztikusnak, csupán 2020-ban a korábbinál jóval lassabb ütemben folytatódott a lakásárak reálértelemben vett növekedése a MNB előrejelzése szerint. A 2021-es előrejelzések szerint a következő években a magyar ingatlanpiacon stagnálás várható.

Túl a zeniten az ingatlanpiac

Átmenetinek bizonyult az őszi fellendülés, nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac. Novemberben 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel – közölte a Duna House.

A Duna House (DH) adatai szerint az októberhez viszonyított novemberi 17 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy a szeptemberi és októberi fellendülés csak átmeneti volt és komolyabb átalakulások, változások okozzák az alacsonyabb ingatlanpiaci forgalmat. Szeptemberben 13 364, októberben pedig 13 182 ingatlannak lett új tulajdonosa.

Az elemzés szerint a 11 ezer alatti novemberi tranzakciószám

nemcsak az előző hónaphoz, hanem az előző évek ugyanezen időszakához képest is erős visszaesést mutat,

a tavalyi adatoknál 9, a 2017-es évhez képest 7 százalék a csökkenés. Az elmúlt két évben csak az ingatlanpiaci szempontból mindig is gyengébb decemberi és januári forgalom volt ilyen alacsony szinten.

A társaság elemzése szerint a nyári és

a novemberi visszaesés egyik „felelőse” a Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása

(a szuperpapíron elérhető hozam lényegében megegyezik a bérlakások kiadásából származó megtérüléssel, ezért egyre kevesebben vesznek befektetési céllal lakást). Másrészt a folyamatosan emelkedő árak miatt csökkent a kereslet a piacon. Az eladóknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez, már nem tudják a nagyon magas kezdőáron meghirdetett ingatlanokat eladni, ezért nagyobb alkulehetőséget és csökkenő irányárakat kell lehetővé tenniük és alkalmazniuk.

Tavaly több, mint 152 ezer ingatlan cserélt gazdát, míg idén november végéig nem egészen 140 ezer. Novemberben, az ingatlanpiaci mutató csökkenésével párhuzamosan,

a lakossági hitelezés is visszaesett.

A DH előrejelzése alapján novemberben 71,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel. Ennél kevesebb hitelt a háztartások csak januárban (62,1 milliárd forint), februárban (62,6 milliárd forint) és augusztusban (68,9 milliárd forint) vettek fel a jegybank adatai alapján.

Érdemes hozzátenni ehhez azt, hogy a lefelé tartó forgalomban része van annak is, hogy

a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa egy része az év végén kifut.

Azon ingatlanoké, amelyeknek tavaly november 1-jén már megvolt az építési engedélyük. Az eredetileg 2018 végén kifutó kedvezményt tavaly november közepén visszamenőlegesen hosszabbították meg, sok befektető azonban leállt a fejlesztéssel. A januártól ismét 27 százalékos áfa miatt is esik a kereslet.

Erősen ereszt az ingatlanlufi

Jellemzően stagnálásra váltanak az ingatlanpiaci árak, túlsúlyba került a kínálat – állítja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik nagy ingatlanközvetítő cég is. Nem csak a megfizethetetlen árak miatt ereszt a lufi, hanem az üzleti célú vásárlások megcsappanása miatt is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe július után októberben is visszaesést tükröz, ami arra utal, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon –s ezen belül is különösen az irodapiacon –semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne – áll a felmérésről szóló összefoglalóban.

A budapesti és az országos jelzőszám is hat negyedéves mélypontjára esett. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően számottevően romlottak.

A fővárosban immár a keresleti piac a múlt és kínálati piac van kialakulóban.

A vidéki kilátások is jórészt romlottak, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja magát.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon lényegében nem változtak. Ezek a kilátások továbbra is optimisták, noha éves alapon azért érezhető némi visszaesés. Júliushoz képest a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem változtak érdemben, éves alapon itt is enyhe romlás érezhető.

A válaszadóknak a lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásai alaposan megváltoztak az előző felméréshez képest. Idén júliusban Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most már csak 21 százalékuk.

A stagnáló árakat várók aránya 30-ról 59 százalékra bővült.

S immár minden ötödik válaszadó árcsökkenésre számít (ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt). A következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés a jelen felmérés adatai alapján. A keleti régióban az összesített prognózis 3-ról 2 százalékra mérséklődött, míg nyugaton 4-ről 1,7-re.

Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Balla Ingatlan is. Az ő értékelésük szerint is

véget ért az aranykor az ingatlanpiacon,

s egyelőre – nagyjából a következő fél évben – ők is az árak stagnálására számítanak.

A budapesti belvárosban a tipikus négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradnak, csakúgy, mint a jellemzően erősen túlárazott XIII. kerületi Újlipótvárosban is. Csepelen szintén elkezdtek befagyni az árak, sőt,

az új építésű ingatlanok esetében akár árcsökkenés is kezdődhet,

mivel például a 40-45 millió forintos új építésű ikerházakat 25-32 millió forintos áron keresik a vevők. Van azonban olyan terület is, ahol már a használtak esetében is megfigyelték az árak lefelé fordulását. Például a III. kerületi panelek piacán, amelyek árai felszáguldottak az elmúlt években. Ma már

újra találunk 25 milliós hirdetési árakat kétszobás panelekre,

míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Az okok sokrétűek. Az elsődleges nyilván az, hogy vásárlói jövedelmek képtelenek voltak lépést tartani az árakkal, s ezen a csok és ezt kísérő kormányzati programok se sokat változtatnak. Ezek esetében inkább tízezres nagyságrendű lakossági körről beszélhetünk, amely lassan el is fogy.

A másik az üzleti célú vételen gondolkodók magatartásának megváltozása. A lakásoknak korábban nagyjából felét, mostanában harmadát bérbeadásra vásárolták, látva a bérleti díjak szintén ugrásszerű emelkedését. Ezek is beleütköztek azonban a keresleti plafonba. Új jelenség a nyár közepe óta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése, amelynek hozama a Balla Ingatlan szerint is jobb, mint amennyit lakáskiadással tudnának keresni. Ezzel részletesebben foglalkoztunk szeptemberben.

Így változtak a hazai ingatlanárak az elmúlt fél évben

A hazai ingatlanpiacot jellemző árak az utóbbi néhány évben nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is magasat ugrottak. Az idei év első fél évében már mérséklődött az áremelkedés mértéke, egyes esetekben pedig az átlagos négyzetméter árak hat hónapos változásában még kisebb visszaesés is tapasztalható.

Tovább drágultak a családi házak

Hazánk általunk vizsgált nagyvárosai közül a családi házak tekintetében kizárólag Szombathelyen figyelhetünk meg visszaesést az árakban. Itt idén januárban még 317 ezer Ft/m²-es átlagár jellemezte a családi házakat, mely júniusra 22 százalékkal csökkent, így egy szombathelyi családi házhoz ekkor már átlagosan 307 ezer Ft/m²-es áron lehetett hozzájutni.

A legnagyobb áremelkedést a napfény városa, Szeged mutatja. Az itt eladásra kínált családi házak átlagosan 278 ezer Ft/m²-ről 325 ezer Ft/m²-re nőttek 2019. januárról júniusra. Nagymértékű drágulást mutat még Pécs és Debrecen is, ahol egy négyzetméter átlagosan 30-35 ezer forinttal növekedett az elmúlt egy évben.

Mindezek mellett az elmúlt hat hónapban közel 10 százalékos áremelkedéssel számolhattunk Győrben és a fővárosunkban is. A családi házak tekintetében tíz százalék alatti drágulást mutatott a vizsgált időszakban Békéscsaba, Miskolc és Kecskemét. Békéscsabán átlagosan 8, Miskolcon átlagosan 11, Kecskeméten pedig átlagosan 13 ezer forinttal növekedtek a házak átlagárai négyzetméterenként.

ingatlannet.hu

Mérséklődtek a lakáspiaci árak

A családi házaktól eltérően a lakások esetében a vizsgált nagyvárosok közül több helyen is csökkentek az átlagos négyzetméter árak. A legnagyobb mértékben, azaz 5 százalékkal, a békéscsabai panellakások átlagára esett vissza, de valamivel olcsóbbak lettek az átlagos négyzetméter áraik alapján a kecskeméti panelek, illetve a miskolci és pécsi téglalakások is.

2019 első fél évében a vizsgálatunk alá vett nagyvárosok többségére azonban a drágulás volt a jellemző. A dráguló nagyvárosok közül Szeged emelkedik ki, ahol a panellakások több mint 50 ezer forinttal, a téglalakások pedig 90 ezer forinttal növekedtek négyzetméterenként. Ezen kívül nagy léptékű emelkedés figyelhető meg még a miskolci, pécsi és szombathelyi panellakások esetében is.

Az elmúlt fél évben mindösszesen néhány százalékkal drágultak az átlagos négyzetméter árak a győri, budapesti és debreceni lakáspiacon is. Például a Budapesten eladásra kínált lakások átlagára átlagosan 5-7 százalékkal nőtt. Ugyan négyzetméterenként néhány ezer forinttal, de fél év alatt szintén emelkedtek az átlagárak Békéscsaba, Kecskemét és Szombathely téglaépítésű lakásainak tekintetében is.

Mi drágíthatja meg az ingatlant?

Az ingatlanok értékét jelentősen megnövelheti, ha jól frekventált helyen található, de a vevők számára fontos szempont lehet még a szép kilátás, panoráma is. Éppen ezért ma már egy több emeletes lakótömbben alulról felfelé haladva akár 1-5 százalékkal is magasabb összeget kérhetnek az eladók egy ugyanazon méretű és elrendezésű lakásért.

A tájolás sem elhanyagolható tényező újabban. Korábban a sötét és nyirkos jelzőkkel azonosított északi fekvés kevésbé volt népszerű, ma már a nyári időszakban kellemesen hűvös jellege miatt kedvelik. Az is elképzelhető, hogy az egyre nagyobb nyári hőség miatt a jövőben magasabb lesz a kereslet a naptól védettebb, északi tájolású, mint a világosabb, déli fekvésű lakások iránt.

Mintha nem lenne holnap: tovább drágulnak a lakások

A használt és az új lakások árai is emelkednek idén, 4-6 százalékkal. A GKI indexei ismét rekordot döntöttek.

Az általános derűlátás tovább tart, s semmi jele annak, hogy az ingatlanpiac „egén” rövid távon felhősödés kezdődne – ezt a következtetést vonták le a GKI Gazdaságkutatóban a januári ingatlanpiaci folyamatok láttán. A felmérés alapján a GKI a lakásárak további növekedésére számít a közeljövőben.

Az új és a használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások októberhez képest emelkedtek (a használt piacon a következő egy évben 5-6 százalék közötti emelkedés valószínű, de a divatos helyeken 10 százalékot közelítő növekedés sem kizárt).

Az új építésű lakások 4-6 százalékkal drágulhatnak.

Forrás: GKI

Emögött az ingatlanpiaci változást mutató indexek folyamatos emelkedése áll. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 9, míg az országos 11. A fővárosi index csaknem 2 ponttal csökkent, míg az országos 3 ponttal emelkedett az előző (tavaly októberi) felméréshez képest. Mindkét index éves alapon 11-11 ponttal emelkedett. Az országos mutató történelmi csúcsra emelkedett, s a budapesti sem sokkal marad el attól.

A szűkebb, csak a lakásokra vonatkozó indexek (amelyek az ingatlanos cégek mellett a lakosság várakozásait is egy-egy számba sűrítik) a fővárosban és országosan 3 illetve 5 ponttal nőttek október óta. Ez a két mutató is újabb történelmi csúcsra jutott, azaz a felmérés történetében még sosem lehetett ilyen magas indexértékekkel találkozni.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások élénkültek. Tavaly októberhez képest a biztos szándékú háztartások száma (tehát, azok, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 15, a valószínű szándékúaké 3 százalékkal emelkedett. Éves alapon

csaknem megduplázódott a lakástranzakcióra biztosan vagy valószínűleg készülő háztartások száma.

Mindez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a kormány novemberben – addigi álláspontja alapján némileg meglepően – úgy döntött, hogy a hónap elején már megkapott építési engedélyek birtokában épülő lakások esetében meghosszabbítják az idén év végén eredetileg megszűnő kedvezményes (5 százalékos) áfa alkalmazhatóságát.

Trükkös lakásáfa-enyhítés

Akinek egy hete megvolt az építési engedélye, annak 2023 végéig kitolódik a kedvezményes áfa. Ez a csúszásban lévő kivitelezések problémáját oldhatja meg, több új lakás emiatt nem épül.

A kormány törvényjavaslatot fog benyújtani a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa határidejének megtoldására – közölte reggel Varga Mihály pénzügyminiszter. Eszerint 2023. december 31-ig továbbra is az 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Vagyis amely tervezett fejlesztéseknek már egy hete megvolt az építési engedélyük, azok további öt évig élvezhetik az alacsony áfa előnyeit.

Ezzel a második enyhítéssel a kormány azon tud segíteni, hogy a keresletet kapacitással követni képtelen ágazatban ezrével vannak olyan kivitelezések, amelyek

tetemes csúszás miatt nem lesznek befejezhetők 2019. végéig.

Az eredeti szabály értelmében a kedvezményes áfa hatálya ekkor telt volna le, amely a 27 százalékra visszaugró adó miatt jelentős építőipari visszaesést jelzett előre.

Nemrégiben a kormány azzal állt elő, hogy a jövő év végén szerkezetkész ingatlanokra tette lehetővé az 5 százalékos kulcs átmeneti fenntartását. Ennek kockázatairól itt írtunk.

A mostani – véglegesnek látszó – módosítási javaslattal

aligha lesz több lakás a piacon,

mert a kivitelezők és az új lakást venni készülők is jó ideje azzal számoltak, hogy bő egy év múlva egyik napról a másikra szűnik meg az alacsony áfakulcs.

A legfrissebb statisztikai adat is azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben kiadott 8500 építési engedély beleillik a trendbe: egyre kevesebben készülnek építkezést elindítani. Becslések szerint idén nagyjából 20 ezer, jövőre ennél valamivel talán több új lakás épülhet.

Budapesten száguld a lakásár, országosan tágul az olló

Éves alapon 20 százalék feletti mértékben drágultak a lakások a második negyedévben a fővárosban, vidéken viszont az országos átlaggal megegyezően, 16 százalékkal, a községekben „csak” mintegy 12 százalékkal.

Ütemében is gyorsult a lakások éves alapon számított drágulása a második negyedévben, a megelőző három havi 17,8 százalék után 20,2 százalékkal – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből. Az országos átlag 16,2 százalék volt, ami az inflációt beszámítva 12,7 százaléknak felel meg. (Az áremelkedés számításának sajátossága, hogy a lakások árváltozását nem veszi figyelembe a KSH a fogyasztói árakban, mert ezeket a vásárlásokat beruházásként számolja el.)

Ahogyan haladunk lefelé a települések mérte szerint, a növekedés mindenütt jelentős, de

csak Budapesten haladja meg az országos átlagot.

A vidéki városokban ezzel megegyező (16,3 százalék) a drágulás üteme éves összevetésben, a községekben viszont „csak” 11,8 százalék, az inflációval korrigálva ez már 10 százalék alatti reál-árnövekedés.

Nem csak településtípusok szerint, hanem regionálisan is tágul az olló az országon belül. Közép-Dunántúlon a városokban a budapesti drágulást is lepipálva nőttek az árak (21,4 százalék), Dél-Alföldön 18,4 volt a második legmagasabb ütem. A többi régió városaiban 16-17 százalék volt a drágulás, érdekes módon Közép-Magyarországon csak bő 7 százalék.

A következő egy évben várhatóan tovább nőnek a lakásárak, ha bebizonyosodik a GKI Gazdaságkutató ugyancsak mostani prognózisa, ami az ingatlanpiac változatlan fellendülését várja. Ők 2-5 százalékos drágulást valószínűsítenek felmérésük alapján.

Kockázatokat rejt az átmeneti lakásáfa

Nagy fokú kompromisszumot és bizalmat feltételez a 2019 végétől átmeneti időre fenntartott öt százalékos lakásáfa. A megcsúszó kivitelezéseken fog segíteni, de vannak kockázatai a még el nem készült új lakások esetében.

Legfeljebb egy-kétezer, de talán ennél is kevesebb új építésű lakás, családi ház számára nyújt segítséget a kormány azzal, hogy átmeneti időre megtoldja a kedvezményes, 5 százalékos áfa fennmaradását 2019 után.

Jövő év végén lejár az öt évre meghirdetett kedvezményes áfa ideje, ekkortól ismét 27 százalékkal adóznak az új építésű lakóingatlanok. Fő szabály szerint, mert a parlamentnek benyújtott adótörvény-csomagba beillesztettek egy módosítást, amely – a gyakorlat ismeretében – pár hónappal kitolja a kedvezményes áfa érvényesítését 2020-ban.

Azokban az esetekben lesz mód erre, amelyekben 2019 december 31-éig benyújtják a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéséhez szükséges okiratokat, és a lakás legalább szerkezetkész állapotban van. Utóbbi feltétele, hogy – leegyszerűsítve –

kívülről teljes legyen az épület, a nyílászárók is a helyükön legyenek.

Vagyis ez a könnyítés annak a csekély számú építkezésnek segít, amelyek folyamatban vannak (vagy rövidesen – például családi házak – elkezdődnek), de több hónapos csúszásban vannak és nem fejeződnek be 2019-ben.

Ezzel azonban felborul a normál építési folyamat, mert

a nagyjából 60 százalékos készültségi állapotra kell azt mondani, hogy kész van az ingatlan

(utóbbi a feltétele ugyanis annak, hogy a tulajdonjog bejegyezhető legyen). Ez nagy fokú kockázatot rejt magában, erős kompromisszumot és egymás iránti bizalmat feltételez az építő és a majdani tulajdonos között – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

A megszokott ügymenetben a beruházás elindulásakor a leendő vevő előleget fizet, majd az építés előrehaladása alapján további részlet(ek)et utal át. Vagyis a szerkezetkész pillanatban nagyjából 60 százalék járna a vételárból is. A kedvezményes áfa érvényesítéséhez azonban a teljes árat ki kell fizetni, az építő pedig a tulajdonjog átadását hozza előre. Ez a felek közti bizalom nélkül nem fog menni.

Több rizikója van ennek. Az egyik az, hogy a belső terek kialakításakor nem ritka, hogy apróbb változtatásokra kerül sor a tervekben lévőkhöz képest, például valamilyen hatóság rendelkezése nyomán. Kockázat az is, hogy a finanszírozó bankok változatlanul akkor fizetnek, amikor rendelkezésre áll a hatósági használatba vételi engedély. Ez tehát növeli az építők (és a vevők) pénzügyi kockázatát is.

Ez a megoldás valószínűleg azon vevők esetében válhat gyakorlattá, akik hajlandók nagyobb rizikóba belemenni, és

lényegében a teljes vételárat maguk fedezik,

illetve a jó renoméjű ingatlanfejlesztőknél jöhet szóba – mondta Balla Ákos.

Ugyancsak kockázatot vállalnak a felek azzal, hogy a szorító munkaerőhiány miatt sokszor hónapokat csúszó építkezések ebben az esetben is nehezen kiszámíthatóan késhetnek. Előfordulhat, hogy a szerkezetkész épületről levonulnak a kőművesek, ácsok, de a belső teret kivitelezők előre nem láthatóan mégsem érkeznek meg időre.

Ez esetben a földhivatal – ha hat hónapon belül nincs kész az épület – visszadobja az albetétek létrehozását, és kezdődhet elölről a bejegyzés – hívja fel a figyelmet a szakember. (Ez akár a kedvezményes áfát is érintheti utólag.)

Mindezeket figyelembe véve az valószínűsíthető, hogy

inkább 80-90 százalékos készültség esetén fognak megállapodni

a felek – kalkulál Balla Ákos.

Érdemes azért mindezekhez hozzátenni, hogy nagyon kevés ingatlanról beszélünk. A teljes éves forgalom 4 százaléka, nagyjából ötezer az új építésű lakás, a többi használtak adás-vétele. Ezen belül is az új lakások fele befektetési célú, tehát mostanában mintegy kétezer család a tényleges új lakással gyarapodó évente. Ezek egy része kerülhet abba a helyzetbe, hogy a már megrendelt, részben ki is fizetett lakás, ház építése átcsúszik 2020-ra. Vagyis ez az átmeneti szabály is azon kevés jómódúnak segít, akiknek az egész újlakás-támogatást (jellemzően a csokkal) bevezette a kormány.

Tudja, kik vesznek Magyarországon lakásokat?

A fiatal kínaiak Budapestet kedvelik és ők veszik a legdrágább lakásokat Magyarországon, a németek és a románok vidékre mennek és olcsón vesznek. E három nemzet tagjai teszik ki a külföldi lakásvásárlók bő 40 százalékát. A KSH adataiból az is kiderül, hogy tavaly lassult a lakások drágulása.

Változatlanul keresik a külföldiek a magyarországi lakásokat, de számuk nem kiemelkedő a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványának adatai szerint. Tavaly 154 ezer lakást adtak-vettek, ennek 4,8 százalékát, 7371-et külföldiek. Kiemelkedik a német, a kínai és a román vevők aránya: mindhárom országbeliek (a román állampolgárok egy része valószínűsíthetően magyar nemzetiségű) ezernél több lakást vásároltak, összesen 3149-et. Ez a külföldieken belül 42 százalék.

A sorban utánuk következő szlovákiaiak (köztük is akadhatnak bőven magyarok) már csak 700-nál kevesebb lakást vettek. A sort a 115 lakást vásárló vietnamiak zárják.

Az adatokból kitűnik, hogy az egész mezőnyben

a legfiatalabbak a kínaiak: átlagéletkoruk (a szlovákiaiakkal azonosan) 41 év, 91 százalékuk Budapesten vett lakást.

Az átlagosan 42 éves romániaiak ezzel szemben csaknem 80 százalékban vidékre mennek, csakúgy, mint az 55 éves németek, akiknek már csak 16 százaléka választotta a fővárost.

Mivel a Budapestet választó külföldiek elsősorban a belvárost keresik, ennek megfelelően az átlagos lakásárban is a kínaiak vezetik a sort: 41 milliót fizetnek. A vidékre költöző németek és romániaiak 17 és 11 milliót költöttek átlagosan az ingatlanért.

Budapesten a lakásvételek 8,8 százalékát bonyolították külföldi állampolgárok.

Átlagosan 36 millióért, szemben a magyarokkal, akik 23 milliót költöttek egy-egy lakásra.

Tavaly 154 ezer lakást értékesítettek, ami 5,1 százalékos növekedés egy év alatt. Negyedével több új építésű ingatlan kelt el, ami azonban így is csak 6100-at takar. (Sokan valószínűleg idén fognak vásárolni a keresletet csak lassan utolérő kínálat miatt.)

A lakásárak változatlanul emelkednek, de 2017-ben ez némileg lassult, az újak 6, a használtak 5,9 százalékkal drágultak. A tendencia azonban megfordult, a még mindig növekvő igények következtében

az idei első negyedévben az újak már csaknem 9, a használtak kicsivel 8 százalék alatti mértékben kerültek többe

éves összehasonlításban.

A tavaly értékesített lakások összértéke 2200 milliárd forint volt (16 százalékkal több az előző évinél). Csökkent ezen belül a főváros részesedése, aminek oka ugyancsak az új építésűek számának várhatóan jövőre tetőzése, sokan már ezekre várnak vevőként.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK